Szolnok Megyei Néplap, 1953. január (5. évfolyam, 1-27. szám)

1953-01-29 / 25. szám

Mai számunk tartalmából: A Cseh család egy napja 3. o. Nagy Sándor Sztálin díjas novellája 4. o. A MEGYE I PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYE I TAN ÁCS LAPJA V. árfolyam,*25. szám Ára: 50 fillér 1953 jamtár 29, csütörtök Az állami gazdaságok és gépállomások szakszervezeti bizottságai biztosítsák a téli gépjavítások sikeres befejezését A lig néhány hét választ el bennün­­- két a tavaszi mezőgazdasági műn­­kák megindulásától. Állami gazdasa­gaink, termelőszövetkezeteink általában már a vetőmagvak előkészítésével fog­lalkoznak. A kora tavaszi talaj előkészí­tés és vetés, egész évi kenyerünk^ biz­tosítását jelenti, s ez a talajművelő mezőgazdasági gépek, szerszámok gon­dos és időbeni kijavításán múlik. Mit tettek ennek érdekében az állami gaz­daságok és gépállomások üzemi bizott­ságai. Gerő elvtárs múlt év november 29-én a Központi Vezetőség ülésén mondott beszédében egyik főfeladatként hatá­rozta meg, hogy minden eddiginél szer­vezettebben kell előkészítenünk és elvé­geznünk az 1953. évi tavaszi mezőgaz­dasági munkákat. Tűnnek érdekében megyénk gépállomá­­■ J sainak és gazdaságainak alapvető feladata, hogy a téli gépjavítási mun­kákat minél kevesebb költséggel, minél gyorsabban és legjobb minőségi munká­val végezzék el. Ez teszi lehetővé a ta­vaszi növényápolás, vetés időbeni meg­kezdését, a magasabb terméshozam biz­tosítását. A gépjavítás ütemét pedig nagy mér­tékben elősegíti a dolgozik lelkes ver­senymozgalma. Az új esztendő első napjaiban az iparig munkások példáját követve több állami gazdaság és gépállomás dolgozói léptek párosversenybe. A túrkevei gépállomáson 9 brigád és 38 dolgozó, a tiszafüred—kocsi állami gazdaságban 41 dolgozó vállalta annak­idején a téli gépjavítás határidő előtti, minőségi elvégzését. A pusztabánrévei, tamáspusztai állami gazdaságban, a tiszaroffi, fegyverneki, kunhegyesi, abád­­szalóki gépállomáson pedig párosver­senyben dolgoznak. Tizeken a helyeken az üzemi bizott­­ság, a pártszervezet vezetésével, szorgalmazta a versenyszervezést, segí­tette a dolgozók verseny-kezdeményezé­seit. Az üzemi bizottság az üzemi pártszer­vezettel és a gazdasági vezetőséggel rendszeresen megtárgyalta a soronkövet­­kező dekád tervfeladatait. Ezt követően üzemi bizottsági üléseken és bizalmi ér­tekezleteken ismertették a szakszervezeti aktívákkal azokat. Az üzemi bizottság elnöke személyesen foglalkozik a bizal­miakkal, biztosítja a példamutatást. Azokon a helyeken, ahol az üzemi bi­zottság és az üzem vezetősége így törő­dik a versenyszervezéssel és a teljesíté­sek ellenőrzésével, megvan a szemmel­­látható eredmény. Azonban nem minden állami gazda­ság és gépállomás büszkélkedhet ezzel. Különösen nagymérvű elmaradás mutat­kozik a pusztahék't, nagykunsági, sur­jánt, tiszasülyi állami gazdaságban, vala­mint a karcagi, besenyszögi, kunmada­rast és tiszaroffi gépállomáson. Ezeken a helyeken sem az üzemi bizottság, sem az üzem vezetősége nem törődik a gép­javítással. A dolgozók segítség nélkül, tájékozatlanul tesznek-vesznek. Ismeret­len fogalom a verseny. Nem csoda ezek után, hogy alaposan elmaradtak. Mun­kájuk tervszerűtlen és a gépjavítás je­lenlegi menete mellett egyáltalán nincs biztosítva azok időbeni és jó minőség­ben való elvégzése. ‘jT'zért az elmaradásért pedig nagy­­-*-1 mértékben felelős a mezőgazda­­sági szakszervezet. Súlyos hiba, hogy a gépállomások és állami gazdaságok többségében az üzemi bizottságok a dolgozók verssnykezdemé­­nyezéseit nem támogatják megfelelően, sőt nem egy helyen teljesen elhanyagol­ták. A teljesítményeket nem értékelik, nem hozzák nyilvánosságra, nincs ami mozgósítsa a dolgozókat a versenyre, a nagyobb teljesítmények elérésére. Mun­kájukat nem lelkesedéssel végzik. Nem érzik felelősségüket, nem tudják, hogy termelőszövetkezeti tagok és egyéni dol­gozó parasztok ezrei kísérik figyelem­mel tevékenységüket. Hiszen az alapo­san és időben kijavított gépektől, azok magasabb teljesítőképességétől is függ elsősorban a nagyobb terméseredmény, egész dolgozó népünk jobb élelemellá­tása. Üzemi bizottságainknak tehát a leg­gyorsabban fel kell számolniok eddigi megalkuvó magatartásukat. Meg kell szüntetniök a felelőtlenséget. Tartsák szem előtt az 1953-as év tervfeladatait, mely mezőgazdasági termelésünkre is fokozott követelményeket hárít. Hogyan akarják felvenni a harcot az ellenség növekvő ellenállásával, ha már a téli gépjavítások alkalmával tétlenül szemlélik a henyélést, nemtörődömséget. Mit mondanak a dolgozóknak, ha azok számonkérik rajtuk mostani bűnös mu­lasztásaikat a versenyszervezés, s általá­ban a nagyobb ‘jövedelmet, magasabb életszínvonalat biztosító többtermelés és minőségi munka terén. Ahhoz, hogy üzemi bizottságaink versenyszervező munkájukat meg­javíthassák, feltétlenül szükséges meg­ismerni ök a soronkövetkező feladatokat, az állami gazdaság, gépállomás terv­kötelezettségeit. A termelőszövetkezetek és gépállomások közötti termelési szer­ződések fokozott munkát jelentenek nemcsak a tsz-ekre, hanem a gépállo­másokra is. A tervelmaradások esetén a szakszervezetre is súlyos felelősség há­rul. Az elmaradást pedig meg kell aka­dályozótok. Ennek érdekében beszéljék meg rend­szeresen az üzem, a gépállomás és ál­lami gazdaság vezetőségével közösen a feladatokat. Végzett munkájukról rend­szeresen számoljanak be az üzemi párt­­szervezet titkárának. Mondják el, mit akar tenni az üzemi bizottság a rárótt kötelezettségek jobb elvégzése érdekében. Kérjék a pártszervezet segítségét to­vábbi munkájukhoz. Az üb-elnök elvtársak biztosítsák az üzemi bizottsági ülések és bizalmi érte­kezletek rendszeres megtartását. Ott szabják meg az üb-tagok és szakszerve­zeti bizalmiak, aktívák esetenkénti teen­dőit. A szakszervezeti aktívák csak úgy tudják a dolgozókat segíteni, jobb mun­kára lelkesíteni, ha ismerik a tervfel­adatokat. Személyszerint is így tudnak példamutató munkát végezni. Nagy hiányosság még mindig az üzemi bizottságok munkájában, hogy nem fordítottak gondot a meglévő Szak- Szervezeti aktivük nevelésére és újabb aktívák képzésére. Számtalan állami gaz­daságban, gépállomáson a dolgozók lét­számához viszonyítva igen kevés a szá­muk. Sőt van olyan gépállomás, ahol egyáltalán nem választottak htzalmikat. Ebből adódik aztán, hogy a gazdaság, vagy a gépállomás többi dolgozói pern kapnak megfelelő támogatást a munka­­vesenyben, a munkavédelmi intézkedé­sek kollektív szerződés által előírt köve­telményeinek megtartásában. * z üzemi bizottságok nyújtsanak se­gítséget abban, hogy minden 10—15 főből álló brigád, illetve mun­kacsapat válasszon egy szakszervezeti bi­­bizalmit. Gondoskodjanak továbbbá az üzemi bizottságok a bizalmiak nevelésé­ről, politikai és szakmai továbbképzé­séről. Ismerje meg minden szakszerve­zeti, aktíva munkahelyének tervfelada­tait, hogy azok végrehajtását naponként megbeszélhesse a többi dolgozóval. Vala­mennyi üzemi bizottság és szakszervezeti aktíva harcoljon a vállalt kötelezettsé­gek teljesítéséért. Járjanak elől jó pél­dával az üzem többi dolgozói előtt. Vé­gezzenek szüntelenül politikai felvilágo­sító munkát. Biztosítsák, hogy állami gazdaságaink, gépállomásaink valamennyi dolgozója jelen pillanatban a téli gépjavítások sikeres befejezésével harcoljon a maga­sabb terméshozamért, dolgozó népünk életszínvonalának emeléséér' JUHÁSZ FERENC a MEDOSZ megyei elnöke Zoltai Zoltán, a törökmiklósi Mesőgépgyár főmérnöke elfogadta Sóki Imre versenyfelhívását A felszabadító Szovjetunió és a mi pártunk, élén Rákosi elvtárssal a mű­szaki alkotó és szervező munka korlátlan lehetőségét teremtette meg szá­munkra. Soha ennyire nem becsülték még meg a mi munkánkat, mint most. mikor a műszakiak a munkásokkal összejogva a szocializmus építésén dolgoz­hatnak. Sóki Imrének, a járműjavító mérnökének versenyfelhívását elfogadom s hazánk felszabadulásának 8. évfordulója tiszteletére a következő eredmények el­érését vállalom: 1. A szénarendrakő gyártásánál az egységteljesítményre utalványozott normaórákat 20 százalékkal csökken­tem; 2. Három gyártmányunknál; — melynek szalagrendszerű gyártása félig zárt ciklusban az év elején in­dult el, — az 1952 évben mutatkozó átlaghoz viszonyított, a termelékeny­séget 20 százalékkal növelem; 3. A szükséges műszaki intézkedé­sek végrehajtásával biztosítom, hogy maradéktalanul teljesíthessék az üzem dolgozói 569.000 forint értékű vállalásukat; 4. A 100 százalékon alul teljesítő dolgozók arányát javított technoló­giai utasítások segítségével az 1952. évi decemberi arányhoz viszonyítva 50 százalékkal csökkentem; 5. A munkavédelmi intézkedések betartásával és fokozásával a sérülé­sekből keletkező munkaidőkiesést 1952. decemberéhez viszonyítva 30 százalékkal csökkentem. A fentiek lényegileg 1953. I. ne­gyedévére vonatkoznak, mert Sóki elvtárs felhívása is csak erre az idő­szakra szól. Készemről a versenyvállalást folyó tervévünk egészére szeretném kiszé­lesíteni, az alábbi feltételekkel: 1. Biztosítom, hogy 1953-ban vál­lalatunk minden esetbon határidőre, 100 százalékig eleget tegyen export­­kötelezettségének. 2. Exportkötelezettségünk teljesí­tése érdekéhen vállalom, hogy lét­számemelés nélkül, terven felül 1,500.000 forint készárut fogunk gyártani és a Technoimpexnek át­adni. 3. Öntödénkben az átlagos aarab­­s'úlyt az 1952. évi átlaghoz viszo­nyítva 20 százalékkal csökkentem, biztosítom, hogy a tervben előírt tonnaszámot 3 százalékkal túlteljesít­sük. 4. öntödénket 1953. év végére a „minőségi öntöde“ színvonalára eme­lem; Herne (ADN). A űerciei vá­rosi képviselőtestület hétfőn a kommunisták és a szociáldemo­kraták közös szavazatával elha­tározta, hogy a „Neue Volkszei­tung“ című kommunista lapot a városban megjelenő többi napilaphoz hasonlóan hivatalos tájékoztató lappá nyilvánítja. Az Adenauer-pártoknak azt a ja­­vaslatát, hogy a kommunista lapot zárják ki a hivatalos tájékoztatá­sokból, a szociáldemokrata és a kommunista képviselők akciógysége következtében elvetették. A Német Szociáldemokrata Párt funkcionáriusai az utóbbi hetekben már többször képvisel­ték a kommunistákkal szilárd akcióegységben a munkásság érdekeit. így sikerült a szociál-5. A szovjet tapasztalatok felhasz­nálásával 12 gyártmányunknál ter­vezem meg a szalagrendszerű; félig zárt ciklusos termelést. 6. összes gyártmányainknál az egységteljesítményre utalványozott normaórákat 12 százalékkal csökken­tem. 7. A fizikai dolgozók évközben! vállalásainak teljesítését a szükség­letekhez képest kiadandó műszaki intézkedések segítségével biztosítom. Kérem Sóki elvtársat, hogy ver­senyfelhívásomat az egész évre vo­natkozóan fogadja el. demokraták és kommunisták együttműködésével Sol in gén ben polgármesterré választani Né­metország Kommunista Pártja-1 nuk jelöltjét. A Német Szociál­demokrata Párt csoportjának vezetőjét megválasztották Drei­­eichenhain hessen! város helyi bíróságának elnökévé- A két párt közös fellépéssel kom­munista polgármestert választott az Aurich melletti Riete község­ben, szociáldemokrata képviselőt választottak meg a pfalzi körzeti gyűlés elnökévé és alclnökévé. A szociáldemokrata párttá“ gok Brémában kikényszerítet­­ték Kleeman-nak, a szociálde­mokrata párt helyi szervezete elnökének lemondását- mert visszautasította a munkásosz­tály akcióegységét. Biztos vagyok abban, hogy versenyünk a mi munkaterületünkön is szol­gálni fogja a szocializmus építését és ezzel az építőmunkával tudjuk legjob­ban megmutatni szeretetünket és hálánkat a felszabadító Szovjetunió, pártunk és szeretett vezére, Rákosi elvtárs iránt. ZOLTAI ZOLTÁN Elmunkás főmérnök Erősödik Nyugat-Németországban a kommunista párt és szociáldemokrata párttagok akcióegysége Ebruddjuk ki a csoportokba bolérkőzött balekokat Sok dolgozót megtéveszt az a körülmény, hogy a kulák lerongyolt, szánal­­matkeltő ember képében jelentkezik. A kulák-cseme­­ték egy-egy faluból rend­szerint eltűntek, túlnyomó­­részt állami gazdaságok­ban, kisebb számmal gép­állomásokon és termelőcso­portokban végzik romboló munkájukat. Éppen ezért a kulákság elleni harcnak szerteága­­zóbbnak, sokrétűnek kell lenni. Mindenütt irányt kell venni arra, hogy me­zőgazdaságunk szocialista szektoraiból kiűzzük az ilyen elemeket, mert ezek kártevéssel igyekeznek gyengíteni államunkat. A mezőtúri Haladás tsz-ben Szűcs István brigádjában egyik tanyán a közös jószágállományból 36 tehén van el­helyezve. A tehenek gondozását két sze­mély végezte. Az egyik, mint később ki­derült, kulák volt. A takarmányszűk esz­tendő neki jól jött. Arra hivatkozott és a jószágállomány gondozását teljesen el­hanyagolta. Először egy tinó pusztult el. Ökrös Sándor állatgondozó befurakodott kulák ekkor úgy gondolta, elhamarkodta a dolgot. Az volt a terve ugyanis, hogy a jószágállományt teljesen legyöngíti, egyszerre pusztuljon el valamennyi. Szá­mításába hiba csúszott. Ezért az el­pusztult jószágot nyomtalanul akarta el­tüntetni. Bőrével együtt, anélkül hogy valakinek szólt volna, elásta. A dolog három nap múlva kiderült. Az állattenyésztési félelősök vizsgálatot tátották. Megállapították, hogy 4—5 szarvasmarha teljes végelgyengülésben van. További gondozás végett át kellett adni azokat Polgár Sándor elvtársnak, szövetkezetünk egyik legbecsületesebb állatgondozójának. Sajnos, az öt darab­ból négyen már nem lehetett segíteni, 2 nap alatt elpusztultak, mert Ökrös Sán­dor kulák annyira legyengítette azokat. A kulákot teljes mivoltában akartuk leleplezni. Én és Takács Sándor párt­­titkár elvtárs elhatároztuk, hogy éjjeli ellenőzést végzünk a tanyán. Este fél 8- kor érkeztünk oda. A kulák éppen a városba készülődött. Egy edényben kb 10 liter tejet és egy libát vitt magával. A tehenektől kifejt annyi tejet, ameny­­nyire neki szüksége volt és ezt így tette napról napra. Sorozatos lopással is ká­rosította a közösséget. Ellenőrzésünkön kiderült, hogy a jószágot étlen-szomjan otthagyta. A tehenek alatt egy szál 'rína sem veti. Alom nélkül a kopasz földön kellett feküdniük. A jó madarat __ aki most már nem tudta magát álcázni __ a múlt héten két testvérével együtt kizártuk magunk közül. A mi nagy hibánk az, hogy ilyen hosszú ideig garázdálkodhattak. A veze­tőségről nem is beszélve, akik szintén aludtak, s ezek szerint még mindig azt teszik, mert a kulákok kizárása után a következő dolog történt. Négy nappal később az igazgatóság megbízásából orvost vittem az egészsé­gileg • teljesen leromlott jószágállomány gyógyítására. A brigád-tanyánkra érve kellemetlen meglepetésben volt részem. Megtudtam, hogy a Szűcs és a G. Ba­log-brigád, a kulákcsaládot költözteti a szövetkezeti szekereken. A költözködőkhöz érve serény munkát láttunk. Tömösvári Gábor, egyik igaz­gatósági tagunk, a két brigádvezető 12 más taggal ott szorgoskodott a kulák költöztetésénél, segített neki, miután a kulák is sokat „segített" nekik. S ugyanakkor találkoztam K. Nagy Imre tagtársunkkal, aki 3 km távolság­ról talicskán szállította tehenének a ta­karmányt. Ugyancsak iga- és emberhiány miatt ezekben a napokban kellett átköltöztetni — mert nem volt odakészítve takarmány — egy 28 tehénből álló jószágállományt másik tanyára. A vezetőség éberségéről, azt hiszem, ezek után nem sokat kell mondanom. KUN JANOS Haladás tsz, Mezőtúr; Háromezer hold öntözését biztosító csatornát építünk közös erővel A ZÁRSZÁMADÁS után jöttünk rá arra, hogy nem értünk el olyan terméseredményeket, mint amilyenre számítottunk. Az aszály nagy kárt okozott csoportunkban. Az aszályt viszont éppen a Szovjetunió példáján tanulva le lehet győzni. Erre a mi termelőcsoportunknak különösen sok lehetősége van. Földjeink nagyrészt a Tisza mellett terülnek el. Szinte kínálkozik az öntözéses termelés. Vezetőségünk ezt felismerte és a tagsággal egyetértésben kéréssel for. dúlt a járási pártbizottság felé, hogy az öntözési tervek megvalósításához adja­nak támogatást. A segítség nem is maradt el. A múlt héten Szabó 'és Imre elvtárs kijött hozzánk. Elmondták, milyen módon lehet megvalósítani a magas terméseredmé­nyeket biztosító öntözéses gazdálkodást. A megbeszélésre eljöttek a környező ter­melőcsoportok vezetői, a szandaszöllösi „Nagy Sándor" termelőcsoport, a rá. kóczifalvai „Béke", „Petőfi" és „Rákosi" termelőcsoportokból. Ha az öt cso­port tagsága összefog, olyan csatornát tudnak építeni, amelynek segítségével 3000 hold földet lehet öntözni — mondta többek között Szabó elvtárs, a járási pártbizottság titkára. Baróczi Ferenc a Vörös Mező termelőcsoport nevében Őrömmel csatlakozott a csatorna építéséhez. Juhasz Miklós a Beke termelőcsoport elnöke nem ismerte fel mindjárt a nagyszerű terv jelentőségét, húzódozott annak megvalósításától. Végül mégis csak meggyőzödön, s az öt csoport tagsága napokon belül hozzá­lát a munkához, hogy közös erővel és közös akarattal felépítsék a 3000 hold öntözését biztosító csatornát. KARMAZSIN GÁBOR Vörös Mező tsz, Sza/.daszöllös

Next

/
Oldalképek
Tartalom