Szolnok Megyei Néplap, 1953. február (5. évfolyam, 28-51. szám)
1953-02-21 / 45. szám
Í953 február 21. SZOLN OKMEGYEI NÉPLAP 9 LAP ,,Milyen módon erősíthetjük és gazdagíthatjuk termelőszövetkezeteinket ?“ A Szolnokmegyei Néplap szerkesztősége fenti címmel pályázatot hirdetett megyénk dolgozói számára. A nagy érdeklődésre való tekintettel a pályázatok beküldésének határidejét 10 nappal, február hő 20-ig meghosszabbítottuk. Ez a határidő tegnap lejárt. A bírálóbizottság már hozzákezdett a beérkezett nagyszámú pályázat értékeléséhez. A pályázatok elbírálása után az eredményt március 1-i számunkban esszük közzé. Ekkor olvasóink tudomást szerezhetnek arról, hogy kik nyerték meg az 500 forintos első, a 300 forintos második, a 200 forintos harmadik díjat és az értékes könyvjutalmakat. Az eredmény kihirdetéséig ős azon túl is a legjobb pályázatokat közöljük lapunkban. Mai számunkban Skultéti József kunhegyesi agronó- mus elvtársnak írását olvashatják. Szovjet módszerekkel a magasabb terméshozamért Haladéktalanul pótoljuk az elmaradt mélyszántást Gépállomásainkon többé-kevésbbé befejezték az erőgépek é» ekék javítását. Ennek ellenére a mélyszántás alig halad előre. A gépállomások és a községi tanácsok vezetői nem mérik fel nemtörődömségük következményeit. Ebből adódik, hogy nem szorgalmazzák a tervek teljesítését Számítsa csak ki a karcagi tanácselnök és a gépállomás igazgatója, mekkora terméskiesést jelent a mélyszántási terv nem teljesítése. Még mindig 5276 holdnyi szántatlan területük van. 7149 dolgozónak évi kenyér- és lisztszükségletét biztosítaná az a mennyiség, amennyivel több termett volna ezen a területen, ha idejében elvégzik a munkát. Olyan községnek, mint Öcsöd, egész esztendőre elegendő lenne. Kisújszálláson 3627 holdat, a jászapáti járásban 2932 holdat nem szántottak fel. A kunmártoni járásban pedig 3642 hold hiányzik a mélyszántási terv teljesítéséből. Legnagyobb az elmaradás a kunhegyesi járásban, ahol 10.000 hold mélyszántással tartoznak a termelőszövetkezetek és egyéni dolgozó parasztok. Kétségtelen, hogy hosszú időn keresztül gátolták a szántást a belvizek. Már előbb meg kellett volna szervezni azonban a belvízlevezetést és a kedvező időjárást felhasználva,pótolni a súlyos mulasztást. Alig egy hét van már hátra a még eredményes mélyszántás elvégzésének határidejétől, igyekezet azonban alig tapasztalható. Pedig nemcsak az elmaradt őszi, hanem a tavaszi szántási tervet is teljesíteni kell. A megyei gépállomási csoport is belenyugodott abba, hogy egész február hónapban 3—4 ezer holdnál nem szántottak fel többet, holott ennek nyolcszorosát kellett volna elvégezniük a gépállomásoknak. Ha így szorgalmazzák a szántási tervek teljesítését, sokszáz vagon gabonával terem kevesebb és ez dolgozó népünk jobb ellátását veszélyezteti. De gondoljanak erre községi, járási és városi tanács elnökeink is. Állítsanak minden gépet, minden fogatot a szántásra. Ha nem megy két lóval, akkor néggyel, de haladéktalanul kezdjenek hozzá minden községben, minden városban az elmaradt talajmunkák elvégzéséhez! A karcagi Dózsa termelőszövetkezet is igyekezzen minél előbb beszerezni a veíőmagot A termés mennyiségének növelését dolgozó népünk állama azzal is elősegíti, hogy cseretermény ellenében jó vetőmagot ad azoknak a termelőknek, akik a vetőmagot saját készletükből nem tudják biztosítani. Természetesen az a fontos, hogy valamennyi termelő- szövetkezet és egyénileg dolgozó paraszt elsősorban saját maga igyekezzen gon* doskodni a vetőmagról. A vetésterveket időben kell teljesíteni. Ezért a csereterményeiket termelők már most adják át a földművesszövetkezeteknek és a terményforgalmi vállalat telepeinek.. 