Szolnok Megyei Néplap, 1953. január (5. évfolyam, 1-27. szám)
1953-01-11 / 10. szám
/ A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA „Milyen módon erősíthetjük és gazdagíthatjuk termelőszövetkezeteinket?“ (A Szolnokmegyei Néplap nagy pályázata) V. évfolyam, 10. szám Ára: 50 fillér 1953 január 11, vasárnap A 62/1 Építőipari Vállalat Ü. B. elnöke a bizalmiakra támaszkodva vigye sikerre a munkaversenyt Azú} esztendőben megnövekedett feladatok várnak dolgozóinkra. Gerő elvtárs a Központi Vezetőség ülésén emi csomó fontos szempontot vetett fel a termelékenység érdekében- E feladatok megoldásában, ellenőrzésében oroszlánrésze van a szakszervezetnek. Üzemen belől a szakszervezetnek első legfontosabb feladata karcot indítani a termelékenység emeléséért. Ennek érdekében szervezni kell a munkaversenyt, ami mozgató rugója a szocializmus építésének- Gondoskodni kell a munkavédelem minden apró kérdéséről. És minden olyan akadályt el kell gördíteni, ami a tervteljesítést gátolná Ezek a legfontosabb fő feladatai a szakszervezetnek. 'A szakszervezetnek, hogy a ráeső teendőket meg tudja oldani, egiregy üzemen belül ki kell építeni az aktíva hálózatot és be kell vonnia az összes dolgozókat a feladatok elvégzésébe. Nézzük meg, mit mutat az üzemi bizottság munkája a 62/1 Építőipari Vállalaton belül- Bár a vállalat az elmúlt évi tervét teljesíteni tudta, s munkafelajánlások is vannak, korántsem megy minden rendjén. A z üzemi bizottság elnöke, Demeter Róza elvtársnő, fiatal. A szakszervezeti választások alatt került 'az üzemi bizottság élére, addig egyik munkahelyen szakszervezeti vonalon dolgozott- Munkáját lendületesen vitte, most azonban az utolsó időkben lazaság mutatkozik, ami n termelő munka rovására megy. 'A munkahelyi bizottságok szétestek és egynémely építkezésen nincs is- A 459. sz- építkezésen is tapasztalható ez — és ugyanígy a bizalmi hálózat sincsen kiépítve. Hogyan mutatkozik meg itt, hogy n szakszervezet a szocialista munkaverseny gazdáját Hogyan szervezi és segíti g dolgozók javaslatait, a felemelt terv teljesítésének egyik, biztos forrását és hogyan ellenőrzi, hogy a javaslatokat alkalmaznák-e, vagy ismertetik-e a dolgozókkal? Hogyan tudja az elvtársnő a. tömegekkel a kapcsolatot megteremteni, ha az összehívott értekezleten egyszerűen nem jelenik meg? A dolgozókban megvan a lendület, tesznek felajánlásokat, a tervteljesítés érdekében, csak ezeket fel kell karolni és tömegmozgalommá kell fejleszteni- Ebből a lazaságból még sokkal súlyosabb hibák is adódhatnak. A 62/1 CB elnöke igyekezzen munkáját újra lendületesen végezni. Az aktíva hálózatot nem elég csak megszervezni. hanem azt. össze is kell fogni és ezt csak úgy tudja elérni, ha támaszkodik az üzemi bizottsági tagokra és megbízza őket feladatokkal, beszámoltatja őket munkájukról. Ne egyedül akarja elvégezni a feladatokat, hanem széles bizalmi hálózatot létesítsen. így szorosabb kapcsolatot tud kiépíteni a tömegekkel. Nyújtsanak naqyobb segítséget a Középtiszai Öntöző Vállalatnak Nagy feladatok előtt állanak a Középtiszai Öntöző Vállalat dolgozói az 1953-as évben. Az öntözendő terület 50 ezer holdra növekedett, melyre 280 millió köbméter vizet kell szivattyúznunk. A tavasszal árasztásra váró rizsföldek mellett nagymértékben emelkedett az olyan szántó, kert, rét és legelő területe, ahol a magasabb hozam érdekében bevezetik az öntözéses gazdálkodást. A vállalat dolgozói olvasták Gerő elvtárs beszédét. Tudják azt, hogy az 1953-as év fegyelmezett, szorgalmas munkát, fokozott takarékosságot, tervszerűséget és sokkal nagyoljb szervezettséget követel meg, mint az elmúlt esztendő. Mégsem tapasztaljuk, hogy felettes szerveink megadnák a segítséget feladataink jó megoldásához. A földművelésügyi minisztérium öntözési főosztálya, mely közvetlenül felelős vállalatunk ügyeiért, jóformán teljesen magunkrahagyott. Nem kaptunk segítséget a megnövekedett öntözendő területhez szükséges géppark fejlesztéséhez és a téli javítások elvégzéséhez. Több mint egy éve megkaptuk az új telephelyet, ahol elegendő férőhely lenne mindennek, de a Ceglédi Tatarozó Vállalat máig sem készítette el az épületeket. így aztán összes kijavított motorjaink, szivattyúink bokáigérő sárban áznak, kitéve az idő viszontagságainak. A megyei tanács helyi ipari osztálya a szolnoki nyomda sorsára akar juttatni bennünket. Ugyanis gátolja az építkezést, hogy a Nyersbőrgyűjtő Vállalat még mindig elfoglalja azokat az épületeket, melyeknek helyére készülnének gépszínjeink. Süveges elvtárs, az ipari osztály vezetője ugyan megígérte a gyors intézkedést, de a bőrösök máig is ott vannak. Sőt mi adtunk kölcsön egy szivattyút, hogy a pincében tárolt nyersbőrökről eltávolíthassák a talajvizet, ök sem kaptak megfelelő helyiséget az átköltözködéshez. Jelenlegi műhelyünk kicsi és felszerelése is hiányos. 100 munkásnak van pl. egy tolómércéje, s esetenként egymás kezéből kapkodják ki. Mindez abból adódik, hogy egy esztendő óta már a negyedik vállalatvezetőnk van, s idáig nem készülhetett el a megfelelő beruházási terv sem emiatt. A dolgozók nyári foglalkoztatási problémái sincsenek megoldva. Az elmúlt nyáron számos munkásunk károsodott meg az öntözési főosztály rendelkezése miatt, mely szerint az üzemelésnél is csak napi 10 órát lehet elszámolni. Az már mégis helytelen lenne, ha a hátralévő 2 órahosszára magukra hagynák a gépeket. Harmadik műszakot pedig munkaerő hiányában nem tudtuk beállítani. Van két tehergépkocsink, egyébként teljesen üzemképes állapotban, csak gumi hiányzik. Pedig most a belvíztelenítésnél, majd később a szivattyúk tavaszi elhelyezésénél nagy szükség lenne rájuk. Mindezek a nehézségek erősen gátolják további jó munkánkat és rossz hatással vannak dolgozóink munkalendületére. Kérjük az illetékeseket, nyújtsanak nekünk segítséget a hiányosságok kiküszöböléséhez. Ördög Béla Középtiszai Öntöző Vállalat Szolnok A. szovjet módszerek alkalmazásának eredménye: 55 ezer forint prémiumot osztottak ki a surjáni állami gazdaság kertészeti dolgozói között SZOCIALIZMUST ÉPÍTŐ országunkban a termelt javakból mindenki munkája szerint részesedik. Hazánk minden dolgozója saját magának termel. Ezt bizonyítja a surjáni állami gazdaság dolgozóinak felejthetetlen napja. A kertészetbeliek múlt évi jó munkájuk után terven felü.li teljesítésük értékének öt százalékát kapták prémiumként. Egész évben elvégzett munkájuk utáni rendes megélhetésük biztosítva volt. Most még 55 ezer forintot fizetett ki számukra a surjáni állami gazdaság. Egy-egy dolgozónak 1000—1300 forint jutott. A prémiumkiosztással kapcsolatban, úgy érzem, be kell számolnom szép termelési eredményeinkről. Arról, hogy milyen módszerrel dolgoztunk. TERMELÉSI TERVÜNKET 325 százalékra teljesítettük. Az előirányzott 495 ezer forinttal szemben 1,640.000 forint bevételt értünk el, holdanként átlagosan 20 ezer forintot. Terven felüli teljesítésünk összege 1,145.000 forintot tesz ki és ezért a minisztertanács határozata alapján a túlteljesítés 25 százaléka a dolgozókat illeti. Hatvan hold téli almát termő gyümölcsösünkben 61 és fél vagon termésünk volt. Termőfaegységenkénti átlagtermésünk az előirányzott 55 kiló helyett 182 kiló lett. Ezer darab, eddig termést nem hozó 12 éves Stacking almafánál úgy értünk el 3 és fél vagon termést, hogy azokat a múlt év tavaszán meggyűrűztük, vagyis a termőágak kérgét 2—3 cm szélességben körülhántoltuk. A gyűrűzés eredménye már a virágzásnál szembetűnően megmutatkozott. Ezek az ágak tele voltak virággal, a gyűrüzetleneken pedig csak levél volt. A KEDVEZŐTLEN, aszályos időjárás ellensúlyozására július végén egy másodszori, az elsőnél nagyobb méretű, gyümölcsritkítást végeztünk a fákon. Az eltávolított alma akkor, abban a kis állapotban meghaladta a 400 mázsát. Ennek köszönhető, hogy a meghagyott alma nem maradt apró, hanem megfelelően kifejlődött a csekély talajnedvesség ellenére. A gyümölcsfák alatt az őszi talajmunkákat valóban ősszel végeztük el. Tavasszal csak fogasoltunk. így a téli csapadéknak nagy részét elraktároztuk. Nyáron gyakran, nyolcszor kultivátoroztunk, hogy a talajt állandóan tisztán, gyommentesen tartsuk. A gyümölcsérés előtt végeztük el az utolsó kapálást. TIZENHÁROMSZOR permeteztünk. Egyet nyugalmi állapotban, közvetlenül rügyfakadás előtt, egyet riigyfakadás és virágzás között. Virágzás után kilencszer arzénes permetlével. így értük el, hogy a férges alma össztermésünknek még egy százalékát sem tette ki. Bebizonyítottuk, hogy a micsurini szovjet módszerek alkalmazásával országosan is elsőrendű eredményeket lehet elérni. Nemcsak almából, hanem a többi gyümölcsből is túlteljesítettük tervünket. Szilvából a három év előtti 231 mázsás holdankénti termés után tavaly 513 mázsát termeltünk. Körténk 193 mázsa lett. A MUNKASZERVEZESNÉL a szovjet tapasztalatok nyomán a területeket egyénekre felosztottuk. Ilyen beosztással végezzük a munkát két év óta és a hatalmas eredmény most jelentkezett. A nagyösszegű jutalom kifizetése alkalmával megfogadtuk, hogy jövőre még jobb munkát végeztünk. A termés ingadozásait megszüntetjük. Biztosítjuk az arányos évenkénti termésmegoszlást. Heitmann Lajos kertészeti agronómus Surján, Állami Gazdaság A héki „Táncsics46 tsz megalapozza jövőjét A héki Táncsics termelőszövetkezet már az elmúlt évben is igyekezett minél jobban megalapozni további gyarapodását. Különösen az állatállomány fejlesztésére fektettek nagy gondot. Sertésállományuk döntő része a nagyhozamú fehér hússertés. Alkalmazták a rábúgatást és 2—3 malaccal növelték ezzel a fialási átlagot . Hozzájárult a jószág^'nmány növeléséhez a jő gondozás is. Papp Jánosné, Papp Zsigmond, Sz. Szabó Péter jószággondozők lelkiismeretes munkájukért egy-egy süldőt kaptak jutalmul munkaegységükön felül. Biztosították a megfelelő férőhelyeket. Az elmúlt esztendőben egy 300-as süldőszállást, 300-as hizlaldát, 88 férőhelyes fiaztatót építettek. Gondoltak a baromfiállomány növelésére. Hiszen egyrészt állam iránti kötelezettségeik teljesítésére is szükséges a baromfitenyésztés. Ugyanakkor rendkívül jól jövedelmező foglalkozás. Emlékeznek még egyéni gazdálkodó korukból a tsz tagjai, milyen sokat jelentett a piacra vitt csirke, tyúk, kacsa, liba, vagy pulyka. Jóformán egész évben abból pénzeltek. Népgazdaságunk szempontjából is jelentős. A magyar baromfi évtizedek óta keresett cikk a világpiacon. Sok fontos nyersanyagot, iparcikket tudunk ennek révén beszerezni Az 1953-as évre megvan a tervük a Táncsics tsz tagjainak az építkezés terén is. Törzsállományt létesítenek, és állattenyésztő farmot alakítanak ki. Csoportosítják az eddig szanaszéjjel levő állatállományt. Megszervezték a kőfejtő brigádot és olcsó építőanyagot biztosítanak további építkezéseik számára. Epiil egy C00 férőhelyes süldőszállás és az új autőgarázs. Most fúrják az új ártézi kutat, melynek vizét nemcsak itatásra, hanem öntözésre is felhasználják. Növénytermelésben is megvalósítják a szovjet tapasztalatokat. Kalászosaik 15 százalékát már az elmúlt gazdasági évben keresztsorosan vetették. Két mázsa terméstöbbletet jelentett ez a tsz-nek. Az idén őszi árpájukat már teljes egészében, míg búzájuk 35 százalékát vetették kerosztsorosan. Bár ennél sokkal magasabb volt a tervük. Azonban a mestcrszállási gépállomás hanyag munkája miatt igen megkéstek a vetéssel, vagy a vetőgépek, vagy az erőgépek hibája miatt. Jóformán az a 700 holdas területük lett keresztsoros, amit saját igájukkal, saját maguk vetettek el. Van kapásbúzájuk is, melyet 50 holdas táblákban mind a 6 növénytermelő brigádjuk területére szétosztottak. így biztosítva látják a gondos megművelést. Tóth Istváin elvtárs, a tsz agronőmusa elmondotta, — Igen jövedelmező eljárásnak tartom a kapás búzavetést, hiszen pontosan fele vetőmaggal; lényegesen magasabb termést lehet elérni, mint az egyszerű vetéssel. Az eddigi termésátlagnál 2—3 mázsával többet hoz. Megmunkálása is könnyű. Van egy újításunk hozzá. A közismert tolikapákat kapcsoltuk össze és íme, megoldottuk azok lőval való vontatását. Mindössze a kapaéleket kellett más szögbe állítani, hogy a sorok közé férjenek. így lényegesen kevesebb munkával és költséggel magasabb terméseredményeket tudunk elérni. A kapálással való talajlazítás egyegy jó esővel felér — folytatta Tóth elvtárs. Gondoskodtunk a talajerő pótlásáról Csak a kapás búza vetésénél holdanként 35 kg péti-sőt szórtunk ki és biztosan tudjuk, nem lesz eredménytelen munkánk. Jut a termésből a beadásra; fejadagra; de még a szabadpiacra is a szövetkezet minden tagjának. Hewlett Meson a magyarországi hékemozgalomrni London (MTI). Hewlett Johnson Canterbury! érseki belynSk .Angolok látogatnak Magyarországra" című röpiratában beszámol arról * lelkes építömunkáril, melynek hazánkban szemtanúja volt, majd a következőket írja: Nem kétséges, hogy a magyarok lelkes hívei a békének s a nyugatul való békés kereskedelemnek és hogy a néptömegek ismerik a háború okait és a béke biztosításának módját. Tudják, hogy velük együtt nyolcszázmillió ember osztja békevágyukat. Ez a békevágy különösen figyelemreméltó olyan nép körében, amelynek hazáját két világháború dúlta fel. A segítség, amelyet a Szovjetunió Magyarország újjáépítéséhez és fejlesztési terveihez nyújtott és nyújt, valamint az együttműködés a szomszédos népi demokratikus országokkal még jobban serkenti a békéért folyó küzdelmet. Hiába fenyegetőzik a kupec-kulák Érdekes esemény játszódott le nemrégiben lakásomban. Feleségemmel együtt a konyhában fejtettem éppen a gyapotgubót, amikor belép nagy hangon a szomszéd; Barna László kupec — kulák. Nagy hangon kijelenti, hogy „már pedig vágja le kend a tyúkjának a szárnyát, mert ott kapar a kertemben.“ Azért megy át, mert én; mint koldüs tszcs-tag, nem tudok mit adni a jószágnak — mondja ő. Persze, én nem hagytam annyiban. Hiszen már régebben levágtam a tyúkok szárnyát. Az sem lehet kifogás, hogy talán éhen veszne a baromfi. „Becsületesen dolgoztam én a termelőcsoportban, kerestem is. Jut abből bőven nekünk is, meg a jószágnak is, nem szorul a kulákéra“ — mondtam neki. „Inkább az a baj, hogy készakarva nem csináltatja meg kend a kerítését, hogy legyen mibe belekötni. Különben is visel, kedjék tisztességesen az én házamban, — folytattam. Még neki állt feljebb, életveszélyes fenyegetéssel lépett fel. Azt mondta: neki lehet, mert most nincs törvény. Nekem se kellett több. Ez a népnyűző, dolgozók vérén meggazdagodott kulák meri azt mondani; hogy most nincsen törvény! „Majd gondoskodik róla a mi rendőrségünk, hogy megismerje a mi törvényeinket“, — mondottam. En tszcs-tag vagyok, két kezem munkájával keresem kenyeremet és becsületesen megkerestem, mégis tudom, hogy a törvény mindenkire kötelező. Hogy ne lenne kötelező a megtartása ilyen népnyűzőra, népünk békéjének ellenségére. KISS FERENC, Kenderes.
