Szolnok Megyei Néplap, 1953. január (5. évfolyam, 1-27. szám)

1953-01-22 / 19. szám

bZoLn «jiUVitU X Kl NÉPLAP 1953 január 22. LENIN ELVTARSRA EMLÉKEZTEK I A SZOLNOKI DOLGOZÓK „Emlékezzelek liftesre, szeressétek, ta­nulmányozzátok őt, tanítómesterünket, vezérünket" — mondotta Sztálin elvtárs Leninről. A világ munkásosztálya a Lenin elvtárs által megjelölt úton halad és halálának 29. évfordulóján kegyelet­tel emlékeznek rá a dolgozók százmilliói. Szolnok és környékének dolgozói is összegyűltek a megyei tanács nagyter­mében, hogy ünnepélyes keretek között adjanak kifejezést hálájuknak, tisztele­tüknek és kegyeletüknek, amit a világ proletariátusának legnagyobb vezére iránt éreznek. A terem ünnepi fénye, a szemek csil­logása egyet fejez ki: Büszkék vagyunk a világot átfogó kommunista mozgalom megalapítójára, kegyelettel őrizzük emlé­két és harcolunk eszméinek megvalósí­tásáért. Gáli Mihályné elvtársnő, városi MSZT titkár nyitja meg az emlékünnepélyt. Szüts Iván elvtárs, a színház fiatal mű­vésze Majakovszkij-verset szaval Lenin elvtár&ról. Ezután a Szigligeti Színház zenekara játszik. Ismét Gáli Mihályné elvtársnő emel­kedik szólásra. Röviden méltatja Lenin elvtárs érdemeit, majd Csáki István elv­társ, MDP városi titkár tartja meg ün­nepi beszédét. Hangsúlyozza, hogy nem a gyász hangján emlékezünk Lenin elvtársról, hi­szen élete folyamán olyan nagyot alko­tott, hogy személye tovább él alkotá­saiban. Az 5 vezetésével vették véglegesen kezükbe a hatalmat Oroszország dolgo­zói 1917-ben, megalakítva a világ első szocialista államát. Acélos műve dacolni tudott az intervenciós csapatokkal és szétverte a fasiszta hordát, melyre egyet­len más állam sem lett volna képes. Az ő általa gyújtott forradalmi láng azóta mind nagyobb teret hódít a kapi­talista rendszer országaiban. Tanítása el­jutott a világ minden zugába. Elévülhetetlen érdeme a marxizmus tanainak továbbfejlesztése, a munkásmoz­galmi tanoknak új tételekkel való gya­rapítása. __ Mi, magyar dolgozók szép yelenün­ket, boldog jövőnket szintén Lenin elv­­társ halhatatlan müvének, a szovjet ál­lamnak köszönhetjük. Ezért zárta szívébe népünk Lenin elvtársat, ezért zárkózik fel tömör sorokban az általa megjelölt úton haladó, munkáját tovább fejlesztő Sztálin és annak tanítványa, a mi szere­tett vezérünk, Rákosi elvtárs mögé — mondotta Csáki elvtárs. Csáki elvtárs mindannyiunk gondola­tát kifejező szavai után felolvasták Sztálin elvtárs Lenin halálakor mondott esküjét. A fűtőházi dolgozók énekszá­mai után az Internacionálé éneklésével ért véget az emlékünnepély. Ünnepélyes taghinyvkleszti taggyűlés Elérkezett a nap, melyet a szolnoki Tisza Bútorgyár kommunistái boldog izgalommal vártak. A kultúrtermet ünnepélyes díszbe öltöztették. A fa­lakon jelmondatok hirdetik a nap je­lentőségét. Az éberség sem hiányzik, minden elvtársat leigazoltatnak, mi. előtt belép a terembe. A tagok és tagjelöltek valamennyien eljöttek. Megtelik a terem; majd hirtelen csend támad. Az úttörők jönnek kö­szönteni. Utána felzúg a lelkesedés. Farkas Margit elvtársnő Ladányi László: „A pártkönyv“ című versét szavalja el: „Szived fölé tedd... Dolgozz, termelj, MUNKÁD LEGYEN A PÉLDA...“ >— csendülnek a szavak és belevésöd­­nek a szívekbe, az emlékezetbe. A kultúrműsor után Kohári Zoltán elvtárs, párttitkár mondja el beszá­molóját: — Elvtársak! A mai nap tiszte, letére új eredmények születtek üze­münkben. Galajda István gépmunkás napi teljesítménye 300 darabbal több és 130-ról 130 százalékra emel­kedett. Tari Zoltán 140-ről 14.1 szá­zalékra, Dombóvári József 128-ról 132 százalékra teljesítette napi ter­vét. Példájukat számosán követték. — Gerő elvtárs takarékosságra int bennünket. Eddig egy százalékos megtakarítást értünk el, ami évente 300.000 forintot jelent. Ez évben már ÖTSZÁZALÉKOS MEGTAKARÍ­TÁSÉRT harcolunk. — Szép eredményeink születtek — folytatta tovább Kohári elvtárs be­számolóját. — De nézzük meg az érem másik oldalát is. Ne feledkez­zünk meg hibáinkról sem. Még a pártvezetőség tagjai között is van­nak, akik nem tesznek eleget e fon­tos megbízatásuknak. Például az ok­tatási felelős nem látogatja a poli­tikai iskolákat, nem kíséri figyelem­mel a hallgatók fejlődését. A párt­­csoportbizalmiak között voltak, akik még az összeírással sem törődtek. A beszámoló befejezése után Ri­­vasz Béla sztahanovista ezt mondta: MÉLTÓ AKAROK LENNI TAG­SÁGI KÖNYVEMHEZ. Megszervezem, hogy a DISZ-ifjúság az építőmunkából tevékenyen vegye ki részét. Negyedévi tervünket 118 százalékra fogjuk teljesíteni egy munkaerő megtakarításával. Nyilas Ferenc elvtárs hozzászólásá­ban hangsúlyozta, hogy a nemrég ala­kított női brigád már versenyben áll más brigádokkal. ígérem, hogy 98 százalékos minőség mellett 130 száza­lékot fogunk teljesíteni a csoportunk­ban. — 1953-ban nagyobb feladat vár ránk, mint az előző évben — mon­dotta Rigó László elvtárs.----E fel­adat megvalósításához fokozott helyt­állásra van szükség. Pártszorveze­a Bútorgyárban tünk népnevelői az agitáciős munkát elhanyagolják. Nem tartanak kapcso­latot a pártonldvüli dolgozókkal. Ezen változtatnunk kell. Rigó elvtárs felajánlást tett minő­ségi munkája megjavítására, a selejt csökkentésére és negyedéves tervé, nek március 20-ig történő befejezé­sére. A Bútorgyár sztahanovista kom­munistái és valamennyien mosolygó arccal, ÖRÖMTELI SZÍVVEL VETTEK AT a kis könyvecskét és mondtak köszö­netét. tettek fogadalmat. Farkas József elvtárs meghatottan köszönte meg a nagy bizalmat és megfogadta, hogy két dolgozót szak­munkássá nevel. A meglévő hulladék­anyagot március 9-ig feldolgoz-zSk és első negyedéves tervüket március 24-ro befejezik. Egymás után tették a felajánlást Kovács Tibor, Fekete Istvánná, Ma­kai Piroska, Kocsis Péter és sokan mások, — tagok, tagjelöltek egy­aránt. A taggyűlés Rákosi elvtársnak táv­iratot küldött és ünnepi hangulatban fejeződött be. iVagy tisztesség a párt tagjának lenni Nehéz szavakba fog­lalni, hogy mit éreztem ak­kor, mikor új tagsági könyvemet átvettem. Arra gondoltam, hogy ezáltal szorosabban kapcsolódom ahhoz a nagy ügyhöz, melyért szeretett vezérünk, Rákosi elvtárs annyit küz­dött és harcol a jövőben is. Nagy tisztesség a párt tagjának lenni, melyet Lenin elvtárs és a nagy Sztálin útmutatása nyomán Rákosi elvtárs vezet. Büszke vagyok, hogy én is részese lehetek hazánk szocialista építésének és mint a „rohambrigád" egyik tagja, küzd hetek a békéért, családom jólé­téért és az egész emberiség boldogulásáért, PETROMAN MIHÁLY Fegyvernek Tanul unit, mert munkánk csak így leltet A TURKEVEI Vörös Csillag tsz I. éves politikai iskolájának hallga­tói egyre szívesebben járnak az ok­tatásra. Az SzKP XIX. kongresszusa anyagának tanulmányozása felkel­tette érdeklődésünket, pedig eleinte eRyejy foglalkozáson alig jelentek meg I0-12-en. Meggyőző agitációval elértük, hogy most már huszonötén is eljönnek. Az iskola kezdetén féltem; hogy nem tudok megbirkózni a követel­ményekkel. Ez a gátlásom ma már teljesen elmúlt és mindig örömmel várom a foglalkozásokat. A felkészülésben nagy segítsé­gemre van a kéthetenként raeg­­. tartott propagandista szeminá­rium. Rendszeresen jegyzetelek és igyekszem hozzászólni a kér­désekhez. A tanulásban sokat jelent számom, ra a rádió politikai iskolájának hall­gatása is. Naponta átlag egy órát tanulok. Emellett szépirodalmat is olvasok. Tanulás közben bő vázlatot készítek úgy az előadásra, mint a szemináriumi vita vezetésére. Az anyagot nem felolvasom, hanem váz­lat alapján mondom el. A FOGLALKOZÁS MEGKEZDÉ­SEKOR rögtön arra törekszem, hogy a hallgatók hangulatát feloldjam, ami néhány közvetlen szóval sikerül is. Kezdetben előadás alatt egymás­sal beszélgettek, ami engem Is na­gyon zavart. Rájöttem, hogy a fegyelmezet­lenséget Jakab Mihály szándéko­san okozza. Azonnal kizártuk és azóta a fegyelem megszilárdult. Elvtársi viszony alakult ki közöt­tünk. A hallgatók már kollektív mozi í tógát ásókat is szerveznek. Foglal­­sozásaink igen élénkek. Tóth József, Köteles László, Szabó Mária legjob­ban készülnek az anyagból. Ezt hoz­zászólásaikkal igazolják. A hallgatók felvetették, mikor és hogyan érünk el olyan szép ered­ményeket, mint a Szovjetunió? Saját termelőszövetkezetünk fejlődésével magyaráztam ezt. Tsz-ünkben évenként növekedik az öntözéses terület, erdősávo­­kat ültetünk, állatállományunk szaporodik. Minél több gépünk lesz és ha azokat jól kihasznál­juk, minél jobban megszilárdul a munkafegyelem és emelkedik a terméshozam: mi is elérünk olyan eredményeket, mint a. Szovjet­unió kolhozai. Vannak néhányan, akik csendesek, nem kertiek szót. Gál Péter brigád­vezető Farkas Dániel kovácsmester még mindig fél a saját hangjától. Ezeket az elvtársaknt közvetlen be­szélgetésen keresztül vonom be az anyag tárgyalásába. A KŐVETKEZŐ ANYAG előzetes ismertetése után sok konzultációs kérdés hangzik el. Például: Mi a nemzet és az. állam közötti különb­ség? Mind figyelmesen hallgatják a választ és látszik, hogy szomjazzák a tudást. • A tanulás az öntudat növekedésé­nek a forrása. Bodó László és még néhányan munkájuk és jó tanulásuk ered - menyeként tagjelöltek lesznek. Szolimákon kedden este 8 órn; kora Városi Színházban ünnepi előad ás keretében _ emlékeztek meg Szigligeti Edéről, halálá­nak 75. évfordulóján. Telt néző­tér előtt Danies Győző, a,Szig­ligeti Állami Sz.ínház igazga­tója méltatta Szigligeti Ede munkásságát. Elmondotta, hogy Szigligeti Ede munkásságának elismerése­ként népművelési kormányza­tunk két évvel ezelőtt a hetedik ercílníényes Bódé László tavaly még össze­férhetetlen természetű volt, sok­szor ivott és hanyag munkát végzett. Most kell megnézni! Ma az autós-brigád példaképe. Ezt a változást a tar másnak köszön­heti. Sok esetben jönnek hozzám hall­gatóim és kérnék tanácsot úgy szak­mai, mint politikai kérdésekben. Mindig szívesen fogadom őket. Ha utamba esik és lehetőségem van, munkájuk közben is megnézem mit csinálnak. Megbeszéljük, hogyan tud­nánk jobb eredményeket elérni. Az elvtársak munkája a tanulás eredményeként sokat javult és látszik a különbség a tanulásban résztvevők és a nem tanuló dol­gozók között. A gánesoskodók, az elégedetlenek az elmaradt dolgozók közül kerülnek ki. Ezek félnek minden nehézség­től, — megtorpannak minden kis akadály előtt. Ugyanakkor öntuda­tossá válnak, akaraterővel telnek meg a tanulásban fegyelmezett elv­­társaink, és egyre nagyobb eredmé­nyek születnek munkájuk után. állami színház névadójául Szig­ligeti Edét választotta. — S a Szigligeti Állami Színház az ő szellemében folytatja munkáját Szolnokon és a megye közsé­geiben. Danisa Győző ünnepi beszéde után n színház bemutatta Szig­ligeti Ede „Csikós“ című szín­darabját. A szolnoki dolgozók fel-fel zúgó tapísaj ünnepelték a magyar színházi irodalom 75 éve elhunyt nagy alakját. Géresi Kálmán propagandista, Túrkevo, Vörös Csillag tsz. Szigligefi emlékünnepély a színházban Megemlékezések a népi demokratikus országokban Lenin halálának 29. évfordulójáról TIRANA. Vlagyimir Iljics Lenin halálának 29. évfordulója alkalmából az albán ipari köz­pontokban, városokban és fal­vakban gyűléseket rendeznek, amelyeken méltatják a munkás­­osztály nagy vezetőjének felejt­hetetlen érdemeit. Az albán-szov­jet baráti társaságban kiállítást rendiednek „Lenin élete és mun­kássága“ címmel. Az albán dolgozók rendkívül nagy érdeklődéssel tanulmá­nyozzák Lenin munkáit. Eddig huszonegy (21) műve jelent meg albán nyelven, körülbelül két­­száznyólcvanezer példányban-SZÓFIA. A Bolgár Népköz­társaság városaiban és falvai­ban ezekben a napokban gyűlé­seken emlékeznek meg a dolgo­zók V. I. Lenin életéről és iro­dalmi tevékenységéről. Az ország filmszínházaiban be­mutatják „Lenin 1918“, az — „Eskü“ — és „Vlagyimir Iljics Lenin“ c, szovjet filmeket-VARSÓ. V. I. Lenin lialálá' nak 29. évfordulója alkalmából Poroninóban kibővítették a V, I. Lenin múzeum több osztályát. Különösen abban a teremben növelték a kiállított tárgyak szá­mát, amely Lenin miivé nagy folytatójának. J. V. Sztálinnak, a népek vezérének és tanítója' nak életével foglalkozik. A „Könyv és tudás“ könyvkP adó vállalat ,,Lenin múzeum Poroninóban“ címmel albumot adott ki. BUKAREST. Romániában a városokban és falvakban, az ipari és közlekedési központok­ban, a hivatalokban és iskolák­ban a dolgozók összejöveteleken emlékeznek meg Vlagyimir Iljics LeninrőL Több bukaresti mozi. valamint' a vidéki városok és ipari köz­pontok filmszínházai Leninről és Sztálinról szóló filmeket tűztek műsorukra, (MTI). Hírek a Szovjetunióból ISKOLÁZÁS A SZOVJETUNIÓ SARKVIDÉKI TERÜLETEIN. Moszkva. A Szovjetunió északi vidékein a habarovszki és kraszno­­jarszki területen a jakut és a Burját­mongol Autonóm Szovjet Szocialista Köztársaságban, továbbá az amuri, tyumeni, csitai, irkucki és arhan­­gelszki területen több mint 350 ál­talános. 7 és 10 osztályos középiskola működik. Ezekben a tanintézetekben jelenleg kb. 11,000 csukcs, eszkimó, mansi, nyenyec és más nemzetiségű gyermek tanul. EGY MOSZKVAI.LAKATOS 30 TALÁLMÁNYA. Moszkva. (TASZSZ). A „Kom­­szomolszkaja Pravda“ január 17-i száma beszámol a moszkvai golyós­­esapágyjavító gyár lakatosának, Iván Voronkovnak feltaláló tevékenységé­ről. A napokban kipróbálták Voron­kov egyik találmányát, a radiál-csap­­ágyak belső gyűrűinek polírozását végző gépet. Az automatagép segít­ségével a gyűrűk belső polírozását végző munkások munkatermelékeny­sége két és félszeresére növekszik. Ez a gép Voronkov 30-ik találmánya. A SZOVJETUNIÓ DÉLI TERÜLE­TEIN MEGKEZDŐDTEK A MEZŐ­­GAZDASÁGI MUNKÁK Frunze. (TASZSZ). A Kirgia Szövetségi Köztársaság déli részén megkezdődtek a tavaszi mezőgazda­­sági munkák. A djalah-abadi terület sok kolhozában már a tavaszi szán­tást végzik. A koltfozparasztok és a gép- és traktorállomások munkásai között verseny folyik a tavaszi me­zőgazdasági munkák minél jobb el­végzéséért. (MTI). Növekednek az osztrák népi ellenzék erői Becs (MTI). Ausztriában a válasz­tási harc első harmada lezajlott. A most következő egyhónapos időszakban a vá­lasztások napjáig a harc nyilvánvalóan kiéleződik. A választások előkészületei­ben — az amerika-barát jobboldali kor­mány koalíció oldalán — beleavatkoznak az imperialista hatalmak. A választási fogásaikhoz tartozott az a Szovjetunió­hoz intézett „javaslat'1, hogy azonnal folytatni kell az osztrák államszerződés megvitatását. Á »Pravda« világosan leleplezte, ezt a mesterkedést, amikor megállapította, hogy itt „az osztrák nép ellenségeinek cselfo­gásáról van szó", és hogy éppen az Egyesült Államok, Anglia és Francia­­ország kormányzófcörei akadályozták meg mindezidc-ig az' államszerződés megköté­­sét. Graf osztrák belügyi államtitkár uszító­hangú beszédében háborút üzent a demo kratikus szervezeteknek, a békemozga­lomnak és minden becsületesen gondol­kozó osztráknak. Követelte, hogy az osztrákok adják át a hatóságoknak min­den demokratikus szervezet küldöttjét, bármilyen célból is jön az hozzájuk. E megfélemlítő hadjárattal akarják a jobb­oldali koalíció pártjai leszerelni az osztrák dolgozó nép ellenállását. Az osztrák népi ellenzék, az ellen­zéki erők szövetsége nem megfélemlí­téssel akar szavazókat nyerni, hanem a dolgozó emberek gondolkodására, érde­keire apellál. E népi ellenzék erői kétségkívül növe­kednek. Ezt bizonyítja pl. az is, hogy Becs északkeleti választási kerületében rövid idő alatt 7000 új előfizetővel sza­porodott az »Österreichische Volks­stimme« olvasóinak tábora. Igen sok jobboldali szocialista párttag a népi el­lenzék soraiba áll és kijelenti: a szocia­lista pártvezetőség nem a dolgozók, ha­nem a tőkések érdekeit képviseli. A néppárti parasztok egyrésze is a népi ellenzékhez csatlakozik. A népi ellenzék választási bizottságai országszerte egyre több helyen alakulnak meg. Sceíba rendőrsége brutálisan megtámadta Róma utcáin a tüntetőket Megsebesítették a „l’Unita“ főszerkesztőjét Róma (MTI). A római dolgozók általános tüntetősztrájkja, amely kedden délután 15 óra 30 kor kezdődött és a délutáni műszakban tartott, hatalmas sikerrel végződött. A sztrájkban az építő munkások 100 százaléka, a fémmunká­sok 90 százaléka, a vegyi ipari munká­sok 80 százaléka, a közlekedési dolgo­zók 80 százaléka vett részt. Hasonló nagy százalékban sztrájkoltak a többi szakmák dolgozói is. A koraesti órákban nagyszabású tün­tetések zajlottak le Rómában. A dolgo­zók tízezrei vonultak fel s lelkesen kiál­tották: „Éljen az Alkotmány!'1 A rendőr­ség durván a tüntetőkre támadt, s közü­lük sokat megsebesített. így sebesült meg Pietro Ingrao, a »1‘Unita« főszer­kesztője is, aki az utcán éppen a parla­ment felé haladt. Ingrao sebesülése elle­nére is elment a parlamentbe s éppen akkor lépett az ülésterembe, amikor Pal­­miro Togliatti befejezte beszédét. Ingrao szót kért és erőteljes szavakkal bélyegezte meg Scelba pribékjeinek vadállati ma­gatartását. De Gasperi Ingrao megrázó szavai hatására kénytelen volt bejelen­teni, 'hogy a belügyminisztérium vizsgá­latot fog indítani az .ügyben. Togliatti, az Olasz Kommunista Párt főtitkára, Pietro Ingrao megjelenése után újból felszólalt és kijelentette: „Miköz­ben önök itt az 1923. évi fasiszta vá­lasztójogi törvényt fogadják el újból — jelentette ki Togliatti «— odakint ismét a fasiszta rohamosztagosoknak dobják oda prédául a népet.'* Kinai-román árucsereiorgalmi és fizetési egyezményt írlak alá Pekingilen Poking. (TTj-Kina). A kinai fő­városban január 19-én aláírták az 1953-ra vonatkozó kínai-román áru­­cscreforgalmi és fizetési egyezményt. Az egyezmény értelmében a két or­szág közötti árucsercforgalom 1953- hnn több mint háromszorosa lesz az 1952. évnek. Az egyezményt kinai részről Lej Jen-Min külkereskedelmi miniszter­helyettes román részről Emil Stan­­ciu, a Román Népköztársaság gazda­sági küldöttségének vezetője írta alá. Áz, aláírási ünnepségen jelen volt Vu Hsziu-Csuan, n Kinai Népköztár­saság külügyminiszterhelyettese és Lncob Cotovanu román nagykövet is. (MTI). R medzsMsz egy évvé! nieg'iosszabsísllo Moszadik íelitiala’mát Teherán (MTI). Az iráni képvi­selőház hétfőn este megadta a kormány­nak a kívánt felhatalmazást és ezzel — mint az „AFP" jelenti _ egy évvel, meghosszabbította Moszadik teljhatalmát.

Next

/
Oldalképek
Tartalom