Szolnok Megyei Néplap, 1953. március (5. évfolyam, 52-77. szám)

1953-03-24 / 73. szám

Szolmkmegyd N E P LAP | A MEGYEI PÁRTI 3r£t>T TSÁG -ÉíS éA MEG Y E 1 -T A N A C S- L-A PÚJA 1 V. évfolyam. 73. oám ( Ara 50 fillér 1953. március 26, csütörtök 4 mai •sfimban: A tlszatenyői Lenin tszcs nőtagjai eredményesen harcolnak a tavaszi munkák sikeréért. (2. o.) A jászherényi lakásépítők április 4-re elkészítik egy 24 családos lakóház földszintjét. (3. o.) A terv új ajándéka a szolnoki IX. kerület gyermekeinek. (5. o.) A mezőtúri tsz-ek szerdán megkezdték ti kukorica négyzetes vetését A mezőtúri termelőszövetkezetek szerdán hozzáfogtak a kukorica ve­téséhez is. Alkalmazták az agro­technikai eljárásokat. Csaknem az egész területen négyzetesen vetik a kukoricát és napraforgót. A Béke tsz-nek 639 liöld a kukorica vetésterve, s azon igyekeznek, hogy mindet négyzetesen vessék, hár a ter­vük csak 425 hold négyzetes vetést ír elő. Itt elsőnek Adám Sándor bri­gádja fogott hozzá délután, 5 kézi ültetővel, úgynevezett puskával a négyzetes vetéséhez. Előzőleg nagyobb területen megvonalozták a meghenge- rezett talajt keresztben és hosszában. Délután 2 órától este 6 óráig 2 hol­dat vetettek el. Csütörtökön azon­ban már korán reggel megkezdik mert megfelelően előkészítették nagy területen a talajt. A Sallai termelőszövetkezetben szintén a talajelőkészítést végezték délig. A meghengerezett talajon ve- tőgéppel keresztben is, hosszában is mészcsíkkal jelölték meg a kukorica tövek helyét egy 10 holdas táblán. Azután fogott hozzá a két munka­csapat 8 kéziültetővel a négyzetes vetéshez. Valamennyien szorgalmasan dolgoztak. Polgár Irén, Kun Mária, DISZ-fiatalok, Csider Istvánná, Só­lyom Ilona, Győri Eőza és a többiek estig 3 holdat vetettek el. A Szabad Nép tsz-ben sem késle­kedtek. A csugari üzemegységben a Szücs-brigád 1 hold kukoricát vetett el négyzetesen este 6 óráig. Éjjel pedig a Zetor után kapcsolt 3 vető­géppel a füvesvetésforgóhoz vetik a lucernát, melyet csütörtök reggelre a brigádtagok vállalása szerint be is fejeznek. A Bercsényi termelőszövetkezetben egész nap a talaj előkészítést, henge- rezést végezték. E. Tóth Sándor bri­gádja vetőgéppel és sorvonalzöval 15 holdat készített elő a csütörtöki vetéshez. Száyforintos kötvényével 2500 forintot nyert Bujdosó Ferenc, a* Útfenntartó Vállalat dolgozója A Horthy,remis »erben tizenhét éven keresztül útépítésnél dolgo­zott, követ tört. Ma az Útfenntartó Vállalat anyagszállítási felelőse. A Vállalat­nál ritkán találja bent. aki keresi, mivel legtöbb dolga a szolnoki teherpálya­udvarhoz köti, ahol fogadja és útnak indítja az útépítéshez szükséges anyagok­kal telt vagonokat. Mióta megkezdődött az ötéves terv megvalósítása, sok dolga volt Bujdosó ■ elvtársnak. Érthető, hiszen soha nem építettek . ilyen rövid idő alatt annyi utal a megyében, mint a terv eddig eltelt időszakában, s nem is javítottak annyit. Pormentes aszfaltút épült Rákóczi újfaluig, a szolnoki rádióállo­másig. Termelőszövetkezetek központi tanyáira bekötőút vezet, s ahol őszidőben tengelyagyig érő sárban kecmeregtek a szekerek, mint Kuncsorba és Turkeve között nem is olyan rég, ma sima köúton pörögnek a kocsik kerekei. N.-"y öröm ez, különösen, ha a szerencse is tetézi. Mikor szerte az országban az első államkölcsönt, az Ötéves Tervkölcsönt jegyezték a dolgozók. Bujdosó elvtárs is jegyzett. Tudta, hogy ebből a kölcsön­ből a dolgozó nép állama a dolgozó népnek épít. Mod, a kölcsön hatodik sorsolásán egyik százforintos kötvényét kihúz­ták. Az Útfenntartó Vállalat budapesti központja, ahol nyilvántartják, hogy a vállalat dolgozóinál milyen számú kötvény van. értesítést küldött, hogy Bujdosó Ferenc kötvényének a számát 5000. forintos nyereménnyel húzták ki. A nagy esemény híre úgy terjedt el a vállalat dolgozói között, mint a futótűz. Már éppen üzenni akartak a teherpályaudvarra Bujdosó elvtársért, mikor véletlenül betoppant a telepre. Németh József, aki az \ udvaron foglalatoskodott, amint meglátta, már messziről kiáltott. __ Jó, hogy jön, Bujdosó bácsi! Kihúzták a kötvényét. S milyen szép nye­reménnyel! — U gyn, Jóska, csak nem akarsz becsapni? — méltatlankodott Bujdosó elvtárs. — Nem vagyok én olyan nyerőfajta. Ekkor azonban már mások is bizonygatták, hogy a 2108—0035 számú köt­vényt 5000 forintos nyereménnyel húiták ki. S az is bebizonyosodott, hogy — ha nem is tartotta magát „nyerőfaitának” Bujdosó elvtárs — mégis reménykedett a nyereményben, mert magánál hordta minden kötvényét. Hamarosan elő is szedte. Hasonlítgatták is nagy buzgón. Meg is lett a nyertes kötvény, egy 100 forintos névértékű. Bujdosó elvtárs tehát 2500 forintot nyert. Száz forintért 2500 forint. Huszonötszörösen kapta vissza államunk­nak kölcsönadott pénzéi Bujdosó elvtárs. ___ Boldog vagyok, hogy nyertem — mondta. — Aki a kölcsönsorsoláso­ko n nyer, az kétszeresen dyer, hiszen a jegyzett összegből annyi minden épült már eddig is városunkban, amennyi a múlt rendszerben 50 év alatt sem. Vegyi­művek, Tejüzem, Gépjavító, a többi gyárak is mind bővültek, teljes erővel dol­goznak. Ma nincsen munkanélküli, mint abban az időben, mikor kötörömunkás voltam. Sőt egyre nagyobb szükség van a munkáskezekre, hiszen új üzemek is épülnek. A Vöröshadsereg útján a Cellulózegyár, s ki tudná elsorolni, hogy az országban hány ilyen, s még ennél is nagyobb üzemet létesítettek és léte­sítenek ! __ A nyeremény azonban ezen felül is jól jön. Hét gyerekem van. Me gajándékozom őket, legyen nekik emlékezetes, hogy apjuk nyert az Ötéves Tervkölcsön sorsolásakor. Bede Jánosné kerékpárt és bútort vásárol a nyereményből Ke-eskeny János utca 73 szám. Itt, ebben a házban lakik Bede János, aki most az Ötéves Tervkölcsön sorso­lásán 100 frintos kötvényével 2500 fo­rintot nyert. Bede János a szolnoki MÄV Fíítőház dolgozója. Fűtő a 328—047. számú moz. donyon. Mikor szolgálatban van, Szol­noktól Budapestig, s vissza, Szolnoktól Nyíregyházáig és vissza tart mozdonyá­nak útja. ő is résztvesz mozdonyvezető­jével, Rontó Lászlóval együtt a 2000 tonnás mozgalomban: 12—20 százalékos súlytöbbletet vontatnak mozdonyukkal. Dedéné a frissen mosott fehérneműt készíti éppen a vasaláshoz. Köz­ben elmondja a nyeremény történetét is. Egyszerű történet, s ezekben a napokban annyi sok városban, községben megtör­tént, hogy ha mindet leírnák, vastag könyvet is megtöltene. Bede Jánosné a napokban leánykori barátnőjével, a szomszédban lakó Bede Bélánéval jött haza reggel a piacról. A beszélgetés arra fordult, meg kellene nézni, vájjon nyert-e valamelyik Terv­kölcsön kötvényük, hiszen most folyik a húzás. Bede Béláné elő is vette a korán reg­gel kézhez kapott Szabid Népet. Pár percnyi nézgelődés, vizsgálódás után az­tán így kiáltott Bede Jánosnénak: — Nézd csak Rozika, nyert az egyik kötvényetek. Bedéné először valóban csak nézett, a számot így is alig lelte. — Csakugyan — talált aztán rá — 5000 forint. Akkor 2500 forintot nyer­tünk, mert a mi kötvényünk 100 forin­tos. Különben is az újság tévedhet. Az újság azonban nem tévedett. Ked­den a postán is megnézte Bedéné a hi­vatalos nyereményjegyzékben a számot. Valóban nyertek. Tegnap pedig az Or­szágos Takarékpénztár szolnoki fiókja pénztáránál le is számolták eléje a ro­pogós százasokat. A törvényes levonáso­kat figyelembe véve 2020 forintot kapott kézhez, s ezen felül még egv 50 forintos kötvényüket névértékben is kihúzták. — Sok helye lenne a pénznek — mondja Benéné —, de olyasmit akarok belőle vásárolni, amit — ha látok — mindig a nyereményre emlékeztessen. jDede Jánosnak már régóta vágya egy szép, csillogó kerékpár. így hát kerékpárt feltétlenül veszek. Kcny- nyeb lesz munkába járni a Fütőházhoz, ami bizony a Keskeny János utcához elég nagy távolságra van. S még jócskán marad pénz másra is. Bedéné ebből bú­tort vásárol, már ki is nézett egy szép sezlont. 200—583^-os eredmények a felszabadulási hét versenyében az Aprítógépgyárban A pártszervezet és az ÜB legyen Jobb gazdája a verseny nyilvánosságának Március első dekádjában még az 50 százalékot sem érte el az Aprító­gépgyár készáru tervteljesítése. Szé­gyenletes volt az elmaradás. A mű­szaki vezetőség azzal magyarázta a hátulkullogást, hogy „hiányzik a nyersanyag, nem szállítanak más vál­lalatok.“ A felszabadulási hét első napján minden máskép alakult. A röpgyűlé- sek előadói azt mondták: ,,csak úgy ünnepelhetjük méltóan április 4-ét, ha pótoljuk az eddigi elmaradást.“ Elevenbe vágtak ezek a szavák, s most olyan verseny fejlődött ki a gyárban, amilyen még nem volt ed­dig. A lemezlakatos műhelyben és a szereidében, melyek jelenleg váll-váll mellett haladnak, teljesen eltűntek a normán alul teljesítők. m Mikor a lakatosmühely dolgozói kedden elnyerték az üzemrészek kö­zötti verseny vándorzászlaját, azt mondták Deme elvtársnak, a műve­zetőnek; ,,a többi is hozzánk fog ke­rülni.“ Mindnyájan izgatottak voltak a kis zászló láttán. Ekkor váratlanul Deme elv­társ szólalt meg, aki talán mindnyá­juknak apja lehetne, korra meg szak­mai tudásra is. — A zászlót elnyer­tük, de nem szögezhetjük oda az asz­talhoz. Ezt további jó munkával kell megtartani, különben hamar elvihetik a szerelők — mondotta. — Komoly arccal indultak a dolgozók vissza a munkához. Néhány perc múlva már lehetett hallani, amint a nagy kala­pácsok monoton döngéssel püfölték a hatalmas lemezeket. Közben az idő is haladt s lassan 12 felé közeledett a kis mutatő. Hajós Gyula ezen a napon többször felnézett az órára, nem is csoda, ml- 'kor még ilyen napja nem volt a gyárban. 583 százalékot teljesített. Már tudta, hogy hozzákerül Nyika Gábor esztergályostól a „legjobb egyéni dolgozódnak járó verseny- zászló. Nyika Gábor 210 százalékkal nyerte el. Hajós gondolata beteljesült. Dél­után már ö simogatta végig tekin­tetével a piros zászlót; Nyika Gá­bornak pedig azt üzente, hogy még jobban bánjon a forgácsoló-késekkel, meg a gépével, ha újból vissza akarja nyerni. Újítással teljesített ilyen nagy százalékot Hajós elvtárs. Egy­szerre két ember munkáját végzi Födeles csavarokat készített. Mielőtt újítását bevezette volna, egy ember végezte az állítást s egy ember he­gesztett. Ma mind a két műveletet ö végzi. Szemüvegét azelőtt kezével tartotta, most a fejére erősítette s így a másik keze is felszabadult. Ezen a napon 302 százalékkal zárta a lakatos műhely a műszakot. Utánuk szorosan a szereldések kö­vetkeznek. — Itt is nagyszerű telje­sítések születtek a verseny napjai­ban. Nagy László szerelő brigádja úgy dolgozik, hogy 200 százalékon alul sobse kerüljenek. A forgácsolók­nál a Farkas gyalús-brigád sem tel­jesített még 200 százalékon alul a felszabadulási hét során. Keddi ered­ményük már 287 százalék volt. 2 Mintha harctérré vált volna most nz Aprítógépgyár. Minden százalékért küzdenek a dolgozók. Az üzemi bi­zottság és a pártbizottság azonban nem tart lépést ezzel a lendülettel. Különösen a szakszervezet ébredt fel későn, aminek ma a verseny főhadi­szállásának kellene lenni. Még a fel- szabadulási hét negyedik napján is az április 4. vállalások teljesítésére mozgósítottak a jelszavak. Pedig ek­kor már 300 százalékos teljesítések nem mentek „fehérholló“ számba. Hajós Gyüja is 500 százalékon, felül teljesített akkor. A csasztuska-brigá­dot is későn mozgósították, nem ak­kor közvetlen, mikor megszülettek az eredmények. A verseny nyilvános­sága változatos formáinak biztosítá­sáért kell most harcolnia az üzemi bizottságnak. Ha ezt teszi, akkor nem kullognak majd az események után. ‘ Eredményesen tudják segíteni a felszabadulási hét versenyét. A pártbizottság időben reagáljon minden eseményre. Ellenőrizze a szakszervezet munkáját. A verseny lázas napjaiban ne történjen semmi olyan dolog az üzómben, amiről ne legelsőnek ők értesülnének. A politi­kai ellenőrzés és irányítás a fő fel­adata a pártbizottságnak. Ha ezt tartják szemelőtt a későbbiek során, még nagyobb eredményekkel számol­hatnak majd hazánk felszabadulásá­nak emléknapján. 3 A műszaki vezetőségnek is sok még a tennivalója. Különösen az anyagbeszerzésnél. Jelenleg úgy biz­tosítják a készülő gépekhez az anya­got.. hogy külön 5 öntödét kapcsoltak be az anyagszállító vállalatok sorába, így tudnak magas teljesítéseket el­érni a dolgozók. Ez azonban még nem biztosítja a verseny teljes sike­rét. Nem elég az, hogy egyedül a művezetők foglalkozzanak a terme­lés napi problémáival. Adjon tevé­kenyebb segítséget a főmérnök, a gyártásvezető, s az üzemvezető is. Most a vetélkedés lázában módosít­sák felajánlásaikat, mert az eddigiek többnyire csak kötelességeket jelöl­tek meg. Ezen túl azonban keveset. Határoz­zák el, hogy mit csinálnak pl. a for­gácsoló-műhelyben, mivel ez a legszű­kebb keresztmetszet. Ne csak szavak­ban, hanem tettekben segítsék a ,Eoder-mozgalmat, az elmaradók oat- ronálását. M ér! csak Saw MIMiy br'gidiätaa tagtök ariatfea ttak'arista két aSszakkan a kisújszállási lépálfanásaa? A gépállomásokat pártunk és álla­munk azzal a céllal létesítette, hogy a tsz-ek, a dolgozó parasztok munká­ját segítsék, könnyítsék. A kisújszállási gépállomás négy­éves fennállása óta az új módszerek tökéletesítésénél, az élenjáró terme­lési módszerek alkalmazásánál, a ter­méshozamok növelésénél ért is el eredményt. Elég csak arra utalni, hogy a tsz-ek talajmunkáit tavaly már 95 százalékig gépi erővel vé­gezték. Az eredmények elbizakodottá tették a gépállomás vezetőit. Emiatt már tavaly ősszel késtek a termelőszövetkezetek a búzave­téssel és elmaradtak sokezer hold mélyszántással . A vezetés nem erélyes. Nem alakult ki a traktorosok közt a kollektív együttműködés. A rossz politikai munka miatt gyenge a termelő munka. Nem lehet csodálkozni, hogy most tavasszal rosszul kezdődött a munka, alacsonyak a teljesítmények, a gépek kapacitása nincs kihasználva. Vékony Róza sztahanovista traktoros, aki or­szágunk egyik legjobb női trakto­rosa, innen fordult felhívással az ország valamennyi Zetorosához és szégyenszemre éppen erről a gép­állomásról csak hárman csatlakoztak a kezdeményezéshez. Ez nem csoda, ha a politikai osztálynak is az a vé­leménye, hogy Vékony Róza fel­hívása csak a Zetorosokra vo­natkozik. Eszükbe sem jutott az elvtársnő kezdeményezését kiszé­lesíteni, tömegmozgalommá tenni. A vezetőség hanyagságából van a kisújszállási gépállomás a megyei sorrendben tizenegyedik (11) he­lyen. A traktorosok nagy többsége tud és akar is jó munkát végezni. A párttagok közül Nagy Mihály elv­társ, az Uj Elet traktoros brigád ve­zetője lelkesíti a dolgozókat legjob­ban. Az ő érdeme, hogy felvilágosító munkája nyomán az elmúlt hetekben brigádja megszervezte a két műsza­kot. Nagy elvtárs naponta kimutatja, mennyivel jár jobban az a trak­toros, aki napról-napra teljesíti tervét és váltott műszakban dol­gozik. Ezzel a módszerrel elérte, hogy bri­gádjában nincs egyetlen 100 száza­lékon alul teljesítő traktoros sem. A brigád tagjai közül legjobb ered­ményt Szegi Lajos traktorvezető ért el. Szegi elvtárs március első dekád­jában 413 forintot keresett és 52 munkaegységet ért el. A brigád többi tagja alig marad el mögötte. Szegi elvtárs örül, hogy megfogadta Nagy Mihály tanácsát. Mondogatja is sű­rűn: „Az a traktoros, aki hanyag, aki nem vigyáz gépére, keveset teljesít, elsősorban önmagát csapja be. Mindenkinek módjá­ban áll növelni a teljesítményét és aki rendes ember, inkább 500 forintot, mint 50 forintot visz haza a családnak. Vájjon a gépállomás többi tizen­egy traktoros brigádja nem tudna hasonló jó munkát végezni. De igen. Csak Medve eltvárs, a politikai osz­tály vezetője nem foglalkozik telje­sítményük növelésével, az élenjárók népszerűsítésével. Az elmúlt hetekben felületes munkája miatt megbírálták. Ahelyett, hogy a munka megja­vítására törekedett volna, az volt a legnagyobb problémája, Kész on (Uj Kína). Március 20-án 3.20 órakor az amerikaiak meggyilkoltak egy hadifoglyot a kocsedoszigeti hadi­fogolytáborban. Március 19-én két hadi­foglyot sebesítettek meg Kocsedo-szige- tén. Ugyanezen a napon az amerikaiak Jongcso'szigetén ismét mérgesgázzal tá­madtak a koreai-kínai fél nyolcezer fog­ságba esett harcosára. hogy a bíráló nem politikai osz­tályvezetőnek, hanem politikai helyettesnek nevezte. Jő lenne, ha nem feledné el: nem az a lényeg, hogy őt politikai osztály- vezetőnek, vagy politikai helyettes­nek ismerik-e, hanem az, hogy jól irányítsa a politikai munkát. Kisújszállás termelőszövetkezeti vá­rosnak meg van az az adottsága, hogy a gépállomást ne csak a me­gyében, hanem az országban is az elsők között emlegessék. Erre az ott dolgozó Vékony Róza sztahanovista traktoros eddigi eredménye is köte- lezi őket. , A pártszervezet és a szakszervezet segítségével elsősorban a hiányzó munkagépkezelőkről gondoskodjanak, mondják el az Ady tsz vezetői­nek: saját káruk, hogy a gép­állomás még mindig nem biztosí­totta a 20 munkagépkezelőt. Ér­tessék meg velük, hogy „a nincs dolgozó“ elmélet lomtárba valő. B. Nagy Lajos elvtárs, a párttitkár a népnevelőkkel segítse a politikai osztály munkájút. Indítsák harcba valamennyi népnevelőt a napi tervek teljesítésére, a hátralévő szántás sürgős befejezésére. Most a felsza­badulási héten bizonyítsák be, hogy tudnak jő munkát végezni. A veze­tők tudnak irányítani és a traktoro­sok között sokan képesek olyan ered­ményt elérni, mint Vigh Lajos DISZ- tag, aki napról-napra túlteljesíti normáját. Március 7‘én és 16-án a jongcson- szigeti hadifogolytábor volt barbár ame­rikai támadások és vérfüdők színhelye. A hadifoglyok soraiban rendezett vér­fürdők világosan bizonyítják, hocv az amerikaiak változatlanul meg akarják valósítani .aljas tervüket: — a hadifog­lyok nagy tömegeinek visszatartását. —, (MTI) Március első három hetében az amerikaiak fovábh (okozták véres kegyetlenkedéseiket a védtelen hadifoglyok ellen

Next

/
Oldalképek
Tartalom