100 kg tavaszbúza vetőmag helyett 100 kg búzát, 118 kg árpát, 111 kg rozsot, 118 kg zabot, vagy 118 kg májusi mor- zsoltnak megfelelő kukoricát lehet beadni. Államunk újabb támogatását a héki Táncsics termelőszövetkezet, a tisza- imrei Fehér Imre termelő- szövetkezet, a kunmártoni Zalka Máté tsz, a jászjákó- halmai Béke tsz, a kisújszállási Sallai tsz igyekezett felhasználni, s már eddig nagymennyiségű csereterményt adtak tavaszbúzavetőmagért. A besenyszögi Lenin, a nagykörűi Petőfi, a karcagi Dózsa termelőszövetkezetek azonban annak ellenére, hogy nagymennyiségű vetőmagigényük van, nem tesznek semmit a vetőmagszükséglet biztosítására. Ezt a hanyagságot legsürgősebben fel kell számolni. A termelőszövetkezetek mellett az egyéni termelők is igényelhetnek cserevetőmagot. Berényi Imréné Szabó Imre, Nádas József kőteleki dolgozó parasztok már be is adták csereterményeiket, hogy időben hozzáláthassanak a vetéshez. GULYÁS GYULA Szolnok, Terményforg. V A magasabb terméshozam egyik feltétele az idejében elvégzett munka Ebben az évben termelőszövetkezeteinknek az a feladata, hogy az új termelési eljárásokkal, a bevált szovjet módszerek alkalmazásával jelentősen növeljék a termelés hozamát. Most a tavaszi munkák idején feltétlenül keresztsorosan kell vetni a gabonát. Ezzel a módszerrel a tavaszi árpánál is jelentősen lehet növelni a termést. A turkevei Vörös Csillag, a kunmártoni Zalka Máté és a kunhegyesi Vörös Október tsz-ek- ben is alkalmazták már ezt a módszert, s eredménnyel. Egyik tsz-ben, Dabarcán, az elmúlt esztendőben kísérletképpen 50 hold tavaszi árpát sorra, 50 holdat pedig keresztsorosan vetettek el. A vetést március 23-án fejezték be, s előtte a talajnak ugyanazt a munkát adták. A keresztsorosan vetett területen 11 mázsa, a sorra vetett területen pedig csak 7 mázsa lett az átlagtermés. Tehát négy mázsás terméstöbbletet köszönhettek az új módszernek. A keresztsoros vetés kiválóan alkalmas a takarmánynövények terméshozamának növelésére is. A* szovjet és hazai tapasztalatok ellenére azonban az elmúlt esztendőben alig alkalmazták valahol is a lucerna keresztsoros vetését, pedig 6 mázsa széna tcrméstöhbletet lehet el- .árni vele. A termés foltozásának sokféle módja van, ezeket együttesen kell alkalmazni, ha komoly eredményt akarunk elérni. Nem elég csak keresztsorosan vetni, hanem elő- hántós ekével megmunkált talajba jarovizált vetőmagot kell vetni, s arra kell törekedni, hogy a vetőmag Az Aprítógéogyár dolgozói, az üzemi párt- és szakszervezet megszívlelték a Néplap bírálatát és megkezdték a bírálatok alapján a hibák kijavítását A pártszervezet megszervezte műhelyenként az üzemi alapszervezeteket, « ennek nyomán a szakszervezeti aktívák is több felvilágosítást, segítséget tudnak adni a dolgozóknak, a műszakiaknak. Eddig a versenyek értékelésével, annak nyilvánosságával keveset foglalkoztak üzemünkben. Ma már megváltozott a helyzet. Megértették a műszaki vezetők a verseny fontosságát, s a verseny eredményeit rendszeresen értékelik. Ennek a munkának az lett az eredménye, hogy a lemezlakatos műhelyben kiváló teljesítések születtek az április 4-i vállalások végrehajtása során. Csordás Erzsébet villanyhegesztő, befejezte első negyedéves tervét és tervén felül Rákosi elvtárs 61-ik születésnapjának tiszteletére 16 flotációs cella hegesztését vállalta Velkei Béla és Terenyi Péter lemezlaka tosok is március 20-ánál tartanak tervük teljesítésében. Nagy lendületet hozott a párosverseny mozgalom is. Itt bizonyosodott be, hogy a női munkások derekasan megállják helyüket a termelésben. HajÓS Gyula villanybegesztő, aki Gál Ferencné villanyhegesztőt hívta ki versenyre, a januári értékelés szerint elmaradt Gál Ferencné győzött 170 százalékkal, Hajós Gyula 152 százalékával szemben. A brigádversenyek a lemezlakatos műhelyben ugyancsak jó eredményeket hoztak. A Gál brigád vállalta, hogy április 4. tiszteletére 2 db szárítódobozt és 3 db. golyósmalmot készít el március 10-re. Vállalásuk tel- iesítésében, már a március 8-at is túlhaladták. Többen vállalták a Rőder- mozgalomba való részvételt, a 100 százalékon alul teljesítők patronálását. Kovács István, lemezlaka-tos csoportvezető, Mészáros István és Lévai András dolgozókat segítette, akiknek teliesítmé- nye decemberben 70 százalék volt. A segítség nyomán ezek a dolgozók ma már a 120 százalék körül tartanak. üzemünk páros-versenyben áll a törökmiklósi Mezőgépgyárral. Személyenként Hajós Gyula és Csordás Erzsébet villanyhegesztők a törökmiklósi villanyhegesztőket hívták ki versenyre. legkésőbb a minisztertanács által megszabott határidőre a földbe kerüljön. Ez a határidő hosszú tapasztalatok eredményét sűríti magába. A soproni állami gazdaságban az őszibúza egyrészét szeptember 25-ig, másik részét pedig október 29-ig vetették el. Mi lett az eredmény? Az, hogy a korábban vetett búza 16 mázsánál többet adott, míg a később vetett alig haladta meg pár kilogrammal a 11 mázsát. Az adott körülmények között a termés fokozásának, tehát a termelőszövetkezetek gazdagodásának leghatásosabb és legbiztosabb eszköze az öntözéses gazdálkodás. Ahol lehetőség adódik, a termelőszövetkezetnek arra kell törekednie, hogy minél nagyobb területet öntözzenek. Az öcsödi ,,Sza. badság” termelőszövetkezet az elmúlt esztendőben néhány holdon fittyet hányt az aszálynak, öntözött kukoricát termeltek és 28 mázsás termést értek el, az öntözetlen kukorica ugyanakkor csak 5 mázsa termést adott holdanként. Az öntözés lehetővé teszi a csekély termőrétegü, szikes területek hasznosítását. Bűnt követ el az a termelőszövetkezet tagjai és az egész ország ellen, amely nem használja ki az adott lehetőséget, s az öntözés terén kormányzatunk által nyújtott se. gítséget, Az öntözés lehetőségeinek másik kihasználási módja a halastó építése. A kunhegyesi Vörös Csillag termelőszövetkezet területén 40 hold föld hevert kihasználatlanul eddig egy holt-csatorna-ág közelében. Ebben az A lemezlakatos műhely eredményei mellett még vannak kívánnivalók is. A műhely vezetőinek rendet kell terem- teniök. Nem szabad megengedni, hogy használható lemezhulladékok eldobálva heverjenek a műhely különböző részében A forgácsolóüzem vezetői több gondo' fordítsanak a munkaversenv értékelésére, valamint a jól dolgozók népszerűsítésére. Ezt a munkát kell elvégezni, a szereldeieknek is. Nálunk is a versenvt kel! tudatosítani és népszerűsíteni a dolgozók eredményeit. A forgácsolóműhely lemaradt az üzemek közötti versenyben. Mi. cserkszőlöi dolgozó parasztok úgy dolgozunk, hogy a*kunmártoni járásban mind a begyűjtés, mind a tavaszi mező- gazdasági munkák területén élenjárjunk. Már sokan vagyunk a községben dolgozó parasztok, akik államunk iránti kötelezettségeinket már teljesítettük. Többen a félévi tojás- és baromfibeadási kötelezettséget is túlszárnyalták. évben ezen a területen már halastó vize ring majd. Igen fontos a jövedelmezőség szem. pontjából a gépek gazdaságos kihasználása. A termelőszövetkezetekben általában az aratógépeket csak gabona aratására használják, holott kis átalakítással kender stb. aratására is alkalmazható. A kapásnövényeket is úgy kell vetnünk, hogy géppel művelhessük. Gerő elvtárs beszélt a forgó eszközök forgási sebességének meggyorsításáról az iparban. A forgó esz. közök forgási sebességének meggyorsítása a mezőgazdaságban is fontos. A gabonatermelésben lassú a forgás, viszont a zöldségtermelés, a kertészet a forgóeszközök gyorsabb forgását biztosítja.* Ugyancsak hamarabb hoz jövedelmet az állattenyésztés is. De csak akkor, ha ezen a területen is alkalmazzák termelőszövetkezeteink a a fejlett szovjet módszereket. Feltét, lenül alkalmazni kell az egyedi takarmányozást: a tehenek a tejhozam után kapják a takarmányt. A tejtermelés fokozása érdekében be kell vezetni a napi háromszori fejést és a tőgymasszázst, valamint a hideg borjúnevelést. Ez utóbbi révén egészségesebb, erőteljesebb állományra tehetünk szert. A juhtenyésztésben kétévenként háromszor ellessenek, a sertéstenyésztésben pedig a rábúgatás módszerével növeljék a szaporaságot. Mindezeken túl pedig el kell sajátítani a termelőszövetkezetek állattenyésztőinek a lelkiismeretességet, a gondosságot, ami a szovjet állattenyésztők munkáját jellemzi. Esy-egy módszer elszigetelt alkalmazása csak féleredményt hoz. akár növénytermelésről, akár állattenyésztésről legyen is sző. A különböző módszerek együttes és helyes alkalmazása a megfelelő területen meghozza a várt eredményt, s gazdagítja a termelőszövetkezetet. Eddigi tapasztalataink arra kötelezzenek bennünket, hogy ebben az évben fokozottan szorgalmazzuk termelőszövetkezeteinkben az új termelési módszerek, a szovjet agro- és zootechnikai módszerek bevezetését, virágzó, boldog életünk érdekében/ Skultéti' József agronómus, Kunhegyes Itt az átlagteljesítmény február első de- kádjában 10 százalékkal emelkedett ugyan, ez az „eredmény'1 azonban még jóval a százszázalék alatt van. Az üzemi pártszervezetnek különös gondot kell fordítania a forgácsolóműhely alapszervezetének megszilárdítására Segíteni kell azt, hogy a dolgozók párosversenyben álljanak, s a 100 százalékon alul teljesítő dolgozókat patronálják az élenjáró szakmunkások. 7 fokozott erővel készülünk a tavaszi mezőgazdasági munkákra is. Fájlaljuk azonban, hogy munkánkat nem értékelik. A-helyi tanácsnak nincsen versenytáblája, amelyen a jókat megdicsérik, a kullogókat pedig megbírálják, hogy ezzel még nagyobb lendületet adjanak a munkának. KISS LUKACS levelező. Cserkeszölő Mivel rohamosan közeledik a tavas«, éppen ideje, hogy a'aposan ki használjuk a hátra'évő alkalmas napokat. Ne torlódjon össze a munka. A trágyahordás, mélyszántás fokozatos pótlása mellett sürgősen meg kell kezdeni az eddig teljesen elhanyagolt rizstelepek rendbehozatalát, újak építését. Másképp a hibás, kellően ki nem javított telepek miatt igen nagy lesz a vízveszteség, vagy nem lehet a szükséges magasságú vízzel árasztani. Számos termelőszövetkezet tett vállalást az elmúlt év végén, hogy a na. gyobb jövedelem biztosítása érdekében megvalósítják az öntözéses gazdálkodást. A törökmiklósi Béke tszcs 45 kát, holdon vállalt új rizs- telep létesítését. Az idő alkalmas, nem szorítja őket sem a kapálás, sem a gyomláld?. Kezdjék meg ők is a föld- . munkálatokat, hogy vállalásukhoz híven április 4-re befejezhessék az építést. A most létesítendő, új rizstelepeknek feltétlenül olyan helyet kell kiválasztanunk, ahol eléggé kötött a talaj és Így nem nagy a vízszivárgás. Legalkalmsabbak a folyó mel- léki, hordalékos, lapályos, de sík területek, ahol a talaj szíksó tartalma nem több 0.2 százaléknál. Ha ennél több, a rizs nem kel ki megfelelően. Éppen ezért megfelelő trágyázással kell a talaj javítását eszközölni. Mi. vei az öntözés a trágya hatását növeli, igen jó a rizsre az jstállótrágya és nitrogén es műtrágya együttes alkalmazása. Mintegy 6—8 mázsás terméstöbbletet eredményez. Ha holdanként 40 kg nitrogénes műtrágyát kiszórunk, gyakran 45 százalékkal is fokozódik a terméstöbblet, Istállőtrágyát legalkalmasabb őszszel a szántáskor kiszórni, de ha ősszel elmaradt a szántás, melynek legalább a 20 cm-es mélységet el kell érnie, akkor tavasszal kell pótolni. Éppen a mostani idő a legalkalmasabb erre. A Szovjetunióban sikerrel alkalmazzák a zöldtrágyázást is a borsófélékkel, amit ősszel elvetnek és tavasszal a vetés előtt alászántanak. Vetésnél csakis szelektorozott és lehetőleg jarovizált vetőmagot használjunk. A jarovizálás ugyanúgy történik. mint a kalászosoknál, azzal a különbséggel, hogy az első szakaszban a nedvesítés után a magvak duzzadásáig 20—25 C fokon tartjuk őket és a második nedvesítés után 18—20 fokra hűtjük lé és 4—5 napig ezen a hőfokon tartjuk. A vetés általában 14 C fokon történik sorvetőgéppel, egymástól 12 cm sortávolságra, mely megkönnyíti a gyomirtást. Jarovizált magból 100— 120 kg-ot, nem jarovizáltból pedig 80—100 kg-ot vetünk. A különbség abból adódik, hogy a jarovizált magnak magasabb a víztartalma, tehát súlyosabb. Elárasztáskor és a növekedés első szakaszában a víz hőfoka nem lehet alacsonyabb 13—14 foknál. Hasznos, ha a vízréteg vastagságát változtat! juk a tenyészidő alatt. A szovjet tapasztalatokból kiindulva leghelyesebb, ha a vízréteget a mag kikelésétől bokrosodásáig fokozatosan 10 __15 cm-esre növeljük, s a bokrosodás idejére 8 cm-esre csökkentjük. Utána a leeresztésig a 15 cm-es szinten hagyjuk. A leeresztést aratás előtt 14 nappal kezdjük és fokozatosan végezzük, mert a hirtelen leeresztés a szár megdőlését eredményezi. Ez pedig akadályozza az aratást. Igen jó hatású a rizsre, mivel fokozza a terméstöbbletet a haltenyész. tés és a kacsatenyésztés. Általában 14 százalékkal magasabb termést jelent. A kacsák legelés közben lazítják a talajt, emellett trágyáznak is. A palán tálás erősen szikes területen szükséges, mert azok a talaj magasabb sótartalma esetén is jól fejlődnek. A palántákat általában 40— 50 napos korukban ültetik ki. Ez különösen jövedelmező eljárás, mert a palánták neveléséhez holdanként 40 __ 50 k g is elegendő és az öntözéses gabonafélék búza, rozs, árpa aratása után is vethető. így ugyanarról a területről kétszer is arathatunk. Nagy Mihály agronómus, Törökmiklós, Mezőgazd. Osztály, XözUlefek kiszolgálására kijelöl! boltok Szolnokon Szolnok város területén a közéletek vásárlására az alábbi boltokat jelölte ki a megyei tanács kereskelelmi osztálya: 1. számú ár ml a élelmiszer, Belolan- nlsz-u. 6. — 15. számú áruda méteráru, Kossuth I, -u. 20. — 20. számú áruda háztartási és veg.vlcikk, Kossuth-tér 3. — 72- számú áruda sport és Játék. Belő. laniilsz-u. 10. — 12 számú áruda papír és nyomtatvány, Kossuth L. u. 20. —. 19. számú áruda konfekció, Kossuth L. u. 18. — 23. számú áruda üveg és porcelán. Belolannlsz-u. 17. — 79. számú áruda Keravill. Belolannlsz-u. 5. — 13. számú áruda elpfi. Kossuth L.-u. 8.— 22. számú áruda vasáru. Beloiannlsz-u. 35. — 48. számú áruda húsáru, József A. n. 4A Néplap segítsége nyomán javul a verseny szervezés az Aprítógépgyárban Durucz Pál párttitkár Tóth János Ü. B. elnök A tiszafüredi járás termelőszövetkezeti elnökei meglátogatták a tiszaígari állami gazdaságot A tiszafüredi járás termelőszövetkezeteinek elnökei meglátogatták gazdaságunkat. Mindenekelőtt megtekintették tavaszi munkára felkészült traktorainkat, szerszámainkat, fogatainkat, melyekkel bármely pillanatban megkezdhetjük a tavaszi munkánkat. A termelőszövetkezeti elnökök nagy érdeklődéssel nézték végig alaposan kijavított gépeinket, felszerelésünket. Ez bizonyára mozgósította őket a tanítást munkák meggyorsítására, a tavaszi munkák sikere, a nagyobb terméshozam érdekében. Szarvasmarha tenyésztő farmunkon Mohácsi József vezető állattenyésztő bemutatta a vendégeknek a szalmafeltárásl. Mohácsi József alaposan elmagyarázta a szovjet tapasztalatok alapján bevezetett, takarékos takarmányozási módszereket. Bíró Lajos brigádvezető elmondotta, hogy a szarvasmarha 10- 12 kg. feltárt szalmát is elfogyaszt, s a gazdaság — bár van takarmánya __ ez t eteti, mert takarékoskodik, s más gazdaságokat is segíteni akar takar- mányfölöslegéből. „Valamikor csak almozásra használtuk a szalmát __ mo ndotta ___ a szovjet em berek tapasztalata azonban megmutatta számunkra a szalma nagy értékét." A termelőszövetkezetek elnökei megfogadták, hogy hazamenve alkalmazni fogják a szalmafeltárást, s megállajították, mennyivel könnyebb lett volna eddig is az állatok átte. leltetisé, ha alkalmazzák ezt a nagyszerű, új szovjet módszert. Mohácsi elvtárs bemutatta a vendégeknek sertések takarmányának élesztősitését és malátási- tását is. Rámutatott, hogy ezzel a szovjet takarmányozási módszerrel a sertések tenyésztése terén milyen komoly eredményeket érhetnének el a termelőszövetkezetekben is. A termelőszövetkezeti elnökök — mint mondották — sokat tanultak a gazdaság életéből és munkájából. Elha'ározták, hogy a gazdaság példája nyomán alkalmazzák a fejlett agro- és zootechnikai módszereket. BAKOS JÖZSEP Tiszaigar, Állami gazdaság Miért nincs Cserkeszben versenylébla ?
