Szolnok Megyei Néplap, 1953. május (5. évfolyam, 103-128. szám)
1953-05-17 / 116. szám
A békéért, ötéves tervünkért, ragyogó jövőnkért Rontgenautó járja a megyét A tüdffbajt a múltban ügy hívták, .magyar betegség« — Népi demokráciánk következetes harcot folytat azért, hogy a tüdőbaj pusztítása a minimálisra csökkenjen Ezért az ország lakosságát speciális autóbuszra szerelt röntgen, állomással vizsgálják felöl. — Képünkön: a jászberényi dolgozók vizsgálatra várakoznak az autóbusz előtt, A múltban 50—63 ember halt meg Jászberényben tüdöbaiban Ma ezek arányszámát sikerült egyharmadára csökkenteni. Kulturházavatás az egykori Kohner-kastély tőszomszédságában Egy 1928-as szolnoki kiadvány, amely g város és megye valamennyi „számottevő" (és a kiadványra előfizető) ‘„előkelőségének" fényképét és rövid életraját hagyományozza — díszes kötésben, finom papíron és rengeteg sajtóhibával az utókorra, a többi között úgy jellemzi Kohner báró urat, mint „nemesszívű. emelkedett lelkű mecénást", aki „nem kímél semmi áldozatot, ha kulturális érdekekről van szó". Két nappal a választások előtt fontos helyi esemény alkalmából látogattuk meg a ,;nemes", „emelkedett" stb. báró egykori birtokát. A volt uradalmi majorság ma: önálló tanáccsal rendelkező község. Házainak legnagyobb része az utóbbi négy-öt évben épült. Járdái frissen kövezettek rövidesen elkészül új 3 knres bekötőútja. A községnek gépállomása, állami sertéstenyészete, jól felszerelt szövetkezeti boltja van; az egykori cselédek részben egyénileg, részben közösen, de mindenképpen maguknak művelik a volt uradalmi - földet. A báró „udvarháza" ma: a község általános iskolája. Azt ugyanis felesleges mondanunk, hogy a nemesszívű mecénás lelke odáig soha nem emelkedett, hogy elemi iskolát adjon azoknak, akik érte dolgoznak. Néhány lépésre az egykori kastélytól most épült fel a község kulturotthona. Korszerű, csinos épület, beépített színpadé nagyteremmel, kisebb előadóteremmel, könyvtár- és olvasóhelyiséggel. A dolgozó nép állama 120.000 forintot adott a községnek a kultúrotthon felépítésére. Pénteken, 15-én este történt meg ünnepélyesen a még friss vakolat- és festékszagú épület felavatása. A tömegszervezetek vezetői, a kulturcsoportok tagjai, pedagógusok, tanácstagok már órákkal az ünnepség megkezdése előtt ott voltak, csoportba verődve, izgatottan tárgyalták: mi mindenre használják majd ezt az épületet: irodalmi, szakmai előadások, filmvetítés, a szolnoki színház vendégjátéka, helyi kulturcsoportok estjei, tömegszefvezetek rendezvényei — minderre kezükbe adja a lehetőséget a szép új épüle' A zsúfolt teremben a fiatalságé a többség,’ színpadon és nézőtéren egyaránt. Sok a fiatal ebben a fiatal községben: az 1400 összlakosból mintegy 130 az első szavazó! Tizennyolc-húszévesek, első szavazók egy csoportja beszélget mellettünk. DISZ-esek. Valamennyien komolyan átérzik, mit jelent első ízben résztvenni a közügyek irányításában, politikai állásfoglalásukkal bekapcsolódni abba a hatalmas erejű áramkörbe, amelyet egész dolgozó népünk egységbeolvadása jelent a nevezetes május 17-i napon. Kivették részüket valamennyien a népnevelőmunkából, a választási felajánlásokból. Juhász Erzsébet első szavazó, tszcs-tag, például megfogadta, hogy a választások napjáig elsőnek végzi el a rá kiosztott cukorrépa kapálását. Vállalását