Szolnok Megyei Néplap, 1953. március (5. évfolyam, 52-77. szám)

1953-03-20 / 68. szám

1953 március 20. SZOLNOKMEGYE1 NÉPLAP 3 Március 31-ig pótolja elmaradását, befejezi negyedévi tervét a Vegyiművek A Vegyiműveiben is elérkezett az a nap, melyről már oly sok szó esett, és amelyről először a sztálinvárosi kohőépítők beszéltek: a ^felszabadu­lási hét» első napja. A gyár dolgozói együttesen fogadták meg, hogy már­cius 31-re befejezik első negyedévi tervüket, s pótolják többhőnapi el­maradásukat. AZ IGERET valóraváltásából nagy felelősség hárul a műszaki ve­zetőségre. Ok biztosítják a termelés műszaki feltételeit, a gyártás zavar­talanságát. Mikor néhány nappal ezelőtt ter­melési értekezleten és röpgyül^eken a felszabadulási hét előkészületei­ről tárgyaltak, az előadók arról be­széltek, hogy milyen hatalmas jelen­tőségű minden dolgozó életében 1945. Legtöbb értekezlet eredményes volt. De volt olyan megbeszélés is, ahol szűkszavúan, hiányosan tárgyalták meg azt, hogy milyen lehetőségek vannak a felajánlások valóraváltása terén. Ezért történtek olyan ígére­tek is, amik arra vallanak, hogy egyes műszak dolgozói lebecsülik sa­ját erejüket. A D. műszak, melynek Bognár László a művezetője, 120 százalékra teljesítette tervét, közvet­lenül a termelési értekezlet előtt. Mégis csak azt merték megígérni, hogy a felszabadulási héten 108 szá­zalékra teljesítik tervüket. A SZAKSZERVEZET sem tu­dott úgy felkészülni e hét nagy versenyére, hogy azt teljes erejével támogatni tudja. A múlt hónapban új vezetőséget választottak. Az üzemi bizottság munkája ha azt a feladatot tölti be, melyről Kristóf elvtárs beszélt a szakszervezetek XVIII. kongresszusán: a munkaver- eeny gazdája legyen a szakszervezet. , Sokat tudna segíteni a verseny nyilvánossága, ha azt jobban felka­rolnák az üzemben. A műszakok csak a minőségi teljesítményt tudják meg időben, a minőségi tervteljesítést már csak napokkal később. A műsza­kiak segítségét kell kérni ezen a té­ren, hogy minden nyolc óra után lás­sák a dolgozók napi fáradozásuk eredményét, s nem utolsó sorban azt, hogy mennyit keresnk. így lesz ered­ményes a műszakok között a páros­verseny. AZ ÜZEMI bizottságnak elsőnek kell tudomást szerezni arról, hogy milyen lehetőségei vannak a terv­teljesítésnek, hol kell nevelőmunká­val bátorítani, segíteni a dolgozó­kat. Ha ezt tudják, konkrét fel­adatokat adhatnak a bizalmiaknak, s így azok valóban gazdái lesznek saját területüknek. A pártszervezetre vár a legnagyobb feladat az elkövetkezendő néhány na­pon. „A pártszervezetnek a felszaba­dulási hét nagy ütközeteinek főhadi­szállásává kell lenni.» Fontos, hogy a pártszervezet és a szakszervezet ezekben a napokban hivatása magas­latán álljon. A pártszervezet felelős' a verseny politikai irányításáért és segítéséért. A szakszervezetnek pedig a verseny gazdájának szerepét kell betölteni, A VEGYIMŰVEK dolgozói valóra tudják váltani adott szavu­kat. Ezt bizonyítja az is, hogy az üzem 140 százalékra teljesíti napi tervét. CdeíktobMt&n <l \idht4he->ttx&iet é& a tanács kö-tiUm (kúAcc>lm.k a fauddíi mmiídk dkeúéfd Gállá Elek párttitkár elvtárs jelosztotta a község területét a népnevelők között, akik ellátogatnak dolgozótársaikhoz és megmagyarázzák a vetés határ. időre való elvégzésének jelentőségét. Esténként a dolgozók lakásán kisgyüléseket tartanak, ahol megbeszélik a soronlevő jeladatokat és a munka menetét. ' A községi tanács vb-elnöke, Nagy József, a mezőgazdasági előadóval Nálhi Imre elvtárssal naponta ellenőrzi a vetési munkát/ Megnézik, hogy kik azok a dolgozók, akik elmaradtak a tavaszi munkákban. Az ilyeneket figyelmeztetik a minisztertanács határozatára, amelyben a határidőt maguk a dolgozók szabták meg. A nevelőmunkának és figyelmeztetésnek eredménye nem is marad el. László László 10 holdas középparaszt példamutatóan teljesítette Rákosi elvtárs születés­napjára tett felajánlását. Jó munkát végzett Csider Bálint is, aki eddig 7 hold tavaszi árpát vetett el fogatával. Végül, de nem utolsósorban, meg kell említeni a Vas Zoltán termelőszövet­kezetet, melynek dolgozói a tavaszi kalászosok vetését március 8-án befejezték. Minden igyekezetünkkel azon leszünk, hogy fokozva a nevelő- és ellenőrző­munkát, még jobb eredményeket tudjunk felmutatni. BERECZ LÁSZLÓ . _______-1- — -— - Cserkeszöllő, községi tanács 6T3 KILOMÉTERES VÁNDORÚT EG Y MUNKAKÖNYV UTÁN A ,.hivatali vízfej" újabb felháborító esete foglalkoztatja most megyénk építő­munkásait. Érdemes meghallgatni. D. Nagy János, 17 éves, szorgalmas munlcaszerető fiatalembert a múlt év őszén ideiglenesen elbocsátották munka" helyéről a tíszaföldvári Téglagyárból tekintve, hogy az esős időjárás és a téli karbantartási munkálatok miatt le kel­lett állnia az üzemnek. Nagy János nem akart egy percre sem tétlenül lenni Munkára jelentkezett a kecskeméti Kor* délyos Vállalatnál. Fel Is vették. % Kora tavasszal, mikor a munkahelyen fogytán volt már a munka, a fiatalember kérte, hogy adják ki a munkakönyvét, mert most már megkezdődik újra az üzem a tíszaföldvári Téglagyárban és vissza akar meniij dolgozni régi munka­helyére. A Kordélyos Vállalatnál semmi kifogást nem emeltek távozása ellen s megígérték, hogy „beleegyezéssel távo" zott" feljegyzéssel adják vissza munka­könyvé Távozásakor azonban hiába kérte a drága okmányt. Egy írást kapott munka" helyén, melyben értesítették a központot, „beleegyezéssel távozott" feljegyzéssel kiadhatják D. Nagy munkakönyvét — s ezzel útjára bocsátották. % Mikor Tiszaföldváron munkára jelent­kezett, örömmel fogadták a Téglagyár" ban a szorgalmas fiatalembert. Nagy hiba volt azonban, hogy a munfcakönyv nem volt a kezében. A Téglagyár veze­tősége többször is kérte levélben a kecs" keméti Kordélyos Vállalatot, hogy küld­jék el a munkakönyvét. Még csak vá­laszt sem kaptak rá. D. Nagy János nem nyugodott bele az okmány eltüné" sébe s útnakeredt, hogy megkeresse. Tizenkét napra rá tért vissza. Munka­társai nem ismertek rá. Soványan, be­esett szemekkel, felpüffedt lábbal, agyoncsigázva látták viszont a két .hete még jóerőben lévő erős fiatalembert. Hol járt D. Nagy János? Először Kécskemétre ment a vállalat vélt központjába. Itt megnézegették a munkavezető által kiadott papírt, melye ben a munkakönyv „kiadhatásáról" in­tézkedik. Végül megállapították, hogy a tulajdonképpeni vállalati központ már nem is Kecskeméten, hanem Sióagárdon van __ ott kérje a munkakönyvét. A fi atalember nem akart dolgavégezetlenü! hazamenni. Pénze elfogyott, gyalog in­dult tovább Sióagárdra. Ött sem járt több eredménnyel. % Itt a vízfejűek kisütötték, hogy tulaj" donképpen már nem is irr van a köz­pont, hanem Sztálinvárosban, -— ott ad­ják majd ki a munkakönyvét. D. Nagy utolsó pénzét is elköltötte az utazga" tásra __ s az országúton továbbindult Sz tálinváros felé. Mikor odaért, itt sem tudtak munkakönyvéről. Azonban kide- i rítetté'k, hogy Kecskemétre kell vissza­mennie. mert a sokat keresett közponi mégis csak ott lesz. A fiatalember újra nekiindult a nagy útnak s utolsó erejével elért ismét Kecs" kemétre. Ugylátszik, itt most mégis meg­könyörült valaki az agyonhajszolt embe­ren — vagy megunták a molesztálási — mert vett valaki annyi fáradságot, hogy felálljon az íróasztaltól s egy szekrényig gyalogolva, megkeresse itt D. Nagy munkakönyvét. Megcsinálta a bejegyzés' s unottan tette a fiatalember elé a piros könyvet — hogy ne zaklassa többé ilyen aprósággal. Kecskemétről érkezett meg a fiatal" ember Tiszaföldvirra s boldogan vitte a Január 15-én cikk jelen meg lapunk­ban arról, hogy a MÉSZÖV nemtörő­dömsége miatt a kofák vadászterülete lett a szolnoki piac. Egész télen semmi zöldfőzeléknek való nem volt található a szövetkezeti standokon. Aszalt gyü­mölcs, lekvár és torma állt a vásárlók rendelkezésére. A kofák ezért a kelká­posztát, karalábét, zöldségféléket, spenó­tot magas áron árusították. Cikkünk megjelenése óta két hónap telt el, válozás azonban niég mindig nem történt. A földművesszövetkezeti standok üresek. A kofák kosarai azonban annál tömöttebbek. Spenót, zöldhagyma, kelká poszta, karalábé, van nagyobb tételekben Januárban 6 forintét árulták a spenótot a kofák. Most, amikor már több van, olcsóbbnak kellene lenni, 8 főimért ad­ják. Nincs konkurencia, s tetszés szerint szabják meg az árakat. Alaposan felszö­kött az ára a kelkáposztának. Kilója 11 forint, sárgarépa 11, zöldség 15 forint. A piac egyik „legdrágább" kofája pl. Barabásné. A lencse kilóját 25 forintért méri. Mindenütt másutt 15 forint az ára Itt a tavasz. Már meg kellett volna kezdeni a primőr áruk szállítását, s a MÉSZÖV még mindig téli álmát alussza. Standjaik még mindig csak tor­mát és aszalt gyümölcsöt árulnak. Pesten régen árulnak salátát. Nálunk messze van még. Jó lenne, ha a MÉSZÖV töb­bet törődne ezzel. Nem lehet abban könyvet az üzembe, most már ő is a becsületes munkások legfőbb dokument- lévd igazolva vehesse fel a munkát. Ezekután még csak egy dolog érdekli megyénk építőmunkásait" és minden jó" érzésű dolgozóját. Az, hogy meddig lesz­nek még szabadlábon a Kecskéméi Kor délyos Vállalat munkaügyi osztályának lélektelen, embernyúzó bürokratái. D. Nagy János szívós utánjárásnak becsületes küzdelmének meg lesz a jutalma. Fáradtságdíját, közel 700 forin­tot, készpénzben fogja megkapni. megnyugodni, hogy „nincs áru". Áru van, csak utána kell menni. Objektív ne­hézségek nincsenek. Ezt a MESZÖV-nek is tudomásul kell venni. A piaci problé­mák azzal nem oldódnak meg, ha a fele­lősséget másra hárítják a ■ felvásárlási osztály dolgozói. Csengeti Bálint osz­tályvezető így vélekedik: „Nincs áru, mert a dolgozók nem hozzák önként árujukat a szövetkezetbe." A sültgalamb sem repül az ember szájába, Csengeti elv társ. Nem arra kell várni, hogy a termelők önként jelentkezzenek az áru­val, hanem érte kell menni. „Hibás az OFÉRT is, mert nem számít, hibás a MEZtjKER is, mert nem^Wztosít árul" — mondja Csengeti elvtárs. Igaz, hogy említett szervek sem teiznek semmit an­nak érdekében, hogy a szolnoki dolgo­zók el legyenek látva zöld áruval. Mit tud például a MEZÖKER felmutatni/ Mennyi árut vásárolt a téli hónapokra? Sehol semmi nyoma annak, hogy áruval rendelkeztek volna. Mikor nyílnak meg már az új zöldséges boltok? Sürgős intézkedést várnak a város la­kói az említett szervektől. Szűnjön meg nyár végre a nemtörődömség. A MÉ­SZÖV haladéktalanul gondoskodjon ar­ról, hogy a szövetkezeti standok el le­nyelik látva megfelelő árukkal. Csak így lehet letörni a magas piaci árakat és megszüntetni azt, hogy a szolnoki piac a kofák és uzsorások vadászterülete le­gyen. Boldogság — anyának lenni Életemnek ismét egy na­gyon szép pillanata volt, mikor a posta bontásánál kezembe kerültek azok az utalványok, melyeket a gyermeküket váró boldog anyáknak kell kilöltenem Egy pillanatra megállók, mielőtt a leveleket felnyi­tom. Elgondolkoztam... Nyolc éve annak, hogy fel­szabadultunk, s ezalatt a nyolc év alatt egyre több öröm ér bennünket pártunk ís Rákosi elvtárs részéről. Eszembe jut az a nap, mikor édesanyám megkapta a hírt, hogy édesapám meghalt az első világhábo­rúban. Négyen maradtunk árván. Özvegy édesanyánk minden támasz nélkül küz­dött megélhetésünkért. Az urak háborúba kergették a dolgozók millióit, de az árvákról már nem gondos­kodtak. Ha a szülők a fő­szolgabírótól kenyeret kér­tek gyermekeik számára, így válaszolt: „Küldjétek őket legelni." Nekem három gyerme­kem született a múlt rend­szerben. Nagy gondot je­lentett ez akkor. Gyerme-’ keimnek csak a kulákról levetett rongyok jutottak: Negyedik gyermekem már, a népi demokrácia napsü­tötte éveiben született. Neki már vándorkelengye jutott. A most születő gyer­mekek pedig saját kelen­gyét kapnak. Boldogság anyának lenni. HEGEDŰS JANOSNE vb-elnök, Tiszalenyö Sürgős intézkedést várnak a dolgozók a MESzÓV-től Lássák e! végre zöíd áruval a szolnoki piacot Fejezzék be az árpa és zabvetést a bánhalmi állami gazdaságban Kendereshez pár kilométerre van a bánhalmi állami gazdaság. Ahol régen nyomorogva, szűk, egészség­telen szobákban, összezsúfolva ten­gődtek a szegények, ott ma iskola, bolt szolgálja az állami gazdaság dolgozóinak kényelmét és egészségét. A gazdaság központjában szépen, fe­hérre meszelt modern épületek sora­koznak egymás mellé. A hangszóró­ból zene hallatszik, A gazdaság dol­gozói villannyal világítanak. Estén­ként a kultúrteremben szórakoznak. A kultúrház falán annak az ember­nek arcképe láhatő, aki a sívár élet helyett ezt a boldog újat adta, — Rákosi elvtársé. Megyénk egyik legnagyobb állami gazdasága a bánhalmi. A munka za­vartalan menete jól biztosított. A vezetők mégsem tesznek meg mindent a tavaszi mezőgazdasági munkák sikeréért. Gyors munka helyett sokszor elalszanak. A gazdaság dolgozói közel 10.000 holdon valósítják meg a fejlett agro­technika módszereit. Búzából, rizsből gyapotból és még sok másból akar­nak többet termelni. % A tavaszi munkára nem készül­tek fel rosszul. A vetőmagvakat ki­tisztították, egész télen végezték a mélyszántást, a trágyahordást. A leg- fontos^bbról is gondoskodtunk — mondja Timár László vezető mező­gazdász. Leszerződtettük a talaj- műveléshez szükséges munkaerőt. A gazdaságunk részére 850 dolgozó van biztosítva. A kezdet kétségtelenül jó volt. Vi­szont annak ellenére, hogy minden adottságunk megvan, A tavasziak az árpa és a zab vetésével mégis elmaradtak. A vezetők elbizakodottá lettek, fejükbe szállt a dicsőség. Elfeledkeztek arról; hogy éppen az állami gazdaságnak kell legjobb mun­kát végezni. Árpából 300 holdat kel­lene vetniök és eddig még csak 250-et vetettek. Még gyengébben állnak a zab­vetéssel. A 365 holdból 130 hold van elvetve. Azt tartják, (hogy még nem járt le a határidő. Timár Lászlónak nem jut eszébe, hogy határidő előtt is el lehet végezni a munkát. A bánhalmi állami gazdaságban, — mint bárhol máshol — kötelessé­gük a dolgozóknak gyors munkát vé­gezni. Ez a bánhalmiakra főleg azért vonatkozik, mert területük nagy ré­szén öntözéses gazdálkodást folytat­nak és a munkaerő zömét rövidesen az öntözéses területekre kell össz­pontosítani. A gazdaság két önálló — a tisza- bői és a tiszafüredi öntöző rendszer­hez tartozik. Tavaly 2000 holdon termeltek rizst. Gerő elvtárs útmutatása nyo­mán most több mint 1000 holdon új rizstelepet létesítenek és az idén először megvalósítják a szá­razföldi öntözést. Főleg az öntözéses takarmányterme­léssel kísérleteznek. Ezenkívül van 60 hold öntözéses őszi búza és 30 hold őszi árpájuk. Az öntözőrend­szerek építése most töTténik. Lesz 100 hold öntözéses kukoricájuk és 80 hold takarmányrépájuk is. Húsz, hu­szonöt százalékkal fogják növelni ezeknél a növényeknél a holdan­ként,! termésátlagot. Államunk a bánhalmi gazdaság dolgozóit és szakembereit Haluszka Jánost, Borsi Jánost, Zsíros Mihályt, de valamennyiüket szép feladattal bízta meg. Többet és midig többet termelni. Dolgozó népünk jólétét nö­velni, Törekedjenek az elvtársak a jő munkára, szüntessék meg a 1 hosszú tanácskozásokat. A termelési terveket ismertessek a gazdaság valamennyi dolgozójával. Szüntessék meg a brigádok ide-oda tologatását. Az üzemi bizottság gon­doskodjon arról, hogy a dolgozók kö­zött egészséges verseny bontakozzon ki. A gazdaság vezetőinek az le­gyen a legfontosabb feladata, hogy ezeknek a módszereknek alkalmazá­sával azonnal fejezzék be a vetést. Két éve húzódik a szolnoki Patyolat megfelelő helyiségbe költöztetésének kérdése . Ma már a nők legnagyobb része termelőmunkában vesz részt, s nincs arra ideje, hogy otthon — a legfáradságosabb munkát, a mosást elvégezze- A Patyolat Vállalatnak lenne fel­adata az. hogy a dolgozó nők munkáját könnyítse. Vájjon a szolnoki Patyolat teljes egészében betöltve ezt a hivatását? Nem. A