Szolnok Megyei Néplap, 1953. január (5. évfolyam, 1-27. szám)

1953-01-24 / 21. szám

» # Á Szovjetunió Központi Statisztikai Hivatalának jelentése a Szovjetunió 1952. évi állami tervének teljesítéséről M EGYE;) V. évfolyam. 21. szám '■zamnmmmammmaBmmBBm MEGYEI TANACS LAPJA Ára: 50 fillér 1953 január 24. szombat az új tervévből / Átépítik a hatvan—szolnoki vasútvonalon a boldogi Zagyva-hídat Az idén a vasúti hídépítő dolgozók országszerte nagy munkába kezdtek. A régi, ideiglenes, kisebb vasúti hidakat végleges hidakkal cserélik fel. így a bu­dapesti—pécsi fővonalon három végleges hidat is építenek: a dombóvári, simon­­tornyai és rétszilasi hidakat. A Miskolc és Űzd közötti vonalon jelentősen meggyorsítja majd a szállít­mányok útját a felépítendő vadnai Sajó­­híd. A Hatvan és Szol nők közötti vonalon a boldogi Zagyva-hidat építik át végle­gessé. Gyulánál a Fehér-Körös hídját építik át. Ezeket a munkákat a vasúti hídépítők még az idén befejezik. Gépesített vágányfektetés Törökmiklóson I a VASÚTÉPÍTÉS I eddigi ered. menyei és jelenlegi üteme bebizonyí­totta, azt, hogy komoly lépést tet­tünk előre ezen a téren is 1945 óta. Néhány évvel ezelőtt, még a ;,100 éves vasút“ szerszámaival építették dolgozóink a vasúti pályákat. Há­rom évvel ezelőtt forradalmi válto­zás vonult bo a pályaépítés munkájá­ba: a Szovjetunió vasútépítésénél már régen használatos gépesített va­gányfektetés. A szovjet tapasztala­tok alapján indult el megyénkben is a gépi úton való vágányfektetés. |A SZAJOL| -Kisújszállás vasút­vonal építésénél nagyszerű eredmé­nyeket érnek el a vasútépítő dolgu­­zók. A kézi vágányfektetéssel szem­ben 40 százalékos időmegtakarítást értek el. A vágányok kézifektetésé­nél minden anyagot kézzel kellett berakni, beépíteni a pályatestbe. A gép nagy-részben száműzi a ne­héz, fárasztó fizikai munkát. Telje­sen összeszerelt sínekből állítják össze a pályatestet. Egy központi helyen történik a sínek talpfára való erősítése, s erről a helyről a síneket vagonok hordják szét az építkezés színhelyére. Ia gépesített! aunka nem. csak jelentős munkaerő, hanem igen nagy mennyiségű anyag megtakarí­tását is lehetővé teszi. A régi mód­szer alkalmazása idején a felszedett talpfák, csavarok; síndarabok és egyéb alkatrészek nagyrésze eltűnt, elkallódott. Ennek vetett véget a gépesített munka.. A gépesített vágányfektetés útján jelentősen meggyorsult a vasútépí­tés. Idáig Szajol és Törökmiklős kö­zött épült ilyen módszer segtíségével vasúti pálya. Megyénk területén az elkövetkezendő időkben a vágány­­fektetés legnagyobb részét gépi utón fogják elvégezni. BANA PÁL főépítés vezető, Törökmiklős. Makiári Tamás ötlioldas kunliegyesi dolgozó paraszt ebben az esztendőben is elsőnek teljesíti beadását z új begyűjtési rendelet alapos meg­ismerése nagy jelentőséggel bír, hiszen minden termelőszövetkezet, min­den egyéni dolgozó paraszt, minden ter­melő számára megszabja qzokat a jelada­tokat, melyeket dolgozó képűnk felemel­kedése érdekében végre kell hajtaniok. Mintegy ösztönzést ad a szovjet agro­technikai módszerek alkalmazására, a keresztsoros és négyzetes vetés, tavaszi vetőmagvak jarovizálása, kukorica, napra­forgó és a pillangósvirágú takarmány­félék, lucerna, lóhere, stb. pótbeporzása. Allatenyésztésben szükséges a kiválasz­tás, a nagyobbhozamú, jobban tejelő, több tojást, több húst adó számosállatok és baromfifajták tenyésztése. A tejtermelés­nél szükséges, hogy ne csak állami gaz­daságaink és termelőszövetkezeteink egy .része, hanem az egyéni dolgozó paraszt­ság is alkalmazza az egyedi takarmá­nyozást, többszöri fejést, tőgymasszázst, s mindazokat a már ismert eljárásokat, melyek a magasabb hozamot biztosítják. A kunhegyesi járás területén begyűj­tési rendelet-ismertető kis gyűléseket és tanulóköröket szerveztek a járás közsé­geiben, amelyen ismertetik a község dol­gozó parasztjaival a rendelet minden egyes részét. Milyen előkészületek szük­ségesek már most a tél folyamán, hogy alaposan felkészülhessenek beadási köte­lezettségük teljesítésére. Az ilyen ismer­tető kisgyűlések eredménye az a számos felajánlás, amelyet dolgozó parasztok tet­tek a tervteljesítésre. Pénzes Antal kun­hegyest kisparaszt elmondotta, hogy ő már az ősszel felkészült erre a nagy fel­adatra. A községben elsőnek végezte el a vetést, a mélyszántással sincs elmaradva. Ezévi begyűjtési tervét pedig példásan teljesíti. Hasonló vállalást tett Makiári Tamás öt holdas dolgozó paraszt is, aki elmondotta, éveken keresztül sohasem maradt el állam iránti kötelezettségének teljesítésével, ebben az esztendőben is az elsők között lesz. PATAKI JÓZSEF Kunhegyes, Járási Tanács Kisújszálláson helyi kezdeményezéssel olcsó öntözéses gazdálkodást folytatnak Ige-n érdekes öntözési eljárást ve­- lett be a kisújszállási öntözési- és talajjavító kutató intézet. Jcremenkó < i-társ javaslatára az elmúlt év ta­­' aszán az intézet műhelyében „vakondlyukat“ hűző ekét készí­tettek és a talajszínt alatt 40— 60 centiméter mélyen lyukat húz­tak vele. Ezek a lyukak a talaj belsejében ■ (hálózták a földtáblákat; s a táb­lák végében húzott csatornák vizéből táplálkoztak. Ennek az öntözési eljárásnak lé­nyege az, hogy a megművelt talaj­réteg alatt a már említett „vakond, lyuk húzó“ ekék segítségével az előre p’kftszített földtáblákat behálózzák. Azonban a vízvezető csatornák nem a talajszínten, mint az árkos öntö­zési rendszernél, hanem ez alatt ké­szülnek. Előnye az; hogy egyáltalán nem zavarja a gépi művelést. A 25 centiméteres mélyszántás is bátran alkalmazható, hiszen az öntözés céljait szolgáló vakond­lyukak ennél sokkal mélyebben vannak. A talaj szerkezetét sem rontja ez a* >irVv\*ő sendazer, mivel ezekből a földalatti csatornákból az öntözővíz szivárgás útján jút a felsőbb réte­gekbe. A növények gyökérzete közvetle­nül alulról kapja a vizet és azt tökéletesebben, gyorsabban fel­használhatja. Sokkal kisebb a párolgási veszteség is, hiszen ezekből a földalatti csa­tornákból még a nap sem párolog­tatja el a vizet, és a termelés eme­léséhez lényegesen kevesebb víz ele­gendő; mint a felső öntözésnél. A földalatti öntözőcsatornákat tápláló és a táblák szélén húzódó tápláló csatornákat közönséges sáncoló-eké. vei is lehet készíteni, így azok na­gyobb költséget nem igényelnek., Ezzel az öntözési módszerrel az intézet különösen a konyhakerti ve­­teményeknél, ért el szép eredménye­ket, Paradicsombői például holdan­ként 80 mázsás volt a termés­átlag. Nem palántáivá ültették, hanem mag­ról, sorvető géppel. Az alulról történő öntözés lehetővé tette a növény meg­felelő fejlődését. Kevés termelési költséggel olcsó élelmezési cikkhez jutottak; Hatkai Albertnak, a Vegyiművek műszaki raktárnokának versenyfelhívása Egyik reggel, mikor fagyos volt a föld. mint az üzem műszaki anyag­­raktámoka összejártam üzemünk hatalmas területét. Célom az volt, felkutassam azokat az anyagokat, melyeket az idő viszontagságától meg kell védenünk még a havazások előtt, s hogy megkeressem azokat a hasznos anyagokat, melyeket a gyá­rat építő vállalatok széjjelhagytak. Körútam alkalmával sok hibát fe­deztem fel. Mikor a januári taggyű­lésen Mucsányi elvtárs az anyagtaka­rékosság fontoságáről és az anyag­­mozgatás szervezetlenségéről beszélt, elhatároztam, hogy az anyagtakare­­kosságra és a hulladékanyagok ösz­­szegyüjtésére versenyt indítok. A versenyértékelésénél figyelembe vesszük azt, hogy 1. A részleg munkaterülete hogyan néz ki, a versenykihívás után milyen változtatásokat hajtottak végre (anyagösszeszedés, rend, tisztaság, villany és hőerővel való takarékos­ság stb.) 2. A részleg hány százaléka vesz részt a versenyben. 3. Faliújságokon hányán kaptak a részleg dolgozói figyelmeztetést vagy dicséretet. 4. A gyár vezetőségének figyelmét hányszor hívták fel anyagpazarlásra vagy anyagtakarékossággal kapcsola­tos más hibákra. 5. Osszekötötték-e e fontos gazda­sági feladatot politikai nevelőmun­kával, hogy a kezdeti eredmények állandósuljanak. A fenti szempontok szerint ver­senyre hívom az A, B, C és D mű­szakot a villanyszerelőket, a kar­bantartókat, a szállítási csoportot, a raktárt, a rendészetet és a gond­nokság dolgozóit. Gyárunk belül történtekért mi a gyár kommunistái vagyunk felelő­sek. Gerő elvtárs november 29-i út­mutatásának megfelelően nekünk kell élenjárni a takarékosságban, a pazarlás megszüntetésében. RATKAI ALBERT műszaki anyagraktárnok. Egy hét alatt 32 család választotta Öcsödön a nagyüzemi gazdálkodás útját Az öcsödi dolgozók az utóbbi időben több ízben megmutatták, készek harcolni a békéért. Múlt évi gabonabeadásl tervüket túlteljesítették, vágómarhából 120 mázsával, sertésből 21 mázsával ad­tak be többet az előirányzott meny. nylségnél. A község dolgozó parasztjainak egy része már 1949-ben rálépett a nagyüzemi gazdálkodás útjára. Ekkor alakították meg első termelőcsoportjukát, azóta ön­álló termelőszövetkezetté fejlődött Sza­badság tsz-t. Egy héttel ezelőtt 3250 holdon már 372 család folytatott közös gazdálkodást. Az elmúlt gazdasági év­ben már alkalmazták a haladó szovjet agrotechnikai eljárásokat. Búzájukat ve­téstervük 40 százalékáig keresztsorosan vetették. A múlt évi 12 holdas szántó­földi öntözést ebben az évben már 360 holdra emelik. Hogy mennyire érdemes öntözni, bizonyítja a múlt évi 12 holdas kukoricatáblájuk. Ezt a 12 holdat öntözték és "10 má­zsa csöves kukoricát takarítottak b© róla. Ugyanakkor 100 holdnyl terü­leten öntözés nélkül fele annyi ku­korica sem termett. Bár az elmúlt esztendőben hiányossá­gok voltak a munkafegyelem körül, el­maradtak a betakarítással, mégis szám­talan olyan szorgalmas tagjuk van, mint K. Molnár Lajos sertésgondozó, aki egy­maga 400 munkaegységet teljesített. Csak gabonából 23 mázsát vitt haza. Állatállományukat is fejlesztették. Há­rom évvel ezelőtt alig volt jószág a cso­portban. Ma 31? szarvasmarhájuk, 82 lovuk, 530 sertésük, baromfi törzstenyé­szetük van, juhállományukat pedig most fejlesztik. Gondoltak a nagyszámú állat­­állomány takarmányozására is. Teljesítet­ték silózási tervüket, szorgalmas munká­val csaknem minden fellelhető takarmányt és nö­vényi hnlladékot felhasználtak és számosállatonként tíz köbméter silót készítettek. A tagság jövőjét, felemelkedését szolgálja a konyhakertészet fejlesztése. A 360 hol­das öntözés alá kerülő területből nem sok rizstelep lesz. Főleg a konyhakerté­szetet és a kukorica, napraforgó terüle­teket öntözik. Erre nagyszerű lehetőség van, hiszen szomszédságukban ott van a Körös-folyó. Kisebb költséggel, akár egy­szerű szivornyás vízátemelés segítségével is megoldhatják. Az elmúlt évben a III. típusú Béke termelőcsoportban 40 becsületes dolgozó paraszt 523 holdon választatta a közös gazdálkdást és a Petőfi I. típusú tszcs, 37 tagja pedig 283 holdon gazdálkodik a Szabadság tsz-en kívül. A községben az utóbbi időben ismét megindult az érdeklődés a termelőcso­portok felé. A Szabadság tsz-be > zárszámadás ntán 21, az elmúlt héten pedig 32 dolgozó parasztesalád lépett be. Közöttük olyan becsületes dolgozó pa­rasztok, mint Gál Bálint hat holdas dol­gozó paraszt, aki a Széchenyi-utcában lakik. Özv. Murányi Lajosné nyolc hol­das dolgozó parasztasszony szintén a fel­­emelkedés útját választotta. Kerekes Sán­dor 18 holdas, III. külkerületben lakó középparaszt ugyancsak a belépőkhöz tartozik. Török Sándor öt holdas kis­paraszt többedmagával új termelőcsopori alakítását forgatja fejében. Jelenleg a község szántóterületének több mint 53 százaléka tartozik már a szocialista szek­torhoz. A szép fejlődéshez a tanácstagok példamutatása is hozzájárult. Budai Ferenc 8 és fél holdas, Révész Ferenc 11 holdas tanácstagok az el­sők között voltak, akik beléptek a Szabadság tszcs-be. De követte őket Pantó Antalné Is. Tresz­­kán Béni, a begyűjtési állandóbizottság elnöke pedig ugyancsak új csoport ala­kítására készül. Most éppen a csoport többi tagjait szervezi, hogy legalább 25 család legyen benne az új életet jelentő szövetkezeti gazdálkodásban. Határidő előtt öl nappal végzik el a javításokat a jászfelsőgyörgyi gépállomás dolgozói Most már jobb kedvvel írok, mert gépállomásunkon új élet támadt. Eddig többnyire a hibáinkról és az elmaradásokról kellett szégyenkezve írnom. Jelenleg arról tudok beszá­mol n ^ hogy gépállomásunkon meg­javult a munka a gépjavítások al­kalmával. Január 17-én Keresztes Mihály miniszterhelyettes elvtárs rádió be­szédét kollektíván meghallgattuk. Az előadás után közösen értékeltük a beszéd tanulságait. Dolgozóink még inkább megértették a gépjavítások fontosságát. Azt határozták el, hogy Rákosi elvtárs születésnapjának tiszteletére határidő előtt 5 nap­pal, február 10-re a tavaszi mun­kákhoz szükséges gépeket kija­vítják. A javításhoz szükséges hiányzó al. katrészeket, csavarokat stb. saját maguk állítják elő, állandó hegesztő és esztergályos munkábaállításával. A dolgozók javaslatára az árok­­szállási gépállomást hívtuk ki ver­senyre. Ezenkívül minden brigádunk versenyben dolgozik és a határidőre lerövidítésével harcol az elsőségért. A traktorjavításkán élenjárnak Lévai József és Toldi Miklós sze­relők. A cséplőgép javításnál Kiss József és Pemyéz József szerelők tartják az elsőséget. A munkagépek javításánál a Hájas­­brigád vezet. Gépállomásunk dolgozói megértik azt, hogy döntően tőlük függ ezévi termésünk sikere. Ezt tartják most szemelőt^ s ezért álnak az árokszál­lási gépállomással párosversenyben. Juhász Antalné levelező, J ászf elsőszen tgyörgy. A szovjet agrotechnika alkalmazása kimagasló terméseredményeket biztosít Az elmúlt héten értekezletre gyűl­tek össze Kisújszállás tsz város ag­­ronómusai és tsz elnökei, hogy szá­mot vessenek 1952-es évi munkájuk­ról. Különösen a szovjet agrotechni­kai eljárások alkalmazása mutatta meg a nagyüzemi gazdálkodás fölé­nyét, a magasabb terméseredménye­ket; A Petőfi termelőszövetkezetben 1951 őszén vetett 25 hold ke­resztsoros búza 220 kilogrammal többet- adott holdanként az egy­sorosnál. Annak idején a tagság nem ismerte fel jelentőségét, nem hitték el, hogy ilyen kis területen is lehet alkal­mazni a keresztsoros vetést. Hasonló volt a helyzet a Petőfi termelőszövetkezetnél a jarovizált árpává^ melyet a tagság egyáltalán el sem akart vetni. Úgy vélték és kifejezést is adtak aggodalmuknak, hogy a jarovizált vetőmag összefül­ledt. Azt mondták, kár elvetni, ab­ból úgy sem lesz semmi. Aratásnál azonban bebizonyoso­dott, hogy mégsem volt kár jaro­vizált magot vetni. Négy mázsá­val volt magasabb a holdankénti termésátlag. Az 1952-es évi őszi vetéseknél a kalászosok 80 százaléka már kereszt­sorosan került a földbe. Ezek mellett még a tél folyamán elkészítik az öntözéses területeket. Felhasználják az összegyűlt belvizeket, víztároló­val kordába szorítják és a termelés szolgálatába állítják. Az Uj Elet termelőszövetkezetnél az elmúlt esz­tendőben alkalmazták a napraforgó öntözését; Az eredmény holdanként négy mázsa töbhlettermés, holott mind­össze csak egyszer öntöztek. Az Úttörő tszcs kukoricája is beszé­des példáját mutatja az öntözéses termelés hasznosságának. Azon a te­rületen; ahol legalább egyszer árasz­tottak 22 mázsával volt a termésát­lag, mint az öntözetlen területről mindössze hat mázsát takarítottak be, Bozsö József Kisújszállás. Mils 4-e tiszteletére Veliesíflük félévi tojás- és baromfüieariási kötelezettségünket Mi, cserkeszöllősi dolgozó pa­­rasztok is készülünk dolgozó né­pünk legnagyobb ünnepének, áp­rilis 4-ének méltó megünneplé­sére. Harangozó Lukacs; Pintér Já­nos, Galla Elek és még több dol­gozó paraszt társam — velem c'-'TÜtt vállalták, hogv a félévi tojás- úá baromfibeadási kötele­zettségüknek még ebben a hó­napban elegeit teszünk. Vállalásuk teljesítésével pél­dát akarunk mutatni községünk dolgozó paraszjamak. s fokozott mértékben hozzá akarunk járulni az ötéves .terv megvalósításához. Kiss Trades dolgozó paraszt, Cserkeszöllő.

Next

/
Oldalképek
Tartalom