Szolnok Megyei Néplap, 1953. március (5. évfolyam, 52-77. szám)

1953-03-23 / 72. szám

A mal acámba bi A M EGYE I PÁRTBIZOTTSÁG ES A MEGYEI ,-TAN ACS LAP.JA V. évfolyam. 72. izém * Apa 50 Pillér 1958. mé reins 25, »».erd» —mm—a——rniiimini——na— »p——■—bm— A népnevelői jő példamutató munkával segítik a Fütőhás tervteljesítését (2. o.) A Szovjetunió külügyminisztériumának jegyzéke az Egyesült Államok moszkvai nagykövetségéhez (2. o.) A gépállomások és állami gazdaságok dolgozói jobb munkával ünnepük hazánk felszabadulásának 8. évfordulóját (3. o.) A DISZ Központi Vezetősége felhívása a magyar ifjúsághoz fl tiszabői dolgozó parasztok vállalásukat túlszárnyalva határidő előtt teljesítenék negyedévi beadási tervüket Tiszabű község dolgozó parasztjai nem üres ígéretet tettek, amikor az elmúlt héten fenyves Pál V! holdas dolgoző paraszt kezdeményezésére, begyűjtési felszabadulási hetet indí­tottak. Úgy érezték, állam iránti kö­telezettségük példamutató teljesíté­sével tudják meghálálni a villanyt, a gépállomást, a termelőszövetkezeti és egyéni dolgoző parasztok egyre szépülő életét. Elsőnek Penyves Pál váltotta valóra Ígéretét. Negyedévi tojásbeadási kötelezettségét 150, már­ciusi tejbeadását 120, egész évi so- ványbaromfl-beadásl kötelezettségét pedig 100 százalékra teljesítette. Követték példáját a többiek, Né- gyesi István, Hováth János, Csehes József, Kozák Istvánná is. Kozák Istvánná már napokkal előbb eleget, tett a félévi kötelezettségének, s most újabb 45 darab tojást adott be köte­lezettségén felül. Elmondotta: azt akarja, hogy a törökmlklési járás le­gyen az első a megye járásainak ver­senyében. Hétfőn még 3800 darab tojás hiányzott vállalásukból. A vasárnapi és hétfői agitáciős munka azonban eredményes volt. A községben 84 népnevelő kereste fel dolgoző pa­raszttársait a begyűjtési tervek tel­jesítése és a tavaszi munkák gyors befejezése érdekében. Kedden dél­után örömmel jelentették a község vezetői: vállalásukat teljesítették a dolgozók. Hízottsertésből 110 helyett 126 százalékra, baromfiból 160 szá­zalékra teljesítették a tervet. Tojás­ból pedig a hátralékban lévő 3800 darab helyett több mint 7 ezer dara­bot adtak be. A Petőfi termelőcso­port tagjai egyedül több mint ezer darabot vittek a begyűjtő helyre. A község élenjár a mezőgazdasági munkában is. A tavaszi búza, árpa és zab vetésével batáidő előtt végez­tek. Nagy ütemben folyik a napra­forgó és cukorrépa vetése, melyet előreláthatólag március 28-ig teljesen befejeznek. Szántással sem tartoznak, a kukorica alá is előkészítették a magágyat. A termelőcsoport tagjai pedig a rizstelep építésével foglal­koznak. Hajnal Istvánnak, a Járműjavító dolgozójának három kötvényét húzták ki az Ötéves Tervkölcsön hatodik sorsolásán Alis öl perc hiányzott még a mű­szak végéig. A Járműjavító ^ futójavitó részlegén sorakozó vasúti 'teherkocsik mellett sétáltam fel és alá. Hajnal István elvtársra vártam, akiről azt a híradást kaptuk, hogy egyik Ötéves Tervkölcsön kötvényét nagyobb nyereménnyel húz­ták ki. Jött is. Anyagot vételezni járt valame­lyik raktárban. Az ő gondja öt kocsi- szekrényjavító brigád anyagellátása, s ez a feladat most a felszabadulási héten különösen fontos számára, hiszen anyag nélkül nem megy a munka, nem megy a vállalások teljesítése, s oda a becsület. A brigádok dolgozói már tudták, miér.t várok rá. Az első kérdésük mindjárt az volt hozzá: „Na, Pista bácsi, nyer­tünk-e?" Hamarosan elő is került a munkazub­bony zsebéből a kis cédula, amin nyolc szám sorakozott, — Tíz darab 100 