Szolnok Megyei Néplap, 1953. február (5. évfolyam, 28-51. szám)

1953-02-25 / 48. szám

SMfnokmgyeé MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ES A MEGY.EI TANÁCS LAPJA. V. évfolyam, 48. szám Ára 50 fillér 1953. február 25., szerda A Szovjet Had§creg fennállásának 35. évfordulóját ünnepelték Szolnokon A sorozatos bírálat nyomán javult az Aprítóayárban a verseny szervezés Miért állnak kihasználatlanul a kijavított erőgépek a Mezőgazdasági Gépjavító udvarán n szakszervezetek XVIII. kongresszusának sikeréért F ontos eseményre készülnek ipari munkásaink — szervezett dolgo- tóink milliói Néhány nap múlva kezdi meg ülésezését a szakszervezetek XVIII. congresszusa Budapesten. Március első napjain megyénk dolgozóinak tízezrei hallatják szavukat a szakszervezet leg­magasabb plénuma, a kongresszus előtt, s azt várjak küldötteiktől, hogy beszá móljának a szolnokmegyei munkások hősies erőfeszítéseiről, elmondják mun­kásainak kívánságát, azt, hogy továbbra is szervezetten veszik fel a harcot ötéves tervünk teljesítéséért . A XVIII. kongresszust már betek ót. tartó kemény munka előzi meg. Üze­meinkben szakszervezeti taggyűléseken ismertetik a SZOT VI. teljes ülésének határozatát a XV11I. kongresszus meg tartásáról, irányelveiről. Dolgozóink nagy része kiegészítő javaslataival tett bizonyságot arról, hogy a szakszervezeti élet fontos _ minden dolgozó életére és munkakörülményeire kiható — ese­ménye lesz a kongresszus. Üzemeink minden dolgozójának érdeke és köteles sége, hogy figyelemmel kísérje e fontos tanácskozást. M egyénkből sok értékes javaslat ju­tott el a szakmai központokig, il­letve az Országos Tanácsig. Különösen vasipari munkásaink vitatták meg nagy érdeklődéssel a SZOT által előterjesztett javaslattervezetet, s kiegészítéseikkel méginkább megerősítették a dolgozóknak azt a kívánságát, hogy a szakszervezetek „megváltozott feladatainak" súlypontja " mindinkább a versenyszervezés, a terme lékenység emeléséért, a minőség meg­javításáért vívott harc elősegítése, legyen Szikszai Lajos, a törökmiklósi Mező­gépgyár műszaki dolgozója javasolta: iktassa a kongresszus a napirendi pontok közé a minőségi versem kérdését . . . Indítsák meg széles kör­ben a minőségi versenyt a mennyiség mellett, a minőség százalékolását s ve­gyék ezt figyelembe a bérek számfejté­sénél. Javasolta, vegyék be a kongresz szus jelszavai közé: „Termelj ma job­ban, mint tegnap!" Kóródi Imre, a Mezőgépgyár dolgozója kérte, hogy olyan versenytáblát állítsanak fel, amely azt mutatja: ki hol jár éves tervének telje­sítésével. így mindenki törekszik, hogy­ne maradjon az utolsók között. Holló Pál fúrós szerint nagyban elsegítené a technika fejlődését, ha nyilvánosságra hoznák azt is, hogy ki milyen-újítással hány ezer forintot takarított meg nép­gazdaságunknak. A z Apritógépgyár műhelyeiben is nagy érdeklődés közepette tárgyal tak a javaslattervezetről. Kiss elvtárs újítási felelős kérte, tárgyaljon a kon­gresszus az újítások meggyorsításának ügyéről. Hasson oda, hogy ne csak hó napok múlva menjen ki a minisztérium megbízottja az üzemekbe, hogy ott véle ményt mondjon, illetve engedélyezze a benyújtott javaslatok elfogadását. Ján- vári elvtárs művezető hiányolta, hogy a javaslattervezet nem foglalkozik az egyeztető bizottságok létrehozásával, mű ködésével, holott fontos feladata a szak szervezetnek, hogy bér és egyéb viták esetén elősegítse a megegyezést a mun­kás és a vállalat megelégedésére. Éppen a szakszervezeti