Szolnok Megyei Néplap, 1953. március (5. évfolyam, 52-77. szám)

1953-03-03 / 53. szám

T T A MEG V El PA RTBIZOT J 5 ÁG ÉS A MEGY E I' 'T'A’N’ÁCS- LAPJA V. évfolyam, 53. szám Ára 50 filléi 1953. március 3, kedd Csatlakozzunk a sztálinvárosi nagykohó építőinek kezdeményezéséhez: tartsunk megyénkben is felszabadulási hetet. A tiszaugi Petőfi tszcs vezetősége ne várja ölhetett kézzel, mig a gépállomás hozzálát a vetéshez! OKULJUNK 0 KISKŐRÖSI JÁRÁS HIBÁIBÓL Versenyben az első negyedéves terv teljesítéséért A kiskőrösi járási tanácsot — mint ^ »Szabad Nép« a minap megírta — hosszú időn át az ellenség vezette. A tanácselnök kulák, sikkasztó, horthysta tiszt volt. Hasonszőrű cinkosaival két és féléven keresztül mentette a kulákot, zaklatta és sanyargatta a dolgozó pa rasztokat. Egyengette a kulákok útját a termelőszövetkezetbe, óvta, védte őket a beszolgáltatás és a munka kötelezettsé­geitől. Ebben a járásban nem volt ritka­ság, hogy i listán kulákok nevét dol­gozó parasztokéval cserélték fel, kulákok beszolgáltatási kötelezettségét duplán a dolgozó parasztok vállaira rakták. A já­rás falvaiban a „közérdekű híradó" arról fecsegett, hogy ha ez nem lesz, ha az nem lesz, a dolgozó parasztokkal „mint a nép ellenségeivel bánnak el". A dol­gozó parasztok portáit hamis, jogtalan követeléseket tartalmazó, fenyegetőző hangú idézésekkel árasztották el, száz­számra citálták be őket és várakoztatták munkaidőben jogtalanul a hivatalok fo­lyosóin, s olyan hangon teremtettézték őket, amilyet a Horthy szolgabírái és jegyzői óta a magyar paraszt nem hal­lott. A járási tanács ellenséges vezetői gondoskodtak róla, hogy az elszámolta­tás és adószedés munkájába legalább napidíjasként becsempésszenek elcsapott volt horthysta hivatalnokokat, gyülevész, foglalkozásnélküli élősdieket, akik meg­bízatásukkal visszaélve, zsarolták a dol­gozó parasztokat. Mindez a járási és a megyei párt- bizottság és a megyei tanács orra előtt történt. Állami és pártszerveinknek nem tűnt fel, hogy abból a kiskőrösi járás­ból, melyben a tsz-hez tartozó szántó- terület nem haladja meg a 12 százalé­kot, a járási tanács provokatív módon március 9-re, „Rákosi elvtárs születés­napja tiszteletére" termelőszövetkezeti „szocialista járást” akart csinálni. Mind­ez persze ürügy volt a dolgozó parasztok elleni erőszakra vagy az adózási és be­adási kötelezettségek elengedésének ha­zug, zavartkeltő ígérgetésére. Az ellenség természetesen Kiskőrösön sem járt másképp, mint előbb-utóbb mindenütt az országban: rajtavesztett, s oda került, ahová való. Felmerül azon­ban a kérdés: miért garázdálkodhatott ilyen soká és ilyen pimasz nyíltsággal? Azért és csak azért, mert ennek az ellen­ségnek hatalmas szövetségese támadt. Ez a szövetséges nem más, mint egyes ál­lami és pártszerveink hiszékenysége, po­litikai vaksága. Arra számított az ellen­ség, hogy a helyi, állami és pártszer­veink a papirjelentések és nem a tény­leges tevékenységük alapján ítélik meg őket. S ha állami és pártszerveink rá is jöttek, hogy a járásnál az őszi vetésterü­letet papíron 25 százalékkal „megtol- dották" — ezt vállvonogatva tudomásul vették. Arra számított az ellenség, hogy állami szerveink még a papírokat sem nagyon nézik meg. A belügyminiszté­rium személyzeti osztályán ott feküdtek az iratok, amelyekből kiderülhetett volna, hogy kulákra, gaz ellenségre bízták a járás ügyeinek állami intézését. Az el­lenség azért garázdálkodhatott, mert elv társaink sem az embert, sem az iratot nem nézték meg. C zekben az állami és pártszervekben nvilván sok szó esett az éberség­ről, a bírálatról és önbírálatról, sokszor hangzott el, hogy a szocia.lizmus építé­sének viszonyai között az osztályharc éleződik. De ez a tanítás nem vált min­dennapi munkáiuk fegyverévé. Arra szá­mított és számít az ellenség, hogy elv- tírsaink nem tanulmányozzák a párt po­étikáját. Vagy ha tanulják — nem vá­lik vérükké, hanem iegyzetfüzetükben marad. Nem alkalmazzák azt, nem har­colnak érte. Ez az oka annak, hogy a ’ ••-körösi járásban elvtársaink hosszú időn át nem ismerték fel az ellenség te vékenységét, nem látták és hallották meg a dolgozó' népet ért sérelmeket. Milyen általános tanulságokat lehet levonni a kiskőrösi esetBől? Magától ér­tetődik, hogv a járásban felfedett hibák ilyen mértékben országosan nem általá­nosíthatók. Nem kétséges azonban, hogy — ha ilyen mértékben nem is, de rész­ben országosan általánosíthatók állami és pártszerveink tanácsmunkáján-k hibái, amelyeket ebben a járásban az ellenség kihasznált. ; Helyi tanácsainkat természetesen álta Iában nem az ellenség, hanem a dol­gozó nép vezeti. Tanácsaink zöme sokat fejlődött az elmúlt esztendőben. Leg­jobb tanácsaink a tömegekkel együtt, velük összeforrva végzik munkájukat. Különösen nagy a jelentősége a falusi tanácsoknak, mert elsősorban ezek mun­káján __ a jó tanácsok munkáján __ tanu lhatják meg dolgozó parasztjaink, hogy a mi államunk nem ellenük, ha­nem értük van. őket szolgálja, ha ter­melőmunkájukhoz ad segítséget, ha anyagi és kulturális szükségleteikhez, Negyedévi tervünk utolsó hónapját adóssággal kezdik legnagyobb üzemeink. Nem teljesítik tervüket különféle okokra hivatkozva építkezéseink sem és sok tekintetben nem tudjuk még érvényrejuttatni a Központi Vezetőség november 29-i határozatát: alapanyaggyártó iparunk munkájának megjavításáról. Márciusban legfontosabb feladata üzemi munkásainknak és műszakiainknak, hogy napi, tíznapi terveik teljesítésén túl pótolják az elmúlt két hónap le­maradását és április 4-i fogadalmuk valóraváltásával becsülettel teljesítsék első­negyedévi tervüket. Á héten Rákosi-műszakot tartanak a Járműjavítóban Február utolsó hetében, 23-tól 28-ig a szakszervezetek XVIII. kongresszusá­nak tiszteletére egyhetes kongresszusi műszakot vállaltak a Járműjavító dolgo­zói. Megelevenedett az élet a műhelyek­ben. Fokozta a dolgozók versenykedvét a verseny gyakori értékelése is. Ezen a héten a szakszervezet aktívái, az üzemi bizottság tagjai munkájuk legjavával igyekeztek elősegíteni az ünnepi mű­szak munkáját. A brigádok versenyét a bizalmiak értékelték, a műhelyekét a mű­helybizottsági titkár és a műszaki vezető. Végső fokon az üzemi bizottság összesí­tette az eredményeket s az élenjárók ne­veit felírták a főkapu melletti verseny­táblára és az osztályokban elhelyezett versenytáblákra. Kiváló eredmények születtek a kon­gresszusi műszakon. Simon István ten­gelyesztergályos elvállalta, hogy április 4-e tiszteletére 140-ről 160 százalékra emeli teljesítményét. Február utolsó he­tében 166 százalékos teljesítményt ért el. Erdei Miklósné kenőpárnavarrónő a 126 százalék eléréséért küzd. A kongresszusi műszakon 128 százalékra .emelte teljesít­ményét. Polónyi István szekrénylakatosbrigádja 3 darab szekrényfővizsga elkészítését vállalta terven felül. Eddig már 4 fő­vizsgás munkát készített el brigádjával és 6 tonna anyagot takarítottak meg 10.500 forint értékben. Rákosi elviárs életét tanulmányozták hétfőn reggel Hétfőn mindén műhelyben röpgyűlés sei kezdték a munkát. Rákosi elvtárs harcos életének főbb mozzanatait ismer­tették a népnevelők, csoportbizalmiak __ a Járműjavító dolgozói újabb erőt merí­tettek a nagy példából. Elhatározták, hogy ezen a héten is — Rákosi elvtárs születésnapjáig — március 9-ig — ün­nepi műszakkal fejezik ki hálájukat né­pünk nagy tanítója iránt. Mátyás Géza alvázlakatos brigádvezető két teherkocsifővizsga elkészítését vál­lalta terven felül. A Volter futójavító brigád tagjai 5 teherkocsifővizsga ter­ven felüli elkészítését vállalták s a Bozsó futójavítóbrigádot hívták ver­senyre. Bozsóékban méltó versenytársra akadtak. A brigád tagjai 10 teherkocsi­fővizsga elkészítését vállalták április 4-re. A kongresszusi műszak végéig 15 kocsival végeztek — s most, hogy Bozsó elvtárs elfogadta a versenyfelhívást bri­Kisújszállás, Jászárokszállás, Tisza föl cl vár és Pusztamonostor lelkes dolgozó parasztjai tavaszi búzát, árpát vetettek vasárnap gyermekeik neveléséhez ad segítséget — de őket szolgálja akkor is, ha az állam- polgári fegyelem szigorú betartását kö­veteli meg, ha érvényt szerez a termelés és beszolgáltatás követelményeinek. De túl ezen, most a tavaszi munka idején falusi tanácsaink jelentősége valósággal megsokszorozódik. Folyik a vetőmagvak kicserélése, a szántás-vetés; résen kell lenni, hogy egy talpalatnyi föld se ma­radjon bevetetlen, hogy megműveljék a tartalékföldeket is. Jórészt a most kö­vetkező hetek döntik el, hogy milyen és mennyi lesz az ország kenyere. Ezekben a hetekben dől el, hogyan sikerül átte­leltetnünk állatainkat. Nagyon sok függ most attól, milyen a tanácsok és a dol­gozó parasztok viszonya, mennyire forr össze a tanács a falu dolgozó népével. Érthető, ha az ellenség is igyekszik *” a falun ezt a fiatal intézményün­ket belülről aláásni, gyengíteni, igyek­szik lazítani a tanácsok és a dolgozók kapcsolatát és az állam, a dolgozó pa­rasztság és a munkásosztály viszonyát. Nem új jelenség ez. Rákosi elvtárs már két évvel ezelőtt, az MDP második kon­gresszusán figyelmeztetett arra, hogy ta­nácsainkba horthysta és egyéb ellenséges elemek igyekeznek befurakodni, s „ha nem szorítjuk gyorsan vissza ezeket az elemeket, akkor tanácsaink nem fogják beváltani a hozzájuk fűzött reményeket" A kiskőrösi eset, amely nem elszigetelt jelenség, legyen intő példa arra, hogy állami és pártszerveink fokozzák éber­ségüket, leplezzék le és semmisítsék meg a tanácsokba befurakodott osztályellensé­get. Intő példa arra, hogy jobban har­coljanak pártunk politikájának minden eltorzítása ellen. Harcoljanak a tanács munkánkat visszahúzó, a tömegek érde­keit semmibe vevő bürokratizmusa, a ve­zetés és ellenőrzés papiros-módszerei el­len. A kiskőrösi eset egyik tanulsága, hogy a tanácsokba befurakodott ellensé­get csak úgy tudjuk leleplezni és meg­semmisíteni, ha leküzdjük saját munkánk hiányosságait, melyet az ellenség rava­szul nap mint nap kihasznál. Falusi tanácsainknak olyan munkára és olyan lendülettel kell mozgósítania a falu népét, hogy dolgozó parasztságunk, s az ország kiheverhesse a tavalyi aszály súlyos veszteségeit. Ez a tavasz­hadjárat: a kenyércsata döntő ütközete, melynek megnyeréséhez nem elegendők a jól átgondolt, helyes rendelkezések, ál­lamunk szervezett segítsége. A győzelem­hez egyet'en nap, egyetlen óra elpocsé- kolása nélkül az egész falu talpraállítása kell! Aki provokációs céllal éket ver a dolgozó parasztok és saját tanácsai közé. s aki szájtáti módon tűri ezt — az el­lenség vagy az ellenség szövetségese. Falusi, járási, megyei párt- és állami szerveink szemét nyissa ki a kiskőrösi példa. Az egész dolgozó parasztság élén söpörjék el az útból a provokáló ellen­séget, rázzák fel a lelketlen bürokratá­kat ,a munkahalogatókat, a kényelmes- kedőket. Akik csak azt a tanulságot vonják ” le a kiskőrösi esetből, hogy meg kell védeni a dolgozó parasztokat a pro­vokatív „baloldali" túlkapások ellen — azok csak a feladat egyik, s könnyebbik oldalát látják. Tanácsaink munkájában a fő veszély az elmaradottak uszályába kerülés, melyet százféleképp használ ki az ellenség. A példátlanul nagy tavaszi munkafeladatoktól való meghunyászko 'dás, aluszékonyság. a kormányhatároza­tok végrehajtásának halogatása, a munka- és állampolgári fegyelem „elnézéssel" történő lazítása __ nemkevésbbé merény let a paraszti érdekek ellen, mint a „bal­oldali" provokációk. A kettő szükségszerűen együttiár Ahol előbb elalusszák az időt, ott utóbb szükségszerűen „rohammunkával", „vedd. ahol éred" alapon, törvényeink otromba megsértésével próbálják pótolni a mu­lasztottakat. A törvények megsértése jobbról, maga után vonja a törvények megsértését balról. Ezért a túlkapások­nak' a felesleges és jogosulatlan zakla­tásoknak is az ellenszere: a törvény, an­nak következetes és szigorú betartása az első pillanattól kezdve. A törvényszabta kötelességek teljesíté sét úgy kell számonkérni, hogy minden dolgozó paraszt megértse: a maga ügyét védi, támogatja, ha törvényeinket követi; hogy minden dolgozó paraszt megértse: gépet és villanyt, iparcikket és kultúrát, békét és fejlődést teremt magának, fa­lujának, ha törvényeinket, rendelkezé­seinket követi és maga is őrködik tiszte­letben tartásukon. Dolgozó parasztságunk akkor érti meg mindezt, akkor száll síkra velünk együtt a szigorú törvényes­ségért, ha látja és tapasztalja, hogv le­sújtunk a törvénysértő és provokáló el­lenségre, kiszorítjuk a tanácsokból: ,ha látja és tapasztalja, hogy munkánkban nincs helye liberalizmusnak, bürokráciá­nak nincs helye a halogatásnak, patőpálko­Megyénk szorgalmas dolgozó pa­rasztjait a szombati nagy eső sem tartotta vissza szorgos munkájuk­ban. Vasárnap dél felé már számos községben és városban folytatták a szombaton abbahagyott munkát. A jászebrényi járásban Jászfelsőgyör- gyön 19 dolgozó paraszt végezto a szántást és a vetést. Jászágó község­ben 12 fogat dolgozott. Jászárokszálláson a Táncsics tsz tagjai vasárnap délután 16 hold ár­pát vetettek el keresztsorosan. Hét­főn reggel kezdték meg 45 hold ta­vaszi búza vetésüket. A vetőmag késve érkezett, így hátráltatta a tavaszi búza vetésének előbbi meg­kezdését. A Táncsics termelőcsoporton kí­vül, az egyéni dolgozó parasz­tok is szorgalmasan dolgoztak. Vasárnap mintegy 30 hold árpát és tavaszi búzát vetettek ei. Élenjárt a munkában Szepesi P. Ferenc tanácstag a mező- gazdasági állandőbizottság elnö­ke, aki már 25-én befejezte az árpa vetését és a mélyszántást. Igával nem rendelkező dolgozó­társainak pedig saját igájával dol­gozott. Vasárnap estig elvégzett 5 hold szántást és. 3 hold árpa vetést. Tiszaföldváron ifj. Fehér János 6 holdas, Makó László 8 holdas, Bencsik Ferenc 5 holdas dolgozó parasztok a talaj felszikkadása után vasárnap is dolgoztak, példát mutattak többi dolgozó pa­raszt társaiknak. A községben hétfőn reggel aztán újból teljes ütemben folytatódott a szántás és a vetés. Pusztamonostor községben szintén nem késlekedtek. Bár a község az elmúlt hét folyamán elmaradt a ve­tésben; — idejében nem szervezték meg a munkát, —- vasárnap már jó- n^$hányan dolgoztak a pusztamonos­toriak közül. Magyar József, Palotai Lajos, Vizkeleti István, Endrődi István becsületes dolgozó parasztok megértették a korai tavaszi munka jelentőségét. Időt, fárad­ságot nem kiméivé pótolják most az elmulasztottakat. Idáig mint­egy 60 százalékban vetették el az árpát a községben, és most a vasárnapi békevetéssol tovább fokozták eredményeiket. dúsnak, <ha tanácsainknál megszűnik a törvények cs rendeletek lebecsülése. Csak az állami rendelkezések igazságos végrehajtásáért vívott harcban alakulhat ki és szilárdulhat meg a helyes kapcso­A jászfelsőgyörgyi Vörös Sarok tszcs-nek 15 kát. hold volt az árpa­vetés terve. A szövetkezet tagjai megértették, mit jelent minden talp­alatnyi föld bevetése. Tudják azt, hogy a több föld, több jövedelmet hoz. Idáig már 70 hold tartalékföl- Ret vettek át, amelynek egy részé­be szintén árpát vetettek. Ezzel árpavetés területüket háromszo­rosára, növelték. Alkalmazták a szovjet agrotechnikai módszere­ket, jarovizált vetőmagot ke­resztsorosan vetettek. Hasonlóan gondolkoznak a jász­berényi Március 15. tszcs tagjai is. Ok is vállaltak tartalékföld megművelését. öt holdat irányoztak elő tavaszi ár­pának a vetésére, azonban volt Ve­tőmagjuk, gondoskodtak róla idejé­ben és a tartalék földbe is árpát vetettek. így 45 holdra emelték az árpavetés területet. Győri János 6 holdas tiszaburai dolgozó paraszt. Füleki Miklós 5 holdas dolgozó parasztot hívta vetési versenyre, a tiszahurai Lenin és Szabad Föld termelő- csoportok pedig párosverseny­lat a tanácsok és a tömegek között. E kapcsolat létrejöttéé-1, megerősödéséért küzdeni, ezen őrködni — minden állami szervünk, minden pártszervünk elemi kötelessége. Ha a kiskőrösi példa nvo­gádja nevében, megígérte, hogy Rákosi elvtárs születésnapjának tiszteletére újabb 10 teherkocsifővizsgát készítenek el terven felül ebben a negyedévben. A megmunkálóosztályokon is élénk volt a reggeli röpgyűlés. Egymást érték a versenykihívások, lelkesebbnél lelke­sebb . munkavállalások. A Szikszai rugő- kovácsbrigád az április 4-re vállalt 100, terven felül készítendő rugón kívül még 50 újabb rugó elkészítésére tett fogadal­mat. Csornán István tűzikovácsbrigádja fogadalmát — hogy 5 nappal előbb tel­jesíti negyedéves tervét — még 15 napra egészítette ki. Szilágyi Imréik versenyre hívták Csománékat s kezdetét vette a ne­mes versengés. A szolnoki Fűtőház dolgozóinak versenye A szolnoki vontatási telep dolgozói a tavaszi forgalom sikeres lebonyolításáért, a gazdaságos közlekedésért dolgoznak. Tíz mozdony személyzete vesz részt az 500 kilométeres mozgalomban — s feb­ruárban valamennyien teljesítették a megkívánt feltételeket. Egy 324 sorozat­számú mozdonyon Hável Ignác és Ba­lázs András mozdonyvezetők fűtőikkel. Kovács II. Sándorral és Kun Jánossal 7 százalékkal teljesítették túl tervüket Egy 328 sorozatszámú mozdonyon Magyar Géza és Sánta Károly mozdony- vezetők és fűtőik 3.5 százalékkal teljesí­tették túl az 500 km-es mozgalom fel­tételeit. A vontatási telep műhelyeiben Gyenge Antal fémöntő 171, Kóródi Já­nos fúrós 175, Szentendrei György Westing-lakatos 167. Szalai István moz­donylakatos 169 százalékos teljesítmény­nyel jár az élen. ben végzik a tavasziak vetését. Valamennyien vállalták, hogy március 2-ára elvégzik az árpa vetését és ennek a vállalásuknak hétfőn délig, csaknem teljes egé­szében eleget is tettek. Ha a szombati eső közbe nem jön, be is fejezik az árpavetést. Kisújszállás tsz városban a Kossuth tszcs-nél 16 hold árpa, és 5 hold bor­só vetését, a Május 1. tszcs-nél pedig az egész árpa és borsó vetési elő­irányzatot teljesítették. A Petőfi termelőszövetkezet tagjai valamennyi árpájukat keresztsorosan vetik, 25 holdra jarovizálják a magot, azonkí­vül ebből 20 holdat vasárnap estig kereszt­sorosan vetettek. A Dózsa tsz- nek 40 hold tavaszi árpa vetés­terve van és 100 százalékosan vetették ezt a 40 holdat is. Most már csak a többi tavaszi nö­vények elvetése hiányzik. Nagy hi­ba, hogy a Terményforgalmi Válla­lat, bár a csereterményt beszállítot­ták, nem juttatta még cl teljes egé­szében a tavaszi búza vetőmagot és annak vetését nem tudják teljes ütemben végezni a kisújszállási ter­melőszövetkezetek. mán az ellenséggel szemben tanúsított éberség fokozódását kísérni fogja a fa­lusi tömegek megalkuvás nélküli moz­gósítása nagy tavaszi feladatainkra, akkor a győzelem nem marad c1. ß Kunhegyes?, tiszafüredi, kunmértem tárásba;? és Karcagon is ébredjenek fel a téli álomból A jászalsőgyörgyi dolgozó parasz­tok becsülettel eleget tettek vállalt kötelezettségüknek. Hétfőn délután 2 érára 318 hold árpavetésükkel teljes egészében végeztek. Ugyancsak befe­jezték 29 hold mákvetésüket. Nagy ütemben folyik a községben a simí- tőzás és a lenvetés. A hét folyamán teljesen elvégzik 500 hold szántásu­kat, 10 erőgép és 360 fogat szánt és simítézik a községben. A népnevelők és a tanácstagok saját példamutatá­sukkal, felvilágosító munkáinkkal serkentik a dolgozókat. Különösen kitűntek a termelőmunkában és az agitációbam Bajka Mihály, Kerekes Kálmán, Adám Imre dolgozó parasz­tok, Az Úttörő I. típusú csoport tag­jai elsőnek végeztek a vetéssel, s követték őket a Szabadság tszcs- beliek is, akik a Néplap bírálata nyomán fokozták munkájukat. A jő eredmények mqllett azonban nem szabad megfeledkezni az elma­radókról sem. A ltunhegyesi járás-1 ban, a tiszafüredi járásban és a kun-1 mártoni járás községeiben nagy az elmaradás. Az árpavetés mellett igen elmaradtak a tavaszi búza vetésével is. Tavaszi búzából a törökmiklősí járásban mindössze 4 holdat, jász­apáti járásban 12 holdat, tiszafüredi járásban 39 holdat és a jászberényi járásban 24 holdat vetettek el, holott ezekben a járásokban is elmaradtak az őszi búza vetéstervének teljesí­tésével, amit tavaszi búzával kell pótolniok. Alig két hét van hátra a minisztertanácsi határozatban előírt határidőig és e járási én városi taná­csoknál nem szorgalmazzák eléggé a vetési terv teljesítést, vagy az árpa­vetés szorgalmazása mellett teljesen megfeledkeznek a tavaszi búza. zab és a rozs vetésről. Karcag még az árpa vetés eredményeivel sem büsz- kélkedhetik. Mindössze 87 hold ár­pát vetettek el vasárnapig. Pedig a talaj ott is alkalmas, a talaj hőmér­séklete 5—8 fokot napközben min­dig elér, ennek ellenére sem dolgoz­nak.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom