Szolnok Megyei Néplap, 1953. január (5. évfolyam, 1-27. szám)

1953-01-08 / 7. szám

A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA „Milyen módon erősíthetjük ős gazdagíthatjuk termelőszövetke­zeteinket?“ (A Szoínokmegyei Néplap nagy pályázata) \ V. évfolyam, 7. szám * Ára: 50 fillér 1953 január 8, csütörtök Hagy segítséget ad tanácsaink munkájához a Szoínokmegyei Néplap Irta: JUHÁSZ IMBENE, a Az új esztendő első napjaiban 14 új taggal gazdagodott a rákóczifalvai Béke tszcs A z a nagy megtiszteltetés érte a ” Megyei Tanácsot és ezen keresz­tül helyi tanácsainkat, hogy pártunk Megyebizottsága a Szoínokmegyei Nép­lapot, megyénk napilapját a Mfgyei Pártbizottság és a Megyei Tanács lap­jává szervezte át. 19 megye közül — a budapesti párt­­bizottság és a fővárosi tanács lapját, az Esti Budapestet leszámítva — mi vagyunk az elsők, akik a megyei lapot a pártbizottsággal közösen adhatjuk ki. Nagy megtiszteltetés ez számunkra és bizonyítja megyebizottságunknak a ta­nács iránt tanúsított megbecsülését. A kitüntetés kötelezettséget is jelent ta­nácsvezetőink, tanácstagjaink számára. Eddig is nagy hiba volt egyes tanács­­elnökeink és titkáraink részéről, hogy nem támaszkodtak eléggé a megyei lap segítségére; nem népszerűsítették, nem is olvasták rendszeresen, sőt akadt olyan elvtárs, mint pl. a kuncsorbai VB-titkár és a fegyverneki VB-titíár, Kiss elvtárs, aki nem is járatta. Bedig Kiss elvtársnak is számos esetben nyúj­tott közvetlen támogatást lapunk, ami­kor egy-egy jólsikerült tanácsülésről közölt cikkével elősegítette a dolgozók közeledését, tevékeny részvételét a ta­nács munkájához. P ártunk megyebizottságának lapja ' az utóbbi két esztendő alatt igen komoly fejlődést tett meg. Azelőtt he­tenként egyszer, múlt évben hetenként kétszer jelent meg. A lap iránti nö­vekvő érdeklődés, boldog jövőnket építő ötéves tervünk sikerei szüksé­gessé tették, hogy fejlődésünk eredmé­nyeiről és hibáiról naponta tájékoztas­suk a dolgozókat. Lapunk — habár vannak még kisebb hibái — még mindig nem jut el zök­kenőmentesen idejében az előfizetők­höz —, már kezdi betölteni Lenin elv­társnak a párt sajtóról tett megállapí­tása szerinti hivatását: „A lap nem­csak kollektív propagandista és kollek­tív agitátor, hanem kollektív szervező IS.“ d Üzemeink, tsz-eink és állami gazda­ságaink dolgozóinak egy-egy felhívása, gépjllomásaink kezdeményezései, a ter­melésben megvalósított új módszerek lelkes követőkre találtak a megyei lap­ban való közlés után. A lap segítségét egyre jobban meg­becsülik a dolgozók s azt nem egyszer kifejezésre is juttatják. Bencsik István, a kengyeli gépállomás dolgozója ezt irta a lap múlt év december 9-i szá­mában: „Ha a Szoínokmegyei Néplap bármelyik számát a kezembe veszem, abban mindig megtalálom a jó eredmé­nyek kulcsát, a hiányosságok feltárá­sát". A lap levelezőinek, olvasó­táborának egészséges bírálatai őszinte segíteniakarással járulnak hozzá hi­báink kijavításához. A hibát elkövető állami vagy gazdasági szerv, illetve személy sokszor nem reagál a felettes szervek figyelmeztetésére olyan élénken és nem számolja fel olyan gyorsan a hiányosságokat, mint m'k-r a pártsaitó az egész megye színe előtt hívja fel őket erre. p gyre népszerűbb az „Ami nem tet­­szik a dolgozóknak'* és a „Leve­leink nyomán*' című rovat. Egyik bírál, a másik közli a kritika eredményét. Sugár Máté törtevei dolgozó panaszolta tavaly decemberben egy levelében, hogy a törkevei és mezőtúri dolgozóknak Törökmiklósra kell utazni munka­könyvért. A megyei tanács munkaerő­­gazdálkodási osztálya intézkedett, hogy január 2-től kezdődően ne kelljen a dolgozóknak olyan messzire bejárni a munkakönyvért. Rövid idő alatt kijaví­totta a kisújszállási posta a hibáit Bozsó József ottani levelező „Süket a kisújszállási telefonközpont'* című cik­kére. Nem kell már félórákat várni, gyorsan kapcsolják a kért számot. Ilyen eredményt ért el Berta Gyula kriti­kája, amit „A törökmiklósi váróterem, mint piactér" című levelében írt meg. A helyi MÁV dolgozók rendet terem­tettek. Reagálnak a bírálatra központi szerveink, minisztériumaink is. A bel­kereskedelmi minisztérium Szondi Imre kuncsorbai levélírónak „Nincs töltény puska nélkül“ című Írásira nyomban intézkedett, ugyanígy a „Szálloda ön­ellátással'' címmel megjelent kun-Megyei Tanács VB elnöke. hegyest panaszra is. Ez mutatja, hogy megyei lapunkat központi szerveink is olvassák és pártunk állandó felhívása a dolgozók által megírt panaszok gon­dos kivizsgálására, megválaszolására — egy re nagyobb eredményekre vezet. I apunk azonban nemcsak bírál, ha­*“ nem az elismeréssel sem fukarko­dik. A munkában élenjáró üzemi dol­gozókat, tsz-, vagy traktoros-brigádokat, az adófizetésben, beadásban, mezőgaz­dasági munkában példát mutató dol­gozó parasztokat a nyilvánosság előtt való dicséret még nagyobb eredmé­nyek elérésére ösztönzi. Megyei kórhá­zunk orvosainak még nagyobb lendüle­tet ad a munkához Hajnal Imre szol­noki sztahanovistának a lap december 18-i számában megjelent levele, amely­ben a következőket írja; „Alig találok szavakat, hogy kifejezzem hálámat dr. Sípos György és dr, Szügyi Dezső or­vosoknak, akik megmentették gyerme­kem éleiét. Tudom, ha a múltban érte volna hasonló betegség gyermekemet, nem reménykedhettem volna abban, hogy életben látom viszont. Sok sikert kívánok az orvosoknak lelkiismeretes, gondos munkájukért és azt kérem tő­lük, hogy minden szülő gyermekével szemben ilyen lelkiismeretesek legye­­nek.'* Tanácsaink használják fel munkájuk­■ ban a megyei pártsajtó segítségét. Ezen keresztül is irányítsuk a tanácsok munkája felé a dolgozók figyelmét, szé­lesítsük tömegkapcsolatainkat. Járási, városi, községi tanácselnökeink gondos­kodjanak arról, hogy minél’ többen is­merjék meg lapunkat. Írjanak a ta­nácselnök elvtársak is a lapba, közöl­jék elért eredményeiket, adják át egy­másnak a jó módszereket, engedjenek teret a bírálatnak, önbírálatnak, mert ez vezet mindig jobb munkaeredmé­nyekhez. Hívjuk fel a lapon keresztül termelő­­csoportjaink, dolgozó parasztjaink, gép­állomásaink figyelmét a mezőgazdasági munkák idejében való elvégzésére. Ne tűrjünk olyan mérvű elmaradást, ami­lyen most is mutatkozik a vetésben: még januárban is vannak járások, ahol 5—6 ezer hold vetetlen. Figyelmeztes­sük a dolgozókat a vetés elmulasztá­sával járó felelősségrevonás következ­ményeire, tudatosítsuk a vetés túlteljesí­téséért nyújtott állami kedvezményeket. Hozzuk széleskörű nyilvánosságra a termelőszövetkezetek jó eredményeit az elmaradók okulására. Leplezzük le a terménybeadást, vetést szabotáló kulá­­kokat, a csoportokba befurakodott el­lenséges elemeket. I apunk közli a fontos országos és megyei rendeleteket, így a dolgo­zók állandóan tájékozódnak felada­taikról. Foglalkozik lapunk pártépítés­sel, elméleti kérdésekkel, nemzetközi helyzettel, oktatással, tanítja és neveli dolgozóinkat. Tapasztalatból tudjuk: felvilágosodott, politikailag tájékozott tömegekkel könnyebben, nagyobb ered­ményeket tudunk elérni. Saját írásaink­kal is kerüljünk közelebb a pártsajtón keresztül a dolgozókhoz, így emeljük megyei pártlapunk erejét, hatását, szín­vonalát. Tanácsdolgozóink járassák, ol­vassák a lapot. Vegyenek példát a iá­­noshidai tanácsról, amely fali híradót szerkesztett: „Mit ír rólunk a Nép­lap?" címmel. Itt a tanács dolgozói a tanácstagokkal együtt rendszeresen feldolgozzák a sajtó anyagát, természe­tesen nemcsak megyei lapunkét, hanem a Szabad Népét is. A tiszaderzsi ta­nácsnál állandóan értékelik a Szabad Nép és a Néplap fontosabb cikkeit és ha őket közvetlenül érintő cikk jele­nik meg, azt mindjárt feldolgozzák, reagálnak rá. A tanácstitkár elvtárs készséggel seHt a sajtó munkatársai­nak s a Néplapról beszélget a dolgo­zókkal is. Ezt teszi a jászfényszarui ta­nácselnök is, aki lapunkat úgy meg­szerettette a dolgozókkal, hogy egy­maga 29 előfizetőt szervezett. Tanácselnök elvtársak! A pártsaitó fegyver a kezünkben és ha ió! hasz­náljuk, sok segítséget ad munkánkhoz Tanácsvezetőink, tanácstagjaink érezzék tehát kötelességüknek lapunk színvona Iának emelését, olvasótáborának szélesí­tését. Termelőcsoporturnk tagsága egy eredményekben gazdag esz­tendőt hagyott maga mögött. Elmondhatjuk. Jól dolgoztunk. Ezt bizonyítja az a körülmény, hogy sokan vannak a tagok között olyan elvtársak, kiknek multévi jövedelme a 10 ezer fo­rintot meghaladta. Kovács Já­nos. Szabados József, Rozmis Mihály, Szőke Mihálynó 10-500 forint részesedéshez jutott. — Papp János 12000 forint, Tap­os i József 12 400 forint. Ipacs József 14.800 forint, Poosai Já­nos 15300 forintos összegben részesültek a mulltévi munka számvetésekor. EREDMÉNYEINKET. HIBÁINKAT NEM REJTJÜK VÉKA ALÁ. Elmondjuk a kívülálló dol­gozó paraszt társainknak- Azt akarjuk, hogy az idén még töb­ben legyenek részesei a mi szép életünknek. Szilveszteri ünne­pélyünkre is meghívtuk azokat a becsületes dolgozó paraszto­kat, akik rendes emberek, jól dolgoznak. Csak ilyeneket ve­szünk fel új tagként. Nem akarjuk, hogy a mi csoportunk a lógósoknak legyen gyülekező helye. Már most megteremtjük idei jobb életünk előfeltételét. Veze­tőségünk gondoskodott a téli munkák megszervezéséről. Nem Aki vidékről bejön Szolnokra is végigmegy a főbb útvonalakon, öröm­mel állapítja meg, hogy állandóan fej­lődik a város. „Néphüffé" —- olvassa a Ságvári-utcán. Ha kedve szottyan azonban jalatozásra és benyit, elcsodál­kozik. Bent malteros falak és egy-két ott­felejtett szerszám fogadja. A büffének csak a felirata van meg. Ugyanígy van az Espressónál, a Kossuth Lajos-utcán. Feliraton kívül egyéb nincs meg belőle. Ha a város utcáin figyelmesen megyünk végig, több olyan építkezést látunk, amely félig van csak készen, mint pél­dául a Gólyánál az új csemege- és fű­szerüzlet. Vájjon mi az oka annak, hogy határidőre, egy sem készült el? Próbáljuk meg végiglátogatni azokat a szerveket, amelyeknek hatáskörébe tar­toznak a szóbanforgó építkezések. 1 A városi tanács kereskedelmi osztá­lyát kerestük fel elsőnek. Érdeklődé­sünkre az osztályvezető elmondotta, hogy ezek az építkezések 25.000 forint­nál mind többe kerülnek és így a Beruházási Igazgatóság hatáskörébe tar­toznak. A Beruházási Igazgatóságnak lett volna feladata, hogy biztosítsa a kivitelezőket és ellenőrizze, hogy a munkák határidőre befejeződjenek. Itt több keresnivalónk nem volt, elmentünk tehát a Beruházási Igazgatósághoz azzal a reménnyel, hogy mindjárt megtudjuk, miért nem készült el a Néphüffé és a többi beígért üzlet. A vállalat igazgatójától, Kiss Pétét elvtárstól igyekeztünk megtudni, hogy miért nem biztosították a megkezdett építkezéshez a kivitelezőket. Hiszen a határidő rég lejárt. • | 2 „De hiszen ez nem a mi felada­tunk! — hangzik a nyugodt válasz. — A városi tanács, úgylátszk, nincs tisztában a mi ha'áskörünkkel" — foly­tatja Kiss elvtárs. Ki akkor a felelős mindezekért? Hosszas vita után azonban megtudtuk, hogy mégis csak a Beruházási Igazga­tóság hatáskörébe tartozik a kivitele­zők biztosítása. Arra a kérdésünkre mit tett az igazgatóság ann-k érdeké­ben, hogy a Tatarozó Vállalat el­kezdje a munkál, Kiss elvtárs egy mon­dattal felelt: „Mindent meglettünk''. De hogy mi volt ez a „minden", bű­henyélünk most sem. Eddig is úgy végeztük a munkát, mint egy nagy család- így csináljuk most is. mert télen is akad munka minden tagnak-A tagság egyik része feldol­gozza a cirokszárat, seprűt köt­nek belőle- Többen a virághá­zat hozzák rendbe. Készülnek a melegágyaink is. Mindenütt nagy a sürgés-forgás- A közös vágyóin növekedése és a TAGOK EGYÉNI KERESETE IS JÓRí-SZBEN A TÉLI NAPOK JÓ KIHASZNÁLÁSÁN MÚLIK. A hosszú téli estéken a tanu­lásra is jutjdő bőven- A ta­valyi kedvezőtlen, aszályos idő­járás még inkább figyelmeztet bennünket: kötelességünk ta­nulni. Politikai iskolára já­runk. Mi. asszonyok pedig ol­vasóköröket szervezünk. Estén­ként szovjet és magyar szép­­irodalmi könyvekből felolva­sást tartunk. Szorgos munká­val telnek a napok. így gazda­godunk napról-napra. Persze mindezt a kívülálló dolgozó parasztok is látják. Felkeresnek bennünket, beszél­getnek velünk, elnézik mun­kánkat és miden nap vannak új belépők. Most az elmúlt napokban 14 dolgozó paraszt. Földi Béláné, vehben nem tudták megmagyarázni a segítségül hívott munkatársak sem. Arra a kérdésünkre, hogy miért novem­berben kezdte meg a Tatarozó a Nép­­büffé építését, mikor júliusban kellett volna a felvonulási munkákat elkezdeni, a következő feleletet kaptuk: „július­ban a terv sem volt meg. Hogy dol­gozhattak volna." Az igazgató elvtársnak és dr. Hau­­lik Lászlónak, aki az ipari és kereske­delmi ügyeket intézi a vállalatnál, fo­galmuk sem volt arról, hogy a terv még májusban elkészült. Ezek után nem is csoda, ha a Néphüffé egy része ma is tető nélkül van. E Kiss elvtárs ezután siránkozó han­gon elmondta, hogy „nem tudunk mit csinálni, mi gyakran felszólítottuk a Tatarozó Vállalatot, de csak nem jött az építő brigád‘'. Eelszólitóhangú levelet azonban nem Hotovecz Mátyásné. Hajdú De­zső, Sas Sándorné, Vidra Fe­renc, Susa Kálmán, Kelemen Márton, id. Kelemen Mártom S- Nagy János, Jokodik József; Szelei Béláné, Beincsik Gáspár­­né, Balázs János lépett termelő-* csoportunkba. Hozzánk haza­jöttek. Őszre, ha továbbra is olyan becsületesen dolgoznak; mint eddig, az ő életük is szép és megelégedett lesz-A múltra miár csak ritkán emlékezünk- Inkább A JÖVŐ ALKOTÁSAIT TERVEZGETJÜK. Most, hogy Oravecz; Majzi&i Kováes és Terényi elvtársak, csoportunk tagjai a fogaikat csináltatják, szóba jött újból régi életünknek egy gyászos darabkája. Mert bizony, akkor akármilyen beteg volt az em* bér. nem telt orvosra. Oravecz elvtársnak, de_ valamennyiünk' nek nem 100 évvel ezelőtt, ha-* nem még 10 évvel ezelőtt is borbély húzta ki a fogát. Sokan foghúzás utóm a vérmérgezésbe belehaltak- Mindez sok más rosaz^ emlékkel már csak a múlté. Azért dolgozunk.’ azért építjük jövőnket-, hogy az átkos múlt — soha többet ne jöjjön vissza, SZEKERES MIHALYNÉ : Rákócziíalva. tudtak mutafni, bármennyire is szeret•* tűk volna látni azt. Hosszas keresés után rábukkantunk egy levélre, melyet a megyei tanács építési osztályához küldtek november 14-én. A levél arról szól, hogy a Tatarozó nem tud munka­erőt biztosítani, de a kengyeli KTSZ hozzáfogna a munkához. Az építési osztály hozzájárul-e a beállításához. A tanács nem igyekezett túlságosan a vá­lasszal. December 5mi keltezéssel, ren­deletekre hivatkozva, megírta a választ, hogy nem engedhető meg a KTSZ munkábaállítása. így a Beruházási Igaz­gatóságnak és a megyei tanács építési osztályának sikerült elhúzni az építés befejezését. Ehhez nagyban hozzájárult a Tatarozó Vállalat is, amely azonban az összes hibákat a munkaerő, és anyaghiányban látja. Ezúton szeretnénk megkérdezni, hogy tulajdonképpen ki hát a felelős a terv nem teljesítéséért, ha a felsorolt szer­vek és vállalatok egymásra hárítják a felelősséget? A kenderest dolgozó parasztok a természet legyőzésére indítanak harcot Járásunk területén nagy veszéllyel jár az idei enyhe tél. A csapadék nem hó alakjában borítja a földeket< hanem eső formájában összefut az alacsonyabban fekvő területeken. — Nagy területeken belvizek keletkeztek. A belvíz főleg az őszi vetésekre káros■ A belvizek levezetésének elhanyagolása több­ezer hold búza elpusztulását, jelentené. Ezért kell követni, ahol arra szükség van, a kenderest dolgozó narasztok példáját. A községi tanácsok irányításával meg kell alakítani a vízleeresztő bizottságokat. Kenderesen közel 500 kát. hold búzavetés van viz alatt. E nagy terület megmentésére Pataki István tanácselnök irányí­tásával megalakították a vízleeresző bizottságot. A bizottság nyomban munkához látott■ Feltérképezték és négy részre osz­tották a község határát. A bizottság tagjai a helyszínen vizs­gálták meg hol van nagyobb veszély, milyen módon tudják a vizet legkönnyebben levezetni. A vizet keskeny folyó árkokon keresztül lapos helyekre gyűjtik össze. Innen vízszivattyúk segítségével kiemelik• A községben lévő mezőgazdasági gépesítési szakiskola, hallgatói is seaítik a dolgozó parasztok munkáját. Az iskola vezetősége egy Zelor-traktort is felajánlott a munkálatok végzéséhez. A tanács már gondoskodott motorokról, a szivattyúk üzemanyag költségét a falu dolgozó parasztjai vállalták. A községi pártszervezet mozgósította 'a tömegszervezeteket, a niSZ-f, az MNDSZ-t és a földművesszövetkezetet. Ezzel el­érték, hogy a ker.deresi dolgozó parasztok megmentik a víz alatt lévő vetéseket. patak! József járási tanácselnök, Kunhegyes. LABDÁZÁS A FELELŐSSÉGGEL Elkészül-e végre a Népbüffé és az új csemegeüzlet?

Next

/
Oldalképek
Tartalom