Szolnok Megyei Néplap, 1953. április (5. évfolyam, 78-102. szám)
1953-04-16 / 90. szám
r A MAGYAR FÜGGETLENSÉGI NÉPFRONT PROGRAMM JA: BÉKE, MUNKA, JÓLÉT, FELEMELKEDÉS! , u ■ 111 n rím hhibiiiwiwhíhiii i iiwiii 11 ^uiuiAJUiiw&EBiBgg MX EMELKEDŐ ÉLETSZÍNVONALUNK A SZÁMOK TÜKRÉBEN Ha az életszínvonalunk emelkedéséről beszélünk, sohase felejtsünk el megemlékezni a múltról, a kizsákmányoló. tőkés, Horthy-rendszer embertelen nyomoráról. Az úgynevezett utolsó békeévbon, 1938 január 27-én így írt a Szolnoki Újság című lap: „...a város negyedrésze igazoltan szegény. Minden negyedik lakos jövedelme alatta marad, de legjobb esetben sem haladja meg a szokásos napszámot. Szolnokon 10.000 ember él, akinek ckak éppen annyi jut az élet örömeiből, hogy alhatik, s úgy- ahogy ültözködhetik.“ Szolnokon 10.000. a megyében százezrek, az országban milliók tengődtek. nyomorogtak. A hárommillió koldus Magyarországa volt ez. De nézzük a mát, vizsgáljuk meg néhány szánt tiszta tükrében, milyen hatalmas változás történt dolgozó népünk életszínvonalának fejlődésében. Több az élelmiszer, több a ruha, a cipő. a lakás, s mindgnkinek van munkája, jó keresete, hogy vásárolni tudjon. Iparunk komoly erőfeszítéseket tesz. hogy a megnövekedőit igényeket ki tudja elégíteni. Nézzük meg, az ötéves terv oddigi időszakában mit vásároltak megyénk dolgozói? 9661 KILOMÉTER SZÖVET Textiliparunk a megnövekedett igényeknek megfelelően az ötéves terv ideje alatt 70 százalékkal növeli a pamutfonaltermelést. Ez annyit jelent. hogy; az ötéves terv során 90 millió négyzetméterrel több pamut- szövetet állitunk elő. mirt a hároméves terv végén. Ha ebből mind kartonruha készülne, harmincmillió nőnek volna elegendő, ha pedig kendő lenne belőle, Európa minden felnőtt asszonya ezzel köthetné be fejét. Megyénk dolgozói sok szövetet Vásároltak az ötéves terv eddig eltelt éveiben. 3949:ben 2,200.000, 1950-ben 2.350.000, 1951-ben 2,510.000, 1952-ben 2 (101.000 méter szövet kelt cl az állami boltokban. Ez összesen 9.661.000 méter szövetet tesz ki. Ha ezt a szövetet cgyvégtében leterítenék, Budapesttől Helsinkiig érne — S négy sorban, s még maradna is belőle 159 kilométerre való. Ebben az évben mintegy hárommillió méter szövetet vásárolhatnak megyénk dolgozói. 929.000 PÁR CIPŐ A múlt urai büszkék voltak a magyar cipőiparra. A múltban még a divatbáb, welsi herceg is hazánkban vásárolt cipőt, azzal azonban senki sem törődött, hogy a tanyai gyerekek ezrei nem járhattak iskolába, mert nem volt cipőjük. Cipőiparunk most a dolgozók szükségleteinek kielégítésére termel, s » dolgozók egyre több cipőt vásárolnak. 1949-ben még csak 126.000 pár cipő kelt el megyénkben, az clhiúlt esztendőben pedig már 351.000. Az ötéves terv eddig eltelt éveiben 929.000 pár cipőt vásároltak megyénk dolgozói. Ha ezt a cipőmennyiséget Szolnok lakói között szétosztanák, mindenkinek. öregnek, fiatalnak, még a csecsemőknek is legalább 23—24 pár cipőjük lenne. KÉT ÉV ALATT 802 MOTORKERÉKPÁR, 7915 rádió, 2294 TŰZHELY Megyénk dolgozói életszínvonal- emelkedésének egyik legjellemzőbb sajátossága az úgynevezett „tartós eikkek“ vásárlása. A kerékpárt, motorkerékpárt. rádiót, tűzhelyet, bútort nevezik így, mert élettartamuk lényegesen hosszabb, mint az élelmiszereké, vagy a ruházaté. Aki ilyen .,tartós cikket vásárol“, az megtakarított pénzéből veszi. Két év alatt, 3951-ben és 1932-ben S02 darab motorkerékpárt vásároltak megyénk dolgozói. A rádióhallgatók száma is nagymértékben megnövekedett. Csak a dolgozó parasztok 1949- ben 074. 1951-ben 3416, 1952-ben pedig 108S rádiót vásároltak. Az elmúlt két esztendő alatt megyénkben összesen 7915 rádió kelt el, az ötéves terv utolsó esz,tendejében pedig 5120 rádiót vásárolhatnak megyénk dől. gozói. Az emelkedő életszínvonal bizonyítéka az is. hogy egyre több fiatal köt házasságot, rendezi be otthonát, vásárol háztartása számára tűzhelyet. 1949-ben 324. 1951-ben 458, 1952 ben pedig 1836 tűzhely kelt el. 8500 DARAB KERÉKPÁR A múltban a dolgozó parasztok gyalog rótták útjukat a földekre, a határba. Akadt olyan dolgozó paraszt, s nem is egy. hanem száz- és ezerszámra, aki reggel és este kilométereket gyalogolt. Munkájába fáradtan érkezett, s a nehéz munka ■után még a gyaloglás is csigázta. Ma kerékpáron járnak munkába a dolgozó parasztok. 1949-ben 490 kerékpárt vásároltak, az ötéves terv legutóbbi kót esztendejében pedig ez a szám elérte a 8500 darabot. AZ EGY PŐRE ESŐ VÁSÁRLÁSI ÉRTÉK: 2200 FORINT Szemléltetően mutatja az életszínvonal emelkedését az egy főre eső vásárlási érték alakulása is. Megyénkben az ötéves terv első évében 830, a második évben 1270. a harmadik évben, 1952-ben pedig 2200 forint volt az egy főre eső vásárlási érték. Ha az első évhez viszonyítjuk. a vásárlási érték 165 százalékkal növekedett három év alatt. AZ ÁRUFORGALOM 858 MILLIÓ FORINT A kiskereskedelem áruforgalmának alakulása is megdönthetetlen bizonyíték dolgozó népünk, megyénk dolgozói életszinvonalának emelkedése mellett. Az ötéves terv első óvében még csak 380 millió forint forgalmat ért el megyénk kiskereskedelme. 1951- ben ez már 583 millió forintra emelkedett. az elmúlt esztendőiben pedig 858 millió forint értékű árut vásároltak meg a dolgozók a földmüvcs- szövetkezeti és állami boltokban. : „A MÁSODIK ÖTÉVES TERVBEN VÉGLEG MEG KELL OLDANUNK KÖZELHATÁSUNK KÉRDÉSEIT. NAGY LÉPEST KELL TENNÜNK ELŐRE A FOGYASZTÁSI CIKKEK BŐSÉGE FELÉ. A DOLGOZÓK REÁLBÉRÉT LEGALÁBB 50 SZÁZALÉKKAL KELL EMELNI. A DOLGOZÓK VÁSÁRLÓEREJÉNEK TOVÁBBI NAGYARÁNYÚ NÖVELÉSE ÉRDEKÉBEN RÁ KELL TÉRNÜNK A FOGYASZ- i TÁSI ÉS IPARI CIKKEK ÁRLESZÁLIT ÁSÁNAK ÚTJÁRA.“ MAGYAR FCCGETLENSÉGT NÉPFRONT i ORSZÁGOS TANÁCSA FELHÍVÁSÁRÓL TUqi uisácfók testéinek a műit h#<hhomaM A napokban a szolnoki Damjanich János-Múzeumban jártam, s itt kezembe került néhány régi szolnoki újság, többek között a Szolnok és Vidéke című „politikai, társadalmi és közgazdasági lap'' 1939'es évfolyama. Miről beszélnek ezek a lapok. Arról,. hogy a múltban a jólétből a munkásoknak nem jutott semmi. Az ő részük nyomor, szenvedés, küszködés volt a mindennapi kenyérért á pár fillérrel töbh bérért. A december 9-i számban a szolnoki munkásnegyedek állapotáról ír a lap: ..........a legtöbb hel yen szírét elszomorító látvány tárult eléjük. Voltak olyan helyen, ahol fütetlen szobában egy ágyon kilenc gyermek szorongott egy vékony pokróc alatt. Az is mindennapos tapasztalat tolt, hogy az apró gyermekek még most is mezítláb járnak. Naponta csak egyszer esznek... a helyszíni szemle tehát nagy nyomort produkált." A tőkés uralom nem sokat törődött ezzel. Milyen igazul írta József Attila a tőkésről t „ ... Szagos kis dorong — édes szivarja s míg mi morgunk, — ő langyos vízben ül S borong, — hogy óh, mi mennyire nyomorgunkl — Ha pin. céjébe szenei hordunk, — egy pakli „balkánt” is kibont! — Szivére teszi terhűnk, gondunk. — Vállára tenni nem bolond." Felesége sírjánál akasztotta fel magát egy munkás. „Megrendítő családi drámáról“ — írja »zcnzáclüként a lap eyy munkás ön. gyilkosságát. — Felesége három érvel előbb lett öngyilkos, fia nemsokára utána, végül fi maga is véget vetett életének. A lap cinikusan írja, bogy a „magára maradt 69 ítcs munkás“ „kocsmázásban Igyekezett vigasztalást találni“, s »elltta az egész házát« — Ugyanakkor azonban nem veszi észre, hogy kimondta a szomorú tragédia igazi okát: „Kovács János rcleségc megélhetési gondo’k miatt. . Vájjon bárom év alatt mit javult a munkások megélhetése a múlt rendszerben? Csak rosszabbodott. Megrendítő családi drámáról beszélnek mostanában Kunszenimát- tonbari. A drámf, amely alig három éve kezdődött, egész családol puszii ott el 3 öngyilkosság keretében. Kovács Józset kunszenlmárloni munkás felesége megélhetési gondok mialt 3 évvel ezelőtt felakasztotta magár. Nemsokára a család cgye'- len fia szerelmi bánata miau szintén a halál e neméi választotta. A magára maradi 69 éves munkás ettől kezdve bus.kpmor;á lett. Eiadia kis házacskáját és korcsmázásban igyekezeli vigasztalást találni. Tragikus éleiét így sem tudta étfeledni, hiába itta el az egész ház árát. A napokban aztán utolsó ruhadarabjait is pénzzé lette és isméi a korcsmái kereste fel. Onnan éjfél tájban egyyiesen a temetőbe ment cs felesége sirjánál felakasztotta magát. Kovács Józsefei egy temető látogat de már altkor kés' 300 munkás sztrájkol. Az Emszó szociális titkársága szükségesnek tartja a szolnoki közvélemény tájékoztatását a fürészle- lepl munkások szirájk-kárdésébgn. Ai adatok, amelyek mindkét téllel : munkással és munkaadóval való közvetlen tárgyalás utján jutottak birtokunkba a kővetkezők. A sztrájk kiindulópontjául a Bu- 1939. junius 18-iki 31033| 1939. Ip. mely icndele- iók és munségeit fedezi, de csak akkor, ha a munkál már felvették az emberek a legkisebb bérek mellett, amelyet a minisztérium legutoljára előirt. A munkásság követelését azzal okolja meg, hogy ember emlékezet óla csak néhány fillérrel voltak a kifizetett legnagyobb munkadij alatt és most 11 fillérrel kapnak kevesebbel az üzemeknek pedig megér hét! 40 pengő költségtöbbletei az fl munkájuk, amely a fat&lepen a leg- erőltetőbb munka. Három fűrésztelep munkásat léplek sztrájkba 1939 júliusában, hogy heti I P 70 fillérrel javítsák bérüket, „tizek az emberek majdnem mind tübbuiázíás súlyú felvágatlan rönkök hordozásával ,,, foglalkoznak.