Szolnok Megyei Néplap, 1953. február (5. évfolyam, 28-51. szám)
1953-02-22 / 46. szám
Siofnokmegyei PLAP . A lyi EGYE I PÁRTBIZOTTSÁG £<S A MEGYEI TANÁCS LAPJA V, évfolyam, 46. szám Ára 50 fillér 1953. február 22., vasárnap fl karcagi „Duc!os“*TéglagYárban 30 nappal hamarabb javítónak meg egy prést Komoly akadály tornyosult a napokban munkánk elé. Február 13-án összetört egyik 350-es téglaprésgépünk két fogaskereke. A törés egyhavi kiesést jelentett volna a termelésben. A gyár és a pártszervezet vezetői értekezletet tartott, ahol beszéltek a törésből származható követelményekről. A rossz gép miatt több ember kiesett volna a termelésből és felesleges munkára kellett volna beosztani őket. ügy határoztunk, hogy a tele. pen lévő 430-es téglaprésünket, mely már régóta javítás alatt állt, 48 óra alatt üzemképessé tesszük. A dolgozók segítségét kértük, és lendületes munkával sikerült megjavítani a gépet, 30 nappal előbb készült el a 450-es téglaprés a tervezett határidőnél. így eleget tudunk tenni az április 4-i kötelezettségünknek. Továbbra is méltók tudunk maradni névadónkhoz, „Duclos“ elvtárshoz. Kabal János Karcag, ;,Duclos“ téglagyár. Előkészületek : a tavaszi munkához ■ ■ ; Azerbajdzsán SzSzK kolhozaiban már ■megkezdték az előkészületeket a gya- Spotvetéshez. A kolhozparasztok a bő Jtermés biztosítása érdekében újfajta 'műtrágyát — humbrint — alkalmaznak. ,> ÍV. X a; >X -m * * - * : A humbrin, amely a kőolaj feldolgozás Ipiinkön: munkában a műtrágyaszórő mellékterméke, jelentékenyen megja. gép egyik kolhoz földjén. — Fotó; F. vítja a gyapot termésátlagát* — Ké- | Sovcov. Február 23-tól féntgyűjtő napok Szolnokon Szolnokon február 23-tól fémgyűjtési kampány indul. Újabb feladatot jelent ez a város fiataljainak. A fémgyüjtési kampány során még több hulladékanyagot kell biztosítani nagyolvasztóinknak és Martin-kemencéinknek. Az összegyűjtött fémhulladék biztosítja a jő acélt, a kiváló hengerelt árut. • Legfontosabb tennivaló, hogy a DISZ-szervezetek és az iskolai üt. törő csapatok versenyt szervezzenek a fémgyűjtés idejére. Az úttörők osztályonként versenyezzenek. Munkájuk csak akkor lesz eredményes, ha a területek kijelölésében a verseny megindításában segítenek a tanárok is. Határozzák meg azt hogy melyik csapat, brigád, melyik utcában gyűjti össze a fémhulladékot. Az iskolák pedagógusai kérjék a MÉH gyüjtőtele- peit s a városi tanácsot arra, hogy biztosítsák a gyűjtő brigádok számára a kocsifogatokat, targoncákat. Az üzemi DISZ-szervezetek az üzem területén szervezzék meg a hulladékgyűjtést. Mielőtt azonban munkához látnak, kérdezzék meg a műhelyek vezetőit, a mestereket hol van leginkább lehetőség a vashulladék összegyűjtésére. Ezzel egyidőben azt is el tudják érni, hogy nem kerülhet használható anyag a hulladékok közé. Újból át kell ,,fésülni« a gyárak félreeső zugait, a padlásokat, a fészereket. A gyűjtést irányító hrigádvezetők gondoljanak arra, hogy a hulladékgyűjtés nemcsak egyszerű gyűjtési munka, hanem felvilágosító munkát is igényel. Magyarázzák meg, hogy az összegyűjtött hulladékból traktorok, kerékpárok, új edények és szerszámgépek készülnek. A párt és a dolgozó nép szólítja most fiataljainkat. Bizonyítsák be, hogy méltók erre a bizalomra, s az összegyűjtött hulladék tonnáit adják át a gyűjtő- telepeknek. Kengyelen és Kétpón meg kell javítani a begyűjtés munkáját I BAR A TöRöKMIKLÓSI JABáS | a járások begyűjtési versenyének értékelésében az első helyen tart, mégis van két községe, mely erősen lerontja az eredményt. Ebből is kitűnik, hogy a járási begyűjtési osztály nem tartja kezében a községek iránytíását. Kétpón és Kengyelen még egy százalékra sem teljesítették az első negyedévi tojás-beadást. Kengyelen a tanács vezetői külön elméletet dolgoztak ki annak az igazolására, miért nem teljesítik a községben a tojásbeadási kötelezettséget. Csak arról nem beszél az elnök elvtárs, hányszor nézett ki reggelenként vonatindulásokor a vasútállomáshoz. Meglátná, hová vándorol a sok baromfi és tojás a községből. A különféle megalkuvó elméletek gyártása helyett vonják felelősségre a beadásukat nem teljesítőket, hiszen a törvényerejű rendelet előírja a spekulánsok, üzérkedők megbüntetését. A szabadon való értékesítés lehetősége csak olyan termelőt illet meg, aki már teljesítette legalább a negyedévi tojás-, baromfi- vagy ha. vonta a tejbeadási kötelezettségét. | KÉTPÓN | a községi tanács kesztyűs kézzel bánik a beadásukat nem teljesítő kulákokkal. Azt tartják, ;,a ku- lákok majd csak teljesítik kötelezettségüket.“ Nem csoda ezek után, hogy 0.4 százalékos a község negyedévi tojásbeadási tervének teljesítése. A tiszabői, fegyverneki 'jó eredmények mellett a járási tanácsnak a hiányosságokat is meg kell látnia. Csak a kulákok, üzérkedők elleni kíméletlen harc, spekulánsok felelős- ségrevonása vezet eredményre. Emellett szélesítsék ki a dolgozó parasztok körében megindult versenyt. — A járás területén eddig már 208 dolgozó paraszt és 12 termelőszövetkezet van párosversenyben egymással. Az ö példájukon felbuzdulva, szervezzék be az egész járás dolgozó parasztjait a bogyüjtési versenybe és biztosítsák a vállalások teljesítését. Az íróasztal mellől nem lehet sikerre vinni a tavaszi munkát Járási tanácsaink mezőgazdasági osztályai legtöbb helyen bürokratikus módon akarják biztosítani a tavaszi mezőgazdasági munkákat. — A kunhegycsi járásban a mezőgazdasági osztály napról-napra gyártja a körleveleket, utasításokat és ezek halmazával látja el a tanácsokat, a tsz-eket. Mindezt persze az íróasztal mellől, az életről egészen megfeledkezve csinálják. A bürokratikus intézkedéseknek legnagyobb kedvelője Rágó István főagronómus. Nélkülözhetetlen embernek tartja magát, elbizakodott, mert nyilvántartásai és lepedő nagyságú kimutatásai vannak. Ügy hiszi, ez az a csodaszor, ami a tavaszi munkákat sikerre viszi a járásban. Persze, ha szóba kerül, hogy milyen személyes segtíscget nyújtott eddig a tanácsoknak és tsz-eknek, milyen problémát tudtak közvetlen beavatkozásával megoldani, akkor erre nem tud választ adni, csak ötöl - hatol — mert úgymond — nem szokott vidékre járni.“ A vetőmag elkészítéséről sem tud semmit. A vetőmag tisztítására kiadott már jó- néhány körlevelet, de hogy azt hol és hogyan csinálják, nem ellenőrizte. Egyszóval minden munkára „kiadta az utasítást“, ^megszabta a felada. tokai“, megszerkesztette a körleveleket és ezzel — úgy hiszi, — mindent elintézett. Az ilyen munkárak meg is van az „eredménye.“ Elsősorban bürokratikus intézkedéseinek hibájából a járás egyénileg dolgozó parasztjai 10.000 kát. l.ald ös-zi mélyszántással és több mint 10.000 hold trágyázással maradtak el. Hogy ezt igakölcsönzéssel, a gépállomások nagyobbmérvü segít, ségével már rég meg kellett volna szüntetni, az hogyan jutna eszébe Ragé Istvánnak az íróasztal mellett? CSATO FEBENCNE, Megyei Tanács. II mezilúri vasútállomás dolgozói április 4-re készülitek A mezőtúri állomáson kis tolató mozdony sípja töri meg a csendet. A szállításra kész megrakott kocsikat szedi össze és a legközelebb érkező tehervo- nathoz kapcsolja. Bent a fütőházban gő zölgő mozdonyok hosszú úttól megviselt acéltestét tisztogatják. Körülöttük sürgölődő emberek nézik, keresik a hibákat, s azonnal kijavítják, ha meglelik. A mezőtúri vasutas dolgozók legfonto sabb feladata most A TÉLI FORGALOM SIKERES LEBONYOLÍTÁSA, az 500 km-es mozgalom kiszélesítése. Ezt tűzte célul Kecskeméti Mihály if júmunkás is. Biztos kézzel markolja hegesztő-pisztolyát, s a vakító kéken kitörő láng segítségével hegeszt! egyik mozdony fontos alkatrészét. Kissé fáradtan egyenesedik ki munkája után és homlokát törülgeti olajos kezével. — Mtg mindig nem akar sikerülni — mondja bosszúsan Kecskeméti elvtárs — Újra lehúzza szemüvegét és tovább dolgozik. Közben elmondja miért siet — Még ma készen kell lennie a túlhevítőnek. Holnap Orosházára indul ez a kismozdony. Az őszi csúcsforgalom lebonyolításában első helyet értünk el. Most sem akarunk lemaradni. Én azért harcolok, hogy visszatérő javítások ne legyenek, és hogy sokáig tétlenül ne álljanak a gépek __ fejezi be mondaniva lóját. A vasút területén csaknem minden munka a téli forgalom érdekében történik. Mikes Mihály fűtő éppen a tolatásra induló mozdony füzét készíti elő Szereti és érti munkáját. Türelmesen foglalkozik a hozzája beosztott Bozsik Sándor fűtő-tanulóv-l. Egyhetes gval-or- iat után már önállóan tud dolgozni a „tartalékon“. — Pontosan látom el szolgálati teen lömet. A felszabadulás ünnepére 6<V«-OS SZÉNMEGTAKARITAST ajánlottam fel. Eddigi értékelés szerint a százalékra teljesítettem — mondja Mikes elvtárs. Jó munkájuknak eredményét mutatja, hogy munka idejük nem megy veszendőbe. A fűtőház átlagos szénmegtakarítása 14 százalékra tehető és emellett tervteljesítésük sem csökkent, sőt 11.5 százalékkal túlteljesítették azt. __ A kocsivizsgálók munkája is lényegesen megiavult __ mondja Balogh Ferenc — s ebben nagy segítséget nyújt -ekünk a szoviet vasutasok módszerének felhasználása. Alkalmazzuk a CSJELBIKIN-MOZG ÁLMÁT. Kisebb kocsija vitásokat — ami miatt ugyan nem tudna tovább menni a szerelvény — kisorolás nélkül javítjuk meg. Nemzetgazdasági szempontból előnyös idő- és munkamegtakarítást érünk el így és ezzel csökken a tehervonatok késése is. Az 500 km-es mozgalom kiszélesítése és a téli forgalom lebonyolítása terén még komoly harcot kell folytatni a vonatkésések csökkentéséért. Ezt a szolgálati ágak szoros együttműködésével lehet elérni. A békéscsabai menetirányító hallgassa meg a közbeeső állomások javaslatait és a dolgozók egészséges kezdeményezését. Számtalanszor kapott már olyan javaslatot, amivel 15—20 perces késéseket lehetett volna kiküszöbölni, da lelkiismeretlenül elutasította. KOMOLY IDÖMEG TAKARÍTÁST lehetne elérni a „gyorsleszállással1' is, amit közösen az utazóközönség akaratával tudnak csak elérni. Kisebb állomé- soknál egy-két perc a leszállási idő. Az utazóközönség készüljön el a leszálláshoz, hogy az idő ne húzódjon el, mert ez is növeli a vonat késését. — Ez a kérése a mezőtúri vasutasoknak. A vasutas dolgozók a téli forgalom zavartalan lebonyolításáért a szolgálati ágak közötti szoros együttműködéssel tudják eredményesebbé tenni. Németh Sándor, a Járműjavító fődiszpécsere, elfogadta Szikszói Lajos versenykihívását Az április 4-e tiszteletére indított versenybe mind nagyobb számmal kapcsolódnak be műszaki dolgozóink. A sztahanovisták január lő-i béketanácskozásának határozatai mindinkább valóraválnak, s a műszakiak a verseny legjobbjai között harcolnak a gondosabb szervezésért, a verseny technikai jeltételeinek biztosításáért. Már hírt adtunk arról, Szikszai Lajos, a Mezőgép- gyár fődiszpécsere Németh Sándort, a Járműjavító üzemgazdasági osztályának vezetőjét versenyre hívta. Németh Sándor elvtárs a versenyfelhívást elfogadta s célul tűzte ki többek között, hogy a termelés egyenletessé tétele érdekében olyan szemléltető programmrendszert dolgoz ki, mely lehetővé teszi, hogy a dolgozók tíznaponként ellenőrizni tudják teljesítményüket, illetve terv- teljesítésüket. Elvállalta, hogy a munkapadokig való tervfelbon- tás érdekében úgy szervezi meg az önálló műhelyelszámolást, hogy a műhelyegységek havonként megkapják a munkálatokra fordítható anyag-, bér- és rezsiköltségek tervszámait. Minden hónap 20-ig elkészítik az utókalkulációt, mely a műhelyegységek vezetői részére lehetővé teszi a hibák felismerését és azonnali kijavítását. A mü- helyegységek közötti verseny kiszélesítésének érdekében műhelyenként és naponként kiszámlázást tervet készít. Oíszilmiepség hétfőn este a Szovfet Hadsereg fennállásának 35.évfordulója alkalmából a Szigligeti Színházban A Magyar-Szovjet Társaság szolnoki szervezete a hazánkat felszabadító hős Szovjet Hadsereg fennállásának 35. évfordulója alkalmából február 23-án, hétfőn este 7 órai kezdettel díszünnepséget redez az Állami Szigligeti Színházban. 10 hm hosszú csatorna — 110.000 köbméter föld — 80.000 mázsa rizs Tiszastily határában 1952 júniusában kezdte meg a MEVIEP a be- senyszögi öntöző főcsatorna építését. A 10 kilométer hosszú, két és félméter mély főcsatorna építésében a modern földmunkagépek, például Sztálinyec-vontatta sáncolő ekék és lánctalpas kotrógépek segítették a kubikosok munkáját. Eddig 110.000 köbméter földet mozgattak meg. Az új csatornából áprilisban már öntöznek. Idáig öt hidat húztak a főcsatorn fölé. Két buktatóval pedig a belvíz levezető csatornákat bujtatták át a új öntöző főcsatorna alatt. Ebben az évben már a régi 350 holdas rizstelepet is táplálja és 56' hold rizstelepet is öntöz a csatorna — Környékén még ebben az évben újabb 3440 holdas rizstelep létesül így ötéves tervünk utolsó évében a új telepeken már több mint 80.00 mázsa rizs terem. Felületes anyagkezeléssel tönkreteszi az importfát a Máv-szertár NAGYMENNYISÉGŰ fenyőárú érkezik naponta a Járműjavítóba: deszkák, pallók, gerendák. Faanyag nélkül elképzelhetetlen egyes osztályok munkája. Ebből készül a vasúti kocsik szekrénye, padozata stb. Romániából és Csehszlovákiából érkezik a nyersanyag. Természetesen következik ebből az, hogy takarékoskodni kell az importfaanyaggal, vigyázni kell rá. A JÁRMŰJAVÍTÓBAN, azonban nem kezelik lelkiismeretesen. Ott, ahol a fenyőfaanyagokat tárolják, 520 köb méter fűrészelt, vadonatúj fenyőátú hever különböző nagyságú kupacokban egymásra hányva. A deszkák között legtöbb az első osztályú és másodosztályú anyag. Több mint ezer forintba kerül köbmétere. Többezer forint éptékíí első. s másodosztályú árú hever a szabad ég alatt. Az eső, napfény, szél akadálynél- kül rongálja hónapokon keresztül. Az időjárás az első osztályú árut is silány minőségű, harmadosztályúnál is g'-en eébb áruvá teszi. Az eg-másradebáh deszkalapok között megszorul a víz, s mivel levegő nem éri a fa meggombáso- dik. Ahol a napfénv éri az anyagot úgy kiszárítja, hogy félköralákúan össze- kunkorodik. A FAMEGMUNKÁLÓKNAK ko moly gondot jelent az ilyen fenyőanyag feldolgozása. Mikor a gyalulógép alá eresztik a vizes gombás deszkát élesen csikorogva szaggatja össze a gyorsan forgó kés a szálakat. Selejt-selejtre halmozódik. Móra István a gyalugép kezelője is panaszkodik. „A jó anyagot tönkreteszik a szabad tárolással. — Nemcsak a késeket teszi tönkre az ilyen anyag, hanem a gépet is: megrongálja, elhajlítja a tengelyt.1’ A MÁV SZERTÁR kezelésében van a fenyőáru. A szertár dolgozóinak kell a faanyagot kirakni. A kirakáson túl azonban a tárolásra is kellene ügyelniök. Ha máglyába raknák, nem tenne kárt benne az időjárás. Van már egy-két ilyen máglya "már az udvaron. Halaszthatatlanul rakják rendbe a ledobált fenyőárut. Ha egy köbméter elsőosztályú faanyag harmadrendűvé válik 400 forint megy veszendőbe. A vagonok kirakásánál sok a felesleges anyagmozgatás. Mikor Romániából érkezik faanyag, a vagon nem tud be állni a fatelepre, mert szélesek a tengely közök és a kocsifordító nem képes a hosszú vagont a fatelepre irányítani Kicsi a vagonfordító átmérőié. Ilyenkor közvetlenül a vasúti sín mellé rakják a deszkákat, s azután hordják a tbmunkások a fatelepre. ZVEHON BÉLA a famegmunkáló művezetője már 1951-ben javasolta, hogy készítsenek egy kitérő vágányt, nelv a fatelepre vezetne. Ezáltal kevesebbet k.I- lene . forgatni a faanyagot, félidőbe kerülne a kirakás. 1951-ben javasolta Zvehon elvtárs a kitérő vágánvt, az újítási javaslat azonban megrekedt -z újítási iroda egyik fiókjában. A bürokrácia miatt most többszáz köbméter import * anyag válik silány minőségűvé. Így az ott dolgozó berakodó munkások képesek a dupla munkát- rövid idő alatt elvégezni, s máglyába rakni az érkezett fenyőárut. JÁRDÁNY ELVTÁRS, a MÁV szer tár főnöke halaszthatatlanul intézkedjen a faanyagok helyes raktározása felől. Bűnös mulasztás lenne toyábbra is a szabad ég alatt szétdobálva hagyni a drága faanyagot. Gyors intézkedést várnak a faanyagmegmunkáló dolgozói, mert nem akarnak selejtet gyártani mások hanyag- Maa. miatt,
