Szolnok Megyei Néplap, 1953. március (5. évfolyam, 52-77. szám)

1953-03-15 / 64. szám

4 SZOLNOKMEGYEI NÉPLAP 1953 március 15. MARINA RASZKOVA, a SiAOftluniá hőit: M, A „Fáklyaláng“ bemutatója elé 8i március 15-én este fél 8 óra­kor ünnepi díszelőadás keretében mu­tatja be az Állami Szigligeti Színház Illyés Gyula „Fáklyaláng" című drámá­ját. A „Fáklyaláng" drámairodalmunk új. jelentős alkotása a 48-as magyar sza­badságharc utolsó óráit eleveníti meg, 1949 augusztus 10-ének éjszakáját az aradi vár kazamatáiban. A császár és a cár csapatai elfoglal­ták az ország nagyrészét, egységes ma­gyar hadsereg pedig már nincsen, nincs fővezér. Bem Temesvárnál harcol, s Gör- geynak, aki 10-én érkezik csapataival Aradra, esze ágában sincsen, hogy Bem mel egyesüljön, hogy a harcot folytassa. Görgeyt az a terv fűti, hogy erőszakkal magához ragadja a főparancsnokságot, hogy feltétel nélküli megadásra kénysze rítse a magyar kormányt, vagy lemon­datva azt, maga tegye le a fegyvert a cár hadai előtt. A- drama középpontjában Kossuth és Görgey egy képzelt találkozása áll egy párbeszéd, egy hatalmas összecsapás Kossulh érvel, fenyeget, szónokol, hol a szívre hat, hol harangként zúgva szól hangja, mellyel ezreket hívott a harcra Igyekszik meggyőzni Görgeyt arról, hogy a magyar szabadság ügye nem veszett ügy, ha Görgey a gyalázatos fegyverle­tétel helyett a harc dicsőséges útját vá­lasztja. Az utójáték Turinban játszódik, Kos­suth turini házában, s azt mutatja be, hogy a népszabadság és a nemzeti füg getlenség eszméje a szabadságharc bu­kása. az elnyomás ellenére is tovább él a nép szivében. Illyés Gyula drámájának elő­adása komoly feladat elé állította az Ál­lami Szigligeti Színházat. Hogyan igye­kezett ezt a komoly feladatot sikerrel megoldani a színház? Az előadás rendezői, Váradi György és dr. Kovách Gyula, valamint a szín­ház művészei komoly és alapos előtanul­mányokat végeztek annak érdekében, hogy minden szereplő megismerje a tör­ténelemben elfoglalt helyét, s hogy az előadás korhű legyen. Ebben a munkában nagy segítséget nyújtott a budapesti Széchenyi Könyvtár, a megyei könyvtár és a Damjanich Mú­zeum, a ceglédi Kossuth Múzeum, döntő sorban pedig a Színház- és Filmművé­szeti Szövetség tudományos osztálya. A darabnak minden szereplője elolvasta Lukács—Mérei—Spira „Kossuth, élet­rajza" című müvét, s más történelmi munkákat. A díszlet tervei az aradi vár kazamatái­nak és Kossuth turini Via dei Mille- utcában lévő lakásának rajza alapján ké­szültek, a színpadtechnikai megoldások­hoz igazodva, s korhűek a ruhák is.-A. rendezés munkájában a Nemzeti Színház és a debreceni Csoko­nai Színház előadásának tapasztalataira támaszkodtunk — mondja Váradi Gyöigy rendező. __ „Fáklyaláng" tanít, azt tanítja, hogy a szabadságért és függetlenségért mindhalálig helytállva, könyörtelen har­cot kell folytatni az árulók ellen. Annak ^érdekében, hogy ezt a tanítást — a da­rab ismeretes hibái ellenére is — teljes egészében megmutathassuk, iránytűnek vettük Révai József elvárs „Marxizmus, népiesség, magyarság" című művét, a műben foglalt Kossuth tanulmányt, a Szabad Nép kritikáját a dráma buda­pesti bemutatójáról. A komoly és alapos munkának a szín­ház belső életében már eddig is mutat­kozik eredménye. — Régi törekvésünk — mondja erről Váradi György —, hogv a fiatal szín­házon belül együttest alakítsunk ki, meg­teremtsük a különböző műfajok együtte­seinek magvát. Úgy gondoljuk, a „Fák­lyaláng" előadása nagy lépéssel vitt kö­zelebb ennek a tervnek a