Szolnok Megyei Néplap, 1953. május (5. évfolyam, 103-128. szám)
1953-05-03 / 105. szám
[ A- MEGYEI. PÁRTB IZOTTSÁG ÉS A- M EG. Y El TA N-ÁG S' LADJA I V. érfolrum. 105. szúm Ára 50 miér 1955. májút 6., szerda ELŐRE fl VÁLASZTÁSI BÉKEVERSENY GYŐZELMÉÉRT Tervszerűbb műszaki irányítással pótolja elmaradását a Papírgyár A választás napja közeledik. Tettekre kell váltani az ünnepélyes szavakat, fel' ajánlásokat. A Papírgyárban is vállalásokkal kezdtek a választási békeverseny, hez. Tekintélyes mennyiségű papírral tar. tozott ekkor a gyár. A fogadalom óta több hét telt el. Adósságából nemhogy törlesztett volna a gyár, hanem azt még inkább meghatványozta. 68.2 százalékra teljesítette április havi tervét az üzem. Régi, a gyárban szinte már tradícióvá vált okból keletkezett az elmaradás. Régebbi hibásodás, s nagyjavítás végett állt a kazánok egy része. A II-es iker. kazán március 20-án állt le, pedig akkor már túlhaladta egy hónappal az engedélyezett használati időt. A gőzellátás komoly mértékben csökkent azáltal is. hogy időközben a legjobb kazánok is leálltak, melyeknek javítása 12 napig tartott. Közben a vízelőmelegítőberendezés is elromlott, ami 7—8 százalékkal csökkentette a kazán hatásfokát. A műszaki vezetőség megtorpant a sorozatos hibák láttán s a bajok orvoslása helyett tanács- talankodott. A II-es kazán vízkőtisztí- tása 2—3 nappal a leállás után megkezdődött, s még a mai napon is tart, holott ezzel a munkával 4 embernek már 2 hét alatt kellett volna végeznie. A kazán samottjavitásához még most sem kezdtek hozzá. A műszaki vezetőség azt mondja, hogy nincs elég munkaerő. Az igazság azonban az, hogy nem sokét tőrödnek a javítások meggyorsításával Ritkán ellenőrzik napjában a munkálatokat, s nincs hozzáértő felelős vezető, így a dolgozók legtöbbször ötletszerűen végzik munkájukat. A vízelőmelcgítő szétszedése óta máig sem tettek egy keresztül-szalmát sem, pedig itt a szerelők nem gátolják az egyenletes munkát, van szabad munkaterület. Ugyanakkor a ka. zántisztításhoz már jó néhányszor hozzáfogtak. Tetézi a hibákat az, hogy bár a szokottnál több, öt mérnök és számos műszaki van a gyárban, mondhatni munkaidejük felét más, nem szakmai munkával töltik el. A gyár vezető műszaki mérnöke, Bállá Dezső van leginkább megkötve, holott ideje minden perce arra lenne szükséges, hogy azt műszaki feladatok végzésére fordítsa. A pártvezetőség bürokratikusán megterheli a műszakiakat, szem elől téveszti azt a követelményt, hogy a tervet naponként kell teljesíteni. A pártvezetőség nem él a választási békeverseny tüzében, úgy gondolja, hogy minden magától megoldódik. Nem segítette a kazánok megjavításáért folyó harcot. A kazánházi dolgozóknak, mint.Kis Balázs fűtőnek s több másnak is értékes javaslatai vannak, mert már évtizedek óta dolgoznak ott. Ezek a javaslatok, mint az előmelegítő gyors megjavítása, a kazántakarítás gyors végzése, állásidő csökkentése a Ill-as kazánnál, mind elsikkadtak. A műszakiak nem foglalkoztak azokkal. Erről azonban nem tud a pártvezetőség, mert nem érdeklődik utána. A gépállomások versenyértékelésének alapját az elmúlt szakaszban a talajmunkában, arató- és cséplőgép- javításban elért eredmények képezik. Első helyre került a tószegi gépállomás. Második Tiszaroff. Ha azonban nem gyorsítja meg az arató- és cséplőgép javítások ütemét, át kell adni a második helyet a jelenleg harmadik helyezett fegyverneki gépállomásnak. A választási békeverseny valamennyi gépállomásunkon kiemelkedő teljesítményre ösztönözte a traktoristákat. A kisújszállási gépállomáson Vékony Róza képviselőjelölt, sztahanovista traktoros fogadalmához híven 5 nap alatt 44 normálhold talajmunkát végzett. 300 százalékra teljesítette normáját Zotor erőgépével. Mándi Julianna, a Dózsa tsz tagja G. 35-ös traktorral ugyancsak 44 normálholdat teljesített. Az Űj Élet tsz traktoristái közül Szegi Lajos jár élen. Váltótársával együtt 84 normálhold talajmunkát végeztek el 400 százalékos normateljesítés mellett G. 35-ös traktorukkal. Példájukat követte Csányi János a Táncsics tsz egyik traktoristája. 5 nap alatt 74 normálhold talajmunkát teljesített. Ha a gépjavításban is ilyen szorgalmasak lennének a kisújszállási gépállomás dolgozói, akkor nem kullognának szégyenszemre, tsz város gépállomásához nem méltó 27. helyen Hegedűs elvtárs, a párttitkár többször keresse fel a dolgozókat, hogy személyesen győződjön meg a hibákról és segítsen is azok .felszámolásában. Most kisegítésképpen egy mozdony- kazánt kap a gyár. Ez azonban ne nyugtassa meg a vezetőséget. Tervezzék meg a kazánjavító dolgozók munkáját percről- percre. Állítsanak felelős műszaki irányítót a munka élére. Es ha a „látogatásokat" ellenőrzéssel, számon, kéréssel cserélik fel, eredményesebben tudnak harcolni adott szavuk valóravál- tásáért, a választási békeverseny győzelméért. i ' megyénk 29 gépállomása közül. Az aratógépeknek csak negyedrészét hozták üzemképes állapotba. A cséplőgépeknek több mint feléhez pedig még hozzá sem nyúltak. A karcagi Perge-brigád állja a sarat. Az utolsó 5 nap alatt 50 normálholdat teljesítettek gépenként. Már mindössze 60 normálhold hiányzik erőgépenként a vállalt 200 nor. málholdból, s akkor becsülettel teljesítik május 17-e tiszteletére tett fogadalmukat. Dicséretre méltóan dolgozik az alattyáni gépállomáson Császár Mária DISZ-tag. Nemrégen került ki a Kisújszállási traktoros iskoláról. Az első 5 nap alatt máris 25 normálbolrt talajmunkát végzett el, legtöbbet az egész alattyáni gépállomáson. — Szégyenbe hozta a gépállomás férfi traktorosait. Az utána következő legjobb eredmény is 17 normálhold, melyet Radies Sándor teljesített. Pedig idáig ő volt a legjobb traktoros az egész gépállomáson. Császár Mária, a 15 éves trakto- ristalány szorgalomban, hazaszeretetben példát mutat az idősebbeknek. Tanulhatnak tőle az alattyáni gépállomás traktoristái. Az utolsó három helyen a kisújszállási, tiszaugi és törokm-klósi gépállomás kullog. Elmaradásukat elsősorban a gépjavítás elhanyagolásának köszönhetik. A gépállomások versenyében a tószegieké az elsőség öiüszknÁqiink: a Qllp sind ion MEGNYÍLIK a nagy, budapesti népstadion (A Magyar Függetlenségi Népfront választási felhívásából) Ál Ötéves tervben készül el a sportolók és sportrajongók legnagyobb büszkesége, a budapesti Népstadion. A főbejárathoz Vezető széles sugárutat — sportolókat ábrázoló hatalmas márványszobrok és szökőkutak szegélyezik s az út végén két karcsú márványosziop emelkedik a magasba. A hatalmas stadion KMí ezer néző befogadására alkalmas tribünök gvürü-1«» »-»ati körül. — Képünkön az épülő stadion, a pályát már két évvel ezelőtt befüvesítették. cA mi ehJŐ kegmiflofeloltiink GERŐ ERNŐ A Magyar Dolgozók Pórija Központi Vezetősége Titkárságának tagja, a Minisztertanács elnökhelyettese ’ GERŐ ERNŐ elvtárs a Kommunista Párt neveltje, Rákosi elvtár» közvetlen munkatársa. Pártmunkás, hivatásos forradalmár. Egész életét, tevékenységét a munkásosztály felszabadítása nagy ügyének szentelte. Élete, munkássága a párt a nép, a haza iránti odaadó szeretetnek ős önfeláldozó szolgálatnak lelkesítő példája. Forradalmi tevékenységét a magyarországi kommunista ifjúmunkás mozgalomban kezdte. Letartóztatásáig Újpesten szervezte az illegális kommunista ifjúmunkás csoportokat. Miután a Horthy-fasizmus börtönéből kiszabadult, külföldre ment, hogy tovább szervezhesse a harcot a magyar munkásosztály felszabadításáért. Az emigráció éveiben nemcsak a magyar, hanem a nemzetközi munkásmozgalom egyik tekintélyes vezetőjévé nőtt. Harcolt a spanyol nép szabadságáért és a második világháború éveiben fáradhatatlan nevelőmunkát fejtett ki a magyar hadifoglyok között a Szovjetunióban. A felszabadító szovjet hadsereg csapataival együtt tért haza Magyarországra. A párt, Rákosi elvtárs megbízását teljesítve közvetlenül a front mögött, a fasiszta dúlás háborús romjai között az ország újjáépítésére hívta a magyar népet. Tevékeny munkát fejtett ki a Magyar Kommunista Párt megszervezésében a felszabadulás napjaiban és a Magyar Függetlenségi Front létrehozásában. Ebben az időben a legfontosabb az volt hogy a nép célt és feladatot lásson maga előtt, lássa, hol kell kezdeni és mi a kibontakozás útja. A magyar nép életerejébe vetett rendületlen bizalommal hirdette akkor pártunk: „Lesz magyar újjászületés.“ Gerő elvtárs a Magyar Kommunista Párt programijának ismertetésével hitet, bizalmat, lelkesedést öntött a rommá lett haza már-már kétségbe esett népébe. Fáradhatatlanul járta az országot, mozgósított, elvitte mindenüvé a párt szavát, szervezte az újjáépítés első rohamcsapatait. A tettekben, a Programm végrehajtásában is az élen járt. Közvetlenül hazánk, felszabadítása után, amikor a közlekedésünk megbénult és gyáraink nem működtek; amikor tehát megszűnt hazánk testében a vérkeringés, Gerő Ernő elvtárs önfeláldozőan dolgozott a párt által meghatározott legelső feladat megvalósításán, a vasút és a hidak újjáépítésén. Akaratereje, éjt nappallá tevő munkája nyomán egymás után indultak meg a vonatok, épültek fel a fasiszták által lerombolt hidak a Dunán és a Tiszán. „Gerő — a hídverő“ — így nevezte el őt népünk. Azóta is gazdasági életünk számos nehéz területén sikerrel oldjuk meg problémáinkat az ő energikus, céltudatos vezetésével. A hároméves tervet a Magyar Dolgozók Pártja megbízásából ő terjesztette az ország elé és a terv sikeres végrehajtásában is döntő része volt. Mint a Népgazdasági Tanács elnökének, vezető szerepe volt az ötéves terv kidolgozásában és megvalósításában. Most a Minisztertanács elnökségében, Rákosi elvtárs helyetteseként, országunk gazdasági életének vezető posztján vesz részt népgazdaságunk szocialista építésének irányításában. Ebben a hatalmas munkában az ország népe mint kiváló vezetőt ismerte meg Gerő Ernő elvtársat, aki Lenin—Sztálin tanításait példamutató módon alkalmazza gyakorlati munkájában. Gerő Ernő elvtárs új munkastílust honosított meg. A legszilárdabb elvhűségre, a dolgok részleteibe való aprólékos behatolásra és arra tanítja gazdasági vezetőinket, hogy a feladatok megoldásába, a felmerülő problémák megvitatásába vonják be a dolgozó tömegeket. Munkájuk kritikai ellenőrzésére, a hibák és hiányosságok elleni kérlelhetetlen harcra, szakképzettségük állandó növelésére serkenti őket. Személyes példájával tanit arra, hogyan kell akadályt, nehézséget nem ismerve elérni a kitűzött célt, hogyan kell tárgyilagos pontossággal, kommunista lendülettel dolgozni. Beszédeiben és cikkéiben világosan,- mindenki számára azonnal érthető, példaadő egyszerűséggel tárja fel népgazdaságunk alapvető kérdéseit. Az osztályellenség elleni küzdelem szenvedélyes harcosaként keményen lép fel minden olyan jelenség ellen, amely az ellenség befolyására mutat, ugyanakkor magávalragadő, lelkes hangon mozgósít szocializmust építő munkánk nagyszerű feladatainak megoldására. A magyar nép szívből szereti Gerő Ernő elvtársat és bízik benne, mert tudja: bárhová is állítják, mindenütt megbirkózik a nehézségekkel.- nagyot, hatalmasat alkot. Tudja, hogy az ötéves terv végrehajtásában, a szocalizmust felépítő, életünket még szebbé, boldogabbá tevő második ötéves tervünk kidolgozásában, majd megvalósításában számíthat rá, — a nép, a párt harcban edzett hű fiára.----------—----------------------------------------—«— -------!---------------------■ Rá kosi Mátyás és Dobi István beszél május 10-én a budapesti választási nagygyűlésen A Magyar Távirati Iroda jelenti: A Magyar Függetlenségi Népfront május 10-én, vasárnap délelőtt 10 órai kezdettel Budapesten, a Kossuth Lajos-téren választási nagygyűlést tart. — A nagygyűlésen Rákosi Mátyás, a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke, a Magyar Dolgozók Pártja főtitkára mond beszédet. A nagygyűlésen felszólal Dobi István, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsá-^ nak elnöke. (MTI).
