Szolnok Megyei Néplap, 1953. február (5. évfolyam, 28-51. szám)

1953-02-19 / 43. szám

4 SZOLNOKMEGYEI NÉPLAP 1953 február 19. Tanácsaink foglalkozzanak jobban a dolgozókkal! AZ ÁLLAMI FELADATOK végre­hajtása tanácsainkra hárul. A múlt köz- igazgatása a kiváltságos osztályok ér­dekeit védte, a dolgozók elnyomásának eszköze volt. Most népköztársaságunk alkotmánya szerint a helyi tanács vezeti a gazdasági, társadahni és kulturális tevékenységet. Népi demokratikus álla­munk a dolgozó nép állama, s szervei­nek, a helyt tanácsoknak egész munká­ja a dolgozókért van, s az 3 érdekeiket képviseli. A T?ANÁCS felvilágosító tevékenysé­gén keresztül tudják a dolgozókat az állammal szembeni kötelezettségek ön Séntes teljesítésére nevelni a közügyek 'ntézéséhe bevonni. Mindennek elérésé­hez szoros kapcsolat szükséges taná­csaink és a tömegek között. A tanács- rzervek függetlenített dolgozói tanácsok­kal, lettekkel, ' a felmerült kérdések Igazságos, gyors rendezésével mindenkot illjanak a dolgozók rendelkezésére. Vájjon tanácsainknak jó-e a tömeg- kapcsolata? Bizony sok kívánnivaló van még ezen a téren. Komoly hiba az. hogy a tanácselnökök és titkárok a be­gyűjtést és mezőgazdasági munkát tart­ják csak fontosnak. Ezentúl nem törőd­nek a hozzájuk forduló dolgozók kérel­meivel. LEGKIRÍVÓBB a helyzet a kunmár- toni járási tanácsnál. A tanácselnök az egész hivatali apparátust a mezőgazda­sági munkákra és a begyűjtésre állítja Ezentúl nem sokat törődnek a dolgozók ügyeivel. A járást tanács rossz munkája a községekre is rányomja bélyegét. Mes­terszálláson például a község lakosaival ridegen és elutasítóan bánnak a helyi tanács dolgozói. Szelevényen hasonló a helyzet. A járási tanács nemtörődöm­ségét mutatja, hogy nincs anyakönyv vezető helyettes a községben. Egy fiatal párnak 3 órát kellett várni, mire eldön főtték a tanács dolgozói, hogy — az anyakönyvvezetö távollétében — ki adja össze az ifjú párt. A járás területén ko­moly hiba az ügydarabok lassú elinté­zési módja. TISZABÖ község tanácsánál az iroda- kezelő nem találja meg a helyes bánás­módot a dolgozókkal. Elutasítja a hoz­záfordulókat és nem megengedhető han gon beszél velük. Jászberényben Makai Pénzügyi dolgozó nagyon kevés gondol fordít a felek fogadására. Nem magya­rázza meg. hogy a kiszabott adó mi után fizetendő. A dolgozók pedig álta­lában szeretik tudni, hogy mit, miért fizetnek. Legtöbb tanácsnál azonban jó a tö­megkapcsolat. A jászberényi járási tanács eredményeket tud felmutatni minden vo­natkozásban. Itt a panaszokat gyorsan kivizsgálják és elintézik. A törökmiklósi járási tanácsnál Báhner fakab tiszapüs- pöki dolgozó parasztnak azonnal elin­tézték kérelmét. Az ok nélkül indított kihágást eljárást megszüntették. A TISZAFÜREDI járásban Csáki Ferenc tiszaderzsi dolgozó paraszt vágá­si engedélyét gyorsan intézte a járás . tanács. Ugyancsak sürgősen és kedve­zően intézte el a kunhegyesi járási ta­nács Sági Istvánné tiszagyendai lakos jogos segélyügyét. Igen jó a fegyvernek; tanácsnak a tömegekkel való kapcsolata A tanácsüléseken a község dolgozói a tanácstagokkal együtt beszélik meg az elkövetkezendő munkákat. TAN ÁCSAINK foglalkozzanak job ban a dolgozókkal. Személyes problé­máikkal ne utasítsák el őket. A dolgo­zók bevonása, a tömegekkel való kap­csolat nélkül tanácsaink nem tudják a ’eladatokat végrehajtani. HÉTI FERENC Megyei Tanács Igazgatási osztálya A PENTAGON TERVEI eV Taw-an tyáqeLe. Részlet Fabrl Erdlncs török író: „Hogyan