taggyűlések segítik elő legjobban azt, hogy a kon gresszus a dolgozók millióinak kíván­sága szerint a legszélesebb demokrácia jegyében hozza majd meg határozatait. A taggyűlések még folynak s most építő­ipari dolgozóink ismerik meg a kon- gresszus irányélveit. Valamennyien jé munkával is meg akarják alapozni a tanácskozások sikerét. A szolnoki Fül­fa telep dolgozói elhatározták, hogy a Szakszervezetek XVIII. kongresszusának tiszteletére egyhetes kongresszusi műsza­kot tartanak, II kongresszusra való felkészülés nem " csak a szakszervezeti tagok, veze­tők kötelessége, hanem minden dolgo­zóé is. A felkészülés középpontjában a negyedéves termelési tervek, az április Ari vállalások teljesítésének kell állnia. Üzemi szakszervezeteinknek mozgósítani kell a dolgozókat ígéretük valóraváltá­sára, elő kell segíteni a bizalmiak és a műszakiak közötti jó együttműködést. Különösen a bizalmiakra vár az a feladat, hogy a szakszervezeti kongresz szus napjait a termelésben elért győzel­mek napjaivá is tegyék, ök a szakszer­vezeti munka alappillérei. „A párt arra tanítja a szakszervezeti munkásokat — állapítja meg a kongresszus határozati javaslatának tervezete —, hogy fárad­hatatlanul harcoljanak a tömegekkel való kapcsolat erősítéséért és tekintsék kötelességüknek a dolgozik aktivitásának és bírálatának kibontakozását", Teljes egészében megjelöli itt a javaslattervezet a bizalmiak munkájának gerincét, ők át lanak legközvetlenebb kapcsolatban dol- góztársaikkal. Ismerik napi problémájú kát _ közvetlenül tanácsaikkal hatni tud nak rájuk. Sajátossága ez a „közép típusú vezetők" munkájának. Ahol a bi­zalmiak élenjárnak a termelésben, szer vezik a versenyt ott az eredmény nem marad el. Ahol a bizalmiak meghallgat |ák a dolgozók apróbb kívánságait is. ott a termelés és a verseny komolyabb problémáinak megoldásánál is legjobb segítőtársnak, a néhánytagú kollektíva — a csoport — vezetőjének tartják a szak- szervezeti munkást. Í gy végzi feladatát Csömör János a Járműjavító kocsiosztályán. A cső portjába tartozó 20 munkatársával el­beszélget ebédidő alatt és a munkaszü­netben. Termelési értekezletekre előre elkészíti őket s bátorítja társait arra hogy előadják a problémákat, a javasla­tokat. A szolnoki Építőipari Vállalatnál Orosz János állványozó, bizalmi élenjár a versenyben. A verseny feltételeit kö­zösen megvitatva, a Pataki és a Dóra állványozó brigádot hívták párosver- senyre és megfogadták, hogy március 20-ra befelezik első negyedéves tervüket Tervük teljesítésében már több nappal előljárnak. Az ilyen bizalmira szívesen hallgatnak a dolgozók s tudják, hogv segítségükre lesz problémáiuk elinté­zésében, tanácsait megfogadva, javítan tudnak munkájukon. J ó munkát végez a Mezőgépgyár bi zalmija, Rékasi János is. Azok közé az emberek közé tartozik, akik nem saj nálják az okos szót dolgozó társaiktól Műhelyében 90 dolgozó közül 38 nem volt szervezett munkás, 12 pedig több hónapi tagdíjjal elmaradt. Rékasi elv­társ úgy készült a kongresszusra, hogy 38 dolgozótársát a szakszervezet soraiba szervezett, s rendes tagdíjfizetővé váltak — nevelő munkája hatása alatt — az elmaradozók is. Nem ez jellemzi azonban minőén üzemi szakszervezetünk életét. Több he lyen nem a bizalmiak a verseny legfőbb szervezők hanem felülről kiadott rende letek, leiratok nyomán jönnek létre a versenyvállalások. Ebben az esetben a csoport, a legkisebb termelési egység ön­állósága eltűnik, oapírízűek a vállalá­sok, s nem Szolgálják kellően a tervek teljesítését. A dolgozók sem érzik iga­zan magukénak a papíron megszövege­zett fogadalmat. így történt ez a Vegvi műveknél is, ahol a „dolgozók vállalá­sainak összegezéseképpen" negyedéves tervének túlteljesítését vállalta az üzem A dolgozók azonban csakúgy, mint a művezetők, nem is tudtak a fogadalom ról. Az olyan vállalás, melvet az üzem: háromszög komponál, nélkülözi a ver­seny erkölcsi — de gyakran anyagi — alánját is, és soha nem válik valósággá Q zolgáljanak ez előkészületek napjai _ a szakszervezeti munka megjaví­tására. Üzemi bizottságaink mutassák meg, hogy valóban el tudják látni fel­adatukat — s jó szervezőmunkával moz­gósítani tudják a bizalmiakat, aktíváikat a műszakiakkal való Jó együttműkö­désre — a verseny reális alapjainak megteremtésére. Tartsák szem előtt a kongresszusi határozati javaslattervezet iránymutatásait, mely megállapítja, hogv a szakszervezeti munka eredményeinek legfőbb forrása az a segítség, melyet a párt nyújtott és nyújt a szakszervezetek feladatainak megjelölésével, a szakszer­vezeti munka helyes irányának megmu­tatásával. A francia nép harca a kormány a fasiszta összeesküvése ellen Párizs. A ;,l’Humanité“ jelenti; Biarritzben a CGT-hez tartozó mun­kások és Országos Pedagógus Szövet­séghez tartozó pedagógusok közös ^nagygyűlést tartottak, ahol tiltakoz­tak Alain Le Leap, valamint a Fran­cia Köztársasági Ifjúsági Szövetség ribebörtönzött vezetőinek törvénytelen fogvatartása ellen; továbbá a kor. joány azon törekvései ellen, hogy a kommunista képviselőket megfosszák mentelmi joguktól. ‘ Dijonban is gyűlést tartottak a pe­dagógusok. Határozatot fogadtak el a jogaik védelméről, valamint a be­börtönzött hazafiak szabadlábra he­lyezéséről. A dijoni pedagógusok tiltakoztak a szabadságjogok megsér­tése, valamit a vietnami szennyes háború folytatása ellen4 A Magyar Dolgozók Pártja Szolnokmegyei Bizottságának felhívása megyénk dolgozó parasztságához Termelőszövetkezeti tagoki Dolgozó parasztok! A tavaszi munkák megkezdődtek. Itt az ideje, hogy minden dolgozó paraszt hozzáfogjon a vetéshez, a tavaszi munkához. Kenyerllnk függ attél, hogy milyen gyorsan kerül földbe a vetőmag. KI a földekre tehát! Ne várakoz­zon senkii Vessük el napokon belül a tavaszi búzát ős vessük a tavaszi árpáti Me­gyénk minden dolgozójának — a gép­állomásoknak, állami gazdaságoknak termelőszövetkezeteknek és egyénileg dolgozó parasztoknak — egyformán érdeke, hogy a rendelkezésre álló erőkkel gyorsan végezzük el a talaj­előkészítést és a vetést. Kötelessége minden dolgozö parasztnak, hogy a vetőmag biztosításával, az agrotech­nikai módszerek széleskörű alkalma­zásával, minden arra alkalmas föld bevetésével harcoljon a magasabb terméseredményekért, a oőségért gazdagabb, szebb életünkért. Az el­lenség mesterkedéseire gyors vetéssé és az agrotechnikai mődszerek alkal­mazásával válaszoljon minden dol­gozó paraszt. Bizonyítsuk he forró szeretetünket, ragaszkodásunkat népünk bölcs veze­tője Rákosi -elvtárs iránt azzal, hogy születésnapjára, március 9-ro, a tavaszi búza és árpa vetését befejez­zük. Legyenek ennek a harcnak szer­vezői, élharcosai a párttagok, tanács­tagok és Dísz-fiatalok. Fordítsa minden pártszervezet mun­kájának zömét a tavaszi munkák végzésére. Taggyűléseken, pártcsoport- értekezleteken és népnevelőértckezle- teken ismertessék és vitassák meg Nagy Imre elvtárs beszédét. Lelkesít­sék és mozgósítsák ezek a gyűlések dolgozóinkat a tavaszi munkák meg­kezdésére, az agrotechnikai mődsze­rek alkalmazására. Vigyük győzelemre azt a harcot amely kenyerünkért, egyre szebbé válő szabad életünkért a békéért folyik a mezőgazdaságban! MDF SZOLNOKMEGYEI BIZOTTSÁGA. re ELŐRE A MAGASABB TERMÉSHOZAMÉRT A surján! állami gazdaságban teljes erővel megkezdték a simítózást és vetést A surján! állami gazdaságban hétfőn teljes erő­vel megindult a tavaszi munka. A tél folyamán össze­gyűlt belvizeket idejében leeresztették. A talaj tel­jesen felszikkadt és mindenütt alkalmas a munkára, minden erőgépet és fogatot beállítottak a simí­tózásra. A 650 holdas gyapotterületet két és fél nap alatt, az őszi szántásokat pedig négy napon belül elslmitözzák. A tavaszi munka lendülete a gazdaság minden dolgozóját magával ragadta. Süveges Dániel munkaérdemrendes sztahanovista traktoros vasárnap résztvett a mezőgazdasági vezetők és dolgozók országos értekezletén, ahol 1700 normál­holdas mozgalmat kezdeményezve, vállalást tett. Megfogadta, hogy munkamódszerének átadásával trak­torista társait sztahanovistává neveli. Minden időt kihasznál. Az értekezlet ideje alatt traktorával fele­sége és fia végezte a talajmunkát. Nem akarta, hogy az erőgép addig is kihasználatlanul álljon. , Nagy lendülettel folyik a gazdaságban a vető­magvak jarovizálása. Megkezdték az árpa kereszt­soros vetését.. A borsó és a tavasz-búza vetését a hét folyamán teljesen elvégzik! A múlt esztendőben nagy­szerű eredményeket értek el a szovjet agrotechnikai módszerekkel. Ebben az esztendőben a korai talaj­munkával és vetéssel ismét példát mutatnak a ter­melőszövetkezeteknek és dolgozó parasztoknak, hogyan kell a magasabb terméshozamért küzdeni. Turkevén, Mezőtúron, Kisújszálláson a tsz-ek tagjai nagy ütemben végzik a tavaszi munkát Termelőszövetkezeti városainkban is teljes erővel megindult a tavaszi munka. Az elmúlt hét végén hozzá­kezdtek Turkevén, Kisújszálláson és Mezőtúron a simítőzáshoz, s hétfőn a partosabb részeken általánosan megindult a vetés. Mezőtúron a Béke. Szabad Nép, Petőfi és a Bercsényi termelőszövetkezetben az aprőmagvak mellett a szovjet agrotechnikai eljá. rások alkalmazásával vetik az árpát. A termelőszövetkezetek jórészt ma­guk készítette simítóval végzik a si­mítózást. Turkevén a Vörös Csillag, Táncsics Farkas Mihály és a Harcos tsz-ek kezdtek az árpa vetéséhez. A tavaszi búzavetőmag megérkezett a Termény­forgalmi Vállalat raktárába, s most nagy ütemben folyik a vetőmagcsere. Kisújszálláson a Dózsa tsz. első a tavaszi munkákban. Elsőnek vetették el a múlt héten a 40 hold mákot. E héten kedden pedig az árpavetés­hez fogtak. Kedden délig csaknem 10 holdon vetették el keresztsorosan i tavaszi árpát. Emellett folytatják ai elmaradt mélyszántást is. A keddi nap folyamán 13 holdat szántottak fel a Dózsa termelőszövetkezetnél. A vetőmagot idejében biztosították, még vidékre is elmentek. A Sallai tsz-nél még késlekednek. Nem használják ki a simítőzás adta lehetőségeket sem, csak fogasolnak. A Petőfi termelőszövetkezet tagjai ma kezdtek hozzá 70 hold kereszt­soros árpa vetéséhez. Az élenjárók példáját követve mindenült kezdjenek hozzá a tavaszi háza és árpa vetéséhez Megyénk községeiben a kedvező időjárást kihasználva, számos terme­lőszövetkezet és egyéni dolgozó pa­raszt kezdte meg a tavaszi munkát. Jászfényszarun már az elmúlt héten kedden nagy ütemben végezték a símitőzást. Hét­főn pedig megkezdték a mák, borsó, napraforgó és az árpa vetését. A jászfényszarui dolgzó parasztok ele. get akarnak tenni versenyvállalásuk­nak. A magasabb termésért küzde­nek. Pusztamonostoron Szentgyörgyi István négy holdas, Telek János 3 holdas, Palotai Vilmos 4 holdas dolgozó parasztok hétfőn szintén hozzákezdtek a borsó és a tavaszi árpa vetéséhez. Példájukat követték Csesznyik István hat hol­das, ifj. Magyar István, id.‘Magyar István, Nagy Károly, Kecskés And­rás és ifj. Bibék József dolgozó pa­rasztok. Az állami gazdaság szintén hozzá­fogott az árpa vetéséhez. A ,;Decem­ber 21-e“ termelőszövetkezetben a tagság nagy ütemben végzi a vető­magvak jarovizálását és az ősz; szántás simítézását. A községben kisgyüléseken ismer­tetik a dolgozö parasztsággal a ta­vaszi munkák feladatait és az élen. járó dolgozó parasztok személyes példamutatásukkal agitálnak a tava­szi munkák végzése mellett. Fegyverneken a „Kossuth“ és a ,;Vöröa Csillag“ termelőszövetkezet tagjai már a múlt hét végén simítőztak és fogasoltak. Kedden a tavaszi árpa vetéséhez fogtak hozzá. Keresztsorosan vetne«. Az egyéni dolgozó parasztok közül számosán nagy érdeklődéssel figye­lik a termelőcsoportok munkáját é3 a keddi nap folyamán két új belépő dolgozó paraszt, Kardos Géza 8 hol­das és Kovács András három Jioldas a II. típusú Úttörő tszcs tagjaként máris hozzákezdtek a munkákhoz. A tiszavárkonyi célgazdaságban a minőségi borsó vetéséhez kezdtek hozzá. A 70 holdas területből egy nap alatt 30 holdat vetettek el. Megyénk valamennyi községében és városában most már teljes erőve! hozzá kezdtek a felszikkadt talaj simitózásához. Dolgozó parasztságunk használja ki a néhány napot a még hiányzó vetőmag beszerzésére és tisztítására. Az élenjárók példáját követve mindenütt végezzék a sírni- tózást és haladéktalanul kezdjék meg a vetéstl Nagykörű dolgozó parasztjait a Tisza sem gátolja igyekezetükben A községnek majdnem kétezer holdnyi jő termőföldje van a Tisza túlsó partján, melyet most igen nehéz megközelíteniök. A szolnoki Vasipari KTSz. hanyagsága miatt a komp még mindig nem készült el. A nagy- körüieket ez sem hátráltatja szorgos munkájukban. Csónakokon szállítják át a vetőmagot a víz tulső partjára, ahol máris a vetéshez kezdenek. A termelőcsoportok teljesen felké szültek. Elvégezték a trágyázást, szántást, gépek Javítását. Hétfőn délig már 5 hold tavaszi árpát ke­resztsorosan elvetettek és kedden is továbbfolytatták a vetést. A tanács­tagok a községben több helyen kis- gyülést szerveztek, ahol ismertetik a tavaszi munkák gondos és korai el­végzésének jelentőségét. Hátráltatja további munkájukat, hogy a tavaszi búzavetőmag kedd estig még nem ér­kezett meg a községbe. Jdeqqénk képűi ülői a '~öáriadatőni- éj ^öerjnéizeltiLdúmámji Qjtiiej'e.tterjejziii 'Tjáuulat alakuló aukétjáu AJ®, február 25-én fél 6 órai kezdettel kezdődik a Tár sadalom és természettudományi Ismeretterjesztő Társulat meg­alakulásáról tárgyaló ankét Bu­dapesten a Magyar Tudomá­nyos Akadémia dísztermében• Mintegy Í00 Kossuth-dijas, aka­démikus, egyetemi tanár, író és művész ül össze, hogy meg­vitassa a társulat megalakulá­sának kérdéseit. Ezen az ankéton Kovács Vil­mos, a Közlekedési Műszaki Egyetem 'dékánhelyettese, Be­nedek Jenő Kossuth-dijas festő­művészt Helyes Endre, a mező­túri Növénytermesziési Techni­kum igazgatója, kiváló tanár, dr. Harczos György orvos• Dux Erik, a Közlekedési Műszaki Egyetem matematikai tanszéké­nek vezetője, Musulin Béla ta­nársegéd képviselik megyénket• MAGYAR TERMÉSZETTUDOMÁNYI TÁRSULAT > Szolnokmegyei Szervezete, Szolnok. /

Next

/
Oldalképek
Tartalom