Szolnok Megyei Néplap, 1953. március (5. évfolyam, 52-77. szám)

1953-03-18 / 66. szám

I A M EGYE 1 PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEG' fE.I TANÁCS LARJA' í V évfolyam. 66. uám * Ara 50 fillér 1953. márclu« 18« r/erda A mai számban: A Szovjetunió Legfelső Tanácsának 4. ülésszaka (2. o-) A felszabadulási hét új munkahőstetteivel köszöntjük április 4-ét (3. o) Akikre büszkék vagyunk (3- o.) A tavaszi mezőgazdasági munkák kezdeti sikere ne tegye elbizakodottá a fegyverneki tanács vezetőit (3. o.) Az országgyűlés új ülésszaka A begyűjtési felszabadulási héten minden dolgozó paraszt teljesítse kötelezettségét Kedden délelőtt megkezdődött az országgyűlés új ülésszaka. Megjelent az ülésen dolgozó népünk szeretett vezére, Rákosi Mátyás, a Magyar Népköztár­saság Minisztertanácsának elnöke, akit a jelenlevők helyükről felállva hosszan- tartó tapssal köszöntöttek. Részt vett az ülésen Dobi István, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, Gerő Ernő, a minisztertanács elnökhelyettese, Farkas Mihály hadseregtábornok, honvédelmi miniszter, Révai József népművelési mi­niszter, valamint Nagy Imre, Hidas István, Kiss Károly, Házi Árpád a minisz­tertanács elnökhelyettesei és a minisztertanács többi tagja. Jelen volt az ülésen J. D. Kiszeljov, a Szovjetunió magyarországi nagy­követe és a budapesti diplomáciai testület számos más tagja. Rónai Sándor elvtárs beszéde H azánk dolgozó népe szerte az egész országban legnagyobb nemzeti ünnepünkre, a felszabadulás ünnepére készül. Már csak két hét, s elérkezik annak a napnak az év­fordulója, amikor a Szovjet Hadsereg hős katonái az utolsó fasiszta csa­pattól is megtisztították országun­kat nyolc esztendővel ezelőtt. Meg­szűnt az évszázados elnyomatás, nyo­morúság, évtizedes fasiszta terror. A föld azé, aki megműveli. Szebb és erősebb hidak kötik össze a Duna és Tisza, Körös 'és többi fo- lyóck partjait. A lerombolt üzeme­ket, lakásokat felépítettük és újakat építettünk. Szolnok megye, az egy­kor elhanyagolt pusztán csak föld-, műveléssel foglalkozó megye ma erő­sen iparosodik. Mezőgazdaságunk 29 gépállomás­sal gyarapodott. Nem szipolyozza többé a kulák traktorával, vágy kölcsön igájával a dolgozó paraszt­ságot. A gépállomás erőgépei dolgoz­nak megyeszerte a nagyobb termés biztosításáért. Több, mint 300 ter­melőszövetkezetben és termelőcso­portban léptek már a nagyüzemi szocialista mezőgazdaság útjára a dolgozó parasztok. Állami gazdaságaink számban is, területben is gyarapodtak. Evről- évre mind több és több minőségi vetőmaggal, törzsállatállománnyal, agro- és zootechniki eljárások alkal­mazásának tapasztalatival segítenek dolgozó parasztságunknak. A sztálinvárosiak versenyfelhívása a felszabadulási hét kezdemé­nyezésére nemcsak a munkásosztály, hanem a dolgozó parasztság soraiban is visszhangra talált. Éppen az ed­digi eredmények győzték meg őket a munkásosztállyal vállvetett küzde­lem szükségességéről. Turkeve ter­melőszövetkezeti város élenjáró dol­gozó parasztjai április 4-e tisztele­tére a magasabb terméshozam biz­tosításáért, .a begyűjtési tcrvteljesí- tés előfeltételeinek megteremtéséért felszabadulási hetet kezdeményeztek. Fenyves Pál tiszabői egyéni dolgozó paraszt pedig begyűjtési felszaba­dulási hetet indított el a községben. Példája nyomán versenyre kelt az egész község a beadási kötelezettseg teljesítése ^erén. Még két nag sem múlt el, amikor a törökmiklósi járási tanácsülésen résztvevő dolgozó parasztok határo­zatot hoztak, hogy a tiszabői kezde­ményezés nyomán felszabadulási he­tet szerveznek- járásuk területén. Törökmiklóson pénteken és szomba­ton 32 kisgyülést tartottak. Vasár­nap 170 népnevelő indult beadási kötelezettség teljesítésével hátralék­ban lévők felkeresésére. Azóta az addigi kétezerről hatezerre emelke­dett a naponta beadott tojásmennyi­ség. Bár ez még mindig . alatta van a szükségesnek, hiszen ennél többet kell beadniok, hogy ne maradjanak április 4-én adósai népünknek, kiegyénk még sok baromfival, tojással van hátralékban. A hí­zottsertés beadási tervteljesítéssel szintén elmaradtunk. A mielőbbi tel­jesítésre gondot kell fordítanunk, hiszen megyénk egyik éléskamrája országunknak. A tiszabőiek kezdeményezése már bíztató jelenség. Azt mutaja, hogy dolgozó parasztságunk felmérte a munkásosztály eddigi segítségének nagyságát. Érzi, hogy neki is mind nagyobb részt kell vállalnia orszá­gunk építéséből. Hiszen így válnak valóra tervünk széles távlatai. így épülhetnek újabb lakások városban és falun. Állam iránti kötelezettségeink teljesítésével teremtjük meg előfel­tételét a bekötő utak, járdák, újabb iskolák, napközi otthonok, kultúr- házak építésének. Beadási kötelezett­ségünk teljesítésével tudunk olyan fontos ipari nyersanyagokat besze­rezni, melyek nélkül sem iparunk sem mezőgazdaságunk nem tud meg­felelően termelni. A begyűjtési kö­telezettség teljesítése teszi lehetővé az iskolákban, kollégiumokban tanuló fiatalok élelmiszerellátását. A nap­közi otthonok, bölcsődék, szociális intézmények százaiban lévő sok-sok .ezer gyermekről és elaggottakról való gondoskodás ezáltal válik lehetővé. A begyűjtési tervek tejesítése teszi lehetővé a városi és fa­lusi ellátatlan dolgozók élelmének biztosítását. Hazánk erős oszlopának, a Szovjet Hadsereg nyomdokain ha­ladó Néphadseregünk katonáit, a mi fiainkat szintén nekünk kell ellát­nunk. Erős, ütőképes, jól felszerelt hadsoregünk védelmezi határainkat. h,ogy fokozott erővel építhessük bol­dogabb jövőnket, új városainkat, fal- vainkat, gyárainkat, iskoláinkat. A beadott hízottsertés, vágómarha és egyéb mezőgazdasági termény fel­dolgozott állapotban» hús, zsír, cukor, lábbeli és ruházat formájában ismét visszakerül a falura, s.a dolgozó pa­rasztság életszínvonalának emelkedé­sét segíti elő. Ezt értette meg Fenyves Pál tisza­bői dolgozó paraszt, amikor a kis- gyülésen elmondotta: ,,En már tel­jesítettem negyedévi beadási kötele­zettségemet, s most annak teljesíté­sével készülök április 4-e megünnep­lésére. Javaslom, hogy indítsunk be­gyűjtési felszabadulási hetet, ahol mi, dolgozó parasztok is megmutat­juk, hogy bátor harcostársai va­gyunk a munkásosztálynak. Ehhez a kezdeményezéshez csatla­kozott Tóth János abádszalóki. Mol­nár Pál, Varga Ferenc, Juhász Mik­lós kunhegyesi, Z. Szabó László „ken- deresi dolgozó paraszt, akik szintén teljesítették már negyedévi beadási kötelezettségüket. T iszapüspökiben is megkezdték a felvilágosító munkát a 15-ös házcsoportbizalmial^. Ok maguk már eleget tettek állam iránti kötelezett­ségüknek, s most ennek teljesítésére hívják fel többi dolgozó paraszttár­saikat is. Még csak az elején tartunk, a fel- szabadulási hét szervezésének, máris mutatkoznak kiemelkedő eredmények. A dolgozó parasztok államuk iránti kötelezettségeik teljesítésével, fel­emelt fővel akarják megünnepelni legnagyobb nemzeti ünnepünket, áp­rilis 4-ét. Ezrével vannak becsületes dolgozó parasztok megyénkben, akik a jő agitúciós munka során teljesíteni fogják begyűjtési tervüket. A nép­nevelőknek, tömegszervezetek aktí­váinak feladata megmagyarázni ne­kik, miért kell eleget tenniük. Ta­nácstagjaink nagy többsége képes arra, hogy egyéni példamutatásával magával ragadja a dolgozó paraszt­ság sokezres tömegét.- Váljék tömeg- mozgalommá a begyűjtési felszabadu­lási hét. Ne legyen egyetlen termelő som, aki pe teljesítené beadási kö­telezettségét. Erre kell törekedni Karcagon, Me­zőtúron, a kunmártoni, tiszafüredi, szolnoki járásokban. Ne legyenek olyan tanácstagok, mint Vona Vince, Markóth Balázs, Pintér Lajos Török­miklóson, Földes Mihály Fegyverne- ken, Kérdő Gábor ,Bartus Mihályné Örményesen, akik még mindig tar­toznak államunknak. Mindezeken felül pedig elsősorban az szükséges, hogy gépállomásaink és dolgozó, parasztságunk jobb munká­val, a talajmunkák és a vetés mi­előbbi, jó minőségben történő befeje­zésével megteremtse előfeltételét a magasabb terméshozam elérésének, gabonabegyűjtési tervünk teljesítésé­nek is. A még hátralévő vetéseknél feltétlenül alkalmazzák az agrotech­nikai eljárásokat, az állattenyésztés­ben se késlekedjenek a legjobb módszerek bevezetésével. 1/ ötelessége minden dolgozó pa- ■N rasztnak, minden vezetőnek kí­méletlenül lelepleznie az ellenség, a kulákok szabotálási kísérleteit. Ne történjen meg olyan eset, mint Jász­árokszálláson, ahol a kulákok több, mint 35 -ezer tojással tartoznak,- s emiatt a község becsületes dolgozó parasztjai is hátrányos helyzetbe ke­rülhetnek, ha az elmaradás következ­tében megvonják a szabadpiaci áru­sítás jogát. A nagy ünnepig hátralévő napokat hosználjuk fel a mezőgazdasági mun­kák gyors elvégzésére, beadási köte­lezettségünk mielőbbi teljesítésére. Abban a tudatban skészüljön április 4-re'megyék valamennyi dolgozó pa­rasztja,, hogy állam iránti kötele­zettségeinek teljesítésével a saját és dolgozó társainak felemelkedését is elősegítette. Tettekkel bizonyítsák be, hogy méltó tagjai a rohan^yi- gádnak, követői nagy tanítónk és vezérünk, Sztálin elvtárs halhatatlan tanításainak. Az ülést Rónai Sándor, az ország- gyűlés elnöke nyitotta meg. Kegye- letes szavakkal emlékezett meg a csehszlovák nép nagy fia és vezére, Klement Gottwald elhunytéról. Az országgyűlés felállással áldo­zott Klement Gottwald emlékének. Gottwald elvtárs halála súlyos csa­pás és veszteség nem csupán a Cseh­szlovák Köztársaság népe, hanem a béke, a demokrácia, a szocializmus egész tábora számára — mondotta Rónai Sándor. — Gottwald elvtárs halála fájdalmas gyász a mi szá­munkra is,, akik az ő személyében a magyar-csehszlovák barátság egyik legrégibb és legjobb harcosát vesz­tettük el. Gottwald elvtárs tapasztalt ve­zetése alatt vívta a csehszlovák nép harcát évtizedeken át a ka­pitalista rabBág ellen, Gottwald elvtárs irányította a csehszlovák nép harcát a fasiszta német meg­szállás' ellen, az ő vezetése alatt biztosította Csehszlovákia népe a Szovjetuniótól kapott szabadsá­j got, verte vissza a reakció 1948 februári nagy támadását, tette ártalmatlanná az alávaló Slánsky-bandát s mért döntő vereséget az ellenségnek arra az álnok tervére, hogy kiszakítsa Csehszlovákiát a demokratikus és bé­keszerető országok táborából. Gottwald elvtárs Csehszlovákia dol­gozóinak nagy tanítója volt. Meg­tanította népét a győzelem lenini­sztálini tudományára, megtanította arra, hogyan mérjen csapásokat a kapitalistákra, az imperiajjgtákra, a nép külső ‘és belső ellenségeire, s hogyan lásson hozzá a ragyogó szo­cialista jövő építéséhez. A Népi Demokratikus Csehszlová­kia nagy építője volt, akinek bölcs irányítása alatt lépett rá Csehszlová­kia a szocialista tervgazdálkodás út­jára, növelte kétszeresére ipari ’ ter­melését, s tette meg a szocialista át­alakulás első nagy lépéseit a mező- gazdaságban. A szovjet-csehszlovák barátság fá­radhatatlan építője és megvalósí­tója volt, aki egész életművével arra törekedett, hogy a Szovjetunióhoz, a béke, a demokrácia s a szocializ­mus nagy vezető államához való hű­séget, mint a nemzeti függetlenség és felvirágzás egyetlen útját, egész népe első parancsolatává tegye. A nemzetek barátságának nagy harcosa, a csehszlovák és a ma­gyar nép testvériségének nagy kovácsa volt Gottwald elvtárs. O kezdeményezte Rákosi elvtárssal együtt a: magyar-csehszlovák barát­sági, együttműködési és kölcsönös segélynyújtási szerződést, amely — mint Rákosi elvtárs mondotta — ,,lé­nyegesen hozzájárul Európa e részén a békefront megerősödésének és a népi demokratikus erők összefogásá­hoz.“ Gottwald elvtárs céltudatos vezeté­sével Csehszlovákia gyökerében szá­molta fel a Masaryk—Benes-féle burzsoá köztársaság nemzetiségelle­nes soviniszta politikáját, gmelyet a Clementis—Husák-féle imperialista kémek és burzsoá nacionalisták igye­keztek táplálni. Ha ma vállvetve, összefogva építi az új életet Cseh­szlovákia minden népe, ez a gott- waldi vezetésnek köszönhető, mely szétzúzva az aknamunkát végző el­lenséget, megszilárdította Csehszlo­vákia népeinek testvéri egységét. A gyász súlyos óráiban néplink forró együttérzését nyilvánítja Csehszlovákia testvéri népei iránt és megfogadja, hogy Lenin és Sztálin győzelmes zászlaja alatt a dicsőséges Szovjetunió oldalán a jövőben még szorosabbra ko­vácsolja, még termékenyebbé fej­leszti a magyar-csehszlovák ba­rátságot. Ezután Szabó Piroska; a Népköz- társaság Elnöki' Tanácsának titkára számolt be az Elr.ö’Ji Tanácsnak az országgyűlés 1952 december 2Ö-án berekesztett és március 17-én újból megnyitott ülésszaka közötti időben végzett munkájáról. A Népköztársaság Elnöki Ta­nácsa a két ülésszak közötti idő­ben öt ülést tartott és nyolc törvényerejű rendeletét alkotott. Szabó Piroska a továbbiakban be­számolt több miniszternek ebben az időszakban történt megválasztásáról. Az országgyűlés az Elnöki Tanács titkárának beszámolóját tudomásul vette. Ezután Győré József belügyminisz­ter benyújtotta az országgyűlési vá­lasztásokról szóló jogszabályok mó­dosítására vonatkozó törvényjavas­latot. Darvas JóSsef közoktatásügyi miniszter a kisdedóvásról , Kovács Béla igazságügyminiszter a Magyar Népköztársaság alkotmánya 24. pa­ragrafusa új szövegének megállapí­tásáról, Házi Árpád a miniszter- tanács elnökhelyettese pedig az egyes kitüntetések alapításáról szóié tör­vényjavaslatot nyújtotta be. Az országgyűlés a kisdedóvásról szóló törvényjavaslatot az országgyű­lés jogi bizottságának adta ki elő­zetes tárgyalás és jelentéstétel cél­jából. Az országgyűlés legközelebbi ülését március 18-án, szerdán délelőtt tíz óra­kor tartja s napirendjére az or­szággyűlési választásokról szóló jogszabályok módosításáról, a kisdedóvásról, a Magyar Népköz- társaság Alkotmánya 24. paragrafusa új -szövegének megállapításáról és az egyes kitüntetések alapításáról szóló törvényjavaslat tárgylaását tűzte ki (MTI). A szolnoki járási tanács ne hamis jelentéssel, hanem kitartó munkával zárkózzék az elsők mögé A verseny sorrendje i 1. Jászapáti járás 2. Turkeve 3. Jászberényi járás 4. Törökmiklósi járás 5. Kisújszállás 6. Szolnoki járás 7. Kunmártoni járás 8. Mezőtúr 9. Tiszafüredi járás 10. Karcag 11. Kunhegyesi járás TURKEVE tsz város változatla­nul tartja az első helyet. Jó ered­ményeikhez a város valamennyi ter­melőszövetkezetének szorgalmas mun­kája hozzájárult. Különösen jól dol­goznak a Harcos termelőszövetkezet­ben. Máris megelőzték a Vörös Csil­lagot. Ha a Vörös Csillag tsz-beliek nem igyekeznek, nehezen jutnak az elsők közé; Pedig náluk sem hiány­zik a szorgalom. Itt is végeztek a vetéssel, csak később, mint a Harcos tsz-vnél. Mezőtúron még mindig csak .50 százalékig teljesítették a zabvetési tervet. S ha így haladnak, nem vált­ják valóra ígéretüket. A fogasolás sem halad. Panaszkodnak, hogy nincs elegendő borona és azért nem tud­nak a szántással egyidőben fogasolni. Ugyanakkor az Uj Elet tsz-nél a góré alatt tartogatják a boronát. Az is igen helytelen, hogy a kuko­rica vetőmagot csak állami segítség útján akarják biztosítani» Ne vára­kozással, hanem az 5 kg-os mozgalom megszervezésével, mint a karcaigak és kisújszállásiak, igyekezzenek a hiányzó vetőmagot összegyűjteni. A SZOLNOKI járásban a szolnoki Uj Elejt termelőesoport .tagjai máris csatlakoztak a turkevei termelőszö­vetkezet felhívásához. Vállalták, hogy 24 hold napraforgót, 15 hold cukorrépát március 26-ra, 15 hold lucernát, 2 hold takarmányárpát el­/Jászberény 'Tiszafüred 3 ä s Mlfc­/ / / ' /Jászapáti \ / \ / V. / Kunhegyes "T ‘ Kareacj Wn i • m • 1 w&jM I Tőrökmik/ds ; Hisujsza/ius Szolnok Jut ke ize. J­Mezotúr 'Hunmarion vetnek, azonkívül 171 hold őszi búza és 20 kát. hold őszi árpa boronálása- val, simítózásával végeznek április 1-ig. A szolnoki járási mezőgazdasági osztályon még mindig nem értették meg a pontos jelentések szükségessé­gét. Nem ellenőrzik a községek 5 na­pos jelentéseit. így fordulhat elő olyan szégyen- teljes eset, hogy Besenyszögön pél­dául március l5-én 70 holddal keve­sebb búzát vetettek el, mint 10-én. Kákóczifalván, Kőteleken, Nagykörű­ben a községek jelentése szerint nem szántottak semmit, sőt szántásról egyáltalán- nem is jelentenek. A járási tanácsnál papírszoletekre jegyzik fel a jelentések adatait, ami később elkallódik, s nem tudják ismét elővenni, ha szükség van. rá. így adódik aztán a hamis jelentésük.

Next

/
Oldalképek
Tartalom