Szolnok Megyei Néplap, 1953. március (5. évfolyam, 52-77. szám)

1953-03-31 / 77. szám

SZOLNOKMEGYE1 NÉPLAP 1953 március 3L A JÓ NÉPNEVELŐMUNKA EREDMÉNYE <Vcdai Sándor né felaeizi a munkát „Jónapot kívánunk!" — köszöntik a háziakat vasárnap délután Kisújszálláson a Béke-utca 37. számú házban a nép­nevelők. — Eljöttünk egy kicsit beszél­getni. Vatai Sándorné hat éves kislánya. Valika éppen a hinta láncát igyekszik levenni a drótról. Nehezen megy. De az egyik népnevelő máris segítségére siet. A háziasszony beljebb tessékeli a vendé­geket, a tiszta szolgába. Megindul a be­szélgetés. H. Kiss Erzsébet népnevelő érdeklődik a gyermekekről. Hol vannak, hogy vannak? Vatai Sándorné boldogan mesél róluk. „Most az ünnepekre el jönnek mindannyian, tizenkilencen le­szünk. Már alig várom őket." m. Maid a Táncsics tsz életéről beszél­getnek. Mindannyian tagjai a szövetke­zetnek, ahol nemrég váltották le a kulák elnököt, aki sikkasztott. Már új vezetőség van, jobban megy a munka. Szó szót kö­vet. „Halad a tavasza vetés. Nagyon hiányzol közülünk. Olyan jól dolgoztai mindig. Miért nem jössz most is?" _ kérdezi a népnevelő. Vatai Sándorné a tavalyi rossz eredmény s egészségig álla­potára hivatkozik, mellyel nem bírja a nehezebb munkát. „Nagyrészt rajtunk múlt, hogy a zár­számadás nem a legjobban sikerült. A kevés búzát pótolni tudtuk jtolna a rizs- zsel. ha idejében betakarítottuk volna. ISO holdon gyönyörű termés volt. No, de éppen ezért rajtunk múlik, hogy most jobb legyen az eredmény. Az idén már többet öntözünk. __ Az^elvtársnőnek majd könnyebb mu nkát adunk, ha az egészsége úgy ki várija — kapcsolódik a beszélgetésbe K Kiss Bálint népnevelő. — Sándor is hiányzott tegnap az építőbrigádban Ugye, holnap már kijön dolgozni? Nél­küle nehezen tudjuk teljesíteni vállalá­sunkat május 1-re. Éreznie kell a fele­lősséget neki is. hiszen azt közösen vele együtt vállaltuk. Vatai Sándorné most a helytelen, nem igazságos el számlásról beszél. Sok hiba volt a vezetőség munkájában. — F.1 kell jönnöd az értekezletre, s ott kell ezeket elmondanod. Hiszen mi vagyunk a Táncsics tsz. nekünk kell ki javítani a hibákat, s erősebbé tenni azt. Neked is. — Nem mentem el, mert úgy gon­doltam, ha nem dolgozom ott, minek mondjam el a hibákat — feleli Vatai Sándorné —, de most jó, hogy eljöttek, olyan jó elbeszélgetni. Mivel a szobában hideg van, áttessé­keli a népnevelőket a kisebb, de mele­gebb szobába. Itt a pádon ülve. gimna­zista fia, Endre olvas. Az egyik nép­nevelő tréfás számtanpéldát ad fel neki, amit ő ügyesen megold. Ismét a gyere­kekre terelődik a beszélgetés. Vataiék- nak két fia tanul gimnáziumban, Endre és László. Erzsiké még általános isko lába jár. — Hogy tanulnak a gyerekek? — kérdezik a népnevelők. Vatai Sándorné örömmel meséli, hogy nagyon jól. Endre az általános iskolát is kitűnően végezte. Jutalmul 21 pajtásával Fekete-tenger mellé mentek egy hónapra kirándulni. Laci fia akkor két osztályt végzett el egy év alatt, ö Balatonmárián üdült. Endre mérnöknek készül, Erzsiké tanító nőnek. „Nem is azt mondja, hogy sze­retne tanítónő lenn.i hanem ő akar taní­tónő lenni" — meséli édesanyja. — Ha akar, akkor lesz is. Ma nyitva áll előtte az út. Bezzeg régen. Szerettem volna tanulni én is. De a polgármester azt marhaságnak tartotta, mikor