megvalósítá­sához. A színészek közül legnagyobb feladat Győrffi Györgyre, Kossuth alakí­tójára vár. __ Ez a nagy feladat nemcsak abban áll __ mondja —, hogy ugyanegy da­rabban eg y 47 éves embert és egy 90 éves ember kell alakítani, hanem mert Kossuthtot kell alakítani, aki a máso­dik felvonásban, mely lényegében egyet­len hosszú párbeszéd, Görgeyvel csatá­zik. S ez a csata azt kívánja, hogy a színész a hangok és érzelmek egész ská­lája fölött uralkodjon. Színészi pályá­mon ilyen nagy feladat előtt még nem álltam. Úgy érzem, sikerül megoldani. Egészsében és részeiben is jó előadást várunk a Szigligeti Színháztól. A Néplap sajíóankéíja nyomán Sokszorosan igaz a dolgozók bírálata a gázrezsó és palackgázellátás terén II fiszagyeiidai tanács vezetői még téli álmukat aEusszák dobszó útján. A zárlat betartásának ellenőrzésbe azonban már sajnálták a fáradtságot. Arról sem tud a me­zőgazdasági előadó, hogy hány fogat van a községben. Szerinte ezt az igazgatási előadó tartja nyilván. A tanács ilyen hanyag és nemtö­rődöm munkája nyomán nem is lehet csodálkozni, hogy a községben még mindig 1000' hold terület vár fel- szántásra, de a tavaszi árpa és búza vetésben is szégyenteljes a lemara­dás. Használja ki a tanács a munka hatalmas lendítő erejét, a verseny­mozgalmat. Népszerűsítsék az élenjáTökat. A szépen elkészített verseny­táblát ne az előszobában tart­sák kihasználatlanul. Vegyék számba a mezőgazdasági állandó bizottság tagjait és vonják he őket az ellenőrzés munkájába. Tűrhetetlen az az állapot, hogy még azt som tudják, hány tagja van az állandó bizottságnak. Ébredjenek fel végre a község ve­zetői és no igyekezzenek egymásra hárítani a felelősséget. Ne várják, hogy a sültgalamb a szájukba re­püljön. A járási, tanács adjon na­gyobb segítséget az elmaradás sür­gős kijavításéhoz és vonja erélye­sen felelősségre a felelőtlen tanács vezetőket. , Fehér Lajos, a Járműjavító Üzemi Vállalat jelvényes . sztahanovistája, aki „az ország legjobb mozdonylakatosa" büszke címet is elnyerte, a Szolnok- megyei Néplap sajtómVétján komoly hiányosságra mutatott rá. Fehér elvtárs elmondotta, hogy 1951 óta kéri a Gáz- értékesítő Vállalat szolnoki kirendeltsé­gét, utaljon ki számára gázrezsót, két év óta azonban mégcsak választ sem kapott kérelmére. Szerkesztőségünk Fehér Lajos elvtárs bírálata nyomán megvizsgálta a város gázrezsó- és gázpalackellátása terén ural­kodó tarthaatlan állapotokat. Szerkesztőségünk tapasztalatai azt bi­zonyítják, hogy a dolgozók gázrezsó- és gázpalack ellátásával kapcsolatban el­hangzott bírálat sokszorosan igaz. * x Mi is a helyzet ezen a területen? Egyre több asszony, édesanya kapcso­lódik be a szocializmust építő termelő munkába. Ezek az asszonyok és édes­anyák — érthetően és joggal .— úg>- igyekeznek . berendezni háztartásukat, hogy a házi munka ne kösse le idejü­ket. Kormányzatunk ennek érdekében le hetőséget nyújtott a munkában résztvevő asszonyok- és édesanyák számára, hoev megszabaduljanak a főzés nehezebb gondjaitól, mint a tüzelés, a tűzhely tisztántartása, stb. Mód van rá, hogy nemcsak Budapesten, hanem vidéken, így Szolnokon is palackgáz segítségével főzhessenek a munkában résztvevő asz- szonyok. Aki gázpalackkal és gázrezsóval már rendelkezik, értékelni tudja ennek a se­gítségnek a mértékét. Szolnokon azonban nem könnyű gáz­palackhoz és gázrezsóhoz jutni. Ezeo í területen ugyanis úgy burjánzik a sógor ság. komaság, a protekció, mintha külön tenyésztenék. 1800 (betűvel is leírjuk: ezemvol száz) igénylés bever a Gázértékesítő Vállalat kirendeltségének fiókjaiban í 'nem egy olyané, mint Fehér Lajos. Pin tér István, a Járműjavító kerékesztergá lyosa 1951 júliusában adta be, ma sem kapott rezsót és gázt. Falusi Zoltán, » Járműjavító hegesztője 1951 áprilisában adta be kérelmét. Ma is várja az elinté­zését. S ugyanakkor, amikor a Fehér Lajosok, a Pintér Istvánok, a Falusi Zoltánok nem kaptak gázrezsót, a dolgozó népnek olyan ellenségei mint a kitelepített, áru­halmozó, dolgozókat kizsákmányoló és megkárosító Matkulcsik házaspár, ren­delkezett gázrezsóval. A munkások családjai ma is nehezen jutnak gázrezsóhoz. A Gázértékesítő Vállalat kirendeltségének ugyanis saját célkitűzései vannak. S ezeket a protek­ció fémjelzi, valamint a dolgozók, a munkások érdekeinek semmibevevése. oooooooonooe Legutóbb 40 gázrezsót adtak ki. Eb­ből csak kettő került munkáshoz, egy pedig termelőszövetkezeti taghoz. . S Ugyanakkor amikor két cukorgyári mun­kás igénylését stubndobták, egy vállalat- vezetőnek és egy főkönyvelőnek adtak gázrezsót. Mi ez, ha nem protekció, s különösen akkor az, ha ezen vállalat­vezető és főkönyvelő elődeinek ugyancsak adtak gázrezsót. A Kirendeltség egyéb hibákat is el­követ. Üzletekbe, üzemi étkezdékbe, kór­házba háztartási gázpalackot ad ki. s ház­tartási gázrezsót bár ezek a nagyobb fo­gyasztás miatt jobban jönnének ki ipari gázzal. Másik hiba az, hogy a Kirendeltség nem gondoskodik idejében arról, hogy állandóan megfelelő mennyiségű gázt tá­roljon. így történnek olyan sajnálatos esetek, mint legutóbb is, hogy napokig nem volt gáz a városban. Ezeknek a hibáknak a megszüntetése határidőt nem tűr. A városi tanács, amelynek elsőrendű és mindenekfölött álló kötelessége a dolgozók érdekeinek képviselete és megvédése, tegyen erélyes intézkedéseket, hogy a gázrezsókat való- j ban azok kapják, akiknek szükségük van ' rá — hogy a munkások kapják. XXX)OOOOCXXXXXXXXX)OOOOOŰOOCOOOOOCXXiOCXKXXXXXXXXXXXXXXXiOOOCOCXXXí A SZOVJET KÖNYV ÜNNEPI METE 1955 MÁRCIUS 7-21 SZTÁLIN ELVTARSSAL /» gépkocsik behajtanak a Kreml ud- C-AL varába. Erisen ver a szivünk. A nagy Kreml-palota d'tszjelhajlója. Tanja benjentesen kijelenti: — Egészen olyan, mint a palotában! Átmegyünk a kapun és levetjük ka­bátunkat. Jönnek velünk együtt a meg­hívott elvtársak is. Jönnek a repülők, jön Valerij Pavlovics Cskálov is mindnyá­junkkal kezetfog. Nagy tömegben — ro­konokkal és hős repülőkkel együtt — •jelmegyünk a lépcsőn. A nagy termeken át a mozaik-terembe jutunk. Itt hosszú, ünnepélyes terített asztalok állnak, raj­tuk virágok és sok-sok ízletes dolog. Az asztaloknál leülnek a meghívott repülők, tervező mérnökök és fővárosunk kiváló személyiségei. Számunkra és családunk számára elől van a hely. Leülünk, de bőt lehet nyugodtan ülni? Minden fi­gyelmünk egy asztal felé irányul, amely- vél még senki sem ül. De mi tudjuk, hogy ez a párt és a kormány vezetőinek 1 helye. Váratlanul jönnek he — Molotov, Vorosilov, Kaganovlcs. És most látjuk, 'jön — Sztálin elvtárs. megszokott szü’ke ruhájában. Arca mosolygós, vidám. Sze­mével bennünket keres. Felugrunk. Sztálin barátságosan int a kezével, mi pedig feléje rohanunk ,.. Sztálin, Voro­silov kezel szőrit velünk. Sztálint sorban megcsókoljuk. Elsőnek Valja Grizodu­bova csókolja meg. miután megkérdezte: — Megengedi, Sztálin elvtárs. hogy megcsókoljam? Polina és én pedig már minden en­gedély nélkül csókoltuk meg. Vorosilo- vot elönti a nevetés. Mindenki körben áll és kacag azon, hogy három egyszerű szovjet lány megcsókolja