Szolnok Megyei Néplap, 1953. március (5. évfolyam, 52-77. szám)

1953-03-24 / 73. szám

1953 március 26. SZOLNOKMEGYEI NÉPLAP 3 A jászberényi lakásépítők április 4-re elkészítik egy 24 családos lakóház földszintjét Falusi Igs&áaz ráké eszi falva! dolgossó paraszt példáját érdemes követni tosították a munkaterületet is. Bánfi Ferenc fiatal kőműves brigádvezető csoportja nevében beszélt. Azt Ígérte, hogy 142 szá­zalékkal ünnepük április 4~ét. Csatlakoztak a többiek is- Elkezdődött a verseny. — A Bánfi brigád hozzálátott a mun' kához- Felosztották képesség és erő szerint a munkát. Másnap már, mikor kijöttek a munka­helyre. a legelső helyen olvas- hatták nevüket, eredményeiket a nagy táblán- A Bánfi kőmű- ves'brigád 151 százalékát'hirdet, ték a fehér krétával írott betűk és számok- Aztán így volt a többi napon is. A brigádvezető a legfiatalabb, de a legjobb szak- munkás is. Ezért választották vezetőnek a csoport tagjai. Ma­gánvállalkozónál dolgozott a múltban- — Komolyabb önálló munkával nem igen bíztálk meg s így keveset is tanult — Bezzeg jó voltam vízhordó­nak. Nálunk ma már a tanulók is különb munkát végeznek, ÉLENJÁRÓ TRAKTORISTAK Csőr Ferencnek, a fegyvernek! sztahanovista traktorosnak a gép­állomás vezetősége nem biztosított másodtraktorost. Ennek ellenére 8 nap alatt 77 hold talajmunkát vég­zett a "kisújszállási Petőfi tsz-ben. Versenytársa Andrási István, ugyan­csak 77 normálholdat teljesített 8 nap alatt. Orosz Mihály jászkisérl DISZ-tag traktorísta, R 22-es géppel 9 nap Ezt ágy tudják elérni, ha szünte­lenül népszerűsítik az olyan élenjáró­kat, mint H. Tóth Mihály, Hegedűs János, Bakondi István dolgozó pa­rasztok. Az élenjárók népszerűsítése mellett nem feledkezhetnek meg a lusták; szabotálók felelősségrevonásá- ról sem. Vonatkozik ez a rákóezi- falvai tanács vezetőire is. A község tojásbegyüjtési tervteljesítéssel na­gyon el van maradva, mindössze 20 százalékra teljesítették. Sok az olyan hanyag dolgozó paraszt, mint Takács Mihályné, aki 3 kg baromfival, 66 db tojással és Abel Antal, aki 365 db tojással tartozik. A rákócaifalvi dol­gozó parasztok kövessék a Falusi Ignácok példáját, akik a felszaba­dulási héten a tej-, tojás- és a ba- romfibeadási kötelezettségüket 100 Napközi otthont létesítenek a mezőtúri tsz-ek A mezőtúri Béke termelőszövetkezet vezetősége megértette pártunk és kor­mányzatunk felhívását a nők fokozott bevonására. A vezetőség tagjai a felsza­badulási hét kezdete előtt személyesen keresték fel a tsz női tagjait. Ennek lett az eredménye, hogy a hét folyamán a szövetkezet kérészeiében, a fűztelepítés­nél, valamint az erdősáv beépítésénél 160 női tag álit munkába. A női tagok mozgósításában jó mun­kát végeztek a tsz pártszervezetének nép­nevelői, akik egyenként beszélgettek a női tagokkal és meggyőzték őket a mun­kában való részvétel fontosságáról. A termelőszövetkezetek között meg­kezdődött a napköziotthon létesítési A NÉPLAP ankétia nyomán A kivételes kiszolgálás miatt elbocsátották a szolnoki 71. számú Népbolt vezetőjét ÖT ÉVVEL EZELŐTT VETTE BIRTOKÁBA A DOLGOZÓ MAGYAR NÉP A NAGYIPARI ÜZEMEKET mint akkor a fiatal segédek. Most pótoltam az elmaradotta­kat. Megismerem a rajzokat, meg A SZOVJET KŐMŰVESEK TAPASZTALATAIT. Felderül az arca, mikor a má­ról beszél. Tudja, hogy az ő kis­fiára nem vár már keserű inas" sors, nem lesz vízhordó- Ezért versenyzik most. Tudja, hogy a felszabadulás adta mindezt neki­De mások is így gondolkoz­nak most a munkahelyen. A Bartók segédmunkás brigád 144 százalékot teljesít. Az ipari ta­nulók is nagyszerűen kitettek magukért, 123 százalékra telje- sítették tanulónormájukat. A felszabadulás gondolata tölti most el az építkezés dolgozóit- Most már arról beszélgetnek maguk között, hogy mégsem 4-re, hanem már elso’ére telje­sítsük a, felajánlást. Mégis fog- ják valósítani, méltón akarnék ünnepelni ápriils 4-én. alatt 46 holdat munkált meg a tisza- siilyi Sallai tsz-ben, ezért 75 munka­egységet írtak a javára. 9 napra 600 forint munkaegységelőleget és 150 kg gabonát kap. Nagyar Béla négygépes brigádja Fegyvemeken a Vörös Csepel tsz-ben 5 nap alatt 173 hold talajmunkát végzett. S a blgádban minden trak­toros teljesítette műszaknormáját. százalékig teljesítették. Falusi Ignác tojásbeadását EGÉSZ ÉVRE 100 SZÁZALÉ­KIG TELJESÍTETTE. Nemcsak az első negyedévre, Tiszaföldvári dolgozó parasztok Kiss Mihály, Dindoffe] László. Szanda Káfoly és Bede Gábor be­csületes dolgozó parasztokra lehetnek büszkék. Ok már mindenből teljesí­tették beadásukat. Tiszaföldvár be­gyűjtési tervének teljesítését N. Ko­vács István, Katona Gáborné, Seres András, Kapusi János, Méhész Mi­hály és Johann Lászlóhoz hasonló hanyag, lusta emberek gátolják, akik az első negyedévi beadásukkal is hátralékosak. mozgalom. A Béke, Bercsényi, Haladás, Petőfi, Szabad Nép és a Sallai termelő- szövetkezet napköziotthon létesítésével is elősegíti az asszonyok munkába való be­vonását. A Sallai tsz vezetősége jól mozgósí­totta a tagokat a tavaszi munkák sürgős elvégzésére. Tavaly is élenjártak a me­zőgazdasági munkákban. Ebben a gazda- sági évben sem akarnak szégyenben ma­radni. Az összes tavaszi vetést — a gyapotot és kukoricát kivéve — befejezték. A tavalyi tapasztalatok alapján igyekeztek korán elvégezni. Már 25 hold cukorrépa­vetéstervüket is teljesítették. Már az elmúlt évben felépült az a hatalmas tömb ház, melybe a jászberényi új gyár dolgozói költöztek be. Messziről feltűnik a sokablakos sárga épület. 48 család lakik most ebben a mo­dern házban, műszaki vezetők, vasmunkások, olyanok, akik ta­lán egykor csak a zsíros gazdák istállójában hajtották álomra fejüket. Most újabb munka kezdődött el- Egy huszonnégy lakásos épü­let»! ,,ragasztanak“ az anyához. A 62/2 Vállalat munkásai dol­goznak itt. Az ő kezük nyomán emelkedett ki a földszintes há­zak tengeréből az anyaépület is. Ha nem hallanánk a kőműves kalapácsok kopácsolását, s nem látnánk a hajladozó kőművese­ket, azt hihetnénk, hogy valami anyagraktár udvarán vagyunk. Máglyába rakva várnak bedol­gozásra a téglák, deszkák, pal­lók. Ahogy közeledik április 4-e. úgy gyorsul az építkezésen a munka- Eredetileg úgy tervez­ték. hogy április 10"re készítik el az épületet a pincétől a_ föld­szint magasságáig. Március 20-án reggel azonban újabb fel­ajánlásokat tettek a dolgozók s kollektiven határozták el, hogy $ NAPPAL ELŐBB, már április 4-re elkészítik föld­szinti födémet. A műszakiak megígérték, hogy a zonal fel­bontják a tervet s a munkalapo­kat hamarosan eljuttattják . a dolgozókhoz. így is történt. Biz. A sztálinvárosiak felhívását me­gyénk dolgozói is lelkesen követik. Dolgozó parasztságunk, számos köz­ségben a tavaszi munkák mellett a . begyűjtési tervek teljesítésével ké­szül a felszabadulási hétre. Hazánk felszabadulásának 8. évfordulóját így ünnepük méltóan falvaink dolgozó parasztjai. Jászandrás dolgozó parasztsága a felszabadulási hét első két napján 6700 db tojást és 123 kg baromfit adott beadási kötelezettsége teljesí­tésébe. Lelkes hazaszeretetüknek ily- módon adták ékes bizonyítékát. Tud­ják, maguknak adnak, amikor ezt a legalapvetőbb kötelességüket teljesí­tik. A j ás za ti (Írásiak tovább fokozzák eredményeiket. A dolgozó parasztok n, vasárnapi agitációs - napon v BÉKEVÉDELMI SZERZ&DESE- KET KÖTÖTTEK. 40 dolgozó paraszt vállalta; hogy ha­táridő előtt két nappal 100 százalé­kig teljesíti első negyedévi baromfi-, tojás- és tejbeadási kötelezettségét. A vasárnapi agitációs nap kezdeti eredményei biztatóak. A párt és a ta­nács vezetőin múlik, miként tesznek eleget a jászandrási dolgozó parasz­tok vállalásuknak. A pártszervezet és a tanács gondoskodjon arról,, hogy pár nap alatt az egész község kö­vesse az élenjáró 40 dolgozó parasz­tot. Fokozzák a felvilágosító mun­kát és a példamutatók népszerűsí­tését. A kengyeli tanácsnak hasonló a feladata. Mielőbb szervezzék meg a begyűjtési versenyt. A felszabadulási hét első napján a kengyeli dolgozó parasztok 1440 db tojást, 50 kg baromfit, 300 liter te­jet adtak a beadásba. Ha előbb meg­szervezik a versenyt; duplájára emel­kedett volna a beadott termékek mennyisége. A begyűjtési állandó bizottságnak többet kell foglalkoznia a dolgozó parasztokkal. De elsősorban nekik kell példát mutatniok. A pártszer­vezet nagydbb gondot fordítson a be­gyűjtési tervek teljesítésére. I A VASÁRNAPI AGITACIOS NAPOT NEM SZERVEZTÉK MEG. Törökmiklóson az agitációs vasár­napot követő napon, március 23-án, a dolgozó parasztok 5450 db tojást vittek a begyűjtő helyre. A hétfői eredmény a tanács vezetőit ne tegye elbizakodottá. Hiszen Tiszapüspökin többet adtak be egy nap alatt. Fo­kozni kell a begyűjtés ütemét, mert első negyedévi tojásbeadási tervüket mindössze 36.7 százalékra teljesítet­ték, A felszabadulási héten idáig 500 dolgozó paraszt csatlakozott Török­miklóson a sztálinvároslü: kezdemé­nyezéséhez és tettek ígéretet be­gyűjtési terveik teljesítésére. A ve­zetők gondoskodjanak arról, hogy a versenyvállalást tett dolgozó parasz­tok példáját ezekben a napokban még sokan kövessék. A Szolnokmegvei Néplap szerkesztő­sége szolnoki Papírgyárban tartott an­kétjén bírálták a Szolnoki Kiskereske­delmi Vállalat munkáját is. Az ankétről megjelent cikkel kapcsolatban Simon Jó­zsef elvtárs, a Szolnoki Kiskereskedelmi Vállalat igazgatója többek között az alábbiakat közölte szerkesztőségünkkel: „A Kiskereskedelmi Vállalat részéről állandó figyelemmel kísérjük az egyes áfudák vezetőinek ‘és eladóinak dolgo­zókkal szembeni magatartását és ahol észrevesszük, hogy kivételezés, protek­cionizmus kezd kifejlődni, nyomban megtesszük a megfelelő megtorló intéz­kedéseket. így a legutóbbi időben áruda­vezetőkre és eladókra részben fegyelmi, részben rendbírság büntetést szabtunk ki, mert nevezettek rokonaikat tilalom ellenére is kiszolgálták, egyes esetekben pedig kedveztek hozzátartozóiknak. A 71-es áruda vezetőjét, mivel rokon részére nagyobb mennyiségben szolgál­tatott ki burgonyát, mint a megengedett mennyiség, fegyelmi úton azonnali ha­tállyal elbocsátották. Az 1. sz. bolt egyik eladójára, mert saját részére biztosított árut, pénzbüntetést, a 6. számú volt el­adójára, mert a tilalom ellenére hozzá­tartozóját nagyobb adaggal szolgálta ki, | pénzbüntetést róttunk ki. A 10. áruda egyik eladóját ugyancsak rokonnak tila­lom ellenére való kiszolgálása miatt — áthelyezés fegyelmi büntetéssel sújtot­tuk. Árukiadásnál tapasztalt figyelmet­lenség, 2 esetben kivételező magatartás és késó'i nyitás miatt egy esetben szab­tunk ki rendbírságot, míg a 30. sz. áruda vezetőjét, mivel munkahelyéről távolmaradt, alacsonyabb beosztásba he­lyeztük. A dolgozók ellátásának minél ponto­sabb kielégítése érdekében eddig is min­dent megtettünk és a jövőben is min­dent meg fogunk tenni." DICSÉRETET ÉRDEMEL A kenderes! Vörös Csepel tszcs tagjai a gyapot és a kukorica kivé­telével minden tavaszi növény veté­sével végeztek. Árpát, zabot kereszt- sorosán juttatták a földbe. A tagság teljes számban és nagy szorgalommal veszi ki részét a munkából. A csa­ládtagok nagyrésze is dolgozik, s je-v lenleg a 60 holdas rizstelep építését5 végzjk. Öt évvel ezelőtt, 1948 március 25_én a dolgozó nép hatalmas győzelmet ara­tott, új honfoglalóként elhódította a tő­kés kizsákmányolóktól a száz alkalma­zottnál többet foglalkoztató ipari válla­latokat. Hogyan sikerült ez a nagyszerű hős­tett? Hogyan tudott a magyar munkás- osztály diadalt aratni a tőkések felett? A magyarázat egyszerű, a munkásosztály harcát segítette a párt, vezette a küzdel met a magyar nép nagy tanítómestere. Rákosi Mátyás. A párt a nap minden órájában figyelemmel kísérte a tőkések garázdálkodásait, leleplezte azt és a dolgozók ezrei, tízezrei híven követték azokat az útmutatásokat, amelyeket a párt adott a nemzet vagyonának, így az ipari üzemek felszerelésének, berendezé­sének megmentésére. A párt volt az, amely biztosította, hogy a töltések ne tudják kivonni tőkéjükéi a gyárakból, s ezzel kc. nyértelcnné tenni ezreket; a párt volt az, amely gondoskodott arról, hogy a tőkések minden gonoszsága és rosszindulata ellenére, épségben maradjanak a munka gépel, melye, ken majd új, győztes termelési csa­tára indulhatnak dolgozóink. A magyar munkásosztály határtalan lelkesedéssel és örömmel fogadta az ipari üzemek államosítását. A gyárak homlok­zatára felröppentek a vörös zászlók, a nemzeti lobogók, hirdetve, hogy ebben az országban már a dolgozóké a gyár és az üzem. Hihetetlen gyorsasággal festik serény kezek a táblát: —„Éljen az álla­mosított Kistext" — írta a Szabad Nép, beszámolva a munkások nagy öröméről. A Magyar Optikai Művek — s számos más gyár munkássága — kormányzatunk­hoz küldött táviratukban írták: „...lel­kesedéssel és örömmel vesszük tudomá­sul a demokratikus magyar kormány kor­szakalkotó törvényjavaslatát..." A tőkésekre mért csapás hatalmas volt. A gyárak, üzemek régi gazdái, a pénz emberei a felszabadulás ntán felhasználva az Inflációt, a munkásosztály vérét szlpolyozva hatalmas összegeket harácsoltak össze. 1346—17-ben a tőkések már azt hitték, hogy visszaragadhatják elvesztett uralmukat, s már nagyon berendezkedtek a vezérigazgatói szobákban, ahova mnnkásember alig tehette be a lábát. Nem riadtak vissza semmi gaztettől és míg kizsákmányolták az elérhető legna gyebb haszon érdekében a munkásokat adócsalástól kezdve valutaeltitkolásig mindent elkövettek. Az 1948 március végén államosított vállalatok 75 százalé­kának priusza volt az akkori gazdasági rendőrségen. Az államosítás idején az ország már nyolc hónapja a tervgazdál­kodás útján haladt, a nagyipari vállala­tok tőkése vezetőinek azonban a legki­sebb gondjuk volt ,hogy az állami ban­kok által nyújtott hiteleket a nemzet- gazdaság érdekeinek megfelelően hasz­nálják fel. A tőkésekre mért csapás után termé­szetesen a suttogó propaganda folyton - folyvást, imamalomként szajkózta, hogv az államosított vállalatok tőkés vezetés nélkül csak ráfizetéssel gazdálkodhatnak, a munkások, nem értenek a nagy válla­latok vezetéséhez, hiányzik majd a tő­kés kezdeményezése. öt év távlatából a napfénynél Is világosabban látja a dolgozó ma gyár nép, hogy a szocializmus döntő fölénnyel rendelkezik a proift haj­totta anarchikus tőkés termelés felett és csak a szocialista gaz. dálkodás biztosítja a leggazdaságo. sabb termelés megszervezését, a szo­cializmust építő ország gondoskodik csak emberhez méltóan a dolgo­zókról. A tények beszélnek: a győri Wilhelm Pieck Vagon és Gépgyár például a fel- szabadulás után félig romokban hevert. Az akkori tőkés gazdálkodás nem is gondolt arra, hogy teljes egészében újjá­építse, arról pedig szó sem esett, hogy fejlesszék. Ma már a dolgozók a győri Vagongyárban is nagyszerű új gépekkel harcolnak a többtermelésért és például a két tonnás szovjet légkalapács mintegy tíz százalékkal növeli a műhely kapaci­tását. 1949 óta többszáz szovjet gépet, esztergapadot, horizontált, csiszolót, fo­gaskerékmegmunkálót, különféle auto-| mata és félautomata gépet kaptak a győ-1 riek a Szovjetuniótól s az új munkacsar- * A héki Táncsics termelőszövetkezet területén dolgozna a mesterszállási gépállomás tíz erőgépje. A traktoro­sok azonban délelőtt 10 órakor áll­nak munkába és délután 4—5 óra tájban már abbahagyják. így aztán a tíz erőgép napi toljesítménye mind­össze 20 hold. Rákosi elvtárs decem­ber lö-i országgyűlési beszédében rá­mutatott arra, hogy gépállomásaink feladata, minél nagyobb segítséget nyújtani termelőszövetkezteink ré­nokokban már sokkal egészségesebb kő-* rülmények között dolgozhatnak. A hódmezővásárhelyi Mérleggyir, a gyöngyösi Váltó- és Kitérőgyár, az öt­éves terv sok új gyára és üzeme mind azt bizonyítja, hogy a párt segítségével az államosítás után ipari fejlődésünk soha nem élt és gondolt fejlődéshez jut­hat. A tőkés egyéni kezdeményezést felvál­totta a dolgozó százezrek kezdeménye­zése. A tőkés viszonyok között, az ál­lamosítás előtt nem érvénysülhetett a munkások alkotó és újító, észszerűsítő kezdeményezése. A kapitalista viszonyok között elképzelhetetlen volt, ami azóta megvalósult: munkások tízezrei törik fejüket munkamódszerük megjavításán, újításokon, amelyek a munka termelé­kenységét fokozzák. Ót év távlatából azt is világosan lát- hatjuk, hogy megdőlt, mégpedig alaposan, a tő. késeknek az az „aggodalma“ hogy a munkásság legjobb képviselő nem ■ állják meg helyüket a vezetésben. Az államosítás után űjtípusú szocia. lista Ipari vezetők vették át a gyá­rak és üzemek Irányítását, s ezek az újtípusú vezetők nem trónolnak a párnázott vezérigazgalól szobák elérhetetlen magasságában, hanem meghallják a munkások hangját, javaslatait, azokat felhasználják az Irányításban és vezetésben. Az államosított gyárak és üzemek éléré került dolgozók megtanulták százszáza­lékig ^ érvényesíteni az egyéni vezetést, párosítva azt a legmesszebbmenő egyéni felelősséggel. Az államosítás után megváltozott a dolgozók életkörülménye, munkakörül­ménye, de óriási távlatok nyíltak meg iparunk fejlődése előtt is. Itt is a pél­dák beszélnek legszemléltetőbben: a ma. magyarországi tőkések nyolc év alatt, 1930—1938-ig 11 százalékkal emelték a gépgyártást. Ml a gépgyártás termelé­sét az ötéves terv végére 390 százalékkal emeljük, ez azt jelenti, hogy ahol 1949- ben egy gépet gyártottunk, ott most csaknem négy gép készül, ötéves tervünk során végleg rendezzük a gépgyártás tő­kés termeléséből adódott rendezetlenség get: a felszabadulás után a tőkések bű­nei miatt 22 üzemben mintegy száz kü­lönféle gépfajtát állítottak elő kezdetle­ges módszerekkel, fogyatékos felszerelés­sel. Az államosítás után a terv segítsé­gével áttértünk a nagyüzemi sorozat- gyártásra. Szerszámgyártásunk 1954-ben kilenc­szer többet termel, mint 1938-ban és há­romszor többet, mint 1949-ben, nem egyszer teljesen újszerű, újfajta gépeket, amelyeket a tőkések csak hírből, vagy legfeljebb külföldi prospektusok képei« bői ismertek. 1 Felszabadulásunk Idején 18 üzem. ben százféle különböző mezőgazda- sági gépet gyártottak, ötéves ter­vünkben a sokféle rossz gép helyett kevéstipusú, de kitűnő és csak na­gyon jó gépet ad iparunk a mező. gazdaságnak, így mintegy 26,100 traktort, 26C0 arató, és cséplőgépet. A párt segítségével végrehajtott álla­mosítás után olyan iparágak is fejlődés­hez jutottak, mint például a bányagép- gyártás. A múltban ezzel a tőkések sem­mit sem törődtek, mert nem biztosította számukra a megfelelő profitot. 1949-hez viszonyítva ötéves tervünkben tízszer több bányagépet gyártunk, egyre több önműködő fúrógépet, szovjet mintájú fejtő- és réselőgép, szállítóberendezés­biztosítja a több szénért vívott harc győzelmét. A magyar bányákban1 új gé-' pék kerülhettek, mert az államosítás után a magyar nép kezébe került a bányagépgyártás is. j A dolgozó nép honfoglalása a nagy­ipari üzemekben lehetővé tette, hogy iparunk az államosítás után áttérjen az egyedi gyártásról a tömeggyártásra, hogy fokozzuk a gépesítést, új és új találmá« nyokkal, szerszámokkal és eszközökkel vegyük le dolgozó népünk válláról a fi- zikai munka nehezét és szorosra vonjuk együttműködésünket a Szovjetunióval és a_ népi demokráciákkal. Csak az államo­sítás segítségével alakulhatott ki olyan viszony, hogy ipari üzemeinkben a kor­szerű szovjet gépek segíthetik a termelé­sünk fokozását. ’ i Öt évvel ezelőtt új honfoglalóként lé­pett a magyar nép, a dolgozó nép az iparig üzemekbe és az öt év alatt szinte felmérhetetlenül hatalmas győzelmet ara« I tott a gépek birodalmában is. J szére. Jó gépi munkával teremtsék meg a magasabb terméseredmények elérését. Hogyan akarja a mesterszállási gép­állomás a Rákosi elvtárs által meg­szabott feladatokat végrehajtani-? Sürgősen javítsák meg munkáju­kat. Ne veszélyeztessék a dolgozó nép kenyerét. BARTVAI SÁNDOR Szolnok, Járási Tanács A mester szállási gépállomás az erőgépek jobb kihasználásával segítse a héki Táncsics tsz munkáját

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom