Szolnok Megyei Néplap, 1953. január (5. évfolyam, 1-27. szám)
1953-01-16 / 14. szám
1953 január 16. SZOLNOKMEGYEI NÉPLAP 3 Az improduktív létszám csökkentése egyes vállalatoknál évi félmilliós megtakarítást jelent Népgazdaságunk szívós küzdelmet folytat a termelő és hivatali apparátus minden vonalán a túlszervezettség és a bürokrácia .ellen. Gerő elvtárs a Központi Vezetőség november 29-i ülésén külön kiemelte és a takarékosság egyik fontos tényezőjeként jelölte meg a túlzott adminisztráció csökkentését, a létszámkeret kötelező betartását. Az új évben az a fontos feladat vár megyénk ipari vezetőire, hogy az önköltség csökkentése érdekében, de különösen a tervszerű munkaerőgazdálkodás elősegítésére megoldást találjanak a „hivatali vízfej“ pro. blémájára. Hogy komolyan kell számolnunk ezzel a kérdéssel, mutatja az is, hogy az elmúlt évben igen jelentősen megduzzadt üzemeink nem termelő munkát végző dolgozóinak létszáma, s ugyanakkor újonnan létesült üzemeinkben nem tudtunk megfelelő műszaki és adminisztratív szakembereket munkábaállítani. EGYIK ÍRÓASZTAL SZÜLI A MÁSIKÁT, B a gyakorlat azt mutatja, hogy helyes átcsoportositással, újabb munkaerők beállítása nélkül is el tudják végezni munkájukat üzemi alkalmazottaink még akkor is, ha bővül az üzem, vagy jelentősen megnövekszik termelése ebben az évben. Különösen növekedett az improduktív munkát végzők száma megyei iparvállalatainknál: a termelésben ténylegesen résztvevők számának 20 százalékát teszi ki az adminisztratív dolgozók, különféle vezetők és alkalmazottak száma. Ez az arány lénye, gesen magasabb a nagyüzemi átlagnál, s egyben magyarázatot ad arra is, miért nem tudták megfelelő mértékben csökkenteni termelési áraikat, önköltségüket ezek a vállalatok. A finommechanikai vállalatnál a múlt évben például 34 termelésben közvetlenül résztvevő dolgozóra 10 EGYEB ALKALMAZOTT JUTOTT. Ebben az évben eggyel növekedett a fizikai dolgozók száma, ugyanakkor egy alkalmazottat is vettek fel. Hasonló a helyzet a szolnoki Autójavító Vállalatnál is, ahol 50 munkás termelésének irányítását és gazdasági ügyeit 18-an „végzik el“. _ A Mozaik és Cemetárngyár 53 fizikai munkásának ellátását és az üzem egyéb gazdasági ügyeit 11-en látják el. Ezekben az üzemekben a kétszeres alkalmazott létszám megdrágítja a termelést, melegágya a huzavonának, nak, A BÜROKRATIKUS HIVATALI ÜGYINTÉZÉSNEK. Az improduktív létszám felduzzadása részben onnan ered, hogy szét vannak szórva a város minden területén 0 vállalatok munkahelyei, s minden részleg, mint egy Kis Önálló vállalat fenntartja a maga hivatali appará. tusát, anyag és munkautalványoző részlegvezetőjét, raktárnokát stb. Indokolatlanul magas a létszám a Téglagyári Egyesülésnél is. A 200 dolgozóból közel 50 adminisztratív és vezető. De lehetne még sorolni azokat a vállalatokat, melyek állandóan kérik az adminisztratív és alkalmazotti létszám emelését, s ugyanakkor jelentősen több embert vonnak el a produktív termelésből, mint kellene. így történt a Mezőgazdasági Vízépítő Vállalatnál is, ahol az építéshelyek vezetői jelentős létszámemelést kértek, s a vezetőség vizsgálata alkalmával közel 20 SZALLASFELELOS, s hasonló címen alkalmazott dolgozó munkáját találta nélkülözhetőnek. Az első lépés, melyet meg kell ten. nünk ebben a kérdésben az, hogy a jelenlegi 20 százalékról, 16 százalékra csökkentsük megyei átlagban az Gerő elvtárs november 29-i beszéde nyomán megyénk termelőszövetkezetei mind több gondot fordítanak az öntözéses gazdálkodás kiterjesztésére és ezen belül a helyi adottságok felhasználására. A szolnoki járásban már az elmúlt esztendőben számtalan kiemelkedő eredmény bizonyította, hogy kevés befektetéssel, a helyi öntözési lehetőségek felhasználásával milyen magas jövedelmet tudunk biztosítani. Tizenegy termelőszövetkezet és tszcs 581 holdat öntözött a Tisza, Zagyva és a holt ágak, valamint ártézi kutak tárolt vizével. Az öntözött 581 holdas terület 3,200.000 forintot jövedelmezett, míg ugyanezen a területen csak búza, vagy kalászos termeléssel mindössze 245,000 forint összjövedelemre tettek volna szert. Gerő elvtárs beszédének hatására újabb 1285 hold helyi öntözésre alkalmas területet tártak fel, ahol nagyobb befektetés nélkül az megvaló-A Szabad Ifjúság szerkesztősége folyó hó 18"ón. vasárnap délelőtt 10 órakor a szolnoki Úttörő Ház-ban — értekezletet tart levelezői részére- Az értekezleten a levelezőkön improduktív létszámot a termelésben résztvevők számához viszonyítva. Természetesen ez nem jelenti azt, hogy az év első hónapjaiban egyes vállalatok alkalmazottainak harmadát, vagy felét elbocsájtják. A feladat megoldása nagyobb, körültekintőbb munkát kíván, s csak úgy old. ható meg hogy gyökeresen átszervezik vállalataink adminisztrációs és irányító apparátusát. A FELSZABADULÓ MUNKAERŐK a most meginduló vagy bővülő üzemekben intézményeknél könnyen tudnak alkalmazást találni, de sokan vannak különösen a fiatalok közül, akik, szivesebben elhelyezkednek az iparban is , Hogy mit jelent népgazdaságunknak az „első lépés“ is, — az átlagos 4 százalékos improduktív létszámcsök. kentés — mutatja az, hogy közel félmilliós bérmegtakarítást érhetünk el — egy év alatt megyénkben a munkaerő megfelelő csoportosításával. síthatő. A tiszaföldvári Lenin tszcs január 14-én megkezdte 3 holdas víztároló építését. Ebben fogják fel a belvizeket és ide gyűjtik az egyik igon bővizű ártézi kút eddig szabadon elfolyó vizét. 18 holdas konyhakertészetük öntözésére használják. A szajoli Előre tszcs 1952-ben csak 5 holdon folytatott öntözéses gazdálkodást, az idén már 60 holdra bővítik. 15 holdon kapásnövényeket, 15 holdon szálastakarmányt termesztenek, ugyancsak ekkora területen öntözéses konyhakertészetet folytatnak, a további 15 holdat pedig öntözéses másodnovények termesztésére fordítják. Az ugyancsak szajoli Petőfi tszcs 84 holdat fordít szántóterületéből öntözéses gazdálkodásra. Az elmúlt évben semmit sem öntöztek, a másik termelőcsoport eredményei meggyőz, ték őket ennek helyességéről, mindkét tszcs a Holt-Tisza vizét használja fel. kívül rész tvesznek a DlSZ-szerve-zetek vezetőségének tagjai, a legkiválóbb ifjúmunkások, termelőszövetkezeti és egyénileg dolgozó parasztfiatalok. Vasárnap délelőtt az „Úttörő Ház“-ban tartja a Szabad Ifjúság levelezői értekezletét Termelőszövetkezeteink kihasználják az öntözés hely! lehetőségeit Tavalyi jövedelméből házat vett ifj. Pályi Zsigmond, a mezőtúri „Gorkij" tsz tagja Olyan korban élünk, mikor hazánkban a szocializmust építjük. Dolgozó parasztságunk egyre inkább a nagyüzemi gazdálkodás jelé hajlik. Még mindig vannak azonban kétkedők, olyanok, akik látják ugyan az eredményeket, mégis önmagukkal tanakodnak. Az ellenség sem alszik. Híreszteléseivel félre akarja vezetni az egyszerű dolgozó parasztokat. Pedig a becsületesen dolgozó szövetkezeti tagok tavalyi eredménye megcáfolja az ellenség állításait. A szövetkezetben dolgozok jól élnek. Ifj. Pályi Zsigmond, a mezőtúri ..Gorkij" tsz tagjának élete csak egy példája ennek a szép életnek. Tavalyi munkája gyümölcséből házat vett. Sok, nagyon sok ifjú. Pályi Zsigmond van már hazánkban. A termelőszövetkezeti mozgalom erősödésével mindig több lesz. NYÁR VOLT. A vizet szomjúhozó föld megrepedezett a hetekig tartó szárazságtól. A forróság szinte vibrált a levegőben. A kibírhatatlan meleget csak a távolból látszó tanyák akácfáinak árnyéka csökkentette. Vizsgálódva kémlelték az eget a dolgozó parasztok, hátha feltűnik valamerről az esőt hozó felhő. Hiába, nem jött, még a bárányfelhők is eltűntek. így ment ez naptól napra. A mezőtúri Gorkij termelőszövetkezet földjein mégis bizakodók voltak az emberek. Reggeltől késő estig hangos volt a határ. Már hajnalban vidám embercsoportok tartottak a cukorrépa- és kukoricatáblák felé. A felkelő nap első sugarai munkában találták a tsz tagjait. Kapáltak, irtották a gyomot. Harcra keltek az aszállyal. OTT VOLT KÖZÖTTÜK minden, nap ifjú Pályi Zsigmondné is. Eleinte nem szívesen járt a csoportba dolgozni. Mondogatta az urának, eleget keres egyedül is. Meg tud élni abból az egész család. „Magunknak dolgozunk'1 — válaszolt ilyenkor mindig ifj. Pályi Zsigmond. Aztán Pályiné egyszer kiváncsiságból elment a csoportba dolgozni és nagyon jól érezte magát. Égett a keze alatt a munka. Észre sem vette, hogy este lett.'Attól kezdve nem is maradt el a szövetkezetből. Mindkettőjük élete a szövekezethez kapcsolódott. Fiatalok még. Esténként vacsora után dűltek a ház elé. Milyen jó, hogy nem vagyunk egyedül. Most mindent elpusztítana ez a szárazság. „A tiszatenyői határban az egyénileg dolgozók kis földdarabkáin szinte sírnak a növények" — mondta egy este ifj. Pályiné az urának. — „Rajtunk már nem tud kifogni az időjárás. Segítenek a gépek.“' Pályi Zsigmond gondolatai messze jártak. Már régóta fájt a szíve egy meghitt kis házikóra. Addig mig egyénileg dolgozott, nem telt rá. A felszabadulás előtt meg ... jobb arra nem is gondolni. BOLDOG TERVEZGETESSEL teltek napjaik. A szövetkezetben pedig eljött a terménybetakarítás ideje. A becsületes munkát végzők, kik családjukat is bevonták a munkába, nem csalódtak. Termésük mindenből több lett, mint az egyénileg dolgozó parasztoknak. Ifj. Pályi Zsigmondnak, meg a feleségének is gazdag volt az 1952-es esztendő. Az őszi szél sűrű fekete felhőket ker-Igen sokan ismerik Zagyvarékason Mezőcsáti István kulák cséplőgéptulajdonost. Eveken keresztül károsította a zagyvarékasi és környékbeli dolgozó parasztokat cséplés alkalmából. Egész évi fáradságos munkájuk, ból ő vitte el a sápot. Haragudtak is rá a faluban. Tudták, nem jő szemmel nézi a dolgozó nép felemelkedését. Ellensége népidemokráciánknak, ellensége termelőszövetkezeti mozgalmunknak. Két cséplőgépét kisajátították. Kormányunk gondoskodott róla, hogy ne a mások zsírján élősködjék, hanem mint a község becsületes dolgozó parasztjai, ő is két keze getett az égen. Az ő számukra mégis ragyogóan sütött a nap, mikor a zárszámadáskor meghallották, hogy 872 munkaegységük után, amit közösen kerestek, mennyi mindent kapnak. Kenyérről nem kell gondoskodni, a hízóról sem, 14 mázsa búzát, 6 mázsa árpát már régebben kiosztottak számukra. Most pedig 87 kiló rizst és 6440 forint készpénzt kapnak. Sorolták még a többi juttatást is, de ezt már alig hallotta ifj. Pályi Zsigmond. Maga előtt látta a házat, amelyet most már meg tudnak venni. A kertbe gyümölcsfákat ültet. Lesz majd ott sok virág és az eresz alatt szőlőlugas. Az asszony mindig tisztán tartja a ház elejét, akik arra járnak, elmondhatják: „Milyen takaros ez a ház, biztos boldog emberek laknak benne". A KIS CSALÁDI HAZAT megvették. Van mindenük. A kételkedők, akik az ellenségnek hisznek, érdeklődjenek felőlük a mezőtúri Gorkij termelőszövetkezetben. Ott megmondják, hol laknak. A fiatalasszony vendégeitől ezekkel a szavakkal szokott elbúcsúzni: „Az idén még többet dolgozunk. Én is mindennap kijárok a szövetkezetbe'“. munkájával keresse meg a kenyerét, Mezőcsáti ezért bosszút forralt. Nemrégiben megtámadta Kecskés Józsefet, az egyik zagyvarékasi termelőcsoport elnökét. Lelökte kerékpárjáról az árokba, ott ráugrott és ütlegelni kezdte. Miközben azt kiabálta: „Megölök minden tsz-tagot, téged pedig megfojtalak, mert elvitted a cséplőgépemet.“ Kecskés József súlyos sérüléseket szenvedett. De Mezőcsáti kulák nem kerülhette el sorsát, népünk bírósága ítélkezett fölötte. Aljas tettéért két évi és hat hónapi börtönre ítélték. Két és félévi börtönre Ítélték a termelőszövetkezeti elnök ellen támadó kulákot Fokozott gondot kell fordítanunk állami gazdaságainkban a szakoktatásra I ötéves tervünk | negyedik esztendeje, inég nagyobb, még komolyabb feladatokat állít állami gazdaságaink vezetői, szakemerei és dolgozói elé- — Gerő elvtárs 1952 november 29-én, a Központi Vezetőség ülésén állami gazdaságainknak is fő feladatként határozta meg a terméshozam állandó növelését, a termelési tervek hiánytalan teljesítését, s az állattenyésztésben — annak mennyiségi fejlesztése mellett — a minőségi állatok ki nevelését, E főfeladatok végrehajtásához a fejlett agro- és zootechnikai szabályok ismertetése. következetes alkalmazása szükséges. | FONTOS FELADATKÉNT'j áll előttünk a politikai oktatás mellett a szakoktatás. A szakoktatás nyújt tájékoztatást a szovjet és hazai új módszerek. — a kereszt,soros vetés, pótbeporzás. a helyes vetésforgó, a négyzetes kukorica és napraforgó vetés, a háromszori, vagy négyszeri fejes, az egyedi takarmányozás, a rábúgatás, stb— alkalmazásához. • A multévi szakoktatás hathatós segítséget nyújtott állami gazdaságainknak a munkák határidőben! elvégzéséhez, a terv teljesítéséhez. Vonatkozik ez a tiszaigari, surjáni, a pusztakürti és még néhány gazdaságunkra, ahol a szakoktatás nyomán sokkal eredményesebb volt a munka-I A tiszaigari | állami gazdaságban a szakoktatáson keresztül ismertették meg a dolgozókkal a keresztsorcs vetés, a pótbeporzás jelentőségét. Ezért tudott a gazdaság 60 kát. hold keresztisorosan vetett területen — 15.90 mázsa átlagot, az összterületen pedig 1202 mázsa átlagtermést elérni búzából- Erről Gerő elvtárs Központi Vezetőségi ülésén tartott beszámolójában meg is emlékezett. — Ezért tudta Koncz József és Kovács Lajos tehenész éves fejési tervét 4800—4900 literrel túlteljesíteni és ezért tudott Szabó Gábor sertés'hízlaló egész éven keresztül havonta a sertéseknél 16 kg-os súlygyarapodást biztosítani. IA TAVALYI TAPASZTALATOK | alapján —■ az 1952—53-as évre, múlt év augusztusában megszerveztük a szakoktatást, amely szakkörök elnevezés alatt folyik gazdaságainkban- 1952 november 15-ével 2 gazdaságunkban hároméves mesterképző tanfolyamot indítottunk, ahol a 2—2 tanfolyamon 90—100 fő vesz részt- A tanfolyamok célja, hogy egy egy munkakörben lévő dolgozó valóban mesterré váljon munkájában- A többi gazdaságokban pedig december folyamán újjászerveztük, megerősítettük a szakköröket. Ezek a szaktanfolyamok rendszeresen folynak a tiszaigari állami gazdaságban- A növénytermesztési mesterképző szakkör vezetője; Gyémánt Gyula főagronómus, nagy gondot fordít arra, hogy a hallgatók az anyagot megértsék és azt munkájukban felhasználhassák _ Az állattenyésztési mester-’ képző tanfolyam vezetője Mohácsi József, ugyancsak mindent elkövet, hogy a hallgatók megjelenjenek- A tanfolyamot nem a gazdaság központjában, haem a gazdaság Petőfi üzemegységében szervezte meg, hogy a hallgatók ne gyalogoljanak 5—6 kilométert. A gazdaság igazgatója Telek Balázs és Bakos József személyzeti felelős minden segítséget megad a szakoktatáshoz. A surjáni állami gazdaságban ugyancsak 2 mesterképző tanfolyam indult- Egy növényéi egy állatteyésztési- A növénytermesztő tanfolyam vezetője.’ Bihari Imre elvtárs, vezető agronómus, az idén nem foglalkozik megfelelően a szakoktatásai. Nem gondoskodik időben előadókról, ezért történik az meg, hogy december 25-e óta egyetlen esetben sem tartották meg a szaktanfolyamot. A szakköröket a kunmártoni és az utóbbi időben a pusztakürti és héki állami gazdaságban rendszeresn megtartják és igen nagy gondot fordítanak a hallgatók megjelenésére. I .nem ez"a helyzet I azonban a tamáspusztai, pusztamonostori és a csorbái állami gazdaságban. A tamáspusztai állami gazdaságban az állattenyésztési szakkört még egyetlen egy esetben sem tartották meg ebben az esztendőben. A tanfolyam vezetője. Koós Elemér elvtárs, egyáltalán nem tartja fontosnak a tanfolyamot. A hallgatók nem jelennek meg a szakköri foglalkozásokon- Koós elvtárs a sok munkára hivatkozik, s amellett, hogy azt sem csinálja, elhanyagolja a tanfolyamok szervezését. Pusztamonostoron Molnár Ferenc igazgató és TJngár Gyula agronómus semmit sem tettek a szakkörök érdekében. A csorbái állami gazdaságban Kobzos Dénes vezető agronómus és Orbán Sándor szintén hatodrendű kérdésiként kezelik az oktatást-I a fenti hiányosságokért! ezek megtörténtéért a Tröszt részéről én vagyok felelős elsősorban. mivel a tröszt szakembereit nem mozgósítottam eléggé a szakmai oktatás biztosítására. Egyetlen esetben sem vontuk felelősségre a szaktanfolyamok vezetőit a hibák sorozatáért Az elkövetkezendő időben 1— szakemberek bevonásával sokkal nagyobb segítséget nyújtunk a gazdaságok szaktanfolyam vezetői részére. Az ellenőrzést -jobban megszervezzükívj tudjuk a Rákosi és Gerő elvtársak által meghatározott feladatokat — maradéktalanul végrehajtani. MOLNÁR LAJOS Állami Gazdaságok Általános Trösztje. Indítsanah fegyelmi eljárást a Kőzhőrház gégészeti osztályánah durva ápolónője ellen A szolnoki közkórház gégészeti osztályán fekvő betegek már több esetben panaszkodtak Gyenes Erzsébet ápolónőre, aki goromba a betegekkel. A hozzáfordulókat durván elutasítja, a gyerekeket tettlegesen bántalmazza. A durva ápolónőt már többízben figyelmeztették, hogy változtasson magatartásán. A figyelmeztetés azonban süket fülekre talált. Gyenes Erzsébet továbbra is gyötri a betegeket. A napokban feküdt a gégészeten Balogh Istvánná tiszatenyői dolgozó 8 éves Juljska nevű kislánya. A mandulaműtét után párnapra a kislány bevérzett. Gyenes Erzsébet ápolónő a kórteremben próbálta elállítani a vérzést, majd a kötözőbe vitte a gyereket, ahol hajánál fogva jól megrázta. Józsa Mária kőteleki kislány hasonló bánásmód miatt panaszkodott. Almádi Róza pénzügyőr elmondotta, ha valamit kérnek az ápolónőtől, durván kiabál: „Hát mit gondolnak, miért vagyunk mi, hogy a betegeket kiszolgáljuk? Igazítsd meg az ágyát mindenki. Még a gyerekeknek sem csináljuk meg, nemhogy a felnőtteknek.. Talán ágytálat is hozzak maguknak?" Dr. Hauk István főorvos és a fő/ ---------------------------------ápolónő is tudják, hogy Gyenes Erzsébet nem bánik jól a betegekkel. Megtörtént az is, hogy déli 1 óra helyett este 6 órakor ment szolgálatba. Eddig mindezt szó nélkül tűrték. Dr. Hauk Istvánnak nagyobb ellenőrzést kellene gyakorolni az osztályon. Az ápolónők a véres ágyneműt sem cserélik le. Balogh Juliska pl. öt napon át feküdt piszkos ágy. ban. Az anyák hogyan vigyék bizalommal gyermekeiket a kórházba, ha ott ilyen embertelen bánásmódban részesednek? Az ápolónők igenis azért vannak, hogy a betegeket kiszolgálják és ápolják. Népi a betegek vannak az ápolónőkért, hanem az ápolónők vannak a betegekért! A gégészeten nem érvényesül alkotmányunk, mely kimondja: „Legfőbb érték az ember". Ha ezt szem előtt tartanák, nem fordulna elő, hogy a beteg gyermekeket tettlegesen bántalmazzák, piszkos és véres ágyban napokig hagyják feküdni. A kórház igazgatója azonnal vizsgálja ki a gégészeten előforduló súlyos hibákat. A többször hiába figyelmeztetett ápolónő ellen indítsanak fegyelmi eljárást. Nem engedhető meg, hogy Gyenes Erzsébet továbbra is az osztályon maradjon. Ezt követeli a dolgozók érdeke! Éhínség Maliarastrában Maharastrában, félmillió ember által lakott területen, éhínség dúl __ jelenti a »Cross Roads-. A falvak lakosságának fele elhagyta lakóhelyét, Hogy élelmiszert kutasson fel. (MTI)
