Szolnok Megyei Néplap, 1953. március (5. évfolyam, 52-77. szám)

1953-03-18 / 66. szám

1953 március 18. SZOLNOKMEGYEI NÉPLAP 3 ü „felszabadulási hél“ új munkahőstetteivel köszöntsük április 4-ét Jelentősen megrövidítik az átadási határidőket a szolnoki építőmunkások A szolnoki 62/1-es építővállalat munkahelyei közül először a szolnoki új rendelőintézet építői csatlakoztak a Sztálin Vasmű kohóépítőinek fel­hívásához. Javasolták a többi munka­helyek dolgozóinak is, hogy március 20-tól április 4-ig erejük, tudásuk leg­javával harcoljanak terveik minél nagyobbarányú túlteljesítéséért Minden munkahelyen lelkes válla­lásokat tettek az építőinunkások a felszabadulási hét sikere érdekében. Március 20-4n, az első negyedéves terv utolsó napjaiban újabb eredmé­nyekkel akarnak elökészülni legna­gyobb nemzeti ünnepünkre, április 4-re. A szandaszöllösi építkezés dolgozói megfogadták, hogy a 4-es, 41-es és 42-es épületeket kívül-belül be­vakolva április 4-én átadják rendel­tetésének. A 120-as szabadtéri állomás épí­tői a tervezett április 15-i határidő helyett már április 4-ig elkészítik és rendeltetésének átadják az épít­ményt. A feketeföldi építkezés dolgozói a szerződésben megállapított május 31-i határidő helyett április 4-ig három épületet készítenek el, s kívül-belül bevakolva, a homlokzatot is kidol­gozva adják át rendeltetésének. A szajoli halkeltető állomáson dol­gozó munkások két darab raktároló építését befejezik, 'egy darab itató­vályú gáttöltését elvégzik és a la­boratórium épületét ,,falegyenbe‘‘ hozzák a kiszabott április 15-i határ­idő helyett április 4-ig. A fegyverneki gépállomás építésé­nél a hangárszin építését a tervbe vett május 31-e helyett a víztároló­val együtt már április 4-re átadják rendeltetésének. A nehéz körülmények között, szűk határidővel épülő szolnoki kultúr- házat felszabadulásunk ünnepén ad­ják át rendeltetésének. A rendelőintézet építésénél április 4-ig a földkitermelési munkálatokat 100 százalékig elvégzik s 50 száza­lékban előkészítik az alapozási mun­kálatokat is. A tiszavárkonyi 60 vagonos raktár­építkezésnél az első emelet födém­zsaluzását jOO százalékig elvégzik és falegyenbe hozzák az első emeletet. Két négytagú sorházat is elkészíte­nek felszabadulásunk ünnepéig, a má­zolás és parkettázás munkáinak ki­vételével. két túlteljesítjük. Munkánkhoz erőt ad nekünk a nagy Sztálin tanítása és az a segítség, melyej a Szovjet­uniótól kapunk, a legfejlettebb épí­téstechnikai módszerek átadásával az élenjáró munkamódszerek ismerteté­sével. Ezért ügy határoztunk, hogy a fel- szabadulási hét fokozott munkaleudii- letével első negyedévi tervünket 106 százalékra teljesítjük. Ezt úgy ér­jük el, hogy a karcagi gépállomás építkezésén egy 50 köbméteres víz­tárolót és az irodaépület munkáit ha­táridő előtt elvégezzük. Az egyeki építkezésen a 3-as, 8-as és 10-es számú épületeket falegyenbe hozzuk március 25-ig. A 100 százalékon alul teljesítők számát a jelenlegi 14 százalékról 12 százalékra csökkentjük, az igazolat­lan hiányzást és a későnjövést meg­szüntetjük. Megfogadjuk, hogy április 4-re tett vállalásunkat már március 31-re teljesítjük és a hátralévő napokban vállalásunk és terveink minél na­gyobb túlszárnyalásáért harcolunk. A felszabadulási hét keretébén a szovjet építőmunkások élenjáró mód­szereit felhasználva az előregyártást napi 100 darab vasbetonlemezzel emeljük. A vállalat dolgozói nevében: P. SZCCS ISTVÁN ifj. VAJÓ IMRE párttitkár igazgató MANDOKI I.ASZLÓ ÜB elnök Negyedévi tervét 106 százalékra teljesíti a karcagi Építőipari Vállalat Á tavaszi mezőgazdasági munkák kezdeti sikere ne tegye eibizakodcttá a fegyverneki tanács vezetőit Fegyverneken a tanács jelentése szerint a Vörös Csillag és a Kossuth termelőszövetkezet tagsága és az egyéni dolgozó parasztok is valamennyien befejezték az árpa­vetést. A 376 holdas tervvel szem­ben több, mint 400 holdat vetettek tavaszi árpából. A községi tanács végrehajtóbizottsága a mezőgazda­sági állandó bizottsággal együtt úgy biztosította ezt az eredményt, hogy a község határát beosztották és egy- egy határrészt patronáltak. Stahl- mayer Ferenc az állandó bizottság elnöke rendszeresen megtartotta az állandó bizottság ülését. Itt a pat- Tonálők beszámoltak arról, hogy te­rületükön mit végeztek. Bukta Ba­lázs, a Kossuth tsz dolgozója a cso- bánkai és a rokkant-réti részen, An­gyal János, a Vörös Csillag elnöke a csillag-tanyai, a vadasi és a kétároki részen ellenőrzött. Mindez meghozta a maga gyümölcsét, mert tavaszi árpa vetéstervüket valóban teljesítet­ték. ( A KEZDETI EREDMÉNYEK azon­ban a tanács vezetőit elbizakodottá tették. Olyan nézet kezd kialakulni, hogy tavaszi munkák sikere kizáró­lag az árpa elvetésén múlott. Ez persze nem igy van. Az árpavetés befejezése után nem biztosították a folyamatos munkát. Nem gondoskod­tak a vetéssel egyidőben, az elma­radt szántás pótlásáról és a simító- zás elvégzéséről. Török Mihály és Molnár József mezőgazdasági elő­adók áttértek a bürokratikus intéz­kedésekre. Idézésekkel akarják meg­oldani a további munkákat. Cs. -Molnár elvtárs, VB elnök- helyettes aláírásával március 17-re több, mint 20 dolgozó parasztot idéz­tek a tanácsbázára. A megjelentek között volt özv. Rézsó Istvánná és Makai István 7 holdas dolgozó pa­raszt is, akik mikor kérdezték Cs. Molnár elvtárstól, hogy miért hívták őket, nem kaptak rá semmi választ. A hibák most már sorozatosakká kezdenek válni. Közel 700 KÁT. HOLD SZÁNTÁSSAL el vannak maradva. Cs. Molnár elv­társ, elnökhelyettes erről azonban nem igen szeret beszélni. Az a véle­ménye, hogy ott mostanában nem is lehet dolgozni, mert azon a részen víz van. A tavaszi munkákról úgy beszél Cs. Molnár elvtárs, hogy az be van fejezve. Ez persze nem így van. Van olyan dolgozó paraszt, aki az őszi vetéstervet sem teljesítette, s ezt az elmaradást most sem pótolta semmi­vel. Ilyen pl. özv. Velikner Györgyné 6 holdas, akinek nem adott a tanács kellő segítséget hogy el tudjon vetni. Arra sem lehetnek nagyon büsz­kék, hogy A ZABVETESSEL HATUL KULLOGNAK. 180 holdbői mindössze 67 holdat tel­jesítettek. Hogy van-e vetőmag, azt nem tudják. „Majd menni fog a munka“, — mondja Cs. Molnár elv­társ. — Ebbe belenyugszik a vb. titr kár és valamennyien. A tanácsnak sokat kell javítani a munkáján. Elsősorban szüntessék meg az önelégültséget. Tegyék rendsze­resebbé az ellenőrzést. Adjanak na­gyobb segítséget a termelőszövet­kezeteknek és akkor nem fordulnak elő olyan dolgok, mint a Kossutn tsz-nél', ahol a zabvetéshez MEG HOZZÁ £EM KEZDTEK. A tanács dolgozói arról nem tudnak, hogy a Kossuth tsz-nek van-e zab- vetőmagja, vagy nincs. Vetési tervét sem ismerik. A március 16-i eredmények gyen­gék. A 700 holdas elmaradás elle­nére csak 17 holdat szántottak fel egy nap alatt. Ha ilyep ütemben megy a munka, akkor májusban is szántanak, A simítózás. boronálás gyengén, az ősziek fejtrágyázása is rosszul halad. Ilyen körülmények között rövidesen a járás utolsó köz­ségei sorába kerülhetnek, 8 oda lesz a becsület. Fegyvernek becsülete. T Minden napra biztosítsák a munkát a brigádoknak az abonyi-úti felüljáró építkezésén A budapesti országút mel­lett magasodik az épülő abonyi fe­lüljáró híd két pillére, körülvéve ácso- lattal. Az út másik felén üres kordé- lyok pihennek, rúdjukat az égre me­resztik. Ötödik hónapja már annak, hogy megindult itt a munka, s ma még mindig csak tervezik a befejezését. Három hónap alatt kellett volna fel­épülni a híd pilléreinek, s most az ötödik hónap vége felé még mindig csak a betonozásnál tartanak. Már korábban megírtuk azt, hogy ennek az építkezésnek nincsen gazdája, fe­jetlenül megy a vezetés, azóta azon­ban semmi sem változott. Hegedűs Sándor sztahanovista brigádja a múlt év decemberében jött az építkezésre. Előbb a Tiszamenti Vegyiművek építkezésén dolgoztak. Ott lettek sztahanovisták. Ezen az építkezésen máról-holnapra tört ke­rékbe a 170—ISO százalékos felfelé ívelő teljesítményük. Kubikosoknak vették fel őket, de egészen más mun­kát végeznek, azt, ami éppen eszébe jut a. vezetőségnek. Kerítést építe­nek, sódert rostálnak. Mivel nincs állanó munkájuk, sokszor még a 100 százalékot is nehezen tudják teljesíteni Gyakran van rá mód, hogy tétlenül várakozzék át a napnak nagy részét, míg a brigádwzető, Hegedűs Sándor valami munkát ki nem harcolt az irodában. A napokban azt kapták feladatul, hogy teljesítményben egy távolabb eső részre kézben hordják át a dirib- darab fahulladékot. Azt kérték, hogy adjanak egy kocsit, de Vidi Gyula munkavezető leintette őket, mert az egy telefon fáradságba került volna. Feleslegesen fecsérelték el így a drága időt és emberi munkaerőt. Vidi Gyula, akinek napi feladata lenne a munkáról való gondoskodás és an­nak ellenőrzése, e helyett azzal „vi­gasztalja“ a munkásokat: ;,majd lesz még 25—30 százalékuk is.“ Vidi Gyula azt sem ellenőrzi, hogy miképpen használják fel az üzemanyagot például a gőzhongernél. Nyolc q szén és 30 kg fa szükséges a gözhenger egy napi üzemeltetésé­hez. De ebből a szénből Bódi János a gép kezelője, nem látott 2—3 má­zsán kívül többet. Az anyagfelelős ugyanakkor 13 mázsa szenet és 50 kg fát elkönyvel. Nincs mérleg, amin az előírás szerinti mennyiséget adalogni lehetne. Csak úgy szemre határozzák meg a szükségletet. Mikor aztán délután 4—5 óra felé elfogy a tüzelő, kifogásolják, hogy nem dolgozik a gözhenger. Néttirpg prémiumot osztottak az építkezésen. Ha megnézzük a szét­osztás arányát, azt láthatjuk, hogy itt szinte megfeledkeztek a szocialista elvről, hogy „mindenkinek munkája szerint.“ Biró Fekete Lajos főépítés­vezető egyedül mintegy 6000 forint jutalmat kapott, de a munkavezetők sem kevesebbet 3000 forintnál. A dol­gozóknak ugyanakkor mindössze 2— 300 forintokat adtak. Felmerül a kér­dés, hogy minek az alapján kaptak ezek a műszaki vezetők többezer fo­rintnyi prémiumot, amikor az építke­zés már idáig is két hónappal el­húzódott, s meg ma sem tudják, mikor fejezik be? A vállalat vezetősége, amely-, hez az építkezés tartozik, halasztást nem tűrően teremtsen rendet a mun­kahelyen. Vonják felelősségre Vidi Gyulát, aki intézkedéseivel elveszi a dolgozók munkakedvét. Tarthatatlan az építkezésen belüli munkanélküli­ség. Biztosítsanak munkát a brigá­doknak, hogy minél előbb befejeződ­jön a felüljáró építőse. Az építés vezetősége pedig no csak tudomásul vegye a bírálatot, mint azt már számtalanszor tették, hanem kötcles- ségszerüen lássanak hozzá a hibák kijavításához. AK IKRE BÜSZKÉK VAGYUNK A sztálini őrségen számos traktorista és brigádvezető bizonyított*, be szeretetét és hűségét nagy tanítónk, Sztálin elvtárs iránt. Különö­sen kitűntek a TÜRKE VEI TRAKT ORISTAK, akik, az egy gépre eső napi átlagteljesítményt 5 nomálhold fölé emelték. Jó munkájukkal gép­állomásuk a legelső helyre került a megye 29 gépállomása közül. A SZAJOLI GÉPÁLLOMÁSON szintén sokat javult a munkaszerve­zés és a traktoristák munkalendülete. Átlagteljesítményük 4.7 holdra növekedett. REZSŐ PÁL és D. KOVÁCS JÓZSEF élenjáró fegyverneki trak­toristák műszak-normájuk teljesítése mellett munkamódszerátadással se­gítik az elmaradókat. így biztosították gépállomásuk 3. helyezését. Az ő példájuk nyomán T. NAGY SÁNDOR 7, PANYI ISTVÁN 5.8 holdat munkálnak meg a 4.1 normálhold előirányzattal szemben. MESTER MIK­LÓS pedig ebben az évben 238 holdon végezte el a talajmunkát. A többi gépállomás, bár a napi átlagteljesítmény nem éri el az elő­irányzatot, vannak álenjárő dolgozók, akiket példaképül állíthatunk az elmaradók elé. VÉKONY RÓZA kisújszállási sztahanovista traktoros 170 százalékra teljesíti állandóan normáját. SZEGI LAJOS, ugyancsak kisújszállási traktorista 10 nap alatt 50.3 normál holdat végzett el. amiért 51.63 mun­kaegységet írtak a javára. Ezért a gépállomástól 413 forint munkaegy­ség előleget a termelőszövetkezettől 103 kg gabonát kap. SZŰCS JANOS, a mezőtúri gép állomás traktoristája, a Bercsényi termelőszövetkezet tagja, normáját állandóan túlteljesíti, 296 normálhol­dat végzett el január elseje óta. Pé Idáját követheti a többi mezőtúri traktorista is. A kengyeli gépállomás dolgozói is példát vehetnek BUJAKI SÁN­DORRÓL és VÉKONY ISTVÁNRÓL. Ha valamennyien olyan szorgalom­mal dolgoznának, gépállomásuk az el sok között és nem a 16. helyen kul­logna. A vezetőség a jobb munka fel tételeinek biztosításával nyújtson se­gítséget nemcsak a kengyeli, hanem valamennyi gépállomásunkon eddigi teljesítmények túlszárnyalására. Ne legyen egyetlen traktorista sem, aki ne teljesítené egyéni tervét. Fokoz ott teljesítményekkel készüljenek nagy ünnepünkre, április 4-re. A 62/4. és 62/2. Építőipari Vállalatoknál megjavult a munkavédelem A mezőtúri 62/4. Építőipari Válla latnál' 1952-ben a vállalat ig’zca- tója, főmérnöke és építésvezetője elha- nyogolta a munkavédelmet. Nem bizto­sította a védőfelszereléseket a gépekre, állványokra. Ezt a hanyagságot OH£ Kalmár üzemi párttitkár és Tóth István üb-titká; sem vetették fel élesen és nem harcol­tak, hogy a hibákat mielőbb megszün tessék. A vállalat műszaki dolgozói te hernek tekintették a baleset elleni har cot. A rossz munka hátránya meg is mu­tatkozott. A balesetek száma növekedett 1952 első negyedévében 5, a negyedik negyedévben 16 volt a balesetek száma Tömösvári Sándor építésvezető munka­helyén 11 baleset történt. Ez 178 mun kanap kiesését jelentette. Orbán Ferenc építésvezető munkahelyén 85 munkanao- kiesést jelentettek a balesetek. Ez a hiba megtalálható volt a 62/2. vállaltnál is ahol még súlyosbította a helyzetet, hogv a vállalati főmérnök még kevésbbé tő- rődött a munkavédelemmel. Az Építők Szakszervezetének megyei-ri bizottsága felfigyelt a lazaságokra és meghatározta feladatokat, a munka- védelem megjavítása érdekében. Bízott ságot alakítottak s ebbe a 62. építőtröszt igazgatóját is bevonták. Ez a bizottság konferenciát tartott Mezőtúron, melyen a vállalat vezetőségen kívül a tröszt disz­pécserei és műszaki dolgozói is részt- vettek. Ennek eredményeképpen a 62/4. és a 62/2. vállalatoknál megjavult a mun­kavédelmi helyzet. Ma már Tömösvár Sándor és Orbán Ferenc építésvezetők munkahelyei balesetmentesek. Mindkét vállalat igazgatója, főmérnöke és a mű szaki dolgozók megértették pártunk és kormányzatunk felhívásait, s az óvó rendszabályokban előírt rendelkezéseket a helyi adottságoknak megfelelően betart, ják. A műszaki és fizikai- dolgozókat hetenként egyszer balesetelhárítási okta­tásban részesítik. A munkahelyeket ren­delet szerint havonta ellenőrzik munka- védelmi szempontból. A két vállalatot az Építők Szakszervezetének megyei bi­zottsága dicséretben részesíti. Ez ser­kentse őket további erdmények eléré. sére. A két vállalat munkavédrimi tévé- •rl kenysége bemutatja azt, hogyan le­het az utolsó helyről elsőre kerülni. Legyen ez tanulság a 62/1.. 62/3. és 62/6. vállalatoknak. Használják fel az adott lehetőségeket és javítsák meg a munkavédelmet. Ebben a munkában a tröszt diszpécserei járjanak élen, ne tűrjék a hibákat. Ne elégedjenek meg száraz tervszámok teljesítésével, mert népi demokráciánknak nem mindegy az, hogy a balesetek magas számával, vagy barisefmentesen -telj«sitik a tervüket. Az említett vállalatok vezetői, párt- és üb-titkárai fordítsanak nagyobb gondot a párt- és kormányhatározatok végrehaj­tására. Ne úgy szerezzenek nagyobb népszerűséget, hogv a mulasztók felelős- ségrevonását elkerülik, hanem mindenkor tegyék felelőssé őket. Afan mit tenniük ezeknek a vállala­toknak. A műszaki dolgozókkal ismertessék meg a munkavédelmi szabá­lyokat. A fizikai dolgozók oktatásával többet törődjenek és gondosabban vizs­gálják ki az építésvezetők és biztonsági megbízottak a megtörtént baleseteket. A balesetet okozót büntessék meg. A pan­es üb-titkár elvtársak számoltassák be a vállalatot és a muokavéde'em elhanyago­lása esetén tegyék meg a szükséges in­tézkedéseket. BÉKÉSSY LÁSZLÓ Építők Szakszervezetének megyei bizottsága í mtrciis 2(Wól 30-is Tarló Danírqyüiifnaaoi legjobbjai közöli 3.000 Ft ériért! jutalmai oszt ki a MÉH | iíAZANKBAN I a papírfogyasz­tásévről-évre emelkedik. Ez az emelkedés természetes jelenség, mert ahol a kultúra és az életszínvonal emelkedik, növekednie kell a papír- fogyasztásnak is. Egész sereg alsó- és felső iskolát, technikumot, egyete­met alapítottunk. A városokban és falvakban sok százezerre szaporodott a tanulók száma, akiket új kor­szerű tankönyvekkel kell ellátnunk. A tudományos és szépirodalmi könyvek oly magas számban fogy­nak, amilyenről a felszabadulás előtt álmodni sem mertek. Olvas a falu dolgozója, aki régen legfeljebb csak a naptárt vette meg. I A DOLGOZOK | sok élelmiszert, textilárut és más iparcikket vásárol­nak, és azokat megfelelően kell be­csomagolni. Ezelőtt elképzelhetetlen példányszámba jelennek meg napi­lapjaink, folyóirataink s ehhez ha­talmas tömegű rotációs és más papi­rosra van szükség. Ahhoz, hogy a papírgyáraink fe­dezni tudják a megnövekedett szük­ségleteket, szükséges, hogy a Szol­noki Papírgyárat csak úgy, mint többi papírgyárainkat is, elegendő nyersanyaggal lássuk el. A papír­gyártás legfontosabb nyersanyagát, a lucfenyőt, a baráti Szovjetuniótól kapjuk. Ezzel az igen fontos import­anyaggal takarékoskodni kell. Fel kell használnunk a hulladék papírt, amit nem sokra becsülnek az embe­rek. A takarékosság egvik igen fon­tos tényezője a hulladékpapír gyűj­tés. Ennek érdekében megyénkben március 20—30-ig papírgyűjtő napok lesznek. I -DNDENKINBK | feladata be­kapcsolódná a gyűjtésbe. Nagy munka vár a tömegszervezetekre, elsősorban a DISZ-re. Alaposan fel kell készülni a fiataloknak erre a csatára. Tudato- sítaniok kell a papírgyűjtés nép- gazdasági fontosságát. Az ingatlankezelő vállalatok, ház- kezelőségek dolgozói is kapcsolód­janak be a gyűjtésbe és harcoljanak azért, hogy a háztartásokban egyet­len darabka papír se kerüljön a sze­métbe. I A LEGJOBB | papírgyűjtők kö­zött a MÉH vállalat 3000 forint ér­tékű jutalmat oszt ki. Megyénk a vas- és fém, valamint a többi értékes hulladék összegyűj­tésében mindig jó eredményt ért el. Nem kétséges, hogy a márciusi papír­gyűjtésben is teljesíti hazafias köte­lességét és papírbálákkal megrakott vagonok indulnak majd el a papír­gyárak felé. Előre a papírgyűjtő napok sike­réért! szabadulási műszakot tartunk minden munkahelyünkön. Felszabadulásunk évfordulóját úgy akarjuk megünnepelni, hogy tervein­’ Mi, a 62 /2. karcagi Epítővállalat dolgozói csatlakozunk a sztálin- városi nagykohó építőinek felhívásá­hoz. Március 20-tól április 4-ig fel-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom