Szolnok Megyei Néplap, 1953. január (5. évfolyam, 1-27. szám)

1953-01-11 / 10. szám

1952-BEN igen korlátozódott a Col kezes üzemi bizottságának keto elvtárs, üb. titkár, ___ brigádban dolgozik és napi függte lenített két órája jelentések gyár­tásával, apró-cseprő kérdések meg­oldásával telik el. A vezetőségben többször vetődött már fel az, hogy meg kell javítani az üzemi bizottság munkáját. Eddig rossz volt a kapcsolata az üzemi bizottságnak az építésvezetőséggel. Nézeteik gyakran nem egyeztek. 8 legsúlyosabb mulasztás volt, hogy elhanyagolták az építkezésen a munkaverseny szervezését, értéke­lését. Tettek ugyan felajánlásokat, ezek azonban formálisak voltak. Sztálin elvtárs születésnapja tisz. teleiére az építkezés legtöbb dol­gozója verseny vállal ásókkal készült. Nagyszerű eredmények születtek, ezek az eredmények azonban csak a fiókig jutottak el. Hogy a nagy versenytábla mégse álljon üresen, néha egy-egy bérelszámoló, vagy más irodai dolgozó kiírta egy-kót dekád eredményét. Ez jelentette a verseny „nyilvánosságát.“ A VEZETŐSÉG látja, hogy nem dolgozhat így tovább a szakszerve­zet. Görbe elvtárs üb. elnökhelyet­tesének az a véleménye, hogy leg­lózegyár építkezés üzemi bizottsága 1 ^9javítja a versen/ szervezését elsősorban a tervek felbontásáért 1 harcolni a s/ikszervezetnek. mden dolgozóinak ismerni kell b Előre kell ismertetni a a tervet. Látni kell en- ácsnak, kőművesnek, ku­bikos!^“, segédmunkásnak, hogy mit Wl elvé^py.nig egy bizonyos időszakban“-1 1— Mit tesz a szakszervezet a tervek imcrtetésén túl a verseny felkarolásáért? — kérdeztük Görbe elvtárstól, — Ismertetjük a verseny ered­ményeit. Nem hagyjuk, hogy a dol­gozók vállalásai megálljának az irodánál. Bendbehozafjuk az eddig nem használt hangos híradót, s ez­úton is ismertetjük a termelés élen­járóinak eredményeit, tapasztalatát. Azt is közölni fogjuk, hogy ki dol­gozik hanyagul, kik a hátulkullo­­gók, a solejtgyártók. A verseny­­táblára ezután nemcsak eredménye­ket írunk ki — mondja Görbe elv­társ, -— liánom az élenjáró páros­versenyzők és brigádok eredmé­nyit is. MILYEN VERSENYEORMAT szervez majd az üzemi bizottság? — A vetélkedés legeredménye­sebb formája a páros és brigád­verseny. Ezt fogjuk meghonosítani. Számos példamutató élenjáró dol­gozónk van. Mint például Dunkel János ács-brigádv ezi tő, Nagy János segédmunkás, vagy Búzás János. Ot már ismeri]-, egész építkezé­sen. Az egyik lába nem hajlik tö­kéletesen, s mikor megkérdeztük, hogy voína-o kedve a portán dol­gozni, szinte megsértődött. Azt mondta, hogy ;,én a szocializmust akarom építeni, azt akarom, hogy a házak gyárak falai nőjenek kezem nyomán.“ Ezeknek a dolgozóknak a lendületére építünk elsősorban. Az ő segítségükkel indítjuk el a vetélkedést. — Ezután több gondot fordítunk a dolgozók „apróbb“ kérdéseire is. Megjavítjuk a munkások ellátását, biztosítjuk a dolgozóknak a segé­lyeket, mikor az szükségessé válik, — mondotta Görbe elvtárs. AZ EPITKEZES üzemi bizottsá­gának vezetői csak úgy oldhatják meg maradéktalanul a versenyszer­vezés feladatát, ha munkájukat a dolgozók segítségére való támasz­kodás jellemzi. Ha kevesebb ad­minisztrációs munkával foglalatos­kodnak és elevemebb kapcsolatot tartanak az élettel. Ez a kommu­nista vezetés alapköve és ezt az alapkövet kell megszilárdítani az üzemi bizottság vezetőinek. Csapó Gyula elvtárs, a szolnoki Állami Mezőgazdasági Gépjavító lat sztahanovista hegesztője jó munkájával két dologért harcol, az, hogy minél hamarabb munkába állhassanak a vállalathoz küldött traktorok, a másik pedig az, hogy a vállalat már az gyedévben sikeresen teljesíthesse tervét. Ennek a célnak kében Csapó Gyula vállalta, hogy Bákosl elvtárs A mezőgazdasági gépek végtelen sorát adta már a törökmiklósi Me­­zőgépgyár a tsz-eknek, gépállomá­soknak, rohamosan fejlődő mező­­gazdaságunknak. Az új esztendő terve még több jkultivátort, kazalo­­zót, boronát és egyéb gépet kíván a gyártól. Több-kevesebb sikerrel valósí­totta meg a gyár 1952-es évi ter­vét. A múlt év folyamán több olyan bajjal vivődött a gyár, amit év végére sem sikerült kijavítani. — Hiányzott a tervszerű, egyenletes munka. Az anyagellátás sem tudott hiánytalanul dolgozni. Olyan beteg­sége ez a gyárnak, amiből még min­dig nem tudott felépülni. A gyár és a műszaki vezetők számos gép SZALAGRENDSZERU GYÁR­TÁSÁT tervezték az új esztendőben. Ennek a megvalósítása azonban nem megy simán. Gerő elvtárs a Központi Ve­zetőség legutóbbi ülésén ezeket mondotta: „Továbbra is következe­tes, szívős harcot kell folytatnunk az ütemes, egyenletes termelés meg­valósításáért egész iparunkban, mert ezen a téren elért eredmények még egyáltalán nem kielégítsek.“ Súllyal vonatkozik ez a figyelmez­tetés a törökmiklósi mezőgépgyárra. Most, amikor egyes gépek szalag­gyártásra való átállításán fáradoz­| nak, a vezetők azonban Gerő elv­társ intelmét szem elől tévesztik. A napokban több órahosszáig állt a munka a hármas szereidében, ahol a kultivátorokat gyártják. Al­katrészre kellett várni. Hiányzott a szerelésnél a fogasív és a kerék­­szín. Az első dekádban normális körülmények mellett 20 kultivátort kellett volna elkészíteni. Az átál­lás sokáig tartott, s a szőreidé dolgozóinak többsége napi 3—4 órára kiesett az ütemes, ritmikus termelésből. AZ ANYAGSZALLITAS nem tu­dott időben biztosítani alkatrésze­ket. Ezzel kapcsolatban felkerestük Oláh Sándort, a szerelde előkészítő csoportjainak a vezetőjét. — Miért nem tervszerű és egyen, létra az anyagellátás? — kérdez­tük tőle. — A legfontosabb szerszám, ami az egyik nélkülözhetetlen alkatrészt gyártja .már hosszabb idő óta po­rosán várakozik a szerszámjavítő műhelyben — mondja Oláh elvtárs. A hajtogató szerszámot, amivel a fogasívet készítjük, már napok óta nem lehet használni. A műszaki ve­zetők tudják, hogy ez a gyárban szűk keresztmetszet, s mégsem in­tézkednek — mondotta Oláh elv­társ. — Nyolctagú adagoló brigádunk nem dolgozik mindig a számára legfontosabbon, az anyagok biztosí­tásán. Bennünket hol ide, hol oda rángatnak. A mi embereink mennek utat javítani, vontatni, s más egyéb apróbb munkákra. A műszaki vezetők, mikor az át­szervezésen dolgoznak, úgy látszik, szem elől tévesztik a termelést, holott ez a legfontosabb. Ne dug­ják el a fejüket, hanem lássák azt, hogy minden egyes lépésüket mi­lyen változás követi, nem adódik-e abból kiesés. Oláh elvtársnak tel­jesen igaza van, mikor azt hiá­nyolja, hogy brigádjukat szétforgá­csolják, 136 százalékos teíjesiTmény EZEN VÁLTOZTATNI KELL. — Más hiba is van az adagolás. , nál — magyarázza Oláh elvtárs. 1 Az egyenletes, zavartalan gyártás ott kezdődik, hogy időben biztosít­ják az anyagokat. Ez a gondos­kodás hiányzik a gépgyárnál. Hoz­zátartozik ehhez az, hogy ellen­őrizni kell az előkészítő szerszám­gépeket. Meg kell valósítani, hogy ne akkor érkezzenek meg egyes al­katrészek, mikor azokra okvetlen szükség van, hanem biztosítani kell az előretartási, legalább két hétre, A műszaki vezetőkre hárul itt a feladat. Legyenek körültekintőbbek. Úgy fejlesszék a szalaggyártásra való átállást, hogy előbb biztosít­sák a termeléshez szükséges felté­teleket. Másképpen újból lábra kap a hóvégi „hajrá.“ Szép Istvánná clvlársnff, a szolnoki Vattagyár dolgozója az első negyed.' évi terv sikeres teljesílése érdekében azt vállalta Rákosi eh társ szü­letésnapjának tiszteletére, hogy a napi, dekád és havitervet kal túlteljesíti. Szép Istvánná lelkesen végzi munkáját, ötéves negyedik esztendejének első dekádját 13« százalékos napi ménnyel köszöntötte. — Képünkön Szép Istvánná, amint éppen a tekercseket hordja a gépről. Üzemeink dolgozói április 4-ének tiszteletére versenyeznek Üzemeink dolgozói ilj harcot ■indítottak az első negyed­éves_ terv túlteljesítésére. Az élenjáró dolgozók az új esztendő elején is megtartották multévi eredményeiket■ Az új tervévben ■'zúmosan teljesítették már téli a normát. A lelkes versenyzők egyre azon vannak, hogy túlszárnyalják ötéves tervünk utolsó esz'ende jenek követelményeit, tervszámait. Azokban az üze­mekben, ahol a szakszervezet nem kamványfeladatnak tekinti, vagyis kezeli 'a versenyt, ott megvan a feltétel arra. hogy a áolgőzök eleget tesznek az új tervesztendő követelményeinek, léljcsítsók április Írnek tiszteletére tett fogadalmaikat. Az első. negyedéves terv telje• •ftpfián dolgozik a Járműjavító is. Az új évűén idáig: 109 száza­lékra teljesítette tervét, Simon István esztergályos, akinek novét gyakran emleget­ték december 21*én kiváló ered­ményei láttán, moist sem ma­radt el- Az első dekádban ál­landóan IfiO százalék fölött tel­jesítette normáját. Legutóbbi eredménye meghaladja a 165 százalékot. A Járműjavító második leg­jobb munkása a mozdonyasz­­tályon dolgozik. — Dombóvári Mátyás elvtárs mozdonylaka­tos 150 százalékra teljesítette tervet, Szarka Róza a mezőtúri Pamut­szövőben az egyenletes zúgású fo­nógépek között áll helyt szocialista mu’ka verseny ben. Átlag-tel,jesitmá. nye állandóan felül van a 130 szá­zalékon. Az április 4-ének tisztele­tére indított versenyben az első akar lenni. TTgy tervezi, hogy az első negyedéves tervét 140 száza­­lékro teljesíti. A Tisza Bútorgyárat saámos olyan dolgozónak a teljesítmé­nye tette ismertté évi teirvének befejezésénél, mint Tari Zoltán vasalóé, s Dombóvári József sz-egezőé- _ Tari Zoltán jelenleg 165 százalékot teljesít. Szalagjá­nak dolgozóit fáradságot nem kímélve tanítja- Csoportjában egyetlen 100 százalékon alul tel­jesítő dolgozó sinc-s. Dombóvári József DISZ fia­tal^ szegező is tanítja az új gyári munkásokat. Átlag telje­sítménye eléri a 140 százalékot. A Vegyiművekben az elmaradás ellenére is vannak kiváló teljesít­mények. Szabó Erzsébet savkeverő 110 százalékra teljesíti normáját. Fontos megbeszélés A verseny nyilvánossága Bognár Bálint a 10-es piritpör­­kölő kemencék termelését irányítja. Szeretettel tanítja a hozzá beosz­tott Szabó Józsefet és Danka Jó­zsefet. Kemencéseket akar belőlük nevelni az újonnan induló üzem­részhez. Két kenne” ce utáni tel­jesítményük meghaladja a 100 szá­zalékot. Kelemen Antal gépniunkás és Sándor Pál Ingafűrészcs, a Tisza Bútorgyár két dolgozója !s jó munkával kezd­ték az újévet. Mindketten arra törekszenek, hogy üze­mük tcrvteljesítéso ne csökkenjen a negyedik tervév első hónapjában. Kelemen és Sándor elvtársak újévben elért teljesítménye meghaladja az elmúlt évben elért teljesítményt. Kelemen Antal 159 százalékot teljesít* Sándor Pál arra törekszik, hogy 1'9 százalékos tslj?­­sí r 'Tyét legalább 159 százalékra criel_‘e, — Képünkön a két dolgozó clbrszüdT t a mr ’ " g-i á 11 szerzett tapasztala okról. „Monse József 130 százalék ■.IlamzI József 174 zaiék..Geröcs József 145 százalék'* — olvassák dolgozók a szolnoki Papírgyár verseny tábláján az esztendő első versenyeredményeit. — Maguk Hamzi és Gcröcs elvtársak is örömmel senytáblát. Ez a tábla bizonyítja, hogy elvtárs útmutatását, s az »íjévben sem síi meny ük. Mindhárman továbbra is hogy a munkaidő alapos kihasználásáv teljesítményüket, s ezzel elősegítsék, hogy hiánytalanul teljesíthesse az első letére napi átlagteljesítményét 150 százalékra emeli, s munkája is megjavítja. Csapó elvtárs megtartja ígéretét _ 150 százalékot sít. — Képünkön Csapó Gyula munka közben-Fogassanak szívós karcai az Hasas, egyenletes termelésért a törimikiósi Mezőgépgyárban A

Next

/
Oldalképek
Tartalom