Szolnok Megyei Néplap, 1953. február (5. évfolyam, 28-51. szám)
1953-02-05 / 31. szám
1953 február 5. SZOLNOKMEGYEI NÉPLAP Szolnok megye állattenyésztői és állatorvosai átteleltctési versenyre hívták Üajdu-Bihar megye állattenyésztőit A megyei tanácsnál megtartott járási állattenyésztői és állatorvosi tanfolyam résztvevői az állatállomány veszteségmentes átteleltetésének érdeké* ben felajánlást tettek. Vállalták, hogy minden járásban és városban megszervezik a termelőszövetkezetek közötti párosversenyt. Minden tsz-ben biztosítják a szalmafeltárást, elsősorban ott, ahol saját hibájukon kívül a silót elkészíteni nem tudták a tsz tagjai. Ezzel az eljárással napi 2400 mázsa szénamegtakarításra számítanak. A sertések átteleltetése érdekében állandóan daráltatják a lucernaszénát, borsószalmát. Füllesztőket és takarmánykonyhát állítanak fel. A sertések takarmányának 40 százalékát koncentrált silóval biztosítják. Ezzel az eljárással 40 százalékos szemestakarmány megtakarítást érnek el. A talajvízveszélyes silógödrökből kiszedik és prizmába rakják a takarmányt. Folyamatossá teszik a férőhelyek építését, hogy az állatállomány zsúfoltságát megszüntessék. A jószágok egészségének megjavítása érdekében a betegséggyanúsakat elkülönítik, jobb ellátásban és gondozásban részesítik. Alkalmazzák a vitaminoltást. Biztosítják az állattenyésztési dolgozók oktatását és létszámuk növelését olyanformán, hogy az állatgondozók 40 százaléka nő legyen, főleg a tehenészetben és a sertéstenyésztésben. A hatliteren felüli tejhozamú teheneknél minden termelőszövetkezetben bevezetik a napi háromszori fejést és a fejlett zootechnikai eljrásokat. 500.000 naposcsibéhez szükséges fűthető csibenevelő házakat is készítenek. A fenti pontok alapján versenyre hívjuk Hajdu-Bihar megye főállattenyésztőit és állatorvosait. A verseny értékelésének határideje március 8-án és április 30-án lesz. (A fenti vállalás mindenesetre dicsérendő dolog, azonban kissé későn ébredtek ennek jelentőségére az illetékesek. Hiszen az átteleltetés nem január végén, hanem novemberben igen lényeges feladat volt már, akkor kellett volna ilyen felajánlást tenni. Most az a legfontosabb, ha késve is, de minden erővel meg is valósítsák vállalásaikat. A szerk.) I H Jzo/m N' LAP „Milyen módon erősíthetjük és gazdagíthatjuk termelőszövetkezeteinket ?“ A Szolnokmegyei Néplap szerkesztősége fenti címmel pályázatot hirdetett megyénk dolgozói számára. A pályázatok beküldésének határideje 1953 február 10. egyre jobban közeledik. Már eddig is igen sok dolgozó küldte be pályázatát. Ezek közül mai számunkban és a pályázat határidejéig is, azokat, amelyek már most megvalósítható útmutatást nyújtanak termelőszövetkezeteinknek, közöljük a Szolnokmegyei Néplapban. A pályázatok határidő előtti közlése semmi befolyással nincsen a jutalomdíjak odaítélésére. A jó pályázatok beküldői mind számíthatnak arra, hogy a jutalmak egyikét-másikát elnyerik, így az 500 forintos első, a 300 forintos második, a 200 forintos harmadik díjat, vagy az értékes könyvjutalmakat. Az eddig beérkezett pályázatok közül mai számunkban Nagypál Béla elvtársnak, a jászapáti Alkotmány termelészövetkezet tagjának írását közöljük. A jó politikai munka biztosítja a tavaszi munkákra való alapos felkészülést A® elmúlt esztendőben — a tavaszi növényápolási munkák idején — kijártunk termelőszövetkezetünk minden brigádközpontjába, s ott délben, az ebédszünet . idején, sokszor az árokparton ülve, de megtartottuk dolgozóinknak a heti szemináriumot, ugyanakkor pedig megbeszéltük velük azokat a feladatokat, amelyek megoldásra vártak. A szemináriumokon és a megbeszéléseken szívesen résztvettek a szövetkezet párttagjai, s a pártonkívüliek is. A munkához való viszony nem rosszabbodott, hanem állandóan javult s ennek eredménye az lett, hogy a növényápolási munkákat idejében be tudtuk fejezni. Az aratás és cséplés után azonban, amikor szünetelt a politikai oktatás, s a déli órákban történő megbeszéléseket sem tartottuk, a fegyelem lazulni kezdett, s én úgy látom, hogy ez is nagy mértékben hozzájárult az őszi munkák idején való késlekedéshez. Ezen a tapasztalaton okulva most, a tavaszi munkák előkészületekor komoly gondot fordítunk az állandó és rendszeres politikai oktatásra.' A politikai oktatás harcossá, kezdeményezővé, Már folyik a készülődés, pár hét múlva rfedig már harcban állunk a tavaszi mezőgazdasági munkák sikeréért, a bőséges termésért. Különösen fokozott és jó munkára van szüksége termelő- szövetkezetünknek, hogy teljesítse a párt Központi Vezetőségének ülésén és Rákosi elvtárs parlamenti beszédében elhangzott, a minisztertanács tavaszi mezőgazdasági munkák elvégzéséről megjelent határozatában törvénnyé tett útmutatást, s így jelentősen növelje a termelés hozamát. Az első és legfontosabb feladat; úgy készüljünk fel a tavaszi szántás-vetésre, hogy minden talpalatnyi földet bevessünk, s nem akárhogyan, hanem a fejlett agrotechnikai módszerek alkalmazásával. Rendbe kell tenni a gépeket, szerszámokat. Biztosítani kell a vetőmagot, gondosan kitisztítani, s csávázottan elvetni. A tavaszi talajelőkészítést sem szabad hanyagolni egy percig sem, s ha az idő engedi, azonnal rá kell menni a földekre, Meg kell tartanunk a minisztertanács határozatában megjelölt határidőket, mert azok megtartása együk biztosítéka a nagyobb termésnek, a szövetkezet gazdagodásának. Bátran kell alkalmaznunk a helyes agrotechnikát a veté- , sek idején. Az őszi gabonavetések fejlő- ,ldését pedig úgy kell figyelnünk, hogy minden károsodást idejében megakadályozhassunk. A „felfagyott*' vetéseket -hengerezni, fej trágyázni kell. 1 Ezeknek a feladatoknak a végrehajtása termelőszövetkezetünkben sem köny- nyű feladat. Hiszen az elmúlt esztendőben elkéstünk az őszi vetéssel, a gyapot, a cukorrépa betakarítássd. A fagy kárt tett burgonyatermésünkben és takarmányrépatermésünkben is. A nagyobb kár megelőzése érdekében idegen munka- -jerőt kellett igénybe vennünk. Ebben az évben a késedelmet megkell akadályoznunk, el kell kerülnünk. S már a tavaszi munkákra való előkészület idején, mert az a versenyző, aki később indul, később is ér a célba, s nem nyeri meg a versenyt. . Fontos feltétele a munkákra való jő Felkészülésnek — a politikai munka a termelőszövetkezetben. A jó politikai munka felvértezi a tagokat a fokozott küzdelemre, a politikai munka hiánya pedig a figyelem lazulásához, a munka hanyagolásához vezet. Szeretném ezt — sajnos — saját példánkkal igazolni. valóban a közösségért harcoló szövetkezeti tagokká nevelte több olyan társunkat, mint Nagypál István, Solymosi István, Tóth B. Gábor, vagy Tóth R. Ferenc. Az alapfokú politikai iskolának, amit én vezetek, 28 hallgatója van, a középfokú politikai iskola hallgatóinak száma sem csökkent, hanem növekedett. A hallgatókat öntudattal, erővel vértezi fel, nagyobb és eredményesebb munkára teszik képessé a politikai iskolákon tanultak, elsősorban a Szovjetunió Kommunista Pártja XIX. kongresszusának anyaga. A politikai oktatás terén már most alkalmazzuk a tavalyi módszert Bagi János elvtárs üzemi párt titkárnak a javaslatára. Igen sokan nem tudnak bejárni az iskolára, mert távol laknak a községtől, kinn a tanyavilágban. Ezek számára két pót-szemináriumot szerveztünk, egyiket a Szabadság-brigád 1/ számú tanyáján, a másikat pedig a -Vörös Hajnal-brigád I. számú tanyáján, a jászberényi, illetve a jászandrási út mellett. Egyik helyre én járok ki megtartani minden héten pénteken a szemináriumot, a másik helyre pedig Gömöri Károly elvtárs. Hat-hét tanyából összejönnek a szemináriumra az elvtársak. Tanulnak, fejlődnek, készülnek a nagyobb termésért folytatandó harcra, aminek sikeréhez nemcsak jó vetőmag, gondosan kijavított gépek kellenek, hanem olyan termelőszövetkezeti dolgozók, akik megnövekedett öntudattal, lángoló hazaszeretettel, legjobb tudásukkal és erejükkel látnak munkához, mert ismerik a célt, mert tudják, hogy saját javukért, ötéves tervünkért, virágzó termelőszövetkezetért küzdenek. NAGYPÁL BÉLA Jászapáti, Alkotmány tsz Békc-klsgyiilcsiinköii lelepleztük a kenyerünket elhertláló kulákokat A napokban békekisgyfilést tartottunk a Hunyadi-űt 19. számú házál. Mi a béke magvát hintjük, s ezt csak úgy tehetjük eredményesen, ha megmutatjuk a béke megvédésének módját is. Ez napjainkban nem lehet más, mint a tavaszi munkák jó előkészítése. Erről volt szó ezen a kis- gyűlésen is. Karancsi András elvtárs előadásában a begyűjtési rendeletről beszélt. — Államunk iránti kötelességünk teljesítése mindenkor a békét szolgálta — mondta. Balogh Imre a tavaszi munkák megkezdésében szükséges munkaerő biztosításáról szólt. — Feladatunk mondta — meggyőzni a dolgozókat; főleg az asszonyokat arról, hogy ők is, mihelyt arra alkalmas lesz az idő, vegyék fel a munkát. Azok a családtagok is jöjjenek, akik tavaly még nem dolgoztak á tsz-ekben. Csatő Jánosáé a béke, az étéves terv ajándékai közül egyről, a vezetékes rádióról beszélt. Békeharcosaink ezután az ellenség aknamunkájáról beszéltek. Elmondták, hogy dolgozóink ébersége akadályozta meg özv. Nánási Lajosnét — akinek férje Horthy pribékjei közt vadászott a dolgozókra — abban, hogy tovább folytassa üzérkedését. Hogy továbbra is halmozza a lisztet, zsírt és más élelmiszereket, mikor úgy is van neki bőven. Felháborodva említették Takács Mihály kulákot, aki a kenyeret disznóval etette. így akarta gyengíteni békénket. Ugyancsak mélységesen megvetéssel beszéltek Varga Bálintné ku- lákasszonyról, aki szintén a disznókkal étette fel a sok kenyeret, amit a néptói elhordott, pedig kamrájában zsákszámra állt a liszt. Ezek ellen, vagyonunk szándékos herdálói ellen harcolunk mi, akiknek béke, szabadság és jólét kell. NAGY KAROLY Turkeve szöv. város békefelelőse. ÖVEGES TÁNC Törődjenek többet a nődolgozókkal a Vegyiművekben Már gyakran esett szó tavunk hasábjain, üzemek és vállalatok dolgozóinak egészségvédelméről. Ä Vegyiműveket látogattuk meg, hogy megnézzük, hogyan gondoskodnak az új, modern üzemben a női dolgozókról. Az üzemrészekben kor moly munka folyik■ A dolgozók egyharmada nő- Ez is bizonyítja egyenjogúságukat és azt. hogy megállják helyüket úgy mint a férfiak. Vájjon hogyan gondoskodnak a Vegyiművek női dolgozóiról? Bizony, meg kell mondanunk, hogy nem törődnek túlságosan velük. Védőruhát és védőételt kapnak, de az üzem vezetősége elnézi, hogy hideg és piszkos az öltözőjük■ — Varga Mária üzemi dolgozó azt mondotta: Egyedüli szerencsénk, hogy nincs nagy tél. Reggelenként bizony sietünk, hogy munkából el ne késsünk, s akkor kicsit ki is melegszünk■ Mikor azután átöltözünk a hideg helyen, megfázunk. Én már hónapok óta köhögök Vaszkó Valéria is arról panaszkodik, hogy hiába kérik a vezetőséget, nem gondoskodik meleg öltözőről, — A legutóbbi termelési értekezleten is elmondtuk kérésünket, de süket fülekre talált, még csak nem is válaszoltak. Az is előfordult már, hogy egy hétig nem folyt a víz, nem tudtunk mosakodni, piszkosan mentünk haza. Bizony jó volna munka után megfürödni. Az üzemi üb. elnök nem gondoskodik a nődolgozókról. Mellékhelyiség sincs a nők számára biztosítva. Eddig bármit kértek, csak Ígéret maradt. Három hónap óta a napközi otthon is csak ígéret, semmi több. Az üzemben dolgozó anyák számára ez a legnagyobb proliié ma. Míg dolgoznak nem tudják hol elhelyezni kicsinyeiket. Gábos Zoltánná többször felvedd te, hogy alakítsák meg a nőszövetséget. — Ez nagy segítség lenne nekünk dolgozó anyák* nak, mert problémáinkat máz gunk között nemcsak megtárgyalnánk, hanem meg is oldanánk. Az üzemi, szakszervezet inkább csak a férfiak érdekeit képviseli. Igaza van Gábosné elvtársnőnek és az üzem többi női dolgozóinak is, amikor panaszkodnak az üzem vezetősége és az üb. munkájára. — Hol van az egyenjogúság? — A férfiaknak van melegvíz, fűtött öltöző, a nőknek nincs. Kormányzatunk minden dolgozónak biztosítja az egészségvédelmet, s ez vonatkozik a Vegyiművekre is. Annál is inkább, mivel az új üzemben minden lehetőség meg van a fenti hibák orvoslására, csak a hanyagságot kell felszámolnii többet kell törődni a nődolgozókkal! * Az elmúlt héten tartott szer készt 6aé- gfünk sajtóankétot a Vegyiművekben- A dolgozó asszonyok ott vetették fel a fenti problémát. ígéretünkhöz híven, a lap nyilvánossága előtt tesszük fel a kérdést: mikor gondoskodnak méltó módon a nődolgozókról a Vegyiművekben? A széna- és napraforgó-beadási hátralékot szalmával, illetve tökmaggal lehet pótolni Népköztársaságunk kormánya újabb segítséggel teszi lehetővé, hogy azok a dolgozó parasztok, akik a tavalyi aszály vagy a koratavaszi fagykár miatt nem tudták teljesíteni napraforgó- és széna- beadási kötelezettségüket, most tökmaggal, illetve szalmával pótolhatják beadásukat. A szénabeadássál hátralékos termelők elsősorban takarmányszalmával, másodsorban alomszalmával teljesíthetik a beadást. A kormányintézkedés értelmében 1 mázsa szántóföldi széna helyett 3 mázsa takarmányszalmát, vagy 3 és fél mázsa alomszalmát kell beadni. Egy mázsa rétiszéna helyett pedig 2 mázsa takarmányszalma, vagy 2 és fél mázsa alomszalma adható be. Takarmányszalmaként tavaszi árpa-, vagy zabszalma, alomszalmaként pedig búza-, rozs- és ősziárpaszalma adható be. A takarmányszalmát mázsánként 12 forintért, az alomszalmát 6 forintért veszik át a be- gyüj tőszervek. A napraforgóbeadással hátralékos termelők 1 mázsa napraforgó helyett 87 kg tökmagot adhatnak be. A tökmasz felvásárlási ára a következő: tiszavidéki étkezési tökmag 200 forint, egyéb étkezési tökmag 180 forint, az olajgyári tökmag ára pedig 150 Ft mázsánként. Fejlődik a fegyvernek! Vegyesipari ÜTSZ A szolnoki Szigligeti Színházban a közalkalmazottak kulturcsoportjainak körzeti bemutatóján számos jó csoport mutatta bo tudását. Különösen nagy tetszést váltottak ki a tündérszép népviseletű lányok táncai, melyek fiataljaink életörömét, vidámságát tükrözlek* Képünkön a kisújszállási városi tanács táucesopoiíjának ,,üveges t;inca‘f látható. Ezelőtt egy éve alakult meg a községben a vegyesipari KTSZ Uj filmek a szovjet film ünnepén Nagy érdeklődéssel várja a közönség az idei szovjet film ünnepén bemutatandó új zenei filmeket. Két új, színes szovjet zenei film kerül műsorra. Az egyik Glinka, a nagy orosz zeneszerző életéről és legszebb zene. számairól készül színes film. Címe: „A nagy muzsikus“, a másik a „Hangverseny Kievbcn“ című ukrán színes zene, melyben Ukrajna legszebb dalai, balettjelenetei, opera- és operettszámai elevenednek meg a kievi hangversenyterem színpadán. 19 taggal- Jó -munkánkkal és tervünk teljesítésével küzdöttük fej magunkat a járásban az ei" sok közé. Most már 60 taggal és 17 szakmai részleggel rendelkezünk. Hamarosan itt a tavasz; a mezőgazdasági munkák megkezdéséhez szükséges a gépek és szerszámok megjavítása. Hogy zavartalanul végezzék csoportjaink és gépállomásaink a tavaszi munkát, mi a KTSZ dolgozói vállaljuk a gépjavítások pontos és jó elvégzését. Tervünk sikeres befejezéséhez kérjük a termel ©csoportok és gépállomások segítségét. VAS LÁSZLÓ Fegyvernek.