édes­anyám hozzáfordul segítségért. Azt mondta, menjek libapásztornak. Külön ben te is tudod, hogy volt, a te nagyobb gyerekeid sem tanulhattak régen mondja H. Kiss Erzsébet. ború, kell most, a tavaszi munkák ide­jén fokozottabban dolgozni. Mi lenne, ha mindenki úgy gondolkozna, hogy „majd elvégzi más". Nem lenne jövőre kenyér az asztalon. Endre, Laci, Erzsiké, Valika mit ennének akkor? Vatai nénitől és férjétől is függ a jövőévi kenyér biztosi- tása. Csak úgy tudnak tovább dolgozni, gyermekeik tovább tanulni, ha most mindannyian közösen hozzálátunk a Táncsics tsz, az ország erősítéséhez — magyarázza a népnevelő. 3 Igen Vatainé emlékszik. Ve örömmel újságolja, hogy azért most legnagyobb fia már pótolta, amit régen nem tehetett meg. „Éppen a napokban irta — mi boldogan élünk családommal s most azon dolgozunk, hogy mások is azok legye­nek. Olyan jó látni, mikor hazajönnek szépen felöltözve, jókedvűen. Sándoréi tavaly konyha-, idén szobabútort vettek pedig már család is van" — meséli bol­dogan. — Könnyű most a fiataloknak. Bezzeg a mi időnkben egy emberöltő kellett hozzá, míg mindezt meg tudtuk venni. Mi nyolcán voltunk testvérek, mind dol­goztunk ha volt mit, mégis éheztünk. Az elvtársnő emlékezhet rá, hiszen a férje is járt inségmunkára — mondja az egyik népnevelő —, most itt a munka- alkalom, még kevés is a munkás, pedig most magunknak dolgozunk. Vatai Sándorné és a népnevelők ha- sonlítgatják a múltat és jelent. Szó ke­rül a háború borzalmairól is, melyben mindig csak a szegény ember áldozta a vérét, más vagyonáért. Vatai Sándorné, a nyolcgyermekes édesanya emlékszik annak szenvedéseire. Nem kér belőle. Meséli, hogy már gyermekei is komoly békeharcosok, még Valika is, pedig 6 már a felszabadulás óta született, mert ö sokat mesélt nekik a múlt rendszer ne­héz, küzdelmes életéről, s a háború bor­zalmairól. — Éppen azétt, hogy ne legyen há­— Milyen munka folyik most a tsz- ben? — kérdezi Vatai Sándorné H. Kiss Erzsébetet. — Kukoricavetés, négyzete sen — feleli a népnevelő s már mu­tatja is, milyen szerszámmal, s hogyan kell azt végezni. Felajánlja, hogy ad a szerszámhoz anyagot. Vatai Sándor, aki ügyes ember, majd elkészíti. „Nem szükséges, van nekünk is anyag hozzá, de lehet, hogy inkább a kertészetbe megyek dolgozni ahogy az időm engedi, hiszen oda ősz tottak be — mondja Vatai Sándorné —, a gyerekek is fognak segíteni, hiszen ta­valy is jöttek velünk." Későre jár már. Több mint három óra telt el azóta, hogy a népnevelők idejöt­tek. De Vatai Sándorné még megmutatja a fényképeket gyermekeiről, s öt uno­kájáról. Asztal köré gyűlnek, s még kissé elbeszélgetnek a gyermekekkel. Búcsúznak a népnevelők. A .gyerekek­nek további' jótanulást kívánnak. Vatai Sándorné mosolyogva fog kezet tagtár­saival. Rövidesen találkoznak a munká­nál. Megköszöni a vendéglátást, „Jöjje­nek el máskor is!" — mondja. A népnevelők örömmel mennek haza felé. Vatainé komoly, szorgalmas asz- szony. Ha megígérte, el is fog jönni. m Vatai Sándornénak és gyermekeinek megváltozott az élete a felszabadulás óta. Azelőtt inségmunka, napszámosmunka volt a részük, ma nyugodt, biztos az életük, boldog gyermekek veszik őket körül. Ezt a sok szép jutalmat jó mun­kával kell megköszönnie a Táncsics tsz földjén. Nem ülhet otthon. Gondoljon csak arra hogy a múlt rendszerben, az urak Magyarországán ilyen aszályos év után éhínség, nyomor várt volna a nyolc­gyermekes családra. Ha azt akarja, hogy gyermekei élete továbbra is ilyen boldog legyen, most tanuló gyermekeié pedig még szebb, ak­kor ne késlekedjen, menjen ki a tsz-be, ott nagy szükség van az ő két munkás­kezére. Ezzel tartozik gyermekei jövőjé­nek. A jászberényi járásban napról-napra erősödik a tanács és a dolgozók kapcsolata A községi közigazgatási szervek munkájának megjavítását elősegítik járási tanácsaink. Ezen a téren jó példát mutat Kuti György titkár elvtár?, aki a jászberényi járási ta­nácsot következetes munkával, a dol­gozó tömegek bevonásával irányítja. A járási tanácstagok ebben az évben 14 fogadóórát tartottak. Mindegyikon nagy számban je­lentek meg a dolgozók. Kuti elvtárs Alattyánban tartott fogadóórát. Harmincöt dolgozó for­dult panasszal hozzá. Többen a köz­ség adókönyvelését kifogásolták. Pa­naszukra a pénzügyi osztály felül­vizsgálta a helyi tanács munkáját és a dolgozók sérelme elintézést nyert. Jászágón Cs. Nagy járási tanács- elnökhelyettcs fogadóóráján 52 dol­gozó jelent meg. Kérték, hogy Jászárokszállásről az orvos ne csak hetenként, ha­nem sűrűbben látogasson át hozzájuk. Azóta az orvoskérdés megoldódott a községben. A tanácstagi beszámolók is igen népesek. A járási tanácstagok közül eddig huszonkettőn tartottak beszá­molót. Az egyiken Jászágő dolgozó parasztjai vállalták, hogy a puszta­monostori bekötőút mielőbbi elkészí­téséhez társadalmi munkában 218 munkanappal járulnak hozzá. Ezen­kívül megígérték, hogy 84 munka­napon 33 igával is segítik az útépí­tést. A járás területén állandóan növek­szik a tanácsüléseken megjelenők száma. Jászboldogházán például gyak­ran megtörtént, hogy a megjelent tanácstagok kis létszáma miatt el kollett halasztani a tanácsülést Legutóbb, mikor a község tervét tárgyalták, a tanácstagok 99 szá­zaléka és 80 dolgozó jelent meg. A dolgozók különböző javaslatokat tettok a terv mielőbbi és minél jobb teljesítésére. Erdős Béla elvtárs azt ajánlotta, hogy az utak és hidak karbantartá­sára előirányzott összegből minél több anyagot vegyenek, a karbantartást pedig társadalmi munkában saját maguk végezzék el. A tanácstagok nemcsak irányít­ják a dolgozókat, hanem beadási és egyéb kötelezettségük teljesí­tésében is élenjárnak. Petasi Vendel jászfényszarui tanács­tag például vállalta, hogy április 4 tiszteletére eleget tesz öt hold földje után járó egész évi tojás- és so­ványbaromfi beadási kötelezettségé­nek. A járási állandébizottságok közül legjobb munkát a pénzügyi állandó bizottság végez. Kontra József el­nök elvtárs vezetésével felülvizsgál­ták a pénzügyi osztály munkáját. Az akták számának csökkentése és a dolgozók ügyelnek gyorsabb elvégzése érdekében javasolták, hogy a községekben minden hé­ten tartsanak adónapot. A he­lyes pénzgazdálkodás érdekében elhatározták, hogy a pénzügyi osztály minden héten megvizs­gálja cgy-cgy község pénzügyi munkáját. A tanácsülések, beszámolók és fo­gadóórák megszervezéséhez kellő se­gítséget biztosít a járási tanács a községi tanácsoknak. Miryden község­hez beosztották a járási tanács egy- egy dolgozóját, aki személyileg fele­lős a jő előkészítéséért. A fogadóórák és beszámolók nagy látogatottsága azt bizo­nyítja, hogy a dolgozók maguké­nak vallják a tanácsot. Ez abból adódik hogy a felmerült panaszokat nyolc napon belül elin­tézik és annak eredményéről minden esetben Írásban értesítik a dolgozó­kat. A Békevilágtanács április 10-én Budapesten megkezdi tanácskozásait A szervezett békeharc legfelsőbb irányító szerve a Béke Világtanács. 1950 novemberében alakult meg-a Varsói II. Békevilágkongresszuson. Olyan szervet hoztak létre, amelynek tagjai: valamennyi ország képviselői, mely azokat az ál­lamokat is magábafoglalja, melyek egyelőre nem tagjai az ENSZ-nek. Feladata az ENSZ ellenőrzése és a tartós, szilárd béke megteremtése. Azóta több, mint két év telt el. A Béke Világtanács megmutatta, bogy a haladó, békeszeretö emberiség élő lelkiismereteként tölti be hivatását. A világot átfogó győzelmes békemozgalom legfelsőbb harci vezérkaraként vette kezébe a békéért folyó küzdelem irányítását. Többízben fordult az ENSZ-hez és felszólí­totta az emberiség iránt vállalt kötelessége teljesítésére. Az elmúlt két évben háromszor ülésezett és minden egyes ülése fontos határkő volt a nemzetközi békemozgalom történetében. 19öl tavaszán a Béke Világtanács első ülészakán született meg az öt nagy­hatalom békeegyezményét követelő felhívás. A következő ülésszakon. 1951 novem­berében Becsben fontos határozatok születtek a német és japán békeszerződésről és Koreáról. Különösen jelentős állomása volt a békemozgalomnak a Béke Világtanács­nak 1952 júliusában Berlinben megtartott rendkívüli ülésszaka. Itt hoztak hatá­rozatot a baktériumháború kivizsgálásáról. Itt határozták el a Népek Békekon­gresszusának összehívását, hogy harcra mozgósítsák a népeket a békéért, hogy elhárítsák az imperialisták előkészítette újabb háborút. Messzire szállt a népek harcos képviselőinek szava: A békét meg lehet menteni, a hékt meg kell men­teni. Bécsben olyan határozatok születtek, amelyek az emberiség legégetőbb kér­déseinek megoldására mutatnak utat. Meg kell szüntetni a dúló háborúkat Ko­reában, Vietnamban, Malájföldön, hogy béke legyen. Be kell tiltani a pusztító fegyverek használatát, rá kell kényszeríteni a tőkés hatalmak kormányait a tár­gyalásra, hogy béke legyen. Ilyen körülmények között rendkívül jelentősége van annak, hogy a Béke Világtanács negyedízben most, április 10-én ül össze. Ez alkalommal hazánk fővárosában, Budapesten. Szolnok megye dolgozói is a szocializmust építő magyar nép eddigi ered­ményeinek elismerését látják abban, hogy a Béke Világtanács Magyarországot választotta tanácskozása színhelyéül. Békeszerető népünk a felszabadulási hét győzelmeivel még harcosabb elszánt­sággal köszönti a Béke Világtanács budapesti ülését. Nemzetközi bókeiiarcosok nyilatkozatai a Békevilágtanács budapesti ülésszakáról Kuo M o-z so, a Béke Világ­tanács Nemzetközi Sztálin-békedíjjal kitüntetett alelnöke, Yves Frage és James Endicott, a Béke Világtanács Nemzetközi Sztálin-békodijjal kitün­tetett tagjai nyilatkozatot adtak a Béke Világtanács budapesti ülé­séről. Kuo Mo'Zso, a Kínai Népköztársaság Népi Köz- igazgatási Tanácsának alelnöke, a Békevilágtanács Nemzetközi Sztálin- békedíjjal kitüntetett alelnöke, a Kí­nai Békebizottság elnöke a követ­kezőket mondotta: A világ becsületes embereinek a tartós békére irányuló törekvése megerősödött. Egyöntetűen és forrón nyilatkozott meg ez a törekvés a népek békekongresszusán, s ugyan­akkor megmutatkozott abban az el­lenállásban is, amely az ;,ázsiaiak felhasználása az ázsiaiak ollen“, vagy ,az európaiak felhasználása az európaiak ellen‘‘ politikával szem­ben megnyilvánul. — A népek függetlenségét és a vi­lág országainak nemzeti biztonságát ma súlyos veszély fenyegeti. A füg­getlenség és a nemzeti biztonság tiszteletbentartása, a béke megvé­dése és a jóvátehetetlen pusztítások elhárítása érdekében a világ népei mélységes reménységgel fordulnak a Béke Világtanács felé. Ez a szellem hatja majd át a bu­dapesti tanácskozást, amelyet a Béke Világtanács tagjainak közös erőfeszí­tése és a béke valamennyi hívének támogatása jellemez. Ezért kell a Béke Világtanácsnak komoly sikere­ket elérnie azoknak a törekvéseknek megvalósításában, amelyeket a világ becsületes emberei sürgetnek. Yves Farge, a Francia Béketanács elnöke a kö­vetkező nyilatkozatot adta: — A francia békemozgalom minden tevékenysége a Béke Világtanács budapesti ülésének nagyszabású elő­A Jórműlavfló fiataljai felkészültek a vas- és fémgyűjtésre A ezolnolki Járműjavító Vál­laltit munkásai nagy le’kesedés’ sei várják a fémgyüjtő hónap megindulását- Munkájuk köz­ben itt is ott is láttak rozsdás vaednraboikat, fémhulladékokat Megállapították, hogy sok új gép, traktor készülhetne ezekből. — Mindenképpen meg kell sze­reznünk az elsőséget az üzemek közötti versenyben — mondotta Karkecz Judit raktáros. Javaslatára csakhamar 15 fő" bői álló fémgyüjtő brigád ala­kult, s máris 1940 kg vasat ké­szítette kellő, hogy a fémgyüjtő hónap első napján azonnal ma­gukhoz ragadhassák a vezetést. Palla Dezső ifjúmunkás maga látott munkához- Március 30-ig 185 kg fehér* és vörös-fémet gyűjtött össze. A Járműjavító többi fiatal dolgozója ugyancsak körülnézett már a műhelyek zugaiban, s mintegy 3000 kg kü­lönféle hulladékanyagot gyüj töttek össze­Hiba azonban, hogy a Jármű­javító DISZ-sziervezete még nem sokat tett, hogy a fiatalok lelkes munkáját megszervezze és a fémgyűjtést rendszeressé tegye. A fiatalok lelkes kezde­ményezése sokkal eredményes- sebbé válna, s a Járműjavító fiatal munkásai meg is érde­melnék a DISZ-szervezet hatha­tós támogatását, hogy valóban sikerüljön a fiatalok célkitűzése, megnyerjék az üzemek közötti fémgyüjtővers.enyt­Olvasd, tanulmányozd Pártépítést készületét szolgálja. A Béke Világ- tanács ülésének napirendje ugyan­azt a három jelszót foglalja magá­ban, amelyet mi a március 22-én ren­dezett ,,Nomzeti Napunk“ központ­jába állítottunk. Ezen a napon Franciaország városaiban és falvai­ban békebizottságaink gyűléseken tüntettek a bonni és párizsi háborús egyezmény ellen, követelték a béke­egyezmények megkötését, a nemzeti függetlenség tiszteletben tartását. Hazánkban a népek bécsi kongresz- szusának igen nagy visszhangja volt. A francia dolgozók meggyőződése, hogy a nemzetközi feszültséget meg lehet oldani és ez a meggyőződés megerősíti népünk békeakaratát. A Béke Világtanács budapesti ülése után az emberek újabb alapokat ta­lálnak a cselekvésre, s újabb lehető­ségeket az összefogásra. James G. Endicotí. a Kanadai Béketanács elnöke nyi­latkozatában a következőket mon­dotta: — A népek bécsi békekongresszusa Kanadában nagy érdeklődést, szé­leskörű vitákat váltott ki. A kön­résszé son részt vett 31 kanadai kül­dött és megfigyelő többszáz gyűlé­sen s minden lehető módon ismer­tette a tanácskozás eseményeit, hang­súlyozva, hogy a népek fajra, nem­zetiségre és gazdasági rendszerre való tekintet nélkül békét akarnak. Kanadában minden erőnket a koreai tüzszünet és az öt nagyhatalom béke- egyezményének megkötése érdekében összpontosítjuk.. A kanadai nép mind fokozottabban támogatja a bé­kemozgalmat. Reméljük, hogy a Béke Világtanács budapesti ülése még ha­tásosabbá teszi azt a harcot, ame­lyet a népek a békéért és a nemze­tek biztonságáért vívtak. Az erő­szak szellemének helyét a tárgyalá­sok szelleménok kell elfoglalnia __ mo ndotta befejezésül James G. Endicot. (MTI). Szerelni keli a hivatásunkat, fa Hitványainkat (Varga József tanár az orosz nyelvoktatás módszeréről) „Nem szabad azt gondolniuk, hogy a pedagógus pálya, közelebbről az orosz nyelvi szak megkedveltetése va­lami jó időben alkalmazott ügyes fo­gáson múlik. Évek szívós és követke­zetes munkája kell ahhoz, hogy a ta­nítványok meglássák a nevelői pálya nagyszerű hivatását és maguk is ked­vet kapjanak hozzá. Csak néhány példa: Köztudomású, hogy orosz nyelvet és irodalmat taní­tani nem könnyű dolog. Tanítás köz­ben aznr'-an számtalan olyan mozza­nat adódik, mikor ki lehet és ki kell domborítani, hogy mit jelent egy nyelvnek, közelebbről egy világnyelv­nek az elsajátítása. Magam is több nyelve- beszélek, s a jobb nyelvérzékű gyermekek is égnek a vágytól, hogy megtanuljanak egy nyelvet. Nagy sze­repe van a jó időben alkalmazott di­cséretnek. Az a tanuló, akit az osztály előtt dicsérünk meg, s akinek nyelv­érzékét „nagyszerűnek" jelentjük ki, akinek dolgozatait mintaképpen a töb­bieknek megmutogatjuk, már egészen bizonyos, hogy el is kötelezte magát valamelyik nyelv mellett. Évfolyamon­ként akad ilyen 3—4. Ezekkel a tanulókkal hetenként egy­szer „társalgást'- folytatok, rádiót hall­gatok, s lingafon lemezeket forgatok. A tanuló mindjobban azt érzi, hogy „tud" egy nyelven. Néha-néha egy könyvet is adok neki, mondván: „Te már ezt úgyis eredetiben tudod ol­vasni". Egészen bizonyos, hogy akár­mennyire meg is kell érte dolgoznia, mindenképpen elolvassa, nehogy róla azt mondják, hogy még most sem tud egy könyvet eredetiben olvasni. Ilyenformán, anélkül, hogy konkré­ten irányítani kellene a tanulókat a nyelvi pályára, az lesz az eredmény, hogy pl. az én 23 létszámú IV. osz­tályomból önként 9 tanuló jelentkezett pedagógus pályára. Vagy: a szakkörök engedélyezett létszáma legfeljebb 25 fő, mégis mikor év elején hirdettem a szakkört, 47 jelentkező volt. Kény­telen voltam csak a legkiválóbbakat meghagyni. Az orosz nyelvi Rákosi versenyre pedig 24 tanuló jelentkezeti, mikor a többi tárgyakból 10—5—1 jelentkező volt csak. Már két tanítvá­nyom van az „Oleg Kosevoj" szov­jet ösztöndíjas iskolában is. Röviden: szeretni kell a saját hiva­tásunkat, szeretni kell a tanítványain­kat. s figyelemmel kell kísérni az arra érdemeseket. Nálam a korrepetálás azt jelenti: rgemcsak az elmaradókkal kell; foglalkozni. S nem utolsó sorban úgy, kell szaktárgyainkat elsajátítani, hogy, tanítványaink kénytelenek legyenek ^ megbecsülni munkánkban fáradozásain- J kot.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom