Szolnok Megyei Néplap, 1953. április (5. évfolyam, 78-102. szám)

1953-04-14 / 88. szám

| A MEGYEI -PÁRTBÍZ OTT S AB 'É S A ME G YÉI TA-NA.CS- LÁB JA. | V. évfolyam. Ä8. 4zám Ára 50 fillér 1953 ápriUa 14, kedd . ( Ä mai szám Vinni Bayer Ernő, a Járműjavító esztergályosa 5000 forintot nyert. 2. oldal. A Járműjavító békeverseny felhívása. 3. oldal. Hatalmas sikerrel zárult a Szó. Dózsa kétnapos vízilabdatornája. 4. oldal. Süveges Dániel és Szabó Etelka Kossuih-díjasok Törökmiklós dolgozóinak képviselőjelöltjei A Magyar Függetlenségi Nép- ^ front választási felhívásának megjelenése napján a városi kultúr- házban nagygyűlésre jöttek össze a törökmiklósi dolgozók, hogy akaratu­kat nyilvánítsák: kit szeretnének képviselőjelöltjüknek. A terem falain képek, grafikonok hirdetik: megvalósult a népfront programmja. Bölcsőde, gépállomás, gimnázium épült a városban. 1949- ben csak 5 állami iskola volt, ma 20 van. 1950-ben még csak 500 holdon gazdálkodtak a 4ároa termelőszövet­kezetei. termelőszövetkezeti csoport­jai, ma már 11,485 holdon folyik nagyüzemi gazdálkodás a törökmik­lósi határban. A város vízmüvei 1948 óta több mint két és fél kilométer hosszúságú csövet fektettek le. Yeze. tékes rádió szól a házakban. A szent­tamási állami gazdaságban 1949-ben még nem volt munkásszállás, ma 600 dolgozónak van kényelmes, jól fel­szerelt munkásszállása. A dolgozók majd mindegyikének ^ kezében újság. Figyelmesen, gondosan olvassák a Magyar Füg­getlenségi Népfront választási pro- grammját, a nagyszerű eredményeket, a jövő ragyogó adatait, s ez különö­sen lelkessé,' ünnepélyessé teszi a hangulatot. A jelölőgyülést Szegedi Jánosáé elvtársnő nyitja meg, majd Herbály János párttitkár mond beszédet. _ összejöttünk, hogy kiválasszuk ma gunknak azokat a dolgozókat. akik jelöltjeinkként indulnak majd az országgyűlési választásokon — mondja. — Olyan embereket kell je­lölnünk, akik tettekkel bizonyították be eddig is, hogy hűségesen, lanka­datlanul szolgálják a dolgozó népet. Ezután azokról a hatalmas eredmé­nyekről beszélt, melyeket a szocializ­mus építése terén elértünk, s a nép­front milliókat lelkesítő programmjät ismerteti, majd ő teszi az első jelö­lést: „Javaslom Törökmiklós első képviselőjelöltjének Rákosi Mátyás elvtársat!“ Egyszerre csattan fel a forró taps, mindenki feláll, a résztvevők Rákosi elvtársat ünnepük. Szöllősi István gépgyári dolgozó szólal fel elsőnek. — Mindannyian örömmel ée bol­dogsággal vettük Rákosi Mátyás jelö­lését. Az, hogy Rákosi elvtárs váro­sunk első képviselőjelöltje lesz. arra kötelez bennünket, hogy mégjobban, nagy jelöltünkhöz méltóan dolgoz­zunk. KAegyénk ipara hatalmas mé- 1 1 retű fejlődésen ment keresz­tül, új utak, hidak, vasutak jelzik a fejlődést. Ebben a munkában nagy segítségünkre volt Gerö Ernő elvtárs. népünk hű fia, aki Rákosi elvtárssal együtt a nehézségek legyűrésére, helytállásra tanított bennünket. Ja­vaslom városunk képviselőjének Gerő Ernő elvtársat is. A kezek a magasba emelkednek, zúg a taps. Mercz Péter, a gőzmalom dolgo­zója emelkedik szólásra.. — Képviselőjelöltnek javaslom a surjáni gazdaság Kossuth díjas trak­toristáját, Süveges Dániel elvtársat, aki kimagasló eredményével magával ragadta az 1700 normálholdas moz­galomban hazánk traktoristáit. — Én képviselőjelöltnek javaslom — mondja Gál Teréz, a bölcsőde dol­gozója — Szabó Etelka elvtársnőt. Kossuth-díjas védőnőnket, aki fárad­hatatlan munkájával 2 százalékra csökkentette munkaterületén a cse­csemőhalálozást. A dolgozók lelkesen éltetik a vá- “ ros két Kossuth-díjas dolgozó­ját- Egyhangúlag képviselőnek jelö­lik őket. — Süveges elvtárs traktorista tár­sai. Gazsó és Janeső elvtársak — mondja Sándor Kálmán a surjáni állami gazdaság igazgatója, vállalást tettek a választás tiszteletére. Vál­lalták, hogy május 17-ig 1000 normál­holdat munkálnak meg. Gazdaságunk dolgozói nevében Ígérem, hogy min­den erőkkel, tudásunkkal segítjük jelöltjeink munkáját. — Üt éve dolgozom együtt Szabó Etelkával — mondja Korbély Mária. — Bízvást mondhatom, nem csaló­dunk benne, mert mindig a népért dolgozott. Rákosi és Gerő elvtársat jelölte Kunmárton népe Szelíd kanyarral öleli körül a harcos múltú nagykun községet a Körös ezüst szalagja. Az üdezöld, fűzfás ártér fölött, a, bástyaszerü parton túl villognak a tavaszi napsütésben a fellobogózott há­zak. Ünneplőbe öltözött emberek soka­sága tarkállik a piacon, a Kossuth Lajos utcán. Nagy napja van ma Kunmárton- nak. Ma jelölik ki képviselőiket, akik szószólói lesznek az új országgyűlésben. Fürgeléptű iskolások menete kanyarodik a főtérről a fúrási kultúrotthon felé. Az úttörők kezében nemzetiszínű zászlócskák „Egy a jelszónk: a béke!" _ csendül fe l egyre erősödve ajkukon a dal. Lép­teik egyszerre dobbannak a kövezeten .. . Végig az útvonalon mosolygó felnőttek, öregek, fiatalok gyönyörködnek a jövő építőiben. Ök már kikövezett úton járnak. Az öregek emlékezetébe minden kőkocka, az út minden röge az elnyomás elleni har­cok hosszú sorát idézi vissza. Harcos időkre emlékeztet Kunmártonban minden talpalatnyi föld. A legidősebbek még emlékeznek a múlt százai nyolcvanas éveiben pusztító árvízre. Biztos gátrend. szer építéséről sohasem gondoskodtak az urak. Az ár elleni védekezésre a népet vették igénybe minden fizetség nélkül A jómódúakat nem háborgatták, de a szegényeknél, akik igát n°m tudtak adni, foglalást rendelt el a képviselőtestület. A lakosság fellázadt. Ipacs János felső, temetöbeli csősz irányításával megszállta a városházát s kikergette az urakat. Hiába jött huszárjai kíséretében Sipos Orbán, a vármegye alispánja, a fejszékkel, dorongokkal felfegyvezett parasztok hu­szárostól megfutamították. Akkor történt először Kun. mánon történetében, hogy a dolgozók összefogása révén a nép vette kezébe a hatalmat. De ez rövid ideig tartott. Az' urak még erősebbek voltak. Katonaságot vezényeltek a községbe messze vidékek­ről s szétverték a zendülőket. Az alispán urat fűtötte a bosszú. Többszáz kunmár- toni szegényparasztot ütlege'tek, kínoztak a börtönökben. Sok bátor harcos a szegedi Csillag-börtönben fejezte be életét.. Ipacs János hős parasztjai is azon az úton meneteltek, ahol ma az út örök friss léptei ropognak. A jelölő gyűlésre készülők tovább la­pozgatnak az emlékezet könyvében. Hej, de féltek az urak. a Hovthy-világban is. a kunmártoniaktól. Idős Imre György nem felejti el sohasem, mint fogták le a fél falut a csendőrök, mikor megneszel. ték, hogy a kulák Kuna P. András kép­viselőjelöltet meg akar]ák buktatni. Azt engedték, szabadon, aki megígérte, hogy Kttna P.-re szavaz. Kuna P., az ügyvéd Mezei, Böszörményi mind csak ígérgetett. Munkát az éhesgyomrú. országot járó ku­bikosoknak, vasutat a Tiszazugba. „Kttna P. megkapta a hatvan hold földet, mi meg maradtunk a hoppon." — A vasutat megcsináltuk, — de az urak nélkül__ lo rdul a jelenbe Zsidó Mihály emléke­zete. Fe '<ete ünneplőbe, fényes esi má­ba, legszebb ruhákba öltöztek a közel nyolcezer holdas Zalka Máté tsz tagjai. Rendezett sorokban vonulnak székházuk­ból a Kultúrotthon felé. Tavaszszínű ruhás úttörők sorfala közt, ünnepélyes léptekkel térnek a nagyterembe. Mosoly­gós arcú kislány, Tigyi Katalin lép ki a sorból s kedves szavakkal, pompás virág­csokorral üdvözli a menetben haladó Dávid Ferenc elvtársat. „Szeretettel nyúj. tóm át Dávid pajtásnak a Deák Ferenc- téri leányiskola tanulói nevében. Sok sikerrel vezesse tovább megyénk dolgo­zóit." Fiatalasszony kér szót elsőnek. K. Ko­vács Istvánná. A lelkesedéstől fűtött te­remben helyeslőén bólintanak minden szavára. — A mi községünk a jelsza­badulás óta sökmindent kapott pártunk, tói, kormányunktól, Rákosi elvtárstól. Járási székhely lettünk, van új, korsze­rűen felszerelt gépállomásunk, a két híd javítására csaknem hárommillió forintot, kútfúrásra egy és negyedmillió forintot, új óvónőképző építésére két és félmillió forintot, mezőgazdasági szakiskola épí­tésére több mint másfélmillió forintot kaptunk. Bölcsőde és napköziotthon van községünkben. 500 vezetékes rádió szól a házakban, új bekötőút épült. De ebben az ünnepi pillanatban gondoljunk arra is, van-e jogunk kérni, hogy Rákosi elvtárs vállalja képviseletünket? A mi községünk tartozik az államnak — nem adtuk meg a hazának, amit a törvény előír. S igaz, hogy a tavaszi mezőgazdasági munkákkal már jobban állunk, de ha Rákosi elvtár­sat akarjuk megkérni arra, hogy vállalja el Kunmárton képviseletét is, jogot kell szereznünk erre. Meg kell mutatnunk, hogy méltóak leszünk nagy jelöltünkhöz. Ügy kell' dolgoznunk, hogy Rákosi elv­társ a parlamentben azt mondhassa: a hunmirtoniak is tudják kötelességüket. Fiatal. pirospozsgás arcú ember ‘ emelkedik szólásra a középső padsorok táján. Biró István, a Zalka Máté tsz el­nökhelyettese, aki tavaly mint kiváló bri­gádvezető 23 mázsás árpatermést ért el területén. — Vessünk csak számot az elmúlt négy esztendővel. A Népfront fel. hívásában olvashatjuk, a magunk életé­ben is látjuk, hogyan téliesített ék adott szavukat képviselőink. Rákosi .elvtárs kecskeméti beszéde után nyolc család ala. kitolta meg szövetkezetünket 75 hold földdel. Most ezernél több tagja van a szövetkezetnek, hét és félezer hold föl­dünk, s több mist hétmillió forint va­gyonunk van. Szép az állatállományunk is. Villanyt kaptunk. Megszámolni is ne. héz lenne az új épületeket. Híres lett a szövetkezet, az egész országban ismerik. Tavaly hét vármegye dolgozó parasztjai látogattak meg bennünket, hogy meg­ismerkednének a nagyüzemi gazdálkodás, sál. Képviselőink beb'rzonyitották, hogy építlni lehet a szavukra. A mi bizalmunk esztendők során egyre növekedett, bi­zalommal követjük a pártot, Rákosi elv­társ szavát a választásokon is. Bezzeg József gépállomási dolgozó a tavaszi terv 120 százalékos túlszárnyalá­sára tesz ígéretet, László Mátyásné, a Zalka Máté tsz tagja a 200 munkaegysé. ges mozgalmat terjeszti még szélesebbre, hogy mihamarább valóraváljanak ter­veink. Őszhajú ember emeli magasba karját, míg másik kezével a kalapját veszi le fejéről. Megindult, akadozó hangon kezdi Vince Lukács mondanivalóit. — Községünk második jellt- ének Gerő elvtársat javaslom. _ Szavait ketté­vá gja a felzúgó tapsvihar, azután folytat, hatja. Jól ismerem én őt személyesen, de ismeri az egész ország. 1919-ben együtt harcoltam vele a Tisza parton, együtt szenvedtem vele az üldözést. Meg­keresett bennünket, harcos társait a fel- szabadulás uún is. Az ország másik vé­gén még a fasiszták voltak az urak, ami­kor ö itt volt. Tanácsokat adott, meg­mondta. mit hogyan csináljunk. 43-ben a Kádár-féle házban mondta: „Igyekez­hépriselőjének zenek a közigazgatást átvenni." Mindany- nyian tudjuk már, milyen jó tanácsok voltak ezek? Gerő elvtárs a nép, a párt hű fia — javaslom őt képviselőnek. Átforrósodik a levegő. Ütemesen zeng a kiáltás: „Éljen Gerő!" Siklósi Mihály, a MÄV forgalom dolgozója kér szót, mikor elül a taps. — Amikor na. gyón nehéz volt az ország sorsa, amikor romokban hevert minden, úgy ismertük meg Gerő elvtársat, mint a hídverőt, a vasútépítőt, mint a lehetetlenre is képes bátor kommunistát. Kunmáronban 30 évig terv volt a vasút, ötven év után ö építette fel. Büszkén jelöljük őt kép- viselőnek és megígérjük, hogy jó munka­társa: leszünk az ország építésében. Meg­fogadjuk, hogy második negyedéves ter­vünket 13 nappal határidő előtt befejez­zük. Vince Lukács szomszédja, az őszbe, csavarodott hajú Bállá Frigyes kezd be­szélni Darabosan jönnek belőle a szavak, mint mikor az ember szíve mélyéből be­szél. — Az Uj Világ tszcs tagsága üze­netét hozom. Örömmel és szeretettel gondolok arra, hogy Kunmárton népét Gerő elvtárs képviseli a parlamentben. 1919-ben velem és a többiekkel együtt harcolt a Tisza-parton. — Bizony, együtt harcoltunk, — fordul hátra szomszédjá­hoz, miután leült. 7.s. Varga István lép ki középre az első sor széléről. Szembefordul a tömeg, gél, úgy mondja: — Községünk harma­dik jelöltjéül Dávid Ferenc elvtársat, a megyei pártbizottság titkárát javaslom. — Első szavaira felharsan a „Hurrá!!' s nagy sokára *folyathatja: — Dávid elv­társ 1949 óta titkára a megyei pártbizott­ságnak, Azóta sokszor bebizonyította, hogy szivén viseli a megye parasztjainak, munkásainak, fiataljainak és öregjeinek sorsát. Dávid elvtárs a pártszervezet ve­zetője itt a megyében. így megyénk, köz­ségünk felelős gazdája. E''mondhatjuk róla: jó gazda. Szívesen vesszük, ha az országgyűlésben is képvisel bennünket. KováCS Géza orvos, Baranyai József, a műmalom igazgatója után Vereb Sándor egyénileg dolgozó paraszt szól. __ Kunmárton egyénileg dolgozó pa rasztjai nevében én is javaslom kép­viselőnknek Dávid elvtársat. Ilyen kép. viselő kell nekünk, aki közülünk való. Az úri képviselők, a Böszörményiek munkája csak abban állt, hogy végig­szaladtak a járáson, aztán nem is láttuk őket többet. Előttem már elmondták, hogy megyénk gazdáját már ott látjuk a földeken, üzemekben, éjjel a traktoristák között. Ilyenekre szavazunk, akik munka, jukban mutatták meg hogy egyek a néppel. A gyűlés részvevői egyhangú lelkese­déssel szavaznak Dávid elvtárs mellett. — Azok az eredmények, amelyeket megyénk elért — mondja Dávid Ferenc elvtárs — a párt eredményei. Én csak annyit tettem, hogy a párt útmutatását követtem, s Ígérem, ezt fogom tenni a jövőben is, mert ez a mi sikereink leg­főbb biztosítéka. Vártunk mindig helyes úton vezette a dolgozókat s ezen az úton ezután is egyre nagyobb eredményeket fogunk elérni. A gyűlés részvevői táviratot küldtek Rákosi és Gerö elvtársnak, majd a lelkes jelölögyülés mán kultúrműsort mutat­tak be. A moszkvai városi szovjet elfogadta Moszkva fejlesztésének 1953. Évi tervét Moszkva. (TASZSZ). A mosz* kvai városi szovjet április 10-i ülé­sén megvitatta Moszkva fejlesztésé, nek 1953 évi tervét.1 Az ülésen Mihail Jasznov, a mosz­kvai szovjet elnöke hangsúlyozta: évről-évre szebbek a szovjet főváros utcái és terei. A moszkvai építőmun­kások csupán 1952-ben 782 ezer négyzetméter lakóteret adtak át ren­deltetésének. Kétszer annyit, mint 1940-ben. A múlt évben sok új isko­lát, gyermekotthont, bölcsődét, kul­turális intézményt, kórházat építet­tek. Az előadó a továbbiakban ismer­tette, milyen fejlődés előtt áll Moszkva ebben az évben. Az idéa sok magasépület építése fejeződik be. A többi között elkészül két szálloda a drogomilovoi rakparton és a Kom- szomol-téren és egy lakóház a Vissz- tánije-téren. Az idén nyolcszázezer négyzetméter új lakóterületet adnak át rendeltetésűnek Moszkvába. A terv előírja, az új iskolák, kórházak gyermekotthonok, klubok és film­színházak építését is. Az ülésen egyhangúlag elfogadták Moszkva fejlesztésének 1953. évi ter­vét. (MTI). Eéksérlekszlgt Lontíanlian London- (TASZSZ). A Lon­doni Béketanács április 11-éo értekezletet hívott össze, hogy megvitassa • miképpen lehet a hé ke mozgatom aktivitását fo­kozni és méreteit növelni. Az értekezleten J. A Sandy, a Londoni Béketanács elnöke el­nökölt, aki rámutatott arra, mi* lyen nagy lehetőségei vannak ma a nemzetközi feszültség eny­hítésének és a koreai háború befejezésének. _Az Angliában élő malájföldi fiatalok és diákok demokra­tikus szövetségének képviselője követelte, hogy szüntessék meg a koreai, vietnami és malájföldi háborút, a Kínai Népköztársa­ság elleni törvénytelen blokádot és létesítsenek széleskörű keres­kedelmi kapcsolatokat minden országgal. Bernal professzor beszámolt a nemzetközi békemozgalom sike­reiről és kiemelte, hogy ez ar mozgalom „eddig sohasem lá­tott politikai erő.“ Az értekezlet résztvevői Lon­don lokossósrához felhívást in­téztek, amelyben a többi között ez áll: ..Értekezletünk azon a napon ült össze, amikor először értek el megegyezést Koreában. En­nek az értekezletnek résztvevői azt a meggyőződésüket fejezik ki, hogy jóakarattal, gyorsan megegyezést lehet .elérni tárgya­lások útján^ és el lehet érni azt,1 amit a világ minden népe kö­vetel — a tűzszünetet Koreában­A felhívás befejezésül követeli a békeharc fokozását. (MTI). Á választási felhívásban mindnyájunk nagyszerű jövőjéről olvastam Ünnepi érzésektől fűtött moraj a te­remben. Bent már nem férnek, akik ké­sőbb érkeznek, a szomszédos helyiségben helyezkednek el. A diszemelvényen Rákosi, Gerő elvtárs képei. Az első so­rokban a legfiatalabb szavazók, a 18 éve. sek, akiknek államunk adta meg a jogot, hogy már szavuk van az ország irányítá­sában. Fodor Gyula Zs. Varga Lajos, Varga Ilona, Magyar Juliánná, J. Tóth Rozália és a többiek életükben először szavaznak. Elcsitul a zaj. Oláh József elvtárs, a község párttitkára beszél. —- Ala Kun­márton dolgozói kiválasztják maguknak azokat az embereket, akik a mi jelölt­jeinkként indulnak majd a választásokon, a mi nevünkben szólnak majd az ország­házban. Olyan embereket jelöljünk né­pünk képviselőinek, akik bebizonyították, hogy híven szolgálják a nép ügyét. Néma CSGTIcL fámád, mikor be­széde végén megteszi az első javaslatot: Legyen Kunmárton választópolgárainak első jelöltje Rákosi Mátyás elvtárs. Fel- viharzik a helyeslő taps, zúg az éljen. Forrón ünneplik népünk édesatyját. A Népfront választási felhívásá­ban az első percben szemembe tűnt épülő új üzemünknek, a Szalma- cellulőze-gyámak a neve. Sosem ol­vastam még ilyen érdeklődéssel a Szabad Népet. Míg betűzgettem a felhívást, új országunk képe bonta­kozott ki előttem. Láttam a Sztálin- város parkjaiban játszadozó gyerme­keket. az új egyetemeket, ahová ta­lán éppen az én gyermekeim majd járnak, hallottam az újabb ezer, meg ezer traktor, kombájn zúgását. A sok új azonban nem feledtetheti el a múltat. Sok papírgyárban dol­goztam. De hiába, gépvezetőnél többre nem tudtam vinni. A felsza­badulás után a szolnoki Papírgyár­ban találtam munkát, s 1945 éta va­gyok művezető. Ezidő alatt érettségi­zett le a legnagyobb leányom. A má­sik érettségi előtt áll. Fiam és leg­kisebb lányom most járják az általá­nos Iskolát. 1959-re, amint ahogy a választási felhívás is mondja, el kell érnünk, hogy a városokban lakók gyermekei elvégezzék a középiskolát. Az én gyermekeim is mindannyian kijárják. Csak a napokban érkeztem vissza a Német Demokratikus Köztársaság­ból. A szalmacellulőzegyártás tech­nológiájával ismerkedtünk meg. Mű­vezető leszek az új gyárban, mely ha­talmasat nőtt, míg oda voltam. A legmagasabb épület lesz a környéken. A Népfront választási felhívása meg­mondja, hogy az ötéves tervben be­fejeződik az építése. Ez év őszén a terv adta tizemben dolgozom. Szalmából állítunk majd ölő cellulőzt s Így nagymennyiségű valutát takarítunk meg. A ml ha­zánk erdőkben szegény s ezért a cel­lulózt többnyire importáljuk. Az új gyár a ml ötéves tervünk nagyszerű alkotása. hazai nyersanyagokból, szalmából állítja elő a cellulózét. Né­hány hőnap múlva az új üzemből csőrendszeren jut át a Papírgyárba az elkészült nyersanyag. Teljesen gé­pesítve lesz az tizem, szinte alig nyú­lunk anyaghoz, csupán ellenőrzéssel és irányítással foglalkozunk. Nem lehet kétségünk a jövő felől, a mi országunk az ipar s a kultúra hazája lesz. Ezt bizonyítják eddig felépült békealkotásaink, s beszédes bizonyítéka ennek most a Magyar Függetlenségi Népfront választási felhívása. 1949-ben is a Népfrontra adtam le szavazatom. Azóta már számtalanszor meggyőződtem ennek helyességéről. A Népfront akkor is azt ígérte, hogy a béke fenntartásáért, az új boldog országért és a jobb életért harcol. Megtartotta, amit ígért. £n helyes­lem ezt az utat továbbra is. Azt akarom, hogy gyermekeim gond nél­kül tanulhassanak, hogy rájuk ne ki­látástalan élet várjon, mint reám a múltban. Most. mielőtt még válasz­tanánk. jé munkámmal szavazok a Népfront mellett. Még inkább elmé­lyítem magamban a Német Demo­kratikus Köztársaságban tanultakat. Jó művezetője . akarok lenni az új gyárnak, ötéves tervünk egyik béke- alkotásának. DAPSI ERNŐ művezető, Szolnoki Papírgyár,

Next

/
Oldalképek
Tartalom