Szolnok Megyei Néplap, 1953. január (5. évfolyam, 1-27. szám)
1953-01-03 / 3. (2.) szám
1953. jarraär 3. SZOLNOKMÉGYEI NÉPLAP 3 Áz új ötéves terv megvalósításáért Ai új ötéves tervl>en a Szovjetunió villamosenergia tér. melése 83 százalékkal növekszik. A vlllamosművek már most egy hónap alatt annyi villamosenergiát adnak, amennyit a forradalomelőtti Oroszország összes villamosművei öt év alatt termeltek. Az új ötéves terv villamosítási programuljának megvalósításához nagymértékben hozzájárul a zaporozsjei transzformtorgyár kollektívája, mely a kommunizmus nagy építkezéseinek megtisztelő megrendelésein dolgozik. A gyár a V. I, Lenin Csatorna építkezéseihez is hatalmas transzformátorokat küldött — Képünkön V. Ponomarenko, a szerelőműhely főművezetője és A. Lanszkij ellenőrző főművezető megtekintenek egy kész transzformátort. Az az ötmllliárd méter pamntszövet, amelyet 1952-ben gyártottak a Szovjetunióban, elegendő volna arra, hogy a négy világrész — Európa, Amerika. Afrika és Ausztrá. lia — lakóit egy rend ruhával ellássák. 1955-ben, az új ötéves terv utolsó évében 61 százalékkal több pamutszövetet gyártanak, mint az előző ötéves terv utolsó évében. Ennek á tervnek megvalósításáért harcolnak a jarccvszkajai ,,Molotov‘f fonó-szövőgyár fonói és szövői. > y n osen túlteljesítik termelési feladataikat. Maria Kovaljova szövőnő már a múlt év ! o ’ ben be eieztc évi tervét. M. Kovaljova volt az első, aki a gyárban először dolgozott egyszerre 12 automata szövőgépen. — A képen M. Kovaljova munka közben. i ■ -...........-fc. ■■ ■■ A gyorsabb betakarításért A' Saolnokm egyen Néplap egyik számában állami gazdaságok felé szóló felhívást olvastam a termelőszövetkezetek megsegítésére. Ügy gondolom, hogy az alábbi újítás alkalmazásával nagyban elörelendítjiik az elmaradt betakarítási munkát. A’ gyakori és nagymennyiségű őszi esőzések miatt szántóföldjeinkről a kintmaradt, learatott rizskévéket szinte lehetetlen behordani. A dülőutak feláztak és rakott sze. kérrel alig lehet rajta közlekedni. Az agyig merülő szekér már üresen olyan nehéz terhet jelent két-három jó erős ló számára is. Ilyen körülmények között természetesen nagyon haladatlan a behordás és cséplés. Rengeteg igaerőt emészt fel, egyszóval igen nagy önköltséggel jár. Az újítás lényege az, hogy ne szekérbe fogjuk a lovakat, hanem mint málhát rakjuk rájuk a rizskévéket; egy fakápa segítségével. Általánosan ismert kérdés, vagy géppuskás lovaknál használt fakápát készítünk hulladék-faanyagból. Azonban a fakápa mindkét oldalába három-három lógereblye fogat úgy erősítünk be, hogy azok körülbelül a ló hasaaljáig hajoljanak le és onnan íveljenek fel majdnem marmagassfigig. (Lásd 1. ábra.) A szemveszteség csökkentése érdekében a gereblye-fogakra mindkét oldalon zsákot kötünk, hogy az, esetleg kihulló szemek összegyűljenek. (2. ábra). A fakápa felerősítése hevederrel történik, melyet alul a ló hasa alatt összecsatolunk. így teljesen mozgásmentes lesz és a jószág akár vágtahat is veles Rakodásnál a kévéket kalásszal összefordítva helyezzük el mindkét oldalon, egészen addig, hogy még a kápa tetején is legyenek. Aztán az egész terhet szorosan lekötjük,, ügyelve arra, hogy a kötél a lovat ki ne dörzsölje. (3. ábra). Egy 16 könnyedéin elvisz annyi terhet, mint amennyibe kettő majd beleszakad, ha szekéren viszi. Ha a málhás-lovakat a hordósoknál szokásos módon egymásután kötjük, akkor 4—5 ló is összefűzhető. Ezek hajtásához elegendő egy lóvezető. Ha már most 300—500 méter távolságból gépbe hordunk, akkor egy cséplőgéphez beoszthatunk 15—20 lovat, 3—4 lóvézetövel. Rajtuk kívül még négy munkaerőre van szükség. Két dolgozó a felrakásnál, kettő a lerakásnál segédkezik. Ilyenformán arnnyi személy elegendő a hordáshoz; amennyi csak kocsisnak kellene. A létszám természetesen az adott körülményeknek megfelelően változhat is. Kisebb módosítással kukorica, napraforgó Semmi körülmények között sem szabad tápot adni az ellenség ama híresztelésének, hogy jelenleg lehetetlen vetni. Az ellenség jól tndja, miért beszéli le dolgozó parasztságunkat a vetésről, hiszen nem érdeke, hogy jövőévi kenyerünk biztosítva legyen. A tavaszi vetés, sóba sem hoz olyan termés*, mint az őszi. A kései vetések sikeréi biztosítja, ha az agrotechnikai módszereket együttesen alkalmazzak. TJgy kell megszervezni a munkát, hogy a még most vásárolt vetőmag tisztítását és esávázását is féltőimül elvégezzük. Hozzátartozik ehhez a megfelelő tatiajelőkóezítés, mert esnk ezzel biztosítható a mag kellő mélységbe jutása. na a szántással elkéstünk, akkor felhasználva a reggel! órákat, amikor fagy esetén a talaj felszíne még kemény, végezzük a szántást. Ha a vetőszántás már megtörtént és az időjárás kéményre fordul. A tárcsa beállításánál arra kell ügyelni, hogy 6—10 centiméter mélyen járjon. Az utóbbi idők esős időjárása miatt jó néhány helyen a talaj annyira átnedvesedett, hogy a gépi vetést csak a legritkább esetben lehet végezni. Alkalmazni kell a kézzel valő vetést. Azonban feltétlenül használjunk a mag jó alátakarására nehéz boronát. Ne forduljon elő az az eset, ami Kisújszálláson és Tiszavárkonybnn is megtörtént, hogy nagyobb teriile. len elvetették a búzát, de hanyagságból nem takarták be. „Kell a varjaknak is(í — jelszóval. A madarak nagy területen kiették az értékes vetőmagot. Az ;s helytelen, sőt egyenesen bönc-oh kíné", y, amit j Ugyancsak Kisújs^ál'úsnn alkrhmz. ' tak: még a vizité is e’/eleilék a búzát.' Természetesen az ilyen liVn.vetés, csak Vetőmag i nzer'ás, ni mt 1 semmi eredménye nem hsz. 1 és eirokszár betakarításához is nagyszerűen alkalmazható a fenti Oldalnézet, na III faira lest eljárás. Sok munkaidőt és erőt ki mélünk vele. Gál Mihály gazdasági tanár, Mezőtúr, Mezőgazd. Technikum. i___________ Fagyos időjárás esetén, ha nem tudjuk alkalmazni a vetőgépet, szintén gondoskodni kell a vetőmag megfelelő betaikarásáról, alászántáseal, tárcsával, vagy nehéz boronával. Elvégezhető a vetés olyankor is, amikor a talajt 3—5 centiméteres hóróteg takarja. — Köztudomású ugyanis, hogy a hó alatt a gabonamag kikel és jól fejlődik. Azonban megkívánja az előzetes, gondos talajelőkészítést- Ilyen esetben is a .napnak azt az időszakát kell felhasználni, amikor az olvadás nem nagymértékű. Semmi esetre se vessünk vfzjárásos, vagy vfzzel borított területre. A legnagyobb mértékű hanyagságot és szabotálást követi el az, aki így cselekszik. Ha a vetésforgó alapján az őszi vetésre kijelölt terület víz alatt áll. amint ez a kunhegyes! járásban meglehetősen nagy területen előfordul, a méiyszántott területeket kell felhasználni az ősziek vetésére. Tanácsaink legfontosabb feladata, hogy a legnagyobb eréllyel lépjenek fal a vetést szabotáló!: ellen és haladéktalanul teljesítsék a vetési előirányzatot. Szolnok Megyei Tanács Végreiiajtóbizottsága szeretette! üdvözli az Uiév alkalmából a megye do'gozóit A reánk beköszöntött újesztenilőbon töretlenül friss lendülettel kell végezni munkánkat, megvalósítanunk közös céljai-kát, a szoei-rzmus épí'ísét, sz ötéves terv vfgrell"jlúsá*', a béke védelmét. Juhász Imréué, vb. elnök. Kései vetések agrotechnikája cd III. ^Magyar cBékekonyreiszairói hazajönet, béke fogadalmat tettem A kunmártoni Zalka Máté tsz agronómusa vagyok. A III. Magyar Békekongresszusra engem is elküldték a kunmártoni dolgozik küldöttként, hogy ott tolmácsoljam harcos békeakaratukat. Az ott elhane-ott felszólalásokból, a dolgozók küldötteinek egyszerit, de annál lelkesebb békefogadalmából újabó erőt merítettem. Már a békekongreszszuson arra gondoltam, bőgj hazajövet munkámat, hogyan fogom megjavítani. Elgondolkoztam: amikor a hős koreai nép fegyverrel a kezében harcol a szabadságára törő amerikai imperialisták előlien, akkor nekünk, akik békében építhetjük szocialista hazánkat, kötelességünk a termelés fokozásával erősíteni a békénket. Hazajövet megfogadtam, hogy termelőszövetkezetünk 7552 hold területéből az irányításom alatt álló 4100 hold területen minden munkát a lehető legjobban elvégzőnk és a minisztertanácsi határozatokban megszabott határidőket pontosan megtartjuk. Nem késlekedtem, hozzáfogtam a munkához és elértem, hogy területemen elsőnek végeztünk a betakarítással és a vetéssel. Most, a téli hónapok alatt arra törekszem, hogy a legjobb tudásommal segítsem elő termelőszövetkezetünk tagjainak szakmai oktatását. Tisztában vagyok vele, hogy ezzel a jobb minőségi munkát érjük el. Ugyanakkor nem feledkezem meg saját magam továbbképzéséről sem. Ezen keresztül akarok hozzájárulni ötéves tervünk mielőbbi sikeres megvalósításához, a termelőszövetkezeti mozgalom erősítéséhez és a béke megvédéséhez. B. SZABÓ JÓZSEB agronémus Kunmárton, Zalka M. tsz A helyes fejesről. . . A „Goroctiscse" nevű szovhoz földjei a Moszkva folyó partján terülnek el. Itt dolgozik Agafonova fiatal, 21 éves szovjet fejőnő, aki egy év alatt a gondjaira bízott minden tehéntől 7.432 liter tejet fejt. Módszerét itt közöljük és az állami gazdaságok, termelőszövetkezetek fejőnői azt áttanulmányozva számoljanak be, hogy Agafonova fejes1 módszerének alkalmazásával hogyan tudják fokozni tejtermelésüket. „A jó fejési technikát én sem egyszerre sajátítottam el. Jelentős előhaladást akkor tettem, amikor a szovhozba állatorvosi képzettségű igazgató érkezett. Figyelmesen megnézte az állományt. Figyelte munkánkat, észrevette hiányosságainakat. Egy alkalommal a fejőszékben ülve fejtem a tehenet, hol az ujjammal, hol marokkal, ahogyan szoktam. Nem is vettem észre, hogy az igazgató figyeli a munkámat. Észrevettem öt és gyorsabban kezdtem fejni. Megszólított: — Mondja Agafonova elvtársnő, tud maga gyorsabban fejni?. __ Még nem próbáltam — feleltem. — Próbálja meg __ tanácsolta és közben nézte az óráját. __ Ne az ujjaival fejjen, mert akkor hamar kifárad a keze. Marokkal kell fejni. A kéznek is könnyebb, meg a tehenet is jobban ki lehet úgy fejni. Megmagyarázta, hogy a jó fejő női csak marokkal fejnek és percenként 100 fejőmozdulatot végeznek mindegyik kezükkel. Ezt nem hittem el neki. Azt tanácsolta, hogy azért csak próbáljam meg. Arra is tanított, hogy ne görnyedjek a fejes alatt, hanem üljek egyenesen. Mostmár megerőltetés nélkül 90-100 fejőmozdulatot végzek mindkét kezemmel. A szovhoz vezetője sokszor beszélt velünk. Megmagyarázta a tőgyr masszázás értelmét és hasznát. Elmondotta, hogy miért kell a teheneket gyorsan fejni. Beszélt a helyes etetésről, a gondos ápolás jelentőségéről ét még sok más hasznos dologról. Mostmár megértem, hogy nagyon sok tehén, különösen az idegesek, á kényesek, nagyon rövid ideig tejelnek. Ha az ilyeneket lassan fejjük, nem adják le a tejet. Nagy jeletösége van az istállóban a fejési idő pontos betartásának is. Zaj, zörgés, csörömpölés, beszélgetés, kiabálás mind zavarja a tehenet. Eltereli a figyelmét, ezért visszatartja a tejet. A fejest a következőképpen végzem. Egy vödörben, tiszta, melegvizet, törlőt, vatelint viszek magammal a fejőszékkel és sajtárral együtt, meg zsineget, amivel lekötöm a tehén farkát. Munkaköpenyemet fehér köpenynyel cserélem ki, a fejemet bekötöm. Először lekötöm a tehén farkát, lemosom a tőgyét, szárazra törlőm, azután leülök és kezdem masszírozni. Az első cseppeket nem fejem a sajtárba, mert ezek szennyesek. Csak marokkal fejek. A fejést a hátsó csecs•* bimbóknál kezdem, mert ezekben általában több tej van. Utánuk következnek az elsők. Percenként 90-100 fejőmozdulatot végzek mindegyik kezemmel. A fejőmozdulattal összeszorítom a csecsbimbókat és a tőgy egy részét is. Fejét alatt a kezemet mindig szárazon tartom, — ez a tehénnek is kellemes érzés és biztosítja a tej tisztaságát is. Az alapfejés után végzem a befejező masszírozást. Ezután következik a csepegtető fejét. Amikor teljesen készen vagyok a fejéssel, szárazra törlőm a tehén tőgyét és bekenem vaselinnel. Kioldom a '.farkát és azonnal kiöntöm a sajtárból a tejet. Kezet mosok és kezdem a következő tehén fejesét." így ír Agafonova az 5 fejési módszeréről. A fejőstehenek helyes takarmányozásáról és gondozásáról szóló részt a közeljövőben közöljük. (Szerk.) edz amerikai int p erialhták (mlkánl eiatióiauiak ni alakod dia Az uralmon levő görög és török klikkek a közös gazda, az amerikai imperializmus parancsa* ra a múlt év végén és az idei év elején nagy hűhót csaptak az úgynevezett görög-török barátság körül. Az eddigi eredmények azonban azt mutatják, hogy a görög és török vezető klikkek között hatalmas ellentétek állnak fenn. A török sajtó szerint legalább tíz olyan kérdés van, amelyben a két ország nem tud megegyezni. Az első helyen a területi kérdés áll. Mindenek előtt Ciprus szigetének kérdését kell megemlíteni, amelynek birtokáért a görög és török burzsoázia egyaránt nagy harcot folytat. A törökök ezenkívül a Dodekanezosz-szigeteket is követelik, de Tráciában, a görög-török határnál is ..határkő."'»zítási" igényt fenn_ A török reakció kü’"-"s '*nyeriilís'pf-el fo"'"’ja Onr'is Tkossácápak m’nd c"1 V'r’bhí v*'ó hp~v a rs-‘ l-'k Ciörö v orsz.'.gúoz, de ugyanúgy felháborodik azon is, ha Görögország meri követelni a sziget visszacsatolását. A közelmúltban a török külügyminisztériumhoz közelálló Szimavi nevű újságíró a Hurriet című lapban ezeket írta: „Amíg Ciprus és a Dodekanezosz-szigetek kérdését nem rendezik véglegesen, Törökország és Görögország között nem állhat fenn igazi barátság. Ciprus csak akkor lehet Görögországé, ha Törökországot, mint államot, eltörlik a térképről'*. A cikkre az Elefteria című görög lap a következőket válaszolta: „Ciprus és a Icisázsiai partokkal szemben fekvő Mi :i fine, Chiosz, Szamosz és más szigeteknek Törökországhoz való csatolásának török követelése azt mutatja, hogy a fezviselés betiltása semmivel sem változtatta meg a török koponyák turáni, tartalmát*'. A görög burzsoávát :'vn felháborítja a törd'■"ker-k a görög halászü'iékk ■! szemben tanúsított magatartása is. A két ország között emiatt gyakran véres incidensekre kerül sor. így például a törökök 1952 májusában egy összeütközés során több görög halászhajót elsüllyesztettek.. Az athéni Embrosz című lap ekkor ezeket írta: „A törökök a kisázsiai partok mentén elsüllyesztik a görög halászhajókat. Valószínűleg a két ország közötti »jó barátság« nevében. Célszerű volna ezt a barátságot görög részről is megmutatni. A leghelyesebb volna lia -a görög, halászhajókat 2—3 görög' hadihajó kísérné'*. A görög és török sajtó ezenkívül rendszeres támadásokat intéz egymás ellen a 'Görögországból kitelepülő törökök vagyonának kérdésében, a görögországi török kisebbség terrorizálása miatt és más kérdésben is. Az amerikai imperialisták görög és török csatlósainak egymásközti „enyelgése" is világosan megmutatja, hogy az erőszakkal összetákolt „atlanti tömb“ meglehe-tősen gyenge lábakon álU