dolgozó nők. akiknek tulajdonképpen szük­ségük volna az üzem munká­jára nem tudják igénybevenni, csalc nagyon Jds százalékban. HÁLÓS RUHAMOSASAST NAPONTA CSAK EGY MÁZSÁT vállal az üzem, a ruhatisztí- tásra pedig 3—i hétig kell várni. Miért van ez így? — Azért, mert a jelenlegi üzem nem felel meg a követelményeknek. — Kicsi, szűk, omladozó- A mo­soda minden zegét~zugát mo­sásra váró ruha tölti meg- Nincs elegendő raktárhelyiség- Az üzemrészek is kicsik, s így minden gépet nem tudnak hasz­nálni. Ezért van az, hogy kevés ruhamosást vállalnak a dol­gozó nőktől­A mosoda mennyezetet nagy gerendákkal támasztották fel. hogy le ne szakdjon. Az ott dol- PQZÓk élete állandóan veszély­ben van- Bármelyik pillanatban várható, liogv leszakad a tető- Az épület tűzfala ráomlott a szomszéd ház fásszínjére, mely­nek tetejét összezúzta. AZ ÜZEM DOLGOZÓINAK MUNKAVÉDELME TERÉN is komoly hibák vannak. Nincs öltöző- A levetett ruhák egész nap a gőzben átnedvesednek, s munka befejezése után úgy ve­szik magukra a dolgozók- — Ebédjét mindenki munkahelyén fogyasztja el állva, gőzös, nyir­kos levegőben. A Patyolat _ részére 1951‘ben új helyiséget jelöltek ki a Már- tír okrút ián, de mind a mai na­pin sem tudr>H bahöltözni. A helyiséget a Középtiszai öntöző Vállalat használja, s egyelőre nem is hajlandó a telcpef át­adni- A megyei tanács ipari osztálya pedig keveset tesz an­nak érdekében, hogy a közel két éve vajúdó nrobléma meg­oldódjon és a Patyolat átköl­tözzön a neki megfelelő helyre. De vájjon ki lesz a felelős azokért a károkért, melyek a szűk férőhely miatt előadód­nak! A ruhák eqyrészét az idő eszi a szabadban, s i »en gyak­ran el is vész belőle. A városi tanács 70.000 forint kártérítést fizetett ki nem is olyan régen az elveszett, kincstári tulajdont ké-'ező ruhákért. S ez mind azért van. mert nincs elenendő helyiség, ahova a ruhákat el­helyezzék. AZ ÜZEMELTETÉS KÖLTSÉGES. A jelenlegi kazán egy műszak­hoz .12 máz"a szenet emészt fék míg az új kazánt, amely már a leendő telepen áll kihasználat­lanul, 8 mázsával fel lehet fű­teni- így a három műszakban naponta 12 mázsa szén haszná­lódik el fölöslegesen­Jó lenne nagyobb oo-NANi for­dítani városunk e fontos üze­mére. Teljesíteni kell a beadást Besenyszögön is Rövidesen arról szeretnék írni, ki az oka annak, hogy Besenyszgöt ki­zárták a szabadpiaci forgalomból. Elsősorban is a tanács, mert eltűrte, hogy egyesek adósai maradjanak ál­lamunknak. Kiírtak ugyan néha a hátralékosoknak, de ezzel el is intéz­ték az ügyet. A tanács hibája, hogy még a hajuk szála sem görbült meg azoknak a síránkozóknak, akik nem teljesítették a beadást és otthon telő kamra, tele szekrény, sőt még eldugott élelem is akad. Turza Ist­ván például úgy gondolkodik: miért adja be 70 fillérjével a tejet, mikor otthon 3 forintért is értékesítheti. Boros Pál egy követ fúj vele: senki sem veszi ki a zsebből a pénzt —« mondja. Ha ez igy meg tovább, akkor Be- senyszög soha nem kapja vissza a szabadpiaci forgalom engedélyét és a becsületes dolgozók sem vihetik, piacra árujukat. Boros István, Besenyszög.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom