Szolnok Megyei Néplap, 1953. március (5. évfolyam, 52-77. szám)

1953-03-08 / 58. szám

SZOLNOKMEGYEI NÉPLAP 1953 március 8. GYÁSZOL A SZOVJET NÉP- A SZOVJET ÍRÓK GYASZilLESE ­Moszkva (TASZSZ) Március 6-án a szovjet írók gyászülést tartottak. Az első felszólaló Nyikolaj Tyiho- n„V volt. Az egész nép gyászának napja van m.t __ mondotta. — Meghalt szeretett vezé­rünk, tanítónk, barátunk. Sztálin neve drága az egész emberiségnek, halhatatlan ez a név. A Moszkva és a Neva, a Jangce és , Morava, a Visztula és a Tisza partjár. éles fájdalommal visszhangzott a nag. rezét halálának híre az emberek szívé heti, mondotta Alekszej Szurkov költő. Ezekben a napokban mi, a szovjetek < ■ «zágának emberei — folytatta — eskü- * ii-’k: hűek leszünk az ügyhöz, amelyért • és Sztálin a nagy októberi napok- *■>•■ '-»rcra lelkesített bennünket, hűek ink a párthoz, amelyet Lenin és S túlin a harc füzében kovácsolt, hűét 1‘szűnk népünkhöz, amint hű volt hozzt Sztálin elvtárs életének utolsó percéig. Hja Erenburg a többi között ezt mondotta: Nem, ilyen ember nem halhat meg i Él népünkben él az egész haladó embe­riségben. Mindig velünk lesz: a munkás ;al a gép mellett, az iskolásgyermekkel a katonával a haza határain, az íróval asztala mellett. Alekszandr Fagyejev arról beszélt hogy Vlagyimir Iljics Lenin halálát kö­vető három évtizedben minden szovjet ember Sztálin szellemének hatására fej lődött és fejlődik, gondolkodik, harco' és dolgozik. A szovjet emberek ígérik — mondotta —, hogy lankadatlan munkával befejezik a J. V. Sztálin által megkezdett nagy művet: felépítik a kommunizmust. A szovjet emberek mélységes fajdal máról, erejüket és alkotósnergiájukat : kommunizmus építésére mozgósító kész­ségéről beszélt Alekszandr Kornyejcsuk ukrán író. Vilisz Lácisz lett író, Raszul Gamzatoc dagesztáni író és Anna Kara vaieva moszkvai írónő. Konsztantyin Szimonov, Alekszand Tvardovskkii, Ljev Osányin és más kői. tők Joszif Visszárionovics Sztálin emlé kére írt költeményeiket olvasták fel. A gyűlés részvevői, egyhangú határo­zattal levelet intéztek a Szovjetunió Kommunista Pártjának Központi Bizott ságihoz, levelükben a többi között ez! írják: A nagy Sztálin az emberi lélek mér­nökeinek nevezte az írókat, felvértezte őket. a szocialista realizmus módszeré vei. Mi. szovjet írók, Sztálin végakara­tához híven ígérjük a Kommunista Párt nak, Központi Bizottságának és a szov­jet kormánynak, hogy továbbra is min den erőnket a szovjet népnek, a kommu nizmus építése nagy ügyének szenteljük Gyászülések a moszkvai üzemekben és gyárakban. Március 6-án a szovjet főváros üze­meiben és gyáraiban gyászgyűléseket tar­tottak. A híres moszkvai autógyár egész tör ténete elválaszthatatlan a nagy Sztálin nevétől. Sztálin volt a szovjet autóipar megteremtője. A Sztálin nevét viselő gyár homlokzatán aranyozott felirat hir­deti a nagy vezér szavait: „Nem volt autóiparunk, most van'*. A gyászülés többezer részvevőjének arcáról a mély szomorúság tükröződik Bogomazov villanyszerelő — a többi kö zött ezeket mondotta: Szeretett vezérünk és tanítónk egész életét a dolgozók boldogságáért folyta tort önfeláldozó harcnak szentelte. A „Vörös Proletár" gépgyár többeze: munkása, mérnöke, technikusa és alkal­mazottja a gépműhely hatalmas csarno­kában gyűlt össze. A gyár sokszáz műn- ása emlékezik még arra, hogy Sztálin útmutatására az első ötéves terv éveiben régi sötét és szűk műhelyek helyén hogyan építették fel a legmodernebb be­rendezésekkel ellátott új műhelyek ha­talmas, világos épülettömbjeit. A gyászgyűlésen a gépgyár egyik leg dősebb munkása, Jefim Bakanvicsev művezető szólalt fel elsőnek. Lenin halála után Sztálin elvtárs — mondotta __ esküt tett arra, hogy pár­tunk szilárdan teljesíti Lenin végakara tát, az eskü szavai valósággá váltak. A „Dinamó*' gyár kollektívájának gyűlésén a gyár dolgozói meghatott sza akkal emlékeztek meg a nagy Sztálin­ról. Fogadalmat tettek, hegy minden ere iüket a kommunizmus felépítése nag' igyének szentelik. Alekszej Lukasov fiatal lakatos hangsúlyozta: Az ügy, amelyért Sztálin elvtárs har Colt, él és győzedelmeskedik. Gyászgyüléseket tartottak a „Trjoh gornaja Manufaktúra" textilkombinár összes műhelyeiben. — Oly szilárdnak és rettenthetetlenek nek. kell lennünk a harcban, mint Leni' és Sztálin __ jelentette ki P. Szenyina kom binát legidősebb fonómunkásnője A moszkvai „Sarló és kalapács" gyár munkásai leírhatatlan fájdalommal fo­gadták a hírt, hogy Joszif Visszáriono­vics Sztálinnak ,a bölcs vezérnek és taní­tónak szíve megszűnt dobogni. A gyár udvarán összegyűlt sokezer ember. Tekintete J. V. Sztálin gyászsza­laggal övezett arcképén nyugszik. Elő­ször Ivan Turtanov, a ,,750-' gép fő mestere szólalt fel: A szovjet emberek munkában és harc­ban egyaránt ezzel a jelszóval küzdöttek és győztek: ,.a hazáért, Sztálinért!" Ma újból ezt a jelszót ismétlem. Fűzzük még szorosabbra sorainkat a Szovjetunió Kommunista Pártja és Központi Bizott­sága köré. Minden gyászgyűlésről üzenetet intéz tek a dolgozók a Szovjetunió Kommu­nista Pártja Központi Bizottságához és kifejezésre juttatták készségüket, hogy még szorosabban tömörülnek a Kommu­nista Párt lenini-sztálini Központi Bi­zottsága és a szovjet kormány körű! Minden erőt mozógsítanak a kommuniz­mus felépítésére a Szovjetunióban és még nagyobb energiával küzdenek az ötödik sztálini ötéves terv határidőelőtt megvalósításáért. A Moszkvai Egyetem hallgatóinak és előadóinak gyászgyűlése, A Moszkvai Egyetem több mint ezei hallgatója, professzora, aspiránsa és egyéb tudományos munkatársa gyász­gyűlésén, Petrovszkij akadémikus, az egyetem rektora emelkedett szólásra: __ Sztálin nevével szorosan összefügg a marxizmus-leninizmus sziklaszilárd alapzatán nyugvó élenjáró szovjet tudo­mány virágzása — mondotta. J. V. Sztálin állandó segítséget nyúj­tott a szovjet tudósoknak és a szovjet ifjúságnak, különösen érezték ezt s Moszkvai Egyetem professzorai, előadó és hallgatói. — Felmérhetetlen a szomorúságunk — mondotta Kiricsenko, az egyetem egyik hallgatója. — Ez a szomorúság köny nyessé teheti szemünket, de soha nem idézhet elő fejvesztettséget sorainkban. A gyászgyűlésen sorra szólaltak fel a Moszkvai Egyetem előrdói, aspiránsai tudományos munkatársai. Mindegyik be széd egy-egy eskütétel arra, hogy újabb sikereket vívnak ki a kommunista társa dalom építésében. (MTI) A Magyar Népköztársaság és a Magyar Dolgozók Pártjának küldöttsége Sztálin elvtárs temetésére Sztálin elvtárs temetésére a Magyar Népköztársaság Miniszter- tanácsa, a Népköztársaság Elnöki Tanácsa és a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetősége képvise. létében küldöttség utazott Mosz­kvába. A küldöttség vezetője Rákosi Mátyás elvtárs, tagjai: Dobi István, A Szovjetunió Hadügyminisztériumának ás Haditengerészeti Minisztériumának nyilatkozata Moszkva. (TASZSZ). A Szovjet Hadsereg katonáit, tiszthelyetteseit, tisztjeit és tábornokait az egész szovjet néppel együtt mélységes gyászba borított a Szovjetunió Mi­nisztertanácsa elnökének, a Szovjet­unió Kommusita Pártja Központi Bizottsága titkárának, a Kommu­nista Párt és a szovjet nép bölcs vezérének és tanítójának, a leg­nagyobb hadvezérnek, a Szovjetunió generalisszhnuszának, Joszif Visszá­rionovics Sztálinnak halála — hang­zik a többi között a Szovjetunió Hadügyminisztériumának nyilatko­zata, majd így fejeződik be: A Szovjet Hadsereg a Kommunista Párt és a szovjet kormány vezetésé­vel szent feladatként teljesíti a nagy Sztálin végakaratát: minden eszköz­zel erősíti katonai hatalmát és ébe­ren őrködik a Szovjetunió állami érdekei fölött. A nagy Sztálin halhatatlan neve örökké élni fog a Szovjet Hadsereg katonáinak szívében. * A Szovjetunió haditengerészetének tengerészei és katonái, tengerész- tiszthelyettesei és tiszthelyettesei, tisztjei, tengernagyai és tábornokai mélységes fájdalommal értesültek a pártunkat, a szovjet népet és a szov. jet nép fegyveres erőit ért súlyos csapásról — a Szovjetunió Minisz­tertanácsa elnökének, a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizott­sága titkárának, a szovjet nép szere­tett vezérének és tanítójának, a Szovjet Hadsereg és haditengerészet megteremtőjének, a zseniális had­vezérnek, a Szovjetunió generalisz- szimuszának, Joszif Visszárionovics Sztálin elvtársnak ez év március 5-én történt elhunytéról —• hangzik a többi között a Szovjetunió hadi­tengerészeti minisztériumának nyilat, kozata és így fejeződik be: A haditengerészek esküvel fogad, ják J. V. Sztálin ravatalánál: még szorosabbra tömörítik soraikat a Szovjetunió Kommunista Pártjának Központi Bizottsága és a Szovjetunió kormánya körül. Maradéktalanul és becsülettel teljesítik Sztálin elvtárs végakaratát: erősítik a haditengeré­szet katonai hatalmát, éberen őrköd­nek hazánk tengeti hntárain a min­dent legyőző lenini-sztálini zászló alatt, őrködnek a kommunizmust építő szovjet nép békés munkája fölött. (MTI) d Kínai Kommunista Párt Központi Bizottságának, Központi Népi Kormánynak és a Kínai Népi Tanácskozó Testület Országos Bizottságának közleménye és a Kínai Népköztársaság Központi Népi Kormányának rendelete a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, Házi Árpád a Miniszter tanács elnökhelyettese és Földvári Rudolf a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének tagja, a Budapesti Pártbizottság titkára. — (MTI) Ötperces munkaszünet Sztálin elvSars temetése időpontjában - a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának határozata Peking: (Uj Kína). A Kínai Kommunista Párt Központi Bi­zottsága, a Iíözponti Népi Kor­mány és a Kínai Népi Politikai Tanácskozó Testület Országos Bizottsága közleményt adott ki: Joszif Visszárionovics Sztálin elvtárs nagy szövetségesünk: a Szovjet Szocialista Köztársasá­gok Szövetsége Minisztertaná­csának elnöke és a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának titkára 1953- már­cius 5*én este 9.50 órakor el­hunyt­Hogy kifejezésre juttassuk n kínai nép mérhetelen fájdalmát és részvétét a nagy Sztálin elv­társnak, a világ dolgozói nagy vezérének és a kínai nép legjob­ban tisztelt, legdrágább barátjá­nak és tanítómesterének el" hunya miatt, valamint hogy ki­fejezésre juttassuk a kínai nép tiszteletét nagy szövetségesünk vezetője iránt, ezennel elrendel­jük, hogy 1. A moszkvai temetési ünnep­ségekkel egyidejűleg emlékgyű- 1 éteket kell tartani 12 városban. Pekingben, Tiencsinben. Sen' jangban. Sanghájban, Vuhan A Magyar Népköztársaság Minisz­tertanácsa elrendelte, hogy szeretett vezérünk és tanítónk, J. V. Sztálin elvtárs temetése időpontjában, már­cius hő 9-én d. e. 10 érakor hazánk összes üzemeiben és vállalatainál, a vasútnál, a közlekedésnél, a postánál, valamennyi hivatalban, iskolában és intézménynél népünk mélységes gyá­szának és tiszteletének kifejezéséül ötperces munkaszünetet tartanak. Budapest, 1953 március 7. RÁKOSI MÁTYÁS sk„ a Minisztertanács elnöke ban, Kantonban. Ceungkingban, Hszianban, Port-Arthurdalnyij- bnn, Harbinban, Tihuaban és Manceuliban. Az időpontot ké­sőbb közöljük. 2. A Kínai Kommunista Párt; a demokratikus pártok és cso­portok. a népi szervezetek, az üzemek és bányák, a vállalatok, a fegyveres erők alakulatai, a kormányhivatalok és az iskolák összes helyi szervezetei az or­szág egész területén, minden hsznioni (megyei) szinten felül lévő közigazgatási egységben március 9-én tartsanak a lakos­ság részvételével közös emlék- gyűléseket. Ezeken a gyűléseken a helyi népi kormányok vezetői e! -Imiiének és a Kín-' Kommu­nista Párt megfelelő területi pártbizottságainak tikárai szá­moljanak be Sztálin elvtárs éle­téről cs munkásságáról. A "inni Kommunista Párt Központi Bizottsága A Körponti Néni Kormány V Kínai Népi Politikai Tanácskozó Testület Országos Bizottsága. Gyász-nagygyűlés less hél főn Sztálin elvtárs szobra előtt A Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetősége, a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsa, a Budapesti Pártbizotl- ság és a Budapesti Városi Tanács hét­főn, Sztálin elvtárs temetésének napján délután négy órakor nagygyűlést rendez Sztálin elvtárs Dózsa György-úti szobra előtt. A nagygyűlés szónoka Gerő Ernő elvtárs. A gyűlést kővetően a vezető párt. is állami szervek, a külföldi követségek és a nagy tömegszervezetek kébviselői el­helyezik koszorúikat Sztálin elvtárs szobrára. (MTI) Elhelyezték Sztálin elvtárs ravatalán a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetősége és a Minisztertanács koszorúit Szombaton délután Szobek András a Magyar Népköztársaság jelenleg Moszkvában tartózkodó külkeres­kedelmi minisztere és Szkladán Ágos­ton moszkvai magyar nagykövet elhelyezte Sztálin elvtárs ravatalánál a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetősége, a Magyar Népköztár. saság Minisztertanácsa, valamint a moszkvai magyar nagykövetség koszorúit. A koszorúk elhelyezése után Szobek András külkereskedelmi miniszter és Szkladán Ágoston nagy­követ díszörséget állott Sztálin elv­társ ravatalánál. (MTI) Moszkvába akkreditált követek és nagykövetek Moszkva (TASZSZ). J. V. Sztálinnak, a Szovjetunió Minisztertanácsa elnöké nek elhunyta alkalmából a Szovjetunió külügyminisztériuma útján kormányuk és a maguk nevében a nagykövetségek és követségek következő vezetői fejezték ki részvétüket: Sohlman, Svédország ragykövete; N. Araszta, Irán nagykövete; Szkladán Ágoston, a Magyar Népköztársaság nagy­követe; M. On, a Burmái Unió nagy­követe; A. Gascoigne, Nagybritánnia nagykövete; I. Sívé, Norvégia nagy­követe; A. Wauters. Belgium nagy­követe; Nguen Long, Bang, a Viet­nami Demokratikus Köztársaság nagy követe; M. Dalea, a Román Népköztár saság nagykövete; L. Toxe, Franciaország nagyköyete; W. Lewikowski, n Lengve’ Népköztársaság nagykövete; F: Hozar Törökország nagykövete; J. Vosahlik, a Csehszlovák Köztársaság n -gykövete; L Bravo, az Argentin Köztársaság nagy­követe; K. Sundström, Finnország nagy­követe; V. Nathanaili, az Albán Nép- köztársaság követe; H. Hergel, Dánia követe; Gorge, Svájc követe; G. Zallaka Etiópia követe; Ko Pao-Csuean, a Kí­nai Népköztársaság ideiglenes ügyvivőié; D. Adilbis, a Mongol Népköztársaság ideiglenes ügyvivője; Ban Szin Dik, a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság ideiglenes ügyvivője; R. Szathe. India, ideiglenes ügyvivője; R. Almansa Gor- doa, Mexikó ideiglenes ügyvivője; J. Beam, az Egyesült Államok ideiglenes ügyvivője; Muhamed Asraf kán, Afga­nisztán ideiglenes ügyvivője; J. McMit- tan, Ausztrália ideiglenes ügyvivője; F. ípszilanti, Görögország ideiglenes ügy­vivője; E. Black, Kanada ideiglenes ügy­vivője; D. De Roo van Alderwereld, Hollandia és Luxemburg ideiglenes ügy­vivője; Béig, Pakisztán ideiglenes ügy­vivője; K. Seirz, a Német Demokratikus Köztársaság ideiglenes ügyvivője: O. Saraf, Egyiptom ideiglenes ügyvivője; J. Dzsaff, Irak ideiglenes ügyvivője; A. Nazzaar, Libanon ideiglenes ügyvivője; A. Azhari, Szíria ideiglenes ügyvivője; A. Buphavesza, Thaiföld ideiglenes ügy­vivője, (MTI) '2ja idegen országban jár. ‘am, amelynek nem is mertem sem a nyelvét, sem a szokásait és hirtelen megláttam egy ismerős arcot, egyszerre minden közeli, érthető lett. Egyszer Kiruna sarkvidéki svéd városkában jártam, ahol vasércet bányásznak. Minden meglepett: a lappok rén­szarvasai a gépkocsik közt, a tundra és a neon-fény, a „pukkerliző'1 lányok és a ke- ménykalapos bányászok. Arra gondoltam, milyen érthetetlen mindez! Bevezettek egy házba és a falon megláttam egy fényképet: Sztálint katonakö­penyében. Elmoslyodtam. A házigazda, a bányászszövetség titkárának kemény arcán is mosoly derengett fel. „Sztálin" — mondta gyengéden. Hallottam, hogyt ismételget­ték ezt a nevet madridi fiatal­emberek és leányok, miközben felmentek Sierra de Guadar- ramára. Talán e szót: „Sztálin'', ejtették ki utoljára rövid éle­tükben __ ezzel mentek a csa­tá ba. Czt a szól hallottam Albá- nia eldugott falvaiban is. Nem értettem, miről beszél­nek a tűzhely körül a padlón ülő parasztok. Az albán nyelv nem hasonlít más nyelvekre, a sok szó között egyet sem ér­tettem. Hirtelen ezt hallottam: „Sztálin". A múlt bánátiról beszéltek, a győzelemről, a földről. Sztálin világszerte is­mert katonaköpenyében eljött ide is. Jártam a távoli Amerikában is. A fényes-vöröses vizű Mis­ritriftht vnpvitbrt /ibnl P\/lt)fít NAGY ERZESEK Írta: IÜA ERENBURG nyomorúság terem, bementem egy néger kunyhójába: tarka ronggyal letakart deszkák, a falakon se kép, se tükör, csak egy kis fénykép. A néger rá­mutatott: „Sztálin". Neve jel­szó volt, áthatolt a válaszfala­kon, amelyeket gonosz embe­rek állítottak fel: a kis fény­kép alatt egy fekete életében először ölelt meg barátilag fe. hér embert. Mikor Görögországban vol­tam, Kavalla munkásai sztráj­koltak. A rendőrök a munká- sk közé lőttek. Ekkor meglát­tam Sztálin nevét egy ősrégi márványoszlop-tŐredéken: „El Sztálin!" — egy elesett öz­vegye irta rá. /la. ásik ország. másik sztrájk. Komor, be­teg bányász hívott be viskójá­ba. A bányász nyomorúságosán élt. „Nincs mivel megkínál­nunk — mondta —, de itthon azért vidáman élünk ..." Sze­mével a fekete, nedves falra mutatott. Két, folyóiratból ki­vágott arckép lógott a falon. „Látod __ mondta a bányász —, ráírtam a neveket. Persze, senki sem téveszti el, de jól­esett ráírnom." A képek alatt egy inkább csákányhoz, mint tollhoz szokott kéz ezt írta: „V. Lenin” és „X. Sztálin" Sztálin eljött a La-Motte-Ave- lien-telepre is, amely még a térképen sincs rajta. Ott ma­radt a kormosarcú, beteg bá­nván házában aki eeiütt sztrájkolt társaival. Sztálin megosztotta velük a bánatot és a lélek vidámságát. fl -tálin bejárta az egész vi­V' lágot. Látták az ősi Pe­kin get felszabadító fiatal kí­naiak, belépett India börtönei­be, hogy baráti szóval erősítse az elítélteket. Néhány évvel a háború előtt Varsóban bemutattak egy asz- szonynak. Tudtam, hogy lánya börtönben szenved. Az asszony egész este némán ült. Később odajött hozzám és halkan így szólt: „Négy hónappal ezelőtt vitték el Janinál. Sztálin cik­keivel telein füzetet találtak nála." Most már úgy beszél­gettünk, mint régi ismerősök. Feljegyzéseket mutatott, ame­lyeket a leánya küldött a bör­tönből. „Azt tehetnek velem, amit akarnak, mégsem tudnak velem semmitsem tenni." Sztálin, katonaköpenyében, bejárta a világ minden útját. Akad ezek között olyan út, amely átvezetett minden szov­jet ember szívén. A Szmo- lenszk-vidék és Bielorusszia. Ukrajna és Litvánia útjai, Orel, Kurszk, Voronyezs bom­báktól és lövedékektől fellé­pett, harckocsiktól felvert, baj­társainak vérével öntözött út­jai, a háború nehéz út;ai. Sztálin ott mént ezeken az utakon a katonák melleit, te­lük hallgatott, ha bánat szorí­totta össze szivüket, velük énekelte a katonadalokat, ki­húzta az agyagos sárból az ágyúkat, hidakat robbantott és hidakat vert, ott ült a téli tá­bortüzek halvány fényénél, át­kelt tutajokon, hordókon, víz­hatlan sátorlapokban a széles folyókon, kihozta a sebesülte­ket, ö irta fel „aknák fel­szedve", ő járt a felderítőjár- őrrel és elsőnek ért be Berlin első utcájába. Találkoztak véle a brjanszkt erdők partizánjai. Mikor egy lányt Gestapó-kopók megkér­deztek: „Ki küldött? Ki van az osztagodban?", ezt vála­szolta: „Sztálin". Ott volt a francia franctireurökkel, mikor felszabadították a Limousin városait. Szlovákia partizánjai­val ő vonult be Banská Bystri- cába. Egy nagy hadsereg fő- parancsnoka volt, ő alkotta meg a győzelem tervét, ő dol­gozta ki a hadműveletek min­den részletét, szeme a vezér­kari térképeket mérte és ugyan­akkor egyszerű katona volt. lábával az utakat mérte, együtt tűrt, együtt szenvedett mindenkivel, vele ment min­den1'! a győzelemig. ’rnrég Rómában jártam. Este a hatalmas téren összegyűltek a béke hívei — százezer római. A szónokok különböző nyelveken beszél­tek. A munkások fáklyákat gyújtottak meg és ekkor meg­láttam Sztálin képét az ősi la- teráni falon. Meleg, eleven fény világította meg az isme­rős arcot. Az emberek re­ménynél eltelve oszlottak szét: tudták, hogy Sztálin megvédi a békét

Next

/
Oldalképek
Tartalom