forintos köt­vényt jegyeztem én 1949-ben. De most már csak nyolccal törődik. Kettőt azóta kihúztak. Most meg ismét egyet. S már egyeztettük is a hivatalos nye­reményjegyzékkel a kérdéses számot. — Stimmelt, mint a parancsolat: a 2241— 0041 számú kövényt 5000 forintos nye­reménnyel húzták ki a sorsoláson. __ Így az én kötvényem, mivel 100 fo rintos, a felét nyerte — állapította meg Hajnal elvtárs. Már régen a műszak végét fújta a gözsip, mégis ott van mindenki. Együtt örültek Hajnal Istvánnal, aki alig győzte fogadni a sok gratulációt. Drávái László, Nagy László, Kapolcsi István, Bagi László szinte egyszerre nyújtották feléje kezüket, s gratulált neki mindenki, Par­kas György, Abonyi László, Szabó Béla. Vízi József, ahány szekrénylakatos csak i közelben kerülkőzött. Utána pedig mindannyian nekiláttak a jegyzék alapo­sabb vizsgálatának, s perceken helül ki­derült, bogy nemcsak Hajnal elvtárs nyert, hanem igen sokan. (Amint meg­tudtam, a Járműjavítóban 700 dolgozó­nak a kötvényét húzták ki körülbelül 80.000 fonint értékű nyereménnyel.) Hajnal elvtárssal együtt ballagtunk hazafelé a Tarló-utcába. Balkezében 34 éven keresztül hűséges társát, a kis fa­táskát lógatta, jobbjával pedig a kerék­párt tolta. S közben beszélt. Elsősorban a nyereményről. Az öröm esett most szívéhez közelebb. — Már szombaton rebesgették, hogy nyertem. Csomóz elvtárs, hivatott az iro­dára reggel 9■ óra tájt. Gondoltam, rá­érek, igy csak 10 óra felé mentem fel. ö mondotta, hogy nyertem. „Köszönöm a jó híradást, ha valósággá válik.'1 Ezzel búcsúztam tőle. Otthon meg is néztük az újságot. De nem stimmelt a szám va­lahogy. Most aztán valósággá vált a jó híradás. Szapora beszélgetés közben pár perc alatt a Tarló-utcai kis házhoz értünk, ahol Hajnal elvtárs lakik. — Szép kis házunk volt Vidra-utcában, a 4. szám alatt. 1944 június 2-án a bombázás elvitte a tetejét. Öt napra rá becserepeztettem. Egy hónapra rá egy újabb bombázás tönkrezúzta a házat is. Ezért jegyeztem 1000 forint Ötéves T ervkölcsönt. Az első világháború sem ment el feje fölött nyomtalanul. Fájdalmas isiást szer­zett az urak érdekeiért folytatott háború­ban. Egyik télen hónapokig feküdt miatta. — Ä békéért adtam megtakarított pénzemet — mondta a szép tiszta kony­hában Hajnal elvtárs, __ hogy sohase le gyen háború. Hanem szép és mégszebb élet. Mert Hajnal elvtárs szép életnek érzi és tudja a mi életünket. Szépnek, hiszen soha nem épült itt Szolnokon ennyi, mint most. A Járműjavító mellé új üze­mek sorakoznak: a Vegyiművek, a Me­zőgazdasági Gépjavító. Üj transzformá­torház épül. Bővül a csatorna és víz- vezetékhálózat. üj üzletek nyílnak, mo­solygós gyermekekre ügyelnek a nabközi otthonokban, bölcsődékben. S a beszélgetés során mégegyszer elő­került a nyolc kötvény. Hajnal elvtárs összehasonlította számukat a jegyzékkel. S nem hiába. Még két kötvénye nyert. Ezeket névértékben húzták ki. Hajnal István elvtárs ma három köt­vényt vitt beváltani a Takarékpénzárba. Három évi börtön az őszi és tavaszi munkák elmulasztásáért A megyei* bíróság S évi börtönre, 1000 forint pénzbüntetésre, 3000 fo­rint vagyonelkobzásra, 3 évi köz­ügyektől való eloltásra ítélte Bács- megi Ferenc tiszaföldvárj kulákot. Bácsmegi Ferencnek 27 hold földje, 1 hold szőlője van. A rendeletet ki­játszotta, és 17 hold földjét a ta­nács tudta nélkül kishaszonbérletbe kiadta. A tanács a beadási kötele­zettségét is úgy írta ki, mintha kjs- paraszt lett volna. Az elmúlt év utolsó negyedében például beadásra csupán 32 darab tojás volt előirá­nyozva számára. A kulák tevékenységére fény de­rült, A. kishaszonbérleti szerződés hatálytalanítva lett. A tanács azon­ban nem okult előző hibáiból, — a beadási kötelezettséget nem emelte fel a földterület arányában, hanem hagyta a régiben. ' Bácsmegi Ferenc kulák nemcsak a beadás szabotálásával károsította meg a dolgozókat. Az elmúlt év őszén 2 és fél hold őszjbúzát nem ve­tett el, 17 hold földön nem végezte el az őszi mélyszántást. A tavaszi munkák befejezését is hátráltatta. 3 hold árpát és 1 hold zabot nem ve­tett. Pénze pedig lett volna rá, mert egész idő alatt másnak fuvarozott. Ezért nem ért rá a tavaszi munkák végzésére, a trágya kihordására. A trágyát is pénzért -értékesítette. A helyi tanács megalkuvőan el­nézte a kulák szabotálásait. Nem lep­lezte le káros tevékenységét Egyéb szervezeteknek kellett erre fel­figyelni. ELŐRE A FEISZABADUIÁSI ÉTÉT SIKER^ÉRTI Kedden reggel 7 órára teljesítette március havi tervét a liszamenti Vegyiművek Tegnap délelőtt Cs. Farkas István elvtárs a következő­képpen számolt be telefonon a márciusi terv befejezéséről: Üzemünk életében most történt meg először, hogy havi tervün­ket teljesíteni tudtuk. Ma reggel 7-10-kor a márciusban legyár' tandó utolsó csepp anyag is el­készült s készen áll az elszállí­tásra. Kemény munka árán született meg ez a győzelem■ Üzemünk mérnökei, technikusai vállvetve harcoltak a munkásokkal a napi tervek túlteljesítéséért. Büszkék vagyunk a jó kollektív munkára, arra, hogy sorozatos lemaradás, szégyenkezés után most végre az élenjárók soraiba kerülhettünk határidő előtt hét nappal telje' sítve tervünket. Dicséret illeti karbantartóink áldozatkész munkáját, önélkü- lük mxt nem számolhatnánk be márciusi tervünk teljesítéséről- Az elmúlt hé* szombatján olyan géphibák keletkeztek, melyek ko- moln üzemzavart idéztek volna elő s újabb elmaradásra vezet tek volna, ha erőt, fáradtságot nem kímélve, rekordidő alatt nem biztosítják pörkölőkemencé­ink zavartalan működését■ A fel­szabadulási hét nagyszerű verse nye eggvéforrasztolta a karban" tartó részleg dolgozóit a gyártás őrhelyein álló harcos kollektívá­val. Felismerték, hogy szép, új oltárunk minden munkása közös célért, a szocializmus mielőbbi felépítéséért dolgozik. A szombati üzemzavar elhárí­tásánál a Báli-brigád és a Szabó Balázs'brigád tagjai 146 száza­lékos teljesítményt értek el-“ Megyénk dolgozói, akik érdek­lődéssel figyelik ötéves tervünk egyik legnagyszerűbb alkotásá­nak, a Tiszámon ti Vegyiművek munkáját, örömmel szorítanak most keze* a munka hős katonái­val s további sikeres munkát kí­vánnak az izzó parázs mellett dolgozó kemencéseknek, a gumi­ruhás savkeverőknek, adagolók nak s az üzem minden mérnöké­nek és technikusának. Az eredmény azonban ne szül­jön elbizakodottságot. Még van aióssága bőven az üzemnek, amit pótolnia kell április 4-ig. hogy legnagyobb nemzeti ün­nepünkön a Vegyiművek dol­gozói is büszkén mondhassák el: „Becsülettel valóra váltottuk az Ígéretünket. Áldozatkészséget és bátorságot tanultunk azoktól az emberektől, akik nyolc éweL ezelőtt a szabadságot hozták el nekünk.“ A szolnoki vasútállomás március 22-én teljesítette negyedévi tervé! Mi, a szolnoki vasúti forgalom és kereskedelmi szolgálat dolgozói büszkén jelentjük; hogy Rákosi elvtársnak tett Ígéretünket maradék­talanul végrehajtottuk. Dolgozóink átérezték hazánk felszabadulásának hatalmas jelentősé­gét és határtalan akarattal álltak helyt az első negyedévi terv döntő csatájában. Első negyedévi tervünket 9 nappal határidő előtt március 22-re befejeztük. Januári átlagteljesítésünk 109, februári 111 százalék volt. tervünket 127 százalékra tudtuk teljesíteni. Ezek aZ eredmények nem tesznek bennünket elbizakodottá. A fel- szabadulási hetet még nagyobb lendülettel harcoljuk végig. Az ellenség elleni kíméletlen harccal, politikai és szakmai tudásunk állandó emelésé­vel készülünk II. negyedévi tervünk sikeres megindítására, hogy hazánk felszabadulásának emlékünnepén felemelt fejjel menetelhessünk a szo­cializmus sztálini zászlaja alatt. . 5 BEEKES GYULA párttitkár, BEDE JANOS műhely bizottsági titk. Lendületes verseny a Karcagi Építőipari Vállalatnál ■pénteken röpgyülésekkel vette kezdetét a felszabadulási hét ver- senye. A karcagi Epítővállalat dolgozói újabb határidőrövidíté­seket tűztek ki célul s a munkahelyek egymással versenyben harcolnak fogadalmuk mielőbbi teljesítéséért. Az ünnepi műszak legjobbjai közé került Tóth András segédmunkás brigádja 187, Jáger Kálmán kőműves brigádja 185, Szanyi György segéd­munkás brigádja 157, Bézi Lajos állványozó brigádja 155, Fagyai, Ferenc ács brigádja 153, Bábái Kőza segédmunkás brigádja 138 százalékos tel­jesítménnyel. Az építésvezetők és műszakiak között is kemény küzdelem folyik az első helyezésért. Kocsis Imre munkavezető, az egyeki építkezés dolgo­zója megüzente versenytársainak, Kabb Istvánnak, a nagyháti építkezés vezetőjének és Eetkes elvtársnak, a szolnoki építkezés vezetőjének, hogy a munkahelye birtokában lévő elsőosztályú versenyzászlőra ne számít­sanak, mert az építkezés eredményei úgy alakulnak az ünnepi műszakon, hogy továbbra is megtartják ezt a nagy kitüntetést. A műszakiak is valőraváltják fogadalmukat. Szilágyi Lajos építés­vezető, akinek munkahelyén néhány héttel ezelőtt még sokan nem tudták teljesíteni a normákat, most egy brigád sincs, amely 100 százalék alatt teljesítene. Becsületes munkájával elérte ezt, hogy még a leggyengébb­nek ismert női brigádok is 102—107 százalékos teljesítményt őrnek el a felszabadulási hét nagyszerű versenyében. Bohamosan közelednek az ünnepi műszak utolsó napjai. A verseny lendülete napről-napra fokozódik — a műszakiak jé munkával — a ver­seny rendszeres értékelésével adnak még nagyobb lendületet a vetélkedés­nek. A vállalat párszervezete és szakszervezete rendszeres segítséget nyújt a munkahelyi szervezeteknek és munkahelyi bizottságoknak. A ter­melés legnehezebb pontjain a kommunisták állnak őrt s példájukkal, ke­mény helytállásukkal magukkal ragadják a többieket, Nem kétséges, hogy a felszabadulási hét nagyszerű küzdelme elő­segíti majd az építkezések vállalt határidejének betartását, illetve azok lerövidítését.; Mándoki László, üzemi tudésítés Pótolják elmaradásokat a Mezőtúri Pamotszővő dolgozói A sztálinvárosi kohóépítők felhí­vásához csatlakoztak a Mezőtúri Pa­mutszövő dolgozói is. A termelési értekezleten lelkes fogadalmat tettek a dolgozók, hogy pótolják a lemara­dást. A műszakiak is megígérték, hogy biztosítani fogják a folyamatos munka feltételeit, úgy szervezik meg az anyagellátást, hogy fennakadás ne legyen, a munkában. Molnár Ist< ván és Szelei János műszaki vezetői elvállalták, hogy már a műszak első napján is teljesíteni fogja az üzem a napi tervet. Különböző műszaki okok miatt ve­téstervét csak 94.7 százalékra tudta teljesíteni az üzem. Négyzetméterben, a .tervbevett áru 114 százalékát állí­tották elő. Az eltolódás főleg onnan eredt, hogy a gyártáshoz szükséges 'nyagok és félkészáruk nem érkez­tek meg időben és hogy a gépek ne álljanak, más áruk gyártására tér­tek át. A felszabadulási héten a műszaki vezetők javítottak munkájukon és minden lehetősége meg van annak, hogy március végére vetéstervét is teljesítse az üzem — sőt elmaradá­sát pótolva, túl is szárnyalja azt. Papp Béla párttitkár. Ünnepi műszak a Járműjavító tanműhelyében Most ők Í8 versenyben állnak. A felszabadulási hit első napjának reggelén határozták el, hogy az 50 mezőgaz­dasági gépet nem április 15-re készítik el, hanem már a felszabadulás ünnepnapjára. Azóta kettőzött lendülettel dol­goznak a lányok és fiúk. A lakatostanulóknál ki sem hül a vasfűrész, már újabb vasdarabot vágnak vele. Az eszter­gályosok is csak akkor állítják le a gépet, ha éppen anya­got cserélnek. Ilyen iparkodás jellemzi most a 605. Ipari Tanulóintézet növendékeit. * Kovács Gyula és Ábel József még csak elsőéves eszter­gályos tanulók. Gépük szomszédos, úgy, hogy éppen háttal állnak egymásnak. Olykor futó pillantást vetnek gépeikre. Kiváncsiak, ki, hol tart. Párosversenyben állnak. Kovács Gyulának több esélye van a győzelemre, mert ö a múlt hó­napban is 328 százalékra tejlesítette tanulónormáját. Ábel Jóska pedig 290-re. Most azonban még jó néhány nap van hátra április 4-ig, Jóska is erősíthet. Már otthonosan mo­zognak a gép körül, hét hónap gyakorlat van a hátuk mögött. Kovács Gyula még a Vili. általánosba járt, mi­kor egy könyv került hozzá. Tele volt gépek ábráival. Min­den képet figyelmesen nézegetett, s már odahaza elárulta, hogy 5 vasmunkás lesz. Mikor az esztergagép ötlött szemébe, nem tudta tovább forgatni a könyvet. Szinte szerette volna megcsavarni a kerekét, vagy éppen megindítani a motorját, de hát ezt nem lehetett. Ekkor határozta el, hogy eszter­gályos lesz. És sikerült is. Most kis fehér papír ív fekszik mellette. Gyakran néz rá, mert ez a tervrajz, ezután kell elkészíteni a munkadara­bot. Mikor leesztergált egy réteget az anyagról, kezét is megtörő nadrágjába s veszi a tolómérőt, mert a tizedmilli- méter is számít és különösen most nem lehet selejtel csinálni. Ezért ellenőrzi gyakran önmagát. Hétfőn reggel elsőnek fejezte be a felajánlott gépei­hez szükséges esztergályosmunka utolsó darabját. Verseny­társa is újabb munkadarabon dolgozik. Autóemelő hévért készít. Az esztergályosoknak nem kell szégyenkezniük majd a felszabadulás ünnepén. Nem érheti őket szemrehányás, mert teljesítették adott szavukat. A fegyelem gyengült meg most egy kicsit és már Fehér László, a tanulók mestere is haragszik érte. Lehet, hogy a tavasz is hibás egy kicsit, mert nem sajnálja suga­rait a nap. De a tavaszra nem lehet ráfogni mindent. Kar- ke c Zoli, Lévai Feri, meg mások is kedvet kapnak, olykor­olykor otthagyják a gépüket s hancúroznak. Ők bizony nem is teljesítik túl a tanulónormájukat. Hamarpsan meg kell változni nekik is. Ne engedjék hogy Kovács Gyulának, Abel Jóskának, Tóth Rozáliának, akik élenjárnak, meg a többiek­nek is, szégyenkezni kelljen miattuk. Fé^ négyet je!ez a gyár szirénája. Ilyenkor van vége itt is a munkának. A gépek lassan megállnak. Kis gazdáik gondosan letörlik olajos ruhával, lesöprik az eszter­gaforgácsot s útjukat a mosdó felé veszik. Az egyenruhák előkerülnek, ezek váltják fel a munkaruhát. Kovács Gyuszi is magára veszi s lassan elindul társaival hazafelé az ott­honba. Egy újabb, nap telt el a felszabadulási hétből. Haza­érve, talán éppen a könyvtár előtt áll meg, ahol már azt is megtalálja, hogy Bikov elvtárs, az ismert szovjet gyorsfor­gácsoló hogyan tudta megdönteni a legnagyobb esztergályos­teljesítményeket. Tanulni kell. Ezt érzi ö is s a többiek is

Next

/
Oldalképek
Tartalom