Szolnok Megyei Néplap, 1953. február (5. évfolyam, 28-51. szám)
1953-02-07 / 33. szám
1953 február 7. SZOLNOKMEGYEI NÉPLAP 8 E szomotmemel ! 11P LAP NAGY PÁLYÁZAT „Milyen módon erősíthetjük és gazdagíthatjuk termelőszövetkezeteinket ?“ A Szolnoímegyei Néplap szerkesztősépe fenti címmel pályázatot hirdetett megyénk dolgozói számára. A pályázatok beküldésének határideje 1953 február 10. egyre jobban közeledik. Már eddig is igen sok dolgozó küldte be pályázatát. Ezek közül mai számunkban és a pályázat határidejéig is. azokat, amelyek már most megvalósítható útmutatást nyújtanak termelőszövetkezeteinknek, közöljük a Szotnokmegyei Néplapban. A pályázatok határidő előtti közlése semmi befolyással nincsen a futalomdisak odaítélésére. A jó pályázatok beküldői mtnd számíthatnak arra, hogy a jutalmak egyikét-másikát elnyerik, így az 500 forintos első, a 300 forintos második, a 200 forintos harmadik díjat, vagy az értékes könyvjutalmakat. Az eddig beérkezett pályázatok közül mai számunkban Bozsó József elvtársnak, lapunk kisújszállási tudósítójának írását közöljük. nyitott szemmel körülnéznének a gazdaságban és nem restelnének leha. jolni a porban heverő kincsekért. Mélyen fekvő, vízjárásos területeken könnyen, saját erőből halastavat lehet létesíteni. A kisújszállási Táncsics« termelőszövetkezet 60 kát. hold ilyen területen létesített halastavat. Ez a halastó már ebben Fejlett agrotechnikai módszerekkel, új üzemágak létesítésével A. termelőszövetkezetek erősítésének és gazdagításának kérdése igen fontos kérdés. Az erős és gazdag termelőszövetkezet szilárd bázisa a népgazdaságnak és a termelőszövetkezet minden egyes tagjának. Minden termelőszövetkezetben jövedelmezővé lehet tenni a munkát. Minden termelőszövetkezetben — hasonlóan a Szovjetunió kolhozaihoz — bőségben, gazdagságban élhetnek a tagok, köny- nyen teljesíthetik az állammal szembeni kötelezettségüket, ha — jól dolgoznak, ha észszerűen >r~ gazdálkodnak, ha okosan kihasználják a lehetőségeket, ha. nem sajnálják a fáradságot. Észszerűen kell gazdálkodni! Mit jelent ezt Azt jelenti-e, hogy továbbra is úgy gazdálkodjunk, mint Egy-két hót és megkezdődnek a tavaszi munkák, a talajelökészítés a vetéshez. Elmaradt őszi gabona, vetéseinket pótolni kell, s ha ezt a munkát a fejlett agrotecnika követelményeinek megfelelően végezzük, ‘pótolni tudjuk azt a terméskülönbö- , zetet is, ami az őszi és a tavaszi t vetésű gabona között általában megmutatkozik; Mit kell tennünk? Keresztsoro- san kell vetnünk minden talpalatnyi föld gabonát, jarovizál- nunk kell a vetőmagot. ’ A kisújszállási „Petőfi“ termelő- szövetkezet 1951 őszén csak 25 kát. hold őszi búzát vetett keresztsorosan. Ez a búza holdanként 2.8 mázsftvr' termett többet; mint a sorra vetet A tavaszi árpa jarovizálásakor hitetlenkedők azt mondták a jarovi zált vetőmagról, hogy ,,nem lesz abból semmi, vihetjük a trágyadombra.“ Milyen nagy volt ezeknek r tagoknak a meglepetése, mikor a ja- rovizált vetőmag vetés után 3 napra már sorjázott, a javorizálás nélkii’ vetett pedig csak 8 nap múlva kéz dett bujkálni a földből, s nem egyöntetűen; hanem foltosán.A ,,Petőfi“ termelőszövetkezet ezen a tapasztalaton okulva 1952 őszén az árpát az utolsó szemig, a búzát pedig 78 százalékban keresztsorosan vetették, s most ezen a tavaszon is keresztsorosan vetnek, s jarovizál- ják a vetőmagot. Ha ezekkel a módszerekkel termeljük a gabonát, 800 hold búzánál 2210 kg. többlettermést ér el a termelőszövetkezet holdanként 2.8 kg-os többlettermést számítva, A jarovizált árpa 4 mázsával adott többet. Száz kát.' holdon ez 400 mázsát jelent. Képzeljük el, milyen hatalmas terméstöbblet keletkezik, ha minden termelőszövetkezet, minden állami gazdaság alkalmazz!- ezeket a módszereket?! Szinte felbecsülhetetlen mennyiség, ami népgazdaságunkat erősíti, termelőszövetkezeti tagjainkat gazdagítja. , Okosan gazdálkodnak-e termelő- szövetkezeteink? Nem minden esetben. Sok termelőszövetkezet olyan lehetőségekkel renfletkezik, amelyeknek a kihasználása hatalmas összegekkel növelné a közös vagyont és az egyéni jövedelmet, ha a tagok az évben 90 mázsa halat ad a termelőszövetkezetnek, ami kb. 100 ezer forint biztos jövedelmet jelent a termelőszövetkezetnek, a tagoknak. 3 most csodálkozzunk!! Ilyen hatal- nas jövedelem eléréséhez csak a ha- astő megépítésénél kellett sok mun- a, mert a halak gondozását, etetését om szövetkezeti tag, az öregebbek közül, 100 családot is tud gondozni. Miért nem növelik a méh-családok ■izámát? Sokan, igen sokan tartottak; míg egyénileg gazdálkodtak, nyulat. A nyúl szapora állat, húsa ízletes; jól értékestíhető. A kisújszállási ,,Ady“ ‘ermelőszövetkezet ezért nyulfarmot létesített. Ezzel komoly eredményt érnek el. Száz darab anya évenként négyszer tud fialni. Ha átlagosan csak 8 darabot fial egyszerre, egy év alatt már 3200 a szaporulat. Ha ebből csak 3000 darab marad meg és nevelődik fel, átlagos súlyig, a termelőszövetkezet legkevesebb 150.000 forint nyersjövedelemre tesz szert. íme egy-két módszer annak elérése érdekében, hogy termelőszövetkezeteink erősekké, gazdagokká válja. nak. Termelőszövetkezeti tagjaink ne féljenek az újtól, bátran kezdjenek hozzá a fejlett agrotechnikai módszerek alkalmazásához, az új üzemágak létrehozásához. Fáradozásuk nem vész kárba; hanem bőségesen megtérül a több termés, nagyobb jövedelem, gazdagabb élet formájában. Bozsó József Kisújszállás A szolnoki Tüdőkórház a megyei tanács támogatásával, a betegek részére négyliónapos könyvel iskolát indít A szolnoki Tüdő kórházban sok tbc-és dolgozó parasztot, fizikai munkást és 'háztartásbeli nőt gyógyítanak. Ezek a dolgozók, ha felgyógyulnak, nem mehetnek vissza előző munkahelyükre, ahol ki lennének téve a testi megerőltetésnek, az időjárás viszontagságainak. Ezért a kórházban működő „Jó egészség, kultur- közösség1' és a kórház vezetősége a megyei tanács támogatásával, a betegek részére négyhónapos heti hatórás könyvelő iskolát indít. Ezzel az országos jelentőségű kezdeményezéssel lehetővé teszik a betegek számára, hogy új életpályát válasszanak maguknak, szakszerű képzésben részesülnek és a vizsgák letétele után jogerős bizonyítványt kapjanak. Mikor kikerül, nek a kórházból, azonnal el is helyezik őket. A szolnoki tüdőbeteg gyógyintézetben szervezett könyvelői tanfolyam megnyitásával kapcsolatban szeret, nék pár szót szólni a gümőkóros betegek átképző tanfolyamairól általában. Ezen átképző tanfolyamok fontosságát és célját csak akkor érthetjük meg igazán, ha tisztában vagyunk a gümőkérnak, ennek a súlyos népbetegségnek társadalmi vonatko. zásaival. A gömőkór fertőző betegség; de különbözik mástermészetü fertőzőbetegségektől, skarláttól, tífusztól, kanyarótól, mert ezekre jellemző az, hogy a betegség rövid idő alatt, pár hét után elmúlik és rendszerint tökéletesen gyógyul. A gűinókör ezzel szemben igen hosszú ideig, néha évekig tart, kezelése r('niívül komplikált és a beteg esetleg csak korlátoltan gyógyul, vagy ha meg is gyógyul, élete további folyamán bizonyos kíméletre szorul. , Másfajta népbetegségektől, mint szívérrendszeri betegségek, daganatos betegségek stb. abb^n különbözik, hogy ezen betegségek nem fertőzőek, továbbá az életnek előrehaladottabb stádiumában, már többnyire hanyatló életkorban támadják meg az egyént, amikor teljesítőképessége koránál fogva is többnyire korlátolt. Ezzel szemben a gumókor az élet legaktí. vabb korszakában 20—35 év között terjed a legjobban, tehát abban az életkö-ban, mikor az egyén a legaktívabb munkát fejthetné ki a társadalom javára. A megbetegedés ezen sajátosságaiból adódik az, hogy a gümőkóros be. teg megsegítésével kapcsolatban az orvosnak és a társadalomnak több a feladata, mint más beteggel szemben. Az orvos szerepe nem fejeződik be a betegágy mellett végzett tennivalókkal, hanem neki kell megszabnia a betegek gyógyulás utáni életmódját és segítséget kell adnia pályaválasztásával kapcsolatos problémái megoldásában. A kapitalista társadalom orvosai között is voltak jő orvosok, olyanok, akiknek munkájából mi is tanulunk, de a szocialista társadalom orvosának mélyebbre kell hatolnia a betegség oltainak felderítésében. Nem elég megállapítani, a tünetekből a betegség diagnózisát és nem elég megszabni a gyógykezelés irányvonalát, hanem fel kell fednie azon társadalmi okokat, melyek a betegség létrehozatalában közreműködtek. A jelenségeket nem szabad elszige. telten néznie, hanem az egyént és környezetét elválaszthatatlan egységnek kell tekintenie. Erre tanít bennünket a Szovjetunió orvosainak dialektikus kőrtani szemlélete. A gümőkóros betegnél a „gyógyult“ fogalma relatív. A gyógyulás bekövetkezte után más a felfogásunk egy nehéz tisíiniunkát végző paraszt- emberről, bányamunkástul, vagy híd. építőről és megint más az Íróasztal mellett dolgozó értelmiségi szakéra bérről. A nehéz testlmnnka ismét aktívvá teheti a már megnyugodott folyamatot, ezért lehetőség szerint arra kell törekednünk, hogy a már gyógyult, vagy a gyógyulás útján lévő megbetegedett egyént könnyebb munkakörbe helyezhessük. Ezen célból a tüdőbeleggondozó intézetek orvosai ez üzemorvosokkal együtt mindent elkövetnek, hogy a tüdőbeteg-gyógyintézetből kikerült és a gyógyult, vagy gyigyt’ás útján lévő munKfrv állalók kő myebb munka- beosztásba kerüljenek A másik megoldás az, hogy a nehéz testimunkát végző betrg dolgozókat még szanatóriumi tartózkodásuk idején átképezzük valamilyen, a szerve, zetet kevésbbé igénybevevő munkára. A szolnoki tüdöfieteggyőgyintézet, egyelőre kísérletképpen, bevezette a könyvelői átképző Iskolát, mely lehetővé teszi, hogy a megbetegedett parasztok, traktorlsták, termelőszövetkezeti és üzemi dolgozók könyvelők legyenek Ezen tanfolyam megindítása előtt köszönetét mondunk Pártunkak, a Megyei Tanácsnak, továbbá azon pár lelkes elvtársnak; akik a betegek köréből voltak segítségünkre a szervezés munkájában. Az elvtársaknak, akik ezen a köny. velői tanfolyamon résztvesznek, sikert kívánok és remélem, hogy egykor majd, mint egészséges könyvelők gondolnak vissza a tüdőbeteggyógyintézetben eltöltött idejükre, eszükbe jut az, hogy népi demokráciánk gondoskodása nyomán ebben az intézetben nemcsak gyógykezelésben része, sültek, hanem megkaptak minden lehetőséget arra, hogy a társadalom és épülő szocializmusunk hasznos dolgozói lehessenek. Dr. Perényi Ctyörgy igazgató-főorvos. ÜDÜLÉS UTÁN JOBBAN MEGY A MUNKA Szaporán mozog az előreszelő a hosszú szögletvason. Aí. Kovács József elvtárs lakatos néhány napja jött haza feleségével Galyatetőről. Együtt voltak üdülni. Régen ebben az üdülő, ben négy mázsa búzába került egy ember napi ellátása. Csak a Horthy dinasz. fiának, Zichy grófnak és a hamiskártyásoknak nyílt meg az üdülő ajtaja. Egy gyönyörű erkélyét szobának volt itt több mint egy hétig lakója a Kovácscsalád. Testben és lélekben felfrissülve jött haza Kovács elvtárs. Boldogan kezdte meg a munkát, s most április 4-i vállalásainak teljesítésén dolgozik. December 21-én, Sztálin elvtárs születésnapjának alkalmából másodszor nyerte el a sztahanovista kitüntetést. Ezért küldte a gyár elsőnek üdülni. Kovács elvtárs állandóan sztahanovista szinten dolgozik. Legutóbbi eredménye meghaladta a 190 százalékot. Tárcsás boronákat készít. Termelőszöretkezeteink készülnek a tavaszi munkára A kisújszállási tsz-ek megkezdték a vetést Termelőszövetkezeti városunkban a Dózsa tsz-nek 15 hold, az Ady-nak 20 hold, a Béke tsz-nek 5 kát. hold mákvetés az előirányzata. E csoportok tagsága nem késlekedett s miuán az időjárás kedvező, már hoz- láttak a talajművelés munkáihoz. Az elmúlt napokban pedig a vetéstervükben előirányzott területen teljes egészében elvetették a mákot. Most készítik a talajt a tavaszi árpa alá. Rövidesen megkezdik a zab vetését is. A gépállomás dolgozói tartsák kötelességüknek a gépek határidőre való kijavítását, hogy az elmaradt mélyszántást még ebben a hónapban pótolhassák. Járai Kálmán levelező Kisújszállás Uj tag vagyok — az első esztendőt becsületes munkával' kezdem Pár héttel ezelőtt lettem a fegyver neki Kossuth tsz tagja. Ezzel a régi, nyomorúságos életemnek vége. Eddig én voltam a föld szolgája, most az fog nekem szolgálni. Szövetkezetünk valamennyi tagja a tavaszi munkákra készülődik. Van mit csinálni. Gondoskodni kell a hiányzó vetőmagokról, a családtagokat is mozgósítani kell a munkára. Uj tag vagyok s az esztendőt becsületes munkával kezdem. Mindennap dolgozom. így lesz nekem is több jövedelmem és így gazdagodik csoportunk. Pécsi György, Fegyvernek, Kossuth tsz Csoportunknak eddig nagy hibája volt, hogy a fejlett agrotechnikát nem alkalmaztuk 1951 február 10-én alakult a termelőcsoportunk. Kezdetben az 1-es típus szerint dolgoztunk, pár hét múlva azonban rátértünk a fejlett III-as típusra. Államunktól mindig nagy segítséget kaptunk. Megteremthettük a mai fejlett jószágállományunk alapját. Jelenleg 15 fejőstehenünk, 10 növendéküszőnk és 13 lovunk van. Most pedig már saját erőnkből is telik. Ezért hizlaltunk 60 sertést. Ebből húszat beadási kötelezettségünk kiegyenlítésére adtunk be. Eddig az volt nálunk a legnagyobb hiba, hogy a fejlett agrotechnikai módszereket nem alkalmaztuk. A keresztsoros vetés, az őszi mélyszántás bevezetése elmaradt. Az idén ezeket a hibákat kiküszöböljük. Az árpát keresztsorosan, a kukoricát négyzetesen vetjük, ugyanakkor 10 holdon öntözéses termelést folytatunk. PÉNTEK JÓZSEF Tiszaderzs, Szabadság tsz A gépek kijavítása könnyebbé teszi és meggyorsítja a tavaszi munkák végzését Szövetkezetünk valamennyi mezőgazdasági felszerelését, vetőgépeket, boronákat április 4. tiszteletére versenyben javítjuk. Szilágyi Zoltán, Köteles László, Köteles Dániel elvtársak vállalták, hogy február 12-ig az összes boronát rendbe- hozzák és 200 lovat megpatkolnak. A bognár üzemrész dolgozói a vetőgépek hiányzó farészeit pótolják. Kocsijaink közül 40-et komoly javítás alá kell vetnünk s ez most már meg is kezdődött. Nem akarjuk rossz állapotban lévő szerszámokkal gátolni tavaszi munkánk gyorsabb és jobb elvégzését. CSÓTÓ GÉZA Turkeve, Vörös Csillag tsz Felkészültem én is a tavaszi munkákra Tavaly nagy érdeklődései figyeltem a Zalka Máté tsz fejlődését. Láttám, az aszály ellenére, nagy eredményeket értek el. Még több termett volna, ha a tsz vezetősége már tavaly tavasszal gondoskodik a családtagok munkábaállításáról. Ez akkor nem történt meg. Szeptember 4-én én is beléptem a szövetkezetbe. Akkor elhatároztam, minden nap becsületesen dolgozom. Belépésem óta 135 munkaegységet teljesítettem. Már kaptam is 14 kg cukrot és 16 kg burgonyát. A tavaszi munkából az egész családul együtt kivesszük részünket. Minél előbb a földbe kerüljenek a vetőmagvak és ne maradjon el a talajmüvelés, növényápolás. BERTA LAJOS, Zalka Máté tsz, Kunmárton Állam iránti kötelezettségünket az idén is teljesítjük Szövetkezetünk minden egyes tagja tudja, hogy államunktól csak úgy várhatunk, ha mi is teljesítjük mindennemű beadási kötelezettségünket. Beadásunknak könnyen eleget tudunk tenni, ha a tavaszi munkákat határidőre, becsületesen elvégezzük. A vezetőségnek sokkal jobban kell törődnie a tagok munkabeosztásával, a családtagok bevonásával, mert elsősorban ez az oka elmaradásunknak. Bállá Gergelyné, Szoboszlai János né, Demeter Lajosné szövetkezetünk- idős tagjai tavaly szorgalmasan dolgoztak, az . idén is ígéretet tettek a becsületes munkára. Ha valamennyi családtag Jgy esi- ; nál, az idén nem maradunk el semmi- ; féle munkával. " Marinov Georgiánné Kisújszállás, Táncsics tsz,"
