Szolnok Megyei Néplap, 1953. március (5. évfolyam, 52-77. szám)
1953-03-21 / 69. szám
1953 március 24. SZOLNOKMEGYEI NÉPLAP A műszaki vezeiük segítségével lendületesebben menne a verseny a szolnoki Fűrészüzemben Nagy iparkodással kezdtek hozzá a fürészüzemi munkások a felszabadulási hét versenyéhez. Jelentősen elmaradtak a tervteljesítéssel a márciusi hónap során Most nem akarják, hogy az utolsók között emlegessék őket »az elmaradás miatt. 400 ezer forint értékű áruval tartoznak s ezt kell bepótolni a felszabadulási hét versenyének idején. Fenyőszálfák hevernek a hatalmas rönktéren. Nem sokáig nyugodnak, mert izmos, napbarnított kezek mozgatják meg őket. Gyorsan kis vasúti kocsikra kerülnek, s néhány perc múlva már az éles acélpengék harsogása közepette aranysárgára fűrészelt deszkalapok hagy- ják el a gépeket. Illés András is itt dolgozik. A felsza badulási hét első napján 134 százalékot teljesített, a következő nap már 143-mal zárta a műszakot. Szerény, igyekvő ember. Mikor 143 százalékot teljesített, talán éppen a felszabadulásra gondolt, meg arra, hogy műszak után nyugodtan megy haza, mert nerii kell nélkülöznie a családnak. Bede Józsegf szintén keretfürészes. Idős ember, de még fiatalosan mozog, ö csak 104 százalékot teljesített az első nap, de a másik műszakban már elérte a 108 százalékot. Többet is tudnánk teljesíteni — mondja, mikor a versenyről érdeklődünk — csak baj van a rönktérrel. Sokat kell válogatni anyagokat a fűrészek hez, s mivel kevesen dolgoznak a rönk téren, nem győznek bennünket, gépmunkásokat. Mások is odajönnek, hogy meghallják a beszélgetést, a langyos tavaszi szellő őhozzájuk is elvitte a mondatfoszlányokat. Az öreg Csernai bácsi fatelepi mun. kás, Váczi elvtárs, meg mások is közelebb kerülnek. — Sokat kell állítanunk a gépeket, fltször-hatszor naponta és így hat órán keresztül termelünk csak. A két óra . hossza alatt gépenként 36 köbméter fát tudnánk lefűrészelni. — És miért van így? — Mert gyakran méretet változtatunk. Ha — gondosabban Terveznek meg a gépek munkáját, jelentősen többet tudnánk teljesíteni. Jgy nemcsak a .márciusi lemaradást pótolhatnánk, hanem az első negyedéves tervet is előbbre tudnánk hozni. Rövid néhány percjg tartott csak a beszélgetés, mert a fűrészben haladó fenyő éppen végig ért. A műszaki vezetőséghez szóltak ezek a szavak. Rájuk ró feladatot e hibáknak a felszámolása. Az akadályokat nekik kell elhárítani. A szükségleteket úgy kell fölmérni gépenként, s úgy kell kiszabni rájuk a munkát, hogy lehetőleg ritkán kelljen profilt változtatni, keveset kelljen a gépeket emiatt átállítani A munkaerővel is úgy kell gazdálkodni. hogy a rönktér győzze a fűrészeket. Ezáltal nem kell majd anyagra várni a gépeseknek, kevesebb lesz az üresjárat. A felszabadulási hét első napján már túlteljestíette tervét a fűrészüzem. 108.1 százalékot ért el. Ezt az eredményt azonban még tovább kell fejleszteni,- hogy a 15.9 százalékos márciusi elmaradást pótolni tudják. A dolgozók lendületére támaszkodjon a vezetőség, s használja fel tanácsaikat a munka megszervezésé ben még a felszabadulási hét versenyé nek során. Az Üjítókiállítás lesyen segítségünkre a terv teljesítésében Már csak néhány nap választ el bennünket március 28-tól, a ül. Országos Üjítókiállítás megnyitásától. A kiállítás megrendezésénél — annak ellenére, hogy a kiállított tárgyak mennyisége is jóval felülmúlja az előző két kiállítás anyagát — nean az volt a cél, hogy minél jelentősebb, minél komolyabb újítások jussanak, a dolgozók elé. A kiállítás szakmai vezérfonala a műszaki fejlesztési tervek végrehajtása volt és ezért elsősorban a műszaki fejlesztést elősegítő újítások kerültek előtérbe. A kiállítás megnyitásától a felszabadulási hét befejeztéig egy teljes hét áll az újítók rendelkezésére. Ez alatt az idő alatt az újítókiállításon nyert tapasztalatokat jól felhasználva, számos ötlettel gazdagodva, dolgozóink értékes újítási felajánlásokat tehetnek felszabadulásunk ünnepére. Az újítókiállításon nyert tapasztalatok, az ott látott újítások gyakorlati bevezetése nagymértékben segítheti hozzá üzemeinket, hogy a második tervnegyedre való áttérés zökkenőit kiküszöbölhessék. A kiállításon bemutatott újítások mielőbbi bevezetése folyamatossá teszi majd a termelést és nem fordul elő a negyedévek beindulására jellemző lanyhulás. A III. Országos Tljítékiállitásra eddig kb. 700 vállalat több, mint 3000 újítást küldött be. 50-nél több kutatóintézet, laboratórium és egyetemi tanszék vesz részt a kiállításon. Kutatóintézeteink egész sora állítja ki az iparral együttműködésben kidolgozott nagyszerű eredményeit. A tudomány és a gyakorlat dolgozóinak közös munkája legjobb biztosíték arra, hogy hazánkban is megvalósulóban van az elmélet és a gyakorlat egységes sztálini tanítása. A kiállított újításokon kívül az oszág legkiválóbb sztahanovistái munkamódszerük személyes bemutatásával gondoskodnak a tapasztalat- csere széleskörű elterjedéséről. Az országos tapasztalatcseréről a SZOT és az OTH állandó filmbemutatóval gondoskodik; a legjobb újításokról és munkamódszerekről készült filmek kerülnek forgatásra, a bányászat, gépipar, építőipar, mezőgazdaság és más iparágak területéről. A SzOT az országos tapasztalatcsere érdekében súlyt helyez az iparágak szervezett látogatására. A kiállítást látogató szakmai csoportok számára a METESZ a műszaki értelmiség soraiból választja ki az előadókat. A szakmai csoportok, látogatásuk után, az ipari szakszervezetek helyiségében tapasztalatcsere-értekez- letet tartanak. Az OTH gondoskodik arról, hogy a kiállítás minden látogatója kérdőívet kapjon és azon feltüntesse mindazokat az újításokat, amelyeket üzemében bevezetésre alkalmasnak tart. Ezeket az észrevételeket az OTH tapasztalatcsere osztálya megküldi az illetékes üzem újítási megbízottjának és hivatalosan kéri az újítások mielőbbi bevezetését. Mezőtúr tsz-ci tanuljanak szorgalmas munkát a túrkevei csoportoktól Tűrkeve határában járunk. A látóhatár még szabad, de a felszántat földeken nemsokára zöldelő vetésekkel, szárbaszökkenö tavaszi búzával találkozik az arra menő utas. A termelőszövetkezetek hatalmas földtábláin kora tavasz- szál megkezdődött a munka. Az ember munkája nyomán a Kisújszállás felől Turkevére vivő köves út két oldalán szemet gyönyörködtető látvány a végtelen messzeségbe elnyúló őszi gabona és szépen felszántott barnáid földtáblák. Innen indult útnak egy béllel ezelőtt az a jelszó: „Csatlakozzunk a szlálin- város'tak kezdeményezéséhez”. A főutcán sok ember, mosolygóarcú fiatalok. Tíz évvel ezelőtt, mikor egy motorkerékpár végig ment az utcán, a házakból utca- hosszat kijöttek az emberek megnézni a csodát. Tavaly már a kombájnt is megismerték. Termelőszövetkezetekből embercsoportok indulnak útnak. Népnevelők. A túr. kévéi dolgozókat ezen a vasárnapon több mint 250 népnevelő kereste jel, hogy a tavaszi munkákról, begyűjtési tervek teljesítéséről elbeszélgessenek, a dolgozók hasznos javaslatait összegyüjtsék és segítsenek a hibák kijavításában. A tsz-ek pártszervezetei a legjobban dolgozó elvtársakat küldték felvilágosító munkára. A Vörös Csillag termelőszövetkezet növénytermesztési brigádjából ifj. Zádori Ferenc, Fábián Ferenc, Gönczi Lajos mentek elsőnek. Az idén valamennyinknek már 180 munkaegysége van. A város termelőszövetkezeti tag fai eddigi eredményeikre méltán lehetnek büszkék. A kora tavasziak vetését határ idő előtt elvégezték. A szántással sem maradtunk el. így időben befejezhetjük a napraforgó- és cukorrépavetést — mondta Takács Mihály elvtárs, Sárkány Sándor tsz-tagnál. — Persze — folytatja —, ha ezek az eredmények elbizakodottá tennének, ez azt jelentené, hogy eddigi munkánk is kárhavész. — Sárkány Sándor meg is ígérte: minden nap dolgozni fog. Tavaly sem járt rosszul. — „Ha így dolgozunk egész évben, mint ahogy elkezdtük, akkor az idén mégegyszer annyi lesz mindenből a jövedelmem" mondta Sárkány Sándor. Ónódi Sándorné, a Vörös Csillag tsz tagja az idén még nem dolgozott. Az agilációs napon arra tett Ígéretet, hogy ezután napról napra ott lesz a többiek között. A turkeveiek helytállnak Amit jelszabadulásunk ébfordulójára. április 4-nek tiszteletére megígértünk, teljesítjük — mondja Konti elvtárs, a Vörös Csillag tsz párttitkára. A dolgozók hazaszeretete, küzdeniakarása valóban legyőz minden akadályt. Pénteken reggel a felszabadulási hét kezdetén a termelőszövetkezetek tagjai kettőzött erővel indultak munkába. A Vas Zoltán tsz tagjai két nap alatt 80 hold cukorrépát vetettek. A szántást 99 százalékig befejezték. A Táncsics tsz-ben fejtr ágy áztak 170 hold őszi növényt. Kiültettek 3 hold dugványrépát. — Amellett, hogy saját érdekünk jobb munkát végezni, a becsület is kötelez — mondja Kiss Mihály elvtárs, a Vörös Csillag növénytermesztési brigádvezetője —, mert a mi városunk tsz-tags ágának birtokában volt először a Megyei Párt- bizottság vándorzászlaja. Amikor megkaptuk, megígértük, hogy a zászlót tőlünk nem tudják elvinni. Vigyázunk reá. Vissza is szereztük. Ahogy Kiss elvtárs a végzett munkáról beszél és az eredményeket mondja, így vélekednek a tsz-ben valamennyien. ■— Szántatlan terület? Olyan a mi tsz-ünk- ben már nincs. Meg sem állnánk szégyenünkben senki előtt, ha lenne — folytatja Kiss elvtárs. — Egy ravasziás mosolyt nyom el szőke bajsza alatt és hozzá teszi. — A mezőtúriaknak hallottam rossz hírüket, ők még mindig szundikálnak. A mezőtúriak tanulhatnak a turkeveiektöl. A Vörös Csillag tsz-ben F. Kiss Mihály brigádjával vállalta, hogy a felszabadulási héten elvetik a cukorrépát. Pénteken reggel megkezdték a vetést és szombaton estig befejezték. Kiss Lajos brigádja szombaton kezdett vetni nyolc géppel. Hétfőn estig ők is végeztek. Kedden reggel a Vörös Csillag tsz-ben a terv szerint előirányzott 182 hold cukorrépa a földben lesz. A sikeres vasárnapi agitációs nap után a munka most még nagyobb lendületet vett. A tsz-ekben már arról beszélnek: ha az idő engedi, a hét végén megkezdik a kukoricavetést is. Vájjon Mezőtúron miért nem így van? Azok tán másfajta emberek. Nem, csak nehezen akarnak felébredni, mert a mezőtúri pártbizottság és a tanács is nyugodtan pihen s nincs, aki a termelő szövetkezeteket serkentse. A m'nlszterfasiács határozata az 1953 évi fémgviijtőhénagri! A minisztertanács a DISZ javaslatára elhatározta, hogy az elmúlt években megszervezett nagysikerű fémgyüjtő-kam- pányokhoz hasonlóan az idén is módot ad a fiataloknak az ócskavas és színesfémhulladékok gyűjtésében való részvételre s ezért elrendeli, hogy április 1- től 30-ig az egész országban fémgyüjtö- hónapot tartsanak. A fémgyűjtést minden üzemben, állami gazdaságban, gépállomáson, termelőszövetkezetben lakóházban, városban és községben egyaránt meg kell szervezni. A fémgyüjtöhónap tartama alatt az összes üzemekben „gyártakarítást" kell rendezni és a feltárt hulladékot a be- gyüjtővállalatok rendelkezésére kell bocsátani. A házkezelőségek és házfelügyelők gondoskodjanak a lakóházak közös helyiségeiben található hulladékok felkutatásáról és átadásáról. Az üzemek és vállalatok igazgatói felelősek a gyűjtés jó megszervezéséért é; a fém beadás tervének teljesítéséért. A városi s községi tanácsok nyújtsanak támogatást a begyüjlővállalatoknak és szövetkezeteknek. Segítsék elő a fém- gyüjtöhónap sikerét, oly módon, hogy társadalmi úton vonják be a gyűjtésbe a lakosság széles rétegeit. A minisztertanács felkéri a szakszervezeteket, hogy az üzemi gyűjtés megszervezéséből tevékenyen vegyék ki a részüket. Egyben felkéri az MNDSZ-t, e Szabadságharcos Szövetséget és a többi tömegszervezetet, hogy a maga munka- területén szintén segítse elő a gyűjtés sikerét, ifíetve az előirányzat teljesítéséi és túlteljesítését. A minisztertanács felhívja az ifjúmunkásokat, ipari tanulókat, parasztfiatalokat, a tanulóifjúságot és az úttörőket, hogy a gyüjésben való részvételükkel járuljanak hozzá az 1953. évi népgazdasági terv sikeres megvalósításához és ezen keresztül a szocializmus építésének sikeréhez a béke és hazánk szabadságának megvédéséhez. (MTI) Elengedik a kivetett kártérítést, ha március 31-ig teljesítik beadási kötelezettségüket Megyénk a begyűjtési tervteljesftésben kilencedik helyen van az országos versenyben. 72.7 százalékos tej, 30.4 száza, lékos tojás, 99.3 százalékos baromfi és 87.7 százalékos sertésbeadási kötelezettségteljesítéssel. Ezek az eredmények azt mutatják, hogy sok termelő van még a megyében, akik nem tettek eleget állam iránti kötelezettségeiknek. A beadás elmulaszása miatt a kártéri tést vetették ki, melynek egy részét be is hajtották. Hiszen bebizonyosodott, hogy a köelezettségük teljesítése éppen a spekulációs tevékenység miatt maradt el Kormányzatunk legújabb rendeletével most lehetőséget ad minden dolgozó pa rasztnak, hogy az elmúlt évi hátraléka miatt kivetett kártérítési összeg befizetésétől megszabaduljon. Ha a termelő a multévi tej-, tojás-, baromfit- és hízott sertésbeadásban mutatkozó hátralékát, valamint 1953. első negyedévi kötelezettségét március 31-ig teljesíti, feloldják a kártérítési összeg befizetése alól. A községi tanácsok ezalatt az idő alatt fokozattabban ellenőrzik a tej, tojás, baromfi és hízott sertés beadási kötelezettség teljesítését. A hátralékosokat írásban értesítik a kártérítés összegéről. Az értesítésen azonban arra is felhívják a dolgozó parasztok figyelmét, ha március 31-ig nem gondoskodnak fennálló hátralékuk rendezéséről, akkor a kártérítési összeget is behajtják. Minden hátralékos dolgozó parasztnak érdeke, hogy ezalatt a néhány nap alatt a beadásban mutatkozó elmaradását pótolja. Tavaszi munkájának mielőbbi elvégzésével, állam iránti kötelezettségeinek teljesítésével készüljön felszabadulásunk nagy ünnepére. BANYAI JÄNOS oszt. vez. Megyei Tanács begyűjtési oszt Mikor válik valósággá a szolnoki szabadféri színpad gondolata? Az elmúlt év elején indult el a szolnoki szabadtéri színpad felállításának gondolata.f Az Állami Szigligeti Színház igazgatója, Daniss Győző a városi tanácshoz kérelmet adott be. Ebben kérte, hogy Szolnokon állítsanak fel szabadtéri színpadot. Ez szükséges, hiszen a jelenlegi színház csak 600 személyt fogad be, a város viszont 40—50 ezer lakosú, s gyakran előfordul, hogy egy-egy nagyobbszabású alkalmi előadást a város lakói nem tudnak megnézni, mert kiszorulnak a színházból. A kérelem nyomán bizottságot ala-, kítottak, hogy jelölje az ki a helyet szabadtéri színpad számára. Az első javaslat, a Müvésztelepre esett. Ezt azonban nem hagyták jóvá. mivel a Müvésztelep állandóan fejlődik és a művészek alkotó munkáját zavarja a szabadtéri színpad. Erre újabb bizottság alakult, hogy másik helyet keressen, amely megfelelő lesz a szabadtéri színpadnak. A népművelés' minisztérium .kiküldötte, Soltész Istvánná is megtekintette az új helyet, mely a Ság- vári út végén lévő Zalka Máté parkra esett. Á bizottság minden tekintetben megfelelőnek találta ezt a területet. Ekorra azonban már augusztus lett. A jegyzőkönyv egy példányát a népművelési minisztériumba, a másikat pedig a megyei tanácshoz küldte a városi tanács. Ezen túl azonban semmi intézkedés nem történt. A városban egyik szerv sem törekedett arra, hogy a szabadtéri színpad megvalósuljon. Ezt mutatja az a nemtörődömség is, hogy az 1952. év költségvetéséből 10.000 forintot hagytak elveszni. Ez az ösz- szog a színpad költségeinek egy részét képezte. Ez évben azonban egy fillér sem szerepel a költségvetésben, mert nem gondoskodtak a megtervezésről. Egy éve húzódik ez az ügy a bürokrácia útvesztőjében, s még ki tudja meddig húzódik. Az ifjúság komoly segítséget ajánlott fel, hogy ezzel is előbbre vigye a szabadtéri színpad felállításának ügyét. Vállalták, hogy minden munkát elvégeznek társadalmi úton, csak a szakirányítást kapják meg. Most már itt az ideje, hogy végre dűlőre jussanak az illetékesek a hely kérdésében. Kezdjék meg a munkát sürgősen. A város lakóinak nagy szüksége van a szabadtéri színpadra. Az alkalmi előadásokat, vagy külföldi együttesek műsorát miért csak 600 ember nézze meg; mikor a szabadtéri színpad felállításával többozer dolgozó láthatná ezeket az előadásokat. Mennyivel szebb volna, ha az április 4-i, vagy május 1-i ünnepségek kulturális műsorát már a szabadtéri színpadon tarthatnák meg. A HOSSZÚ ELET TITKÁHOZ VEZETŐ UT Ő, sidők óta szövik az emberek a hosszú életről szóló gyönyörű álmot. Továbbadják azt nemzedékről nemzedékre. Az egyiptomiak azt hitték, hogy a bőséges izzadás és egy jó adag bans'* tató megfiatalítja a szervezetet. Ezek a szerek éppen olyan messze álltak a tudománytól, mint a középkor hírhedt fiatalítószerei: a „halhatatlanság elixirje" vagy az „örök fiatalság itala". Nagv* hírű tudósok, mint Voronov és Steinach is foglalkoztak ezzel a kérdéssel, ök azonban nem dialektikusán szemlélték a jelenségeket. Műtétjeik nyomán, az igen rövid ideig tartó és kétes értékű megfiatalodás után, a szervezet annál rohamosabban öregedett. Köztudomású, hogy az idős állatok húsa tömörebb, mint a fiataloké. Úgy néz ki, mintha kipréselték volna belőle a vizet. Az öregségnek ez az ismertető* jele nemcsak az állatra, hanem az emberre is jellemző. A szövetek tömörülése állandóan folyik a legfiatalabb kortól kezdve. Az újszülöttek testének 80 százalékát, a felnőtt ember testének 65 százalékát, az öreg embernek pedig csak 40—50 százalékát teszi ki a víz. Az ilyen nagy* arányú vízveszteséget nem lehet pótolni még akkor sem, ha sokat iszunk is. A szövetek összehúzódnak, elvesztik nedvességtartó képességüket. Az öregségnek, mint a lét utolsó szakaszának mindennapi értelmezése nem pontos. Az embrió, a kisgyermek, az ifjú, a felnőtt és az öreg az élet. a fejlő* désnek különböző szakaszait jelentik. Miért tömörülnek és száradnak ki a szövetek, miért jelennek meg a ráncok, miért válik petyhüdté, miért tűnnek el az élet erői és kövekezik be a halál? Tudományunk mindezekre a kérdésekre feleletet ad. Igaz, hogy sokmindent nem derített még ki. De amit még ma nem ismerünk, holnap már világos lesz. Mindannyian tudjuk, hogy a bőr nagyon apró sejtekből áll. Ezek osztódás útján, még egyszerűbben, élő anyagokból keletkeznek. A bőr mögött, amelv megóv bennünket a sérülésektől és mikrobáktól, szövetek és szervek helyez* kednek el, melyek ugyanilyen fehérjerészecskékből állnak. Testünk sejtjei a külső környezettől kapják táplálékukat. Legfontosabb szállítója a vér. A szív szivattyúként nagy nyomással szívja és nyomja a vért a véredények sűrű szerteágazó hálózatán keresztül. Levegőt lélegzőnk be a tű dőbe. Ez a „csodálatos szűrő" az oxigént kivonja belőle. A vér elnyeli az oxigént, s végigáramlik a véredényekbe. Magával viszi a táplálőanyagokat, s így minden sejt, minden élő molekula megkapja a tápanyagát. Igaz, hogy nem mindegyik áll kapcsolatban a véredé* nyekkel. Vannak külön élő anyagok a szervezetben — nem seifekből állók — amelyek a tápláló elemeket átadják különböző’ sejteknek. Az idő folyamán a sejtek falai fokozatosan tömörekké válnak. A proto* plazma és a fehérjeríszecskék megnagyobbodnak és kiszorítják a vizet. Minden fehérjemolekula pozitív és negatív töltéssel van ellátva. A fehérjemole* kula egyesülése alkalmával a töltés egy része semlegessé válik. Mivel az anyagcsere a villamos töltéstől függ. termesze, tes, hogy a tömör sejteknél lanyhul. Ezek a sejtek éheznek, mert nem tud* ják a régi energiával felszívni és kiküszöbölni az anyagokat. Meemérgeződnek, mert a szükségtelen hulladékok nem kerülnek ki idejében. Mikor ezek a vál* tozások elérik a maximumot, az anyagcsere megszakad és vécé az életnek. Az anyagcseréről különösen a központi idegrendszerben, főképpen pedig az agykéregben kell gondoskodni. Az öregség elkerülhetetlen jelen* ségével nem az élet végén kell maid harcolni, hanem a lét egész folyamán, már a kora ifjúságban is. A szovjet orvostudomány. élén Lepesinszkája asz- szonnyal, a kiváló Sztálin*díjas orvos, profeszorral. ebben az irányban folytatja kutatásait. Nem kétséges, hogy megtalálják a szövetek és szervek tömörülését fékező anyagokat. Ezzel a felfedezéssel az emberi kor átlagos határa a mainál jóval messzebbre fog nyúlni. A tudomány kutatásai és megállapításai mellett igen nagy szerepet játszanak a hosszú élet elérésben a társadalmi vi* szonyok is. Bebizonyított tény, hogy a szocialista társadalomban élő emberek — mivel egészségvédelmükről fokozottabban gondoskodnak __ sokkal hoszszab b ideig élnek, mint a tőkés társada* lom emberei. DR. HARCZOS GYÖRGY állami közegészségügyi felügyelő
