Szolnok Megyei Néplap, 1953. február (5. évfolyam, 28-51. szám)
1953-02-12 / 37. szám
6 SZOLNOKMEGYEI NÉPLAP 1953 feb’ru’ár 12. i _______ A pénzügyi állandó bizottságok I AZ ÁLLANDÓ | bizottságoknak, így a pénzügyi állandóbizottságnak is, az a feladata, hogy segítse a tanácsok munkáját az állami feladatok végrehajtása terén. Ezt a munkát a pénzügyi állandóbizottság is csak akkor tudja ellátni, ha egy-egy szakfeladat elvégzésére albizottságokat szervez, s ezeket körülveszi széleskörű aktivahálózattal. A pénzügyi állandó bizottság mellett megyei viszonylatban három albizottság működik, bevételi, költségvetési és vállalati albizottság. | FON'TO'.rl feladata van a költség- vetési albizottságnak is. Az 1953. évi költségvetés megyei, járási és községi viszonylatban is magasabb, mint bármely előző évben. A költségvetést azonban nem elég csak megtervezni, azt végre is kell hajtani. A pénzügyi ál- lanclóbizottság mindezideig csak a bevételekkel foglalkozott, s csak most döbbentünk rá, hogy a költségvetés feladataira milyen kevés gondot fordítottunk, így fordulhatott elő például az, hogy Szolnokon, az eresztőhalmi iskolában nem volt pad, nem volt világítás és a törött ablakok mellett a tető is rossz. Emiatt adódott elő az is, hogy Jászbol- dogházán szénszünetet akartak tartani az iskolában, csak azért, mert a megtervezett hiteleket nem használták fel, s nem vették meg a szenet. Mindez a költség- vetési albizottságra azt a feladatot rója, hogy fokozott gonddal ügyeljen a megtervezett hitelek célszerű és időben történő felhasználására. / A VÁLLALATI [ pénzügyi albizottságnak is komoly munka jut. Az a feladata, hogy munkájával gazdaságosabbá tegye a megyei tanácshoz tartozó vállalatok pénzügyi gazdálkodását. Az albizottság figyelmének ki kell terjednie a takarékosság, az önköltség, a létszám, a munkabér és a pénzügyi tervek terére. Egyes megyei vállalatoknál például sok az elfekvő anyag. így a Fémtömegcikk Vállalatnál 1000 darab fakéreg- kaparó található. Ennél a vállalatnál a meglévő javakkal sem gazdálkodtak jól. Az ottlévő kertiszékek egy részét feltüzelték, s ehhez a példát éppen a .válmiiifiitájárói lalatvezető és az adminisztratív dolgozók nyújtották. | A foldmüvesszovetkezktTI boltokban olyan áruk hevernek a raktáron, amelyeket a megrendeléstől függetlenül szállítottak az illetékes nagykereskedelmi vállalatok, csak azért, hogy tervüket teljesítsék. Ugyanennyire helytelen az is, hogy a MÉSZÖV és az OSZH decemberben nagyobb összegű pénzt vont el a földmüvesszövetkezeti boltoktól, ami azt eredményezte például, hogy Jászfényszarun nem lehetett kész cigarettát kapni, pedig a dohányipar Jász- fénvszaru számára is megtermelte a szükséges mennyiséget. A cigarettát a bolt nem tudta kiváltani, mert nem volt pénze. A pénzügyi állandó bizottságok, albizottságok kiépült hálózata munkájával eredményesebbé teszi a tanácsok munkáját, a pénzügyi gazdálkodást, s ezzel természetszerűleg meggyorsítja a szocializmus építésének ütemét. KOVÁCS ISTVÁN a Megyei Tanács p. ü. áll. biz.