a világ leg­drágább emberét. Múltkor, amikor a lányokat. Váljál és Polinát. Koikamakival együtt nyaralójá­ban fogadta Molotov elvtárs. én a kór­házban feküdtem. A lányok olyan sze­rencsések voltak, hogy az asztalnál Sztálin mellett ülhettek. Ezért egyhangú­lag úgy határoztak, hogy most nekem van jogom erre. Sztálin és Vorosilov közölt ültem. Sztálin másik oldatán Mo­lotov ült. Mellette Valja, távolabb Po­lina. Sztálin ezt kérdezte tőlem: — Milyen volt az élet a tajgáhan? Nekem kiszáradt a torkom, semmi ér­telmeset sem tudtam válaszolni. Azt mondtam: — Semilyen __ jó volt, ne nyugtalan­kodjék. Sztálin elvtárs. 0 látta, hogy mennyire zavarba vagyok 'is mosolyogva tovább kérdezett: — Hidegek voltak az éjszakák? ' — Nem, Sztálin elvtárs. Látta, hogy ügyetlen vagyok és nem tttdoh értelmesen válaszolni, általános beszélgetésbe kezdett. Hozzánk fordulva Joszif V/J f zás to no vies azt kérdezte: — Hol vannak a. gyerekeitek? Mutatjuk, hogy a rokonokkal ülnek. Sztálin elvtárs azt mondja: — Hívjátok ide őket! Idehozzák Szokolikot. Sztálin elvtárs karjára emeli. Jön Taniám is. Sztálin kezel nyújt, Tanja Sztálinra néz. szemei fényintek és megfogja Sztálin kezét, ő pedig ízt mondta: __ Milyen erős vagy! Majdnem lesza­kítottad a kezemet. És mutatja a kezét, amelyen az ujjak, mintha összeragadtak volna és nem tudná kinyitni. Tania érti a tréfát. Hangosan nevet, kezénél fogva húzza Sztálin elv- társat és azt mondja neki: __ Maga tréfál, szándékosan szorítja ös sze az u jjait.,. Sztálin is nevet. Tanja hirtelen Kli­ment JeJremovics Vorosilovhoz fordul és azt mondja: — Ldlt.sm a lovát a díszszemlén! Vorosilov nevet és hangosan kijelent}.', hogy Tanja csak a lovsát látta, őt pedig', nem is vette észre. Tanja azonban nem', jön zavarba és azonnal azt mondja: — Kent. maga is a lovon ült. Amikor láttam, hogy a kislányom', milyen gyorsan feltalálja magát, én is túlesem az első percek izgalmain és már\ nyugodtan beszélgetek Sztálin elvtárssal.', Tarja fülembe súgja: — Mama, Sztálin elvtárs miért ilyen egyszerű? \ Azért, mert ő Sztálin elvtársi Minket távrepülésünkről kérdeznek, gye Tekéinkét, és köztük Taniát arról, hogyan' tanul. Sztálin tréfálkozik: hol orrát, hol szempilláját húzza meg és „személyiség-, nek" nevezi. Jön Sztálin leánya ts, Szvietlana és Molotov kislánya, akii szintén Szvjellanánah Dívnak. Sztálin be­mutatja őket és leányára mutatva ezt; mondja: — Ez az én háziasszonyom ... Szvjetlana Polina mellé ül le. Elhang­zanak a pohárköszöntők. Molotov a mi egészségünkre iszik, a három szovjet repülő nő egészségére, akik a Távol-Ke­letre repültek. Sorban szót kérünk. Be­szél Valja, beszél Polina, végül én is szól kérek Molotov elvtárstól. Odaállni a kezemben a pohárral a mikrofon elé. Beszélek arról a rendkívüli gondosság­tól. amelyet Sztálin elv társ tanúsított ve­lünk szemben, amikor a tajgáhan vol­tunk. Arról beszéltem, hogy országunk­ban soha senki nem veszhet el. Sztálin elvtárs mellettem ül és nagyon nehe­zemre esik a beszéd. Valami nagyot, va lami egészen rendkívülit akarok Sztálin, nak mondani. Hangom elcsuklik. izgulok és végül nem is nézek az előttem ülőkre * h/inem. csak Sztálin elf/* társra és egyedül neki beszélek az egész nép nagy hálájáról, amit iránta, drága Sztálinunk iránt érez. A boldog, csodá­latos életről, amely ilyen korlátlan lehe­tőséget tár fel egész népünk előtt. És azért, hogy addig, míg egy országban élünk vele, Sztálinnal, senki közülünk nem veszhet el. Befejezem szavaimat. Sztálin felállt, kezet