Szolnok Megyei Néplap, 1953. február (5. évfolyam, 28-51. szám)

1953-02-26 / 49. szám

1953 február 26. SZOLNOKMEGYEI NÉPLAP s A hibák leplezése helyett ex mecfyei gépcsoport segítse a tavaszi vetést ---- ........... Na gy Imre elvtárs, a minisztertaná értekezleten valamennyi dolgozó paraszt adatokat. Elsősorban ezekben a napokba és a tavaszt árpát kell földbe tenni. A kell segíteni, végezzék el a simítózást, k Csak ilyen feltételek mellett lehet Szabad Nép tegnapi vezércikke is harcba tegnap még az előkészítés dolga volt, Szántani, simítőzni, vetni kell. Ezt követeli, várja a jászandrási gép­állomás körzetéhez tartozó 8 tsz tag­sága is. Baráth József igazgató és a mezőgazdászok mégis nyugodtak. es elnökhelyettese az országos termelési számára meghatározta a legfontosabb fel- n az ö útmutatása nyomán a tavaszbúzát vetést nyilvánvalóan a gépállomásoknak észitsék a magágyakat, haladék nélkül elvégezni a vetést. A szólította dolgozó parasztságunkat. Ami az ma már közvetlen égető feladat. után, amely szerint — február 15-ig valamennyi erőgépet ki kell javítani — a múlthetekben kezdte az egyik gépállomásról a másikra diszponálni a még javításra szoruló gépeket. a gépcsoportnál senki. Szentecki Jolán oktatási előadónak kellett vol­na a szakmai oktatást megszervezni. Ellenőrizni, hogy a gépállomások dol­gozói a traktor minden részét ismer­ve kezdhessék meg a tavaszi munkát. Szentecki Jolán ezzel nem törődött. Az oktatást egész télen egyetlen egy­szer sem ellenőrizte. Az ,,eredmény“ csapágyolvadá­sok, ekefejleszakadások, rosszul javított traktorok képében Je­lentkezik. Nem értik meg, hogy jelenleg nincs fontosabb, nagyobb do­log, mint a tavaszi vetés. Nem mondják el traktorosoknak sem, hogy most, mert az ősszel sokat mu­lasztottak, jobban kell dolgozni, mint tavaly. Az elmúlt hétfőn tartotta a me­gyei tanács gépcsoportja Jászandrá- son a tavaszi szemlét. A szemle ered­ménye azonban nemcsak a gépállo­másra, hanem a megyei gépcsoportra is szegénységi bizonyítvány volt. A szemlét követő napon reggel a mé­rvéi gépcsoport által megtervezett 4 járóerőgép „megkezdte a munkát.'1 Délig Propok Sándor és Pap Ist­ván felelős vezető gépei haszna­vehetetlenné váltál Vlindkét erőgépnél kiolvadt a csap- igy. Délután a gépeknek már csak i fele dolgozott. Az egyik gépnél az rkefej szakadt le. A másik traktor ízért állt, mert vezetője a harmadik földbe süppedt traktor erőlködését lézte. Egy-két gép amiatt nem tu- lott dolgozni, mert az adagolója rossz volt, a hűtője folyt. Ha csak 100 erőgép lett Így megmozgatva, 1 akkor is a me­gyei talajművelési tervéből na­ponta közel 450 normál holddal teljesítettek kevesebbet. Jászandrásra is most küldtek 9 db. ,,K“ és Cormick erőgépet. Ezek vagy generálozásra, vagy nagyobb méretű javításra szorulnak, egyenlőre hasz­navehetetlenek. A lélektelen tervezés­re jellemző az is, hogy Jászandráson több erőgépet, többek között egy KV 40-es és egy K 40-es traktort a tavaszi munkára egyáltalán nem ál­lították be. Azon sem lehet csodálkozni, hogy a gépek minőségi javítása nem kielé. gítő. Semsei Imre vezető mechanikus, Szabó Béla főagronómus, Dér do- kumetációs revizor ellenőrzései felü­letesek. Nyilvánvalóan elsősorban az ő hanyagságuk miatt mutatnak a ta­vaszi szemlék hiányos felkészültséget. A szakmai oktatással sem törődik Fehér Boldizsár, Sasi és a jelenleg megbízott gépcsoport vezető: Kele­men elvtárs meddig tűrik a hanyag­ságot? Meddig hagyják, hogy a gép­csoportnál burjánozzék a ;,mi sem­miről sem tehetünk" hangulat? Med­dig tart a „titkolózás" a hibák lep­lezése? A műszaki csoport egyik dol­gozója Somogyvári elvtársnö például nem hajlandó nyilatkozni a gépja­vításokról, a megyei tanács képvise­lőjének sem. A gépcsoportnál különben kitűnő a hangulat. Délután 2 órakor, munka­idő alatt az íróasztalon ülve elv­társnők" trécselnek, cigarettáznak, az Íróasztalra borulva alszanak a mezőgazdászok. Ébredjenek fel végre a gépcsoport vezetői. Kezdjenek mukához. A szűz­anya parancsára nem lesz rend sem- a jászandrási, sem a többi gépállo­máson. Sz. P. Sütő József né 280 munkaegységet teljesít ebben az évben A főagronómus szerint az előző nap 8 gép dolgozott és ezekkel a gépekkel mindössze 12 hóidat szántottak. Meg kell jegyezni, hogy ekkora te­rület felszántása még az újonnan ja­vított gépekkel is igen kevés, 8 pár lóval többet fel lehet szántani, eny- nyi idő alatt, A jászandrási gépállomás hanyag­sága miatt 8 tsz marad le a munká­val, késik a tavasz-búza, az árpa vetésével. A hibák okát elsősorban a megyei gépcsoportnál kell keresni. * súlyos mulasztásokért Horváth Imre elvtárs a felelős. Nem ellen­őrizte, nem kérte számon a munkát. A gépcsoport dolgozói rend helyett fejetlenséget idéznek elő a gépállo­máson. Irik Pál a tervcsoport veze­tője a minisztertanács határozata A tsz-ekben dolgozó asz- szonyaink közül 257-en fo­gadták el a szabolcsmegyei tsz-asszonyok versenykihívá­sát. Március 8-ra, a Nem­zetközi Nőnapra felajánlást tettek, hogy ebben a gazda­sági évben jobban segítik csoportjukat, mint tavaly. Legtöbben közülük 200 munkaegység teljesítését vállalták, de voltak, akik 250, sőt 280 at is ígértek, így például Sütő fózsefné, aki 1952-ben 192 munka­egységet ért el, vállalta, hogy az 1955-as gazdasági évben 280-at teljesít. Ezen túlmenően 2^1 asz- szonytársunk tett felaján­lást arra, hogy baromfi- és tojásbeadását példamuta­tóan teljesíti. A tiszaimrei MNDSZ titkára, özv. So­mogyi Jánosné szem elölt tartja Rákosi elvtárs útmu­tatását, hogy a személyes példamutatás a legjobb agitációs módszer. Ezévi baromfibeadását már telje­sítette és megígérte, hogy március 8-ra 8.70 kg tojás- beadási kötelezettséginek is eleget tesz. Ezt követően négy párosverseny kihívás történt. Helyes lenne, ha a nagy­iráni és a liszaörvényi MNDSZ vezetőségi tagjai is követnék példáját és hasonlóképpen ápolnák a versenyszellemet. Asszonytársaink látják, hogy ott, ahol a fejlett szovjet agrotechnikai mód szerek alapján dolgoznak, több és jobb a termés. Ezért tett felajánlást 56 MNDSZ-tag arra, hogy a tavaszi vetésnél ezt alkal­mazzák. Járásunk, megyénk vala mennyi asszonya kövesse példamutató MNDSZ-tag- jainkat, s csatlakozzanak minél többen a szabolcs­megyei asszonyok verseny- felhívásához. a több és jobb termés, gyermekeink bol­dogabb jövője érdekében. BARICZA ANGELA járási MNDSZ tilkáí Tiszafüred A Tisza Cipőgyár gumiüzeménck dolgozói teljQSÍtik fogddcLllTlukcit „Gumigyár" így ismerik Alartjűn ' i Tisza Cipőgyár különálló földszintes gyártási csarnokát. Ebből a szerénykiil- ejű, de terjedelmes épületből kerül ki tz országban forgalombahozott gumiláb- telik túlnyomó része. Automata gyártó­kor ONTJA MAGÁBÓL A GUMI­CSIZMÁKAT, i katonás rendben sorakozó primsol trésekből a perc tört részei alatt kerül­tek ki a formás hófehér tornacipők — t műhely mát részén elválaszthatatlanul t bőrfelsőrészhez vulkanizálják a ba­kancs vastag gumitalpát. Minden munka ■endszerezetten folyik. Végtelen futó­szalag géptől-gépig továbbítja a félkész cipőket s a hosszú kör túlsó végén _ 1 m inőségi vizsgálat után _ már hosz­sv ikás• kartondobozokba csomagolják az írül. Nem csak gyártmányaikra lehetnek büszkék a gumigyár munkásai. Február első és második tíznapjában nem sike­rűt tőlük elhódítani az elsőséget, pedig '•cmétiy versenytársakkal kerültek ,,szem- 5e". A bőrcipőt gyártó körök elmaradtak mögöttük s most a gumigyártóüzem ter­ei állandó túlteljesítésével VÉDI AZ ÜZEM BECSÜLETÉT. I különböző típusokat gyártó szalagok. ..műhelyek" versenyben állnak egymással í gumigyáron belül — s versengésük !'!)l hol egyik, hol másik kör kerül ki győztesen. Kentény megfeszített munkában telnek I az első negyedéves terv teljesítéséért lyó verseny napjai. A végtelen szalag ~rgó tengelyére erősített versenytábla méltóságteljesen fordul körbe a mühe- 'yen, mindig a legfrissebb eredményeket mutatva. A műszakiak nem feledkeznek •'Cg arról, hogy az élenjárók népszerűsi- se, az elmaradók bírálata a verseny intos segítője — s A VERSENY ÖTLETES népszerűsítése ' dóban előreviszi a műhelyek munká 'át, a versenykedv felélénkítését. Nem megy azonban minden fennaka­dás nélkül a munka, az előre nem látott akadályokkal számolni kell a jó veze­tőknek. Néhány nappal ezelőtt a 45-os műhely dolgozói állottak csaknem át­hidalhatatlan nehézségek előtt. Reggel a szalag indításakor több gép maradt gaz­dátlanul — 15-en jelentetlek betegei. Céltalan lett volna ilyen körülmények között megindítani a szalagot, napi ter­vét nem teljesíthette volna a műhely Néhány perc múlva a műhely vezetője röpgyűlésre — munka előtti megbeszé­lésre _ hívta össze a kör dolgozóit. A he lyzet ismertetése után egymásután kér tek szót a dolgozók. Arról volt szó, hogy 15 ember helyett is kell dolgozni a töb bieknek — s nem ri. dt k vissza ettől a feladattól sem. Pótvállalást tettek s megígérték, hogy a varrókor által átadoti felsőrészekből MINDBŐL KÉSZ CIPŐT KÉSZÍTENEK. Megkezdődött a verseny, megindultak a gyártószalagok, s mire egyszer fordult a kör, már kész cipők kerültek le róluk. A tűzönök nem hagylak alább a verseny nyel, — tudták, hogy a ..megfogyatko zott" kon'ekciókör munkásai teljesítik fogadalmukat — s munka alá veszik a felsőrészeket. Kiemelkedő egyéni telje­sítmények születtek ezen a napon. Muzs- nyai Jolán ringliző — az új munhapbsz ton is 170 százalékot teljesített _ úgy dolgozott, mint ahogy az „ország leg­jobb ringlizője" címhez illik. Mucsi Irén 150_760 százalékra, teljesítette no rmáját. A férfiak is megálltak helyü­ket _ egy sem maradt el közülük ter­vé nek teljesítésével. Czeto László, Nagy Sándor, Bende László túlteljesítették tervüket s kivaló minőségi munkál is végeztek. A nehézségekkel való meg nem alku- vás _ a jó versenyszervezés eredmé­ny essé teszi a munkát. A gumigyár 110 százalékra teljesiti tervét — s ez nem kis részben A MŰSZAKIAK ÉRDEME IS. 4 műhelymesterek naplót vezetnek, melybe rendszeresen feljegyzik a meny- nyiségi és minőségi teljesítményeket. így pontosan tudják, hogy hány pár cipőt értékelték le a minőségi ellenőrzés so­rán melyik az üzemnek az a leggyen gébb pontja, ahol segíteni kell, ahol meg kell szervezni a munkamódszerátndást. A gumi üzem dolgozói jó munkát vé­geznek a versenyben s egy percre sem felejtik el azt, hogy áruik egy része ex portra készül s jelentős anyagi erőfor­rása államháztartásunknak. Csak vetésre vár az árpa és a tengeri vető­mag a kisújszállási Uj Elet Fogarasi-féle tanyáján. Ha- lubek Zsigmond elnök. fi­gyelmesen vizsgálgatja, jól törlént-e a tisztítás. A KOMMUNIZMUS ÉPÍTÉSÉNEK ORSZÁGÁBÓL N. Ámelcsenkova szövőnő kezdeményezése Nina Ámelcsenkova obuhovoi szövőnő nagyjelentőségű mozgalmat kezdemé­nyezett. — Nem tjdott belenyugodni, hogy a gyár termelésének mintegy 0 2 százaléka másodrendű készítmény. — Tudta, hogy minden egyes kendő má­sodrendűvé minősítése 1 rubel 25 ko­pejka veszteséget, minden másodrendű takaró több mint 10 rubel veszteséget jelent Nagy összeget tesznek ki ezek a veszteségek az obuhovoi textilgyár­ban­Ámelcsenkova úgy találta, minden szükséges feltétel megvan ahhoz, hogy az üzem dolgozói csupa elsőremi« ké­szítményt gyártsanak. Elhatározta hogy munkaversenyt kezdeményez az elsőrendű készítmények gyártásáért’ Kezdeményezését az üzem dolgozói lelkesedéssel fogadták. Gyűlésükön felemelt felajánlásokat tettek- Elhatá­rozták, hogy 1053-ban 99-91 százalék­ban elsőosztályú készítményeket gyár­tanak, bár a terv csak 99 85 százalék­ban írja elő ezt. Ezenkívül az évi terven felül 1000(10 méter szövetet gyártanak. Azóta az üzemből már egy­általán nem kerül ki harmadrendű gyártmány, s a másod rendűek is csu­pán 0-07*/ö-ot tesznek ki. — A képen: Nina Ámelcsenkova sztahanovista szö­vőnő (balra) átadja a kész terméket J. Grusina átvevőnőnek. Határidő előtt három nappal kezdte meg a tavaszi gyártást a szolnoki téglagyár | A SZOLNOKI | Téglagyúr nagy te­lepe megélénkült. Szorgalmas munka folyik a száritószínek alatt. Az egyik kék munkaruhába öltözött fia­tal lánynak bundasapkája alól csak értelmes, fekete szeme világit. Biztos kézzel irányítja a nyers téglákkal megrakott kocsikat a szárítószín sínéin. Elsőnek kezdte meg a gyártást a szolnoki Téglagyár. Ma reggel már a munkakezdést jelző éles gözsíp verte fel a környék csendjét. — Ezt a telepet már sokat bírál­ták, nieg is érdemelte. Ideje már, hogy az élre törjön, -— mondja Német Ferenc elvtárs, a javító bri­gád egyik tagja. | AZ ELMÚLT [évben- a hátulkullo­gók közül a második helyre tudtunk feltörni a versenyben. Ezt az ered­ményt a jó munkaszervezésnek kö­szönhetjük. Ennek köszönhető az is, hogy az üzem határidő előtt három nappal már termel. A javításon do'- gozó munkások nem ismertek fáradt. Egy cél lebegett előttük, az üzem zavartalan megindulása. Szekeres Mi­hály javító brigádja megérdemli a dicséretet. Egyemberként harcolt a munka elvégzéséért. Í44 százalékos tcrvteljesííést értek el. Bent a műhelyben kalapácsütések zaja hallatszik. Ma is folynak még a sürgős javítások. Az egyik munká­ltadnál a Szekeres brigádból az ola- josképií Kovács Jenő a földkaparó gép kuplungjának javításán dolgo­zik. | FAGYOS j földben nem dolgoz­hat a kaparógép. Azért hagytuk javí­tását kicsit későbbre — módja Ko­vács elvtárs. — Egy félnapi munka van meg rajta — folytatja. — Ez is meg lesz még határidő előtt. A kisze­relési munka is úgy ment, mint a ka­rikacsapás. Persze felelősségteljesen dolgoztunk. Brigádvezetőnk ellen­őrizte munkánkat. — Az üzem zavartalanul megy. — Napi 22.000 téglát kell gyártanunk, s februári tervünket teljesíteni tud­juk meséli Németh elvtárs. — Bár ez nagy szó a kezdet kezdetén, de mi akarjuk és meglesz. Az előző napi tervünket már 1000-en túl is teljesí­tettük — fejezi be mondanivalóját. Ilyen korán még sohasem üzemelt, a téglagyár. Féltek a fagytól. Most azonban talált megoldást a telep ve- vezetösóge ahhoz, hogyan óvja meg az esetleges fagykár ellen a téglát. Védett helyre, a nagy kemencék kö­zelébe rakják, a fagy nem pusztítja, sőt a száradása is hamarabb történik a kemence melegétől. | ÁPRILIS 4-KE, | hazánk fel­szabadulásának emlékünnepére a te­lep dolgozói vállalták, hogy március 15-én az égetés is megkezdődik. 130 ezer tégla az első körhöz már biz­tosítva van. Utána már folyamatosan folyhat az égetés, mert az elkészített nyerstégla is megszikkad addigra. A dolgozók jó munkájának köszön­hető, hogy határidő előtt kezdte meg a munkát az üzem. A téglagyári munkások ismerik Gcrő elvtárs Köz­ponti Vezetőségi ülésen mondott be­szédét. amelyben az alapanyagipar­gyártó üzemek feladatát megszabta. Nem kis munka jut ebből a szolnoki téglagyárnak. Ha fokozzák a lendületet, biztos az elsők között lesznek a versen v- ben. Ma nyílik mrg Szolnokon az új bőrdíszmű és rövidáru üzlet Szolnokon a Kossuth-tér sarkán, a volt Üveg- és porcelánüzlet helyén, szorgos munka folyik. Készül Szolnok egyik leg­szebb, legnagyobb boltja, a Bőrdíszmű és rövidáru üzlet, amely ma reggel nyílt még. az Átalakítási munkák már befejeződtek. A falakat krémszínűre, az ajtókat és a hosszú polcokat dióbarnára festették. A földön hatalmas kosarak és papírdobozok állnak. Ezekből kerülnek elő az üzlet öt osztályának szebbnél szebb árui. A csecsemőosztályon pólyát, kis kö­tött blúzokat, kabátkákat, gyerekpaplant lehet vásárolni. Mindazt, ami szükséges a csecsemő ruházatához. A bőrdíszmű- osztály polcaira lakkozott bőröndöket, táskákat, levél- és pénztárcákat, gyer­mek és női ridikülöket, és bőröveket raknak. A női divalosztályon bőséges válasz­tékban állanak rendelkezésre a selyem hálókabátok, fehérneműk, selyemharis­nyák és minden!éleszínű kötött áruk. A férfiak a férfi divatosztályon találják meg a számukra megfelelő kalapot, nyak kendői, inget, zoknit. AZ ÜZLET legnagyobb osztálya a rövidáruosztály lesz. Itt csipkétől és pa­muttól kezdve a gombokig mindent meg lehet találni. Ide érkeznek a legnagyobb kosarak, ládák és dobozok. A pultokon áruhegyek állnak. Ide kell a legtöbb, hiszen éz lesz a legforgalmasabb osztály Készül az emeleten lévő raktárhelyi­ség is. Még csak az asztalosmunkáig ju­tottak el. Szorgos kezek gyalulják a pol­cok deszkadarabjait. Autó áll meg az üzlet bejárata elou s már hozzák is fel a lépcsőn a külön­féle árukat, melyekkel a raktárt „töltik fel". A kirakatokban a koratavaszi nah sütésben dolgoznak a dekoratőrök. A ha talmas üvegtáblák mögött díszítik, ren­dezgetik az árut. ízlésesen helyezik el * bőröndöket, tárcákat, hogy érvényre jat­ton szépségük és finomságuk. Az új kt rakatok előtt néha egész embercsoport áll. Gyermekek bámészkodnak, felnőttel csodálják a napfényben csillogó holmi■ kát* L MILYEN ÜZLET ez? — kér dezi az egyik nézgelödő. Valaki megnézi a pirosbetűs cimtáb lát. — Bőrdíszmű és rövidáru üzlet — mondja. — Na, akkor eljövünk a megnyitá­sára. Érdemes, mert a bolt kívül-belül Ízlé­ses. Mától a dolgozókat, a vásárlónál válogatott árucikkekkel várja. *

Next

/
Oldalképek
Tartalom