Szolnok Megyei Néplap, 1953. január (5. évfolyam, 1-27. szám)
1953-01-29 / 25. szám
1953 ianuár 29. SZOLNOKMEGYEI NÉPLAP VISSZAVONUL AZ AR... Egy pár nap óta erősen meg' indult az apadás- Megbékéltek a folyók; a Tisza. Zagyva, Körös- Az iszappal keveredett zöldes vízfolyam visszatért régi medrébe, A lustán hömpölygő Tisza békésen viszi hátán a töredezett, koszorú-szélű .jégtáblákat. Az árterületek nagyrószéről is lehúzódott a víz- Fehér jégtáblákat hagyott maga után, ez jelzi a kiáradt folyók „földfoglalását,“ Még dagadtak a folyók, mindenki kíváncsian figyelte őket- A városiak kimentek a folyók ■partjára, a gyerekek vígan ugráltaik a kiöntött területeken az egyik szigetecskéről a másikra- Árvíztől féltek sokan- Mégis a legkíváncsiabbalc az Árviz- és Folyamszabályozási Hivatal dolgozói voltak- Szolnokon az Arany János utcai hivatalban megfeszített munka folyt. Ti* zenúégy vonalról szaladtak ide be telefonhívások a folyók partjairól, a megye különböző részéről • ÉjjeTnappal szolgálat volt a -telefonközpontban. A gátőrök szinte percenként hívták fel a hivatalt, hogy beszámoljanak a víz „állásáról“. 430—440 telefonbeszélgetést is lefolytatott egy éjjel a telefon ügyeletese% Egyszer aztán azt jelentették, hogy megállt az ár, s ekkor boldogan csillogó szemekkel néztek egymásra, mérnökök, technikusok. telefonkezelők, boldog; volt mindenki. Sikerült legyőzni az árt- A felduzzadt folyók bősz hullámokat vertek, beléjük kapaszkodott az északkeleti szél- A hullámok kimosták sok helyütt a partokat- Volt, ahol rozsét meg vesszőszőnyeget kellett a hullám xítjába rakni- Később aztán erre sem volt szükség- Több mint másfél métert apadtak a folyók. A hivatal dolgozói most újabb munkához láttak. Lapátot, ásót ragadtak s javítják a fojyókat szegélyező gátakat. Betömik a kivájt partok oldalát. Készen akarják fogadni a tavaszi áradást is, Nem pusztított az árvíz- Pedig régen ilyenkor már ketreceket, ágyneműt, szekrényt vitt a hátán a megduzzadt Tisza, vagy Zagyva- A hivatal vezetője. Kogoly Ottó elvtárs sem sajnálta a fáradságot- Személyesen járta végig sokszor az őrhelyeket- Hol itt, hol ott bukkant fel- Kíváncsi volt mindenre. Hogy bírják a gátak a nyomást. — alszanak-e, vagy figyelnek-e az őrök- A hivatal egészévi munkája került most mérlegre- Nem történt hiba, s ez volt az évi munka fizetsége-Már kevesebbet búg fel a hivatal jelző telefonja- Megszűnt az ár- S hogy továbbra sem álljon fel vezsély, a hivatal dolgozói felkészültek a tavaszi áradásokra- ügy fogadják ezt, hogy gondosan kijavítják a gátakat. Ahol szükséges megerősítik s mindent megtesznek azért, hogy elejét állják a pusztító víztömegek kártevésének. Miért becsüli le az oktatást a törökmikiósi járási tanács? Az elmúlt évben Törökmiklóson sikerült egy földmüvesszövetkezeti iskolát létesítenünk, ahol ügyvezetőket, könyvelőket és más szakágazatbeli dolgozókat képeztünk ki. Ebben az évben is elkészítettük az oktatási tervet. Ennek alapján 450 dolgozónk továbbképzése látszott biztosítottnak. Ezt a tervünket a törökmikiósi járási tanács egyszerűen keresztülhúzta. Az elmúlt hónapban iskolánk épületét mentőállomás céljára utalták ki. Másik helyiséget pedig nem biztosítottak. A mentőállomás annak rendje-mődja szerint be is költözködött. Önkényesen felnyittatták helyiségeinket, az ott levő felszerelést egy szobába hajigálták és azóta is otthonosan érzik magukat. Mi a járási tanácsnál megfellebbeztük ezt az intézkedést; sőt a megyei tanács illetékeseinél is eljártunk, ahol meg is ígérték ügyünk kedvező elintézését, hiszen; mint, mondották — a járási tanács eljárása helytelen volt. Máig sem történt semmi intézkedés, hol. ott az iskolának január hónapban meg kellett volna indulnia. Mészöv. A múlt és a jelen közötti éles ellentétet tükrözi az „Úri muri“ mezőtúri ősbemutatója Alikor Móricz Zsigmond Úri murijának története játszódik a csugari határban, Szakmári Zoltán és földbirtokostársai műkedvelő gazda módjára sikertelenül kísérleteztek a szik meghódítására. Ugyanezen a területen hívta életre Kovács István, az Úri muri egykori földbirtokosainak napszámosa 1949-ben 86 holdon a Szabad Nép termelőszövetkezeti csoportot, a felszabadulás előtt a földesurakat szolgáló 13 cselédből és napszámosból. A csoporltagok munkáját segítette a párt és a Szovjetunió gazdag tapasztalatai. Kovács István már a második magyar parasztküldöttséggel kintjárt a Szovjetunióban és az ott szerzett tapasztalások szerint itt is bevezette a világ élenjáró mezőgazdaságának, tudományosan megalapozott módszereit. Ma 384 tag csaknem 6000 holdon alkalmazza sikerrel a szovjet agrotechnikát. Korszerű konyhakertészetükben a barázdás öntözés bevezetésével jutottak magas jövedelemhez. A szovjet zootechnika bevezetésével Kiss János tehenész már a 3000 literes mozgalomban is kiugró sikert ért el. 381 tehenük közül a legjobb 3331 litert adott, s a többi tehénnél is elérték, vagy túlteljesítették a szövetkezet tervében előírt 2200 litert. A Szabad Nép termelőszövetkezet egyike a megye legjobb lótenyésztő szövetkezeteinek. Ma is 200 kancájuk vemhes. A 2400 köbméter silót a megyében először készítették el. A tengeriszárat zölden silózták be. 1160 sertésüknek káposztatorzsából, s kertészti hulladékból külön tettek el eleséget. A Wiljamsz-féle füves vetésforgót 3000 holdon vezették be. A múlt és a jelen különbségének éles ellentét tükrözi majd február elején Móricz Zsigmond Úri murijának ősbemutatója Mezőtúron a szolnoki Szigligeti Színház révén. Az előadást a rádió is közvetíti. Amint az előadás végén a függöny legördül, elsőnek Kovács István, a Szabad Nép tsz életrehivója, ma már a városi tanács elnökhelyettese lép a mikrofon elé, s elmondja a mult, a jelen közti különbséget. Azok a dolgozó parasztok, akikről Móricz Zsigmond hőseit mintázta, szintén beszámolnak megváltozott életükről. A magasabb terméseredmények elérésére termelőszövetkezeteink használjanak fel minden öntözési lehetőséget A Szovjetunió XIX. pártkongreszszusa részletesen foglalkozott az öntözőrendszerek építésével, azok számának növelésével. Rákosi elvtárs és Gerő elvtárs is felhívta figyelmünket az öntözésnél nálunk még fennálló hibákra. Sok helyi lehetőséget nem használunk fel kellően. Pártunk vezetői utat mutattak az elkövetkező munkánk sikeres elvégzésére. Öntözéses gazdálkodással nekünk ínár nem „kísérletezni“ kell. A Szovjetuniótól készen kapjuk meg a bő tapasztalatokat. A munkát csak meg kell kezdeni és hatalmas eredményeket tudunk elérni a termelés növelése terén. A kunhegyes! Vörös Október termelőszövetkezet már tavaly bátran felhasználta az öntözés lehetőségét. Elérte a 36 mázsás rizs átlagtermést. A turkevel Vörös Csillag tsz sikeres zárszámadása főleg a helyes, észszerű öntözéses gazdálkodásnak tudhat tő be. A szántóföldi öntözés terén az öcsödi Szabadság tsz ért el kiváló eredményt. 25 hold öntözéses kukoricáján annyit termelt, mint mellette 110 holdon? Pártunk, ismerve Szolnok megye adottságait, nagy segtíséget ad új öntözőrendszerek építésére. Az 1953- as évben a mezőgazdasági vizmüépítő vállalat 20 millió forint munkát végez közel 100 géppel, s körülbelül 3.000 dolgo7.éval. A megyében majdnem 1,000.000 köbméter földet mozgatnak meg. Ezzel a földmennyiséggel 250 km. hosszú 2 m. magas gútat lehetne emelni; vagy 100 km útat lehetne építeni. Az öntözőrendszer létesítéséhez 4.700 köbméter betont használnak fel. Ä tiszalöki duzzasztó-mű a keleti és nyugati főcsatornát latja el vízzel, ezzel 200.000 kát. hold föld öntözése válik lehető. yé. Ebből a duzzasztóból a Szol-. __ nők megyére eső vízmennyiség 40.000 hold öntözésére elegendő. Ez a vízmennyiség megyénkre 55 miliméteres csapadékot jelent, amelynek a nagyságát akkor tudjuk értékelni, ha ismerjük, hogy Szolnok megyében egy miliméteres eső 4,000.000 köbméter víznek felel meg. Ezzel természetesen nem lehetünk megelégedve; a helyi öntözés lehetőségeit szintén fel kell használni. Szolnok megye öntözőrendszerének kiépítése nagy fejlődés előtt áll. A nagyiványi víztároló 22.000 hold föld öntözését biztosítja. A megye nagyobbfokú öntöző viz szükségletét a tiszasülyi; vagy a kiskörei vízlépcső látja el másodpercenként 25 köbméteres vízszállító képességgel. Ezeken kívül jól kihasználhatók újabb beruházások alkalmazása nélkül a különösen Karcag és Mezőtúr környékén kiszáradt, illetve lecsapolt tavak, vadvizes területek, melyeket át lehet alakítani viz tárolására. A természet elleni harc dicsőség. Micsurin, a nagy tudós mondotta: „Nem várhatunk könvöradományt a természettől, el kell tőle venni azt, amire szükségünk van“. Ennek alapján kell dolgoznunk, a munkánkat végeznünk. A téli idő alkalmas arra, hogy a / feladatokat részletesen megbeszélve, megszervezve hozzáfogjunk a munkához. Erre annál is nagyobb szükség van, mert 100 holdakra menő öntözőrendszereket kapkodva, az utolsó pillanatokra várva, megépíteni nem lehet. Árost a téli időben a mezőgazdasági munka szünetel. Azért, az öntözéses területeket most kell elkészíteni es ahol megcsinálják, ott a termelőszövetkezet az idei esztendőben sok ezer forintos többlet jövedelemhez jut, A termelőszövetkezeteknél léAö öntöző telepek építésénél nemcsak a férfi munkaerőt; hanem a nőket is be lehet vonni; gyeptelenítési, egyengetési, döngölési munkákra és a vízhordásra. Agy elérjük, hogy a termelőszövetkezetek férfi dolgozói teljes létszámmal a kubik munkákban vehetnek részt. A munka sikeres megindítása a termelőszövetkezeteink elnökein múlik. Termésátlagaink fokozásáért A helyes trágyakezelésről RÁKOSI j elvtárs 1952. december 15-én az országgyűlésen elmondott beszédében hangsúlyozta, hogy a fagy és aszálykár ellenére elérhettünk volna magasabb termésátlagokat is. ha a terméshozam emelésének alapvető előfeltételeit nagyobb mértékben alkalmazzuk. Minden különösebb befektetés nélkül, jelenlegi termésátlagainkat 20-30 százalékkal emelhetnénk, ha lehetőségeinket megközelítően is kihasználnék. Számtalan lehetőség van a termésátlag fokozására. Ezek közé tartozik a jó érett istállótrágyával való és helyes időben történő trágyázás. A műtrágyázás mellett a megfelelő talajszerkezet biztosítása érdekében rendkívül nagy szükség van az istállótrágya alkalmazására. Súlyos hiba, hogy dolgozó parasztságunk egyrósze még máig sem ismerte fel a trágyázás jelentőségét. Ebből adódik aztán, hogy mCg a mai napig is igen sok helyen tőzeget készítenek belőle és tüzelésre használják, másrészt pedig nem gondozzák megfelelően a trágyatcleper és az értékes' ásványi anyagok jórészt kilúgozódnak, semmibe vesznek. | A TERMÉSÁTLAG I fokozása szempontjából rendkívül nagy jelentőségű az istállótrügya helyes kezelése. Ha csak a cukorrépánál vizsgáljuk az istállótrágya termésfokozó hatását, akkor is szembetűnő az eredmény. Gyakorlatilag igazolt tény; ha legalább egy kát. holdon 160 mázsa jólérett istállótrágyát alkalmazunk,. az 30 százalékkal növeli a terméshozamot. Figyelcmbevévo megyei cukarrépavetés terv előirányzatunkat, ez 7 ezer vagon többlettermést és ennek folytán ezer vagonnal több cukrot jelent. A turkevei Táncsics termelőszövetkezet 1951-ben 220 mázsás cukorrépa átlagtermését a gondos trágyázásnak köszönhette. Előző év őszén holdanként 180 mázsa jól kezelt, érett istállótrágyát hordtak ki. Ezzel 70 mázsával magasabb termésátlagot értek el az 1951-es megye» átlagnál és 115 mázsával magasabbat a helyi átlagnál. Pénzben majd nem félmillió forint többletjövedelmük volt. Annál súlyosabb, hogy egyes városok, községek termelőszövetkezetei nem használják la a mostani kedvező időjárást, amikor nem tengelyig érő sárban, hanem fagyott úton sokkal- könnyebben kiszállíthatnák az összegyűlt istállótrágyút. A jászandrúsi Haladás termelőcsoport idáig még hozzá sem kezdett az istállótrágya kihordásához és szégyent hozott a jászapáti járás többi termelőszövetkezeteire, melyek már majdnem a 100 százalékot is megközelítik. De a tószegi Dózsa tszcs vezetősége sem büszkélkedhet valami nagy lendületességgel e tőrent — eléggé elmaradtak.| TERMELŐSZÖVETKEZETI) v&. rosaink közül pedig egyedül Turkeve közelítette meg az 50 százalékot, \ Mezőtúr, Kisújszállás, és Karcag termelőszövetkezetei még mindig csa^ az elhatározásnál tartanak. Holott nekik fokozottabb szükségük van istállótrágyázásra, mivel füves vetésforgójuk is megkívánja azt. Hogyan akarják teljesíteni terveiket. Hogyan akarják beváltani igűretüket, amelyet a zárszámadási közgyűlésen tettek a magasabb terméshozam érdekében. Nemcsak a talajművelés; növényápolás, de az alapos, gondos trágyázás is szükséges ahhoz. Másképp nem tudják visszaadni megfelelően a talaj termőképességét. Amellett, hogy az eddig összegyűjtött istállótrágya kihordása sem történt meg kellő mértékben, nagy hiányosság van a trágyatelep gondozásánál. A trágyakezelés lényege, hogy a trágyalével átitatott istállótrágyát naponta hordjuk ki a trágyatelcpre. A trágyatelep minden négyzetméterére 2 és fél mázsúnyi istállótrágyát helyezünk, hogy annak jó beórését biztosítsuk. Télen négy szakaszt kezdjünk a trágyatelep összeállításánál. Mindegyik szakasz egy négyzetméter legyen. Az első nap körülbelül 50-00 centiméter magasságban az első négyzetméter területre helyezzük a trágyát. A második napon; közvetlenül az előző napon kihordott mellé, a második négyzetméterre, ugyancsak hasonló magasságban. Es ezt naponta folytatjuk, míg mind a négy szakaszt végig nem terítettük. ilyen sorrendben aztán addig emeljük trágyakazlunkat, mig az a két és félméter magasságot el nem éri. Utána közvetlen az előző trágyakazal mellé kezdjük a második 4 négyzetméteres kazal telepítését. Ügyeljünk arra, bogy a többfajta állattól összekerülő trágyát a villával megfelelően elegyítsük és tapossuk meg, hogy a trágyakazal bemelegedhessek. | NYÁRI | időben négyszakaszos módszer helyett csak a háromszakaszost alkalmazzuk, mivel nyáron a meleg levegő hatására a kihordott trágya sokkal hamarabb bemelegszik. Nagyon fontos, hogy a levegőt tökéletesen kiszorítsuk a trágyakazalből, mivel az ilyen esetben 60-65 Celsius fok fölé is emelkedhet.. Ez pedig a trágyában lévé hasznos sók nagyarányú veszteségét jelenti. Éppen ezért a két és fél méter magas trúgyatelepet 50-60 cm vastagságú földréteggel leföldeljük. A trágyatelep mellé ássunk gödröket és árkoljuk körül a kazlakat. Ezekben n gödrökben összegyűlt trágyalevet pedig locsoljuk rá esetenként a kazalra, utána ismét földeljük le. A fent leírt szempontok alapján kezelt istállótrágyából egy köbméternek a súlya 8 mázsa, nedvesség tartalma 75-80 százalék. Talajban történő elbomlása idején külön nedvességet attól alig von el és biztosítja megfelelő alászúntás után a talaj termőképességének fo^ kozását. SZARKA LAJOS Szolnok, Megyei Tanács A Papírgyár válasza a bírálatra k > .s a mi válaszunk: objektiv okokkal nem lehet hibákat magyarázni.
