Szolnok Megyei Néplap, 1953. február (5. évfolyam, 28-51. szám)
1953-02-19 / 43. szám
4 SZOLNOKMEGYEI NÉPLAP 1953 február 19. Tanácsaink foglalkozzanak jobban a dolgozókkal! AZ ÁLLAMI FELADATOK végrehajtása tanácsainkra hárul. A múlt köz- igazgatása a kiváltságos osztályok érdekeit védte, a dolgozók elnyomásának eszköze volt. Most népköztársaságunk alkotmánya szerint a helyi tanács vezeti a gazdasági, társadahni és kulturális tevékenységet. Népi demokratikus államunk a dolgozó nép állama, s szerveinek, a helyt tanácsoknak egész munkája a dolgozókért van, s az 3 érdekeiket képviseli. A T?ANÁCS felvilágosító tevékenységén keresztül tudják a dolgozókat az állammal szembeni kötelezettségek ön Séntes teljesítésére nevelni a közügyek 'ntézéséhe bevonni. Mindennek eléréséhez szoros kapcsolat szükséges tanácsaink és a tömegek között. A tanács- rzervek függetlenített dolgozói tanácsokkal, lettekkel, ' a felmerült kérdések Igazságos, gyors rendezésével mindenkot illjanak a dolgozók rendelkezésére. Vájjon tanácsainknak jó-e a tömeg- kapcsolata? Bizony sok kívánnivaló van még ezen a téren. Komoly hiba az. hogy a tanácselnökök és titkárok a begyűjtést és mezőgazdasági munkát tartják csak fontosnak. Ezentúl nem törődnek a hozzájuk forduló dolgozók kérelmeivel. LEGKIRÍVÓBB a helyzet a kunmár- toni járási tanácsnál. A tanácselnök az egész hivatali apparátust a mezőgazdasági munkákra és a begyűjtésre állítja Ezentúl nem sokat törődnek a dolgozók ügyeivel. A járást tanács rossz munkája a községekre is rányomja bélyegét. Mesterszálláson például a község lakosaival ridegen és elutasítóan bánnak a helyi tanács dolgozói. Szelevényen hasonló a helyzet. A járási tanács nemtörődömségét mutatja, hogy nincs anyakönyv vezető helyettes a községben. Egy fiatal párnak 3 órát kellett várni, mire eldön főtték a tanács dolgozói, hogy — az anyakönyvvezetö távollétében — ki adja össze az ifjú párt. A járás területén komoly hiba az ügydarabok lassú elintézési módja. TISZABÖ község tanácsánál az iroda- kezelő nem találja meg a helyes bánásmódot a dolgozókkal. Elutasítja a hozzáfordulókat és nem megengedhető han gon beszél velük. Jászberényben Makai Pénzügyi dolgozó nagyon kevés gondol fordít a felek fogadására. Nem magyarázza meg. hogy a kiszabott adó mi után fizetendő. A dolgozók pedig általában szeretik tudni, hogy mit, miért fizetnek. Legtöbb tanácsnál azonban jó a tömegkapcsolat. A jászberényi járási tanács eredményeket tud felmutatni minden vonatkozásban. Itt a panaszokat gyorsan kivizsgálják és elintézik. A törökmiklósi járási tanácsnál Báhner fakab tiszapüs- pöki dolgozó parasztnak azonnal elintézték kérelmét. Az ok nélkül indított kihágást eljárást megszüntették. A TISZAFÜREDI járásban Csáki Ferenc tiszaderzsi dolgozó paraszt vágási engedélyét gyorsan intézte a járás . tanács. Ugyancsak sürgősen és kedvezően intézte el a kunhegyesi járási tanács Sági Istvánné tiszagyendai lakos jogos segélyügyét. Igen jó a fegyvernek; tanácsnak a tömegekkel való kapcsolata A tanácsüléseken a község dolgozói a tanácstagokkal együtt beszélik meg az elkövetkezendő munkákat. TAN ÁCSAINK foglalkozzanak job ban a dolgozókkal. Személyes problémáikkal ne utasítsák el őket. A dolgozók bevonása, a tömegekkel való kapcsolat nélkül tanácsaink nem tudják a ’eladatokat végrehajtani. HÉTI FERENC Megyei Tanács Igazgatási osztálya A PENTAGON TERVEI eV Taw-an tyáqeLe. Részlet Fabrl Erdlncs török író: „Hogyan élnek Törökországban a gyermekek'“ című könyvéből. KIMENTEÄI a piacra. Szembejött velem egy mezítlábas kisfiú. Hétéves lehetett. Arca sápadt, ruhája rongyos volt. Megállított és könyörögni kezdett, hogy fogadjam fel, hazahozza a vásárolt árut. __ Básika, nem sokat kérek, összesen öt piasztert. Alá még semmit sem kerestem ... Nagyon megsajnáltam. Kivettem a zsebemből öt piasztert. — Na itt van. vedd cl! A fiú csodálkozva nézel rám. __ Majd ha dolgoztam érte, akkor fizessen. — Fo gadd csak el. Ezt úgy adom. A gyermek összevonta szemöldökét, büszkén felemelte kócos kis fejét és legnagyobb meglepetésemre így szólt; — Nem vagyok koldus, minek nekem a maga pénze, ha nem dolgoztam érte. — Az otthonom messze van, a vásárolnivaló nagyon kevés, magam is el kirom _ mondtam neki. — N em baj, ha messze van. Elviszem mindazt, amit csak parancsol. — Jól van, menjünk — mondottam A piacon nem sokáig időztünk és jóformán teljesen üres kosárral indultunk hazafelé. Mikor vagy félkilométernyi utat megtettünk, megkérdeztem: — Mi a nevei? — 1RUSZTEM. Kilencéves vagyok Kizirdzsahatnam faluban születtem Anyám múlt évben meghall. A faluban van egy bácsikám, aki segít nekem Kénytelen voltam Ankarába jönni, hogy a kenyérrevalót megkeressem . . . Már nem sokáig leszek ebben a városban. — Miért? Rámnézelt, fürkészőn figyelte arcomat, majd halkan ezt kérdezte: — Te nem vagy spicli? __ Miért lennék spicli?! __ Nemsokára felgyújtom a börtönt! __ Miért? — Oda zárták be az apámat, meg akarom menteni. Alig tudtam visszatartani a nevetést. Egy ideig némán mentünk, majd meg kérdeztem; __ Miért zárták be az apádat? — M inden az adók miatt történt Nem volt miből fizetnünk, jöttek a csendőrök, el akarták vinni a takarónkat, üstünket, a derékaljat. Apám levette a falról a puskát és azt mondta: „Nesze neked takaró, nesze neked üst. nesze neked derékalj!" És három golyót röpítet< ki. Az egyik csendőr ott mindjárt meghalt ... Apámat elítélték tizennyolc évre és ebbői két évet ült le. NÉZTEAÍ, figyeltem a kis Rusztem arcát. Vártam, mit mond még. __ Miért nézel engem annyira, bácsika? Mi szegény emberek vagyunk /és piszkos az arcunk. Sz erettem volna felkapni és átölelni De csak az állás fogtam meg és a szeme közé néztem. — Rusztem, a te arcod nem piszkos. Ankarában, egész Törökországban ezer és ezer olyan gyermek van, mint amilyen te vagy. Mindegyiknek, tiszta a homloka és fényes ar arca. Engedd meg hogy megcsókoljalak. Rusztem mosolygott. — Ugyan, uram, nekem mai ’ríám van Még megfertőzlek és beteg leszel. — A malária nem fertőző betegség. — Mindegy. Beteg leszel. Én is az anyámtól kaptam el. . . Amikor rámjön a roham, úgy vacog a fogam, olmn zajt csatok, hogy mindenki megijed tőlem . . . És mosolygott, mintha valami vidám dolgot mesélt volra. — Rusztem. És meglátogatod néh atyádat? __ Minden héten — felelte. — Min den pénzért, amit keresek, cigarettát veszek és beviszem neki. A múlt héter. szerencsém volt 10 piasztert kerestem Hazaértünk. Rusztem levette válláról 1 kosarat. Tíz piasztert adtam neki, de ö öt piasztert visszaadott. Megfordult, hogy elmenjen, de in vál ’ára tettem kezemet és megkértem: — Maradj nálunk, Ruszém, ebédel; lelünk. RUSZTEM, A HORDÁR — Nem lehet, ma vásári nap van. Hátha sikerül még valamit keresnem. Próbáltam rábeszélni, de minden hiába volt. — Félek, bepiszkítom a fehér asztaI térítőtökét __ mondotta. BÚ CSÚZÓUL így szóltam hozzá: — Rusztem. te jó fiú vagy, csak egy nem tetszik nekem ... — Mi? — Hogy fel akarod gyújtani a börtönt. A kisfiú elmosolyodott. — Én csak apámat ak írom ezzel vigasztalni. Meg is mondtam neki is nem tudom, sírt-e vagy talán nevetett ott rácson túl. Könnyek gyűltek a szemembe. Kivettem két doboz cigarettát és átnyújtottam Rusztemnek. — Vidd el édesapádnik is add ás neki üdvözletemet. Rusztem az inge alá rejtette a cigarettát. Bácsika, ki vagy te? Miért érdekel ez? — Hát mit mondjak apámnak, ki üd vözli? — Mondd, hogy egy ismeretlen ba rátja. És mondd meg neki azt is: ne csügegdjen. egy szép napon minden bőr tön égni fog. Mikor elment, halkan odaszőlt nekem •—• Bícsika, te nagyon jó ember vgy Elkapta a kezemet, de én lehajoltam és homlokon csókoltam. österreichische Zeitung: AZ AMERIKAI BARÁTOK i. Angliában — Szóval én Önnél fogok lakni. — Igen Sir, úgy intézkedtek. — Fürdőszobája van? — Igen. i — Telefonja? — Igen. — Szolgaszemélyzet? — Az nincs. — Nem tesz semmit. A cipőmet majd maga fogja tisztítani. Ennek ellenében havonta egyszer használhatja a fürdőszobát és talán a telefont is. — De Sir!... Ez az én saját lakásom. Es ön, egy amerikai tiszt, még elég vakmerő és az angolok barátjának nevezi magáti — Hát mi lennék más? Ha nem volnék az ön barátja, egyszerűen kidobtam volna magát a lakásból, n. Olaszországban — Miféle kép ez itt? Ki festette? Raffael? — Igen, szinyorl — Száz dollár! — De uram... — Es ez itt? Ez a szobor Michel- angelótól van? — Igen, szinyor. — Kétszáz dollár. — De szinyor! ... Ezek felbecsülhetetlen műkincsek. — Éppen ezért fizetek mind egyikért. * — Ez rablás, nem vétel .. . Hóból Mit csinál velük? Hát ez az amerikai barátság? — Természetesen. Hiszen nera ingyen veszem el. Hát adnák ezekért a vacakokért egyetlen centet is, ha nem lennék az ön barátja? m. lYyugal-Námetországbnn — Holnap már ne tássam itt ma- gátl Az egész falu célpont lesz bombavető repülőgépek számára. — De tiszt uram, hova menjünk mi? ■— Hova? Majd segítünk magukon. A férfiak ellakhatnak a mi kaszárnyáinkban. Es a nők? Hehe! Majd találunk az ő részükre is elfoglaltságot. — Ez hát az amerikai barátság? — Hát hogyne. Ha ez nem lenne barátság, a bombát egyszerűen a maguk fejére dobnánk. Jó szakliöny rek - magasabb terméshozam Mezőgazdasági dolgozóink tízezrei ismerték fel, hogy milyen hasznos segítséget jelentenek számunkra a jól megválasztott szakkönyvek és menynyire növelte terméseredményeiket a könybvől megismert bevált módszereknek gyakorlatban való alkalmazása. A földmüvesszövetkezeti boltok bőven el vannak látva a legkiválóbb állattenyésztési, növénytermelési és egyéb mezőgazdasági szak- köyvekkel, melyeket népi demokráciánk azért bocsátott közre, könnyen megszerezhető olcsó áron, hogy segítse a falu dolgozóit mindennapi munkájukban. A szerves- és műtrágyáról, az egyes gazdasági növények trágyázásáról ad hasznos ismertetőt Ladigin: Szántóföldi növények trágyázása című füzet. A helyes takarmányozással foglal, kozik Karaszjev: Takarmányalap megszervezése című könyv, mely bizonyítja, hogy az állattenyésztés fejlesztése biztos és szilárd takarmányalap nélkül nem képzelhető el. Szovjet tapasztalatok alapján leírja, hogyan készítik el a takarmánymérleget, hogyan állítják össze a takarmányos vetésforgókat, hogya szervezik meg a legeltetési stb. KAmler Károly: Az állattenyésztés fejlett módszerei című füzet — a legújabb szovjet ta pasztalatok gyakorlatban bevált módszeréivel ismerteti meg az olvasót és az állatteyésztés dolgozói — különösen a brigád- és mukacsapa.tvezetők — vehetik hasznát. Sapkin: Minden kocától évenként 28 malac című füzet szakszerűen és érdekesen ismerteti Mazanyko sertésgondozónőnek, a Szocialista Munka Hősének munkamódszerét, aki arról híres, hogy a gondozására bízott kocák sza- poraságát évröl-évre fokozta és az utóbbi években minden koca után évenként 28 malacot nevelt fel. „A SZTÁLINI KORSZAK NAGY ÉPÍTKEZÉSEI“ CÍMMEL UJ KÖNYV JELENT MEG Kiváló szovjet szakemberek, akadémikusok, professzorok cikkeit tar. talmazzza ,,A sztálini korszak nagy építkezései“ című, a Népszava könyvkiadónál megjelent könyv. Ez az első magyar nyelven megjelent mű, amely összefoglalóan ismerteti a sztálini korszak r.agy építkezéseinek jelentőségét, és adatait. A könyvet számos fénykép illusztrálja, ezen kívül magyar nyelven először jelennek meg külön-külön az egyes építkezések térképvázlatai. (MTI). Amint a sajtó már közölte, Eisenhower, az Egyesült Államok elnöke nem rég üzenettel fordult a kongresszushoz „az ország helyzetéről“. Ebben az üze netében több kérdésben kifejtette az új kormány programmját, igy az Egyesült Államok távolkeleti politikájának kérdésében is. Megkülönböztetett figyelmet szentelt az elnök Tajvan kínai szí getnek, amelyet még 1950-ben megszáll tak az amerikai fegyveres erők. A kongresszusi üzenetből kitűnik, hogy az Egyesült Államok nemcsak folytatja Tajvan szigetének megszállását, hanem a Kínai Népköztársaság elleni támadásra szándékozik felhasználni a Kuomintang bandákat. Az Egyesült Államok vezető körei Taivan kínai sziget megszállását képűm tatóan „semlegesítésnek“' nevezték. Csang Kai-sek bandája így az amerikai 7. flotta védőszárnyai alatt működhetett Az új támadó aktust Taivan „semlegesítése megszüntetésének*' nevezik. E „semlegesítés megszüntetés'* igazi értelme világos: az amerikai kormány nvil- tan szabad kezet ad kuomintangista báb iának és egyenesen támadásra szólítja fel őket a kínai szárazföld ellen. Taivan az egyik legfontosabb láncszem azoknak a támadó rendeltetésű támaszpontoknak sorozatában, amelyeket az Egyesült Államok a Csendes-óceánon létesített. Chase tábornoknak, a taivani amerikai katonai misszió vezetőjének nyíl: kijelentése szerint e sziget „nagyszer? haditengerészeti támaszpont; elsülyeszf. Heteden repülögépanyahajó és azoknak a fegyveres erőknek, amelyek mintegy félmillióra tehetők, amerikai fegyverzetté’ rendelkeznek és az Egyesült Államok révén nyertek kiképzést, volna értékük ha a mi oldalunkon harcolnának*'. Az amerikai imperialisták a koreai fegyveres intervenció szégyenletes büki sa ellenére sem mondtak le ázsiai ag resszív terveiktől. És a Kína elleni támodásra legkedvezőbb támaszpontnak Taivan szigetét tekintik, amelyet 12*—300 km széles tengerszoros választ el a szárazföldi Kínától. Taivan ezenkívül Indokína közvetlen közelében van és közel a többi ázsiai országhoz, amelyekre annyira áhítoznak az amerikai imperialisták. Truman kormánya 1949-ben titkot megállapodást kötött Csang Kni-sekkel amely Taivan tulajdonképeni eladását jelenti az Egyesült Államoknak, cse'ébf azért a katonai segítségért, amit a kuo mintang söpredék kap. Az Egyesül: Államok eleinte megkisérebe eltitkolni í világ közvéleménye előtt hódító lépé seit. Truman, a volt elnök 1950. január 5-én kijelentette: „Az Fgvesült Államoknak nincs semmiféle hódító szándéka Formozával vagy bármely más kínai területtel szemben*'. De Truman minden szava hazugság volt. Mindössze fél év vei késó'bb, a koreai amrrikai inrirvenciö megindulását követő napon az Fgyesült Államok megszállta Taivant. A japán uralom ideién Taivan szige tén 52 repülőteret és két nagv haditengerészeti támaszpontot építettek, ezenkívül még egy haditengerészeti támasz ront létesüli Taivan közelében a Pesca dore szigeteken. A Japán megszállók amerikai utódai azonban nem elégedtek meg ezzel. Az egész szigetet a légitámaszpontok sűrű hálózatával szőtték be, A legnagyobbak Taibeiben, Taicsunban Tainanban, Kanysanyban, Pintunban Szincsuban vannak. Az amerikaiak fő haditengerészeti támaszpontjaikat G osz junban, Tainanban, Csilunban, és Dán csujban helyezték el. Az amerikai imeperialisták azonban kezdettől fogva nemcsak katonai felvo nulási területként szándékoztak felhasz nálni Taivant. „A koreai liáború, — panaszkodott pohárral a kezében egy ebéden Joseph Matrln kongresszusi tag, — kiszívja a fiatal vért országunkból, a rendkívüli adókkal teljesen kimeríti az amerikai népet.'“ És a következtetés? Először: „teljesei fel kell fegyvrezni a délkoreaiakat’' másodszor: „fel kell fegyverezni a kínai nacionalistákat és meg kell kezdeni vörösök fenyegetését a kínai szárazföl dön“'. A különböző források különbözőké pén értékelik a Taivan szigetén tartózkodó Csang Kai-sek — hadsereg lét számát — hozzávetőleg 150.000 és 800.000 ember között. De leggvakrab ban az 500.000 es számú szerepel. Az amerikai instruktorok erőtel jes kiképzésben részesítik a zsoldosokat. A „New York Times'“ című lap tanúsága szerint a kuomintangista katonai kiképzési nap ja 18 órát tart. A Chase tábornok veze tése alatt álló úgynevezett amerikai ki tonai misszió a hivatalos adatok szerint 800 főből áll. Japán és hitlerista, kato nai szakértők is rendelkezésükre állnak Többszáz kuomintang tiszt különleges kiképzésben részesül az Fgyesült Áll mokban, a Fülöp-szigeteVen, nem i számítva azokat, akiket Taivan nagyszá mú katonai iskoláján oktatnak. Taivan szigetének 1550-es n yilt meghódítása pillanatától az Egyesült Államok vezető körei több mint félmllliárd dollárt fordítottak a Csang Kai-Sek féle csőcselék felfegyverzésére. A „United States News and World Report“' című amerikai folyóirat tanúsága szerint az Egyesült Államok ilyenirányú kiadásai elérik a napi egymillió dollárt. Az elvetemült amerikai , ex- panzionisták azonban ennek az összegnek további növelését követelik! Az amerikai agtesszorok a „New York Post'“ című lap tanúsága szerint olyan diverziós erőként akarják felhasználni a kuomintangistákat, amely „a középkínai partvidéken lebonyolításra kerülő egyes műveletekkel erőket vonhatna el a koreai félszigetről. A kuo- mintagisták ezen kívül „aktivizálhatnák a szövetséges csapatokat Indokínában és nyomást gyakorolhatnának a kommunisták déli szárnyára“'. Nem vélelen, hogy az idén januárban, amikor Clark tábornok, az Egyesült Államok távolkeleti csapatainak parancsnoka Tokióba idézte Li Szin Mant, ugyanoda rendelték Csang Kai-sek külügyminiszterét is. Az utóbbi részletes nstrukciókkal tért vissza arra vonatkozólag, mi lesz Taivan szerpe. a távolkeleti háború kiszélesítését célzó legújabb amerikai tervekben. „A terveket. — irta Washington terveiről M. Childes amerikai szemleíró _ általános vonásokban a következőképen lehetne megrajzolni : a Koreában és Indokínában folyó harc összhangolása kínai nacionalisták felhasználásával'“. A Pentagon számításai szerint a kuomintang bérencek felhasználása megkönnyítené a Koreában vereséget vereség után szenvedő amerikai intervenciósok és a Vietnamban szintén nem a legkedvezőbb helyzetben lévő francia gyarmat- tartók helyzetét. Hearst sajtója már a múlt év decemberében kifecsegte, hogy a Csang Kai-sek csapatok intenzív háborús előkészüle'ei, másfelől az amerikai katonai főkolomposok állandó utazgatása Taibei. Tokió és Washington között, nem tekinthető másnak, mint „a kínai szárazföld elleni lehetséges hadműveletek“1 előhírnökének. Azok az amerikai milliók, akik a köz- társasági pártra adták szavaz'tukat, látják, hogy az Egyesült Államok új kormányának első lépései nyilvánvalóan ellentétben állanak a köztárs-ságpárriak választási Ígéreteivel: nem a béke megteremtésére, hanem a távolkeleti háború iszélesítésére irányulnak. Ami pedig Taivan „deneutralizálásá- nak“ „semlegesítése megszüntetésének“' külföldi visszhangját illeti, itt távolról sem állnak úgy a dolgok, ahogy Washingtonban vélte. A washingtoni vezetők kalandor lépése valóságos felháborodást rohamot váltott ki az angol népből. E felháborodást tükrözve számos közéleti személyiség és sajtószerv hívta fel a kormányt, tegyen gyakorlati lépéseket Washington elgondolásainak meghiúsítására. A „Daily Mirror'* című angol lap például azt írja, hogy a Taivanra vonatkozó döntés „ismét feltámasztotta a háború kiszélesítésének borzalmas veszélyét*', a »Spectator» című konzervatív hetilap ped-'g egyenesen kijelenti, hogy ez a határozat , szükségképen kedvezőtlen befolyást fog gyakorolni az yigol-amerikai viszonyra'*. Az a pollllka, amely T-’van s-tge- tét az amerikai intervenciósok és knomlntanglsta bérenceik felvonulási területévé teszi, egyre nagyobb ellená'lássál ta'álkozlk a sziget lakossága részéről is. Nem ok nélkül volt kénytelen beismerni az Egyesült Államok sajtója, hogy Csang Kai-sek és klikkjének hatalmát Taivan szigetén csak a legszörnyübb fasiszta terror révén lehet fenntartani. A' Kuomintang titkosrendőrsége kíméletlenül elfojtja a lakosság elégeda'en- ségének minden megnyilvánulását. „Sen ki nem fogja azt hangoztatni, hogy itt a demokrácia zászlaja lobog'*, __ írja Ta ivan szigetéről gúnyosan a „New Republic*' című lap. „A hainali csöndben. — közli a ..Daily Graphic'* című la“ íaivei tudósítója, - lövések h-ngia Kilátszik az elhanyagolt lóversenvpály i felöl. „Megbízhatatlanokat“ végeznek ki.. .'* A kínai nép fokozza harcát az amerikai agresszió ellen és Korea megsegítéséért, megőrzi nyugalmát a tengerentúli háborús gyujtogatók provokációjvai és fenyegetéseivel szemben. Mao Ce-tung az ötszázmilliós Kína nevében jelentette ki a kínai népi politikai tanácskozó testület országos bizottságának záróülésén: ..Mi békét akarunk. Mindazonáltal, ha az amerikai imperializmus nem adja fel arcátlan és észszerűtlen követeléseit és az agresszió k’terjesztésére irányuló tér. veit, a kínai népnek csak egy elhatározása lehet: tovább harcolni a koreai nél> oldalán. Nem igaz az, hogy mi szeretjük a háborút. Mi a háborút azonnal be akarjuk fejezni és a fennmaradó kérdéseket a-t kővetőiig akarjuk rendezni. A.z amerikai imperializmus azonban azt akarja, hogy ne így legyen. Rendben van. Harro, lünk tovább. Ameddig az amerikai imperializmus a harc folytatása mellett van, mi is készek vagyunk harcolni mindaddig. míg az amerikai imperializmus jobbnak látja takarodót fújni, mindaddig. amíg a kínai és koreai nép kivívta a teljes győzelmet M. MARKOV