határidő előtt becsülettel teljesítette. Szóbakerült a mult, a gyerekkor. Cselédek, dohánytermesztők voltak a szüleik a ICohnerbirtokon. Ezek a, fiatalok 6—7 éves korukban mír megízlel, ték a földbirtokosnak fillérekért végzett nehéz munka keserűségét. De fiatalok s így hamar a jövőre fordítják a szót. Lakatos János szövetkezeti boltos szaktanfolyamra, szeretne menni. Szereti a munkáját; milliós áruforgalom, nagyszabású üzleti tervezés — erről álmodik. Szabó Illés bevallja, hogy ő_ meg a tiszti aranycsillagról. Szinte kivét! nélkül mind tovább akar tanulni. Egykor elérhetetlen ábrándkép lett volna mindez az alacsony csefédházak tetői alatt. De lehet-e ma a mi fiataljainknak el érhetetlen ábrándjuk? Vágyaik bátran törhetnek a magasba, vágyaik nyomában emelkedik egyre magasabbra életük sora is. Lám, ez a kultúrotthon is: alig egy éve, hogy először kimondták: kellene. És most itt áll, ma avatják. Mert mindent elérünk mi, semmi sem lehetetlen a mi fiataljainknak, amióta ez az ország a Kohner-féle „nemesszívű" és „emelkedett lelkű" kultarapártolóktól megszabadult. Mesterházi Lajos Uj autóbuszjárat Szolnok és Jászapáti közöli Az elmúlt rendszer urai nem törődtek a dolgozók közlekedésével. Népi demokráciánk a felszabadulás óta a vasúti közlekedés fejlesztése mellett rengeteg új autóbuszjáratot indított. Most újabb autóbuszjárat létesítéséről adhatunk hírt megyénk dolgozóinak. A MÁVAIJT Autobuszközle- kedési Vállalat közölte, hogy Szol- nok-Nagykörü-Tiszasüly-Jászapáti útvonalon új autóbuszjáratot indít. Az autóbusz Szolnokról indul munkanapokon reggel 6 óra 35 perekor Jászapátiba érkezik 9 óra 20 perckor, Jászapátiból indul 13 órakor és Szolnokra érkezik 15 óra 45 perckor. A tiszasülyi tanyavilág, Jászkisér és Jászapáti dolgozói örömmel fogadták az új autóbuszjárat megindításáról szóló hírt. Ebben is kormányunk szerető gondoskodását látják, s ezért is a Népfrontra adják szavazatukat. !1 jészladpnyi íöldmO/esszcvaíkezeii boltok nsoyedóvi rrórgataa 25 millió forint A jásziadányi földmüvesszövetkezet boltjaiban 1950-ben 100 kerékpárt, 30 rádiót, 20 db 1000 forintos tűzhelyet vásároltak meg. 1951-ben 150 kerékpár. 50 rádió és 40 tűzhely kelt el. 1952-ben pedig 200 kerékpár, 100 rádió,' 80 tűzhely és 5 motorkerékpár is. Ennek az évnek első negyedében 22 kerékpárt, 30 Tádiőt, 15 tűzhelyet és egy motorkerékpárt vásároltak a jászladányi dolgozó parasztok, A község dolgozóinak cukor- fogyasztása hatszorosára emelkedett a felszabadulás előttinek. Havonta 60 mázsa cukrot ad el a földmüvesszövetkezet. A. község földmüvesszövetkezeti boltjainak áruforgalma állandóan növekszik. 1950-ben 28, 1951-ben 60, 1952-ben pedig 83 millió forint volt az évi forgalom. Ez 1953 első negyedévében 25 millió forintot tesz ki. Äz ú| karcagi által aiiog ^leányiskola7 A parasztgyermekek az elmúlt rendszerben ónak az elemi iskolát végezték el,' vagy azt se, mert korán munkába kellett állniok. Államunk fokozott gondot fordít arra, hogy »kiművelt emberfők sokasága« építse országunkat. A népfront választási felhívása szerint a második ötéves tervben falun legalább t az általános iskola nyolc osztályát, városban és ipari településeken «a közép_- iskolát kötelezően el kell végezni a gyermekeknek. — Képünkön az új karcagi;. általános leányiskola. A múltban árverés, nyomor, ma jólét, boldog élet a jánoshidai dolgozóparasztok osztályrésze A 7406 hold > határból Jánosihidán a dolgozó parasztoknak nem sok jutott a múltban. Négyezer holdon, a premontrei rend .gazdaságában, a kulákok, Pap Mihály, Berceli Ferenc, Szuhai István 300 holdján cselédeskedtek. A papi birtok cselédlakásainak egy-egy szobájában négyen is laktak. A község lakói közül 630 parasztcsalád volt föld nélkül. Annak a dolgozó parasztnak sem volt jobb Átadták rendeltetésének a szolnoki I. kerületi orvosi rendelőt és gyógyszertárat itt, minden szolnoki I. kerületben, a volt Scheftsik-telepen Hatalmas új bérházak emelkednek a magasba. Amott hazánk egyik legkorszerűbb tüdőbeteggyógyintézetének ablakai csillannak, távolabb az új konvédkórház oszlopai jehérlenek, vele szemben napköziotthon, gyermekjátszótér, itt még a fák, bokrok is újak. Az elmúlt évben ültette őket az ötéves terv szerető gondossága. A tiidöbeteggyógyintézet üdén zöldelö parkjával szemben, a Vörös Csillag-út másik oldalán áll a kerület új üzletháza. Ha boltba akarnak menni az l. kerület lakói, nem kell nagy távolságra menniük már, ' az üzletházban népbolt is van. Hentesüzlet nyílt, a MEZÖKER zöldségesboltja is hamarosan megnyílik. Itt, ebben a szép, modern üzletházban kapott helyet a megyei tanács kórházának orvosi rendelője és egy gyógyszer- tár is. Nem kell már a város középpontjába menni a kerület dolgozóinak orvoshoz, vagy gyógyszerért. Mindkettőt helyben megtalálják. Bensőséges kis ünnepség zajlik le most az orvosi rendelő tágas várószobájában. Ragó József elvtárs, a városi tanács elnöke adja át rendeltetésének a rendelőt és a gyógyszertárat, aztán dr. Molnár Gergely, a megyei tanács kór háza . rendelőintézetének főorvosa- beszél, majd dr. Karsai Károly, 'a megyei tanács egészségügyi osztályának vezetője. Utánuk a kerület dolgozói fejezik ki hálájukat és kö- szönetüket államunknak a modern rendelőért és a gyógyszer- tárért, s megígérik, hogy a Magyar Függetlenségi Népfrontra adják szavazatukat. S ebben ’ a helyiségben, ez ugyanis a kerület szavazó- ' helyisége, a várószobában áll az urna, az egyik rendelő- szoba a szavazófülke. * Uj városrész épül az I. kerületben. Itt épül fel az új Szolnok. A szerető gondoskodásért, jólétük állandó növeléséért a népfrontra adják szavazatukat. Erre gondoltak az első kerület dolgozói a kis ünnepségen, miközben a rendelő világos ablakai előtt vidám kacagással egészséges, pirospozsgás gyermekek szaladlak a játszótér feié. (Bűinkélégünk : A TISZÁNTÚLI „Az öntözött mezőgazdasági területet 650—700 ezer katasztrális holdra kell felemelni.“ (A Magyar Függetlenségi Népfront választási felhívásából.) A felszabadulás előtt megyénkben mindössze 1200 holdat öntöztek. Ma 42.000 katasztrális hold az öntözött mezőgazda- sági terület megyénkben. Gerö Ernő elvtárs mondotta a szolnoki választást nagygyűlésen: »1934_bcn a megyében mintegy 80.0066 holdon fogunk öntözött gazdálkodást folytatni.