Szolnok Megyei Néplap, 1953. május (5. évfolyam, 103-128. szám)

1953-05-12 / 111. szám

SZOLNOKMEGYEI NÉPLAP

1953 máius 13.

Rákosi Mátyás elvtárs beszéde a budapesti választási nagygyűlésen

1 jlytatás az 1. oldalról.) Iveinket. Jelentékeny részük nem volt biztos abban, hogy a népi demokráciában megleli-e a helyét. Az értelmiség zöme az elmúlt négy esztendő alatt meggyőződött róla, hogy e kétségei alaptalanok. Meggyőződött róla, hogy a népi demokrácia fel tudja emelni a nemzetet ele- settségéből, hogy megbecsüli és nagyra értékeli a hazájához hű értelmiség munkáját és olyan lehetőséget nyújt képességeik kifejtésére, amiről a kapitalista viszonyok között álmodni sem lehetett. Á tudósok, művészek, orvosok', mérnökök, pedagógusok százai részesültek jólvégzett munkájuk legnagyobb elismerésében, a Kossuth-díjban. Népi demokráciánk e kitüntetések révén is aláhúzta, hogy nagyra tartja és tiszteli a tehetséges alkotómunkát.

Megváltozott az elmúlt négy. év alatt az értelmiség összetétele is. Egyre nagyobb számban kerülnek ki a főiskolákról és egyetemekről a népi demokrácia neveltjei, zömükben munkások és parasztok. Egyetemeinken és főiskoláinkon jelenleg háromszor- annyi a hallgató, mint a Horthy- időkben és büszkén mutathatunk rá, hogy e téren messze magunk mögött hagytunk olyan fejlett kapitalista országokat, mint Anglia, Franciaország, Hollandia.

Az értelmiség gyors növekedésének száma mögött valóságos kulturális honfoglalás rejtőzik. Az egyetemi hallgatók többsége ma már azokból a rétegekből kerül ki, amelyek, bár a nemzet nagy többségét képviselték

de még tíz évvel ezelőtt úgyszólván ki voltak zárva a magasabb iskolákból. Mi tudjuk, hogy a mennyiség bizonyos fokon minőségbe csap át. A dolgozó népből jövő értelmiségiek számszerű növekedése feltétlenül minőségi változásokkal fog járni. Az új értelmiség zöme vér a dolgozó nép •véréből, hús a húsából. Ez az értelmiség létét és kultúráját a népi demokráciának köszönheti. Ez a számbelileg gyorsan növő új értelmiségi réteg a hazafias, népéhez hű régi értelmiséggel összeforrva hasonlíthatatlanul nagyobb súllyal és befolyással vesz majd részt a nemzet életének minden megnyilvánulásában. mint bármikor azelőtt. (Taps.) Gondoskodni kívánunk róla, hogy jelentősége szakadatlanul növekedjék és egyre nagyobb legyen szerepe is népünk vezetésében és nemzetünk jövő útjainak kimunkálásában. A régi rend szembe akarta állíteni ez értelmiséget és á dolgozó népet: mi szerves egységbe kovácsoljuk össze. Még magunk sem vagyunk teljes tudatában annak, hogy az utolsó esztendők e kulturforradalma. melyhez hasonlót népünk még soha át nem élt, milyen új jelentőséggel ruházza fel az értelmiséget, milyen hatalmas távlatokat nyit meg előtte.

Összefoglalva: megállapíthatjuk,

Jiogy dolgozó népünk ma egységesebb, mint valaha. Egységesebb politikai célkitűzéseiben, a béketáborhoz való hűségében és abban, hogy népi demokráciánk vívmányait megvédi és erőteljesen fejleszti tovább. (Hosz szantartó taps.)

egyéni parasztság hű támasza népi

demokráciánknak.

