Szolnok Megyei Néplap, 1953. február (5. évfolyam, 28-51. szám)

1953-02-18 / 42. szám

1953 feSruSr 18. SZOENOKMEGYEI NÉPIlAP 3 A gyengeminőségű, használhatatlan útakért 5—10.Q00 forintos prémiumot kapnak az Útfenntartó műszakiaj Sokmillió forintot fordítunk Utaink rendbehozására és újabb utak építésére Szolnok megyében. Sajnfilattal kell azonban megálla­pítani hogy az utaink és az újon­nan elkészült szakaszok rövid idő múltán tönkremennek és sok esetben rosszabbak, mint megjavítás előtt. Példának lehet említeni a turkevei utat is. Az utaknak még a végén sem jártak, mikor már az eleje rossz volt. Nem lehet milliókat az abla­kon kidobálni, s erre kell gondolni az Útfenntartó Vállalatnak is, mikor munkákat tervez. A hiba gyakran a Megyei Tanács Közlekedési Osztályának munkájából is fakad. Nem ismeri alaposan az Útfenntartó Vállalat a tervét. A Köz. lekedési Osztály a legkisebb adatért is a Vállalathoz fordul. Mi a helyzet az Útfenntartó Vállalatnál. A vállalatvezető Kalácska elvtárs szakmailag jelenleg is képezd magát; mindezek ellenére azonban nincs saját véleménye egy-egy mun­kával, tervvel kapcsolatban. A párt- titkár és az üb. titkár elvtársak he­lyesen látják a hibákat, mert arról beszélnek is, de arra nem gondolnak, hogy harcot indítsanak ellene. Nem elég csak a hibákat megállapítani, hanem azokat ki kell javítani. Helytelenül osztották el ennél a vállalatnál a prémiumokat. Többnyire a műszaki vezetőknek ntalták ki a jutalmakat. Egyedül Farkas Ödön 13.000 forint prémiumot kapott. Má­sak 5000 és 2500 forint prémiumot vettek fel. Ezekből a jutalmakból egy fillér sem jutott a fizikai dolgo­zóknak. Kalácska elvtérs az utak javí­tásánál sokszor ingadozó álláspontot foglal el. Neki is az a véleménye, hogy az utak kátyúinak kijavítását nem lehet teljesítménybérben elvé­gezni, mert az nem ösztönzi jobb munkára a dolgozókat. Emiatt meg­várják azt, míg az utak komolyan tönkremennek, s akkor talicskaszámra pocsékolják a drága anyagokat. Ha darabbérben dolgoznának a mun­kások, nem lenne biztosítva a jó mi- ! nőségi munka Kalácska elvtárs sze­rint. Ez az álláspont ellenkezik a szocialista bérrendszer elvének kiala. kításával. Az uralkodó megalkuvó szellem eredményezi aztán a rossz munkát. Ezért van az, hogy egyese­ket 10, sőt 11 órakor a telepen lehet találni. Nem lehet csodálkozni ezek- után, hogy az Útfenntartó Vállalat, nál már két éve nem nevelődtek sztahanovisták. A munkaversenyt egy­szerű adminisztratív munkává szűkí­tik le. Nem foglalkoznak a munká­sok versenyének felkarolásával, 8 an­nak megszervezésével. Pipiron adják ki a vállalásokat, s ezeknek az érté­kelése aztán sosem történik meg. Az Útfenntartó Vállalat mun­kájának megjavításához a Megyei Tanács közlekedési osztálya is ad­jon segítséget. Az ellenőrzést meg kell erősítenie. Meg kell vizsgálni a készülő utakat. Csa* minőségi mun­kát vegyenek át. A vállalataik Hala. déktalanul fel kell számolni azt nz elméletet, hogy a teljesítmény-munka a minőség kárára mehet. A párt. Termelőcsoportjaink múlt évi ered­ményei és idei fejlődési lehetősé­geik, ismét számos dolgozó parasztot győztek meg a nagyüzemi gazdálko­dás előnyeiről. Az elmúlt héten 228 család 1218 hold földdel választotta a szövetkezeti gazdálkodást. Különö­sen nagyszámú belépések voltak a jászberényi járásban Alattyánon, Já- ltőhalmán és Jánoshidán. Szolnoki já­rásban a in. típusú termelöcsopor- tokba 105 család lépett mintegy 400 kát. hold földdel. Jászladányban az eddig I-es típusú Aranykalász ter­melőcsoport tagjai rájöttek, mennyi- val előnyösebb a fejlettebb szövet­kezeti formát választaniok, kérték a Ill-as tipusra való átalakulásuk en­gedélyezését. Jászberényben előkészítő bizott­ság alakult 12 családdal, s rövi­desen új csoportot alakítanak. A kunhegyesi és törökmiklősi já­rásokban, de a tiszafürediben is szá­mos termelőszövetkezet igen sokat gyarapodott egy év alatt. A múlt évi kedvezőtlen időjárás ellenére, helyen­ként jő termést takarítottak be, me. lyek abból adódtak; hogy már az elmúlt évben alkalmazták a szovjet agrotechnikai eljárásokat. Ilyen ter­melőszövetkezetek a fegyverneki Kossuth, a tiszaigari Petőfi, kende- resi Haladás, s Vörös Csepel. Némelyik szövetkezet vezetősége s a járási tanács nem eléggé tö­rődik a még kívülálló egyéni dol­gozó parasztokkal. Pedig közülük igen sokan jönnének a termelő­szervezet és a szakszervezet segít­ségével meg kell szilárdítani a mun­kafegyelmet. Nem lehet megtűrni az Útfenntartó Vállalatnál sem azt, hogy megdolgozatlan órákért bért fizessenek. Kalácska elvtárs gondos­kodjon arról, hogy a jól dolgozó fizi­kai munkások is kapjanak jutalmat. Ha így javítják meg a munkájukat, akkor lesz az Útfenntartó Vállalat­nak is sztahanovistája és bebizo­nyosodik az, hogy a teljesítménybér, ben való munka sokkal több ered­ményt hoz, s megjavulnak megyénk útjai is. Csató Ferencné,­a Megyei Tanács sajtófelelőse. csoportokba, csak a hívásra vár­nak. Ez azonban a járási és községi ta­nácsok; s az illető termelőszövetke­zetek vezetőségének hibáiból nem igen történik meg. Fegyverneken pél­dául az elmúlt héten mindössze 13 család lépett a termelőszövetkezetbe éppen emiatt. Vasárnap 15 dolgozó paraszt lá­togatott el Öcsöd községből a turkevei Vörös Csillag termelő­szövetkezetbe. Megtekintették a szövetkezet fejlett állattenyész­tését, a tavaszi munkára való előkészületeket, s a látottak alap­ján odahaza egy új előkészítő bi­zottságot szerveztek. Az előké­szítő bizottság tagjai rövidesen új csoportot alakítanak. A termelőszövetkezetek jobb mun­kájának elősegítése érdekében Jász­berényben és Turkevén a tsz elnök és elnökhelyettesek számára tovább, képző tanfolyam indult,. Nagy hiba, hogy igen sok terme­lőszövetkezeti elnök nem gondol a továbbképzésre. Különféle in­dokokkal igyekszik megokolni a tanulás elhanyagolását. Ezért már bírálat is érte a Néplapon keresztül ezeket az elvtársakat. Még sincs számottevő javulás. Ugylátszik, Vadász Imre elvtárs, a karcagi tsz elnöke, vagy Czinege István a nagy- iváni Kákosi Csillaga tsz vezetője ebben az évben is meg akarja ismé­telni a múlt évi hibákat, melyek mind a megfelelő képzettség hiányá­ból adódtak. 228 család 1218 hold földdel lépett az elmúlt héten megyénk termelőszövetkezeteibe Begyűjtési állandó bizottságaink harcoljanak a terv teljesítéséért ITISZADERZSEN | az állandó bizott­ság tagjai példát mutatnak kötele­zettségük teljesítésében. Szabó Gyula 12 holdas dolgozó paraszt, az állandó bizottság elnöke, az elmúlt héten 100 százalékig teljesítette első negyedévi tojás- és baromfibeadását, másfél hónappal a határidő előtt. Nemcsak személyes példamutatással, hanem fel­világosító munkával is segíti a be­gyűjtési tervek teljesítését. A bízott, ság tagjai sorra felkeresik dolgozó paraszt társaikat, beszélgetnek ve­lük. Ismertetik az új begyűjtési ren­deletet, 5 éves tervünk 1953-as évre szóló beruházásait. Megvilágítják előttük, hogy beadási kötelezettségük pontos teljesítésével és túlteljesíté­sével községüknek, megyénknek és az egész országnak gyorsabb építését mozdítják elő. Ennek a felvilágosító mukának eredménye, hogy a község negyedévi jtaromfibeadási terv telje, sítése már elérte a 94 százalékot és az eddig elmaradt tojásbeadásukat egy hét alatt 10 százalékkal növel­ték, IahaDszALOKOnI az állandó bizott­ság tagjai szintén valamennyien tel­jesítették kötelezettségeiket és a rendelet ismertetése mellett ők ma­guk szervezik a begyűjtési versenyt. Eddig már 14 dolgozó parasztot kap. csoltak be a versenybe, akik máris teljesítették negyedévi beadási köte­lezettségüket, | JÁSZTELKEN | a begyűjtési ál- landóbizottság tagjai ismertették az új begyűjtési rendeletet, melynek so­rán nagy örömmel fogadták a dol­gozó parasztok az állatbeadásnál a társulás lehetőségét, Czikora Márk 8 holdas dolgozó paraszt elmondotta, hogy neki az elmúlt esztendőben, * annak ellenére, hogy kötelezettsége 100 kilón alul volt, 130 kg-os sertést kellett beadnia, mivel akkor még nem lehetett társulni. Most ez könnyebb lesz. Eülöp József 7 holdas dolgozó paraszt elmondotta: igaz, hogy emel­kedett ebben az esztendőben a tej­beadási kötelezettség, do mégis, meg­van a lehetőség ennek teljesítésére. Úgy gondozzák a tchéntartók tehe­neiket, hogy azok mindig tiszták le­gyenek, s tartsák tisztán az istállót is. Ne hagyják a trágyát összegyűlni. Almozzanak mindig frissen. Es alkal­mazzák bátran az egyedi takarmá­nyozást; tőgymasszázst többszöri fe­jőst. Meglátják, bőven jut a beadásra is. Már az elmúlt esztendőben is így gondozta tehenét, az idén sem marad alul kötelezettségének teljesí­tésében, mert helyes takarmányozás­sal és gondozással tudja biztosítani a magasabb terméshozamot. | KARCAG 1 tsz városban a begyűj­tési állandó bizottság tagjai, aktívái, élenjáró tsz tagok vettek részt az is­mertető gyűlésen. Felosztották ma­guk között a város területét; a ter­melőszövetkezeteket és sorra járják a termelőket. Ismertetik velük, mi­lyen kedvezményeket nyújt az új begyűjtési rendelet a tsz tagoknak, emellett felhívják figyelmüket, hogy fokozottabb munkával megkönnyítik a termelőszövetkezet és a háztáji gazdaság utáni beadási kötelezettseg teljesítését. A város az utóbbi időben igen elmaradt állam iránti kötelezett­ségeinek teljesítésében, ezért a be­gyűjtési állandó bizottság tagjai és aktívái saját példamutatásukkal és felvilágosító munkájukkal akarnak fokozott eredményeket elérni I egyes helyeken 'I egyáltalán nem gondolnak arra községi taná­csaink, milyen eredményes a begyűj­tési verseny szervezése és állandó értékelése. Fegyverneken Kiss Béla vb. titkár arra a kérdésre; hogy miért nincsenek a verseny táblán fel­tüntetve a begyűjtésben élenjáró dol­gozó parasztok nevei, a kedvezőtlen időjárást hozta fel mentségül, mond­ván — az esős és havas idő állandóan lemossa a dolgozó parasztok neveit a tábláról. Ujszászon sem különb a helyzet. Ott még arra sem ügyelnek, hogy olvashatóan tegyék ki a ver­senytáblát. Legutóbb is felírták ugyan a dolgozó parasztok neveit, de megforditva tették ki a táblát. Ebből is látszik; milyen „gondot fordítanak“ a verseny szervezésére. Pedig a község nem éppen az elsők között áll. A szolnoki járás a kun- mártoni járással együtt, az utolsó he­lyért „küzd.“ Természetesen ezekben a községekben a felvilágosító munka sem folyik megfelelően. Nem ismer­tetik az új begyűjtési rendeletét a tanácstagok és állandó bizottsági ta. gok, nem folyik felvilágosító munka, ezért nagyfokú az elmaradás. Vegye­nek példát az elmaradt községek az élenjáró községek állandó bizottsá­gainak munkájáról és ők is példamu­tatással, felvilágosító munkával dol­gozzanak a terv teljesítéséért. Zentai Károly Megyei Tanács Begyűjt. Oszt. 76árom dúíqőzó paraszt uJazátt ^arádra kéthetes inggé ties üdülésre Szüle Istvánné 12 hol- das jászkiséri dolgozó pa­rasztasszonyt, mint a leg- szorgalmasabbak egyikét ismerik a községben. Évek óta mindig első a mező- gazdasági munkában, ál­lam iránti kötelezettségé­nek teljesítésében. 1950-ben tanácstagnak i>álasztották, és azóta is aktiv munkát végez. Saját példamutatásával serkenti dolgozó paraszt társait a jobb munkára, több terme­lésre, Az elmúlt évben ál­latbeadási kötelezettsége teljesítésén felül önként vállalta egy vágómarha beadását. Ezt határidőre teljesítette. Ebben az évben már eleget tett félévi baromfi­ét negyedévi tojásbeadási kötelezettségének, ő maga elmondotta, — saját munkájával, állam iránti kötelezettségeinek pontos teljesítésével akarja erősí­teni országunkat. Eddig is mindig az elsők között volt, ezután sem akar el­maradni. Tudja, hogy csak akkor viheti felesleges ter­ményét a szabadpiacra, ha nem tartozik semmivel. Példamutató munkájáért kormányzatunk gondosko­dásából kéthetes ingyenes üdülésre Párádra utazott 2 társával, Papp Gergelyné 7 holdas kunmadarasi dol­gozó parasztasszonnyal és Eülöp Cs. József jásztelki tszcs taggal együtt, akik szintén megmutatták, hogy tettekkel szolgálják a bé­két. Miért nem értékeli a versenyt a jászapáti járási versenybizottság A szocialista munkayerseny nek igen nagy jelentősége van. s dolgozó parasztságunk mind nagyobb számban csatlakozik ebhez- Jászalsógyörgy község termelőcsoportjai egymással és Jászkísér községgel vannak pá­rosversenyben- A _ mezőgazda- sági munkák végzése mindkét községben fokozott lendületet vett a versenyfelhívás nyomán- Ennek ellenére a járási tanács mezőgazdasági osztálya, vagy akár a begyűjtési osztály is igen kevés gondot fordít a ver­seny hathatós segítségére- Nem tudjuk, hogy a községek kö­zötti párosversenyben hol tartunk, hogyan fokozzuk tovább a mun­kánk ütemét, az esetleges elmara­dások pótlására. A Járási verseny- bizottság nem értékeli a versenyt. Egyedül a pénzügyi osztály küldi meg esetenként az adófi­zetési tervteljesítésünket- így tudjuk, hogy községünk az első helyen jár és a járási vándor-* zászló is pálunk van. Mezőgazdasági munkánkat el­sőnek végeztük el az ősz folya­mán a járás többi községeivel szemben. Vetéstervünket is csak­nem határidőre, 100 százalékig teljesítettük. Mégis más község lett első a versenyben. Szeret­nénk tudni, miért? Ha helytelenül értékeli a Járási versenybizottság a kézségek mnn- káját, vagy egyáltalán nem is érté­keli, — s az utóbbi időben ez a gyakorlat, — akkor teljesen ella­posodik a községek között és a községeken belül kialakult Igen egészséges párosverseny. Ugylátszik a járási tanácsnál nem gondolnak erre, mert hosz- szú hetek óta semmit sem teti tek ennek a hibának a. kijaví-1 fására. ANDRÉ JÓZSEF vb. elnök, Jászalsógyörgy. EBBEN AZ ÉVBEN MEGVALÓSÍTJUK Qtíqq qabőnarahtár épül meqgénkben önzésén 700 aaqon befogadó képeAslggel Aratás is csiplés idején __ már úr d- hosszú évek óta — állandó gondja és baia volt az állami gazdasá­goknak, termelőszövetkezeteknek, a ta­nácsoknak, a begyűjtést végző szervek­nek, főként a földművesszövetkezetek­nek, hol helyezzék el megyénk gazdag földjeinek termését, a jövő év kenyerét. A néhány __ éppen gabonatárolás cél­jára létesített — raktár befogadóképes­sége nem volt elegendő. A megye váro­saiban és községeiben kényszermegoldá­sokhoz folyamodtak: iskolák tantermei­ben, kultúrtermekben helyezték el a gabonát, s lázasan kutattak állandóan újabb és újabb helyiségek után, ahol — ha ideig-óráig is — tárolni lehetett a gabonát, Közben pedig diszpozícióért lótottak-futottak. C bhen a helyzetben a jövő év ke- nyerének a tárolása nem minden veszély nélkül történt. A gabonát apró helyiségekben, 5—10 vagonos tételek­ben zsúfolták össze, sokszor nem is az előírásnak megfelelően, s igen sok he­lyen fennállt a befülés veszélye, mivel a legnagyobb munkák idején kevés erő akadt a szanaszét tárolt gabona forga­tására, szellőztetésére. A károsodást gyakran csak a gabona malmokba, nagy tárházakba történt szállítása előzte meg. Az elkövetkezendő években a gabo­na tárolása megyénkben nem okoz már gondot. Dolgozó ' népünk állama gon­doskodik arról, hogy megfelelő tárházak álljanak dolgozó parasztságunk, állami gazdaságaink és termelőszövetkezeteink részére. C bben az évben négy hatalmas ga- naraktár épül megyénk területén összesen 700 vagon befogadóképsséggel. Az egyik gabonaraktár Szolnokon épül a vasútnál a jelenlegi Magtisztító mel­lett. Ez 100 vagon gabona tárolására lesz alkalmas. Jászapátin, Jászberényben és Kunhegyesen 200 __200 vagonos ga­bonar aktárakat építenek. Sokan látták már fényképről a Mező­kövesden elmúlt évben épült hatalmas gabonsilót. Mintha hatalmas, széles be* tonoszlopok sorakoznának egymás mel­lett. A gabonával telt vasúti kocsi csak odagördül a fedett kirakodó elé, t t gabona elindul a szelektoron keresztül a szellőt, levegős silókba, s ott pihen addig, míg új útra nem indul a malom* ba, onnét pedig liszt formájában a pék- üzemekbe, s illatos, ropogósra sült, pi* roshéjú kenyérként a dolgozók asztalát ra. j A mezőkövesdi gabonasilókhoz hcA sonlóan épülnek fel megyénkbeU az új gabontárházak. A szolnoki 875.000 forintos költséggel, a jászapáti, jász* herényi és kunhegyesi 200—200 vagonos raktárak pedig egyenként 2,200.000 fo­rintból. Összesen közel 7,500.000 forint. Ha­talmas beruházása ez államunknak. Ezeket az új gabonaraktárakat teljes mértékben gépesítik. Egy jellemző számadat erről: a raktárak által befoga­dott gabona tisztításához, mozgatásához, összesen 90 ember elegendő. Megjegyez, zük, hogy ebben a 90 főben az admi­nisztratív munkaerők is benne vannak. A’lamunk tehát nemcsak a fejlett úr-b agrotechnikai módszerek alkalma­zása következtében elérhető hő termés számára biztosítja a helyet, hanem gon­doskodik a gabonraktárakban dolgozók munkájának megkönnyítéséről is. Még ebben az évben felépül’ a négy gabonasiló, hirdetve dolgozóink alkotó­erejét, a munka dicsőségét. Az idén villamosított tiszabői és tiszaörvényi szivattyúteleppel 18.000 holdat öntöznek A Középtiszai Ontözővállalat ta­valy megyénkben és Heves megye kis részén 21 állami gazdaság, 109 tsz és tszcs földjén 27.500 holdon ön­tözött. Ezekben a gazdaságokban az aszály ellenére jó terméseredményt értek el. A tiszasülyi állami gazdaság 4200 hold rizstelepe például 670 va­gon termést adott. A tsz-ek közül pedig különösen a rákócziújfalui ,,Uj Elet“ tszcs emelkedett ki holdan­ként! 31 mázsás rizsátlagával. Ezenkívül 27 olyan tsz-nek és tszcs-nek adtak még öntözési felsze­relést, amelyet a kisebb területen ön­töző szövetkezetek maguk üzemeltet­tek. Ezzel a segítséggel a csataszögi „Szebb Elet« tszcs pl. 2 hold uborkából 36.000 forint tiszta jö­vedelmet hozott ki, a jászberényi Kossuth tszcs pedig konyhaker­tészetében egy holdon 6000 forint hasznot ért el. A Középtiszai Öntöző Vállalat az idén már 24 állami gazdaság, 125 tsz és tszcs 50.000 holdat kitévő te­rületén öntöz. Ez év első hónapjában a két legnagyobb szivattyútelepet; a tiszabőit és a tiszaörvényit teljesen villamosították. A több m'">t 150 ki­lométer hosszú csatornanálőzaton át 18.000 holdon elektromos erővel te­szik könnyebbé az öntözést, A megnőtt feladatok szerint növe­lik gépállományukatj A tiszasűly-sajfoki, a milléri és a kiskörei telepen például először alkalmazzák az idén hazánkban a tízmotoros, tízszivattyús új­típusú vízkiemelő úszóegységet. Egy-egy ilyen nagyteljesítményű úszó öntözőberendezés naponta 84 Jiold rizs első elárasztására elég vizet képes kiemelni. Ezévben az öntözéses terület felén már kapás- és takarmánynövényeket termelnek és kertészeti öntözést foly­tatnak. A kapások öntözése már ta­valy is jól gyümölcsözött. A nagy szárazságban a kisújszállási Öntözési és Talajjavítási Kutató Intézet 78 mázsás holdankéntá kukorica-átlag­termést tudott elérni. Módszerüket és eredményeiket 30 tsz-nek és tszcs-nek átadják s így az összesen 5000 holdra növelt öntözéses kapás- növények termesztése is emeli fejlődő nagyüzemi mezőgazdaságunk termelé­kenységét. A megye egyre növekvő állatállományának pedig szélesebb" takarmánybázist biztosít a 10.000 hold öntözéses takarmánytermesztés bevezetése. J Szerződés a nyugati hatalmak * és Krupp között Essen (ADN). Krupp essen: acél müveinek igazgatósága a muH hét végén közölte, hogy szerződés jött létre a nyu­gati főbiztosok és a Krupp-csrlád között A szerződés értelmében Krupp megtart­hatja minden vagyonát, amelynek érté­két a megszálló hatalmak hatszázhatvan millió márkára becsülik. Azonban, ha jó" nak látja, tulajdonának egy részét „ész­szerű áron'“ eladhatja. A szerződés rész­leteit február végén hozzák nyilvános­ságra. (MTI) (

Next

/
Oldalképek
Tartalom