« — Megyénk öntözött területe növekedésének egyik feltétele a tiszalöki vizlerőműtől a Berettyóig húzódó Tiszántúli Főcsatorna. Ez a csatorna 200 ezer hold öntözését teszi lehetővé. Jövőre már másodpercenként 15 köbméter vizet ad a Berettyó.líortobágy csatornába a hamarosan elkészülő nyugati ág, s őzzel 22,300 holdat öntözhetünk KarcagKisújszáliás-Mezőtúr.Turkeve határában __Képünkön: óriási gé pkolosszus, a Szovjetunió nagyszerű segítsége, a lépkedő cskaváíor ássa a Tiszántúli Főcsatorna medrét, készít utat az éltető víznek. sora, aki földdel rendelkezett. A föld- birtokosok, a kulákok, a bank megfőj* tóttá őket. Boti István kisparasztnak is dobra ütötte a tanyáját a Jászberényi Bank. -.,; ■ •«* Mennyivel;’ szinte lemérhetetlenül' máj ma a dolgozó parasztok helyzete János- hidán. Ré'pási János — a premontrei- rend volt cselédje — ma saját földjén gazdálkodik'. Saját háza, kocsija, lova van. Házában villany ég, rádió szól.' Szöllősi, Jenő is saját földjén végzi most! a növényápolás munkáit; s büszkén gon-' dől fiára, alá.Kossuth Akadémián tanul, hogy néphadseregünk tisztje lehessen. Túróczi Ferencnek — a hajdani cseléd-J? nek — a fia egyetemre jár. ,. , Jólét, boldog élet ma a; jánoshidaíf; dolgozó parasztok osztályrésze. Az. ötéves terv minden téren újjátérantette a községet. Orvosi-lakás émilt,. kulturház, bevezették a villanyt. A Zagyván új híj ível át halványzöldre festett korlátjává!.*, A 60.000 forint költséggel fúrt Norton-' kút bőséges, jó ivóvizet szolgáltat. . 1954-ben új iskola épül a községben,, Tóthkéren,. a tanyavilágban pedig kul- i turház. Ide; erre a részre kövezett., be-; kötőúton járhatnak majd a dolgozó parasztok. Különösen nagy segítség ez az őszi betakarítási munkák idejére, ami' • kor az esőzések következtében nagy a 7 sár a dűlőutakon. ‘ A jáncshidai dolgozó parasztok nagyon sokat köszönhetnek országépítő ötéves tervünknek, államunknak. Tudják ezt, s hálával, köszönettel fordulnak kormányzatunk felé. S ez a hála abban, mutatkozik meg leginkább, hogy a dől- í gozó parasztok a választási békeversenyben egymást megelőzve teljesítik túl tojás- cs baromfibeadási kötelezettségüket, mint özv. Hévér Józsefné, Kovács G. István és Varga P. János. Farkas Ferenc, és Viller József pedig a növényápolást munkáiban járnak az élen. ; Ma pedig mindannyian a népfrontra, j a munka, béke, jólét, felemelkedés ; programmjára adják szavazatukat. ;,A mezőgazdaság körében észlelhető munkanélküliség enyhítése érdekében ál. Iandóan törekszem munkásfeleslegünk egyrészét külföldön munkaalkalomhoz juttatni és ezzel a hazai munkapiacot lehetőleg tehermentesíteni... elhatároztam, hogy azokat az igen értékes külföldi összeköttetéseket, melyekkel dr. Kippel Károly, egy hosszú időn át Franciaországban működött magyar szerzetes a munkaadók ottani szervezeteinél rendelkezik, az Országos Gazdasági Munkaközvetítő Iroda hatáskörében lebonyolítandó, Franciaországban irányuló munkaközvetítésnél igénybe veszem." (A földművelésügyi miniszter Szolnok megye alispánjához küldött utasításából.), * Bíró János kunmártoni kubikost 1957. ben elítélte a bíróság, mert a következő dalt énekelte: „Nem ismerünk, nem ismerünk — Agas-bogas koronát. — Szer- számot a r.aplopónak, — Kaszát, kapáti boronát! — Legyen kérges annak is a tenyere. — Aki miatt nincs a népnek kenyere!" — A tőkés birtokos uralkodó osztály bírósága az ítéletet így inder kolta: „Nem kerülte el a királyi törvényszék figyelmét, hogy a szöveg... a tőkés és birtokos osztály elleni lazítás törvényes fogalmát is kimeríti, amikot, ezeket naplopóknak nevezi..." „Tizenhét cselédpanaszos ügy volt ez“ évben, a követelés teljes egészében csak két ügyben Ítéltetett meg." (Szolnok város polgármesterének 1928. évi jelen“ lése.)