élnek Törökor­szágban a gyermekek'“ című könyvéből. KIMENTEÄI a piacra. Szembejött velem egy mezítlábas kisfiú. Hétéves le­hetett. Arca sápadt, ruhája rongyos volt. Megállított és könyörögni kezdett, hogy fogadjam fel, hazahozza a vásárolt árut. __ Básika, nem sokat kérek, összesen öt piasztert. Alá még semmit sem keres­tem ... Nagyon megsajnáltam. Kivettem a zsebemből öt piasztert. — Na itt van. vedd cl! A fiú csodálkozva nézel rám. __ Majd ha dolgoztam érte, akkor fi­zessen. — Fo gadd csak el. Ezt úgy adom. A gyermek összevonta szemöldökét, büszkén felemelte kócos kis fejét és leg­nagyobb meglepetésemre így szólt; — Nem vagyok koldus, minek nekem a maga pénze, ha nem dolgoztam érte. — Az otthonom messze van, a vásá­rolnivaló nagyon kevés, magam is el kirom _ mondtam neki. — N em baj, ha messze van. Elviszem mindazt, amit csak parancsol. — Jól van, menjünk — mondottam A piacon nem sokáig időztünk és jó­formán teljesen üres kosárral indultunk hazafelé. Mikor vagy félkilométernyi utat megtettünk, megkérdeztem: — Mi a nevei? — 1RUSZTEM. Kilencéves vagyok Kizirdzsahatnam faluban születtem Anyám múlt évben meghall. A faluban van egy bácsikám, aki segít nekem Kénytelen voltam Ankarába jönni, hogy a kenyérrevalót megkeressem . . . Már nem sokáig leszek ebben a városban. — Miért? Rámnézelt, fürkészőn figyelte arcomat, majd halkan ezt kérdezte: — Te nem vagy spicli? __ Miért lennék spicli?! __ Nemsokára felgyújtom a börtönt! __ Miért? — Oda zárták be az apámat, meg akarom menteni. Alig tudtam visszatartani a nevetést. Egy ideig némán mentünk, majd meg kérdeztem; __ Miért zárták be az apádat? — M inden az adók miatt történt Nem volt miből fizetnünk, jöttek a csendőrök, el akarták vinni a takarónkat, üstünket, a derékaljat. Apám levette a falról a puskát és azt mondta: „Nesze neked takaró, nesze neked üst. nesze ne­ked derékalj!" És három golyót röpítet< ki. Az egyik csendőr ott mindjárt meg­halt ... Apámat elítélték tizennyolc évre és ebbői két évet ült le. NÉZTEAÍ, figyeltem a kis Rusztem arcát. Vártam, mit mond még. __ Miért nézel engem annyira, bá­csika? Mi szegény emberek vagyunk /és piszkos az arcunk. Sz erettem volna felkapni és átölelni De csak az állás fogtam meg és a szeme közé néztem. — Rusztem, a te arcod nem piszkos. Ankarában, egész Törökországban ezer és ezer olyan gyermek van, mint ami­lyen te vagy. Mindegyiknek, tiszta a homloka és fényes ar arca. Engedd meg hogy megcsókoljalak. Rusztem mosolygott. — Ugyan, uram, nekem mai ’ríám van Még megfertőzlek és beteg leszel. — A malária nem fertőző betegség. — Mindegy. Beteg leszel. Én is az anyámtól kaptam el. . . Amikor rámjön a roham, úgy vacog a fogam, olmn zajt csatok, hogy mindenki megijed tőlem . . . És mosolygott, mintha valami vidám dolgot mesélt volra. — Rusztem. És meglátogatod néh atyádat? __ Minden héten — felelte. — Min den pénzért, amit keresek, cigarettát ve­szek és beviszem neki. A múlt héter. szerencsém volt 10 piasztert kerestem Hazaértünk. Rusztem levette válláról 1 kosarat. Tíz piasztert adtam neki, de ö öt piasztert visszaadott. Megfordult, hogy elmenjen, de in vál ’ára tettem kezemet és megkértem: — Maradj nálunk, Ruszém, ebédel; lelünk. RUSZTEM, A HORDÁR — Nem lehet, ma vásári nap van. Hátha sikerül még valamit keresnem. Próbáltam rábeszélni, de minden hiába volt. — Félek, bepiszkítom a fehér asztaI térítőtökét __ mondotta. BÚ CSÚZÓUL így szóltam hozzá: — Rusztem. te jó fiú vagy, csak egy nem tetszik nekem ... — Mi? — Hogy fel akarod gyújtani a bör­tönt. A kisfiú elmosolyodott. — Én csak apámat ak írom ezzel vi­gasztalni. Meg is mondtam neki is nem tudom, sírt-e vagy talán nevetett ott rácson túl. Könnyek gyűltek a szemembe. Kivet­tem két doboz cigarettát és átnyújtot­tam Rusztemnek. — Vidd el édesapádnik is add ás neki üdvözletemet. Rusztem az inge alá rejtette a ciga­rettát. Bácsika, ki vagy te? Miért érdekel ez? — Hát mit mondjak apámnak, ki üd vözli? — Mondd, hogy egy ismeretlen ba rátja. És mondd meg neki azt is: ne csügegdjen. egy szép napon minden bőr tön égni fog. Mikor elment, halkan odaszőlt nekem •—• Bícsika, te nagyon jó ember vgy Elkapta a kezemet, de én lehajoltam és homlokon csókoltam. österreichische Zeitung: AZ AMERIKAI BARÁTOK i. Angliában — Szóval én Önnél fogok lakni. — Igen Sir, úgy intézkedtek. — Fürdőszobája van? — Igen. i — Telefonja? — Igen. — Szolgaszemélyzet? — Az nincs. — Nem tesz semmit. A cipőmet majd maga fogja tisztítani. Ennek ellenében havonta egyszer használ­hatja a fürdőszobát és talán a tele­font is. — De Sir!... Ez az én saját la­kásom. Es ön, egy amerikai tiszt, még elég vakmerő és az angolok ba­rátjának nevezi magáti — Hát mi lennék más? Ha nem volnék az ön barátja, egyszerűen ki­dobtam volna magát a lakásból, n. Olaszországban — Miféle kép ez itt? Ki festette? Raffael? — Igen, szinyorl — Száz dollár! — De uram... — Es ez itt? Ez a szobor Michel- angelótól van? — Igen, szinyor. — Kétszáz dollár. — De szinyor! ... Ezek felbecsül­hetetlen műkincsek. — Éppen ezért fizetek mind egyikért. * — Ez rablás, nem vétel .. . Hóból Mit csinál velük? Hát ez az ameri­kai barátság? — Természetesen. Hiszen nera in­gyen veszem el. Hát adnák ezekért a vacakokért egyetlen centet is, ha nem lennék az ön barátja? m. lYyugal-Námetországbnn — Holnap már ne tássam itt ma- gátl Az egész falu célpont lesz bom­bavető repülőgépek számára. — De tiszt uram, hova menjünk mi? ■— Hova? Majd segítünk magukon. A férfiak ellakhatnak a mi kaszár­nyáinkban. Es a nők? Hehe! Majd találunk az ő részükre is elfoglalt­ságot. — Ez hát az amerikai barátság? — Hát hogyne. Ha ez nem lenne barátság, a bombát egyszerűen a ma­guk fejére dobnánk. Jó szakliöny rek - magasabb terméshozam Mezőgazdasági dolgozóink tízezrei ismerték fel, hogy milyen hasznos se­gítséget jelentenek számunkra a jól megválasztott szakkönyvek és meny­nyire növelte terméseredményeiket a könybvől megismert bevált módszereknek gyakorlatban való alkalmazása. A földmüvesszövetkezeti boltok bőven el vannak látva a leg­kiválóbb állattenyésztési, növényter­melési és egyéb mezőgazdasági szak- köyvekkel, melyeket népi demokrá­ciánk azért bocsátott közre, könnyen megszerezhető olcsó áron, hogy se­gítse a falu dolgozóit mindennapi munkájukban. A szerves- és műtrágyáról, az egyes gazdasági növények trágyázásáról ad hasznos ismertetőt Ladigin: Szántóföldi növények trágyázása című füzet. A helyes takarmányozással foglal, kozik Karaszjev: Takarmányalap megszer­vezése című könyv, mely bizonyítja, hogy az állattenyésztés fejlesztése biztos és szilárd takarmányalap nélkül nem képzelhető el. Szovjet tapasztalatok alapján leírja, hogyan készítik el a takarmánymérleget, hogyan állítják össze a takarmányos vetésforgókat, hogya szervezik meg a legeltetési stb. KAmler Károly: Az állattenyésztés fejlett módszerei című füzet — a legújabb szovjet ta pasztalatok gyakorlatban bevált mód­szeréivel ismerteti meg az olvasót és az állatteyésztés dolgozói — különö­sen a brigád- és mukacsapa.tvezetők — vehetik hasznát. Sapkin: Minden kocától évenként 28 malac című füzet szakszerűen és érdekesen ismerteti Mazanyko sertésgondozó­nőnek, a Szocialista Munka Hősének munkamódszerét, aki arról híres, hogy a gondozására bízott kocák sza- poraságát évröl-évre fokozta és az utóbbi években minden koca után évenként 28 malacot nevelt fel. „A SZTÁLINI KORSZAK NAGY ÉPÍTKEZÉSEI“ CÍMMEL UJ KÖNYV JELENT MEG Kiváló szovjet szakemberek, aka­démikusok, professzorok cikkeit tar. talmazzza ,,A sztálini korszak nagy építkezései“ című, a Népszava könyv­kiadónál megjelent könyv. Ez az első magyar nyelven megjelent mű, amely összefoglalóan ismerteti a sztálini korszak r.agy építkezéseinek jelentő­ségét, és adatait. A könyvet számos fénykép illusztrálja, ezen kívül ma­gyar nyelven először jelennek meg külön-külön az egyes építkezések tér­képvázlatai. (MTI). Amint a sajtó már közölte, Eisen­hower, az Egyesült Államok elnöke nem rég üzenettel fordult a kongresszushoz „az ország helyzetéről“. Ebben az üze netében több kérdésben kifejtette az új kormány programmját, igy az Egye­sült Államok távolkeleti politikájának kérdésében is. Megkülönböztetett figyel­met szentelt az elnök Tajvan kínai szí getnek, amelyet még 1950-ben megszáll tak az amerikai fegyveres erők. A kon­gresszusi üzenetből kitűnik, hogy az Egyesült Államok nemcsak folytatja Taj­van szigetének megszállását, hanem a Kínai Népköztársaság elleni támadásra szándékozik felhasználni a Kuomintang bandákat. Az Egyesült Államok vezető körei Taivan kínai sziget megszállását képűm tatóan „semlegesítésnek“' nevezték. Csang Kai-sek bandája így az amerikai 7. flotta védőszárnyai alatt működhetett Az új támadó aktust Taivan „semlege­sítése megszüntetésének*' nevezik. E „semlegesítés megszüntetés'* igazi értel­me világos: az amerikai kormány nvil- tan szabad kezet ad kuomintangista báb iának és egyenesen támadásra szólítja fel őket a kínai szárazföld ellen. Taivan az egyik legfontosabb lánc­szem azoknak a támadó rendelte­tésű támaszpontoknak sorozatában, amelyeket az Egyesült Államok a Csendes-óceánon létesített. Chase tábornoknak, a taivani ameri­kai katonai misszió vezetőjének nyíl: kijelentése szerint e sziget „nagyszer? haditengerészeti támaszpont; elsülyeszf. Heteden repülögépanyahajó és azoknak a fegyveres erőknek, amelyek mintegy fél­millióra tehetők, amerikai fegyverzetté’ rendelkeznek és az Egyesült Államok révén nyertek kiképzést, volna értékük ha a mi oldalunkon harcolnának*'. Az amerikai imperialisták a koreai fegyveres intervenció szégyenletes büki sa ellenére sem mondtak le ázsiai ag resszív terveiktől. És a Kína elleni támodásra legked­vezőbb támaszpontnak Taivan szi­getét tekintik, amelyet 12*—300 km széles tengerszoros választ el a szárazföldi Kínától. Taivan ezenkívül Indokína közvetlen közelében van és közel a többi ázsiai országhoz, amelyekre annyira áhítoznak az amerikai imperialisták. Truman kormánya 1949-ben titkot megállapodást kötött Csang Kni-sekkel amely Taivan tulajdonképeni eladását je­lenti az Egyesült Államoknak, cse'ébf azért a katonai segítségért, amit a kuo mintang söpredék kap. Az Egyesül: Államok eleinte megkisérebe eltitkolni í világ közvéleménye előtt hódító lépé seit. Truman, a volt elnök 1950. január 5-én kijelentette: „Az Fgvesült Álla­moknak nincs semmiféle hódító szándé­ka Formozával vagy bármely más kínai területtel szemben*'. De Truman minden szava hazugság volt. Mindössze fél év vei késó'bb, a koreai amrrikai inrirvenciö megindulását követő napon az Fgyesült Államok megszállta Taivant. A japán uralom ideién Taivan szige tén 52 repülőteret és két nagv haditen­gerészeti támaszpontot építettek, ezenkí­vül még egy haditengerészeti támasz ront létesüli Taivan közelében a Pesca dore szigeteken. A Japán megszállók amerikai utó­dai azonban nem elégedtek meg ezzel. Az egész szigetet a légitá­maszpontok sűrű hálózatával szőt­ték be, A legnagyobbak Taibeiben, Taicsunban Tainanban, Kanysanyban, Pintunban Szincsuban vannak. Az amerikaiak fő haditengerészeti támaszpontjaikat G osz junban, Tainanban, Csilunban, és Dán csujban helyezték el. Az amerikai imeperialisták azonban kezdettől fogva nemcsak katonai felvo nulási területként szándékoztak felhasz nálni Taivant. „A koreai liáború, — panaszkodott pohárral a kezében egy ebéden Joseph Matrln kongresszusi tag, — kiszívja a fiatal vért országunk­ból, a rendkívüli adókkal teljesen kimeríti az amerikai népet.'“ És a következtetés? Először: „teljesei fel kell fegyvrezni a délkoreaiakat’' másodszor: „fel kell fegyverezni a kínai nacionalistákat és meg kell kezdeni vörösök fenyegetését a kínai szárazföl dön“'. A különböző források különbözőké pén értékelik a Taivan szigetén tartóz­kodó Csang Kai-sek — hadsereg lét számát — hozzávetőleg 150.000 és 800.000 ember között. De leggvakrab ban az 500.000 es számú szerepel. Az amerikai instruktorok erőtel jes kikép­zésben részesítik a zsoldosokat. A „New York Times'“ című lap tanúsága szerint a kuomintangista katonai kiképzési nap ja 18 órát tart. A Chase tábornok veze tése alatt álló úgynevezett amerikai ki tonai misszió a hivatalos adatok szerint 800 főből áll. Japán és hitlerista, kato nai szakértők is rendelkezésükre állnak Többszáz kuomintang tiszt különleges kiképzésben részesül az Fgyesült Áll mokban, a Fülöp-szigeteVen, nem i számítva azokat, akiket Taivan nagyszá mú katonai iskoláján oktatnak. Taivan szigetének 1550-es n yilt meghódítása pillanatától az Egye­sült Államok vezető körei több mint félmllliárd dollárt fordítot­tak a Csang Kai-Sek féle csőcselék felfegyverzésére. A „United States News and World Report“' című amerikai folyóirat tanú­sága szerint az Egyesült Államok ilyen­irányú kiadásai elérik a napi egymillió dollárt. Az elvetemült amerikai , ex- panzionisták azonban ennek az összeg­nek további növelését követelik! Az amerikai agtesszorok a „New York Post'“ című lap tanúsága szerint olyan diverziós erőként akarják fel­használni a kuomintangistákat, amely „a középkínai partvidéken lebonyolításra kerülő egyes műveletekkel erőket von­hatna el a koreai félszigetről. A kuo- mintagisták ezen kívül „aktivizálhatnák a szövetséges csapatokat Indokínában és nyomást gyakorolhatnának a kommunis­ták déli szárnyára“'. Nem vélelen, hogy az idén január­ban, amikor Clark tábornok, az Egye­sült Államok távolkeleti csapatainak pa­rancsnoka Tokióba idézte Li Szin Mant, ugyanoda rendelték Csang Kai-sek kül­ügyminiszterét is. Az utóbbi részletes nstrukciókkal tért vissza arra vonatko­zólag, mi lesz Taivan szerpe. a távol­keleti háború kiszélesítését célzó leg­újabb amerikai tervekben. „A terveket. — irta Washington terveiről M. Childes amerikai szemleíró _ általános voná­sokban a következőképen lehetne meg­rajzolni : a Koreában és Indokínában fo­lyó harc összhangolása kínai nacionalis­ták felhasználásával'“. A Pentagon számításai szerint a kuomintang bérencek felhasználása megkönnyítené a Koreában vere­séget vereség után szenvedő ame­rikai intervenciósok és a Vietnam­ban szintén nem a legkedvezőbb helyzetben lévő francia gyarmat- tartók helyzetét. Hearst sajtója már a múlt év decembe­rében kifecsegte, hogy a Csang Kai-sek csapatok intenzív háborús előkészüle'ei, másfelől az amerikai katonai főkolom­posok állandó utazgatása Taibei. Tokió és Washington között, nem tekinthető másnak, mint „a kínai szárazföld elleni lehetséges hadműveletek“1 előhírnökének. Azok az amerikai milliók, akik a köz- társasági pártra adták szavaz'tukat, lát­ják, hogy az Egyesült Államok új kor­mányának első lépései nyilvánvalóan el­lentétben állanak a köztárs-ságpárriak választási Ígéreteivel: nem a béke meg­teremtésére, hanem a távolkeleti háború iszélesítésére irányulnak. Ami pedig Taivan „deneutralizálásá- nak“ „semlegesítése megszüntetésé­nek“' külföldi visszhangját illeti, itt távolról sem állnak úgy a dolgok, ahogy Washingtonban vélte. A washingtoni vezetők kalandor lépése valóságos felháborodást ro­hamot váltott ki az angol népből. E felháborodást tükrözve számos köz­életi személyiség és sajtószerv hívta fel a kormányt, tegyen gyakorlati lépéseket Washington elgondolásainak meghiúsí­tására. A „Daily Mirror'* című angol lap például azt írja, hogy a Taivanra vonatkozó döntés „ismét feltámasztotta a háború kiszélesítésének borzalmas ve­szélyét*', a »Spectator» című konzerva­tív hetilap ped-'g egyenesen kijelenti, hogy ez a határozat , szükségképen ked­vezőtlen befolyást fog gyakorolni az yigol-amerikai viszonyra'*. Az a pollllka, amely T-’van s-tge- tét az amerikai intervenciósok és knomlntanglsta bérenceik felvonu­lási területévé teszi, egyre nagyobb ellená'lássál ta'álkozlk a sziget la­kossága részéről is. Nem ok nélkül volt kénytelen beismerni az Egyesült Államok sajtója, hogy Csang Kai-sek és klikkjének hatalmát Taivan szigetén csak a legszörnyübb fasiszta terror révén lehet fenntartani. A' Kuomintang titkosrendőrsége kímé­letlenül elfojtja a lakosság elégeda'en- ségének minden megnyilvánulását. „Sen ki nem fogja azt hangoztatni, hogy itt a demokrácia zászlaja lobog'*, __ írja Ta ivan szigetéről gúnyosan a „New Re­public*' című lap. „A hainali csöndben. — közli a ..Daily Graphic'* című la“ íaivei tudósítója, - lövések h-ngia Ki­látszik az elhanyagolt lóversenvpály i felöl. „Megbízhatatlanokat“ végeznek ki.. .'* A kínai nép fokozza harcát az ame­rikai agresszió ellen és Korea megsegí­téséért, megőrzi nyugalmát a tengeren­túli háborús gyujtogatók provokációjvai és fenyegetéseivel szemben. Mao Ce-tung az ötszázmilliós Kína nevében jelentette ki a kínai népi politikai tanácskozó tes­tület országos bizottságának záróülésén: ..Mi békét akarunk. Mindazonáltal, ha az amerikai imperializmus nem adja fel arcátlan és észszerűtlen követeléseit és az agresszió k’terjesztésére irányuló tér. veit, a kínai népnek csak egy elhatáro­zása lehet: tovább harcolni a koreai nél> oldalán. Nem igaz az, hogy mi szeretjük a háborút. Mi a háborút azonnal be akar­juk fejezni és a fennmaradó kérdéseket a-t kővetőiig akarjuk rendezni. A.z ame­rikai imperializmus azonban azt akarja, hogy ne így legyen. Rendben van. Harro, lünk tovább. Ameddig az amerikai impe­rializmus a harc folytatása mellett van, mi is készek vagyunk harcolni mindad­dig. míg az amerikai imperializmus jobbnak látja takarodót fújni, mindad­dig. amíg a kínai és koreai nép kivívta a teljes győzelmet M. MARKOV

Next

/
Oldalképek
Tartalom