Szolnok Megyei Néplap, 1953. április (5. évfolyam, 78-102. szám)

1953-04-19 / 93. szám

4 SZOLNOKMEGYEI NÉPIIAP 1953 április 19­RÉGI VÁLASZTÁSOKRÓL I MA- I amikor a magyar dolgozó nép minden idők legdemokratikusabb vá­lasztására készül, érdemes visszatekinteni a múltba, s a mérleg másik serpenyő­jébe tenni azokat a választásokat, ame. lyeknél csendőrök, főszolgabírák asszisz­táltak. Emlékezzünk azokra a választá­sokra, amelyről József Attila így írt: S a gomlra bátor, okos férfit, ki védte menthetetlen honát, mint állatét terelni értik, hogy válasszon bölcs honatyát. Cicáznak a szép csendőrtollak, mosolyognak és szavatolnak, megírják ki lesz a követ, hisz »nyíltan« dönt, ki ezer éve, magával kötve, mint a kéve, sunyit vagy parancsot követ. Ma a legtisztább választás idején néz­zük meg a múlt választásainak „tisztasá­gát." Erről fogalmat alkothatunk magunk­nak, ha belelapozunk a „Jász-Nagykun Szolnok Megyei Lapok" 1891 július 21-i számába. Ebben egyik cikk a következő­ket írja: „A választások körül országszerte oly nagy mértékben kaptak lábra a legkülönb- jéle visszaélések, hogy úgyszólván a kor- tes^ogások tornájává alacsonyodon le a polgári jogok e legbecsesebbjének gya­korlása. Megbotránkozást keltő cynis- mussal tárgyaltatott, hogy egyes választó­kerületeknek mi az ára, s százezrek, sőt milliók pocsékoltatok el, mondhatni dobattak sárba az általános választások alkalmával, s emellett gyakran a legtisz­tességtelenebb eszközök is alkalmazásba vétettek egy-egy mandátum megszerzé­séért." A lap siratja* 1 a százezreket, a millió­kat, megbotránkozik a tisztességtelen eszközökön, ez azonban csak álnok szemforgatás. Ezek a tisztességtelen esz­közök igen is megfeleltek az akkori kor­mány célkitűzéseinek. A kormány az urak, tó'kések kormánya volt, bankok ál­tal dirigált grófok ültek a miniszteri székekben, akiknek kisebb gondjuk is nagyobb volt annál, bogy a nép követe­lését meghallgassák, s a törvénnyel úgy terelték szavazni azt, akinek volt joga hozzá, s keveseknek volt, mint az álla­tot. I SZALAD SZÓ, I a nép hangját meg­szólaltató szó nem hangozhatott el eze­ken a választásokon. A fentebb említett lap cikke a következőket írja: „A tetsze­tős jelszavak hangoztatásának kora is le­járt. A jelölt tartózkodni fog ... az urak vagyonának felosztását, s más efféle ha­tásos dolgokat ígérgetni, mert a törvény kérlelhetetlen szigorral tiltja ezt. s érzé­kenyen sújtja az ellene vétőket" íme a tiszta, befolyásolásmentes szabad válasz­tás — a múltban. Ugyanez a lap — a vármegye hivata­los közlönye — alig félévvel később, 1892 február 4-én így ír a választások lefolyásáról: „ . .. ha mégis történtek itt-ott egyes esetek, melyek a hatósági és különösen a fegyveres erők beavatkozását tették szük­ségessé, ezek az esetek soha nem a sza­badelvű párt érdekében . . . történtek, s az ártatlanul kiöntött vérért nem a ha­talma! kezelő szabadelvű pártot, hanem a lelketlen izgalókat terheli a felelős­ség." Mit jelent ez magyarul? Azt, hogy nem a gyilkosok a bűnösek, hanem azok akik a kormány népnyúzó politikájával ellentétben a munkások és parasztok éle. tének szebbé, gazdagabbá tételéért indul­tak harcba, s ezérí életükkel fizettek a csendőrök gyilkos sortüzében azokkal az ártatlanokkal együtt, akik nem harcoltak, de reménykedtek a szebb életben. |NE GONDOLJUK, | hogy a század- forduló, a „modern XX. század" be­köszöntése változást hozott ezen a téren. A Horthy-rendszer urai nagy gonddal ápolgatták ezeket az „ősi" hagyományokat. A választások idején csendőrkülönítmé­nyek lepték el a falvakat, s elég volt egy megjegyzés a kormány jelöltje ellen a vigyázatlan nem kerülte el a puska­tust, a fogdát, a verést, a börtönt. A kommunistagyanús „elemeket" — mint azt egykorú iratok említik —■ a választások előtt letartóztatták, s besú­gók, spiclik szeme kísérte mindazokat akikről egyáltalán csak feltételezték is. hogy nem hive a tőkések, grófok, bárók uralmának. Közben pedig szabadon folyt a kortes­kedés. Folyt a nép verejtékén, vérén ke­resett pénz; a csapraütött hordókról, birkapaprikás szagától kísérve szavaltak a kortesek, a földbirtokos képviselőjelöl­tek kasznárai, a kulákcimborák, akik az­tán a választási költségeket nem felej­tették el kisebb napszámmal a választá­sok után behajtani a választókon, azo kon, akiknek még csak ez a „joguk" sem volt meg. I KOVASZNAI I Zsigmond nagybérlő Tiszapüspökin így korteskedett: a sza­vazópolgároknak negyedén adta kaszálni a herét, de csakis annak, aki a kormány­pártra szavazott. Szolnokon Kenéz Béla képviselőjelölt megválasztása idején pén*t fizettek annak a választónak, aki másodszor vagy harmadszor is leszava­zott azok nevében, akiket nem engedtek az urnákhoz. Az akkori lapok a képviselőjelöltekről így írtak: „Az ellenforradalom kiváló harcosa, földbirtokán szépen gazdálko­dik és igen előkelő rokonsággal dicse­kedhet." Ilyenekre szavazhatott akkor a magyar nép. „Az ellenforradalom kiváló harco­sára", arra, aki a munkásság és dolgozó parasztság, a magyar nép legszebb, meg­valósult reményeit segített sárbataposni. arra, aki „földbirtokán szépen gazdálko dik" tehát ügyesen sajtolja, préseli a cse­lédek vérét, verejtékét csengő arannyá, arra, aki „igen előkelő rokonsággal di­csekedhet", tehát farkasok rokonára. VÁJJON I ezeket tudva, nem öröm­mel indul-e szavazni a mai v’lasztópol gár, a 18 éves fiatalember, vagy leány, az élete delén lévő férfi, vagy dolgozó nő, a múlt sanyarú életét megsínvlett. szép életünkben megfiatalodott öreg? Büszke megelégedéssel adják le a ma­gyar dolgozók szavazatukat azokra a kép­viselőjelöltekre, akik közülük valók, akik eddig is minden tettükkel, szívük min den dobbanásával a nén érdekeit szo'gál. ták, s szolgálják. Boldog, békés éle­tünkre, munkára, jólétre, felemelkedésre, ragyogó jövpnkre szavaznak a dolgozók május 17-én, egy olyan progmmmra. amely a szocializmus megvalósítását tűzte ki célul. Lemérhetetlen a különbség a régi vá­lasztások és a mai demokratikus válasz­tásunk között. A törökmiklósi Dózsa tsz tagjai jó munkával szavaznak a Népfrontra A törökmiklósi „Dózsa“ tsz tag­ijai tudják, mily sokat kaptak a nép államától. Nem is akarnak hálátla­nok maradni. Tavaszi vetéseiket jóval a határ, idő előtt befejezték. Hétfőn estére 82 hold gyapotjukat előmelegített maggal elvetették. Most a 80 hold kukorica vetésével foglalatoskodnak, melyet mind négyzetesen vetnek. Következetesen alkalmazzák az élenjáró agrótechnikai módszereket, össze! a 180 hold búzát, 76 hold ősziárpát, majd idén a 20 hold ta­vaszi árpát szintén keres,ztsorosan, a 17 hold napraforgót pedig négy­zetesen vetették. Már tavaly is igen szép eredménveket értek el az agró­technikai módszerek alkalmazásával. Kukoricánál pőtbeporzással két és fél mázsával, napraforgónál fél mázsával lett nagyobb a hol­danként! termésátlag. A vetési munkák mellett a nö­vényápolásban is élenjárnak, 80 hold búza fejtrágyázásával és 225 hold őszi kalászosuk fogasolásával, is vé. geztek. Az eredményeket annak köszönhe­tik, hogy jó a tsz-ben a munkaszer­vezés. Idejében elkészítették a ter­veket, kialakították a brigád- és munkacsapat szervezetet. A brigád, tagok ismerik a tervet, magukénak érzik azt. tudják mit kell teljesí­teniük. Minden héten csütörtökön megtartják a vezetőségi ülést. Két­szer hetenként pedig rendszeresen brigádértekezleten vitatják meg a termelés feladatait. A tsz elnöke. Juhász László elvtárs már két év óta biztos kézzel irányítja a mun­kát. Bíznak is benne a csoport tag­jai. Ezért zárkóznak fel mögéje olyan egységesen. A tagoknak már eddig is több mint 80 százaléka rendszeresen kiveszi Tészét a mun­kából. s egyre szaporodik számuk. Jól mozgósították a női tagokat is, akik igen lelkesen dolgoznak. Külö­nösen kitűnnek jó munkájukkal Szi­lágyi Gáborné, Palái Istvánná, Pa­dár Istvánná, Csongorádi Mihályné. A jó munka egyik alapja; hogy az üzemi pártszervezet is jól mozgósí­totta tagjait. A párttagok, kommu­nista példamutatással járnak az élen, minden munkában. A növény­termeszt ősben Rékasi Kálmánná, Boza Zsigmodné, S. Nagy Zsigmond. né. Pató Sándor. Boza Zsigmond. Mező Rudolf, a tehenészetben Hor­váth Margit fejőnő és Kulcsár Já­nos. a fogatosoknál Pólai István járnak az élen. S. Nagy Zsigmond kocsis min­den munkaterületen kommunis­tához időén helytáll 65 éves lét- téré. Jő munkájáért kormány­zatunk jutalomban részesítette. Egy hétig Mátrafiired legszebb üdülőjében nyaralhatott. A szállító brigádban a 60 éves Boza Kálmán elvtárs mutat példát többi társának. A Dózsa tsz tagjai szebb és bol­dogabb jövőjükért. szövetkezetük felvirágoztatásáért dolgoznak. Jó munkájukkal viszonozzák városuk új gazdaképző iskoláját, a sporttelepet, a gyeremekjátszóteret, a téglagyár gépesítését, az új utakat,. Szövetke­zetükhöz új bekötő út cs villany épül. A szövetkezet tagjainak megvál­tozott új életéről beszél Szilágyi Sándorné. — Ha csupán termelőszövetkeze­tünkben nézünk szét. már is lát­juk a nagy változást, melyről a múltban álmodni sem mer­tünk. Egyszerű parasztemberek­ből népi ülnökök, tanácselnökök, végrehajtóbizottsági tagok, nép­hadseregünk katonatisztjei let­tek. — Az örömtől szinte könny­be lábad a szeme, mikor ezeket mondja. Molnár Sándornak az építőbrigád vezetőjének Sándor fia a Szovjet­unióban egyetemen tanul. Pólai Ist­ván fia járási tanácselnök helyettes, egyik leánya gyógypedagógiai egye­temen. másik könyvelői iskolán ta­nul. Boza Zsigmond egyik fia nép­hadseregünk főhadnagya. Ferenc, a törökmiklósi Gépgyár párttitkára, felesége népi ülnök és vb tag. leánya pedig a budapesti Vibrátor gyár sztahanovistája. A termelőszövetkezet tagjai va­lőraváltották április 4-i fogadalmu­kat s most újabb vállalást tettek a választás tiszteletére. A még hátra­lévő tavaszi vetéseket határidő előtt befejezik. Elvégzik a cukorrépa sa- rabolását; a búza acatolását, kon­kolyozását és a fűmagvetés másod­szori kapálását is. Az építőbrigád május 17-re az 500 férőhelyes süldőszállást akarja befejezni. Mező Rudolf, Fónagy Istvánnal, Tz.solt Péterrel és Tóth Pállal egy 9 méter mély ásott kutat készít a vá­lasztás napjára. Ezzel .a munkával 2000 forintot takarítanak meg cso­portjuknak. Hiányosság azonban a szövetke­zetben hogy nem minden bri- gádterületet osztottak fel egyé­nekre. Ezt nem szabad elhanya­golnak, mert később a növény- ápolásban gátolja a munkát az egyenlősdi. Akkor nem tudják értékelni a munkacsapatok és az egyének párosversenyét. A termelőszövetkezet egyes tagjai nem fogják megtudni mennyit telje­sítettek és ez zavart okoz a munka­egység beírásnál is. Lazítja a mun­kafegyelmet. esetleges nézeteltéré­sekre, vitákra ad okot, amint ezt az eddigi tapasztalatok bizonyítják. Ha igazán jó munkát akarnak végezni, ne késlekedjenek a brigádterületek felosztásával. Még sokat nem kés­tek, de minden óra, minden nap ta­nakodás, hátráltatja majd későbbi munkájukat. Kengyelen, Törökmiklóson, Rálcóczifalván és Jászberényben az egyéni dolgozók is fejezzék be a gyapofvetést Megyénk termelőszövetkezetei — amint a megyei gyapotértekezleíen vállalták — határidőre teljesítették a vetést. Elmaradás van az egyéni dolgozó pa rasztok vonalán, annak ellenére, hogy a vetés határideje már április 15-én lejárt. Kengyelen, Törökmiklóson, Rákóczifalván és Jászberényben a vetőmag még mindig a földmüvesszövetkezet raktárában he­ver. A tanács és a földmüvesszövetkezet vezetőit felelősség terheli emiatt. Termelőszövetkezeteink a választási békeverseny során a vetésben elért ered ményeiket még tovább fokozzák. Válla­lást tettek, hogy május 17"re, teljes gya potterületüket gyomtalanítják. Megszün­tetik a föld cserepesedését. Az első két lomblevél megjelenése után azonnal el­végzik az egyelést, A kártevők elleni vé. I dekezést mindig pontosan végrehajtják I Versenyre hívták Hajdú, Békés és Csongrád megye gyapottermelőit, akik a kihívást elfogadták. Most a soronlévő feladat, hogy az esetleges hőmérsékleti lehűlés ellen meg- védjük vetéseinket. Ezt füstöléssel vé­gezhetjük. Ezért már most hordjunk gyapottábláink szélére füsíölőanyagot (szalmás trágyát, vagy nedves töreket). A gyapottábla minden oldalára helyez­zünk füstölőanyagot, hogy bárinerrő! kapjuk a szelet, eredményes legyen a védekezés. A nagyobb esőzés után a talaj gvomo. sodását, vagy cserepesedését azonnal meg kell szüntetni. Gépállomásaink ennek ér­dekében a küllős kapákat már most szál­lítsák ki a gyapotföldek közelébe. Ahol nincs küllőskapa. ott könnyű magtakaró- fogast járassanak a vetés irányára ke­resztbe. VINCZE KÄLMÄNNE megyei gyapotagronómua, Szolnok. SZOLNOK JAVÍTANI AKAR as- és fémgyüjtési eredményén Számos eredmény dicséri már ed­dig megyénk fénygyűjtőinek lelkes munkáját. Az.ok közé tartozunk, kik­nek a legtöbbet kell adniok a féni- gyüjtőhónap során. Idáig tervünk vasgyüjtésből 40 sz.ázalékra, fém terén pedig 1G százalékban valósult meg. A MÉH megyei vezetői által nyil­vántartott eredmények alapján a következő sorrend alakult ki a járá­sok és városok között. 1. Törökmiklósi járás vasból 57 százalékkal, fémből 18 százalékkal. 2. Karcag vasból 52 százalékkal, fémből 15 százalékkal. 3. Jászberény vasból 52 százalék­kal. fémből 13 százalékkal. 4. Jászapáti vasból 47 százalék. 5. Turkeve vasból 41 százalék. 6. Kisújszállás vasból 39 százalék. 7. Szolnok vasból 39 százalék, fém­ből 30 százalék. 8. Kunhegyes vasból 34 százalék fémből 5 százalék. 9. Mezőtúr vasból 29 százalék. 10. Kunmárton vasból 24 százalék, fémből 5 százalék. 11. Tiszafüred vasból 20 százalék. Szolnokon kampány indul az elma. radás pótlására. A közlekedési mű­szaki egyetem hallgatói elhatároz­ták, hogy vasárnap 1 vagon fémet adnak át a begyűjtő-telepnek. A szolnoki katonai parancsnokság is csatlakozik a vasárnapi kampány­hoz. Százötven honvéd jár házről- házra vasárnap, hogy a dolgozóknak segítsenek felkutatni "az elfekvő hul­ladékokat. Szombaton délután valamennyi já­rási és városi begyüjtőhelyen ünne­pélyes jutalom osztás volt, ahol az eddig legjobb munkát végző fiatalo­kat jutalmazták meg. Borok István, MÉH propagandistája Á Járműjavító D!SZ-szerveze<c gyűjtési versenyre hívja a megyei nagyüzemek fiataljait Üzemünk ifjúmunkása! megértették a miniszter tanács határozatát, mely fémgyűjtésre szólította fel a fiatalokat. Vállalatunknak 132.) má­zsa vasat kell átadni a M£1I nek a féniíryüjtő hó­nap során. Csaknem min­denki megértette. hogy mit jelent üzemünkre néz ve az a nagy feladat. A választási békemííszak lel­kes versenye kiterjedt a gyűjtésre Is. Április 15-lg Csajbók József, a VII. alapszervezet DISZ titkára 8 tagú brigádjával 170 mázsa vasat, 67 kg egyéb fémet gyűjtött össze. Az egyéni versenyben Palla Dezső, a V.-íis alap- szervezet titkára tűnik ki 289 kg os gyüj'ési ered. ménnyel Április 1—15-lg Uizemiinkben 207.77 q vas és 31.723 kg egyéb fém gyűlt össze. Eredményeink még csak kezdetlek, s ezért tovább fokozzuk lendületűnket. Kihívjuk versenyre a tő- rökmiklósi Gépgyárat, a jászberényi Aprítógépgyá­rat, s a Tisza Cipőgyárat. Elhatároztuk, hogy a ki­szabott mennyiséget túl. teljesítjük. Kövessék ők is példánkat. TASSI JÓZSEF DISZ titkár (Járműjavító Ü. V.) A karcagi Kálvin-ufcai iskoFa úttörői 37 mázsa ócskavasat gyűjtöttek Minket, pajtásokat Is felszólított a DISZ Központi Vezetősége, hogy te gyünk meg mindent a hulladékgyűjtés sikeréért. Nem is tanakodtunk sokáig, nehogy mások megelőzzenek, mclegl- ben hozzáláttunk a munkához. Már az első héten 37 mázsa vasat, nagyincny- nyiségű papírt, üveget, s egyéb hulla dékot adtunk át a begyűjtőnek. Ml, karcagi úttörők tudjuk miért van nagy jelentősége a hulladékgyűj­tésnek. Szüléink gépekkel többet tud­nak termelni, s nekünk is több telik könyvre, ruhára. Felszólítjuk a többi karcagi pajtást is, kövessék példánkat, lépjenek iskolánkkal párosversenyre. DOBOS TIBOR, ra j tanácselnök, Karcag, Kálvin -n. ált. isk«, Szászbereki sertéstenyésztő: 260 kg. örömmel jelentjük, hogy a kecske méti sertéstenyésztő és hizlaló szász­bereki üzemegysége 260 kg vasat gyüj tött össze idáig. Az elért mennyiséget a fémgyüjté si hónap végére megkétszerezzük. FÖLDI KALMAN üb. elnök* * Korszerűen felszerelt röntgenosztály megyei közkórházban A A a z ötéves terv beruházásai során a megyei tanács kórházában önálló röntgenosztály kezdte meg működését. A megye területén eddig önálló röntgenosztály nem volt, hanem kisebb-nagyobb röntgenlaboratóriumok kistelje- sitőképességű röntgenkészülékekkel látták el a szükséges betegvizsgálati feladato­kat, röntgenbesugárzással gyógyítani pedig a megye területén eddig egyáltalán nem lehetett. Az új röntgenosztályon öt modern betegvizsgálati célt szolgáló röntgenké­szüléket állítottak be. Ezek a készülékek kivétel nélkül érintésbiztosak, megfelelő sugárvédelmi berendezésekkel felszereltek, így áramütés nem érhet senkit, ugyan­akkor kezelőszemélyezete is mentesül a sugárzás káros befolyásától. z új röntgenosztályon az eddigivel ellentétben sokkal több beteg dolgo­zóról készíthetnek röntgenfelvételeket, s a régebbi készülékkel szemben jobb minőségben. A megyei kórház röntgenosztályán ma már az egy hó­nap alatt végzett vizsgálatok száma eléri az elmúlt esztendő egész ideje alatt végzett összes vizsgálatok számát. A röntgenvizsgálatok mellett nagyfontosságú a röntgentherápiás gyógyítás. Eddig erre sem nyílott lehetőség a kórházban, de az egész megyében sem. Most új röntgentherápiás készüléket állítottak be. Ezzel megindulhatott a rönt­gen-mély besugárzás, melynek segítségével a daganatok, az idült ízületi bántalmak, a vérképzőszervek megbetegedései, számos gyulladás a járóbetegeknél is gyógyít- hatóvá válik. A röntgenosztály jelenlegi felszerelésével és elhelyezésével a megyei tanács kórháza nagy fejlődésének csak első állomása. A kórház új épülettel is bővül. Ebben az épületben helyezik el majd véglegesen a modern, korszerűen felsze­relt röntgenosztályt, mely államunk fokozott szociális gondoskodásának ékes bizonyítéka. Az új röntgenosztály felszerelése 4 millió forintba került. 'Jfiárflnt nap NAGYPÁL BÉLA ÉLETÉBŐL I . I A nincstelenek egyhangú, hit. I __J köznapi életét élte. Az 1930~a< év ekben útépítéssel cserélte fel a summát életet. Egyik este, a napi munkától el­csigázva társaival betért Jászapáti képvi­selőjének —- a saját községük által meg­választott — Hegedűs Kálmánnak birto­kára. Nemhogy szállást, hanem még vizet sem kaptak, mert a „képviselő úr” azt mondta, hogy „akkor nagyon ideszokná­nak ezek a csavargók". # I “ IA felszabadulás után, mikor I " I meghallotta, hogy földet oszta­nak. ö is elment a községházára. Meg­lepődre tapasztalta, hogy csak saját mun­katársai vannak ott. Szabari, Gulyás Mi­hály. Gojsza bácsi, meg a többiek. Hi­szen ezek közül egynek se nincs földje, kitől kérjek hát — gondolta. Megtudva, hogy a nagybirtokokat oszt­ják szét, elhatározta, most kárpótolja ma­gát eddigi szenvedéséért, Húsz hold föl­det igényelt. Ábrándozásából Szabari elv­társ ébresztette fel. — Hát a régi sum- mástársaidra nem gondolsz, öreg? — Elég lesz neked kilenc hold is — mon­dotta. Pillanatnyi mohósága miatt szé- gyelte magát, de az öröm, szivét-lelkél égető parázzsá tevő tüze hamar elfeled­tette vele reslelkedésit. , Ugyanazon a napon, az új mesgye- karó leverése közben egy pillanatra meg­elevenedett előtte a múlt. Úgy érezte, most újjászületett, megerősödött és kép­zelete máris a boldog jövőt szőtte. * I g I Régen meggyőződött Nagypál • ___! Béla arról, hogy az egyéni gaz­dá lkodás nem tud olyan életmódot biz­tosítani, mint amilyenről S ábrándozott. Belépett az Alkotmány termelőszövet­kezetbe. Ma, a képviselőjelölő gyűlés kezdetén boldogan, újságolja régi munka­társának, Szabari elvtársnak, hogy élen­járnak a tavaszi munkákban, hogy soha nem álmodott, szebb életet kovácsolnak. Pár perc múlva, mikor a munkában megedzett dolgozók Rákosi és Gerő elv­társak mellett Szabari Istvánt jelölik képviselőnek, úgy érzi, neki is el kell mondania mindazt, ami belsejét hevíti, ami munkakedvét és erejét megsokszo­rozza. — Most nem a kortesborokért, hanem * a nép érdekében kifejtett munkáért adjuk szavazatainkat jelöltjeinkre — mondja. Beszéde nem hosszú. A Jelenlévők mégis megértik belőle, hogy kárpótolva f érzi magát az élet minden szenvedéséért j és sorsát biztos kezekre bízva, nyűgöd- ? tan tekint a jövőbe.

Next

/
Oldalképek
Tartalom