szorított velem és koccintottunk. Azután Molotóv. Vorosilov, Kaganovics és mindenki, aki asztalunknál ült, koc­cintott velem. De hirtelen elcsendesedtünk. Sztálin elvtárs kért szót. Csendesen beszél, de úgy, hogy azt mindenki halira. Egyszerűen és csodála­tosan szellemesen beszél. Visszaemlékez­tet a matriarchátus idejére. Elmondja, milyen volt a matriarchátus. ügy tör­tént, hogy az asszonyok inkább gyűjtöt­tek tartalékokat, mint a férfiak, hogy kezdetben az asszonyok foglalkoztak a mezőgazdasággal, míg a férfiak csak vadásztak. Így az asszonyoknak nagyobb tekintélye volt, mint a férfiaknak. Ezután beszél az asszonyok súlyos sorsáról, a to. tábhi évszázadok alatt. Beszél arról, ho­gyan nyomták el az asszonyokat, hogyan fosztották meg az egyszerű embert lét­hez való joguktól és így fejezi be sza­vait: __ íme, ez a három asszony elég­tételt vett a nők elnyomatásának súlyos évszázadaiért. Üd vözöl bennünket a győzelem alkal­mából és egészségünkre iszik. Itt már azonban rokonaink nem bír. ják ki. Felugranak helyükről és Sztálin­hoz futnak. De Sztálin elvtárs maga is kilép az asztal mögül és anyáink, apá­ink, és rokonaink felé lép. hogy koccint­son velük. Ezután visszatér asztalához. Ekkor Polina Oszipenko édesanyja fel­kel a helyéről. Izgul, reszket, orcáin könnyek fénylenek. Odamegy Sztálin elv­társhoz és Novo-Szpaszovszki falu aján­dékát nyújtja át. egy nagy albumot, a régi és az ríj Novo-Szpaszovszki képei­vel. Az a falu. ahol Polina Oszipenko született. Polina anyja valószínűleg szin­tén nagyon sokat akart mondani Sztálin elvtársnak, de nem tudott. Sztálin elvtárs megcsókolta és az öregasszony semmit sem tudott szólni... Idejön Grizodubova apja. Szót kér. de ő is nagyon keveset mond... Megértem... Hogy tudna most itt állni és beszélni, amikor Sztálin elvtárs mellettünk van. Minden összezavarodik a szemekben, minden gondolat csak feléje irányul és nincs szó, amely ki tudná fejezni azt. amit az ember ebben a pillanatban átél. Molotov pohárköszöntöl mond a „Ro- gyina" repülőgép megmentésében és el­szállításában részlteitek egészségére. Ek­kor Joszif Visszárionovics feláll és kéri, hogy mindazok a repülők és ejtőernyő­sök, akik segítségükre siettek és itt van­nak. jöjjenek az asztalához. Előlép asz­tala mögül, velük szembe és egészsé­gükre iszik. Mindenkivel beszél. Min­denkinek kezét megszorítja. A Szovjetunió hősei kérnek szót. Szót kér Valerij Pavlovics Cskálov. Utána mindenki álmairól, jövendő repüléseiről beszél. Azt kérjük, engedjék meg. hogy még nagyobb, távolabbi repüléseket vé­gezhessünk. Sztálin nevet, semmit sem válaszol és újra szót kór Molotovtól. Második felszólalását Sztálin a Szovjet­unió hőseinek anyjához, apjához és fele­gégéhez intézi. Arról beszél, hogy hő­seink vágyakoznak a repülés után. hogy készek minden két hónapban egy-egy új rekordot állítani. __ íme, például azt mondom Cskálő­na k: repülj a kis golyó körül, erre ő háromszor körülrepüli __ és nevet hozzá Ki s golyónak pedig a földgömböt nevezi. Sztálin elvtárs arról beszél, hogy a szovjet népnek és neki, Sztálinnak, min­dennél drágábbak az emberek. Hogy nincsen szükségük annyi rekordra, mint inkább arra, hogy sok jó, kiváló embe­rünk legyen. Azt mondja: — Megakadályozlak majd benneteket a repülésben — természetesen mégis segí­teni fogok. A beszéde arra céloz, hogy a hőtök kíméljék magukat, hogy kevesebb koc­kázatot vállaljanak. ... Az asztalnál egyre vigabb és öröm- teljesebb a hangulat. Sztálin részletesen kikérdez, hogyan épül fel a fülkém és először hallok egy rendkívül okos kér­dést a gépemet illetőleg. Azt kérdezi: __ Hiszen magának csak azért keltett le ugrania, mert nem volt hátsó átjárat a hátsó iülkébe? Azt mondom: Igen. — Miért építenek olyan repülőgépe­ket, ahol a megfigyelő el van vágva az egész legénységtől? Sztálin elvtárs részletesen kifejti azt a gondolatot, hogyan kellene repülőgépe két építeni. Külföldi repülőgépekről kezd mesélni. Csodálom hatalmas repülőtech­nikai tudását, nemcsak hazai, hanem külföldi viszonylatban is. A helikopte­rekről beszél, amelyek helyből felszáll hatnak és azt mondja: __ Ugye, igaz, ilyen helikopter na­gyon jól jött volna nektek a tajgáhan? Sz tálin elvtárs beszéde világos, egy­szerű és csodálatba ejt bölcseségével, meglepő előrelátásával. Újból kisleányával játszik és elszóra­kozik. A színpadon megjelenik a Vörös Had­sereg dal- és táncegyüttese. Sztálin elv- társ szereti a népdalokat. Különösen az ukrán dalokat szereti és kéri. hogy éne­keljék el neki a ,,Zakuvalá”-t. Azt mondja, hogy ez a kedvenc dala. Amikor- a vörös katonakórus ukrán- és vörős- katonadalokat énekel, Sztálin és Vorosi­lov elvtárs velük énekelnek. Vígan, jól cs bátran énekelnek együtt az ifjú kó­russal. A kis Tanja együtt énekel Voro- silovval. Vorosilov külön énekelteti öt kérdezi: — Ismered ezt a dalt? Tania clénckli. — Hát emezt ismered? Ezt a dalt ts elénckli a kislány. Cso­dálkozom, hogyan tanulták meg gyerme­keink olyan gyorsan ezeket az- új dalo­kat.. amíg mi valahol a messzi Távol- Keleten repültünk- Mindent énekelnek amit a nép énekel. Sokáig tartott még ez a csodálatos meleghangú együltlét. Sztálin vörös szekfűcsokrot vesz kezébe és egy virággal megajándékozza kislányomat. Tanja szeme felragyog. Ke­zébe veszi a virágot és semmi áron nem akarja letenni az asztalra, hanem kézben tartja. Nem akar elválni tőle. mert Sztálin elvtárs adtai Ezzel a szekfüvel- megyünk el. miután Sztálin elvtárs bú­csút vesz tőlünk, erősen megszorítja ke­zünket és további sikert kíván. Sokáig nézünk a teremből kilépő Sztálin elvtárs után. Nem lehet leírni, mit érzünk, amikor elmentünk. Egy gondolat volt a szivünk ben, egy kívánság, egy álom, hogy Sztálin elvtárs új távrepülést engedélyez­zen nekünk, hogy még messzebbre, még jobban repülhessünk majd é.s újra kiér­demeljük azt a kitüntetést, hogy ilyen gyönyörű estét tölthessünk vele együtt Megyénk jarasaioan es Községéi­ben a dolgozó parasztok és termelő­szövetkezetek lelkesen harcolnak a tavaszi munkák sürgős befejezéséért, a magasabb terméshozamért. Tiszagyendán a községi tanács vezetői hanyagul teljesítik köteles, ségüket. A tanács békevetési hetet szervezett, de csak papíron. A siker érdekében nem tettek semmit. A békevetési vasárnapon még a tanács vezetői sem találhatók a tanácsházán. A tanács titkára Kovács Mihály elvtáTS a község vetési tervét és annak teljesítését egyáltalán nem ismeri, mert szerinte az csupán a mezőgazdasági előadó feladata. De Kun János mezőgazdasági előadó sem tudja, hogy mennyi a község vetésterve, mert a ki­mutatás Nagy András tanács­elnöknél van elzárva. A tervet még nem bontották le egyé­nekre, — ezt a tanács vezetői nem is tartják szükségesnek. A tanács elnöke a békevetés sikerét azzal „se­gíti“, hogy amikor a szorgalmas dől. gozók vasárnap is a határban mun­kálkodnak, ö a korcsmában sakkozik, mit sem törődve a vetési és szántási munkákkal. „Megy az magától is“ — így gondolja, i A fogatz&rlatot, elrendelték uj^-an

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom