Szolnok Megyei Néplap, 1953. március (5. évfolyam, 52-77. szám)

1953-03-01 / 52. szám

5 1953 március 1. SZOLNOKMEGYEI NÉPLAP t Szovjet segítség Irán fői c’rengéssujtoiU lakosságának A vasúti komplexbrigád kezde­ményezésére fontos koperációs meg­állapodást kötöttek a teherpályaud­varral a szállíttató nagyvállalatok. Az elmúlt év decemberében jött lét­re a szerződés a Cukorgyár, l'ii'.■fa­telep és a MÁV között. Eszerint a teherpályaudvar az előre megállapí­tott terv alapján vontatja az ipar­vágányokra a vagonokat s a válla­latok kötelezik magukat, hogy zárós határidő után á vagonokat kiürítve, vagy berakva továbbításra alkalmas állapotban átadjál: a MAV-nak. A szerződés jelentős lépés lett volna a fekbérkövetélések csök­kentésére — s elősegítette volna betartása esetén a háromnapos kocsifordulóért folyó harcot. A Cukorgyár vezetői örömmel vet­ték tudomásul, hogy a szerződés meg­kötése utáni napokban rendszeresen megérkeznek a vagonok. A kirako­dóbrigádok azonnal hozzákezdtek a vagonok kiürítéséhez s úgy látszott valóban elejét lohet venni az okta­lan feltbér kifizetéseknek. Örömük azonban korai volt. A rendszeres munka mindinkább alább­hagyott. s a tizedik nap után már ott tar­tottak a „tervszerűséggel“ mint a szerződés megkötése előtt. Tel­jesen felborult az a határozat, ami leginkább a teherpályaud­vart kötelezte volna jő munkára. A forgalmat irányító vasutasdolgo- zók tudják, — mert hiszen erről is szó volt az értekezleten — hogy a Cukorgyárban kampányon kívül — csak egy szállítóbrigád dolgozik, s nem mozgathatók a nap minden őrá. jában. Ennek ellenére rendszertele­nül küldik a vagonokat, nem törőd­ve azzal, hogy belefér-o a kirakás a szállítóbrigád 8 órai munkaidejébe. Csak akkor huzatják ki a cukor­gyári iparvágányra a vagonokat, mikor már egy szerelvénynek is be­illő vagonsor összegyűlt. Természete­sen helyes, hogy nem szaladgál ki egy két kocsival a tolatómoz­dony a Cukorgyárig, a helyesebb —* kocsirendezéssel, a rendszeres járattal azonban elérnék azt. , Nagy esemény két termelőcso­port egyesülése, különösen akkor, mikor két szomszédos község lekéiről van szó, akik eddig is figyelemmel kisérték egymás munkáját. A Béke tszcs 1940-ben, a szandaszöllősi Vö­rös Mező pedig 1930-ben alakult. Mindkét termelőcsoport sok nehéz­séggel, küzdött e* kezdeti időben. Ezeket a pártszervezet segítségével, szorgalmas munkájukkal nagyrészt sikeresen leküzdötték. elmúlt esztendőben eredménye, sen gazdálkodtak. A tagság szorgal­mas munkája folytán a közös va­gyon a rákóczifalvai Béke tszcs- ben és a szandaszöllősi Vörös Mező­ben megháromszorozódott. A két fcsoport tagsága nagy várakozással tekintett az egyesülés felé. A Vörös Mező tszcs tagjai ‘ nosszu IDŐ ÓTA AZON TANAKODTAK, hgyan tudnák még jobban kihasz­nálni az 500 holdas legelőt, a kerté­szetet, mely Szolnok körzetében igen nagy -jelentőségű, hiszen a vá­rosi dolgozók zöldségellátását biz­tosítja. Az is foglalkoztatta a tag­ságot hogyan fejleszthetnék már eddig is szépen megnövekedett állat­állományukat. Hiszen ma 20 ló, 310 juh, közel 500 baromfi, 120 szarvas­marha és sertés képezi a közös állo­mányt. A tagság az intézöbizottsá- gi iilés javaslata alapján örömmel fogadta a Béke tszcs-vel való egye­sülés gondolatát. A vezetők felkeresték a szomszé­dos rákóczifalvai termolöe.soportot, ahol a tagság nagyrésze már szintén foglalkozott az egyesülés gondola­tával. A hiba azonban az volt, hogy a járási tanács mezőgazdasági osz­tálya későn fogott hozzá a tagság köréből jövő kezdeménj-ezés felkaro­lásához. Az idő pedig egyre sürgette tavaszi munkára mindkét termelő- csoportot. Időközben a rákóczifal­vai Béke tszcs-be az elmúlt évi zárszámadás eredményei láttára szá­mos becsületes dolgozó paraszt lé­pett be az egyéniek közül, akiknek munkábaállításáról szintén gondos- kodniok kellett^ A rákóczifalvai mozi helyiségé­ben megtartott értekezletre mindkét szövetkezet tagjai részéről csaknem valamennyien eljöttek. A járási ^ta­nács tsz szervezője, Bartvai Sándor elvtárs ismertette az egybegyűltek előtt a közgyűlés összehívásánál? jelentőségét. Elmondotta, hogy ez al­kalommal a tagságnak további jö­ősszo a környékbeli üzemekbe. a Cukorgyárba és a Vegyiművekbe irányítva. így ki tudnák használni a rendezőmozdonyt is, s nem kellene rohamoztatni és túlóráztatni a kira­kóbrigádokat, akiknek egyszerre kellene kirakni a sok vagont. Néha éjszaka, különböző időben gurítják be a vagonokat az üzemek­be. Ilyenkor az éjjeliőrökön kívül sp-ví sem tud arról, hogy vagonoK érkez- ' tek. A reggel munkábaállő kira­kodók csak érák múlva végez­nek a vagonokkal •— g egész éj­jel kihasználatlanul állnak a kocsik. Megyénkben több útszakasz vár sürgős javításra és kiszélesítésre. A gégi, keskeny, rossz útak az egyre növekvő forgalom lebonyolítását ua- gyon megnehezítik. Egyes útszaka­szok mély gödrei rongálják a gép­kocsikat. A szocializmus építésében egyre nagyobb gondot fordít államunk a közlekedés megjavítására. Ebben is. érvényre jut pártunk politikája, hogy a falu közelebb kerüljön a városhoz. Számtalan kis falu kap vasútvonalat és bekötőútat ebben az évben is. Az Utfentartó Vállalat komoly tervet hajt végre. Március else­jén kezdik meg a Martfft-Tisza- földvár közötti útszakasz kiszé­lesítését. Az előkészítési munkák már folynak. A szükséges kőanyagokat és zúzalé­kot a martfűi állomásról szállítják a feldolgozás helyére. Későbbi terv a Karcag és Kun­madaras közti útszakasz kiszélesíté­se. A három méter szélességű útat, hat méterre bővítik. A kőanyag szállítása már itt is megkezdődött. Április 4-re tett felajánlásukban vője és boldogulása megteremtésé­ről kell határoznia. A zárszámadás óta a rákóczifalvai Béke termelőszövetkezet 884 holdról több mint 1300 holdra gyarapodott. Szaporodott a jószágállomány, szá­mos konyhakertészettel foglalkozó dolgozó paraszt csatlakozott hozzá­juk. Az 1953-as évre MEGTEREMTETTÉK A MAGASABB TERMÉSHOZAM FELTÉTELEIT. Mindkét csoport tagjai élenjárjak az őszi munkában, a gazdasági szer­számok javításában; trágyázásban, szántásban és simítózásban. Előkészí­tették a vetőmagot is. Hangsúlyoz­ta Bartvai elvtárs, hogy az egyesü­lés teszi lehetővé újabb és sokkal jövedelmezőbb üzemágak bevezeté­sét. Bognár György a Béke tszcs egyik szorgalmas tagja elmondotta, igen helytelen volt a járási tanács részé­ről, hogy nem gondolt sokkal előbb az egyesülés tudatosítására. ' Ok bosszú ideje figyelték a szomszédos Vörös Me7.ő-beliek munkáját, s örül­tek sikereiknek. Még nem ismerik azonban eléggé az ottani munka­szervezést, a Vörös Mező pontos va­gyoni helyzetét. Hiba, hogy Bartvai elvtúrs sem ismertette ezt a beszámolóban. Ok, — mint mondotta; — örülnek az egyesülésnek, mert ezzel még jobban megnyílt előttük a fejlődés útja é? remélik, hogy a két termelőesoport tagsága most már közös erővel sok­kal nagyobb eredményeket tud el­érni. Szakali András; a Vörös Mező tszcs tagja elmondotta: ha a eso- porttagok valamennyien olvassák a napi sajtót, amelyben többek között többtcrmelésről. a termelőszövetke­zetek feladatairól is olvashatnak, ráébrednek arra; hogy a szövetkeze­tek erősítése egyik döntő feladat. Akkor világosan látták az egyesülés szükségességét. A Vörög Mező-belie­Még a múlt év novemberében fel­adtunk a sarkadi ét a hatvani Cukor­gyárak cimére egy-egy vagon cukorrépát. Mivel a csépa't vasútállomáson nincs va­gonmérleg. nem tudtuk a súlyt megálla pitani. Több esetben kértük már, hogy közöljék velünk az átadott répa súlyát, azonban ez a mai napig sem történt meg. A teherpályaudvar adminisztrációs szolgálata a forgalomirányítókéval szemben kifogástianui működik. Pon­tosan tudják mennyi ideig feküdtek a kocsik az iparvágányon és nem felejtik el kiküldeni a fel­szólítást a fekbérek kifizetésére. A Cukorgyár mostanáig 113.000 forint fekbért fizetett ki e rend­szertelenség miatt. Ideje lenne újból felvenni a kap­csolatokat s elmélyíteni a komplex brigádok közötti együttműködést. A tavaszi forgalom szempontjából nem közömbös az, hogy mennyi ideig vesztegelnek a vagonok kihaszná­latlanul az iparvágányokon. 6.400 forint szállítási költség megtakarítását vállalták a kiren­deltség dolgozói. Megszervezték a nyiltvonalú kirakodást. Ezzel sok időt és eddig 4.500 forint költségmegtakarítást értek el. A felszabadulás ünnepére fejezik be a Beloiannisz és Ságvári út keresz­teződés kiszélesítését. A munkálato­kat már elkezdték. Az Útfenntartó április 4-i vállalá­sának fontos pontja a tervszerűség betartása. 1952. évi tervüket, bár globálisan túlteljesítették, t érv azé. rüségben elmaradtak. Ebben az év­ben már harcot indítottak a terv-, szerű munkáért. Jelenleg az egész megye terüle­tén a makadámutak kisebb javí­tásai folynak. Minőségi kátyú­zással 100 km. ütat hoztak már eddig rendbe. Az Útfenntartó Vállalatra nagy feladat vár. Munkáját több helyen az útszakaszok megjavítása sürgeti. A javítások gyors és pontos elvégzé­sével a vállalat nagyban hozzájárul a forgalom zavartalan lebonyolításá­hoz. két egyetlen szempont vezette, elő­segíteni a többtermelést, KIHASZNÁLNI A KÖZÖS GAZDÁLKODÁS NYÚJTOTTA LEHETŐSÉGEKET­A Vörös Mező tszcs-nek sok olyan épülete van, amit egyedül nem tud hasznosítani, de közös erővel, közö* munkával a két termelőcsoport tag­jai nagyszerű központi állattenyé­szetet tudnak megvalósítani abban. A jelenlévők közül számosán öröm­mel fogadták és lelkesen megtap­soltál? a felszólalót. Közben Tránszki elvtárs a Vörös M'Zö tszcs egyik tagja ismertette a szövetke­zet egész évi munkájának, gyara­podásának adatait. Ugyanígy tett Szőke Mihály elvtárs is a Béke tszcs elnöke. A tagok meggyőződtek egy­más eredményeiről g a feltett kér­désre: elfogadják-e a két termelő­szövetkezet egyesülését, szinte egy­szerre emelkedtek fel a kezek a ma­gasba, Csaknem kivétel Bélkül helye­selték a két csoport egyesítését s azt, hogy önálló termelőszövetkezet­ként a „Béke“ nevet viseljék, A termelőszövetkezet tagjai ezzel a névvel is ki akarják fejezni, hogy a békéért harcolnak a magasabb ter­méshozam biztosításával. Teljes erő­vel végzik a tavaszi vetés munkáit. Az egvbegvültek örömmel és lel­kesedéssel választották meg az új önálló termelőszövetkezet vezetősé­gét, Szőke Mihály elnök. Tóth Illés elnök helyettes. Tóvári István, Sza­kali András, Samu Jánosné, Majzik Gergely, Tóth Pálné, Budai Ferenc és Barta Lajos személyében. Komoly feladat előtt állanak most az egyesült Béke tsz tagjai. Közös erővel kell megszervezniük az állan­dó brigádokat, s ugyanakkor azok szervezésével egvidöben tevékenyen végezni a munkát. A tsz tagjai vál­lalták ezt a küzdelmet és becsület­tel helytállnak. Kötelezi őket elmúlt évi jó munkáink és az 1953-as év­ben a magasabb terméshozam eléré­sére tett Ígéretük. Ez év február 21-én megérkezett 172 kilogramm cukor, azonban nem tudjuk, hogy van-e még követelésünk. Szeretnök, ha szolnoki Cukorgyár végre intézkedne az iránt, hogy a végleges el­számolást megkaphassuk, ugyanis vele szerződtünk le annakidején. MAGÓ ERZSÉBET Csipa, Alkotmány, tszcs Teherán Szád esi kov, a Szovjetunió iráni nagykövete s Szov.ie: Vöröakc- reszt ée a Vörös Féihr-'d Társa* étig ‘ nevében öl?záw>?er tinit nyújtott át Fatemi iráni kül­ügyminiszternek-az Iráni Vörös Oroszlán és Nap egyesület ré' | A NAfUKlUN TAUTufJAK 1 Cz­évi első termelési crlekezletükct a megye-: tanács dolgozói. Az értekezlet fele-lati volt az elmúlt évi utolsó negyedévi munka értékelése, az új év feladatainak megbeszélése. Kalmár András elvtárs a megyei ta­nács végrehaj [óbizottságának titkára tar tóttá meg a beszámolót s részletesen foglalkozott a tanács dolgozóinak mun­kájával. Hű képet festett az elmúlt év ered­ményeiről s részleteiben is foglalkozott az utolsó negyedév munkájával. Beszá­molója második felében kitért a tanács apparátus működésének hibáira is. El­mondotta, hogy míg mindig gyakori a bürokratikus ügyintézés — a hónapokig tartó huza-vona. A körlevelek szerkcsz tésében élenjár a mezőgazdasági osztály Só darab. 2—6 oldalas körlevelet küld­tek ki eddig a helyi és járási tanácsok­hoz, ahelyett, hogy személyes instrukció alapján adták volna meg a szükséges útmutatásokat. Az igazgatási osztály már 18 terjedelmes körlevéllel intézie dett különböző ügyekben s n többi osz­tályokon sem sikerült még mindig le szorítani a kiadványok számát. LaTKG MINING [ előfordulnak az olyan kirívó esetek, mint Kutass! Irén beadványával történt. Az akta ikta­tási idejétől, augusztus 26-tó! 4 hónap teit el az elintézés idejéig és még ma sem történt érdemleges intézkedés a be adott panaszra. A személyzeti osztály még mindig nem foglalkozik eleget a tanács alkalmazottai­nak nevelésével és emiatt még a fegyel­mezetlenség, a kispolgári magatartás el len kell küzdeni egyes osztályokon. Menyhárt Ilona, a kereskedelmi osztály dolgozója pl. rendszeresen elkésik mun kahelyéről. Kunos István, a mezőgazda­sági osztály dolgozója lenézően, félváll­ról beszél a tanácsért hozzáforduló köz­ségi tanácselnökökkel. A jászfényszarui tanácselnökhelyettest, ahelyett, hogy el­beszélgetett volna vele és segített volna elintézni problémáját, kigúnyolta leg utóbb s dolgavégezetleniil engedte el az egyszerű parasztemberből lett Vezetőt | A KISPOLGÁRI | magatartás más területen is megnyilvánul. Süveges elv­társ. az ipari osztály vezetője nyárspol­gári sértődöttséggel fogadja a kritikát és Á Központi Vezetőség hatá­rozatának megfelelően dolgozó népünk bírósága a törvény tel­jes szigorával vonja felelős­ségre azokat, akik nem ügyel­nek munkatársaik, vagy a fel­ügyeletükre bízott dolgozók testi épségére. Már hírt adtunk arról, hogy Nieebold Györgyöt, — a szol­noki Magas-cég volt építésveze­tőjét — a szolnoki építőipari vállalat jelenlegi főépítésvezető- jét — egyévi börtönbüntetésre ítélte a szolnoki járásbíróság azért, mert nem tartotta be az előírt balesetvédelmi rendszabá­lyokat —* s gondatlansága miatt egy munkás sérülést szenvedett. A mezőtúri jársábíróság most Kalita János segédmunkás bűn­földrengés sújtotta la-* megsegítésének céljaira- Fatemi felkérte a szovjet nagykövetet, tolmácsolja a szov­jet kormánynak oz iráni kor­mány hálás köszönetét a segít­ségért. (MTI). igyekszik eltompítani az élét. Az osztály dolgozóinak bírálatát nem fogadja el, nem hallgatja meg javaslataikat, de sa­lát tapasztalatait sem mondja el nekik, s ágy gyakori az egymást keresztező ren- | Jelkezések kiadása, a fejetlenség. Beszámolója további részében a ta- \ nácsalkalmazottak április 4-i versenyétől szólott Kalmár elvtárs. Megállapította, gyakori az általános, csak papiion való munkavállalás, mint Horváth Imre elv­társi, aki a párt- és kormányhatározatok végrehajtását vállalta — ami amúgy is kötelessége. A beszámoló után versenyzászlóval, pénzzel és apró használati tárgyakkal jutalmazták a jól dolgozó tanácsalkal- mazottakat és osztályokat. | A TERMELÉSI F.HTEKEZIET 1 nem teljes mértékben érte el a célját. A tanács szakszervezete nem tudta kel­lően mozgósítani a dolgozókat a terme­lési értekezleten való megjelenésre. A közel 400 dolgozónak még egyharmad- része sem jelent meg az értekezleten s a résztvevők nagy része a meghívottak­ból — a helyi ipari vállalatok vezetői­ből — tevődött össze. A beszámoló rész­letesen foglalkozott az elmultévi mun­kával, olyan eseményekkel, amivel két hónappal ezelőtt kellett volna megismer­tetni a tanács dolgozóit. Ebből adódott az, hogy a két és fél órahosszáig tartó beszámoló alatt eltompult a dolgozók ér­deklődése s a vendégeken kívül csak azok várták meg a végét, akik jutalmat reméltek. Érthető, hogy az éjszakai órák- ben kezdődő hozzászólások vontatottan indultak meg s csak néhányan __ jelen­téktelen problémákat felvetve __ szóltak a kérdésekhez. |~NAGYSZÁMÚ JUTALOM f és a kiosztott versenyzászló tömkelsge sem tudta lelkesíteni arra a dolgozókat, hogy ­vállalásokat tegyenek __ jó munkával köszö njék meg a jutalmat. A dolgozók érdektelenségét maga a tanács vezető­sége segítette elő „az egyenlő jutalom" elvének érvényrejuttatásával. Többezer förintott osztottak ki az osztályok dol­gozóinak, egyenlő 10—200 forintos ösz- szegekben, melyet oklevél és versenv- 2ászló kíséretében adott át a tanácstitkár elvtárs. Az egyenlősdi a jutalmazás ese­tén sem segíti elő a versenylendület fo­kozását — s ezzel számolnia kell a ta­nács vezetőségének is. ügyében hozott ítéletet. Kuli fa elmulasztotta a szükséges védő­rendszabályok betartását — nem volt elég figyelemmel dolgozó­társai testi épségére. Gondatlan* ságából Kiss Lajos munkatársa sérülést szenvedett­A mezőtúri bíróság Kalitát bűnösnek mondotta ki; g 4 hó­napi börtönbüntetésre és 500 forint pénzbüntetésre ítélte. A fenti esetekből tanuljanak műszaki vezetőink, dolgozóink. Tanulják meg. hogv emberi kö­telességükön túl — dole-ozó nép államával szembeni kötelessé­gük is őrködni dolgozótársaik testi épsége felett. Népköztársa­ságunk törvénvei minden eset­ben megtorolják a mulasztáso­kat. 1 Úttörők a színpadon A területi kulturcsopor. tok megyei bemutatóján nagy tetszést váltott ki a jászalsógyörgyi úttörők „Eoni-tánc"-a. Miért fizetett a Cukorgyár 113.000 forint kötbért ? Rosszul harcol a teherpályaudvar a háromnapos hocsifordulőért hogy minden alkalomra megfele­lő mennyiségű vagon gyűljön A rákóczifalvai „Béke" és a szandaszöllősi „Vörös Mező" tszcs „Béke" néven önálló termelőszövetkezetté egyesültek Az Útfenntartó felkészült a tavaszi útépítésekre Miért nem számolnak el a eukorrépaíermelőkkel (TASZSZ). I. V­.szere, a kost* ág Fordítson nagyobb gondot a termelési értekezletek megszervezésére a megyei tanács A figyelmetlenségével balesetet okozó Kalita Jánost 4 havi börtönre és 500 forint pénzbüntetésre Ítélték

Next

/
Oldalképek
Tartalom