Szolnok Megyei Néplap, 1953. március (5. évfolyam, 52-77. szám)
1953-03-19 / 67. szám
4 SZ0LN0KMEGYE1 NÉPLAP 1953 március 19. <A teMnédietkutatóKOSSUTH LAJOS ILLYÉS GYULA KOSSUTH-DIJAS DRÁMÁJA A SZIGLIGETI SZÍNHÁZBAN h A napokban mutatta be s nagy si* as. %errel a szolnoki Állami Szieli- eti Színház Illyés Gyula kétszeres Kos- uth-díjas írónk új dámáját, a „Fáklya- áng”-ot. A dráma a szabadságharc utolsó óráit llítja a néző elé. Haynau és Paskievics hadseregeinek egyesülése a küszöbön áll. Kossuth a magyar kormány tagjaival •gyűlt Aradon van, az aradi vár kazar natáiban. Az országban már nincs egy- éges magyar hadsereg, egységes vezetés, lem Temesvárnál csatát vállal, s el- leszti azt. Görgey serege augusztus 10-én '■rkezik Arad környékére. S nem azzal ! céllal, hogy segítségére siessen Berniek, hanem azzal, hogy lemondatva a fe- elös kormányt, magához ragadja a hsaimat és jeltétel nélkül letegye a fegyvert, ha pedig ez nem sikerülne, akko* úerőszakolja a föparancsnoki kinevezéséi ■ a kormánnyal tetesse le a fegyvert. A Iráma gyújtópontjában Görgeynek és Kossuthnak egy elképzelt találkozása áll. Kossuth hatalmas erőfeszítéssel igyekszik neggyőzni Görgeyt arról, hogy a mazy ar szabadság ügye nem veszeti el, ha jörgey a gyáva fegyverletétel helyett ‘ovább harcol. A Kossuth és Görgey között lezajló lenyűgöző párbeszéd legapróbb •nozzanatából érzik, hogy a haza sorsár •ól, a függetlenségről, a jövőről van zó. Kossuth, aki már három napja nem iludt, minden ékesszólását latbaveti. bogy Görgeyt rábírja a harc folytatására. S ez az ékesszólás szinte ellenállhatatlanná lesz, mikor Kossuth a közte és jörgey közötti egyenetlenség miatt vesz- ett lehetőségekről, az osztrákok feletti győzelem még mindig fennálló lehető- régeiről és az európai forradalmi háborúról beszél. Ez a párbeszéd leleplezi Görgey árulását, megmutatja az árulás gyökerét, azt, hogy egy néptől távol- illő, a forradalmat gyűlölő ember a forradalmi harc tábornoka. A nézőben mél j 'okonszenv kél Kossuth, s engesztelhetetlen harag az áruló Görgey iránt. Nagyértékű alkotás Illyés Gyula drámája nemcsak a művészi ábrázolás második felvonásban megmutatkozó teljessége gyönyörű nyelvezete miatt, hanem azért •s, mert Illyés kimondatja Kossutb-tal c. tzabadságharc sok, számunkra ma is érvényes tanulságát, azt, hogy a legveszedelmesebb ellenségek azok, „akik magul rém hiszik ellenségnek magukat. Dt mégis azt segítik. Mégis odahúznak" Kossuth a végsőkig való helytállás gondolatát szegzi Görgey érvelésével szemben s kimondja a szabadságharc legnagyobb tanulságát, azt. hogy „a nyíratlan kisemmizett milliók" akarják és védik ’egjobban a szabadságot. N igy értékei mellett a dráma azonban nem mentes a hibáktól sem Illyés tehetetleneknek ábrázolja a kot mány tagjait az első felvonásban. Józsa alakján keresztül, akinek jellemében ellentétek mutatkoznak, nemcsak Gőrgeyi mutatja be Kossuth ellenfeleként, hanem bizonyos fokig a kormányt is. Ugyanakkor azonban nem mutatja meg azt, hogy Kossuth hibái, a vezetés hibái is okozói voltak a szabadságharc bukási, nak. A harmadik felvonás a magyar nép Kossuth iránti, a szabadság iránti hűségének tükre s Kossuth néphez való hűségének tükre. Ez a felvonás azonban __ ép pen Józsa alakjának hibás megformálása miatt — nem mutat előre a jelen felé, amikor már megvalósult a földmunkásegyletekbe tömörült Józsák álma. A Szigligeti Színház komoly mun- kát végzett Illyés Gyula drámájának színrehozatalával, s egészét tekintve, jó előadásban mutatta be azt. A rendezés és a színészi játék nemcsak tartani, hanem fokozni is tudta a második felvonás feszültségét, s nemcsak Kossuth és Görgey alakján keresztül, hanem azzal is, hogy a legkisebb cselekménnyel is megmutatja a gyorsan változó helyzeteket. Nem térhetünk ki azonban az elől, hogy rámutassunk a második felvonás rendezésének egy alapvető hibájára. A dráma egyébként is túlhangsúlyozza a reakció erejét, s ezt a rendezés még fokozta azáltal, hogy Görgeyt tette mozgásában uralkodóvá a színpadon. Érdeme a rendezésnek az, hogy az első felvonásban igyekezett a miniszterek pozitív vonásait hangsúlyozni, s hogy derűssé, széppé tette a harmadik felvonást. Ugyanakkor a harmadik felvonásban a rendezés fokozta a darab egyik hibáját azzal, hogy nem megfelelő öltő. zetben szerepelteti Jizsát. A z előadás legjobb színészi alakidu fisa Győrffi György Kossuthja. Komoly színészi erővel, hanggal és érzelemmel mutatja be Kossuthot, aki ér. vei, szónokol, hogy meggyőzze Górgeyt. Az a tény, hogy szerepét nemcsak játssza, hanem „éli" is, teszi képessé arra, hogy megmutassa, mint nyer erőt Kossuth a harchoz. Különösen jól alakítja Győrfti a harmadik felvonásban az öreg Kossuthot. Váradi György a darab rendezője, egyben Görgey alakítója is. Váradi György alakítása gyűlöletessé teszi az árulót, hideg, szenvtelen, jól érzékeltetik a becsvágyó; hatalomra törő karrierista becstelenségét. Hibája, hogy túlzott mozdulataival, arcjátékával éppen azt a Gór- geyn elömlö jeges nyugalmat, hidegvért töri apróra, amelynek nagyobb rianásai jobban érzékeltetnék a karrierista t Irel- metlenségét, az áruló gyávaságát, az ellenforradalmár népgyűlöletét. Danist Győző alakítása Józsa szerepében nem volt elég meggyőző. A rendezés hibáinak, s a színészi alakításokban mutatkozó hibáknak kijavításával a Szigligeti Színház még jobb előadást produkálhat, olyan előadást, amelyet meg kell néznie mindenkinek. J)eda.g.égiMö.li éd tanuló k Kedves VIII. osztályos pajtások! Még néhány hónap és elhagyjátok az általános iskola padjait. Bizonyára gondolkoztatok már azon, hogy hol folytassátok 'tanulmányaitokat. Gimnáziumba, technikumba, tanítóképzőbe és más iskolákba mentek. 1952. szeptemberében egy új iskola kapuja nyílt meg Szolnok megye tanulói előtt, a mezőtúri gépészeti technikumé. Mi, akik itt tanulunk, a mezőgazdaság gépesítésének harcosai leszünk. Szeretném elmondani nektek, hogy mit tanulunk mi itt: számtant, géptant, mechanikát, geometriát, műszaki rajzolást. Megismerjük az ösz- szes mezőgazdasági gépeket, traktorokat. Tanáraink odaadással tanítanak bennünket. Minden héten van műhelyben levő óra is, amin az elméletben tanult anyagot gyakolatban sajátítjuk el. Itt megtanulunk gépeket szerelni, alkatrészeit alakítani, önteni, kovácsolni, forgácsoló munkát végezni. __ Tavasszal négyhetes gy akorlatra megyünk gépállomásokra és gazdaságokba. Itt elsajátítjuk a gépek szerelését. Traktorral szántunk, vetünk, kombájnnal aratunk. Iskolánk rövidesen kétemeletes gyönyörű épület lesz, melyet 5 évea tervünk ad nekünk. 16 millió forintba kerül államunknak. Öröm az életünk ebben az iskolában. Tanulás utáni szabadidőnkben sportolunk, szórakozunk. Ifinapokat rendezünk, amin mulatságos jeleneteket is adunk elő. Ha ezt az, iskolát elvégezzük^ gépállomások vezetői, technikusok leszünk. De tanulhatunk tovább, lehetünk mérnökök, gyárvezetők is. Nyitva áll az út előttetek. Négy év alatt szakember lehet belőletek. Aki kedvet érez magában a mi pályánkra, írjon iskolánk igazgatóságának egy pár sort. Címünk: Mezőgazdasági Technikum, Postafiók: 27. Jelentkezési lapotok első rovatába pedig ezt írjátok. Mezőgazdasági Technikum gépészeti tagozat. Gyertek minél többen a gépészeti technikumba. Várunk benneteket. Nehéz Mária, Vígh László Mezőtúr. Á kunmártoni óvónőképző iskola harcol a tavaszi munkák sikeréért Mi, a kunmártoni állami óvónőképző tanárai az iskola tanulmányi színvonalának emelését lelkiismeretes, alapos felkészüléssel biztosítjuk.. Igazgatónk kezdeményezésére harcot indítunk az óra minden percének gazdaságos kihasználásáért, — az óra szervezettségéért, zavartalan lefolyásáért. Jelszavunk: „Harc az 50 percért!“ Családlátogatásaink alkalmával tudatosítjuk a szülőkben a tavaszi mezőgzdasági munkák határidőre való elvégzésének fontosságát. Tanulóink magatartási versenyt indítottak. Ifjúságunk megígérte, hogy magatartása, különösen a II. osztályé gyökeresen megváltozik, minden szempontból példamutató lesz. Tanulmányi eredményeiket is fokozni fogják. A tavaszi munkák sikere érdekében széleskörű agitáciőt végeznek szüleik, ismerőseik körében. Az eredményt naponta jelentik az igazgatónak, s faliujságcikkben számolnak be az elért sikerekről. BÁNLAKY LÁSZLÓ óvónőképző tanár, Kunmárton. Nagy személyiségek életében gyakori jelenség, hogy az emberiség javát és fölemelkedését szolgáló nagy- életműveik mellett az alkotó szellemi tevékenység egész más területén is tanúbizonyságot tesznek kivételes képességeikről. Franklin Benjámin, a nagy amerikai államférfi egyben fizikus is volt. Neki köszönhetjük a többi közt a villámhárító feltalálását is. A nagy német költő, Goethe idős korában a fizika, ásványtan és botanika titkainak kutatásába mé- lyedt. Kákóczi Ferenc fejedelem to- dostői ebédlöszobáját művészi faragványaival díszíti. Berzsenyi Dániel, Bessenyei György, Arany János, Jókai, Gárdonyi s megannyi más költőnk, írónk pályájuk delelőjén kiválóan szakképzett módon kertészkedtek. Amikor nagy szabadsághősünk; Kossuth- Lajos hányatott pályafutásának viszonylagos nyugvópontjához érkezett, ugyancsak természettudományokkal kezdett foglalkozni. Adatunk van rá, hogy ezt a hajlamát A 1 b a e h Szaniszló ébresztette fel először. A debreceni Magyar Fűvészkönyv" a kisázsiai száműzetésben Tudjuk Kossuth saját írásából, hogy mikor kisázsiai számkivetésében a hozzáérkezett fiaival együtt egy magyar növénytani munka, a debreceni Diószegi Sámuel, F a- zekas Mihály és Földi János ,Magyar Füvészkönyve“ is kezébe terült, természettudományi érdeklődése újból föléledt. Majd az angliai és amerikai dia- dalút után Olaszországban végleg megtelepedve, éri őt egyik utolsó nagy csalódása, a 67-es kiegyezés. A turini remete nagy magányában a természeti világ „titkait“ kezdi fürkészni. Fáradhatatlan szelleme, egész haláláig nem ismerte a tétlenséget. A 'terep pedig, amelyre sorsa vetette, valamennyi természetbúvárra csakis bűvös varázserővel hathatott. Hiszen, ha Turin városából időnként kisétált a közeli Soperge-hegyre, ott "sorakoztak előtte hivogatólag a pie- monti síkság túlsó szegélyén félkörben az Alpesck hegyóriásai, a 4000 méteres Mente Kosa, a Gran Para- diso, Mont Cenis, Monte Viso 3-4000 méteres hófödte csúcsai, a Tengeri Alpesek hegylánca. Aztán idővel eljut Nizza környékére, az Apenni- nekbe, a Mont Blanc gleccsereire is. Közben minden érdekli. A kezébe kerülő könyvekből tudomást szerez a természettudomány akkori mozgalmairól és fölfedezéseiről. Minden fölmerülő jelenségről önálló véleményt alkot. Legyen az csillagászat, a Ju- piter-bolygó színe-változása és a színképelemzés, a sarkifény, a földtan problémái, az élet kelo‘.kezése, vagy az aggteleki barlang őskori temetője. Ez utóbbiról, mintegy önmagával beszélgetve, emlékiartaiban 40 oldalon keresztül elmélkedik. Z a f i r i Lászlóhoz intézett levelében ezeket írja: , Meglehet, hogy az a valami, aminek müve az. hogy élünk, gondolkozunk és öntudattal bírunk, szintúgy nem egyéb, mint ama ösanyag egy sajátos csoportosulása, melynek sája- tos mozgása élettüneményében nyilatkozik; éppúgy, mint más- meg másnemű mozgásai: hő, fény, villamosság stb. tüneményeiben nyilatkoznak." Tanulmányozása során jött rá a Darwin megalapozta korszerű biológia egyik alaptételére: ,,.. . a szerves élet egységesen kezdődik. Yégteln láncolat első láncszemében növény és állat még együtt van; majd az élet fokozatosan két irányban tovább fejlődik; növényekké imitt, állatokká amott; de szerveik hasonlatában eredetük egységének jeleit folyvást fenntartják.“ A 70 éves Kossuth ■„megmássza" a Mont Blancot Legnagyobb -rdeklődéssel és szeretettel azonban a növények világa és a' növénygyüjtés felé fordul, 65 éves korában korát meghazudtoló frisseséggel kezdi kirándulásait. Leginkább a környező Alpesekbe rándul ki. Különösen a 70-es évek elején barangol nagy buzgalommal az Alpesek bércein. Utjain eleinte hűséges barátja és száműzött társa, Ihász Dániel kíséri. Egy-egy növényritkaság után kutatva az örök hó honába is fölme- TÓszkedik. Erről írja haza Szob- t ag h Miklósnak: „Képzelje, ön-rajtam is megtörtént még az idén is, hogy azok a szirénahangok addig csalogatták 7C éves lábaimat, míg közel azon magasságban találtam magamat, ahol a Mont Blanc" első tudományos meg- mászója, Saussure ütötte fel 15 napra borzalmas kunyhóját, hogy ellesse a magasság titkait, mert hát feltettem magamban, hogy addig megyek, míg én is találok egy Andro- sace bryoidest — havasi sziklák e törpe növényfajtáját — mint Saus- sure talált!“ Ezerszámra gyűlnek növényei. — Gyűjteménye tekintélyes herbáriummá gyarapszik. A növényeket Ihász- szál együtt megszárítva, vastag, fehér kartonlapokra gondosan és művészi ízléssel felragasztják és felírják latin és magyar nevüket, Kossuth az érdekesebb növényekhez az ö szavaival élve, ,,alkalmi jegyzeteket“ fűz. Sokszor a lapok hátsó oldala is megtelik elmélkedésével. E jegyzetek föltárják előttünk gondolatvilágát. Ha gyógynövényt talál, megírja hatóanyagait, melyek őt különösen érdeklik. Begyűjtötte a krumpli virágát és ezt irta alá: .. milyen nehezen terjedt el hazánkban a burgonya. Még én is akadtam ifjú koromban olyan emberre, Harangod táján, Zemplénben, ki kérdésemre, hogy miért nem termeszt krumplit, azt felete: ,,az apám sem volt disznó, én sem leszek“. — Kossuth hozzáfűzi: „Bezzeg termeszt most!“ 40C0-nél több növényt gyűjtött A növénycsomagokat dobozokba rakja. Díszes betűkkel valósággal rajzolja a növénycsalád, nemzetség nevét. Evek folyamán már két szekrényre való anyag gyűlik össze, 32 dobzban, 4000-nél töb növény! Legnagyobb részük saját gyűjtésű olasz- országi és alpesi, azután dél-európai és amerikai végül több doboz magyar növény. Idehaza ugyanis lasan hire megy Kossuth növénygyüjtő szenvedélyének és hazai botanikusaink sietnek neki magyar növényérdekességekkel kedveskedni. A Természettudományi Társulat, — akkoriban 8 z i 1 y Kálmán és Herman Ottó voltak a társulat szelemi vezérei — elküldi neki kiadványait. Kossuth meghatottan válaszol Herman Ottónak: „Igen nagyon kellemes meglepetésben részesített On becses küldeményével. Elmerengek a hazai virág kedves képviselőinek szemlélgetése felett, melyek, amint képzelheti On, a számüzöttnek oly igen-igen sokat suttognak.“ Meg akarja hálám honfitársai figyelmét és viszonzásul olasz alpesi növényeket küld Szontagh Miklós orvosnak és a múzeumi növénytár vezetőjének, Janka Viktornak. A küldött növények között van egy kecses, széptermetű, kövirózsa-szerű kőtörőke, tudományos néven Saxifraga florulenta. Ennek képét azután a magyar lapok is közreadták. Ez a növény az egséz világon csupán a tengeri Alpesek néhány szikláján található. Természetes tehát, hogy Kossuth fölkeresi ezeket a sziklákat és mint írja: „Ez a növény, a viratos kőtör, (ahogy magyarul nevezik) csak a Vinadio és Valdieri közti Tengermei- léki havasok egyikén találtatott és ott oly nyaktörő sziklafalakat választott ki magának ősi lakul, hogy kötélen kell a zergevadászfiút a szikla csúcsáról hozzá lebocsátani.“ „Könnyű ám Hajnald érsek úrnak...’ Kossuth kifogásolja, hogy „a tudományos kultúra hazánkban oly igen foltünöleg német bélyeget visel, — Haynald Lajos kalocsai érsekkel való vitájában pedig az ismertebb természeti tárgyaknak magyar nevet követel, ,.A tudós érsek ár elkülöníts vonalat akar húzni a tudomány és a kö. zönséges élet között s azon nézeten van, hogy a tudománynak az élethen elfogadott terminológiai Ismeretével nem kell vesződnie. Ezzel szemben nincs nép a világon, mely saját vidékének növényeit, amelyekkel Ismerős, saját nyelvén ne tudná megnevezni. És ennek a névadásnak nem lehet megálljt kiáltani. A nép nyelve, a nép eszmekörével lépést tart." „A tudomány ne az élet mögött kul lógjon sántikálva, hanem előtte vilá. gitson. A magyar tudomány pedig ne legyen elkiilönözve a magyar nemzet életétől!“ Majd többi között gyakorlati útmutatókkal is szalgál, amikor ezt írja: ,,A népiskolai oktatásról 1868- ban alkotott törvénycikk fölvette a köteles tárgyak közé a természettan és természetrajz elemeit... nem tudom, milyen értelemben vitetett át a gyakorlatba. Hanem azt tudom, a tanítóknak a vidék különbsége szerint füvész- és ásványtani kirándulásokon kellene növendékeiket megismertetni a vidék növényeivel és ásványaival . ..“ Kossuth közben otthagyta turini városi lakását és a városhoz közel, az Alpesek lábánál fekvő Collegno al al Baraccone-ban szerény villát vásárol két holdnyi kerttel. Itt kezdett kertészkedni. Erről írja Helfy Ignácnak: „Szerettem a virágtenyésztést, amíg kertem volt. Többi közt kötélfüzéreket húzattam a sima pázsit közé, házam előtt a színvegyület kedvéért végigfuttattam rajtuk a sötétvörös Batatas paniculata-t, a zöldes Cobaea scandenst s a szulák- rend ama gyönyörű fehér virágát, mely este nyílik, csak éjjen át tart s azon különös sajátsággal bír, hogy ... a bimbóknak alig kell pár perc a nyi- ladozásra s egyszerre csak az ember szemeláttára csészealjnagyságú nyílt virágjai pattannak ki. Élvezetes látvány! Ha magyar vendégeim akadtak, kivittem őket gyönyörködni benne.“ Kossuth-csillag, Ko£uth- hölgymál, Kossuth-kóró ... Kosuth kerti növényei között ott van az oszlopos kaktusz-féle, m, Ce- reus peruvianus, melyből fejlődő tövek ma is ott élnek a szegedi és a kolozsvári botanikus kertben. Tizenegy évi ottlakás után Kossuthnak el kell adnia a házát. Újra visz- szatér Turin falai közé. íróasztala mögött ott áll kezeügyében a két herbárium-szekrénye, amint azt egy magyar festőnö, Parlagbi Vilma számunkra megörökítette. A szekrények ■ most Nemzeti Múzeumunk egyik legszebb ereklyetárgyát alkotják. De a hegyi séták nem maradnak el. Még aggkorában sem. A 92 éves Kossuth az utolsó tavasz ébredésével még kiviteti magát' a Soperge-re, hogy kedves Alpesei-' tői, azok világszép panorámájától végső búcsút vegyen. Azután a nagy száműzött, aki külföldi szereplésével mindenki másnál többet tett annak érdekében,, hogy Magyarországot népszerűvé, nevét ismertté és becsültté tegye, halála után koporsójában térhet vissza újból hazájába. Kossuth Lajos emlékét a magyar' természetkutatók is egyre sűrűbben fölelevenítik. A magyar nép pedig virágokat nevez el tiszteletére: „Kossuth-csillag“, „Kossuth-kóró“, „Kossuth hölgymái“, „Kossuth-tö- vis.“ Nekünk, természetvizsgálóknak pedig örökül marad Kossuthnak a Természettudományi Társulathoz intézett intelme. Az intelem tartalma azóta sem avult el, sőt időszerűsége mindinkább növekszik és népi kormányunk meg is szívleli Kossuthnak figyelmeztető szavait: „Minden mozzanatok között, melyek egy nemzet szellemi felemelkedésére s közművelődésére közrehatnak, a természettudományok mívelése az. amely korunkban, amint lcgnélkiilözhetetlc nebb . ■. úgy maradandó következései, ben a társadalomra legáldásosabb Is." Jávorka Sándor Kossuth-díjas akadémikus. ySüüSíIÍL? a i'epiHv iskolán A Rep. Hajózó Tiszti Iskola parancsnokságának meghívására tanulótársaimmal meglátogattuk a növendék elvtársakat. Első észrevételünk az volt, hogy a párt- és DISZ-szervezet szorosan együttműködve neveli a fiatalokat a haza szeretetére és megvédésére. Az épületek szép dekorációja, a példás rend és tisztaság bizonyította, hogy a növendékek szerelik iskolájukat. vonzódnak hozzá. Hazánk vezető férfiúinak és a repülés úttörőinek arcképe mellett a munka hőseinek képei fejezik ki népünk és hadseregünk széttépheletlen kapcsolatát. A hallgatók tudják, hogy népünket, békés alkotómunkánkat kell megvédeniük és ez a tudat fokozott tanulásra serkenti őket. A bőséges tízórai után megtekintettünk egy légi lövészeti előadást. A táblára írt bonyolult képletek azt bizonyították, hogy a fizika és matematika törvényeit is tudni kell egy jó repülőnek. Az anyag megértését rengeteg falitábla, több szemléltető eszköz segíti elő. A. feleletek meghallgatása után csak annyit jegyeztem fel: tudnak. Megnéztük a repülőteret, a nagyszerű gépeket is. Több fiatal sóhajtott reménykedve a gépet simogatva: „Bárcsak már veled repülhetnék". Hosszan beszélgettünk a pilótákkal. Ebéd után a tantermek berendezését tanulmányoztuk. Mindenütt rengeteg szemléltető segédeszköz, műszer, motormetszet és rádióalkatrész segíti a tanulást. A foglalkozás befejezése után pompás kultúrműsor tette változatosabbá a hallgatók életét. Néphadseregünk tisztjeinek lenni ki- tünetés. En — miután bepillantást nyertem a tisztiiskola életébe — még őszintébben tanácsolom: „Fiatalok, gyertek ti is Néphadseregünkbe, legyetek ti is a Sztálini Sólymok bátor tanítványai, legyetek Néphadseregünk repülői." FEKETE JÓZSEF III. gimn. tanuló. IFÁKILYAILÁING