A tavalyi rossz termés átmenetileg egész fejlődésünket meglassította és meglassította dolgozó népünk élet- színvonalának emelését. Komoly erőpróbája volt ez az esztendő egész politikai és gazdasági építményünknek. Öt hónappal ezelőtt az ország- gyűlésen még fel kellett hívnom a figyelmet, hogy a rossz termés következtében nagyon megnehezült az állatállomány átteleltetése, hogy komoly hiányosságok vannak a vetés körül. A közellátás terén a legnagyobb takarékosságra kellett felhívni népünket. Most, miután a nehéz tél elmúlt, megállapíthatjuk, hogy állat- állományunk az aszály dacára nagyobb, mint tavaly ilyenkor volt. A vetések is jól teleltek, s a májusi esők következtében a terméskilátások megjavultak. A jövő hónapban beérik az új termés és a mezőgazdaság terén felszámolhatjuk a tavalyi

A nemzeti, demokratikus, szocialista erők összefogása

Az a tény; hogy népünk egységesebb, mint valaha; hogy a pártok versengése, amely a felszabadulás utáni első esztendőkben megosztotta a nemzet erőit és annyi kárt okozott, ma már végleg a múlttá, a Magyar Függetlenségi Népfront jelentőségét nem csökkenti. A nemzeti, demokratikus, szocialista erők összefogásának -ézellcme, amely négy évvel ezelőtt, a Magyar Függetlenségi Népfrontot létrehozta, ma is változatlanul eleven és ma is motorja további fejlődésünknek. Ez a tömörülés, mely minden becsületes magyar hazafit egy táborba egyesít, további sikereink biztosítéka. Ezért el vagyunk szánva, hogy a népfront zászlaját, amely alatt annyi győzelmes harcot vívtunk meg; teljes erővel visszük tovább. A nagy változások közepette, amelyek életünk minden területén jelentkeznek, a Magyar Függetlenségi Népfront elvei képezik a sziklaszilárd alapot, amelyre bizton építhetjük jövőnket. (Nagy taps.)

Hogy a gyakorlatban mit jelent a népi demokratikus erők összefogása, annak egyik mutatója a népfront képviselőjelöltjeinek összetétele. 453 jelölt közül eredeti foglalkozás szerint munkás 188, paraszt és mező- gazdasági munkás 143, értelmiségi 06, alkalmazott és egyéb 26. Egyetemet és főiskolát végzett 117, a jelöltek több mint egynegyede. A női jelöltek száma 87. A jelöltek között 36 líossuth-díjas van. Ezenkívül 230 jelölt sztahanovista vagy jó munkájának eredményeképpen kormány- kitüntctcsben részesült. (Nagy taps.)

Előre meg lehet mondani, hogy ez a statisztika a főiskolát és egyetemet végzettek javára tovább el fog tolódni, mert a jelölt munkások és parasztok egy része a főiskolákon tovább képezi magát. A képviselők jelölésével kapcsolatban meg kell említeni, hogy itt is mutatkozik a demokratikus fejlődés. Négy esztendővel ezelőtt a jelölést a népfrontban egyesült pártok végezték, míg most az üzemek, a termelőszövetkezetek, a gépállomások dolgozóinak százezrei, az egyetemek és egyéb intézmények közvetlenül válogatták ki saját legjobb dolgozóik közül a jelölteket.

Végül, de nem utolsósorban meg kell említenem, hogy ezen a választáson szavaznak először az ifjúság új évfolyamai. (Taps.) A népi demokrácia, mely lelkes ifjúságunk előtt minden téren szabad utat nyitott, szélesebbre tárta ki számukra az alkotmány kapuit. Üdvözöljük az ifjú szava-zókat és sok sikert kívánunk remzetépítő munkájukhoz! (Hosszantartó taps. A fiatalok „hurrá“-kiál- tása zúg végig a téren.)

Népünk egységének megszilárdulását ma még bizonyos fokig elhomályosítja az a körülmény, hogy népi demokráciánk sikereivel és szocialista építésünk fejlődésével kapcsolatban - esedik az osztályharc is. A tőkés rendszer maradványai a városban és falun egyre szőkébb területre korlátozódnak. Viszont egyre elkeseredettebben védik azt a csökkenő területet, ami számukra még mogma- ■ It. Támogatja őket ebbon a hábo- ., a uszító imperialista tábor is, ; .rely itthoni szövetségeseinek, ötö- vb hadoszlopának gyérülő sorait külföldről becsempészett kémekkel, sza,- ic: örökkel próbálja feltölteni, s a: ioly rádiója, sajtója Tévén igyek- k tartani a lelket csüggedő, híveiKézenfekvő, hogy népünk ez ellen ségei nem egyszer károkat okoznak és ezzel lassítják fejlődésünket. Nem kevesebb kárt okoznak saját hibáink, melyek nemcsak a termelésben, de állami életünkben is elég gyakran jelentkeznek. Mindnyájan tudjuk, hogy a munkafegyelem terén még van kívánnivaló. A munka termelékenységét is még alaposabban meg lehetne növelni. A selejt sok helyen még mindig megengedhetetlenül magas. Az önköltség csökkentésére vonatkozó terveinket csak részben tudjuk teljesíteni. A takarékosság az anyaggal, az idővel, az állam javaival még mindig gyenge lábon áll. A tervteljesítés nem egyenletes. Még messze vagyunk attól, hogy napról- napra; hétről-hétre. hónapról-hónapra teljesítsük r tervet. Még mindig elterjedt jelenség, hogy a hónap vagy negyedév kezdetén a termelésben esik az iram, s a lemaradást a végén ro hammunkával, túlórázással igyekez nek behozni. Gyenge lábon áll a szocialista tulajdon védelme városban falun egyaránt. Sokszor hiányzik a kellő éberség az ellenséggel szemben. Ellenben gyakori a szájtátiság, az önteltség, a hibák észre nem vevése vagy elkenése, a kritika elnyomása. Ez mind olyan tényező, amely fejlődésünket hátráltatja.

Szocialista építésünk további síké reinek egyik feltétele, hogy az állami hatóságaiuk, helyi tanácsaink jól dolgozzanak. Még gyakran előfordul azonban, hogy ezekbe az intézményekbe ellenséges elemek furakodnak be. akik mindent megtesznek arra, hogy hatóságaink, tanácsaink tekintélyét lejárassák, hogy szembeállítsák a népi demokrácia államát a dolgozókkal. Nem' egyszer tapasztaljuk, hogy hatóságaink ridegen, bürokratikusán bánnak a néppel, visszaélnek hatalmukkal, önkényeskodnek. nem tartják be a törvényeket. A népi demokrácia állama igyekszik megtorolni ezeket a visszaéléseket, de addig is; amíg felszámolják őket, komoly gátlói fejlődésünknek.

Hibákat követtünk el a paraszt sággal szemben is. Begyűjtési rendszerünk nem elég egyszerű, szinto évenként váltefeik és ezzel akadályozza, hogy a dolgozó parasztság évekre előre számotvetve gazdálkodjon, hogy pontosan és előre ismerje kötelezettségeit. Gondoskodnunk kell róla, hogy a jövőben ez megszűnjön és a több évre megállapított begyűjtési rendszer módot adhasson a pa rosztságnak arra, hogy feleslegeit akadály nélkül értékesíthesse a sza badpiacon. Az ilyen rendszabály fokozza a parasztság jövedelmét és arra serkenti, hogy többet termeljen A tagosításnál — mely a nagyüzemi mezőgazdasági termelés megvalósítására elkerülhetetlenül szükséges — hatóságaink gyakran szem elől tévesztenék a dolgozóparasztság érdekeit. Általában nem egyszer tapasz taltuk, hogy a falu szocialista építése közben néha nem voltunk elé; tekintettel az egyéni dolgozóparasz tokra, akik pedig földműves népes ségünk többségét alkotják. Ilyen kö rülmények között népi demokráciánk sok segítő rendszabálya, mellyel az egyéni parasztságnak is támogatást kíván nyújtani, veszendőbe ment Ezeket a hibákat gyorsan ki kell ja vítani, annál is inkább, mert mint mondottam, a tavalyi Tossztermésű erntende is bebizonyította, hogy az

rossz termés következményeit. Ehhez azonban az is kell; hogy egy talpalatnyi föld az idén bevetetlenül ne maradjon. A tavalyi aszályos esztendő okozta károkat pótolni tudjuk, ha a tavaszi vetés tervét az utolsó holdig jól teljesítjük.

Az, hogy a tavalyi fagykáros és aszályos esztendő következményei nem okoztak még súlyosabb károkat, népi demokráciánk szilárdságának és szervezettségének köszönhető. És köszönhető a Szovjetunió segítségének, amely, mint minden nehéz helyzetben, ezúttal is támogatott bennünket. (Taps. Éljenzés.) Ezzel kapcsolatban rá kell mutatnom Jugoszláviára; ahol a miénkhez hasonló szárazság valóságos katasztrófát okozott, melyet még fokoz, hogy a jugoszláv parasztság gyűlöli urait és szemben áll a Tito-bandával. Emiatt a jugoszláv kormány kénytelen volt a tavaszra kitűzött választásokat az aratás utánra halasztani.

A második ötéves terv

a jómód, az erő és a kultúra országává változtatja

hazánkat

A magyar népi demokrácia viszont nyugodtan, magabiztosan készül a választásokra és azokra a feladatokra, amelyek előtte állanak. E feladatok közül a legsürgősebb az ötéves terv hátralévő részének jó befejezése. Az 1953—1954-es esztendő folyamán kezdi meg termelését ötéves tervünk legnagyobb alkotása, a Sztálin Vasmű. Működésbe lép egy sor más hatalmas gyárunk. Elkészül a tiszalüki duzzasztómű. Befejeződnek nagy műegyetemeink építkezései, megnyílik a budapesti nagy Népstadion. Megépülnek az új szocialista városaink, mint Sztálinváros, Komló. A választás egyben állásfoglalás is az ötéves terv sikeres befejezése mellett. Dolgozó népünk ennek felismerésében széles választási békeversenyt rendez, hogy így gyorsítsa meg tervünk teljesítését. A választási békeverseny eredményeképpen iparunk az április havi tervét 103 százalékra teljesítette, illetve túlteljesítette. (Nagy taps.)

Az új országgyűlés egyik legfontosabb feladata lesz, hogy törvénybe iktassa a magyar népgazdaság má- odik ötéves tervét, azt a tervet, amellyel fel akarjuk építeni hazánkban a szocialista társadalmat. (Viharos taps. „Éljen Rákosi! Éljen

Rákosi!“ __ zúg a téren.) E terv

els

ő, nyers számai is mutatják, hogy milyen hatalmas célkitűzésekről van szó. Abból indulunk ki, bogy 1955— 1959-ig mintegy kétszeresére akarjuk emelni az első ötéves terv szén-, vas-, acél-; villamosehergia-termelé- sét.

Számszerűleg: acéltermelésünket a második ötéves tervben, mintegy 3.5—4 millió tonnára, széntermelé- ünket mintegy 40—50 millió tonnára, villamosenergiatermelésünket mintegy 10—12 milliárd kilowattórára akarjuk felemelni. A több szén, több acél, több villany népünk élet- színvonalának további emelkedését, több élelmet, több ruhát, több kultúrát jelent. A második ötéves terv folyamán fokozatosan fel kell tárnunk hazánk ásványi kincseit. Meg kell építenünk a nagy dunai vizi- eröművet. A mezőgazdaság terén a szárazság leküzdésére az öntözött területet 650—700 ezer katasztrális holdra kell felemelni. Fokozottan kell folytatni az iparban csakúgy, mint a mezőgazdaságban a nehéz munkafolyamatok gépesítését. A második ötéves terv alatt mintegy negyedmillió új lakást kell építenünk, nem utolsósorban Budapesten, melyet első ötéves tervünk folyamán az új szocialista városok építése miatt e téren kissé elhanyagoltunk.

A rádió továbbfejlesztése mellett rátérünk a televíziós adásokra. Irányt veszünk arra, hogy az ifjúság falun

legalább az általános iskola nyolc osztályát, városokban legalább a középiskolát kötelezően elvégezze. A második ötéves terv teljesítésének eredményeként a dolgozók reálbérét legalább 50 százalékkal kívánjuk emelni. (Hosszantartó taps.) Ennek megfelelően gondoskodni akarunk arról, hogy bőségesen álljanak rendelkezésre a fogyasztási cikkek, valamint iparcikkek. Ennek alapján a Szovjetunióhoz hasonlóan az új ötéves tervben mi is Tátérünk az árak leszállítására. (Nagy taps. — „Éljen Rákosi!“ „Éljen Rákosi!“)

A második ötéves terv megvalósítása azt eredményezi, hogy Magyar- ország minden téren messze maga mögött hagyja a fejlett tőkés orszá' gok legtöbbjét. A második ötéves terv sikeres megvalósítása a jómód, az erő és a kultúra országává változ tatja hazánkat. Ezeknek a nagyszerű célkitűzéseknek támogatására kérek minden magyar hazafit! E tervek megvalósítására hívom fel a magyar munkásosztályt és külön azokat, akik példamutatásban, áldozatkészségben mindig élenjártak, Budapest dolgo zóit! A május 17-i választásokon erről a jobb jövőről van szó, erről dön dolgozó népünk! (Taps.)

Megvannak-e terveink elöfeléte- lei? Igen, megvannak. Megvan ön tudatos, áldozatkész munkásosztá lyunk, szorgalmas parasztságunk, müveit értelmiségünk. A magyar föld méhe még alig van megkutatva; megbolygatva és még rengeteg fel nem tárt kincset rejt magában. Mezőgazdaságunk lehetőségei olyanok, hogy a legegyszerűbb eljárások segítségével is. melyek külön befektetést vagy hatványozott munkát nem igé nyelnek, jelentékenyen meg tudnék emelni hozamát. A leaetőségek tehát megvannak és meg is valósítjuk őket. Ehhez többek közt az is kell, hogy kíméletlen harcot folytassunk saját hibáink ellen. No tűrjük a termelésben a fegyelmez otleuségot, a lógást, a selejtgyártást; az anyagpazarlást. Legyünk éberek a népi demokrácia minden területén és lépjünk fel kíméletlenül mindazokal szemben; akik boldogabb jövőnk építését szabotálják! Terveink egyik biztosítéka, hogy mögöttünk áll — mint a múltban, úgy a jövőben is — felszabadítónk, a hatalmas Szovjetunió, mely támo gat bennünket; és rendelkezésünkre bocsátja tapasztalatainak gazdag tár házát. (Nagy taps. „Éljen, a Szovjetunió!“) És vezet bennünket e merész célkitűzések végrehajtásában egész fejlődésünk motorja, annyi si kérünk és győzelmünk szervezője, egységes nagy pártunk, a Magyar Dolgozók Pártja. (Hosszantartó taps. „Hurrá“; „Éljen a párt!“-kiáltások.)

Hálunk mindenki a béke megvédésének harcosa, aki jól végzi munkáját

Az ötéves terv megvalósításának van még egy döntő előfeltétele: a béke megőrzése. És ez nemcsak a mi kérdésünk: az egész emberiségé. Már majdnem három éve folyik Koreában a háború. Bár az Egyesült Államok e bosszú idő alatt katonai és gazdasági erejük javát moz. gósítottik, minden hódítási tervük megtört a hős koreai nép és a kínai önkéntesek bátorságán, önfeláldozó hazaszeretetén. Több mint kétmillió amerikai katona fordult már meg a koreai harctéren. Tízezrével estek cl, jelentékeny részük megrokkanva, sebesülten, betegen került vissza Amerikába. Az amerikai anyák reszketve gondolnák arra, hogy férjüket vagy fiaikat a koreai frontra dobják. Emiatt egyre fokozódik, egyre nő az ellenszenv a koreai háborúval szemben, egyre hangosabb a követelés, hogy véget kell vetni ennek a háborúnak. („Békét Koreában ["-kiáltások.)

Az Egyesült Államok szövetségeseinek sorában is egyre nő az ellenszenv, nemcsak a koreai háború ellen, de a hidegháborúval kapcsolatos eszeveszett fegyverkezés és általában a csatlós! sors miatt. Ezért a Szovjetunió következetes bérpolitikája, a sztálini békepolitika egyre inkább meghallgatásra talál világszerte. A Szovjetunió és Kína vezetői nek kezdeményezésére újultak meg s fegyverszüneti tárgyalások Koreában, me. lyeknek első eredménye, hogy kicserélték a beteg és sebesült hadifoglyokat. Á szovjet kormány sorozatos békelépéseire válaszképpen Eisenhower, az Egyesült Államok elnöke, a múlt hó közepén beszédet mondott a nemzetközi helyzetről. A „Pravda", a Szovjetunió Kommunista Pártjának lapja, április 25-én vezércikkben foglak állást hozzá. A magyar sajtó leközölte Eisenhower beszédét és „Pravda" vezércikkét is.

Eisenhower elnök beszédének van néhány részlete, mely bennünket közelről érint. Az elnök kijelentette, hogy minden országnak elidegeníthetetlen joga az, hogy saját választása szerint alkossa meg kormányzati formáját és gazdaságig rend. szerét, s hozzátette, hogy nem igazol ható egyetlen országnak olyan kísérlete

sem, hogy a kormányzati formát rá- kényszerítse más országokra.

Számunkra, magyarokra e két tétel megvalósítása az Egyesült Államok poli„ kájának alapos megváltozását jelentené, mert az elmúlt nyolc esztendő folyamán — és hozzátehetjük: e kijelentések elhangzása óta is — lépten-nyomon mindennek az ellenkezőjét tapasztaltuk. A magyar nép saját választása szerint alkotta meg kormányzati formáját. Azt a formát, melyben a dolgozó nép erős ke. zében van a hatalom. A magyar nép maga dolgozta ki azt a gazdasági rendszerét, melyben nincsenek henyélő gazdagok és nyomorban élő tömegek, nincs munkanélküliség és nincs rettegés a min. dennapi betevő falatért. Ennek dacára népi demokráciánknak szakadatlanul résen kell állnia az olyan összeesküvésekkel, szabotálásokkal, kémkedésekkel szemben, amelyek kezdeményezése, szer. vezése és. pénzelése szinte kivétel nélkül az Egyesült Államokból indul ki. Ezeknek a barátságtalan cselekményeknek célja a magyar kormányzati forma megváltoztatása olyanképpen, hogy a dolgozó nép uralma helyébe a régi kizsákmá. nyolók, a fasiszta tőkések és nagybirtokosok kerüljenek vissza. Az Egyesült Államokban most is folytatódnak azok az úgynevezett felszabadítási ígérgetések, amelyek lényegében azt jelentik, hogy a felszabadult magyar nép nyakára vissza szeretnék ültetni régi reakciós urait. Ezért örülnénk, ha az elnök kijelentéseit megfelelő tettek is követnék. Egyelőre azonban azt, hogy velünk szemben ez a politika a gyakorlatban is megváltozott volna, még nem tapasztaltuk.

Eisenhower beszédében készségét nyilvánította aziránt, hogy az Egyesült Nemj zetek Szervezetét olyan intézménnyé változtassák, amely valóban meg tudj3 őrizni valamennyi nép békéjét és biztonságát. Itt is meg kell állapítanunk: a tények egész mást mutatnak. Hazánk felvételét az Egyesült Nemzetek Szervezetébe eddig mindenekelőtt az Egyesült Államok akadályozta meg. Csak az elmúlt esztendő folyamán ötször utasították el a Szovjetuniónak azt a megegyezésre tö/ekvö javaslatát, hogy a felvételre jelentkező valamennyi országot, köztük hazánkat is, felvegyék az Egyesült Nemzetek Szervezetébe. Ezért mi e téren is ahhoz a magyar közmondáshoz- tartjuk magunkat; hogy „az ígéret szép szó, ha megtartják úgy jó". (A tömegben új jelszó születik: „Népfrontra szavazunk — ez lesz a mi válaszunk !"-kiált- ják.)

Az elnök beszédében úgy állította be a fegyverkezési versenyt, mintha az Egyesült Áilamok vezetői fájlalnák legjobban, hogy iskolák, kórházak és utak helyett bombázókat és hadihajókat kell gyártaniok. Nagyobb nyomaték kedvéért felsorolta, hogy egy-egy ilyen gyilkoló eszközből mi mindent lehetne a polgári lakosság számára készíteni. A hiba csak ott van, hogy az amerikai tőkések — és a tó'kések általában — nem azt termelik elsősorban, -amire a dolgozó tömegeknek legjobban szükségük van, hanem azt, ami a legnagyobb, a maximális hasznot biztosítja számukra. A legnagyobb hasz. not pedig a hadiszállítások adják. Emiatt a háborúk, benne a hidegháború is, a hadiszállítók, a halálgyárosok számá-a valóságos aranyesőt jelentenek. A napok- ban olvastam egy amerikai egyetemi tanár cikkét, aki rámutat arra, hogy a koreai háborút követő két év alatt, a legfontosabb 100 amerikai nagyvállalat 44 milliárd dollár értékű katonai meg. rendelést kapott. E hatalmas vállalatok, melyeknek vezetői ma miniszterek az amerikai kormányban sokmilliárdos jövedelmük kétharmadrészét e háborús megrendelésekből szerzik. Hogy ez mennyire köztudomású, arra idézem Hughes angol országgyűlési képviselő cikkét, aki két héttel ezelőtt a következőket írta:

,.Bármit mondjon vagy legyen is a Szovjetunió a béke érdekében ... a hadügyi tárcák miniszterei mindig készen tartják emlékirataikat és szakértői véleményeiket, amelyekkel bizonyítgatják, hogy a Nyugatnak folytatnia kell a fegyverkezést. Elvégre az ö kenyerük a háborús híresztelésektől függ. Ugyanez áll a fegyverkezési iparokra is. Azok a cégek, amelyek zsíros megrendeléseket kaptak drága, új fegyverei gyártására, nem szeretnék, ha ezek a tervek megváltoznának. Mind az Egyesült Államokban, mind más nyugati országokban is bizonyos üzleti kdrök kész szerencsétlenségnek tekintik a nemzetközi helyzet bárminő javulását".

Ezekután érthető, hogy a Szovjetunió komoly békelépéseire a newyorki tőzsdén két nap alatt hatmilliárd dollárral esett a részvények értéke. Az amerikai tőkés lapok valóságos „békepánikról" írtak, „Mi lesz, ha kitör a béke", ilyen címmel cikkeznek a lapok. (Nagy derült, ség.) A halálgyárosok a béke létrejöttét ugyanolyan szerencsétlenségnek tartják, mint munkásember-a háború kitörését. A ténynek tehát azt mutatják, hogy a tőkés országok gazdasági vezetői nem nagyon óhajtanak békés fogyasztási cikkeket gyártani gyilkos hadiszerszámok helyett. Ellenkezőleg. Megvannak rettenve, hogy a koreai béke létrejötte leapasztja jövedelmük véres forrását. Eisenhower beszéde óta az Egyesült Államok egyikmásik politikusa új, uszító, kardesörtető szónoklatot tartott, ami arra mutat, hogy (Folytatása a 3. oldalon.)