Szolnok Megyei Néplap, 1953. május (5. évfolyam, 103-128. szám)

1953-05-01 / 103. szám

ijcfi a munkásság, parasztság, értelmiség testvéri szövetsége: a Magvar Függetlenségi Népfront! aaEsaa Az^ertelmiség új harca előtt A Társadalom- és rernié«cltudomám^lItm^retlepje»*lőTarsiiJatn!akiilókiizgyűléseJ C ZÁZADOKOX ÁT szellemi sötét­^ ségben tartották urai a ma­gyar népet, hogy így meghosszabbít­sák politikai elnyomását, gazdasági kizsákmányoltságát. A nyomasztó, fojtogató sötétségben csak itt-ott lobbant fel egy-egy fáklya fénye: népéért karcoló író vagy iránymutató tudós, haladó művész világító élete, melyet az uralkodó osztályok ipar­kodtak megtörni, megsemmisíteni, holta után pedig meghamisítani. A magyar írók, tudósok, művészek, haladó értelmiségiek sorsa volt ez századokon át, az értelmiség zömét pedig törekedtek gerinctelen szolgává sJjasítani. Ma pedig a Magyar Tudományos Akadémia homlokzatán Bákosi elv­társ gondolata világít messzire, irá­nyító jelmondatként: „Az értelmiség saját népét szolgálja, s a munkások­kal s a dolgozó parasztokkal egyen­rangúan építi az új, fejlettebb szo­cialista társadalmat!“ Az Akadémia dísztermében most tartja alakuló közgyűlését a Társa­dalom- és Természettudomány Isme­retterjesztő Társulat, a magyar értel­miség új tömegszervczetc. Th'BBEN A TEREMBEN ma a márványoszlopok között egye­temi tanárok, sztahanovisták, mérnö­kök, pedagógusok, állami gazdaságok kitüntetett vezetői, Kossuth-díjas művészek és tudósok ülnek, A köz­gyűlés elnökségében örömmel és büszkeséggel látják ott a küldöttek Révai József és Darvas József mi­nisztereket, Andies Erzsébet és Rusznyák István professzorokat, Ve­tés Péter írót. A falak freskói a magyar múlt ha­ladó hagyományait vetítik felénk, s » főhelyen jelenkorunk világtörténel­met formáló nagyjaink fehéren su­árzó szobrai: Leniné, Sztáliné és özzöttiik szeretettel, meghitten pi- hon meg a szem Rákosi elvtárs szo­borba vésett harcos arcvonásain. Múlt és jelen építi itt a jövőt, a ma­gyar nép kulturális felemelkedéssel biztosított boldogabb jövőjét. A sok szív itt ina összedobban és egy álcá­ját láza festi pirosra az arcokat: folytatni kell és pedig egyre emel­kedő színvonalon, az ismeretterjesztő munkát ipari munkásságunk, dolgozó parasztjaink, magát továbbképző, ha­ladni vágyó értelmiségünk és ifjú­ságunk között. Hiszen közös a cc lünk, a szocializmust építve el akar juk tüntetni a falu és a város dol­gozói, a fizikai és a szellemi munka az idősebb nemzedék és az ifjúság közötti kulturális különbséget. Más és más szavakkal ez sugárzik Itusznyák István professzor, az Aka démia elnöke elnöki megnyitójából, és Bognár Rezső elvtárs, a debreceni egyetem rektora beszámolójából, ez lobog fel Veres Péter író, Cseterki Lajos, a Pedagógus Szakszervezet főtitkára, Eázsó Imre akadémikus, a mezőgazdasági gépgyúrt ástan egye tömi tanára, Kisfaludi Sándor Szol- nek-megyei történelmi szakosztály- vezető, tanulmányi felügyelő és Maurer Pál, a győri Wilhelm Pieck- gyár dolgozója hozzászólásaiban. i: ]yi IN D X Y A J A N úgy érezzük, 1 hogy ma ebből a teremből je. lentős mozgalom indul el népünk er­kölcsi-politikai egysége megteremté­sére. Boldogok vagyunk, bogy pár­tunk irányításával mi is lelkesen, fel­készülten harcolhatunk Szolnok me­gyében ennek a célnak megvalósítá­sáért. És még egy érzés teszi for­róbban lüktetővé vérünket, acéloz meg bennünket a munkánk közben megmutatkozó nehézségek legyőzé­sére: a hála érzése. A hála a szov­jet emberek iránt, akik vérük hul- latásúval tették lehetővé, hogy sza­bad népünknek a valóságot, az igaz­ságot, a szépséget hirdetjük mi, sza. bad értelmiség. Sóik hozzászóló mondta el tapasz­talatait az eddigi ismeretterjesztő munkáról és hozott fal példákat orra, hogy az agronómiái előadások vagy Solohov, Babajevszki.i, Nyikolajeva és Veres Péter regényeiről szóló, mezőgazdasági problémákat tárgyaló irodalmi előadások milyen fontosak a tsz dolgozók és egyéni dolgozó pa­rasztok öntudata fokozásában a ter­melés emelése érdekében. Nagyon jól esett hallanunk az ország más ré­széről való elvtársak hozzászólásá­ban, hogy milyen eredményeit látják munkánk nyomán a mezőgazdaság szocialista fejlődésének. így felhoz­ták példának a kunmártoni Vörös Csillag tsz 2d mázsás árpatermését, a megyénk élenjáró tsz.eiben a ta­vaszi árpa jarovizálásával elért 2—3 mázsás terméstöbbletet. JTISFALUDI SÁNDOR elvtárs rámutatott arra, hogy a termé­szettudományi Társulat Szolnokme- gyei Szervezete 1952 tavaszán meg­tartott 1055 előadásával a Társulat országos vándorzászlaját nyerte cl, a Történelmi éa Irodalomtörtneti Tár­saságok megyei szorvezetei pedig munkájukkal a történelmi, illetve iro­dalmi előadások és a hallgatók szá-. mát ötszörösére emelték, amiben nagy részük volt a városokban és járá­sokban jól, lelkesen dolgozó pedagó­gus összekötőknek és olőadóknak. A dolgozó nép érdeklődése egyre fokozódik az ismeretterjesztő clö- adásk, a kulturális kérdések iránt és ez még erőteljesebb munkára kötelezi az új társulat szolnokmegyei veze­tőit ős előadóit, a tömegszervezetek vezetőit és kulturfelelííseit egyaránt. Eisfaludi elvtárs konkrét példákat hozott fel erre az érdeklődésre. A tavaly őszi szolnoki gepida sírok ása­tásai a Kilián György líepülöakadé- mia tőszomszédságában folytak és olyan hatalmas érdeklődést váltottak ki néphadseregünk tisztjei körében, hogy r.z ásatások szakemberei nem győztek felvilágosítást adni. Ma pe­dig alig várják, hogy összefoglaló előadásban halljanak az eredmények­ről. TASZBERÉNY-ÜREGERDŐN a " dolgozó parasztok az egri vár védelméről szóló történelmi előadás után egymás után olvasták el Gár­donyi Géiza gyönyörű, hazafiságra nevelő regényét, az Egri csillagokat. A Miksaáthról elhangzott irodalmi előadás arra indította a jászandrási MNDSZ tagjait, hogy Mikszáth: Két választás Magyarországon“ e. regényét olvasómczgalom keretében olvassák el. Örvendetes, hogy a szolnokmegyei értelmiség s elsősorban a pedagógu­sok egyre tevékenyebben vesznek részt a termelőszövetkezetek kultur- életébcn. Dankó Imre dr. ,,kiváló ta­nár“ kitüntetést kapott gimnáziumi igazgató megszervezte Turkevén az ország első tsz múzeumát, másutt pe dagógusok vállalták a termelőszövet­kezetek énekkarának megalakítását és vezetését, patronálják egész kultur- c söpört jukat. CZOLNOK MEGYE értelmisége pártunk bizalmát meghálálva, felajánlja minden erejét a Magyar Függetlenségi Népfront választási felhívása célkitűzésének me,“valósi tásához, ahhoz, hogy Szolnokot minél előbb korszerű, egészséges szép kul hírközpontjává fejlesszük megyénk nek, dolgozó népünknek. Az értelmi­ség munkájával is a népfrontra adja szavazatát. Felejthetetlen élmény az a forró ünneplés, amelyben a közgyűlés részt­vevői a gyűlés befejezésekor mind nyájunk bölcs vezérét, Rákosi Má­tyás elvtársunkat részesítik. Iránta és a párt iránti szeretettől fűtve in dulunk az Akadémia falai közül új munkánkra, szívós harcunkra, hogy a műveltség, a szaktudás kincseit hoz záférhetővé tegyük a dolgozó nép legszélesebb rétegei számúra.. Török Lehel, a megyei irod. szakoszt. vezetője Ma nyitják meg a megyei tanács nagytermében a „Mrt köszönhet megyénk a Szovjetuniónak" kiállítóit Ma, május 1-én délelőtt 10 órakor ünnepélyes keretek között nyitják meg a Magyar-Szovjet Társaság megyei szerve­zete által rendezett ,,Mit köszönhet me­gyénk a Szovjetuniónak" című kép­kiállítást. A kiállítás élőn, elevenen tükrözi azt a hatalmas fejlődést, amelyen az egész ország, s megyénk a Szovjetunió önzet­len és baráti segítsége, állandó támov gatása révén keresztülment. A kiállítás bemutatja a kommunizmus nagy béke­építkezéseit, hazánk hatalmas békemü­veit, melyek a szovjet tapasztalatok fel használásával épültek és épülnek. A kiállítás bemutatja azokat a nagy­szerű eredményeket, amelyeket megyénk dolgozói értek el a Szovjetunió tapasz­talatainak alkalmazásával. Uj gyárak, a Tiszamentt Vegyiművek, a jászberényi Aprítógépgyár, a szolnoki Tejüzem ké peivel találkozik a kiállításon a láto­gató, új, modern szovjet gyártmányú gé­pek képeivel, melyek megyénk üzemei­ben dolgoznak, bölcsődék, napköziottho­nok képeivel, melyeket szovjet példára építettünk, hoztunk létre. Ünnepélyesen osztották ki az egyetemen ,A felsőoktatás kiváló doloozójaíi jelvényeket Lelkes ünnepély színhelye volt csüíör. tökön a szolnoki Közlekedési Műszaki Egyetem. Az egyetem nagytermében ün­nepi ülés keretében osztotta ki Erdei- Grúz Tibor felsőoktatási miniszter a ki. magasló oktatási munkát végzett dolgo­zóknak „A felsőoktatás kiváló dolgo­zója" jelvényt. Az egyetemi énekkar szereplése után Rostási István dékán mondott üdvözlő beszédet. Hangsúlyozta, az országban először a szolnoki egyetemen osztják ki kitüntetéseket. Erdei-Grúz Tibor elv- társ lelkes tapssal kísért beszéd kereté­ben nyújtotta át a jelvényeket. Elsőnek dr. Palotás László,, a mecha­nikai tanszék professzorának adta át a megtisztelő kitüntetést, meleg szavak kí­séretében. Majd Kovács Vilmos elvtárs lépett a miniszter elvtárshoz és vette á: az egyetem megszervezéséért, kiváló ok­tatói munkájáért a jelvényt és az okle­velet. Elekes Sándor és Hegedűs Lajos ta­nársegéd lelkes, odaadó munkájáért kapta „A felsőoktatás kiváló dolgozója" büszke címét. Erdei-Grúz elvtárs mind­nyájuknak további eredményes munkát és jó egészséget kívánt. A kitüntetettek nevében dr. Palotás Lászó mondott kö­szönetét, kifejezve szí, hegy mindany nyian tudják, hogy a kultúra, a tudomá­nyok előtt soha nem látott perspektíva áll, s hogy mélyen átérzik azt a fele­lősséget, melyet a dolgozó ember átfor­málása jelent.* . MEZŐGAZDASÁGI SZAKEMBEREK LESZÜNK 190ó-ban születtem. Gyermekkorom- í>ól csak szomorú képek maradtak emlé- ezetemben. Tanulásra nem gondolhat­tam, mert apró gyermekként kulákek libáit őriztem, később .kapálni jártam, majd aratónak szegődtem. Múltbeli éle­tem szinte nem is mondható emberinek. Össze sem lehet hasonlítani a jelenlegi ■ vei. Mint a tószegi gépállomás dolgo­zója többször kaptam pénzjutalmat — de legnagyobb kitüntetés számomra, hogy mezőgazdasági szakiskolán tanulhatok. Minden igyekezetemmel azon leszek, hogy alaposan elsajátítsam a; tanultakat, s mint kiváló szakember, segíthessem ársaimat. (Bállá József, Mezőgazdasági Szakiskola, Kenderes.) ■Ä­1915-ben végeztem el az általános Iskola 8. osztályát. Szerettem volna továbbtanulni, de szüleim akkor még nem tudtak megérteni, hogy egyszerű parasztember gyermekének joga van tudása növeléséhez. Később, amikor alkotmányunk biztosította a férfiak és nők egyenjogúságát — az abád- szalőki gépállomás dolgozója lettem. 1952-ben traktoros-iskolára küldtek ahol kiváló eredménnyel vizsgáztam. Az iskolából hazatérve, igyekeztem a termelőmunkában megállni helyemet. A vezetőség látva szorgalmamat — 5 hónapos gépesítési szakiskolára küldött. Most több társammal együtt az éwégi jegyek javítására törek­szünk. Mindnyájan méltóak akarunk lenni ahhoz a bizalomhoz, mellyel dolgozó népünk ideküldött bennünket. (Kun Erzsébet, Mezőgazdasági Szak­iskola, Kenderes.) * • A Horthy-rendszerben egy íulák- tanyán dolgoztunk mint cselédek. Egész családunk a ház urát szolgálta, mégsem volt kellő élelmünk és meglelelö ruhánk. A jelszabadulás megváltoztatta sor­sunkat. A múltban csak 4 elemit végez­tem. ma mezőgazdasági szakiskolán ta­nulok. Eleinte nehézségekkel küzdöttem, de fejlettebb társaim segítségemre siet­lek. Jó tanulással, s később jó munkám­mal köszönöm meg államunknak szabad, boldog életemet. (Zagyva Rózsa, kende­rest Mezőgazdasági Szakiskola haliga-» tója.) „ '’ÍelÍes'íÍeÍÍéS kUde*U&M A szelevényi pajtások igen komoly munkával végzik a fémgyűjtést. Soha ilyen lelkesedéssel és jó kedvvel nem dolgoztak, mint most. Kere­sünk, kutatunk, messze a tanyákra elmegyünk egy-egy darab vasért. Tanítás után hangos az egész falu. Zörögnek a talicskák a sok vastól. A kis elsős pajtások alig látszanak ki a nagy bádogedénvok közül, ahogy az átvevőhely felé közelednek. Csapatunk eddigi eredménye a kis faluban 53 mázsa és 22 kg. Leg­jobb munkát az I., ‘Ill-ik és IV. osztály végezte. Őket külön dicséret illeti. Továbbra is folytatjuk a fénygyűjtő harcot. Azt akarjuk, hogy a mi iskolánk legyen az első a megyében. Szűcs Julianna rajtanácsclnok, Szelevény, ált. iskola. A fémgyűjtés versenyében a Beloi- annisz-úti általános iskola pajtásai felzárkóztak. Eddigi szorgalmas, lel­kes munkájuk eredménye 391 mázsa vas és 15 mázsa fém. Az iskola brigádjai váll-váll mel­lett haladtak. Közülük leginkább a Vas-brigádot illeti a dicséret, 40 má­zsa és 47 kg vasat gyűjtöttek. Ez­után következik a Szabados-brigád 40 mázsa 37 kg-mal. Az egyéni gyűjtők versenyében 29 mázsával Tóth László lett az első. De büszke az iskola Ecseki István eredményére is. Ő is felül gyűjtött a 20 mázsán. Az iskola pajtásai a fém­gyűjtés befejezése után még nagyobb lelkesedéssel láttak hozzá a tanulás­hoz. MCK., z zs.omox.m INTERJÚ A FAVÁGÓVAL Rádiőközvetifés a vasárnapi nagygvüiésrcl Közöljük olvasóinkkal, hogy a május 1 színi közvetítést ad a 40 méteres rövid. 3-1. szolnoki nagygyűlésről. Gerő elv. hullámhosszon, társ beszédéről a Magyar Rádió hely- 1 Több mint 160 ezer kötvényt sominak k! Gyürkén az első békekölcsön negyedik húzásán Az első békekölcsön május 7. és 10. között Győrben sorrakerülö ne­gyedik sorsolásán a következő nyere­mények és törlesztések kerülnek ki. sorsolásra. MÁJUS 7-ÉN, CSÜTÖRTÖKÖN. Délután négy órai kezdettel bá. roms7ázötvenkilenc húzással kisorsol­nak 35.000 darab kötvényt. Ebből 4 darab 50.000 forintos nagy nyere­mény, 00 darab vegyesen 25.000, 10,000 és 5000 forintos nagy nyere­mény, 1500 darab ezer forintos, 5000 darab 500 forintos és 19.300 darab 300 forintos nyeremény, valamint ,10.000 darab 20Ö forintos törlesztés, j PÉNTEKEN: ) 559 húzással kisorsolnak 50.900 da- ;rab kötvényt. A nyeremények sze­rinti megoszlás a következő: j Négy darab 50.000 forintos nagy nyeremény. 90 darab vegyesen: '25.000, 1Ó.000 és 5000 forintos nagy ;Tiveremény, 1500 darab 1000 forintos, 15000 darab 500 forintos és 19.306 da. 'rab 300 forintos nvereménv vnla. mint 30.000 darab 200 forintos tör­lesztés. SZOMBATON: ötszáznegyvennégv húzással kisor­solnak 54.400 darab kötvényt. Ki­húzásra kerül 4 darab 50.000 forintos nagy nyeremény, 90 darab vegyesen: 25.000, 10.000 és 5000 forintos nagy nyeremény,,1700 darab 1000 forintos, 4100 darab 500 forintos és 22.10Ü darab 300 forintos nyeremény, vala­mint 20.400 darab 200 forintos tör. lesztés. VASÁRNAP: Délelőtt 10 órai kezdettel 189 hú­zással kisorsolnak 10 050 darab köt­vényt. Ezen a napon kerül kisorso­lásra a 100.000 forintos főnyeremény, ezenkívül 0 darab 50.000 forintos nagy nyeremény és 147 darab vegye­sen: 25.000, 10.000 és 5000 forintos nagy nyeremény, valamint 15.240 da­rab 300 forintos nyeremény. Ugyan­csak ezen a napon kerül kisorsolásra 35 húzással 1250 darab kamatozó kötvény. (MT). j Móricz Zsigmoml ezt a cikket — melyből részletei közlünk — 191?.ben írta. Az lró a régi választásokat lep­lezi le benne. — Mondia. Mátyás bácsi, szavazott maga valaha kébii- selőre? — Igenis. kéremalássan. mikor még adót fizettem. De. hogy a szőlő kibusztult. most már nem fizetek adót. hát nem szavazhatok. Nemcsak én vagyok így. sokan. — Hát mondia. azért, hogy a maga szőlőié kibusztult. maga nem tudna ébbenúev szavazni, mint azelőtt? — Hogyne tudnék, kérem­alássan. Írni. olvasni tudok, ahhoz mi kell más? — Hát aztán, ha maga írni. olvasni nem tudna, akkor nem tudna szavazni? — Akkor is tudnék, akkor is meg tudnám mondani, kit akarok kébviselönek. — Osztán kit akarna? — Hát az most nem tud­nám hamarosan megmondani.. — Kire szavazott maga elő­ször? — I egelő szőr is Áts Ká­raira szavaztam. TJgy hiszem, kő-ben. vagy 66-ban vöt. — Milyen báni vót az? T)p,ih hArti ? — Azt mán nem tudom. — Hát mér szavazott arra? — Hogy tót akar nekünk. — Hogy akar iát? Milyen iát akar? — Hogy 5 tesz a megvál­tónk. béldául az országnak. — Osztán megváltotta az országot, mondia? — A iézus tudta, mit csi­náltak ők', milyen ióér harcol­tak: azóta se láttam, se nem hallottam hirit. Az öreg felnéz végre, mert ezt mind lesütött szemmel, gondolkodva mondta, de. most mintha erezné, hogy most ielentette ki az igazságot. — De nézze csak. vót más jelölt is? — Vót: Kállay. — Hát az nem akart olyan iát? — A megint máskéb be­szélt. Megint máskéb olvasta az ő elveit. — És az nem tetszett ma­gának ? — Nekem tetszhetett, mi­kor én nem értettem, abba az iidőbe. — No. de szavazott, hogy melyik tetszik! — Na igen. ahova a töb­biek. de hogy miért, minek. arról nem vótam fölvilágo­S az öregecske iölbitv tyeszti fogatlan száját ..nem volt fölvilágosítva". mintha valami sóvárgás volna ebben a tudás után. — Hallott maga arról vala­mit. hogy most olyan szava­zást akarnak, hogy mindenki­nek lehessen szavazni, titko­san: akár szegény, akár gaz­dag: jó lesz \^z? — Nem véna rósz. A nem véna rósz. — Miért nem véna rósz? ' — Nem véna rósz — mondja óvatosan az öreg. — Szegény, gazdag egyfor­mán szólhat bele az ország dolgába — segítettem neki. — Ha értenek — emeli fel az izomficamos ujját az öreg. Aztán újra csak annyit mond: — Nem véna rósz biza. — Mégbedig titkosan: tudta? — Tudom ... A nem vóna rósz! Mert kéremalásson. én annyit izélek. hogy úgy vóna. mint egy egyesület, hogy egy akaraton vannak, mer addig azelőtt, ha rác vót. máskébb értette, ha német vót. máskébb értette, ha magyar vót. más­kébb értette: mért ne szavaz­zunk. ha e többet fizet. Az ördög elviszi: mink meg itt maradunk ... Ohó. kisiklottunk az ere­deti. széb. elméleti fejtegetés talajáról: itt a gyakorlati va­lóság. — Magának mit fizettek. mikor szavazott? Kabott bénzt? — Én nem. soha egy krai- ctárt se. én nem! — Miért nem? Maga mért nem vette el. ha fizettek? — De bele is buktak, aki elvette, mert fölvették a bénzt. azután meginten dubla adót kellett fizetni. Érteni kell ah­hoz. kéremalássan: én értek a szőlőmíveléshez. meg a mezei munkához eccóval: de arról nem vagyok felvilágosítva hogy az urak mit akarnak egy­mással. Itt a szegény ember iilozó. fiáia a bolitika felől. — Mondia csak. ki maguk­nál a bolgármester? — Hogy is híiiák .. . azt most hamarosan nem tudnám megmondani. .. — Hát a rendőrkabitány? — Asse. Üiaí ezek. nem tudom én ükét. minden hiva­talba csuba úi néb van benne. Nem vagyok kíváncsi ráiuk. — Hiszen maguk választ, iák őket! A néb választja. Nem? — Nem. ők választják egy­mást. Lelkes munka után írom e sorokat. Több mázsa fé­met gyiiilóttiink össze a mai nation is. A mi osztályunk a Ven- del-ulcában gyűjtötte a hulladékot. Együttes ered­ményünk 528 kg vas és 10 kg sz'meslém. Már azt is ,kiszámoltuk, hogy így több \mint 30 kg vas int osztá­lyunk egy-egy tagiára. Én ■nagam 51 kg vasat gyűj­töttem. Az iskola versenyé­ben a mi osztályunk lett az első. Mégis Kelle Sán­dorra vagyunk legbüszkéb­bek. mert ő egyedül 2 má­zsát gy iiitölt. Iskolánk életében nagy események voltak a közel, múltban. Most kabtuk meg a háromnegyedévi osztály­zatot. Én ieles lettem, s két kitűnőié is van osztá­lyunknak. Átlagos eredmé­nyünk azonban még gyen­ge. ezért nem elégedhetünk meg. Kötelességünknek tartiuk segíteni a gyengébb bairásoiat. Az elmaradók mind megígérték, hogy év végére egy jeggyel javíta­nak átlagukon. A fémgyűjtéstől nem vá­lasztjuk el a tanulást. Vgy végezzük munkánkat, hogy egyik téren se hozunk szé­gyent iskolánkra. CSÍK ZOLTÁN lászladány Somogyi B.-u. .13,

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom