Szolnok Megyei Néplap, 1953. január (5. évfolyam, 1-27. szám)

1953-01-21 / 18. szám

A termelőszövetkezeti dolgozók boldog életéről V. évfolyam, 18. szám Ára: 50 fillér 1953 január 21, szerda A MEGYEI S LAPJA t LENIN EL Ma 29 2W balt míg Vladimír lljics Lenin, a Szovjetunió Kommunista Párt­jának alapítója, minden idők is népek legnagyobb forradalmi lángelméje. Ezen a szokatlanul hideg, komor januári napon milliók és milliók kezében állt meg a munka, s azok a dolgozók, akikbe Lenin oltotta a felszabadulás reményét, kegyelettel fogadták a szomorú hirt. Milliók és milliók nevében mondotta el Sztálin elvtárs, Lenin leghűbb harcostársa: „Esküszünk néked, Lenin elvtárs, hogy híven teljesítjük végsó akaratodat". Azok, akik előtt Lenin eszméje tette értelmessé az életet, világossá az utat, együtt emelték esküre kezüket a moszkvai Vörös-téren összegyűlt gyászoló szovjet néppel. Lenin halála után a szovjet nép minden évet az eskü betartár sáért folytatott harcban töltött el. Sztálin elvtárs irányításával a párt köré tömö­rülve, sikeresen építette fel a szocializmust és diadalmasan halad a kommuniz­mus építése útján. Időben minél jobban távolodik tőlünk ez a nap, annál fényesebben mutat­kozik meg Lenin eszméjének hatalmas, világot átformáló ereje. „Lenin nagysága mindenekelőtt éppen abban van __ mondotta Sztálin elv­társ —, hogy ő megteremtvén a Szovjetek Köztársaságát, ezzel a gyakorlatban mutatta meg az egész világ elnyomott tömegeinek, hogy a megváltás reménye nem veszett el, hogy a földesurak és kapitalisták uralma nem tartós, hogy a munka birodalmát maguknak a dolgozóknak megfeszített erejével meg lehet teremteni, hogy a munka birodalmát a földön, nem pedig az égben kell meg­teremteni. Ezzel az egész világ munkásainak és parasztjainak szívében Ián gra­­gyujtotta a felszabadulás reményét Ez a leninUáng az, amelynek nyomában ma mi is alapozzuk a boldog „melyben a ttépi demokratikus országok felszabadult népei saját hazáju­kat építik, Lenin, a szovjet nép legnagyobb fia leplezte le először minden háború okát: az imperializmust, amelynek a háború létfeltétele. Arra tanított, hogy a békét éppúgy harc útján szerezheti meg az emberiség, mint ahogy a kapitalizmus alól is csak harc árán szabadulhat fel. Lenin eszméihez azóta felsorakoztak a földkerekség sok-sok millióinak képviselői, s ma a lenini zászló 800 milliós tábor fölött leng. Napjainkban a bécsi kngresszus volt legragyogóbb bizonyí­téka annak, hogy a világ dolgozói elutasítják az imperialisták háborús politiká­ját és minden erejüket a béke oltalmára összpontosítják. Lenin halála óta Sztálin elvtárs tanította, nevelte erre a népeket. Sztálin, akire Lenin a békeharc zászlaját bízta. S Sztálin elvtárs, a ma Leninje méltó hadvezére e harcnak. A népek közti békepolitikát hirdeti, amikor azt mondja: ..A kapitalizmus és a kommunizmus békés egymás mellett élése teljes mérték­ben lehetséges, ha megvan a kölcsönös óhaj az együttműködésre, a készség a vállalt kötelezettségek teljesítésére és ha betartják az egyenlőség elvét, a más államok belügyeibe való be nem avatkozás elvét." A szovjet nép biztosan halad gigászi építkezésének végrehajtásával mert alkotásait, tevékenységét, hallhatatlan tanítás ragyogó fénye világítja meg, a leninizmus, A ml hazánk \építéséből, a ml alkotásainkból is a lenini tanítás fénye tük­röződik. Büszkék vagyunk, hogy Lenin legjobb tanítványának, Sztálinnak s népé­nek segítségével, Rákosi elvtárs vezetésével elsajátíthatjuk a lenini tanításokat. Kitüntetés számunkra az, hogy terveink teljesítésével, alkotó munkánk minden diadalával emléket állíthatunk a proletárforradalmak legnagyobb alakjának, a halhatatlan Leninnek, Koreai-kínai népi erők győzelmes harcai Az ;,TTj Kína" hírügynökség tuéfó­­útója jelenti: A koreai-kínai népi érék arcvonal­­beli légvédelmi tüzérsége a január 15-ével végétért öt nap alatt lelőtt négy ellenséges repülőgépet, tízet pe­dig megrongált. A gépesített tüzér­alakulatok több mint négyszáz ellen­séges katonát tettek harcképtelenné. Ezenkívül a népi erők alakulatai a keleti arcvonalszakaszon több mint háromszáz liszinmar.ista és a nyugati arcvonalszakaszon csaknem száz más ellenséges katonát semmisítettek meg. (MTI), Egy nappal határidő előtt teljesítik első negyedévi tervüket a Tisza Cipőgyár dolgozói | SUTÁÉIN | elytárs születésnapjá­nak tiszteletére megfogadtuk, hogy IV. negyedéves tervünket 100 száza­lékig teljesítjük. ígéretünknek ele­get tettünk. 102,4 százalékra teljesí­tettük negyedik negyedéves tervün­ket s Így elértük azt, hogy a terv­szerűség betartásával részleteiben is határidő előtt 2 nappal befejeztük éves tervünket. Gyártmányaink minőségének meg­javítása érdekében vállaltuk, hogy csökkentjük a müszakii-hibás árúk arányát, s így a negyedév végére 75 százalékra emeljük az elsőosztályú cipők arányát. Fogadalmunkat ezen a területen is teljesítettük. A har­madik negyedévi 70.3 százalékos át­lagos minőségi átlagunk december hónapban 75.3 százalékra emelkedett minőségi átlagunk. Alsórészszabászaink a vállalt 470 kg. keményárú helyett 3338 kg-ot takarítottak meg 71.106 forint érték, ben. Az energia szolgáltató osztály dolgozói' 4.9 százalékos szénmegta­karítást értek el. A gépfenntartási osztály dolgozói vállalásukat telje­sítve 1 százalékról 0.7 százalékra csökkentették a gépállást. A segéd­üzemek dolgozói a Gazdamozgalom keretében 2.500 darab kikészítő do­bozt és 25 darab padot készítettek el. A Tisza Cipőgyár dolgozói nem álltak meg az elmúlt év sikereiknél. Ötéves tervünk negyedik évének tel. jesítésére újabb fogadalmat tettek a január 12-i munkaértekezleteken. Elhatározták, hogy újabb jó terme­lési eredményekkel ünnepük április 4-ét, hazánk felszabadulásának 8, év­fordulóját. Üzemünk dolgozói megfogadták, hogy 1. Első negyedéves tervünket 100 százalékos tervszerűséggel határidő előtt egy nappal teljesítik. 2. Tovább fokozzák gyártmányaik minőségét és a december hónapi 75.3 százalékról az első negyedév végére 78.8 százalékra emelik az elsőosztá­lyú árúk arányát. 3. A felsőrészszabászat dolgozói anyagkihasználásukat a december havi 77.4 százalékos átlagról az első negyedévben 77.8 százalékra emelik, mely igen jelentős megtakarítást eredményez népgazdaságunknak. 4. Az alsőrészszabászok az első negyedév végéig 360 kilogramm ke­ményárút és 240 kilogram gumiárút takarítanak meg a kiadott anyag­­mennyiségből s így 26.400 forintos megtakarítást érnek el. 5. A segédüzemek dolgozói a kül­földről érkezett tomacipő-présformák gumibetéteinek pótlására megfelelő mennyiségű présformát készítenek el. Három tornacipő présforma talp­mintázatát új mintára alakítják át. 6. A könyvelési osztály dolgozói a zárást és a főkönyvi kivonatokat,­­melyeket december 10-re készítettek el, az első negyedévben már minden hőnap 9-ig elkészítik. KOCSIS MÁRIA KOVÁCS PÁL ÜB. elnök párttitkár SIKLÓS SÁNDOR igazgató. Szűnjön meg as állam pénzén való hankettesés — szilárdítsák meg soraikat kisipari szövetkezeteink Mezőgazdasági termelőszövet­kezeteinkkel párhuzamosan szépen fej­lődtek az utolsó években ipari termelő­­szövetkezeteink is. 1931-ben megyénk községeiben elszórtan 38 kisipari ter­melőszövetkezet működött. Ma már kere­ken százra tehető szövetkezeteink száma s jelentős munkaerőt, közel 4300 embert képviselnek a termelésben, különösen a helyi szükségletek ellátásában. Nagy­ságukat és erősségüket tekintve az or­szágban harmadik helye.! állnak me­gyénk kisipari szövetkezetei. Olyan mi­nőségi termékek kerülnek ki műhelyeik­ből, melyek keresett cikkek az ország határain kívül is. A tiszafüredi kosár­gyártó ktsz hófehér vesszöárui vagy fá­cánszállító kosarai, a jászárokszállási játékáru ktsz minőségi árui, a mezőtúri szőnyegszövők művészi gyapjúszőnyegei a magyar kisipar mintatermékei. Száz­százalékig exportra dolgoznak ezek a szövetkezetek s jelentős devizát takaríta­nak meg államháztartásunknak. 1 A szövetkezeti munka azonban nem folyik mindig rendes mederben. Az új tervévben az a fontos feladat áll szövet­kezeteink előtt, hogy megszilárdítsák so­raikat: megneveljék az ingadozó kispol­gári elemeket, megtisztítsák soraikat a beférkőzött kizsákmányoló mesterektől, osztályidegen elemektől. Fel kell venni a harcot az egyenlősdi ellen s harcolni kell az olyan emberek­kel, akik úgy nyúlnak ,.az állam zsebébe, mint a sajátjukba", Ezen a téren még komoly feladatok vannak. Nagy divat még szövetkezeteinkben a bankettezés, az állam pénzén rendezett bőséges vacsora. A szolnoki szabó ktsz — mely megyénk egyik legnagyobb kis­ipari szövetkezete — legutóbb olyan va­csorát rendezett, melynek költségei 2000 forintot tettek ki. Mivel azóta nem volt „ürügy" a közös vacsorára, december 29-én 3000 forint kiutalását kérték, melyet — mint megokolták — jutalom címén osz­tottak volna ki a tagoknak. Természete­sen a KISZÖV nem engedélyezte a jog­talan jutalmat. Tóth István, a szövetke­zet vezetője azonban az állam zsebébe nyúlt. A napi bevételekből 3000 forintot elvett és kiosztotta a tagok között. Az állam pénzét herdálta el. Jutalmazták egymást a szövetkezet tagjai a szolnoki szabóknál s ugyanakkor 400.000 forint adótartozásuk volt. Az elmúlt évben ugyanez a szövetke­zet 47.300 forintot osztott ki nyereség címén tagjai között. Báné Gyula volt kulákmester, akinek havi átlagkeresete a nyereségen és a jutalmakon kívül 1800— 2000 forint volt, nem elégedett meg ennyivel. Követelődzőit s biztatta a tago­kat is. A szövetkezet vezetősége — a könnyebb ellenállást választva — szórta a pénzt. Tóth István elnök, Sándor Pál és Bene tagok a leghangosabb követelők s egyéni hasznuk miatt a szövetkezetét akarják szétzülleszteni. 2 A többi e~: "ve ^szetnél sem szereznek érvényt a párt- és kormányhatározatok­nak, mint ka azok rájuk nem is venat- i koznának. Az alaltyáni vegyesipari szö­vetkezet elnöke pl. rendszeresen adta el a kiutalt anyagot a kismestereknek s a szövetkezet vásárlóit nem elégítették ki anyaghiányra való hivatkozással. A kun­madarast szabószövetkezet elnöke be­csapta a vevőket, s a dolgozók zsebéből „ellopott pénzt" kamatoztatta privát munkáin. A kormányrendeletek semmibevevéséi jelenti az is, hogy az építőipari ktsz­­eknél általában 30—33 százalékra emel­ték az alkalmazottak létszámát, az enge­délyezett 10 százalékkal szemben. Február első részében tartják második megyei küldöttértekezletüket kisipari szö­vetkeezteink. Erélyes intézkedésekkel, a laza gazdaságpolitikai . felszámolásával kell szövetkezeteinknek készülni erre a jelentős találkozóra, melynek egyik fő. feladata, hogy megszabja az új tervév tennivalóit, s új, az eddigieknél szilár­dabb útra vezesse kisipari termelőszövet­kezeteink tagjait. A megyei KISZÖV vezetősége tartsa erősebben kezében az irányítást, ne en­gedje meg, hogy védnöksége alatt elbur­­jánozzon a csalás, a szövetkezeti és az államé vagyon prédáib a, amivel az ellen­séges elemek aláássák szépen fejlődő szövetkezeti mozgalmunk építményét. A dolgozók javaslatára épül a műszaki intézkedések terve ít szolnoki Építő Vállalatnál Vállalatunknál az 1953-as évi tér. vünk sikerének biztosítása érdekében úgynevezett ;,műszaki szervezési in­tézkedési“ tervet készítettünk, mely­nek célja, hogy dolgozóink javasla­tainak meghallgatásával és bevezeté­sével, jő műszaki szervezéssel termé. kenyebbé tegyük munkahelyeinket. Hogy dolgozóinkat aktívan tudjuk bekapcsolni a tervkészítésbe, hogy hogy érdekeltté tegyük őket vállala­tunk munkájába; munkahelyenként termelési értekezleteken és röp­­gyűléseken hívtuk fel építőmun­­kásaink figyelmét javaslataik megtételére. A jő ötleteket, újításokat a munka­helyek vezetői a központi építésveze­tőség felé továbbítják, ahol gondosan értékelik a dolgozók javaslatait. Nem minden munkahelyen tettek még javaslatot a dolgozók. Egyes vállalatokhoz még most érkezik be a dolgozók indítványainak zöme. Gondoskodunk arról, hogy az éy közben csak később meginduló munkánkonis felhasználják építés­vezetőink a munka megjavításá­nak ezt a módját. A jó javaslatokat már munka közben igyekszünk megvalósítani. Hogy építőmunkásaink mennyire érzik szocialista építésünk fontossá, gát, mutatják a beérkező értékesnél­­értékesebb javaslatok. Szilágyi Ferenc kőműves brigád­vezető példáid abban látta a hi­bák főokát, hogy a tervezett munkák kivitelezésébe nem kez­dünk pontosan, s nem állítjuk a munkára időben a szükséges munkaerőt. A javaslat alkalmazása elkerülhe­tővé teszi a kapunbelüli munkanélkü. liséget. Mint mondta, az elmúlt évben gyakran előfordult, hogy egyes mun­kahelyen a szükségesnél több ember dolgozott. Az ilyen szervezetlenség nagyban befolyásolta a dolgozók ke­reseté^ Kecskés Albert brigádvezető azt javasolta, hogy premizálják azo­kat a dolgozókat, akik jől hasz­nálják ki a“faanyagot s gondo­zással meghosszabbítják a ki­adott szerszámok élettartamát. A műszaki intézkedések tervének összeállítását végző bizottság Kecs­kés Albert kubikos brigádvezetőt ős Szilágyi Ferenc kőművest az igazga­tói alapból megjutalmazta értékes javaslatáért. Az igazgatóság továbbra is figye­lemmel kíséri a munkahelyekről beér­kező javaslatokat s jutalmazza kö­zülük a használhatókat,. Király Lajos,-62/1. Epitővállalat főmérnöke, Víztárolók készítésével készülnek az aszály ellen termelőszövetkezeteink —jl múlt aszályos gazdasági évben sokát tanult dolgozó parasztságunk. Ta­­pasztalta, milyen kárt tud okozni az aszály, de megtanulta azt is, hogyan kell küzdenie ellene. Ott, ahol megpróbálták az öntözést, meg is lett az eredménye. Az Uj Elet tsz-nél a rizsről szivárgott át víz néhány hold napraforgóra, mégis az érintett területen tíz mázsán felül termett holdanként. Az Úttörő tszcs 20 kát. hold kukoricáját csak egyszer tudta megöntözni, mégis 22 mázsa termésátlagot értek el holdanként. Az öntözetlen területeken ugyanakkor 2—3 mázsa termett. Ezeket a tanulságokat leszűrve, az Ady, Táncsics és Dózsa tsz a tél folya­mán víztárolókat épít. Így készül fel, hogy a nyár folyamán minél több terü­leten tudjon öntözni. Ezt a példát követni fogja a többi tsz is. Termelszövetkezeteinknek komoly segítséget nyújt munkájuk elvégzésében Rákost éli társ parlamenti beszéde és Gerö elvtársnak a KV. ülésén elhangzott beszámolója. ... Lzek szellemében, a munkafegyelem megszilárdításával és a téli időszak fi kihasználásával készüljenek dolgozóink az új gazdasági évre. BOZSÓ JÓZSEF, Kisújszállás

Next

/
Oldalképek
Tartalom