Szolnok Megyei Néplap, 1953. február (5. évfolyam, 28-51. szám)
1953-02-01 / 28. szám
Sióim All at baba All. Ernes* Ét a kíváncsian nézi a többi gyerek játékát. A török- mlklósl bölcsödé, ben tölti vidám napjait, — míg édesapja. édesanyja termelőmunkában dolgozik, hogy gyermeküknek boldog életet teremtsenA M EGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ES A MEGYE I TAN ÁCS LAPJA V. évfolyam, 28. szám 'Ára: 50 fillér 1953 frlrrirár 1. Tjfáriritp A SZABAD MAGYAR SAJTÓ NAPJA ki a van 11. évfordulója annak, hogy ■ * megjelent az illegális Szabad Nép első példánya. Ebben az időben nem, hogy sajtószabadság nem volt hazánkban, -de egy őszinte szabad szó sem röppenhetett el a meggyötört munkások szájáról, anélkül, hogy a Horthy-fasiz- mus pribékjei ne korbácsolással válaszoltak volna rá. Üldözték a nép, a szabadság élharcosait: a kommunistákat. A Horthy-rendőrségen meggyilkolták a Szabad Nép hős szerkesztőjét, Rózsa Ferenc elvtársat is, de a párt hangját nem tudták elfojtani. Az illegális Szabad Nép továbbra is eljutott a tömegekhez, akik mint falat kenyeret, úgy várták minden sorát. Adták kézről kézre, elrongyolták, de ahogyan a papír ron- gyolódott, úgy fényeseden az út a proletárnegyedek lakói előtt: széles nemzeti összefogással harcoltak a fasizmus ellen, ,a szabadságért, nemzeti függetlenségért, j A z illegális Szabad Nép éles fegy- ■ ^ vere volt a kommunista pártnak. Nehéz volt akkor az ország helyzete. A Horthy-banda hatalmas nyomással igyekezett a pártot megsemmisíteni, elzárni a tömegektől. Veszedelmes volt akkor kommunistának lenni, a párt illegális lapját kézbe venni. De a Szabad Nép, példaképéhez, az Októberi Szocialista Forradalmat előkészítő „Pravdá‘'-hoz hasonlóan vívta hősi harcát a dolgozók ' szabadságáért. A Szovjet Hadsereg győzelmével hazánk, s benne a magyar sajtó is, felszabadult. A Szabad Nép ma 800.000 példányban jelenik meg, s viszi el a párt útmutatásait a dolgozókhoz. Az a bizalom, amely ma pártunk központi lapját körülveszi, a nép bizalma a párt és Rákosi elvtárs iránt. Az az érdeklődés, amivel népünk olvassa a Szabad Népet, népünk érdeklődése pártunk és Rákosi elvtárs szava iránt. A magyar sajtó helyzete úgy külön- ” bözik ma a felszabadulás előttitől, mint dolgozók népünk boldog élete a Horthy-idők gyötrődéseitől. Fogcsikorgatva szemlélik ezt a különbséget az imperialisták. Rágalmazzák a kommunista sajtót. Azt hangoztatják, hogy nálunk nincs „sajtószabadság". Valóban, az általuk képzelt és hirdetett „sajtószabad- ság'1 a szocializmust építő országokból, köztük hazánkból is, száműzve lett. Nálunk nincs többé helye a tőkéseket segítő, háborúra uszító, Szovjetuniót aljasul rágalmazó bértollnokoknak. A nép, proletárfiakból lett újságírók tollának tüze perzselte fel őket. A mi sajtónk szabad a reakció bilincseitől, szabadon az igazságot írja barátainkról, ellenségeinkről egyaránt. A mai Szabad Nép becsülettel folytatja az illegális Szabad Nép munkáját Ma is harcol népe boldogságáért. Most a Szovjetunió, által visszaadott, sárból felemelt szabadság megvédéséért harcol a nyugati imperialisták hódító törekvéseivel szembeni Leleplezi az amerikai háborús gyujtogatók és bérenceik gaztetteit. Harcba hívja hazánk minden becsületes emberét a béke, a haza védelméért A mai magyar sajtó állandóan teret “ ad ipari munkásaink nemes kezdeményezéseinek, a dolgozó parasztság törekvéseinek. Naponta ismerteti a nagyüzemi gazdálkodás útját választó parasztok életét. Beszámol termelőszövetkezeti mozgalmunk mozzanatairól. A szovjet példa nyomán fejlődő magyar sajtó fegyvert ad dolgozó parasztságunk kezébe, legnagyobb ellenségével, a szipo- lyozó kuláksággal vívott küzdelméhez. Sztálin elvtárs azt tanítja, hogy: „A sajtó a legerősebb fegyver, melynek segítségével a párt a maga, neki szükséges nyelvén minden nap, minden órában beszél a munjfáosztállyal'1. Eddigi sikereink forrása, s további győzelmeink záloga pártunk vezetése, a dolgozó tömegek pártunk iránti hűsége. A kommunista sajtó legfőbb kötelessége, hogy a pártnak és a tömegeknek ezt a kapcsolatát minden sorával erősítse, mélyítse. Népünk előtt nemes feladatok állnak. Az eddig épített gyárak, hidak, békés családi otthonok, egyszóval felszabadult munkánk eredményeinek, az alkotó békének védelmezése. A z újságíró ebből írásával, tolla he- ” vével veszi ki részét. Nem lehet újságíró számára szebb feladat, mint életünk ezernyi új jelenségei közül a legszebbet, a legelőreihutatóbbat ismertetni. Segíteni az új •elterjedését, ismertetni a szovjet nép naponta megújuló győzelmeit. Virágoztatni e nép iránt és minden békéért harcoló ember iránti szere- tetet, megbecsülést, növelni dolgozóink saját erejükbe vetett hitét. A kommunista sajtót szeretettel veszi kezébe a társadalom minden becsületes tagja, mert tudja, hogy az mindig igazat ír. Erről tanúskodnak a lapjainkban naponta növekvő számban megjelenő munkás- és parasztlevelek. Ezt mutatja az, hogy szerkesztőségünkbe az elmúlt év januárjához viszonyítva ez év első hónapjában 245-tel több levelet írtak megyénk dolgozói. Hírt adnak eredményeikről, leleplezik az ellenséget, bírálnak. S mindazok, akik ma egy-egy jó kezdeményezést olvasva, holnap már megvalósítják azt, a kommunista sajtó hű barátjai. Népünk a sajtóhoz, a párt lapjához szólva, a párthoz szól, attól kér tanácsot nagy és apróbb kérdéseire. Az új magyar sajtó példája nyomán arra törekszik, hogy még közelebb kerüljön a dolgozókhoz, hogy még nagyobb tettek forrásává tegye a párt és hazánk iránti szeretetet. O rszágunk minden lapját — köztük a mi lapunkat is —, minden újágírót, a mi lapunk munkatársait is kötelezi az a megbecsülés, melynek jeléül minisztertanácsunk a február else jét egy évvel ezelőtt a magyar sajtó napjává nyilvánította. Ezen a napon a magyar sajtó levelezői — történelmünkben először — országos konferenciát tartottak, amiről a haladó világ sajtója is megemlékezett, ahonnan levelezőink új e^ít merítettek. Ugyancsak kötelezi a magyar sajtót az az üdvözlet, amelyet Rákosi elvtárs 1952 február 1-én a Szabad Nép szerkesztőségéhez küldött: „Forró elvtársi üdvözletemet küldöm a Szabad Népnek — írja Rákosi elvtárs —, mely 10 évvel ezelőtt a Horthy- reakció legsötétebb hónapjaiban a föld alól hallatta harcos hangját, s mutatta a magyar dolgozóknak a jobb, szabad jövő felé vezető utat. A „Szabad Nép", mint a magyar kommunisták központi lapja, elévülhetetlen érdemeket szerzett abban a küzdelemben, melyet nagy pártunk hazánk függetlenségéért, boldogulásáéért és szocialista építéséért folytatott. Kívánom, hogy az első évtized győzelmes harcait a „Szabad Nép" a jövőben még nagyobb sikerrel folytassa a felszabadító Szovjetunió vezette 800 milliós béketábor nagy céljaiért, a proletár nemzetköziség szellemében, dolgozó magyar népünk további erősítéséért felvirágozá- sáért és a szocializmus végső győzelméért hazánkban." C zt a győzelmes harcot segíti a mi lapunk is: a magyar nép további erősítéséért, a szocializmus végső győzelméért harcol nap mint nap pártunk iránymutatását követve. As abonyi-úti vasúti felüljáró építésnél töltésnek használják a darabtégvlát Harcoljunk a nagyobb takarékosságért A szolnoki Téglagyár határidő előtt teljesítette évi tervét. Sokezer téglát adott terven felül az országnak. A gyártás folyamán azonban nagymennyiségű tégla ment a selejtbe és ezek aztán mint tégladarabok az udvarra kerültek. Az év folyamán szinte hegy képződött a fél és háromnegyed téglákból és a törmelékből. „Nagy gondot*' jelentett ez a téglagyár vezetőinek. __ Hová tegyük, mit csi náljunk vele — tanakodtak. Sokáig azért még sem kellett várni. A szomszédban épülő abonyiúti vasúti felüljáróépítkezés vezetősége felfedezte a törött téglákat. Most fél és háromnegyedes téglákból épül a felüljáróhoz vezető töltés. Egymásután hordják a téglát a bordélyok a szomszédos építkezéshez. Mikor megkérdeztük a téglagyár igazgatójának helyettesét, mit fizetnek az építkezésnél ezért a tégláért, azt mondta: „Ez kimaradt nyári selejt, senkinek sem kell". Pedig másként áll a dolog. Az állami gazdaságok, tsz-ek gépállomások, nagyszerűen fel tudnák használni gazdasági épületek építéséhez, disznóólakhoz, istállókhoz stb. Vájjon hány tsz-től, állami gazdaságtól kérdezte meg a gyár vezetősége akár csak telefonon is, hogy lenne-e szükségük a selejtes téglára. Nem, ez már fáradtságot jelentett volna a gyár vezetőinek, s úgy gondolták, hamarabb megszabadulhatnak a nagymennyiségű téglától, ha az építkezésre elszállítják. Ida Iff már több mint két családi házra valót hordtak ki a töltés építéséhez. De a szállítás még a mai napig sem állt meg. Világosan mutatja a téglagyári vezetők magatartása, hogy nem tanultak a Központi Vezetőség 1952 november 29-i figyelmeztetéséből. Kényelmesség miatt engedik azt, hogy a' téglát olyan helyen használják fel, ahol az olcsó salak is megfelelne. Szakítsanak ezzel a megalkuvó, I nyelmet állásponttal. Ne engedjék, hogy ké- * sok ezer forint menjen kárba 10 vagon szénnek nines gazdája A múlt év őszén több vagon szenet rendelt a Középmagyarországi Közraktárak vezetősége a kukoricaszárításhoz. Időközben azonban leállt a kukoricaszállítás s mintegy 20 vagon szén visszamaradt. A raktár vezetősége jelentette a Terményforgal- mi Egyesülés Központjának, hogy nem tartanak igényt tovább a szénre. Engedélyt kértek az elszállításra. A pesti központ vezetői a fülük mellett engedték el ezt a kérelmet. Mégis nagy nehezen 10 vagonnyit elvittek az egyik kőbányai vállalathoz. Ezután megállt minden. A szabadban tárolt szenet áztathatta az eső, szabadon érhette a fagy. Amellett, hogy ki van téve az időjárás viszontagságainak, napról napra dézsmálják is. A raktárak vezetői már őrt állítottak, de a szén még most is fogy. Már kérték a pesti központtól, hogy engedjék átutalni a szolnoki TÜZÉP- tel epeknek, ez a kérés is megakadt a központ irodájában. A szolnoki üzemeknek, dolgozóknak nagy szüksége lenne a szénre, miért nem intézkedik a budapesti központ, hogy fel lehessen használni. Ne engedje, hogy 10 vagon szén kihasználatlanul támassza a szolnoki közraktárak, kerítését. A Fűtőház Beloiannisz brigádjának versenyfelhívása Pontos feladat hárul vasutasuk dolgozóira az ötéves terv utolsóelőtti esztendejében. Rajtuk múlik, hogy építkezéseink, gyáraink időben kapják meg a nyersanyagokat, félkészárukat; városaink a falu dolgozóinak termékeit. A szolnoki Fütőház dolgozói is látják ezt és versenyvállalásokkal küzdenek azért, hogy időben továbbítsák a vonatokat. A Beloiannisz brigád a következő vállalását tette április 4-e tiszteletére. Megfogadjuk, hogy vonatainkat állomástól állomásig menetrendszerinti pontossággal továbbítjuk. Mozdonyainkon 10 százalékos szénmegtakarítást és 5 százalékos javítási költségmegtakarítást érünk el úgy, hogy a kisebb javításokat magunk végezzük. Résztveszilnk a Nazarova és Lu- nyin mozgalomban. A 2.000 tonnás és 500 km-es mozgalmat tovább fejlesztjük. A brigádra kiszabott 100 elegytonna tervet 10 százalékkal túlteljesítjük. Egyben versenyre Vívjuk ki a budapesti Keleti Fűtőház 424-es sorozat számú mozdonyainak személyzetét a fenti versenypontok szerint. Vállalásunkkal akarjuk megmu* tatni, hogy keményen Karcolunk ötéves tervünk utolsó előtti esztendejében megnövekedett vasúti forgalom zavartalan lebonyolításáért. A Beloiannisz brigád tagjai: Főgel Márton; Bolyhos József fűtők Csősz János sztahanovista mozdonyvezető. így spekulált a terményrejtegető kulák A kulákok még mindig ügy akarnak jól élni, hogy másokat kizsákmányoljanak, az államot becsapják. Állam iránti kötelezettségüket nem teljesítik. Terményeiket eldugdossák cimboráik segítségével. Even esetet szeretnék megyénk dolgozó parasztságának tudomására hozni a ’Néplapon keresztül. Mucza Béla és testvére Sándor 19-51-ben harmincegy hold jóminőségű földön gazdálkodott, illetve eny- nyi földről tudott a tiszafüredi tanács. Később derült ki, hogy a szomszédos Egyek községben Is volt földjük. Azt a területet sehol nem vették nyilvántartásba. így a két kulák nem olyan nagyságú földterület után fizette az adót, mint amennyi ténylegesen a birtokukban volt. Persze a meglévő 31 hold föld után is keveset fizettek. Mucza Béla kulák, — miután Így elvonta népgazdaságunktól a terményeit, — .sok szénafélét, takarmányt tartalékolt. 1951-ben termett szénáját, amit napszámosokkal takarítta- tott be, eldugta. Három nagy kazal AKIKRE BÜSZKÉK VAGYUNK Kozma János, a szolnoki téglagyár sztahanovista kihordója. 1952 augusztus 20-ára tüntették ki megtisztelő sztahanovista Jelvénnyel- Eredményé, vei azonban nem elégedett meg. fjjahb módszerekkel tovább növelte teljesítményét. Végül 188 százalékos átlagteljesítményével legutóbb elérte a szakma második legjobb dolgozója címet. Nagy Imro a Mezőgépgyár műszaki dolgozója. A folyamatos gyártásra való áttéréssel párosve’rscnyt szervezett a ..szénaromlraKó" és az „M 01 morzsoló" csoport között. Patronáiásával a széns- renürakó csoport havi állaga 121 százalékra növekedett. A 190 százatékon alul teljesítők számát négy főre csökkentette. Újításával, egy hegesztési kivitelezéssel még jobban elősegíti a gyár,as meggyorsítását. Bobák Béla elvtárs, az alattyánl gépállomás főgépésze. Az ő jó szervező munkájának, példamutatásának is köszönhető, hogy a gépállomás határidő elölt befejezte évi lervét és elnyerte az éliizem jelvényt. Eredményeivel nem megelégedett. Elhatározta, hogy a tavaszi munkák sikere érdekében továbbnöveli a gépek üzembiztonságát. még most Is ott van ahová akkor dugta,- a tiszafüredi határban lévő Tom-laposban. A széna egyméteres vízben áll és nagyrésze elrothadt. Többi terményeit szintén eldugdosva; szana-széjjel tartja a határban. Városunkban az egyik tszcs ajánlatot tett Muczának lucernája felvásárlására, 80 forintot akartak adni métermázsájáért. A kulák elzárkózott az eladás elől. Attól tartott, hogy a pénzt adótartozásba levonják. Hogy az államot kijátsza más megoldást talált takarmányának értékesítésére. Kéznél volt Kis György tiszafüredi csavargó, akiről az egész város tudja,- hogy mindent szeret; csak dolgozni nem. Az apja a múlt rendszerben törvénybirö volt. Tisztségét azzal érdemelte ki, hogy Horthy embereinek korteskodott. Mucza és Kis összedugták a fejüket és kisütötték, hogy mit csináljanak. Kis Györgynek nem hiába volt az apja főkortes, ravasz ötlcts támadt. Miután neki nincs földje, nincs ia adója, ezért a szénát — úgy határoz-; tak — 6 fogja eladni, mintha az a sajátja lenne. A pénzen azután ősz- tozkodnak. Mucza kulák kijátsza az államot, adét sem fizet. így is történt. Az osztalékban megegyeztek. Mucza Béla szénája ogy% napról a másikra Kis György tulajdonába került. Kis György az első tételt — 5ö mázsa lucernát — a föleim övesszö- vetkezetnek ajánlotta fel megvételre, A földművesszövetkezet minden további nélkül 120 forintos áron felvásárolta és a pénzt p kunec kezeibe ki is fizette. Az első sikmes üzlet után örömmel dörzsölhette kezeit a két szélhámos. S ha már ilyen jól sikerült az első lépés, miért ne sikerülne a második — gondolták. Volt még 45 mázsa lucemaszéna, azt ugyanígy értékesítették. Nem megengedhető, hogy mikor súlyos takarmánygondokkal küzdünk; ilyen csibészek büntetlenül garázdálkodjanak. 'MAGYAR LATOS Úttörő tsz elnöke, Tiszafüred.