-nak elnöke n SZOCIALIZMUS ÉPÍTÉSÉNEK ORSZÁGAIBÓL X^OOCXXXXXXXJOOOCXXXXXÄXXXXJCXXXXXXXXXXJOCXXXOCXXXXXXXXXXJCOÜOOCOXXXXXJUOOaXJOUOCXJCWüüOüUOOOOOaOOC« A Keletszlorenszkói Gépgyárakban Koslcén, a Keletszlovenszlról Gépgyárakban keverötartályokhoz alkalmas 20 HP-s szállítható szekrényeket készítenek az almásfiizitói üzem részére. Mit kell tudni az 1953. évi begyűjtésről ? Terménybeadásra köteles minden olyan termelő, vagy jogi személy, akinek szántó, rét, legelő területe az 1 kát. holdat eléri, vagy meghaladja. A termelőszövetkezetek és III. típusú termelöcsoportok a közös művelés alatt állő földterület után kötelesek a beadást teljesíteni. 1 A termelőcsoportoknál a csoportok elnökeinek személyes felelőssége mellett a tagok egyéni felelősségének kérdését is rögzíti a törvényerejű rendelet; tehát a termelöcsoport és tsz-eknél a tagság egyetemlegesen felelős a beadási kötelezettség teljesítéséért, ez természetesen nem érinti az elnök személyes felelősségét. Terménybeadás alól mentesek azok a háztáji és egyéni gazdaságok, amelyeknek együttes szántó-, rét- és legelő területe 1 kát. holdnál kisebb, azok a rizsvetésterületek, amelyek után a termelő a rizsbeadást teljesíti. Termelőcsoportoknál és a tsz-eknél mentes a terménybeadás alól az a le- gelöterület, amely a szántóterülethez viszonyítva 12 százaléknál nagyobb. Tehát a 12 százalék fölött, legelő-terület mentes a terménybeadási kötei- lezottség alól. A terménybeadási kötelezettség alapja a termelő tulajdoterület és a termelő földjének kataszteri tiszta jövedelme. 2 E rendelet igazságos, mert figyelembe veszi a földterület nagyságát, annak minőségét és ennek alapján nyolc kataszteri csoportba sorolja be. I. 0— 6 arany koronáig első kataszteri csop. II. 6— 8 arany koronáig második kataszteri csop. III. 8—10 arany koronáig negyedik kataszteri csop. IV. 10—12 arany koronáig negyedik kataszteri csop. V. 12—14 arany koronáig ötödik kataszteri csop. VI. 14—10 arany koronáig hatodik kataszteri csop, VII. 16—18 arany koronáig hetedik kataszteri csop. VIII. 18 arany koronáig vagy ennél több, nyolcadik kataszteri csop. Az egyéni termelők beadási kötelezettsége a földterület nagyságát figyelembe véve szintén nyolc kategóriába van sorolva. A beadási kötelezettség kataszteri és birtokcsoport figyelembe vételével az alábbi búza kg-ban: Termelőszövetkezetek és III. típusú tszcs-k, dolgozó parasztok, I.. vagy II. típusú tszcs-e. lévő szántó-, rét-t legelő földkulákok: I. n. III. rv4 V, VT VII. VIII. 100 120 kataszteri csoport: 160 200 230 275 310 330 kát. 1— 3 06 79 106 132 152 181 205 231 3— 5 91 . 110 146 182 210 251 283 230 5— 8 114 137 183 228 263 314 355 320 8—10 119 175 231 287 344 400 456 512 10—15 127 187 247 307 366 426 486 546 15—20 132 194 257 319 3S1 443 506 56S 20—25 140 206 272 338 404 470 536 002 25 kát. hold feleti kulákolc: 144 212 280 348 415 483 551 619 A 25 kát. holdon aluli kulákok beadási kötelezettsége: a dolgozó paraszti kategória szerinti, megemelve még 10 százalékkal. Ez azonban nem lehet több, mint a 25 kát. holdon felüli kulákok 1 kát. holdra megállapított kötelezettsége. 3 Az állattenyésztés fejlesztése érdekében az új begyűjtési rendelet úgy intézkedik, hogy azok a 8 kát. holdon aluli termelője, akik tehenet norn tartanak, tej helyett kötelesek takarni ánybeadási kötelezettségük 20 százalékát a takarmánybeadási kötelezettségen .felül beadni, tehát a tanácsok az ilyen termelők takarmány- beadási kötelezettségét 20 százalékkal megemelik. A begyűjtési rendelet a terményleadási kötelezettségből bizonyos esetekben mérséklésnek ad helyet, Pl: az 1—3 és a 3—5 kát. holdas birtokcsoportba tartozó dolgozó parasztoknak, az általuk eltartott harmadik és minden további 14 éven aluli gyermek után 1—1 fél holdra eső beadási kötelezettség elengedését kell eszközölni. Pl. egy 4 kát, holdas termelő, akinek hat 14 éven aluli családja van, egy és fél kát, holdat rákap, mint kedvezményt, Mérséklésnek van helye abban az esetben is, ha a termelő termelési szerződéssel leköt szántóterületet, abban az esetben; ha olyan terményt termel, amely nem képezi a beadás alapját. Pl. gyapot cukorrépa, len, paradicsom stb. Amennyiben az ilyen termelő nem tesz eleget a szerződésben vállalt kötelezettségének, úgy a szerződött terület után is kivetik a tanácsok a beadási kötelezettséget, amit a termelőnek maradéktalanul teljesítenie kell. 4 A terménybeadási kötelezettség 4 csoportra oszlik: 1. kenyérgabona, 2. takarmánygabona; 3. napraforgó, 4. burgonya csoportokra. A kenyér- gabona beadási csoport az össjes búza beadási csoport 47 százaléka;' a tskarmánybeadási csoport az össíes búza kg. 31 százaléka, a napraforgó beadási csoport az összes búza kg. 15 százaléka, burgonyabeadási kötele- zetség az összes búza kg. 7 százaléka. A termelő a kenyérgabona beadási kötelezettségét búzával és rozzsal köteles teljesíteni. Amennyiben a termelt búzája és rozsa nem elegendő a beadás kötelezettségére, úgy elsősorban árpát, zabot, vagy kukoricát, illetőleg 0 napraforgót adhat be, ha ezekből a cikkekből már teljesítette az állam iránti kötelezetségét, A takarmánybeadási csoportba a termelő a takarmánycsoport 30 százalékát árpával, zabbal és 55 százalékát kukoricával teljesítheti. 15 százalékot szálastakarmánnyal, amennyiben a termelő szálastakarmánnyal nem rendelkezik, c helyett is árpát, zabot és kukoricát kell beadnia. A napraforgó beadási csoportban a termelő napraforgót köteles beadni. Napraforgó hiányában/ hízott sertéssel és tiszta sertészsírral is lehet teljesíteni. A napraforgó beadásnál a termelőt külön kedvezmény illeti meg, mert ha a termelő a napraforgóbeadási kötelezettségét napraforgóval teljesíti, a megmaradó napraforgót a megállapított vám mellett az olaj- cseretelepek étolajra és (Jurára cserélik át, amely étolajat és darát a termelő szabadpiacon forgalomba hozhat. Tehát minden termelő érdeke, hogy napraforgót termeljen.' A burgonyabeadási csoportban a termelő köteles elsősorban burgonyát beadni és ezentúl a szántó-, rét- és legelöterület minden kát. holdja után legalább 2 kg hüvelyest, elsősorban babot köteles beadni. 5 A,termelési szerződés alapján termelt búza, rozs, árpa, zab és kukorica .valamint vetöburgonya, újburgonya, amennyiben átadásra kerül, a terménybeadási kötelezettségbe beszámít. A rizs vetésterülete után a termelő a terménybeadási kötelezettséget teljes egészében rizsbeadással köteles teljesíteni. A rizsből a terménybeadási kötelezettség teljesítésére kataszteri csoportokra és birtokcsoportokra való tekintet nélkül a termelő a termelési tervében előirányzott termésátlag 80 százalékát köteles beadni. A beadási kötelezettség teljesítése után fennmaradó rizst a termelő vám ellenében meghántoltathatja és a megmaradott rizzsel szabadon rendelkezik. Időjárásjclentcs VÁRHATÓ IDŐJÁRÁS csütörtök estig: í Erősen felhős idő. többféle havazás, havascső, eső. Egyes helyeken köd. — Elénk szél, átmenetileg hófúvás. A hőmérséklet alig változik. Várható hő- mérséklői! ériékek az ország területére: Csütörtökön reggel mínusz három —r 0 fok. délben 2—5 fok között. A várható napi középhőmérséklet február 12-én, csütörtökön plusz 4 fok alatt lesz- — (MTI). HÓJELENTÉS: A közlekedésügyi minisztérium út- osztálya közli, hogy 1953. február 11-én reggel Fejér megyében hóakadályok vannak: 7. sz. Budapest—Nagykanizsa úton 38—40 km közölt. (Baracska halárnál) 30—35 cm-cs, 8. sz- Székesfehérvár Gráci úton 8—10 km között (Csór határában) 40 cm-es. 806. sz. Sőréd __Bicskei ú ton 0.2—0.4 km között (Bodajk határában) havazik, az erős szélfúvás hordja a havat. Az eltakarítási munkálatok folyamatban vannak. (MTI). c \<(Hn&kinzqj}d. NÉPLAP politika! napilap A megyei Pártbizottság és a Megyei Tanács lapja Megjelenik héttő Kivételével mindennap Felelős szerkesztő es kiadó: Dávid f e rk n c Szerkesztőség és kiadóhivatal: Szolnok, Rcloiannisz-utca 7. 1. emelet Telefon: Szerkesztőség: 20—93 Kiadóhivatal: 20-94 Egyszámlaszám: 0C878 061—40 Szolnok mesrjei Nyomdaipari Vállalat Szolnok. Malinovczkl.u. 19 Felelős vezető: Mészáros Sándor FELEMELKEDÉS UTJÁN TURKEVE BIRKÓZÓSPORTJA A túrkevei Mintasportkör birkózószakosztályának 1952. évi mérlege A birkózósport Turkevén szép. eredményekben gazdag múltra tekinthet vissza. Sok-sok bajnokságot és érmet szereztek ebben a sportgban az „öregek*4, akiknek nevét, erejét és teljesítményeit még ma is emlegetik Turkevén. Borló, Szonda. Mihály, a Sallaiak és T. Kis« neve ma is nagy tekintélynek örvend a birkózó-berkekben. Ilyen hagyományok és múlt után még inkább hibáztatható *a túrkevei sportvezetők közömbössége a birkózósport irányában. Komoly hiba volt, hogy a felszabadulás utáni években nem fordítottak kellő gondot a város birkózósportjának fel- támasztására, egy életképes birkózó, szakosztály életrehívására, új birkózógeneráció nevelésére. Több évi pangás után. végre 1952 februárjában Saílai Károly kezdeményezésére megalakult a Mintnsportkör birkózószakosztálya egynéhány kezdő birkózóval. Sok-sok nehézséggel keltett megküzdeniük. Nem volt termük, ahol edzéseket tarthattak volna. Nem volt felszerelés, de mégis lelkesen dolgoztak, s a nehézségek ellenére lassan jöttek az eredmények is Májusban az ifjúsági csapatversenyen még eredménytelenül szerepeltek, de ugyanebben a hónapban Törökmiklóson Borló és Farkas felnőtt versenyen már értéke« helyezést szerzett. Ezt követően Bodó Balázs régi versenyző is bekapcsolódott a szakosztály munkájába és segített a fiatalok nevelésében. A nyári hónapokban helyi versenyeken éa edzésekkel készültök a birkózók. Fikkor még sokat küzködnek a kezdeti nehézségekkel. Meglátszik, hogy még nojn támaszkodnak a tömegekre. Csak páran járnak rendszeres edzésre s nem tudták hevonni a munkába a fiatalok széles tömegeit. A sportkör vezetősége sem nyújtott kellő támogatást a szakosztálynak, s a fub’ill-sovinizimis miatt, szinte „kitaszított gyermekeként kellett müködniök. Ennek ellenére októberben, — nabár 5:3-ra kikaptak __ Lemérhető fejlődésről tettek tanúságot. Ekkor a szakosztály vezetői belátták, hogy igazán komoly eredményt csak úgy tudna k elérni, ha gondoskodnak az utánpótlásról, bevonják és megszerettetik a fiatalsággal a birkózást. Kidolgozták a „felfejlesztési tervet.‘* S a terv szerinti munka eredménye lett. hogy novemberre hatvannégyre emelkedett a birkózók száma. A szakosztályt bárom csoportra .osztották (Általános iskolások, serdülők és haladók.) Ugrásszerű fejlődés következett ezután. Karcagon a területi ifjúsági vei* senyén már két versenyző került í döntőbe. Az ugyanott megrendezett felnőtt versenyen Sallai 1*, Hcrbály 3. helyezést ért el. Ez év januárjában 4:4-re végeztek a Debreceni Előrével és 12:6_ra győztek a Törökmiklósi Vasas megyei bajnokság-’ ban jól szerepelt csapata ellen. Ezek az eredmények is azt bizonyít* ják, hogy a birkózósport az elmúlt év,* ben jelentősen fejlődött Turkevén. Jelenleg a sportkör legnépesebb ezakosz*« tálya,. s működésében is példamutató. Heti háromszori edzést tartanak, versenyeikre gondosan és szakszerűen készülnek. Nehézségek azonban még mindig vannak. Jármű- , hiány miatt nem tudnak elmenni olyan versenyekre (pl. jászberényi megyei bajnokság), ahol esélyekkel indulhatnának. Ezek magyarázzák, hogy a szakosztály létszáma pillanatnyilag ötven főre esett vissza. A jövőben a sportkör vezetőségének sokkal nagyobb gondot kell fordítani a birkózók munkájának támogatására. A párt^ és a tanács is fokozott gondot fordít ebben az évbén az első termelőszövetkezeti város sportjának fejlődésére s ez záloga annak hogy Turkevén a többi sport mellett a birkózás is tovább fog fejlődni. MADARÁSZ TIBOR Türke ve A társadami káder — a sportkör támasza Megjelent:, Szovjetszkij Szport 1952 november 1-én MESSZE Szvcrdlovszk határán túl is ismerik a háromszorosan kitüntetett Cralmás gyárunkat. mely önműködő földmarkolókat fúrógépeket és más bonyolult berendezéseket készít. Jól ismerik sportkörünket is. Olyan sportoló.. kát neveltünk, mint T. Karolina, A. Pletnyikova, érdemes sportmesterek és V. Szmolin, A Rontásévá, L. Dziuba sportmesterek. Nálunk különösen az ifjúságiak között vannak tehetségest sportolók, akik idényről-idényre javítják eredményeiket. Sportkörünk minden évben határidő előtt teljesíti test- nevelési és sportfe.ilesztési tervét. # Ezek a sikerek elképzelhetetlenek lennének a társadalmi káderek széleskörű felhasználása nélkül,, akik döntő erőt képviselnek a testnevelési munka emelkedéséért folyó fáradhatatlan harcban. Lehetetlen nem értékelni a társadalmi munkások Jelentőségét, akik nemcsak népszerűsítik a sportot, a tömegek között, bevonva a fiatalságot a rendszeres sportolásba, hanem vezetik is az edzéseket a műhelyekben és az osztályokban Nálunk három évvel ezelőtt az egész oktatást és sportolást csak a fizetett edzők és oktatók vezették. Még a legbecsületesebb igyekezettel sem tudták valamennyi sttortolónkat ellátni. Egész egyszerűen fizikailag képtelenek voltak mindenkivel foglalkozni. Éppen ezért nem lehetett véletlen, hogy akkor a legtöbb sportolónak eredménye alacsony színvonalú veit. síversenvek résztvevőinek eredményo legtöhhnyiro csupán a GTO első foko-mlnnak felelt meg. Körülbelül ugyanilyen volt a helyzeti a többi sportágakban is HATÁROZOTT változás csak akkor kezdődött, mikor a társadalmi kádere két tömegesen kezdték bevonni a munkába. Vegyük példának a mnlt telet! Kellő időben, még a hideg beállta előtt szemináriumot tartottunk a síről; részére. Harminchármán végezték el a s-eminári umot. Ez ok főleg minősített sportolók voltak. A szemináriumra Jel öl tekét úgy választottuk kí hnev képviselve legyen a gyár minden műhelye és osztálya Célunk vi'ágosan érthető volt: minden alacsonyabb szervezet síszakosztálya részére képzett, tanult oklalót akartunk adni. Nálunk a társadalmi oktatók legtöbbje becsületesen végzi kötelességét és el is tudja azt végezni. Itt van a sok közül egy példa: V. Sohasl.bi má- két év óta vezeti a mintázóműhcly síszhknsztálvát.' Működése ke-'.b’tén me- be lelt szerveznie a téli sportversenyeken induló esanntot. Az első edzést' eV szerű síkirándulással kezdte, amelyen az úioneokkal fokozatosan mé»isir"ér- teltn a sízést Ez alatt az idő alatt észrevétlenül elsajátíttatta velük a sj-és n'.antechmká.iát: a fűzők megtanultak leereszkedni a lejtőkön cs megtanultak enyhe emelkedésre felkapaszkodni. A SPORTOLÓK száma fokozatosan nőtt. Tgen — és maga ez edzés is e"yre rendszeresebbé vált. Az egyszerű síkirándti'áshól valódi edzéssé vllo'ntt Az eredmény gyorsan megmutatkozott. A sfzők legtöbbje lcpróbázo't a GTO első fokozatából, egyesek pedig még a harmadik esztáiv’ szintcvmlménveit is elérték Ebben az évben, ezen a télen a legtehetségesebb sí-';k már a ,.yá"i sportkör központi szakosztályában \ fofcják folytatni formáink javítását: ' Nem ez az első eset, hogy a mintkészítőmühely sísznkosztálv.a átad ver senyzőt. továbbképzésre a központi sznkosztálvnnk. A központi, szakosztályban már többen edzenek, akiket a mintakészítőműhely szakosztálya kezdett oktatni. Gyárunk központi síszakosztálya körülbelül száz minősített sí--* egve«ít magában Mindannyian akkor szerették meg a sízést, amikor a inühelv-Lnk- osztályokban edzettek társadalmi edzők vezetésével. A mn.lt évben a niüiielv- szakosz.'tál.voltban több mint ötszáz dolgozó járt rendszeresen edzésre A műhelyek sportszervezetei jelentik azt a forrást, ahonnan legjobb kádereinket szerezzük. EHREN az idényben az a feladat áll előttünk. hogv a fiatalságot mp- iob bán vonjuk be a rendszeres sportolásba. A miWeiyfken és r.z oV< ]■ oi-nn n Bízok számát 700—S00-ra akarjuk növelni. Ennek a’tervnek meevnProC.w.i,,-;, vezető szerepet a társadalmi kádereknek kell vinniük Tervbe vet1' !; ho~v a legközelebbi időben szemináriumot tartunk 31 oktató kiképzésért "és’ tovább képzésére A kezdők edzéséhez, tanításához, a múlt év példája nyomán, a köz- ponfi sz>aIto«7t:ily tacrjaii is be fo«r;iik vonni. A tópsa tetml káderek széleskörű felhasználása a leghelyesebb út - a test nevelési munka töretlen emelkedésében. L. GEKNOSZTAJEVA a sport érdemes mestere.
