Szolnok Megyei Néplap, 1953. február (5. évfolyam, 28-51. szám)
1953-02-21 / 45. szám
A magasabb terméshozam egyik feltétele az idejében elvégzett munka A szovjet nép tiszteletére újabb felajánlásokat tettek a Cukorgyár dolgozói A MEGYE! PARI r BIZ OTT SÁG i ÉS A MEGYEI TANÁC S LAPJA A V. árfolyam, 45. szánt * Ára: 50 fillér 1953 február 21 szombat cA S<0 of el ti n iá ti a k köszönhetem tfehííahadidt, IwldíUf élelem i cd {fuheié sze telo lm q ád \ határidő előtt készíti . el a Vegyiművek kénégető kemencéjét A felszabadulás előtt mások c/elédje voltam. Sokat nélkülöztünk férjemmel együtt. Egyetlen örömünk a gyermek volt. Férjem korán elhalt, s utána a legnagyobb nehézségekkel küzdöttünk fiammal. Sokat éheztünk, ron- gyoskodtunk mindketten. Szinte nem is volt célja életünknek. Az én számomra is a felszabadulás hozta meg a szabadságot és a Szovjetunió mutatta meg a felemelkedéshez vezető utat. Termelőszövetkezeti tag lettem. Nagy örömmel végeztem a rámbízott feladatot, hiszen annyi sok szenvedés után végre embernek érzem magam. Az elmúlt évben 250 munkaegységet teljesítettem. Megvan a kenyerem, hízót is vágtam. A jövedelemből beruházkod- tam, és nyugodtan nézek a tavaszi munkák elé. Az elmúlt évben baromfi gondozói tanfolyamot végeztem, s szövetkezetünk baromfi állományát gondoztam. Ebben az évben még nincs meg az új brigád beosztásom, de bármilyen feladattal híznak meg, erömhöz képest becsülettel elvégzem. Úgy érzem, ezzel tartozom hazámnak, s a nagy Szovjetuniónak, mely szabadságot hozott számunkra. Gyermekem előtt sem kilátástalan a jövő, mint ezelőtt 10 évvel is. ' Katonatisztnek készül. Régen csak az urak gyermekeiből lehettek tisztek, ma minden becsületes dolgozó gyermeke előtt nyitva áll a pályaválasztás útja. Ezt a szabadságot, boldogabb életünket és gyermekeink ragyogó jövőjét köszönhetem a Szovjetuniónak, s ezt jobb munkával akarom meghálálni. Úgy dolgozom ebben az évben is, hogy rajta keresztül termelőszövetkezetünk tovább erősödjék is a szövetkezeti gazdálkodás fölényét hirdesse szövetkezeti városunk valamennyi becsületes dolgozó parasztja. ‘ JUHÁSZ SÁNDORNÉ Mezőtúr, Bercsényi tsz. A tamáspvsztai állami gazdaság gépkezelőinek álból kell javítani a gépeket a tavaszi munkák rovására . Rákosi elvtára parlamenti beszédében és Gerö elvtárs is a Központi Vezetőségi beszámolójában hangsúlyozta, hogy mezőgazdaságunkban még mindig indokolatlanul drága a termelés, gyenge a tervteljesités. Ez főleg a rossz munkaszervezés, a tervsze- rütlenség és a modern agrotechnika lebecsülésének a következménye. Pártunk vezetőinek szavai a tamáspusz- tai állami gazdaság dolgozóira és vezetőire is vonatkoznak. Múlt esztendőben — főleg a munka szervezetlensége miatt — sok munkaerőt elpocsékoltak, terveiket nem teljesítették. A hibák tavaly már az év elején kezdődtek. A brigádok csak papiron voltak meg. Bár a szükséges erő- és munkagépeket jegyzőkönyv szerint adták át, mire munkára került a sor, összekeverték azokat, mindenki azt fogta, amit ért. Ez a felelősség elmosódására vezetett. A gépeket rosszul javították ki, de miután azokat összekeverték, nem lehetett a hanyagokat felelősségre vonni. Az egyéni felelősség nem érvényesült. Ennek az lett a következménye, hogy gyapotból a terv szerinti meny- nyiségnek csak 50 százalékát, kukoricából még annyit sem, tavaszi árpából csak 14 mázsát termeltek holdanként. Az idén az állami gazdaság vezetőségének módjában lett volna a hibákat megszüntetni, s ezt a tavalyi tapasztalatokon okulva a gépek minőségi jvításával kellett volna kezdeni. Nem ezt tették. A gépeket hanyagul javították ki. Addig halogatták a munkát, míg körmükre égett a dolog, s a tavaszi szemle közeledésével a gépeket nagysietve „összepofozták.“ A tavaszi szemlét az AGEM egyik dolgozója tartotta. Megállapította, hogy a javítók rossz munkát végeztek. Különösen a 4. sz. brigád dolgozott felületesen. A gyűrűs henger már a szemlén szétesett. A fogasok fogai nem voltak élesek. A kulti- vátorok, boronák erősítő és tartő csavarjai lazán álltak, a csavarok alul hiányoztak az alátétek. A 2. sz. gépjavító brigád úgy hozta rendbe a traktorokat, hogy a hűtő javítás előtt épp úgy folyt, mint javítás után. Az ekék rozsdásak, a kézikapák rosszak, életlenek voltak. A munkagépeket természetesen B*»t Ajból kell javítani. Ezt az időt a gazdaság dolgozói a tavaszi munkák rovására lopják. A tavaszi munkák sikeres végre- , hajtásához tartozik a lószerszámok, a kocsik kijavítása is. Az olyan szerszám, amelyről hiányzik az izzasztó,, feltöri a 16 szü- gyét, hátát és emiatt hetekig nem lehet az ilyen jószággal dolgozni. A kocsiknál a kerekek; az oldalak javítása a legfontosabb. Mindez a kettes és a hármas brigádnál nem . történt meg. A tavaszi szemlének az a tanulsága, hogy a gazdaság dolgozói, és főleg az igazgató elvtárs, nem akarnak okulni a tavalyi hibákból. Elfeledkeznek arról, hogy a tsz-eknek elsősorban nekik kellene példát mutatni. Nyilvánvaló, míg így megy a munka, a termelöcsoportok nem a tamáspusztai állami gazdaság példáját követik. A gazdaság dolgozóiban megvan a lelkesedés. Akarják az újat és harcolnának a magasabb termés- eredményekért. Csak a gazdaság vezetői a felajánlásoknak nem tulajdonítanak nagy jelentőséget, és a fenti hibák azt bizonyítják, hogy vállalásaik teljesítését sem segítik elő. Haraszti György elvtárs, a gazdaság egyik lőápolója Eákosi elvtárs születésnapja tiszteletére megígérte, hogy a tavaszi munkák idején tervét minden nap 140 százalékra teljesíti. Gracza József munkacsapatvezető napi tervét 120 százalékra teljesíti. Matuz elvtárs növénytermesztési dolgozó megfogadta, hogy alkalmazzák a fejlett szovjet agrotechnikát és ily módor búzából 110 kg-mal, gyapotból 250 kg-mal, takarmányrépából 20 mázsával fognak az átlagosnál többet termelni. Csorna Mihály elvtárs Gracza József munkacsapatával versenyez egész, esztendőben. A növénytermelés dolgozói valamennyien csalakoztak Matuz elvtárs vállalásához. ígéretet tettek arra, hogy az összes kukoricát négyzetesen vetik, négyszer kapálják; alkalmazzák a pőtbejjorzást. A tavaszi árpából 280 mázsával, zabból 234, gyapotból 100, ősziárpából 239, búzából 317 mázsával fognak többet termelni, mint amennyit a tervben meghatároztak. A gazdaság dolgozóinak vállalása komoly és követésre méltó. Hisz csak takarmányból annyival termelnek többet, amennyi 800 sertés hizlalására elegendő. Az a fontos, hogy a vállalásukat valósítsák is meg. A gazdaság vezetősége vállalásuk megvalósításához úgy adjon segítséget, hogy ne tűrje a hanyagságot, a rosszul dolgozókat, vonja felelősségre és tartsa be a minisztertanács határozatát. „clanO-S, leesett a csavar, dobjad föl — szól egy magas állványon kuporgó szerelő. Jól odalapul a vasgerendák mellé, szaporán forgatja a hideg franciakulcsot. A vegyiművek kénégető kemencéit szerelik ezek a dolgozók. Gubcsó János a csoport vezetője azonnal meghallja a szerelő hangját, s néhány pillanat múlva ferde ívben repül a leesett csavar a munkás felé, fel az állványra. % Oly.an küzdelmet folytat most a brigád, aminek eseményei, hírei bejárjáé az egész gyárat. A napokban termelési értekezletet tartottak a Vegyszereié dolgozói; ezen a Vegyiművek vezetői is résztvettek. Innen indult el a Gubcsó szerelőcsoport küzdelmének útja. A gyár vezetői azt kérték a szerelőktől, hogy február 28-án adják át a vállalatnak a 40 tonnás kapacitással dolgozó kénégető kemencét. Ennek a működése azt jelenti, hogy a gyár teljesíteni tudja tervét. Mindnyájan figyelték Gubcsó Jánost, mikor szót kért az értekezleten. Brigádjának tagjai azonban a legjobban, mert hát az ő nevükben beszélt a brigádvezető. A brigád azt vállalta, hogy február 28-a helyett, 25-re adják át a termelésnek az elkészült kénégető kemencét. dlztán. elkezdődött a harc. Gubcsó elvtárs másnap reggel összehívta a brigád tagjait, külön, egyenként megbeszélte, mit fognak csinálni, kinek mit kell elvégeznie a nap folyamán. Hegedűs Mihály villanyhegesztő arról szólt, hogy milyen fontos munkát végeznek. Elmondta, hogy a kénsavat, egész iparunk várja; textilgyáraink, a gyógyszergyárak, a kénsav táplálja az autók akkumulátorából a fényt ontó villanykörtéket. Mindenki megértette ezeket a szavakat. Kis idő múlva kigyúlt az első sistergő hegesztő páka. Az acetilinláng új lyukakat mélyített a nagy vascsövekbe. Fűrészek, reszelők zsivalya keveredett össze a motorok zajával. % Gleen ismerték az akadályokat, pedig elég tornyosult a munkájuk elé. Hiányoztak a szükséges lemezek, idomdarabok. Gubcsó János gondolkodott ezen a legtöbbet, de aztán nem sokáig tétovázott. Hulladékból és lemezdarabokból készítettek el egy nagyátmérőjű vascsövet. Ez nélkülözhetetlen alkatrésze volt a készülő kemencének. A tartályok állványait is át kellett építeni. Hatalmas munka volt ez. Többmázsás betonba épí tett állványokat kellett hegesztő pákával elvágni, s másik helyre átszerelni. Reggelente megbeszélték a munkát, 's így nem sok akadály merült fel napközben. Gyors ütemben haladt a szerelés. De haladt átn az idő is. Egyre közeledik a határidő. Mikor megkérdezzük a brigádvezetőt az ígéret valóraváltásának körülményeiről, komolyan néz maga elé, de nem sokáig kell várni válaszára. Keményen jelenti ki. és brigádjának tagjai is helyeslőén bólintanak. „Szombatra, 24-re elkészül a kemence." % Qí&tÜőí része a gyár termelésének a készülő kénégető kemence. Működését feszült figyelemmel várják a műszaki vezetők és minden dolgozó. Az új üzemrész munkája biztosítja majd, hogy az elmaradó Vegyiművek az élenjárók közé kerüljön a tervteljesítésben. Ha megindul a kemence, az elmaradás egy részét is tudják pótolni. Most arra van szükség, hogy a Vegyszer elő Vállalat dolga- zói vállalt ígéreteiket híven teljesítsék. A többi brigád is csatlakozzon Gubcsó János csoportjához. Écsi László elvtárs a szerelők mérnöke továbbra is segítse a versenyző brigádokat műszaki tanár csaival, továbbra is legyen aktív támogatója a versenyző szerelőbrigádoknak. 1fUéU UioH^cúk naponta 10—12 traktoros igazolatlanul az abádszalóki gépállomáson? A minisztertanács határozata alapvető feladatként jelöli meg és a gépállomásokat kötelezi, hogy a terméshozamok állandó növelése érdekében nyújtsanak közvetlen segítséget a "hozzájuk tartozó termeló'szövetkezeteknek. Az abádszalók: gépállomáshoz három termelőszövetkezet tartozik. A tiszaimrei Fehér Imre, a ti- szaderzsi Szabadság és az abádszalóki Lenin. Ezenkívül több fgyes típusú termelőcsoportot és sok egyénileg dolgozó parasztot kellene, segíteniük a magasabb terméseredmények eléréséért a tavaszi mezőgazdasági munkák sikeres elvégzéséért. Az ősszel gyapot alá mélyített szántást, egyéb tavasziak alá mélyszántást kellett volna végezniük. Ennek nem volt akadálya, a gépállomás dolgozói még sem csinálták, a munkák szervezetlensége, a gyenge ellenőrzés, a mechanikus felelősségrevonás miatt elmaradtak és az éves tervüket tavaly mindössze 78 százalékra teljesítették. Az lenne természetes és mindenki úgy gondolhatná, hogy most ezeket a hibákat nem fogják megismételni. A tavaszi munkákra való felkészülés kezdete bizony nem ezt igazolja. Az erőgépeket kijavították, de a többi talajművelő eszközök, felszerelések MÉG SOK JAVÍTÁSRA SZORULNAK A traktorok — 18 gép egy hét óta — szántanak, mondja Lengyel elvtárs, a gépállomás politikai helyettese. — Sajnos mint később kiderült, ezt a szántást nem szó szerint kell érteni. Öt nap alatt a 18 gép mindössze 50 kát. holdat szántott. Könnyű kiszámítani az ilyen segítség értékét, ahol naponta egy traktor és két dolgozó még egy holdat sem szánt meg. A bajokat tetőzi a gyenge ellenőrzés. A gépállomás főagronómusa, Bognár István keveset tartózkodik a területen. A gépek munkába állása óta egyetlen egyszer sem nézte meg, milyen munkát végeznek a traktorosok. Ökrös Pál a másik mezőgazdász, hasonlóan dolgozik. Ugvlátszik. számukra nem fontos a termelőszövetkezetek gazdasági megerősödése. Február 16-án a 18 traktorból csak 9 dolgozott. A politikai munkára is szegényséei bizonyítvány az, hogy mikor például R. Kiss József traktorosnak „büdös a mun- ka‘‘, becsapja a szerelőket, MEGRONGÁLJA A GÉPET A múlt héten egy olajzóról leszakította a csavart. Ez szabotálás, s jojos kérdés, hogy miért marad el a felelősségrevonás. Míg az ilyenfajta kerékkötők szabadon garázdálkodhatnak, addig Lengyel elvtárs ne csodálkozzon, hogy rossz a munkafegyelem, hogy naponta 10-12 traktoros hiányzik igazolatlanul. Február 16-án Puzsova Józsefnek a szalóki réten kellett volna szántani. Nem szántott. Bőr József a tiszaimrei termelőszövetkezetnél lopja a napot, nem dolgozik. Ugyancsak ezen a napon Kovács András, Adamec János, Fehér Sándor sem dolgozott, gépeik kihasználatlanul álltak. Bernáth Zsiga pedig csúfja az egész állomásnak. Állandóan részegeskedik. Vasárnap is berúgott, s héttőn nem ment dolgozni. Lengyel elvtárs beszéljen egyenként a dolgozókkal. Értesse meg velük, hogy a munkából egy napi késés 40—50 hold kiesést jelent. A gépállomáshoz tartozó mindhárom termelőszövetkezet alkalmazni akarja a fejlett agrotechnikát. A KUKORICÁT IS NÉGYZETESEN VETIK A gépállomás azonban még semmit sem tett annak érdekében, hogy a meglévő gépeket átszerelje négyzetesen vetőre. Ezért a megyei tanács gépállomási csoportja, személyszerint Kardos elvtárs i? felelős. Tavaly a gépállomás dolgozói kidolgoztak egy új módszerű vetőgép mintát. Ez, igaz, sok tökéletesítésre szorul, de Kardos elvtárs ahelyett, hogy biztatta volna a dolgozókat a gép töké létesítésére, a javaslatot azzal küldte vissza, hogy ne törjék a fejüket az ilyen dolgokon, mert van már egy jól bevált újítás, azt fogják megkapni. A gépállomás dolgozói így nem is próbálkoztak, s most már joggal vetik fel azt, hogy Kardos elvtárs tavalyi ígéretét miért nem tartotta meg, még most sem, miért nem küldte el az újítást. Jakuskin szovjet tudós útmutatása szerint jarovizálva vetik a rizst a tiszasűlyi állami gazdaságban A tisza súlyt állami gazdaság megtartotta a tavaszi szemlét. Hazánk legnagyobb rizstermelő gazdasága a tavalyi 4C00 hold rizsterületét az idén 8565 holdra emeli. Ujabh 4500 holdon először vezeti be a rizskultúrát. Jakúsin szovjet tudós útmutatása szerint a rizsét először vetik az idén Tiszasüb ben 1200 hold területen ia- rovizálva. A nagyjelentőségű terv valöravál- tása érdekében a gazdaság dolgozói 26 .szántőlraktort, 23 vetőgépet, 16 ekét és 7 tárcsát határidőre kijavítottak. A téli fagyban a már előbb kijavított gépekkel 200 holdon negyvenezer mázsa szuperfoszfáttal erjesztett trágyát terítettek le és szántottak alá. A szemlén a bizottság szegről- szegre megvizsgálta a kijavított gépeket. Talált hibákat is. így például a vetőszerkezet egyes vetőgépeknél úgy volt beállítva, hogy az termés- kiesést okozott volna. A javítóbri* gádok vállalták, hogy 24 órán belül a vetőszerkezetet is rendbehozzák. — A bizottság a dolgozók elhelyezési viszonyait is ellenőrizte. A 600 állandó és 600 időszaki dolgozónak a munkahelyhez közeleső, villannyal és vízzel, rádióval ellátott szállása van. A szemle után a gazdaság dolgozói termelési értekezleten felajánlásokat tettek. Tóth Sándor főüzemegység- vezető irányításával szovjet példa alapján úgy növelik a terméseredményt, hogy a régi rizstelepeken az eddigi holdankénti 50 kiló helyett 70—80 kilő vetőmagot használnak. A szuperfoszfátot pedig komposzttal keverve szórják ki. A műtrágyát szakaszosan,- gazdaságos elosztással alkalmazzák, s így a régi telepekre bőven jut belőle. Nagy Lajos Uzemegy- ségvezető a hozzá tartozó területen. 500 holdon bevezeti a rizsss vetésforgót. Peszeki Flórián üzemegységP h e n j a n. (TASZSZ). A ;,Koreai Központi Távirati Iroda“ tudósítója jelenti Hamhinhől, hogy február 2-ára virradó éjjel amerikai repülőgépek a Hamgen-tartományban fekvő Sziuhan járás vonhanhiri falujának körzetében sok baktériummal fertőzött rovart dobtak le. ötven négyzetmévezető, hogy a kiöregedett rizstelepeket felújítsa, vállalta az ;,ugarmflve- lést“. Egy évig pihenteti a megsová- nyodott talajt, s ezalatt gondosan műveli. Dénes Albert föagronömus 1500 holdon bevezeti az ,,előárasz tást.« Jánosi Imre Uzemegységvezető a „25 mázsás rizstermelési mozgalom“ bevezetésére tett vállalást. Kihívta az ország összes rizstermelési dolgozóját, hogy holdanként 2500 forint értékű tiszta jövedelmet érjenek el. Horváth Károly brigádvezető ag- ronómus pedig 300 holdas telepén három üzemág szerint gazdálkodik. A rizs között halat és kacsát tenyészt s ezzel holdanként 500 forint értékkel emeli a hozamot. ternyi hóborította földterületen találtak pókokat, bolhákat és legyeket, négyzetméterenként körülbelül kétszázötven darabot. A helyi lakosság éberségének és a járványelháritő osztag szakszerű eljárásának köszönhető, hogy valamennyi rovart megsemmisítették. (MTI). fflz amerikai imperialisták folytatják a baktériumokkal fertőzött rovarok terjesztését Koreában