“ A sztrájk Idején a fűrésztelepek tn lajdonosal siránkoztak. „A munkaadók közül az egyik — írja a lap — azt ál. lította, hogy a heti 48 pengős többletet (ennyivel kellett volna munkásainak összesen többet fizetni. — szerk ) az ő kalkulációja már nem bírja.“ Majd a lap megjegyzi, bogy a munkaadók eldöntötték: „a minimális bérnél egy fillérrel sem fizetnek főbbet.“ 250.000 Eakás épül az új ötéves tervben Kétpón — a hajdani Pusztapón — a múltban csak néhány tanyát és ke- vély uradalmi épületeket lehetett látni. Ma az egyenes házsorok kőt iskolát ölelnek magukba, őszre bevezetik a villanyt is, s ebben az évben még 16 új lakást építenek a dolgozó parasztok számára. S ez csak most, Kétpón is újabb lakások épülnek majd a második ötéves tervben, amely egymillió embernek teremt új otthont a felépítendő 250.000 új lakással. — Képünkön Juhász Balázs, a Szabadság termelőszövetkezet tagja, feleségével együtt boldogan nézi az új község utcáján játszó gyermekeket. Üj házban lakik Juhász Balázs is, akinek a múltban csak cselédtanya jutott, A házban új bútorok, festmények vannak, igazolásául annak, hogy milyen hatalmasan megváltozott Kétpón is az élet. Cs. Nagy Sándorné. a karcag—tilalmasi állami gazdaság dolgozója és Sárközi Sándorné, a karcagi „Dózsa“ termelőszövetkezet tagja együtt mentek cl a karcagi textilboltba vásárolni. Cs. Nagy Sándorné keresztfia részére váltotta most ki a csecsemőkelengyét, melyet ingyenesen biztost minden újszülött részére dolgozó népünk állama. Cs. Nagy Sán- domő ezen keresztül is látja a dolgozó parasztok életszínvonalának emelkedését. ők maguk a multban cselédek voltak. Szinte soha nem volt semmijük. A felszabadulás óta házat vettek, tavaly pedig új bútorokat csináltattak. Sárközinéék szabadtanyás cselédek voltak a multban. A nagy. létezámú családnak (9 gyermekük van) nem jutott gyakran még betévő falat sem. A felszabadulás után 15 hold földet kaptak. Ezzel léptek be a „Dózsa“ tsz-be. A gyermekek most tanulnak, egyik közülük traktoros. — Képtinkön: Cs, Nagy Sándorné (balról) örömmel mutatja a szép babakclcr.nvét Sárközi Sándornénak. Most a gépállomás traktorosa, s a termelőszövetkezet földjén munka, egységre dolgozik. Tavaly a terményeken kívül 16.000 forint készpénzt is kapott. Motorkerékpárt vásárolt magának. Most azzal jár munkába. A virágba borult fák alatt húzódó úton a gyermekeket is motoroztatja: kapjanak kedvet a géphez, legyen bJlőlíik Is traktoros, • *■ -------' Cs . Hagy Sándorné ingyenes Make'engyét visz keresztfiának Vad Sándor Csepel motorkerékpáron jár
