Szolnok Megyei Néplap, 1953. február (5. évfolyam, 28-51. szám)
1953-02-28 / 51. szám
1953 február 28. SZOLNOKMEGYEI NÉPLAP 3 GERŐ ERNŐ ELVTÁRS BESZÉDE A MAGYAR SZAKSZERVEZETEK XVIII. KONGRESSZUSÁN Budapesten, az ÉFEDOSZ nagytermében megkezdődött a magyar szakszervezetek XVIII. kongresszusit. A kongresszuson több mint hatszáz küldött vesz részt. Ott voltak a Szakszervezeti Világszövetségnek, a szovjet szakszervezeteknek is a többi küljöldi szakszervezetnek a magyar szakszervezetek XVIII. kon- gresszusára érkezett küldöttei. Az ülésen részvett dolgozó népünk szeretett vezetője, Rákosi Mátyás, a Magyar Dolgozók Pártja főtitkára, a minisztertanács elnöke, valamint Gerő Brnő, a minisztertanács elnökhelyettese. A kongresszus részvevői hatalmas lelkesedéssel fogadták dolgozó népünk bölcs vezérét. Az elnöklő Harustyák József a kongresszus nevében köszöntötte az elnökségben helyet foglaló Rákosi Mátyás is Gerő Ernő elvtársakat, s a kongresszus részvevői újból hosszasan ünnepelték a magyar nép szeretett vezetőjét. Gerő elvtárs ezután üdvözölte a kongresszust. Ipari termelésünk 3 év alatt megduplázódott — Tisztelt Kongresszus! Elvtársak! A Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének nevében harcos kommunista üdvözlettel köszöntőm a magyar szak- szervezetek XVIII. kongresszusát, s a szakszervezetek kongresszusa útján a magyar szervezett dolgozók több mint másfélmilliós hadseregét! Elvtársak! Népgazdaságunk, hazánk ipara és mezőgazdasága, országunk közlekedése, szociális és kulturális intézményeink hatalmas fejlődésen mentek keresztül azóta, amióta szabad ország lettünk. Amióta — a nagy Sztálin parancsát megvalósítva __ a dicsőséges Szovjet Hadse reg leverte népünk kezéről a fasiszta reakció bilincseit. Az elmúlt évben, 1952-ben hazánk egész ipari termelésének értéke 253 százaléka volt az 1938. évinek, gyáriparunk pedig háromszor annyit termelt, mint a második világháború előtt. 1952-ben kereken kétszerié volt nagyobb iparunk termelésének értéke mint 1949-ben, a sikeresen megvalósított hároméves terv utolsó esztendejében. Ezek szerint: iparunk termelése rövid három esztendő leforgása alatt megduplázódott. Szédületes iramú fejlődés ez, melyhez foghatót nemcsak Magyarország nem ismert egész történelme folyamán, de nem ismert, nem ismerhetett semmiféle tőkésország gazdasága sem. Ez a rendkívül gyors fejlődés — ipari termelésünk értékének megduplázódása három év leforgása alatt — mindennél kézzelfoghatóbban bizonyítja szocializmust építő népi demokratikus rendünk fölényét a tőkés gazdasági rend felett. Bizonyítja, milyen grandiózus teljesítményekre képes egy szabad ország népe, amelyet forradalmi pártja Marx—Engels —Lenin—Sztálin útján vezet, s amely a kommunizmust diadalmasan építő Szovjetunió önzetlen baráti segítségére támaszkodik és a Szovjetunióval, valamint a népi demokratikus országokkal való tervszerű együttműködés és kölcsönös segítség politikáját valósítja meg! Fényes bizonyítéka ez a szédületes iramú fejlődés a Szovjetunió által a népi demokráciáknak nyújtott gazdasági-műszaki segítség rendkívüli hathatósságáról szóló sztálini-tétel igazának: „...egyetlen kapitalista ország sem tudna a népi demokratikus országoknak olyan igazi és magas műszaki színvonalú segítséget nyújtani — mondja Sztálin elvtárs __, am ilyet a Szovjetunió nyújt nekik. Nemcsak arról van szó, hogy ez a segítség a lehető legolcsóbb és műszakilag elsőrendű. Elsősorban arról van szó, hogy ennek az együttműködésnek alapja a kölcsönös segítésnek és a közös gazdasági fellendülés elérésének őszinte vágya. Az eredmény az, hogy ezekben az országokban az ipar igen gyors ütemben fejlődik." A mi országunk fényesen bizonyítja ennek a tételnek az igazságát. Ez érben az iparban foglalkoztatottak száma el fogja érni az egymillió főt fr Az ipar gyorsütemű fejlődése együtt Járt az iparban foglalkoztatottak szarná nak nagymértékű emelkedésével. Iparunkban 1952-beri 36 százalékkal többen voltak foglalkoztatva, mint 1938-ban. Ez évben az iparban foglalkoztatottak száma jelentékenyen tovább fog emelkedni s el fogja érni az egymillió főt. A munkások és alkalmazottak száma egész népgazdaságunkban 1938-hoz képest kerek 40 százalékkal növekedést s ennél sokkal-sokkal nagyobb mértékben nőtt a foglalkoztatott értelmiségi dolgozók száma. Ez évben az összes munkások és alkalmazottak száma népgazdaságunkban eléri a 2.400.000 főt. Hatalmas szám ez a 9 és félmillió lakosú Magyarországon. Magyarország nem mezőgazdasági ország, nem elmaradott ország többé, hanem ipari ország. Elvtársak! Még alig 3—4 esztendő telt el csak azóta, hogy hazánkban végleg megszűnt a munkanélküliség, melytől oly sokat szenvedtek a régi, nagytőkés-nagybirtokos Magyarország dolgozó tömegei. De ezalatt a 3—4 esztendő alatt olyan hatalmasat léptünk előre, annyira megszoktuk, hogy népi demokratikus országunkban nincsen munkanélküliség, hogy sokaknak úgy tűnik, mintha a munkanélküliség szörnyű nyomora és létbizonytalansága legalább is egy évszázaddal ezelőtt szűnt volna meg hazánkban! Népgazdaságunkkal, munkásosztályunkkal, értelmiségünkkel együtt fejlődött, izmosodott szakszervezeti mozgalmunk is. A régi szakmai alapon felépült, szinte céh-jellegű szakszervezetek helyébe a szocialista építés korszakának megfelelő iparági szervezetek léptek. Sikereinkben része van szakszervezeti mozgalmunknak Szakszervezeteink kivették részüket a szocializmus építéséből. Mozgósították és mozgósítják a dolgozó tömegeket a népgazdasági tervek teljesítésére és túlteljesítésére! Szervezik a szocialista munkaversenyt, a Sztahanov-mozgalmat! Hatalmas eredményeinkben, iparunk, közlekedésünk, népgazdaságunk gyorsütemű fejlődésében, összes sikereinkben kétségtelenül része van szakszervezeti mozgalmunknak, szakszervezeteink munkájának ir A magyar szakszervezetek annyiban és olyan mértékben voltak képesek hozzájárulni hazánk felemelkedéséhez, eredményeinkhez,' amennyiben és amilyen mértékben híven és következetesen valósították meg a Magyar Dolgozók Pártjának politikai irányvonalát. Amilyen mértékben erősítették kapcsolataikat a dolgozó tömegekkel, küzdöttek a termelési terv teljesítéséért, védték a dolgozók ... jogos érdekeit, ápolták és terjesztették a proletárinternacionalizmus és a hazafi- ság szent eszméit, elmélyítették a dolgozókban a szeretetet a Szovjetunió iránt, küzdöttek a béke "frontján az imperialista háborús gyujtogatók ellen. Az eddig elért eredmények azonban semmiképpen sem vezethetnek bennünket arra a téves következtetésre, hogy szak- szervezeti mozgalmunkba, szakszervezeteink munkájában nincsenek igen komoly hiányosságok. Dolgozó jiépünk, munkás- osztályunk, pártunk sokkal többet vár szakszervezeteinktől, hogy még következetesebben és eredményesebben mozgósít sák a dolgozókat a termelési tervek teljesítésére és túlteljesítésére. Hogy az eddiginél jobban, eredményesebben szervezzék a szocialista munkaversenyt, a Sztahanov-mozgalmat! Hogy még következetesebben küzdjenek a munkafegyelem megszilárdításáért. Hogy valóban a szocializmus, a kommunizmus iskolái legyének. Hogy szívós munkával megszervezzék a még szervezeten munkásokat és alkalmazottakat. Hogy állandóan segít-( senek emelni a dolgozók szakmai tudását és általános kultúráját. Hogy állhatatos küzdelmet folytassanak a dolgozók jogos érdekeiért, a kollektív szerződés megtartásáért. Hogy éberen őrködjenek a munkásosztály sorainak egysége felett, vegyenek észre, leplezzenek le, tegyenek ártalmatlanná minden ellenséges behatolást a munkás- osztály soraiba s kérlelhetetlen eréllyel és szívóssággal küzdjenek a szociáldemo- kratizmus, a klerikalizmus, a cionizmus, kozmopilitizmus és minden más ellenséges ideológiai és politikai befolyás ellen a szakszervezetekben, s a munkásosztályban. Hogy szilárd, mindenre elízánt harcosai legyenek a világot átfogó béke tábornak, melynek élén a hatalmas Szovjetunió halad s mélyet nagy tanítónk, Sztálin elvtárs lángesze vezérel! Szakszerveezteinknek mindenekelőtt az ezévi népgazdasági terv maradéktalan megvalósításáért és túlteljesítéséért keli mozgósítaniok a dolgozókat. Mindent el kell követniük, hogy április 4-re, hazánk felszabadításának évfordulójára, népünk és országunk legnagyobb ünnepére felszámoljuk a lemaradást, amely ez év elején a termelésben több terüle ten mutatkozik. Szakszervezeteinknek és szakszervezeti vezetőinknek szem előtt kell tartaniok és munkájukban figye lembe kell venniök, hogy ezévi népgazdasági tervünk teljesítése üt alapvető feltétel biztosításán múlik: 1. be kell hoznunk a lemaradást a széntermelés tervének teljesítésénél. Minden körülmények között, maradék nélkül teljesítenünk kell a széntermelés ezévi tervét, ami azt jelenti, hogy szén- termelésünket egyetlen év alatt 24 százalékkal kell növelnünk, és szénbányászainknak 23.5 millió tonna szenet kell adniok az országnak. ♦ Ez elvtársak nehéz, de megvalósítható feladat! E feladat megvalósítása szénbányászaink, mű. szaki értelmiségünk, egész munkásosztályunk számára becsület és dicsőség dolga! 2. Be kell hoznunk a lemaradást a vaskohászat tervének teljesítésénél! Minden körülmények között, maradék nélkül teljesítenünk kell a vaskohászat ezévi tervét, ami azt jelenti, hogy acélnyersvas- termelésünket egy év alatt 44 százalékkal, martin-acélterinelésünket 17 százalékkal, elektroacél-terme- lésünket 28 százalékkal, hengerelt- acél-termelésünket pedig 15.6 százalékkal kell növelnünk! Ez nehéz, de megvalósítható feladat! E nehéz feladat megvalósítása kohászaink és egész munkás- osztályunk számára becsület és dicsőség kérdése! 3. Teljesítenünk kell minden körülmények között és maradék nélkül export-kötelezettségeinket, mert ez egyik alapvető feltétele annak, hogy iparunkat nyersanyaggal elláthassuk, s hogy építkezéseink számára olyan ipari felszerelést, gépeket biztosítsunk, amelyeket itthon még nem tudunk gyártani. Export-kötelezettségeink maradéktalan teljesítése mindenekelőtt kohászatunkon és gépgyártásunkon múlik. Ez nehéz, de teljesen reális feladat. E nehéz, de reális feladat megvalósítása üzemeink munkásságának, s mindenekelőtt a vasipari munkásságnak és értelmiségnek, de az egész munkásosztálynak is becsületbeli Ugye! 4. Biztosítanunk kell minden körülmén5’ek között nagy beruházásaink tervszerinti megvalósítását! Olyan gigantikus építkezésekét, mint a Sztálin-vasmű és Sztálinváros, mint a diósgyőri kohászati üzem újjáalakítása, mint a , Komló új bányaváros és üzemei, mint a földalatti gyorsvasút, mint Kazincbarcika, az inotai kooperáció, a tiszalöki öntözőrendszer stb. Ez elvtársak, nehéz, de teljesen reális, megvalósítható feladat. E nehéz feladat megvalósítása építő- munkásaink, technikusaink, műszaki értelmiségünk, egész munkás- osztályunk számára becsület és dicsőség dolga! 5. Maradéktalanul és időben el kell végeznünk a tavaszi mező- gazdasági munkákat: a még hátralévő szántást, a tavaszi vetést, a növényápolást! Sokkal jobban és szervezettebben kell ezen a tavaszon dolgozni a földeken azért is, mert a tavalyi rendkívül mostoha időjárás következményeit kell szorgalmasabb, jobb, szervezettebb fegyeljnezettebb munkával felszámolnunk, s ilymődon biztosítanunk kell népünk zavartalan ellátását, valamint könnyű- és élelmiszer- iparunk nyersanyagellátását! A tavaszi mezőgazdasági munkák időben és jő minőségben való elvégzése," az ősszel elmulasztottak maradéktalan pótlása, minden talpalatnyi föld gondos, szorgalmas, megművelése nehéz, de teljesen reális, megvalósítható feladat. Ennek a feladatnak megvalósítása gépállomásaink'és állami gazdaságaink, dolgozó termelőszövetkezeteink tagjai és egyénileg gazdálkodó parasztságunk számára nemcsak kötelesség, hanem egyben a becsület és dicsőség dolga is! A szakszervezetekre, melyeknek kebelébe tartozik a MEDOSZ, a tavaszi, munkák időben és jóminőséeben való el végzése terén igen komoly feladat vár és rájuk igen nagy felelősség hárul. Tisztelt Kongresszus! Elvtársak! Or- szagunk, népgazdaságunk fejlődése nyolc év óta, hazánknak a hősi Szovjet Hadsereg által történt felszabadítása óta töretlenül felfelé ívelő vonalat mutat. De most nem arról van szó, nem arra van szükség, hogy megnyugodjunk bnbérain- kon s átadjuk magunkat az önelégültség káros és veszedelmes hangulatának! — Most a figyelmet az ez év eleji lemaradásra és az átmeneti nehézségekre kell összpontosítanunk. Most mindenek előtt az szükséges, hogy gyorsan, szervezetten kijavítsuk a hibákat, felszámoljuk a kezdeti lemaradást — amelynek felszámolását egyébként már elkezdtük _, biztosítsuk népgazdasági terveink telj esítését. Ami az átmeneti nehézségek kiküszöbölésének s a dolgozó tömegek további életszínvonalemelkedésének egyetlen szilárd alapja szocializmust építő országunkban. __ A szakszervezetek főfeladata most és a továbbiakban a terv teljesítésének’ megszervezése, a munkaverseny, a- Sztz- hanov-mozgalom kifejlesztése, kiszélesí tése és elmélyítése, s a munkafegyelem megszilárdítása révén. __ Ezt a feladatot, amely egvben a, bé ke megvédéséért folytatott harcunk alapvető kérdése is, a magyar szakszervezetek, nagy pártunk, a Magyar Dolgozók Pártja biztos vezetésével meg tudják] és kétségtelenül meg is fogják oldani! — Éljen a Magyar Szakszervezetek XVIII. kongresszusa! — Éljen népünk győzelmeinek szervezője, a Magyar Dolgozók Pártja! — Éljen soká és vezessen bennünket győzelemről győzelemre népünk szeretetett vezére, a mi drága Rákosi elv- társunk ! — Üdv és dicsőség legigazibb barátunknak, bölcs tanítónknak, a béke és az emberi haladás zászlóvivőjének, a nagy Sztálinnak! Gerő Ernőnek, a minisztertanács elnökhelyettesének a párt nevében mondott üdvözlő beszédét a kongresszus tagjai többször is megújuló, viharos tapssal fogadták és percekig tartó lelkes ünneplésben részesítették a béke és az emberi haladás zászlóvivőjét, a nagy Sztálint és a magyar nép szeretett vezérét, Rákosi Mátyás elvtársat. A Járműjavító alapszervezetei készülnek a csoportos agitáció ankétjára A Járműjavító Vállalat szerelőcsarnokában ebédidőben pillanatok alatt elhalkul a zaj. Megszűnik a hatalmas ka- iapácszörej, a zümmögő' motorzúgás. | ILYENKOR ( kezdi népnevelő mun káját a háromgyermekes Székely Sán dorné. 1950 óta dolgozik már itt. Kedves mosolyát, biztató szavát mindenki ismeri a VI. osztályon. Ebéd közben a műhely problémáira, á hibák keletkézé sének okára tereli a szót. A munkások szívesen kapcsolódnak a vitákba és a közös megbeszélés jó ötleteket szül. Ennek az eredménye, hogy a munkások köteles ségüknek tartják előkészítemi a nyers anyagot a következő műszak dolgozóinak is. A kormányrendeleteket és fontosabb újságcikkeket felolvassa dolgozó társainak és magyarázatot fűz hozzájuk. |m) SEGÍTŐTÁRSAI az agitációs munkában Bata József mozdonygyalus. Közel hat éve végzi ezt a munkát, de teljesítménye soha nem volt kevesebb 100 százaléknál. Jó szakmunkás. Tudását szívesen adja át munkatársainak. Négy hónappal ezelőtt osztották be hozzá Kakuszi Sándor segédmunkást, hogy ott tanulja meg a gép kezelését. Bata elvtárs sokszor maradt ott tanít ványával munkaidő után és magyarázta a gép szerkezetét, kezelését. Kakuszi elvtárs azóta gyakran eléri a 110 százalékot. A szakmai ismeretek tanítása köx- ben Bata elvtárs» igyekszik politikailag is nevelni munkatársait. Az egyéni beszélgetés mellett ebédidőben sajtóismertetést szervez. Napi munkája után örömmel tér otthonába, ahol öt gyermeke várja. A Járműjavító VI. pártszervezetének sok ilyen példamutató tagja van. Többen kitűnnek a munkaversenyben is, mint pl. Csömör Vilmos asztalos 142 százalékos teljesítésével. A népnevelőértekezleteken az ilyen elvtársakat választották meg a csoportos agitáció március 8-án tartandó megyei ankétjára. Ezek az elvtársak elmondják majd jó módszerüket és új ismeretek birtokában még jobb munkát fognak kifejteni. I AZ ("ZUM I pártvezetősége készül a csoportos agitáció ankétjával egyidő- ben a vállalat kulturházában megnyíló szemléltető agitáció eszközeinek kiállítására is. Különböző üzemek, vállalatok munkásainak rajzai, karikatúrái már nagyrészben megérkeztek a Járműjavító Vállalathoz. Életünk szépségét, eredményeink sokaságát kifejező rajzok mellett a háborús uszítók, kulákok és egyéb ingyenélők torz figuráit is megtaláljuk. A csoportos agitáció ankétjának résztvevői sokat tanulhatnak majd ebből a kiállításból is. Máiig! Lajos versenyfelhívása a Mezogépgyár forgácsoló művezetőjéhez A törökmiklósi Mezőgépgyár és a jászberényi Aprítógépgyár párosversenyben harcolnak az elsőségért. Április 4-e hazánk felszabadulásának 8. évfordulója tiszteletére mindkét üzem példásan akar eleget tenni fogadalmának. Egymást érik azok a versenyfelhívások, melyek élén kebbé teszik a két üzem egymásközötti vetélkedését. Mángi Lajos, az Aprítógépgyár forgácsolóműhelyének művezetője a következő versenyfelhívást intézte a Mezőgépgyá: forgácsolójának művezetőjéhez: „Az első negyedéves terv teljesítése, illetve túlteljesítése érdekében __ április 4-e tiszteletére __ az alábbi felté telek alapján versenyre hívom a Mezőgépgyár forgácsoló művezetőjét. 1. A gépek jobb kihasználása érdekében megszüntetem az igazolatlan hiányzásokat és a későnjövést; 2. a Rőder-mozgalom keretében teljesítményük emeléséhez segítem a gyengébben dolgozó munkásokat. Kármán Elek és Cseresnyési Béla április 4-re elérik a 100 százalékos teljesítményt; 3. a selejtszázalékot a minimumra csökkentem; 4. műhelyem minden dolgozóját olyan vállalás megtételéhez segítem, mely magában foglalja a Nazarova-mozga- lom kiszélesítését is. MÁNGILAJOS forgácsoló művezető Pótolják elmaradásukat a Fűrészüzem dolgozói A Fűrészüzem telepe megtelt fenyőfával. Hatalmas rönkök nagy kupacokban rakva várnak feldolgozásra. A keretfűrész sivítva falja fel éhes fogaival a nem is régen még zölden virító fákat. A nap fényét szinte vakító fehéren tükrözik vissza az összerakott, feldolgo zott anyagok. Közöttük mint szorgalmas méhek, dolgoznak az emberek. Az elsőnegyedévi terv teljesítéséért harcolnak. Az első negyedévben feldolgozandó fenyőfaszállítmányt későn kapták meg. Több mint 8 nap esett ki emiatt a termelésből. Azóta a szállítások megindultak s kemény munkával kell pótolniok a lemaradást. A rönk-tér zsúfolásig van anyaggal. Két brigád összevontan dolgozik, mégis komoly munkát kell kifejteniök, hogy meggyőzzék a gáterosakat. Alaposan rákapcsoltak a munkára. Hoksári elvtárs. az üzem első sztahanovista keretfűrészese 123 százalékra teljesíti tervét. % — Bármilyen nehezen is megy, a keretfűrész mégsem állt meg a miatt, hogy anyagot nem tudtunk volna biztosítani. Tervünkét 112 százalékra teljesítettük az utolsó dekádban, és vállaltuk, hogy 200 köbméter rönköt adunk naoonta a keretfűrészeknek — mondja Dobos János rönk-téri brigádvezető, miközben a tőkevágó gépet kikapcsolja. _ Szűk a helyünk. Az a hiba, hogy a rönk kirakását a vagonokból lelkiismeretlenül 'végezték s így dupla munka van vele — fejezi be mondanivalóját. A vasúti kirakodóbrigádok ürítik ki a vagonokat. Munkájuk olyan, mintha szívességből csinálnák. Keresztül-kasul dobálják a rönköket. A telep munkásainak óriási többletmunkát jelent egy szakasz kibontása és könnyen okozhat egy lelketlenül eldobott drót, vagy keresztbe álló rönk balesetet. A vasúti munkások fogadják el Zsemlye elvtárs művezető tanácsát és felületességükkel ne hátráltassák a munkát. Jó munkát végezni a vasúti kirakodó munkásoknak is kötelessége. ft A gőzfűrész munkásai napi tervük túlteljesítésével harcolnak az elmaradás pótlásáért. A műszakiaknak még jobban kell szervezni a munkát, hogy a rönktéri dolgozók munkáját elősegítsék, mert az ő jó munkájuktól is függ az egész üzem tervteljesítése. A cirkula sípoló hangja remegteti meg a levegőt. A férfiak mellett a nők is keményen harcolnak a tervteljesítéséért. Az egyik cirkulagépen erős fiatal lány dolgozik. Bíró Hona biztos kézzel vágja a kemény bükkfát. — Két hónapja dolgozok a cirkula mellett, ládáknak való anyagot vágok. Már 100 százalékon felül teljesítem tervemet. Elsején fenyőfafeldolgozásra térünk át — fejezi be mondanivalóját Bíró Ilona. % Az üzem dolgozói eddig teljesítették feladatukat. Most sem akarnak az utolsók között kullogni. Erejüket megfeszítve dolgoznak negyedévi tervük teljesítéséért, az elmaradás pótlásáért. r Százlízezer lakos! kelleti kitelepíteni Hoi'andia érvízsujfoíta vidékeiről Párizs (MTI). Több mint 1 IC.000 lakost kellett kitelepíteni Hollandia ár- vizsujtotta vidékeiről. Holland hivatalos közlemény szerint ezeken a vidékeken több mint 30.000 lakás ment tönkre vagy rongálódott meg. 1
