Szolnok Megyei Néplap, 1953. február (5. évfolyam, 28-51. szám)

1953-02-04 / 30. szám

1953 február 4. SZOLNOKMEGYEI NÉPLAP 3 J Miéit moAodt cl mái cvz ct& UÓMfi&cu* is az Aprítógépgyár Műszaki vezetőink egyik legfontosabb feladata, hogy biztosítsák a tervszerinti termelést, a zavartalan egyenletes mun­kát. Erre kell törekedniük az Aprító­gépgyár műszaki vezetőinek is. Ebben a gyárban azonban nem vált még „iránytűvé“' a Központi Vezetőség 1952 november 29-i útmutatása. Kiváló felajánlások születtek az év elején. Tel­jesítésük azonban sok akadályba ütkö­zik, mert a tervek gyakran felborulnak. Állandó hiba az, hogy nem kellő idő­ben szállítják más gyárak a szükséges anyagokat. Ha pl. hiányzik egy önt- yénydarab, egy egész részlegnek kell más munkához kezdenie. Gyakran elő­fordul ez. Egyedül azonban ez nem szolgálhat teljesen a hibák magyaráza­tául. Az Aprítógépgyár műszaki vezetői nem indokolhatnak minden elmaradást ezzel. Az objektív okokra való hivatkozás már csaknem általánossá vált egyes ve­zetők körében. Ez vezetett oda, hogy a műszaki vezetők egy része nem ismeri teljesen saját erejét, és a lehetőségeket. Befejeződött az év első hónapja és na­gyon kevés gép készült el. Az elmaradásnak egyik fontos oka az anyaghiány mellett az, hogy nem jó az üzemrészek munkájának összhangja. A lemezlakatosműhely pl. egyvonalban ha- , lad a szerelőműhellyel. így a szükséges gépelemek, alkatrészek akkor érkeznek meg a szerelőkhöz, mikor már a kész terméknek el kellene hagynia a gyárat. Mindez azt mutatja, hogy nincs meg az egészséges előretartás. A terveket úgy kellene összeállítani, hogy legalább két héttel előbb kerüljenek az alkatrészek a szerelőkhöz. Ezt az előretartási kellene szolgálni a terveknek. Ez .hiányzott az első hónap munkájából, s emiatt kellett már az utolsó napokban túlórázni. Többször kellene ellenőrizni a mér­nököknek a folyamatok közötti együttműködést. Jó ellenőrzés mellett nem fordulhatna elő olyan hiba. mely az egyik szerelő- brigáddal történt a múlt hónapban. Egy nagy szárítódobon dolgozott a Kis szerelőbrigád. Munkájukat meg kellett szákítániok, mert hiányzott a száritódobhoz szükséges támasztógörgő. Emiatt át kellett állniok más gép mun­kálataira. Később „fölfedezték" a hiányzó alkatrészeket: Ott feküdtek az egyik háromezres esztergapad mellett. Mikor ezt megtudták, azon tanakodtak sokáig, hogy mivel vágják fel a gör­gőknek valót. A gyár műszaki vezetői még mindig nem tesznek meg mindent erejükhöz mérten, a hóvégi kapkodások elkerülé­séért. Gyakran csak nézik a hibákat és tanakodnak azok felett, sokat azonban nem cselekszenek a leküzdésükért. Gyak ran üzemen belül is megvan a lehető­ség a kapkodás elkerülésére. Óriási mennyiségű hulladékanyag van összezsú­folva a lakatosműhelyben. Különböző méretű vasdarabok hevernek egymás hegyén-hátán. Ha darabokra van szükség, nincs lehetőség arra, hogy az egész kupacot szétbontsák, mert ehhe2 darura lenne szükség. Ha az udvaron egy szín alatt tárolnák szétválogatva a hulladékot, mérefszerint könnyen lehetne használható anyagokat találni. Erről az. átrendezésről azonban még mindig csak beszélnek. Anyaghiány miatt hónap végén gyakran előveszik a nagy tábla lemezeket és abból készíte­nek apróbb alkatrészeket. Komolyan megnő emiatt az elkészített gépek ön­költsége. A lakatosmühely dolgozói két óra alatt szét tudnák válogatni a hulla­dékot, s ezután már könnyű volna hasz­nálható anyagot találni. Ha külön A tiszaderzsi dolgozó parasztokat is erősen érdekli az új begyűjtési rendelet. Nap, mint nap arról esik szó, hogyan készüljenek már jő előre a beadásra. Azok, akik idáig is min­dig szorgalmasan dolgoztak, bizako­dással néznek a jövő elé. Tudják, hogy a jól elvégzett mélyszántás, gondosan csávázott, válogatott vető­mag, melyet ráadásul idejében elve­tettek, jó termést hoz. Oláh Dániel dolgozó paraszt, aki többedmagával nemrégen alakított új csoportot, elmondotta: az új begyűj­tési redelet sokkal igazságosabb, mint anyagkezelőt állítanának a hulladékok összegyűjtésére, osztályozására, nem kel­lene a lakatosoknak fél órákat tölteniük anyagkereséssel. A hónapeleji tanako­dást, tétlenséget, lótás-futás váltotta fel a hónap végén. A szerelők pl. • az első dekádban egyetlen gépet sem tudtak elkészíteni az anyagravárás, az ellenőrizhetetlen előretartás miatt. Úgy oldódik meg ilyenkor a tervtel­jesítés, hogy megnézik, melyik gép áll közelebb az elkészítéshez, és azt fejezik be. Emiatt gyakran kell a gépeket át­állítani, új munkadarabokat felfogni, ami sok munkaórakiesést jelent. Ha a műszaki vezetők közelebbi kap­csolatot keresnek a termeléssel, a dol­gozókkal, ellenőrzik menetközben a gyártást, könnyen elejét tudják venni a hóvégi egyenetlen munkának. így nem kell, mint a versenyfutónak a célnál, minden erejüket megfeszíteniük, véget- érnek a túlórák, s a dolgozók egy része nem „sétálja le" hó végén a túlórákkal eltöltött munkaidőt. Tanulmányozzák még elmélyültebben a vezetők a Köz­ponti Vezetőség útmutatásait. A határo­zat intelme az aprítógépgyáriak elé is az egyenletes termelésért folytatott harc feladatait tűzi. A termelés egyenletes­ségéért kell harcolni a gyár vezetőinek, így szűnik meg a hónapvégi hajrá. a tavalyi volt, hiszen elsősorban is a terület után van kivetve a kötele­zettség. Meg aztán ráneveli a dolgo­zókat az új módszerek alkalmazására. A ül. típusú csoportok számára szinten nagy könnyebbséget jelent. Az' idén beszámít a tejesítésbe a szerződéses termelés folytán termelt minőségi vetőmag is, ez pedig 1952- ben nem volt meg. Elősegíti ez a szerződéses termelés növelését, mely újabb biztosíték a növekvő vetőmag- szükségletek kielégítésére. TÓTH IMRE, Tiszaderzs. A tiszaderzsi dolgozó parasztok is készülnek a begyűjtési kötelezettség teljesítésére RENDETLENSÉG, szemétkupacok az Étkeztető Vállalat telepén AJár sokszor hallottunk aKe­lrjm letmagyaroszági Étkeztető Vállalat szolnoki^telephelyéről, hol jót, hol rosszat. A hallottak után indultunk eh hogy meg­nézzük mi igaz belőle. A telephelyre, ahonnét min­dennap hordják-viszik az ételt több üzem és vállalat dolgozói­nak, egy mellékutcából lehet be­jutni. Illetve lehetne, mert ö közlekedés nehézségekbe ütkö­zik. Ugyanis a bejáratnál el­szórt káposztalevél, hagymahaj és egyéb hulladék minden pilla­natban az elcsúszás veszélyével fenyegeti a gyanútlanul közle­kedőt. Óvatosan áttörünk ezen az akadályon. A sivár udvaron balra nyílik az előkészítő, kelkáposzta ma­radványokkal díszesen. Innét nyílik a raktár, ahol a látnivaló nem sok, de érdekes. Papírzsá­kok egymás hegyén-hátán, né­melyiknek kiszakadt az oldala, s szóródik belőle a száraztészta. A padló olyan fekete, mintha reggel kenték volna be a legfe­ketébb cipőkrémmel. S hiába szórták el rajta a kristálycuk­rot, ettől cseppet seyn lett fehé­rebb. A konyhában három dolgozó sü rgölődik-forgolódik a nagy gőzben, ami a hatalmas kondorokból árad■ Rajtuk Jehér köpeny, illetve olyan köpeny, ami valamikor fehér volt, mert most szutykos. piszkos, egyál­talán nem valami étvágyger­jesztő. A-Jconyha asztalainak teteje meglepetésszerűen tiszta, alja azonban arról árulkodik, hogy régen mosták le tetőt öl-talpig. A konyha melletti helyiség­ben tartják a másnapi főzéshez szükséges anyagot- A helyiség­ben gyanús tisztaságii asztalok állanak, a sarokban csomóra sö­pört szemét- ,,Elfelejtették“ ki­dobni. Az ebédlőhöz vezető folyosó kőkockái feketék a sártól. Az ebédlő asztalain mosatlan edé­nyek, a padló piszkos, tele elszórt hulladékkal, kenyérdarabokkal. Táto gat ásunk meggyőzött ar­ról bennünket, igaz, amit a dolgozók a Keletmagyarországi Étkeztető Vállalat szolnoki te­lephelyéről beszéltek- Csodálko­zunk ázom hogy a vállalatnál 18 dolgozó van, s mégis j$jen ha­tártalan rendetlenség és mond­Magzatelhajtás büntette miatt állt a szolnoki járásbíróság előtt Pintér Gyuláné szolnoki lakos. Pintér Cjyu- láné 1951. tavaszán és 1952. máju­sában 200, illetve 150 forintért, Vin- cze Kálmánnénak 1952. június havá­ban ellenszolgáltatás nélkül, mivel sógornője, özv. Bathő Jőzsefnénak 1951. nyarán szintén ellenszolgálta­tás nélkül, Bujáki Ferencnének két esetben 100-100 forintért, S. Papp Lászlónénak pedig egy esetben 50 forintért elhajtotta a magzatát. A járásbíróság Pintér Gyulánét 5 és félévi börtönbüntetésre Ítélte és 9 évre eltiltotta a közügyektől. Ko­máromi Lászlóné büntetése 7 hónapi felfüggesztett börtönbüntetés és 1200 forint pénzbüntetés. Vincze Kálmánnét öthőnapi felfüggesztett börtönre és 500 forint pénzbüntetés­re, Bathő Józsefnét hathőnapi fel­függesztett börtönbüntetésre és 1000 forint pénzbüntetésre, Bujáki Fe- rencnét hathónapi börtönbüntetésre és Végül S. Papp Lászlónét négy­hónapi felfüggesztett börtönbün­tetésre és 100 forint pénzbüntetésre ítélte a járásbíróság. A törökmiklósi járásbíróság mon­dott Ítéletet M. Tóth Imréné felett, aki Bernátli Julianna, Takács Imré­né és Vitárizs Róza méhmagzatai­nak elhajtását megkísérelte, Katona Lajosné, Harmath Istvánná és Gál Sándorné méhmagzatait pedig el is hajtotta. A bíróság M. Tóth Imrénét . magzatelhajtás és kuruzslás büntette | miatt öt évi börtönre Ítélte és öt juk meg őszintén — piszok — uralkodik. A vállalat vezetője, Komlósi elvtárs biztosítsa és követelje meg a dolgozóktól, hogy a helyi­ségeket tartsák rendben, tisztán, hogy fehér köpenyben legyenek, A dolgozók pedig gondoljanak arra munkájuk közben, Jiogy dolgozó társaiknak készítik nz ételt, éppen ezért fokozottan kell ügyelniök a tisztaságra, rendre, az ételek minőségére. évre eltiltotta a közügyektől. Ber- náth Julianna bírói megrovásban ré­szesült, Takács Imréné másfélhónapi, Vitárizs Róza egyhónapi; Katona Lajosné négyhónapi, Harmath Ist­vánná öthőnapi, Gál Sándorné négy és félhőnapi börtönbüntetését fel­függesztette a bíróság. Ugyancsak magzatelhajtó állott a kunmártoni járásbíróság előtt Kom- lós Béniné öcsödi lakos személyében, aki Olasz Lajosné .és Molnár Sándor­né magzatát hajtotta el. Komlős Béniné ezeknek az asszo­nyoknak már 1951-ben is elhajtotta a magzatukat, s már három ízben büntették hasonló bűncselekményért, A bíróság Komlós Béninét négyévi börtönre, 500 forint pénzbüntetésre Ítélte és 5 évre eltiltotta a köz­ügyektől. Olasz Lajosné 5 hónapi börtön és 500 forint pénzbüntetést. Molnár Sándorné 4 hónapi börtön és 200 forint pénzbüntetést kapott. Mindkettőjük börtönbüntetését 3 évi próbaidőre felfüggesztették. Megérdemelten részesült a három magzatelhajtó összesen 14 és félévi börtönbüntetésben, mert szennyes ke­zük aljas munkája anyák és gyerme­kek életét veszélyezteti. A szolnoki Pincér Gyuláné magzatelhajtó „szí­vességét“ igénybe vevő Komáromi Lászlóné, Vincze Kálmánné és S. Papp Lászlóné csak az orvosi tudo­mány fejlettségének, egészségügyi dolgozóink fokozott gondoskodásának köszönhetik; hogy élnek. Összesen 14 és félévi börtönre ítéltek bárom magzafeihajtót Pintér Gyuláné szolnoki lakos büntetése öt és félévi börtön Szakszervezeti szanatóriumok a dolgozók egészségvédelmének szolgálatában Hévízen és Párádon januáT 1-én szakszervezeti szanatóriumok kezdték meg működésüket. A szovjet példára létesített űj intézetekben olyan dol­gozókat utalnak, akiknél a szana­tóriumi kezelést idültté vált megbe­tegedésük szükségessé teszi. Hévizén a mozgásszervi. Párádon pedig az emésztőszervi és nőgyógyászati bete­gek részesülnek gondos orvosi ellá­tásban. A szanatóriumi ellátás és gyógy­kezelés díjtalan. Időtartama három hét, amelyet1 indokolt esetben a sza­natórium igazgatója egy héttel meg­hosszabbíthat, A beutalás elsősorban a szabadságidő terhére történik, sza­badságon felüli kezelési napokra a beutalt dolgozó táppénzt kap. (MTI). Az élenjárók példája nyomán A sztahanovisták január 15-i Béketanácskozásának felszólalásaiból A sztahanov mozgalom gátja a műszaki szervezetlenség A 62-es építő tröszt sztahanovista iskolát szervezett az élenjáró szovjet munkamódszerek széles körben való megismertetésére. «Az iskola munkáját igen hátráltatta az esős őszi,időjárás, — de még job­ban a szervezetlenség. A kispaládicsi építkezésen; ahol 5 nap alatt kellett volna befejeznünk egy épület munkálatait, közel harminc napig tartott az épület tetőal#» hozása. Egy darabig szünetelt is a sztahanovista iskola, mert nem gondol kodott a vezetőség időben anyagról. Naponta csak 6-7, sőt néha 4 óra­hosszát tudtunk dolgozni. Az építésvezetők nem végzik tervszerűen munkájukat. Megtörtént} hogy az alapokat már az ősszel kiásatták és lebetonozásukra csak most került sor. Jelenleg csillepályát építenek az anyagszállítás meggyorsítá­sára; ez sem halad azonban kellő ütemben, mert sok alkatrész és anyag hiányzik. Hátráltatja a munkát az is, hogy a megígért 40 pár gumicsizmából csak 14 érkezett meg. Az elosztásnál élénk vita keletkezett, mely a mun­ka rovására ment. Nem tartják be a technikai előírásokat sem. A mész oltásánál például nem használnak szűrőt. A mészbe került kavics és más szemcsés anyag a keverőgépbe jut; s megrongálja a berendezéseket; gép­állást okoz, megnehezíti az építkezés gépeinek jó kihasználását. Ezen hamarosan változtatni kell. A műszakiak legnagyobb hibája az; hogy nem teremtik meg a fokozott anyag- és szerszámigénnyel járó sztahanovista munka feltételeit. Mező­túron pl. ahol sztahanovista bemutatót tartottam a kőműves szaktársak nak, összeégett mésszel kellett dolgoznunk. A hibák ellenére is megmutatkozott azonban; hogy a jó módszerek­kel lehet eredményt; kimagasló teljesítményt elérni. A sztahanovista iskolán dolgozó kőművesek a ledolgozott idő alatt 150-160 százalékos teljesítményt értek el. A hibákat kijavítva még magasabb eredményeket tudnak majd elérni. Elmondotta: Halasi István sztahanovista instruktor. Kunmárton szövetkezeti községgé alakulása óta 10—14 százalékkal növekedett az árudák forgalma kiegyénk területén a földmüves- ‘vl szövetkezetek tagjai is a veze­tőségek példáját követve, egyre töb­ben lépnek a nagyüzemi gazdálkodás útjára. A kunmártoni földművesszövetke­zet Vezetőségéből tízen tagjai a ter­melőcsoportnak. F. Szabó István és Kanyarec Márton az elsők között léptek be a tsz-be. P. Szabó elvtárs szívesen beszélget el a tagokkal és a kívülálló dolgozó parasztokkal i az eredményekről, űj módszerek alkal­mazásának jelentőségéről, a gép se­gítségéről, s mindarról, amivel a nagydob terméshozamot biztosítani lehet a nagyüzemi gazdálkodásban. A vezetőséget követve ma már 557 földmüvesszövetkezeti tag tért át a fejlettebb gazdálkodásra. A földmüvosszövetkezeti dolgozók a felvilágosító munkában példát mutat­nak. Hetven dolgozó fáradságot nem kímélve szabadidejében felvilágosító munkát végez. Dicséretet érdemelnek Molnár Mihály, Garáz Sándorné és Jakab Simon elvtársak, akik a leg­jobb eredményt érték el. A termelőcsoportok fejlődésével növekszik a lakosság vásárlási igénye. A vezetőség ezt látva még jobban ^igyekszik a szükségletek ki­elégítését biztosítani. Az áruellátási tervet már a múlt évben is jelentő­sen emelték. A forgalom emelkedése azonban szükségessé tette a terv mó­dosítását, Az 1953. első negyedévi árubeszerzési tervet a múlt év ne­gyedik negyedévéhez viszonyítva 35.000 forinttal emelték. A kunmártoni Zalka Máté tsz. ben a természetbeni juttatá­son kívül a zárszámadáskor 16 forint jutott munkaegységenként. Ez meg­látszik a földművesszövetkezetek forgalmán is. A tsz község? történt átalakulás óta 10-14 százalékkal emelkedett a boltokban a forgalom. Az emelkedés a minőségi áruk foko­zott vásárlásából is adódott. A tsz tagok igen sok minőségi árut vásá. rolnak 5-600 forintos pongyolát, ke­rékpárt, rádiót; férfi ruhaszövetet és egyebekets Földművesszövetkezeteink tagjai, dolgozói és vezetői kövessék a kun- mártoniakat, a feladatok elvégzésé­ben, a példamutatásban járjanak élen, hogy a kívülálló dolgozók őket követve, — mielőbb áttérjenek a nagyüzemi gazdálkodásra. VINCZE MARIA levelező, Szolnok; Mészöv. Az őszi vetés szabotálása miatt egyévi börtönre ítélték Jancsó István kulákot A dolgozó parasztok legdühödtebb el­lensége a kulák. Aljasságaikról megyénk valamennyi községében egész bűnkróni­kát lehetne írni. Az alábbi ítéletek is méginkább arra tanítják dolgozó pa­rasztságunkat, a tanács helyi vezetőit, hogy ne legyenek megalkuvók. A küszö­bön lévő tavaszi mezőgazdasági mun­káknál, a begyűjtési tervek teljesítésénél ne engedjék, hogy a kulákok akadályoz­zák fejlődésünket. Tiszabőn Jancsó István kulák sem­mibe vette a tanács intézkedéseit. Míg a község dolgozó parasztjai az őszi ve­téstervek teljesítéséért küzdöttek, addig Jancsó henyélt. „Majd termeltek ti ron­gyosok nekünk, is” — mondogatta a fa­luban. Az a világ már elmúlt, hogy a dolgozó parasztok neki Izzadjanak. Mert nem végezte el a vetését, ezért a török- miklósi járásbíróság egy évi börtönre, 2000 Ft pénzbüntetésre és 4000 Ft va­gyonelkobzásra ítélte. Karcag termelőszövetkezeti városban a kulákok szabotálása miatt rosszul megy a begyűjtés. B. Kiss Imre itt a főkolompos kulák. Beadásának nem akar eleget tenni. Tartozik a tavalyi be­adásával és még nem kezdte meg az ideit sem. A karcagi járásbíróság 1 és félévi börtönre, 1500 Ft pénzbüntetésre, 2500 Ft vagyonelkobzásra ítélte. Eisenhower üzenefef intézett az amerikai kongresszushoz „az ország helyzetéről" Washington (TASZSZ). Febr. 2-án Eisenhower elnök, a hagyomány szerint üzenetet intézett az amerikai kongresszushoz „az ország helyzetéről". Az üzenet az új amerikai kormány ál­tal tervezett kül- és belpolitika alapvető kérdéseiről szól. Az elnök * többi kö­zött foglalkozik üzenetében az Egyesült Államok háborús politikájának kérdé- seivel, a koreai háborúval, a nyugat­európai országokkal való „együttműkö­déssel", a gazdaság, a kereskedelem problémiával és egyéb kérdésekkel. __ 1 (M TI), , ! #

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom