Szolnok Megyei Néplap, 1953. április (5. évfolyam, 78-102. szám)

1953-04-28 / 100. szám

1953 áorilis 28. SZOLNOKMEGYEI NÉPLAP 8 Békebizottságaink megtisztelő feladata a választási harcban Gerő Ernő elvtárs imiszíereEnökhetyettes mond beszédet máfus 3-án a szolnoki választási nagygyűlésen Ä szolnoki dolgozók, s a kör­nyező községek dolgozói is nagy lelkesedéssel készülnek május 3-ra- Ezen a napon a Magyar Függetlenségi Népfront válasz­tási nagygyűlést rendez Szolno­kon. A gyűlésen a megye dolgo­zóinak képviselőjelöltje, Gerő Ernő elvtárs min'szterelnökhe- lyettes mond beszédet­Gerő Ernő elvtárs szavai elé fcagy várakozással tekintenek a dolgozók, hiszen minden beszéde hatalmas segítséget, nyújtott az üzemek és a mezőgazdaság dol­gozói munkájának megjavítá­sához- Ipari munkásságunk si­keresen harcol a második ne­gyedévi terv teljesítéséért, me­zőgazdaságunk dolgozói pedig eredményesen munkálkodnak a magasabb terméseredmények ér­dekében. Gyárainkban, gépállo­másainkban és termelőszövetke­zeteinkben, valandnt az egyéni­leg dolgozó parasztok körében a békeverseny tüze magasra lán­golt. A választási békeverseny célkitűzéseinek alapja Gerő elv­társ 1952. november 30-án, a Központi Vezetőség ülésén el­mondott beszéde, melyben ismé­telten megmutatta hibáink kija­vításának útját, s azt az utat, melyen haladva mindig nagyobb és nagyobb eredményeket érhe­tünk el. Megvénk dolgozói akkor is örömmel fogadták Gerő elvtárs szavait Balázs József, a szol­noki Járműjavító VIFb- osztá­lyának vezetője így nyilatkozott a beszéd elhangzása után: ,,Bri- gádvezelői értekezleten ismertet­tük Gerő elvtárs beszédét. A bri­gádvezetők javaslatára megvál­tozott a futó-javító munkája. — Szalagrendszerűen folyik már a termelés. Felszámoltuk a kap­kodó munkát. Az előbbi hóna­pok elején sokat kellett vára­kozni anyagra, a hónap végén megindult a ha jrá• A hiba nagy­részt bennünket, vezetőket ter­helt- Gerő elvtárs figyelmezte­tése nekünk is szólt.“ Faragó László, a kengyeli gépállomás igazgatója akkor­tájt levelet írt szerkesztő­ségünknek: — „Gerő elvtárs beszámolója után éreztem, hogy munkámon rengeteg javí­tanivaló van Főleg a tervszerű­ség, a megfelelő irányítás szem­pontjából... •Munkámból hiány­zott eddig a tervek teljesítésének ellenőrzése, a számok elemzése. Emiatt a szakvezetőknek nem tudtam kellő felvilágosítást adni■ Az el nem végzett munka számonkérése, a feírlősségrevo- nás szintén elmaradt. Ezzel a munkafegyelem gyengült. A hi­bák felismerésében Gerő elvtárs segített.“ Orosz József sztahanovista épí- tőmunkás egy népuevelőértekez- leten mondotta el. milyen segít­séget jelent Gerő elvtárs be­széde: „Gerő elvtárs megállapí­totta. hogy túlságosan drágán építkezünk." Éppen ezért « terv­teljesítés és az anyagtakarékos­ság terén példamutató elvtársa­kat még jobban népszerűsítjük“ Földes Lajosné a kuncsorbai Vörös Október tsz tagja így írt Gerő elvtársról az elmúlt esz­tendő utolsó napjaiban: „Olvas­tam Gerő Ernő elvtárs beszá­molóját. Nagy öröm volt nekem azt tanulmányozni és mint dol­gozó parasztasszony újra érez­tem, a mi vezetőink mindig meg­mutatják nekünk dolgozóknak a nehézségekből kivezető utat. — Amit Gerő elvtárs mondott azt saját életünkből tudjuk — mind igaz. Sokszor éreztem ol­vasás közben: Gerő elvtárs úgy beszél, mintha, csak nálunk,'a mi termelőszövetkezetünkben járt volna.“ Forró szívvel, szeretettel írt szavak. S szeretettel gondolnak megyénkben mindenütt Gerő elvtársra. Hamarosan felépül — a Magyar Függetlenségi Nép­front választási felhívásában foglaltakhoz híven —ötéves ter­vünk új, nagyszerű alkotása, a szolnoki szaímacellulózegyár. — Az új üzem építésének meggyor­sítása érdekében Gerő elvtárs beszéde^ után fogadalmat tettek az építőmunkások:,.Gerő elvtárs fontos kérdésre hívta fel a fi­gyelmünket — mondotta Magyar Imre Népköztársasági Érdem­renddel kitüntetett sztahanovista kőműves-brigádvezető. Fo­kozni kell az önköltség csökken­tését, mert még mindig nem ér­iünket kielégítő eredményt ezen a téren- Ezzel kapcsolatban a Gazda-mozgalom keretében vál­laltuk, hogy a darabtéglákat is beépítjük“ Gerő elvtárs minden szava, megyénkben tett minden látoga­tása hatalmas segítséget jelen­tett a munkában. Ezért várják örömmel a dolgozók Gerő elv­társ látogatását, a szolnoki vá­lasztási nagygyűlést, melyre nemcsak a szolnoki dolgozók, hanem a környező községek dol­gozói is nagy lelkesedéssel ké­szülnek. Május 3-án tízezrek hallgatják majd Gerő elvtárs szavait. Büszkék vagyunk négyéves munkánkra, de meg­\ állani nem akarunk!‘ > (A Magyar Függetlenségi Népfront választási felhívásából KENGrYEL három héttel a választás előtt, « Magyar Függetlenségi Népfront felhívásának tükrében Nehéz volt a kengyeli dolgozó parasztok sorsa a múltban. Montágh, Bagi, Harkányi és „báró'' Urbán méltóságáék teljes szellemi sötétségben tartották a puszlakengyeli cselédeket, akiknek semmijük sem volt, se emberhez méltó laká­suk, se betevő falatjuk, se rendes ruhájuk, „esetleg egy kis kuli malacuk'', mint Csató Gábor tizholdas górgei-telepi középparaszt mondotta, amikor belé­pett a Sallai termelőszövetkezetbe. Ez a világ eltűnt, elsöpörte a szabadságot hozó Szovjet Hadsereg. Azóta egyre feljebb ível Kengyel dolgozó parasztjainak élete is. jól emlékeznek Ken­gyelen az álkos múltra, s kedvvel, örömmel építik jövőjüket, mely szebbnek ígérkezik a mánál. így olvasták és olvassák most az országgyűlési választás előtti napokban a Magyar Függetlenségi Népfront választási felhívásából, mely olyan, mint a tükör, melynek minden mondata olyan, mintha a kengyeli dol­gozók életéből írták volna ki. ,,Alig egy évtizede maroknyi nagybirtokos bitorolta a magyar termőföld felét, ma és mind­örökre: a föld azé. aki megmű­veli, a dolgozó parasztoké.“ — mondja a Népfront választási felhí­vása. S így van ez Kengyelen is. Látástól-vakulásig dolgoztak a múlt­ban a kengyeliek. Ezen a tájon alig akadt egy-két földdel rendelkező dol­gozó paraszt. Mindenki cseléd volt. Urasági cseléd, akinek nem volt meg­határozott munkaideje, aki — ha szállí­tás volt — éjszakákon át dolgozott, s ezért nem kapott semmit. Kevés búza, árpa, pár kiló avas szalonna, néhány pengő, s egy hold kukoricaföld volt a cseléd bére akár Montághnál, akár Bagi- nál, Harkányinál, vagy éppen „báró" Urbánnál robotolt. Aki valamicske földet szerzett, előbb- utóbb visszavedlett cselédnek, az adó és a bank tönkretette. Pólyák Mihály és Kiss Balázs is kölcsönt vett fel föld­jére, hogy nieg tudja művelni. A köl­csönt visszafizetni nem tudták. Mi lett a sorsuk? Zsellérsors az uraságnál. Nincsen talán semmi, ami szemlélte. tőbben megmutatná, mennyire megváltó zott a helyzet, amióta a föld azoké, akik megművelik. A felszabadulás után 700 dolgozó paraszt kapott földet. Ahól hajdan csak a tíz holdon felüli parasz­tok tulajdonában volt tehén (összesen hét darab), ma 987 tehén van, ezen­kívül 542 ló, 2954 sertés. Ez az állat- állomány ma a termelőszövetkezeti ta­goké, az egyénileg dolgozó parasztoké, a volt cselédeké. „Az egészségvédelmet, a szo­ciális biztosítást a dolgozók százezreire terjesztettük ki: 1940 óta 3,800.000-TŐI 5,450.000- re nőtt a társadalombiztosításban részesülők száma.“ *— mondja a Népfront felhívása. Adorján Mihály „báró" Urbán ura­dalmában volt kanász. Gyermeke súlyos beteg lett. Sok pénzbe került az orvos, aki gyógyszert írt. Az orvosság azonban nem érkezett meg idejében Tiszaföldvár­ról. Kengyelen akkor még kevesen ré­szesültek társadalombiztosításban, s nem volt gyógyszertár. Adorján Mihály gyer­meke orvosság híján meghalt. Magas volt a múltban a halálozás. 1935 ben 79-en haltak meg Kengyelen, ezzel szemben az elmúlt esztendőben csak 27‘en. Népi demokráciánk gondoskodik a dolgozók és gyermekeik egészségvédel­méről. A község lakóinak fele részesül a társadalombiztosítás juttatásaiban. Az ötéves terv gyógyszertárat létesített a faluban. Az iskolában állandó orvosi felügyeleti mellett tanülnak a gyerme­kek. Az anyák védelméről terhességi és rákszűrővizsgálatokkal gondoskodik államunk a szakorvosi rendeléseken. „Az ötéves terv első három évé­ben több mint 2000 falusi és üzemi kultúrotthont, 1600 mozit, közel 3000 falusi népkönyvtárat és több mint 4000 üzemi könyv­tárat létesítettünk “ — számol be a választási felhívás kul­turális téren elért eredményeinkről. Kengyelen is hatalmas a fejlődés ezen a téren. A község mintegy negyed- millió forintos beruházással villanyt ka­pott, ezzel együtt beköltözött a művelő­dés lehetősége is a községbe. A művelő­dési igények kielégítésére népi demokrá­ciánk mozit létesített. Az elmúlt évben 500.000 forintból kulturházat építettek a faluban, ahol könyvtár is szolgálja a dolgozók kulturális felemelkedését. A gépállomáson üzemi könyvtár van 400 kötettel. Ennek 70 állandó olvasója van. Kácsor József, Bulyáki Sándor, Krupa András traktorosok, a gépállomás legjobb dolgozói a legszorgalmasabb ol­vasók is egyben. A villannyal együtt a rádió is tért hódít a községben. A felszabadulás előtt itt csak 5 rádiót lehetett találni, most pedig 190 rádióelőfizetőt tart nyilván a postahivatal. A dolgozók gyermekei műveltségének emelésére új iskola épült a községben két tanteremmel, s modern felszerelés, sei 200.000 forintból. „Nagy lépésekkel kell előbbre vinnünk a nehéz munkafolyama­tok gépesítését, elsősorban... a mezőgazdaságban“ — mondja a választási felhívás. Kengyelen már megtörtént a nehéz mezőgazdasági munkafolyamatok gépesí­tésének első lépése. A hároméves terv­ben létesült a gépállomás, mely jelenleg 37 traktorral, s rengeteg egyéb mező­gazdasági géppel dolgozik. Kispál Mi­hály, Máthé János, Tóvízi István, s a többiek, a kengyeli Sallai termelőszövet­kezet tagjai már csak emlékként érzik a sajgást amit a legnehezebb mezőgaz­dasági munka, a szántás okozott a múltban. A gépállomás tovább fejlődik. Ma­gasba emelkedtek már az új épületek falai is, minden évben újabb és újabb gépekkel gyarapodik a géppark, trak­torral szántanak, traktorral vetnek, gép­nél aratnak a termelőszövetkezet föld­jén. ,,A második ötéves tervidőszak- alatt mintegy 250.000 lakást fo­gunk építeni“ — beszél ragyogó jövőnkről a felhívás. Hajdan szűk cselédlakásokban ten­gődtek az uradalmak zsellérei. Gyakori jelenség volt, hogy egy szobában több család is lakott. Az asszonyok közös konyhán főztek. Népi demokráciánk gondoskodik ar­ról, hogy a dolgozók egészséges, szép, világos, tiszta lakásokban éljenek. Álla­munk segítségével 40 új ház épült Ken. gyelen s egyre több épül. Nemcsak új házak falai magasodnak az égnek. Még az első ötéves tervben bekötőutat hengereznek. Ennek munkáit már meg is kezdték. Óvodát, bölcsődét, újabb iskolát állítanak fel. Ezenkívül 500 vezetékes rádiót szerelnek be a ken­gyeli házakba. Hamarosan megkezdik az ártézi kút fúrását is. Erre már régen várnak a kengyeliek. „Mi kell ahhoz, hogy mindez megvalósuljon?“ — kérdezi a felhívás. S a kengyeliek tudják erre a választ. Helytállnak a tavaszi mezőgazdasági munkában, teljesítik a beadási kötele­zettséget. így készülnek a választásra, amikor ítélnek a Népfront négyéves munkája felett, s azokra bízzák az or­szág vezetését, akik tettekkel bizonyítot­ták be, hogy szavukra építeni lehet. A kengyeli dolgozók a Népfrontra szavaz­nak, mert látják, hogy a párt által Rákosi elvtárs által vezetett Népfront minden tette őket szolgálta s szolgálja a jövőben is. „Békét akarunk, men tudjuk hogy a háború nyomort és könnyeket vészt és romlást jelent" — szögezi le a Magyar Függetlenségi Népfront felhí­vása. Igen, a magyar nép, a magyar édesanyák, akik ismerik a háború bor zalmait, békét akarnak, gyűlölik a há- rút. Nem akarják elveszíteni szeretteiket gyilkos háborúban, békében akarnak élni, dolgozni, felépíteni a szocialista társadalmat.' „Kis nép vagyunk — folytatja a fel­hívás —, de nagy tettekkel tudunk hoz zájárulni ét járulunk is hozzá saját ha­zánk hűséges szolgálata révén az embert haladás ügyéhez." A magyar dolgozók, köztük Szolnok megye dolgozói, ezerszámra küldték til. takozó távirataikat a haladás nyugati él­harcosainak letartóztatásakor s az ö til­takozásuk is nagyban hozzájárult Ducht elvtárs és Andre Stíl kiszabadításához A magyar békeharcosok egyemberként csatlakoztak a Rosenberg-házaspár kisza. bódítása érdekében indított mozgalom­hoz. Felemelték és felemelik szavukat a koreai háború ellen is. ,.Fegyverszünete< Koreában" — kiáltja minden becsületet dolgozó. A béketábor egyre növekvő ere­iét bizonyltja, hogy a Szovjetunió követ, kezetes sztálini békepolitikája, éppen a közeli napokban újabb komoly győze­lemhez vezetett. Koreában tárgyalni, s a beteg és sebesült hadifoglyok kicseré­lése ügyében megegyezni kényszerültek az imperialisták. A népek békeakarata kényszerítette őket a tárgyalóasztalhoz. A békeharc további sikereinek záloga a tömegek fokozott mozgósítása, mely bc'—b'zottságaink feladata. TYfl agyarország dolgozó népe rövidé' sen újra az urnák elé járul, hogy hitet tegyen a béke mellett. Ezekben a napokban megsokszorozódik az üzemi és falusi békebizottságek munkáia. Meg­tisztelő feladatuk, hogy a béke ügye mellett az építés nagy céljainak meg valósítására mozgósítsák dolgozóinkat. Saját munkájuk példáján mutassák meg a békebizottsági tagok, hogy aki a békéért harcol, egész népe, megyéje, lakóhelye, családja, gyermekei életéért jövőjéért dolgozik. Megyénk békebarcosai lelkesen tesz­nek eleget nagyszerű hivatásuknak s most a választások előtt még többet és 'óbbat termelnek a béke jegyében. Egyre többen teljesítik túl terveiket. A szolnoki Jármű javítóban a béke- bizottsági tagok példamutatóan dolgoznak. Marcsik János 132. Prajzik Gyula 127, Deák Géza, Mihályi János 125, Dévai János, Kovács László 123. Juhász János né 115, Vári Ferencné 112 százalékra teljesíti tervét. Megyénk üzemei közül ebben az üzemben és a szolnoki Fűlőházban bon­takozott ki legerőteljesebben a választási békeverseny. A törökmiklósi tangazdaság dolgo­zói a választási békevorsenyben to­vább fokozzák eddigi eredményeiket. Űjabb munkasikerekkel készülnek a választásokra. Vállalást tettek, hogy a soronlévő mezőgazdasági munkákat a minisztertanács határozatában előírt határidő előtt 10 nappal befejezik. Kasza János brigádvezető Ígéretet tett, hogy a kukorica vetését határ­idő előtt két nappal teljesítik. A cu­korrépát pedig május 10-e helyett, április 20-ra megsarabolják. Adott szavukat valóra váltották, hogy a gyapotot április 15-ig. a 120 hold A jászberényi Aprítógépgyár bék* bizottsági tagjai közül Csordás Erzséb** 181, Tarcsa János 163, Kiss Zoltán 133 százalékos eredményt ért el. Szuny Béla békebizottsági tag, aki 124 száza­lékra teljesíti tervét, két gyengén telje­sítő munkatársát patronálja. Tóth Istvát az eddigi 60—70 százalék helyett leg* utóbb már 97 százalékot ért el. A mezőgazdaság dolgozói is egyre erőteljesebben sorakoznak a békeharco­sok táborába. T'iszatenyőn, a Lenin tsz-ben Takács Pál békebizottsági tag javaslatára a békebizottsági tagok voltak az elsők, akik kapát ragadtak, hogy a kukoricát négyzetesen vessék el, mert a négyzetes vetőgépet csak egy napra kapták meg. Takács Fái, Jancsó Menyhértné, Ju­hász Sándorné, Körmöndi Józsefné, Pa- ranics fánosné, Sáfrány Józsefné. Szé­nás! Józsefné, Nagy Sándor és Bódi Bá­lint békebizottsági tagok május 1. tisz­teletére mákretésiiket már megkapálták, s a répa kapálását is határidő előtt vég, zik el. A községi békebizottságok munkája nyomán mind több és több egyénileg dolgozó paraszt kapcsolódik bo a vá­lasztási bekeversenybe. Nagy Józsefné szolnoki dolgozó paraszt, aki eddig eb maradt beadásával, a választás tisztele. téré teljesítette azt. V. Tóth János abád* szalóki dolgozó paraszt szintén csatla­kozott a választási békeversenyhez. Jászladányban 10 békeuicát szerveztek az MNDSZ-asszonyoí. Van olyan utca. shol minden asszony MNDSZ-tag, élen­jár a beadásban, adófizetésben és a me- zőgazdasági munkákban. Az utcák egy­más között versenyben vannak. A jászapáti járásban eddig 41 béke* utca és 4 békedűlő van. Az üzemi ás mezőgazdasági dolgozók százezrei csatlakoztak a választási békeversenvhez. Jó munkával is be akarják bizonyítani* hogy hozzájárulnak a béke megvédésé« hez. szocialista hazánk építéséhez. Békebizottságaink feladata az is, hogy ezt az egyre felfelé ívelő, egyre több dolgozót magával ragadó mozgalmat erősítsék. Mutassák meg a dolgozóknak a múlt és a jelen különbségeit. A kis- gyűlések témáit úgy állítsák össze, hogy helyi konkrét adatokon keresztül ismém kedjenek meg a dolgozók a mai élet értékeivel, eredményeivel. A nyomorúsá­gos múlt és a szép jelen mellett beszél­jenek a ragyogó jövőről, melyet a Ma­gyar Függetlenségi Népfront felhívása elénktár. de magyarázzák megt azt is. hogy ehhez mindannyiunknak több ér jobb munkával kell hozzájárulni. Megyénk békemozgalmának, mely napról napra szélesebb tömegeket sora­koztat a béke zászlaja alá, meg tovább kell szélesíteni sorait, s ennek a feladat­nak döntő része békebizottságainkri hárul. rizst pedig a határidőben megszabott május 5 helyett április 26-ig elvetik, Bálint Lajos traktorvezető fel­ajánlotta, hogy a választás tisztele­tére Zetor gépével éves tervét máim 10-éro teljesíti. Eddig 95 százalékban tett eleget vállalásának. A dolgozók nem állnak meg eddigi eredményeiknél, hanem tovább fokoz­zák azokat. Nemcsak szavazócédulá. jukkái, hanem munkájukkal is a bé­kés jövőre, a Népfrontra szavaznak. Bihari Lajos igazgató, Szőnyi János MDP titkár. Memos £. Sándor és váltótársa L. Kovács István vasárnap regne! befejezte 990 normálboliSas évi tervét és einverie ez ország legjobb traktorosa címet A Megyei Pártbizottság, a DISZ Megyebizottság és a Szolnokmegyei Gép* állomások igazgatósága harcos üdvözletét küldi Nemes G. Sándor és L. Kovács István jászkiséri traktorosoknak az országos versenyben elért első helyezésükért és hogy vasárnap reggel 900 normálholdas éves tervüket befejezték. Mindketten kommunistához és DISZ-fiatalhoz méltóan szívós, kitartó munkával érték e? nagyszerű eredményüket. Munkájuk legyen példa megyénk minden traktorosa számára. Az elmaradók kövessék példájukat. Elvtársak, DISZ-ifjak! Ne álljatok meg az elért eredményeknél, előre újabb munkahőstettek felé! Megyénk gépállomásain most a választási békeverseny során szinte napról napra, óráról órára új munkahőstettek születnek. A brigádok versenyében a jászkiséri id. Köntés József brigádja áll az élen 2411 normálholdas teljesítménnyel, melyet 4 géppel értek el. Az egy gépre eső átlagteljesítmény 627 normálhold. Ezzel az eredményükkel elnyerték az ország első traktoros brigádja címet,- s minden brigádtag elérte a sztahanovista szintet. A verseny második helyezettje a turkevei gépállomás, Vad Imre brigádia. Egy gép átlagteljesítménye 497 normálhold. A brigád tagjai 5 erőgéppel eddig 2487 normálhold talajmunkát teljesítettek. A traktorosok versenyében újabb hatalmas munkahőstett született a leg­utóbbi versenyjelentés óta. Nemes G. Sándor és váltótársa L. Kovács István jászkiséri traktorosok vasárnap reggel 6 órakor befejezték 900 normálholdas évi tervüket. Teljesítményükkel az országos versenyben megelőzték a kondoros! Nagy Józsefet és váltótársát. Ezzel az ország legjobb traktorosa büszke cím méltó tulajdonosai lettek. t A második helyet két tiszabői traktorista, Suszter György és váltótársa, Kontra László tartja. Az idén 704 normálhold talajmunkát végeztek el. A választási békevesenyben április 27-én megyénk 5 legjobb traktorosának helyezési sorrendje az alábbi: 1. -Nemes G. Sándor (L. Kovács István) 900 nh, Jászkisér. 2. Suszter György (Kontrj László) 704 nb, Tiszabő. 3- K. Tóth István (Varga István) 702 nh, Karcag. 4. Szabó Benedek (Szöllősi Lajos) 683 nh, Turkeve. 5. Pányi István (Csontos József) 655 nh, Fegyvernek. A Szolnokmegyei Néplap szerkesztősége is dísztáviratban üdvözölte aí országos verseny traktorista hőseit. fl törökmiklósi tangazdaság ílolrozói munkájuk fokozáséval a békés lövőre szavaznak

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom