Szolnok Megyei Néplap, 1953. január (5. évfolyam, 1-27. szám)

1953-01-21 / 18. szám

4 SZOLNOKMEGYEI NÉPLAP 1953 ianuár 2í. Ülve alszanak a gyerekek a kunmártoni Béke-utcai óvodában MILYEN jó is reprjel felkelés előtt még egy-két percig nyúj­tózni a jó meleg, puha ágyban■ Nem is beszélve arról a gyö­nyörűségről, ha valaki ebéd­­után is alhat egy-két órát. De szívesen aludnék én is ebéd után egy kicsit. Szinte sajná­lom, hogy már nem vagyok óvodás. Magam elé képzeltem a szomszédban lévő óvodát és kis unokaöcsémet, amint éppen kicsi heverőjén alszik társaival együtt. AUg múlt el négy óra, meg­érkezett a ház egyetlen férfi tagja, az ötéves Béluci. Szervusz! — kiáltottam már messziről. — Ilyen korán meg­jöttél az óvodából? Gyere, me­séld el mit csináltatok máma. Ej, de piszkos vagy! — Játszőttünk a nagyterem­ben, meg a kicsiben. A padló piszkos, azért poros a nadrá­gom. — Mit csináltatok még? — Rajzoltunk, pihentünk, most meg eljöttünk haza. — Olyan sokan vagytok, hogy mind a két termet használjátok1 kérdeztem. — Nem vagyunk sokan, csak hideg volt a nagyteremben és a kicsit fűtette be óvónéni. Nem ég a tűz és hideg van■ — Takarótok meleg legalább? Nem fáztok a hidegben aludni? — Hát nem fekszünk mi! Te ezt nem is tudod? — Hát hogyan pihentek ebéd után? — Ülve... Fejünket az asz­talra hajtsuk és úgy alszunk. — Nincs heverő az óvodábanIf — Nagymama már látta, ho­gyan alszunk, mikor átjött értem. BIZONY ABÁ sok dolgozó anya kíváncsi, vájjon hol lehet ez a furcsa óvoda, ahol a gyerme­keket nem tudják lefektetni. Kis tanyát képzelnek sokan ma­guk elé, ahol most van kiala­kulóban az óvoda. El kell árul­nom, hogy nem tanya, mégcsak nem is kicsi község. Kunmár­­tónban van az óvoda, a. Béke-út t szám alatt. Bizony klvül-beliil elhanyagolt. A tűz sokszor dél­ben kialszik és délután 4 óráig hidegben vannak a gyerekek■ A legszomorúbb az, hogy ami a legfontosabb, az alvás sincs biz­­tostíva. Az óvónő asztalnál ülve altatja a gyerekeket. Súlyos mulasztás terheli a tisztiorvost is. mert nem ellen­őrzi az óvodákat. Ha mégis el­lenőrzi, miért engedi meg, hogy ülve aludjanak a gyerekek, s piszkos helyiségben legyenek- Feltételezzük, hogy a tisztiorvos nem asztalraborulva alszik, mert akkor tudná, hogy ez nem kényelmes és nem egészséges, s különösen nem az a fejlődő gyerekeknek. Jó lenne, ha több gondot for­dítana a tanács és a tisztiorvos az óvodák, bölcsődék kis lakóira. A dolgozó anyák nagyobb bi­zalommal fordulnának az óvo­dák, bölcsődék felé. Közöljük négyhetes keresztrejtvényversenyünk nyerteseinek névsorát A Szolokmegyel Néplap szerkesztő­sége 1952. december bő folyamán négy héten keresztül tartó rejtvényversenyt hirdetett. Olvasóik közül igen sokan küldték be a rejtvények megfejtését. A határidő elteltéig, 1953. január 17-ig összesen 73 megfejtés érkezett be. A 7S közül 33 nem vehetett részt a sor­solásban, mivel a megfejtést beküldő olvasó hibásan oldotta meg a rejt­vényt, vagy nem mellékelte a szelvé­nyeket. A mai napon, 1953 január 20-án, a Szolokmegyel Néplap szerkesztőségé­ben megejtett sorsoláson a követke­zők nyerték el a kitűzött jutalmakat: Az I. díjat, negyedévi előfizetést a Szolnokmcgycl Néplapra Vörös István (Jászapáti, Ütasi-u. 3.) nyerte. A 11. díjat, kéthónapl előfizetést a Szolnokmegyei Néplapra Kupái Teréz (Mezőtúr, Dózsa György-u. 4.) nyerte. A III. díjat, egyhónapi előfizetést Ferenczl István (Kenderes, Lenin-u. 61.) nyerte. A IV.—X. dijakat, köyvjntalmakat az alábbiak nyerték: Bálint Ferenc (Kákóczllalva KTSz), Szondi Imréné (Kuncsorba, Vörös Október tsz), Far­kas István (Kisújszállás, Kossúth-u. 18.), lfj. Egyed Gyula (Tiszakürt, Vö. rösmarty-u. 8.). Székely Ferenc (Kar­cag, Arany János.u. 39 ), Túri Ernő (Jászlndárft1) és Bata Fcrencné (Szol­nok, Vörös Csillag-u. V. bérház ) A könyvjutalmakat a nyerteseknek postán küldjük el. Helyesen fejtették meg mind a négy héten keresztül rejtvényeinket Balogh Regina Ujszász, Szép Ilona Szolnok, Székely Magdolna Tiszavárkony, D. Tóth Lászlóné Törökmiklós. Adorján Mátyás Szolnok, Seson Ilona Tőrök, miklós, Bírj János Kisújszálls, Csík József Jászberény, ifj. Szűcs Gyula Kenderes, Ondók Erzsébet Szolnok, Balia Lidia Tiszakürt, Drávucz Lajos Szolnok, Hegedűs Erzsébet Kunmár­­ton, Tóth G. Eszter Jászkisér, Jákú István Kunhegyes, Fekete Lásziú Jászapáti, Polatsck Ibolya Kunhegyes Bodrogi Ferenc Mezőtúr, Párái Jenő Szolnok, Győző Imre Kunhegyes, Ve­ress Sándor Mezőtúr, Ifj. Szécsi Imre Szolnok, Kollár Mihály Szolnok, Szúr. mai István Törökmiklós Sípos Almos Kisújszállás, Bakóczi István Szolnok, Legerszki János Mezőtúr. Nyíri István Knnmárton, Kovács Ferencné Karcag, Busl Lajos Szolnok, Muka Miklós Tisza­­roff, Ambrus János Szolnok. Szattner Jánosné Kenderes, Baranyő látván Szandaszöllős, Gregor Mihály Kun­­csorba, Pintér Sándor Tlszaszöllős, Fehér Márta Szolnok. Kérjük olvasóinkat, hogy minél töb­ben vegyenek részt a január 18-án, vasárnap idnlt, most már hathetes nagy keresztrejtvény versenyünkben, amelyek során értékesebb jutalmakat nyerhetnek azok, akik helyesen fejtik meg a rejtvényeket, s szerencséjük lesz a sorsolásál. zázharmmc évvel ezelőtt, 1823 ja­nuár 21-én született Alsósztrego­­ván középnemesi családból Madách Imre, a nagy magyar költő és drámaíró. Madách Imre koraérett gyermek volt. Tizennégyéves korára magánúton elvé­gezte a gimnáziumot. 1837-ben Pestre kerül és megkezdi egyetemi tanulmá­nyait: bölcseletet és jogot tanul. Pesten kapja első döntő irodalmi benyomásait: a színház és dráma ragadja meg. A Pes­ten töltött egyetemi évek nagyjelentősé­­güek számára politikai szempontból is: megismerkedik a liberális polgári demo­kratikus eszmékkel, amelyek már elter­jedtek az egyetemi ifjúság körében. A szabadságharcban betegsége miatt és anyja befolyására nem vett részt. A ma­gyar nép hősi harca és Kossuth egyéni­sége azonban nagy hatással volt rá. Ebben az időben sorozatos Csapások érték. A szabadságharcban elvesztette öccsét, húgát és ennek férjét haramiák ölték meg. 1851-ben menedéket adott egy politikai üldözöttnek. Ezért feljelen­tették Madáchot, letartóztatták, s Po­zsonyban, majd a pesi Uj-Epületben ra­boskodott. Fogsága idején felesége hűt­len lett hozzá és hamarosan válnia kel­lett. MADÁCH IMRE szabadságharc veresége, az ön­kényuralom, meghurcoltatása, ka­tasztrófája, testvéreinek elvesztése nyo­masztóan hatottak rá, izzó gyűlölettel töltölték el a zsarnokság iránt, s 1848 feltétlen hívévé tették. Számos költe­ménye tanúsítja, hogy Madách a törté­nelem legdicsőbb eseményeinek a forra­dalmi harcokat tartotta. Madách ellene volt az Ausztriával való kibékülésnek. írásaiban harcolt a bécsi körök propagandafogásai ellen, amelyekkel uralmukat népszerűsíteni akarták. Történelmi szatírát írt „Civili­zátor“' címmel, amelyben a szabadság­­harc leveretése utáni idők gyűlöletes alakját, Bach minisztert, s az osztrák gyarmatosító politikát leplezi le maró gúnnyal, izzó gyűlölettel. Az önkényuralom idején írja legna­gyobb alkotását, „Az ember tragédiá­ját". A tragédia az emberiség történe­tét mutatja be, de ezért szorosan kap­csolódik a magyarság életéhez is. Leg­inkább a két prágai szín közé külön színként ékelődó’ forradalmi képnél, érez­hető az, hogy nemcsak a következő, a szabadversenyt bemutató kor problémái­val vívódik, hanem saját nemzete fel­­szabadulásának kérdése is foglalkoztatja. A Habsburg udvari világban vergődő tudós éli itt át a forradalom nagyszerű látomását. Ez az egyetlen szín, amelyből Adám nem kiábrándultán ébred, 's ame­lyet nem Lucifer kommentál, hanem Adám, Lucifer szándékaival ellentétesen. 1 OA 1 ben az osztrák kormány egy J.OU1" „alkotmánytervezet'“ meg­vitatására hívta a magyar országgyűlést. Madách Imrét meg nem alkuvó politi­kai meggyőződéséért Nógrád megye kö­vetévé választotta. Képviselőházi beszé­dében a radikálisabb határozati párt mellett foglalt állást. A döntő kérdésben így nyilatkozott: „Egyezkedni annyit tesz, mint követeléséből is engedni akarni, a mi követeléseink pedig éppen úgy nem lehetnek engedés tárgyai, mint a lenni, vagy nem lenni, mint az élet és halál.-' Születésének 130. évfordulóján dolgozó népünk szeretettel és kegyelettel emlé­kezik meg Madcáh Imréről, az emberi­ség nagy céljaihoz, a haladáshoz a kéte^ Iyek és kudarcok ellenére ragaszkodó nagy magyar költőről. Jólsikerült a Vöröskereszt vezetőségválasztó A Vöröst ereszt Megyei Szervezeté­nek hathatós támogatásával sikerült egészséges irányban elindítani a be. senyszögi Vöröskereszt Szervezet munkáját. A nemrégiben megtartott vezetőség­­választó taggyűlést nagy várakozás és bizakodás előzte meg azok részéről, ak'k szívügyüknek tekintik Beseny­­szögön az egészségügyi munkát. össze is gyűlt a község! tanács és az egézségügyl aktívák hívására minden Vöröskereszt egyesületi tag, az „Egészségvédelemre kész/* tanfolyaniot végzett hallgatók és annyi érdeklődő, amennyi már be sem fért az öreg iskola legnagyobb termébe. Besemyszögön ilyen érdeklődés egész­ségügyi összejövetel iránt még soha nem nyilvánult meg. Vígh Ferencné. a megyei Vöröske­reszt szervezet kiküldöttje alig tudott eljutni az előadói asztalhoz, hogy meg­nyissa a gyűlést. Közvetlenhangú elő. adásával ismertette az előadás célját, Sógor -A jászberényi eipész KTSz-bon szeptemberben felvettek egy 60 éves embert kifutónak. Bár munkájával nem volt baj, novemberben felmond­tak neki azzal az indokkal, hogy a központ csak egy kifutót engedélyez. Pár nap múlva az egyik munkave­zető 70 éves apósát vették fel ugyan­erre a helyre. Ezáltal beigazolódott, hogy a központnak ilyen irányú ren. A Varga Katalin leánygimnázium tanulói a múlt év november elején megrendeltek a Könyvterjesztő Vál­lalatnál 44 orosz szótárt és 280 orosz meséskönyvet, hogy tanulmá­nyaikat folytathassák, illetve meg­könnyítsék. elmondotta, mik a feladatai a falusi Vöröskereszt szervezetnek, hogyan kell küzdeni az egészséget veszélyez­tető ártalmak ellen és mil3ren előadá­sokat és tanfolyamokat fog tartani a szervezet a községben. Felhívta a hall­gatóságot a szervezetbe való belépésre, egymás támogatására, tanulásra tan­folyamokon, különösen a három hóna­pos ápolónői iskolán vailó részvételre. Előadásához elsőnek Nyeső Péter, a községi tanács VB. tagja szólt hozzá. Biztosította az alakulóban lévő szer­vezetet a tanács támogatásáról és kérte a hallgatókat, különösen a fiatalságot az egészségügyi mun­kában való részvételre. Rámutatott, hogy ezen a téren Beseny­­szögö® sokkal komolyabb munkára van szükség, mert eddig bizony voltuk hiányosságok az egészségügy terén. Megígérte, hogy a községi tanács is kiküszöböli munkájának hiányosságait. Dr. Szántó Andor körzeti orvos azt kérte a nagyszámú hallgatóságtól, hogy necsak névleg. hanem ténylege­sen legyenek egészségügyi aktívák.- koma delete nem volt. A KTSz vezetősége ezért dorgá­lásban részesült, de egyéb nem tör­tént. Szerintem nem elég a dorgálás, mivel az illető elvtárs továbbra is munkanélkiil maradt és ha ez így folytatódik, sógor-komából fog állni Jászberényben sok más vállalat is. Túri Jánosné, Jászberény. A pénzt már akkor összeszedték. A Könyvterjesztő Vállalat azonban nem törődik a könyvek leszállításával, csak hiteget bennünket. Barcsik Margit, Dicker Marianna, Körösparti Zsuzsanna, Szijj Ilona. gyűlés Besenyszögön A hibákat ne takargassák, hanem azonnal öntevékenyen avatkozzanak he, ha valahol könnyelműen kezelik a tisztaságot, az egészségügyet. Fel­világosító és oktató munkával ja­vítsanak mindenütt, ahol szükség van. Azután megválasztották az új veze­tőséget. Az új titkár Ladányi Mibály­­nó köszönte meg a vezetőség nevében a bizalmat. Utána bemutatásra került a Vöröskereszt háromnapos tanfolya­máról készített dia fi lm sorozat, me­lyet a résztvevők a legnagyobb figye­lemmel néztek végig. Az előadás után két lány jelentkezett a tanfolyamra. Ez lelkesedésre ragadta a hallgatóság minden tagját. Ilyen megállapítások hangzottak eh „Érdemes volt eljönni, mert sok érdekeset, tanulságosat lát­tunk és halottunk.44 Ezt a hangulatot szeretnénk megőrizni a besenyszögi szervezet további munkája során is. Dr. SZÁNTÓ ANDOR Besenyszög. $ ml a 6 kitté (jtpel NÉPLAP politikai napilap A megyei Pártbizottság és a Megyei Tanács lapja Megjelenik hétfő kivételével mindennap Felelős szerkesztő és kiadó: DAVID FERENC Szerkesztőség és kiadóhivatal: Szolnok, Beloiannisz-iitca 7. I. emelet Telefon: Szerkesztőség: 20—93 Kiadóhivatal: 29 94 Egyszámlaszám: 003"80€!—40 Szolnokmegyei Nyomdaipar! Váüalat Szolnok. Malinovszki-u. 19 Felelős vezető: Mészáros Sándor WnMküJt q. Bizzák a vevőre, mit akar vásárolni A napokban a jászapáti 1 öldművesszövetkezet fő­­boltjába tértünk be, hogy ruhát vásároljunk tánccso- Oortunk részére. Már az aHóban feltűnt a ruhás áll­vány felől jövő hangos be­széd, ahol „Lajos bácsi" dolgozott. Flockon anyagot kértem tőle. Erre azt felelte: „Mi­nek az, vegyen flaneüt, annak van most az ideje". Ruhavásárlásnál talán he kell jelenteni, hogy mi­lyen célra akarjuk felhasz­nálni? Mi azt kérjük „Lajos bácsitól", hogy ne hangos­kodjék a vásárlóközönség­gel és amikor van miben válogatni, ne mondja azt, hogy: „Vigye ezt és ne válogasson". Vegyen pél­dát a többi dolgozó társá­tól és jó munkájával já­ruljon hozzá a szocialista kereskedelem fejlődéséhez. Kováts Lászlóné MNDSZ-titk., Jászdózsa Meddig várjunk ?! A sportolók minősítése terén érte el a legjobb eredményt a kunmártoni járás A kunmártoni járási TSB elnöke ^ az MHK ellenőrző bizottság tag­jai, a TSB társadalmi aktivál részére tartott értekezletén ismertette a járás 195*2. évi sportmunkáját, eredményeit, hiányosságait és a fejlesztési terv fel­adatainak teljesítését. A járás 1952. évi sportmunkáját, eredményeit vizsgálva megállapította, hogy a. járás sportja jelentősen fejlő­dött az 1951. év eredményeihez viszo­nyítva. Az év folyamán rendezett- verse­nyeken nagyobb tömegek vettek részt és a színvonjil is emelkedett. Növekedett a rendszeresen sporto­lók száma. Rámutatott azonban arra is, hogy a járás nem minden területén kielégí­­tőek az eredmények, vannak számot­tevő hiányosságok is. Éppen ezért nem szabad megállni az eddigi ered­ményeknél, hanem még jobb, még szívósabb munkával kell dolgozni a járás szocialista sportjának fejlesz­téséért. Arra kell törekedni, hogy a dolgozó ifjúság minél szélesebb réte­gei bekapcsolódjanak a különböző sportágak rendszeres sportmunkájába. TT lismeréssel szólt a társadalmi ak­tívák nélkülözhetetlen és ered­ményes m unkjaröi, majd ismertette az 1952. évi általános sporífejlesztési terv számszerű eredményeit. 1. Sportkörök számának fejlesztési terve 93 %. *2. Szakosztályokban mű­ködő sportolók létszámfejlesztési terve 54 n/o- 3. Sportolók minősítésének fej­lesztési terve 134°/«. 4. MHK terv tel­jesítés 12 5. Társadalmi aktívák képzésének terve 43%. 6. Társadalmi munkával épített sportpályák íervlel­­jesítése 109%. A fenti részterületek eredményeit összevetve a járás globális teVtelje. 8Íté«se 92%-os. Az évvégi étékelés megmutatta a gyenge munkát végző sportköröket. Azokat, amelyek elhanyagolták a terv­­feladatok teljesítését és hátráltatták, sőt meghiúsították a járás tervének hiánytalan # végrehajtását. Ilyenek voltak a tiszasasi, szelevény!, csépai, tiszakiirti sportkörök, ahol a vezető­ség nem tudta kellően összefogni a rendelkezésre álló sportolókat, aktí­vákat és a fejlesztési terv egyes rész­­letinél szembeötlő lemaradások mu­tatkoztak. örvendetes viszont, hogy a Tiszasasi SK kivételével nincs olyan sportkör, amely MHK tervét 100%-on alul teljesítette volna. A hiányosságok, lemaradások mel­­lett beszélt az eredményekről. Azokról a sportkörökről, amelyek lelkes munkájuk nyomán született jó ereaényeiikkel példaképül állíthatók a lemaradt sportkörök elé. Ezek a Tiszaiig! SK, Cibakházt SK, Kunmártoni Petőfi, Kunmártoni Téglagyár SK. Ezeknek a sport­köröknek vezetői megértették és helyesen alkalmazták a párt irány­­mutatását, a kormány rendelke­zéseit a szocialista sport fejlesz­tése érdekében. Példaként emelte ki a tiszaugi és cibakház! sportköröket. — párosver­­semy kapcsán kiszélesített szocialista versepymozgalmukért. A verseymoz­­galommal beigazolták, hogy a mnnka megjavítása, a terv teljesítése szem­pontjából milyen nagy jelentősége, segítő ereje van a versenyszellem él­ni élyítésének. Rámutatott, hogy az 1863. évi sport­fejlesztési terv sokkal jobb és hiány­talan teljesítése érdekében szükséges a gyengén működő sportkörök vezetőségének átszer­vezése, illetve megerősítése. Kü­lönösen nagy fontosságú a szocia­lista miinkaversenyek, párosv^rse­­nyek bevezetése és kiszélesítése a járás valamennyi sportkörénél. "y égezetiil a TSB elnöke a jól mű­­* ködő társadalmi szövetségek tag­jait jó munkájuk elismeréséül emlék­verettel és könyvjutalmaikkal tüntette ki. A jutáimazottnk nevében Dóka Dezső elvtárs mondott köszönetét és ígére­tet tett. hogy az 1953. évben, ötéves tervünk utolsó előtti döntő esztende­jében az elmúlt év tapasztalatainak jó felhasználásával a mnnka további fokozásával segítik az 1953_as fejlesz­tési terv teljesítését a járás sport, kultúrájának emelését. BOCSKAR FERENC eportlcvelező, Kunmárton. ^c£.yénk labdarúgó sportja a bajnokságok tükrében A megyei utánpóiás 1952, évi mérlege A MEGYEI ^ labdarúgás utánpótlá­sának. játékszínvonalának emelése és a játékosok fejlődésének biztosítása érdekébe® a Megyei Testnevelési Sportbizottság az 1952. év tavaszán egy új bajnoki mezőnyt indított 14 csapat részvételével. Ez a bfi'nokság a „Járási minőségi csapatok bajnok­sága44 -néven indult meg, amelybe a járások ée városok egy-egy kiemelt csapata került. A bajnokság a kezdeti nehézségek után komolyabb formát öltött és a résztvevő csapatok hétről­­hétre komoly mérkőzések keretébe® igazolták a bajnokságban vailó rész­vételük jogosságát. Az egyfordulós bajnokságban a kö­vetkező csapatok vettek részt: Szol­noki Építő-Fások, JászLadányi SK, Tcrökmiklósi Petőfi. Tiszaimrei Ál­lam Gazdaság, Mezőtúri Ho®véd, Bán­halmai Állami Gazdaság, Jászapáti Lokomotív, Jászfényszarui SK Fegv­­verneki SK, Rákóezifalvai SK. Kar­cagi ÁGA SK, Szolnoki Bástya. Túr­­kevei SK, Szolnoki Lokomotív II. A bajnokság ideje alatt visszalép­tek: Karcagi ÁGÁ SK és a Mezőtúri Honvéd. A megmaradt 12.es mezőny azonban befejezte a bajnokságot. Á bajnokság végén a Szolnoki Lokomo­tív II. Törökmiklósi Petőfi és a Túr­­kevei SK kerültek az élre. A többi résztvevők is jó átlag teljesítményt nyújtottak és jól vizsgáztak sportbeli felkészültségükről. AZ ŐSZI II. fordulóban a bajnoki szabályoknak megfelelően a járási és városi csoportgyőztesek kerültek a járási minőségi csapatok mezőnyébe, s így egy újabb 14-es létszámú mezőnyt alkotva indult az őszi osztályozó baj­nokság ^ a megyei bajnokságba való feljutásért. _ A minőségi csapatok me­zőny© öt, illetve hat csapattal kiegé­szülve a következő mezőnyt alkotta: Kunmártoni Petőfi. Jászberényi Pe­tőfi. Oibakházi SK. Budapesti Gyár­építő helyi ^ SK, Tószeg, Kunmada­ras! Honvéd, Tiszaimrei Községi Sportklub, Szolnoki Építő — Fások. Törökmiklósi Petőfi, Túrkevei SK, Jászapáti l/okomotív, Jászfényszarui SK, Fegyvernek! SK, Rákóezifalvai SK. Szolnoki Bástya. Szolnoki Loko­motiv IT. Ebben az őszi mezőnyben már erő­­s°>iib csapatok küzdelmét láttuk hétrőL bétre és a fordulók iránt megnőtt az érdeklődés. Nem várt eredmények szü­lettek, s az első fordulók után úgylát­szott, hogy a bajnokságot a Török­miklósi Petőfi simán fogja nyerni. A bajnokság alatt később igen érde­kesen alakult a „Petőfi hármas'4 — (Törökmiklós, Jászberény, Kunmárton) fej. fej me/Jletti harca és ebben a harcban tépázták meg a Törökmiklósi Petőfi habárait. Kunmártoni Petőfi és a Jászberényi Petőfi külön párharcot folytatott az elsőségért és új „bajnok jelöltek44 kezdtek felnyomulni. — A Kunmártoni Honvéd visszalépése és a Budapesti Gyárépítőik . törlése is sok változást hozott, mely főleg a Túr­kevei SK-t hozta kedvezőbb helyzetbe. Túrkeve ezt az előnyt továbbiakban jól kamatoztatta. AZ ERŐVISZONYOK azonban nehe­zen tisztázódtak. A Tiszaimrei SK lel­kes és jóképességü fiatal gárdája is ,,feltört" és az utolsó mérkőzésig igen komolyan veszéL'eztette a bajnok­­jelöltek helyzetét. Sok szép és komoily mérkőzés kere­tében dőlt el végeredményben az osz­tályozó bajnokság sorsa- Győztese megérdemelten lett a Kunmártoni Petőfi csapata. A bajnokság egész ideje alatt állandó jó formában, le1- kesen küzdöttek és gyűjtötték a baj­noki pontokat. A játékosok és az új vezetőség mindenben bizonyítani kí­vánta és sikerrel igazolta is. hogy Kunmárton sportéletében komo-ly vál­tozás ^ következett be. Ennek a jó munkának az eredménye a megnyert bajnokság és a d'csőség. hogy az 1953. évben Kunmárton csapata ismét a megyei bajnokságban szerepel. Időjárás jelentés VÁRHATÓ IDŐJÁRÁS szerda estig: Változó felhőzet. legfeljebb egy-két helyen kisebb havazás. Holnap több­felé köd. Az északi, északkeleti fokozatosan mérséklődik. A hőmérsék­let csökken. Várható hőmérsékleti ér­tékek az ország területére: szerdán reggel mínusz 6, mínusz 9, a hóborí­totta helyeken mínusz 9. mínusz 12. délben 0 — mínusz 3 fok között. Á várható napi középhőmérséklpt január 21-én, szerdán Nógrád, Borsod-Abaúj- Zemplén és Szabolcs-Szatmár megyék­ben mínusz 4, másutt plusz 4 fok alatt lesz. (MTI). I

Next

/
Oldalképek
Tartalom