Szolnok Megyei Néplap, 1953. január (5. évfolyam, 1-27. szám)
1953-01-08 / 7. szám
A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA „Milyen módon erősíthetjük ős gazdagíthatjuk termelőszövetkezeteinket?“ (A Szoínokmegyei Néplap nagy pályázata) \ V. évfolyam, 7. szám * Ára: 50 fillér 1953 január 8, csütörtök Hagy segítséget ad tanácsaink munkájához a Szoínokmegyei Néplap Irta: JUHÁSZ IMBENE, a Az új esztendő első napjaiban 14 új taggal gazdagodott a rákóczifalvai Béke tszcs A z a nagy megtiszteltetés érte a ” Megyei Tanácsot és ezen keresztül helyi tanácsainkat, hogy pártunk Megyebizottsága a Szoínokmegyei Néplapot, megyénk napilapját a Mfgyei Pártbizottság és a Megyei Tanács lapjává szervezte át. 19 megye közül — a budapesti pártbizottság és a fővárosi tanács lapját, az Esti Budapestet leszámítva — mi vagyunk az elsők, akik a megyei lapot a pártbizottsággal közösen adhatjuk ki. Nagy megtiszteltetés ez számunkra és bizonyítja megyebizottságunknak a tanács iránt tanúsított megbecsülését. A kitüntetés kötelezettséget is jelent tanácsvezetőink, tanácstagjaink számára. Eddig is nagy hiba volt egyes tanácselnökeink és titkáraink részéről, hogy nem támaszkodtak eléggé a megyei lap segítségére; nem népszerűsítették, nem is olvasták rendszeresen, sőt akadt olyan elvtárs, mint pl. a kuncsorbai VB-titkár és a fegyverneki VB-titíár, Kiss elvtárs, aki nem is járatta. Bedig Kiss elvtársnak is számos esetben nyújtott közvetlen támogatást lapunk, amikor egy-egy jólsikerült tanácsülésről közölt cikkével elősegítette a dolgozók közeledését, tevékeny részvételét a tanács munkájához. P ártunk megyebizottságának lapja ' az utóbbi két esztendő alatt igen komoly fejlődést tett meg. Azelőtt hetenként egyszer, múlt évben hetenként kétszer jelent meg. A lap iránti növekvő érdeklődés, boldog jövőnket építő ötéves tervünk sikerei szükségessé tették, hogy fejlődésünk eredményeiről és hibáiról naponta tájékoztassuk a dolgozókat. Lapunk — habár vannak még kisebb hibái — még mindig nem jut el zökkenőmentesen idejében az előfizetőkhöz —, már kezdi betölteni Lenin elvtársnak a párt sajtóról tett megállapítása szerinti hivatását: „A lap nemcsak kollektív propagandista és kollektív agitátor, hanem kollektív szervező IS.“ d Üzemeink, tsz-eink és állami gazdaságaink dolgozóinak egy-egy felhívása, gépjllomásaink kezdeményezései, a termelésben megvalósított új módszerek lelkes követőkre találtak a megyei lapban való közlés után. A lap segítségét egyre jobban megbecsülik a dolgozók s azt nem egyszer kifejezésre is juttatják. Bencsik István, a kengyeli gépállomás dolgozója ezt irta a lap múlt év december 9-i számában: „Ha a Szoínokmegyei Néplap bármelyik számát a kezembe veszem, abban mindig megtalálom a jó eredmények kulcsát, a hiányosságok feltárását". A lap levelezőinek, olvasótáborának egészséges bírálatai őszinte segíteniakarással járulnak hozzá hibáink kijavításához. A hibát elkövető állami vagy gazdasági szerv, illetve személy sokszor nem reagál a felettes szervek figyelmeztetésére olyan élénken és nem számolja fel olyan gyorsan a hiányosságokat, mint m'k-r a pártsaitó az egész megye színe előtt hívja fel őket erre. p gyre népszerűbb az „Ami nem tetszik a dolgozóknak'* és a „Leveleink nyomán*' című rovat. Egyik bírál, a másik közli a kritika eredményét. Sugár Máté törtevei dolgozó panaszolta tavaly decemberben egy levelében, hogy a törkevei és mezőtúri dolgozóknak Törökmiklósra kell utazni munkakönyvért. A megyei tanács munkaerőgazdálkodási osztálya intézkedett, hogy január 2-től kezdődően ne kelljen a dolgozóknak olyan messzire bejárni a munkakönyvért. Rövid idő alatt kijavította a kisújszállási posta a hibáit Bozsó József ottani levelező „Süket a kisújszállási telefonközpont'* című cikkére. Nem kell már félórákat várni, gyorsan kapcsolják a kért számot. Ilyen eredményt ért el Berta Gyula kritikája, amit „A törökmiklósi váróterem, mint piactér" című levelében írt meg. A helyi MÁV dolgozók rendet teremtettek. Reagálnak a bírálatra központi szerveink, minisztériumaink is. A belkereskedelmi minisztérium Szondi Imre kuncsorbai levélírónak „Nincs töltény puska nélkül“ című Írásira nyomban intézkedett, ugyanígy a „Szálloda önellátással'' címmel megjelent kun-Megyei Tanács VB elnöke. hegyest panaszra is. Ez mutatja, hogy megyei lapunkat központi szerveink is olvassák és pártunk állandó felhívása a dolgozók által megírt panaszok gondos kivizsgálására, megválaszolására — egy re nagyobb eredményekre vezet. I apunk azonban nemcsak bírál, ha*“ nem az elismeréssel sem fukarkodik. A munkában élenjáró üzemi dolgozókat, tsz-, vagy traktoros-brigádokat, az adófizetésben, beadásban, mezőgazdasági munkában példát mutató dolgozó parasztokat a nyilvánosság előtt való dicséret még nagyobb eredmények elérésére ösztönzi. Megyei kórházunk orvosainak még nagyobb lendületet ad a munkához Hajnal Imre szolnoki sztahanovistának a lap december 18-i számában megjelent levele, amelyben a következőket írja; „Alig találok szavakat, hogy kifejezzem hálámat dr. Sípos György és dr, Szügyi Dezső orvosoknak, akik megmentették gyermekem éleiét. Tudom, ha a múltban érte volna hasonló betegség gyermekemet, nem reménykedhettem volna abban, hogy életben látom viszont. Sok sikert kívánok az orvosoknak lelkiismeretes, gondos munkájukért és azt kérem tőlük, hogy minden szülő gyermekével szemben ilyen lelkiismeretesek legyenek.'* Tanácsaink használják fel munkájuk■ ban a megyei pártsajtó segítségét. Ezen keresztül is irányítsuk a tanácsok munkája felé a dolgozók figyelmét, szélesítsük tömegkapcsolatainkat. Járási, városi, községi tanácselnökeink gondoskodjanak arról, hogy minél’ többen ismerjék meg lapunkat. Írjanak a tanácselnök elvtársak is a lapba, közöljék elért eredményeiket, adják át egymásnak a jó módszereket, engedjenek teret a bírálatnak, önbírálatnak, mert ez vezet mindig jobb munkaeredményekhez. Hívjuk fel a lapon keresztül termelőcsoportjaink, dolgozó parasztjaink, gépállomásaink figyelmét a mezőgazdasági munkák idejében való elvégzésére. Ne tűrjünk olyan mérvű elmaradást, amilyen most is mutatkozik a vetésben: még januárban is vannak járások, ahol 5—6 ezer hold vetetlen. Figyelmeztessük a dolgozókat a vetés elmulasztásával járó felelősségrevonás következményeire, tudatosítsuk a vetés túlteljesítéséért nyújtott állami kedvezményeket. Hozzuk széleskörű nyilvánosságra a termelőszövetkezetek jó eredményeit az elmaradók okulására. Leplezzük le a terménybeadást, vetést szabotáló kulákokat, a csoportokba befurakodott ellenséges elemeket. I apunk közli a fontos országos és megyei rendeleteket, így a dolgozók állandóan tájékozódnak feladataikról. Foglalkozik lapunk pártépítéssel, elméleti kérdésekkel, nemzetközi helyzettel, oktatással, tanítja és neveli dolgozóinkat. Tapasztalatból tudjuk: felvilágosodott, politikailag tájékozott tömegekkel könnyebben, nagyobb eredményeket tudunk elérni. Saját írásainkkal is kerüljünk közelebb a pártsajtón keresztül a dolgozókhoz, így emeljük megyei pártlapunk erejét, hatását, színvonalát. Tanácsdolgozóink járassák, olvassák a lapot. Vegyenek példát a iánoshidai tanácsról, amely fali híradót szerkesztett: „Mit ír rólunk a Néplap?" címmel. Itt a tanács dolgozói a tanácstagokkal együtt rendszeresen feldolgozzák a sajtó anyagát, természetesen nemcsak megyei lapunkét, hanem a Szabad Népét is. A tiszaderzsi tanácsnál állandóan értékelik a Szabad Nép és a Néplap fontosabb cikkeit és ha őket közvetlenül érintő cikk jelenik meg, azt mindjárt feldolgozzák, reagálnak rá. A tanácstitkár elvtárs készséggel seHt a sajtó munkatársainak s a Néplapról beszélget a dolgozókkal is. Ezt teszi a jászfényszarui tanácselnök is, aki lapunkat úgy megszerettette a dolgozókkal, hogy egymaga 29 előfizetőt szervezett. Tanácselnök elvtársak! A pártsaitó fegyver a kezünkben és ha ió! használjuk, sok segítséget ad munkánkhoz Tanácsvezetőink, tanácstagjaink érezzék tehát kötelességüknek lapunk színvona Iának emelését, olvasótáborának szélesítését. Termelőcsoporturnk tagsága egy eredményekben gazdag esztendőt hagyott maga mögött. Elmondhatjuk. Jól dolgoztunk. Ezt bizonyítja az a körülmény, hogy sokan vannak a tagok között olyan elvtársak, kiknek multévi jövedelme a 10 ezer forintot meghaladta. Kovács János. Szabados József, Rozmis Mihály, Szőke Mihálynó 10-500 forint részesedéshez jutott. — Papp János 12000 forint, Tapos i József 12 400 forint. Ipacs József 14.800 forint, Poosai János 15300 forintos összegben részesültek a mulltévi munka számvetésekor. EREDMÉNYEINKET. HIBÁINKAT NEM REJTJÜK VÉKA ALÁ. Elmondjuk a kívülálló dolgozó paraszt társainknak- Azt akarjuk, hogy az idén még többen legyenek részesei a mi szép életünknek. Szilveszteri ünnepélyünkre is meghívtuk azokat a becsületes dolgozó parasztokat, akik rendes emberek, jól dolgoznak. Csak ilyeneket veszünk fel új tagként. Nem akarjuk, hogy a mi csoportunk a lógósoknak legyen gyülekező helye. Már most megteremtjük idei jobb életünk előfeltételét. Vezetőségünk gondoskodott a téli munkák megszervezéséről. Nem Aki vidékről bejön Szolnokra is végigmegy a főbb útvonalakon, örömmel állapítja meg, hogy állandóan fejlődik a város. „Néphüffé" —- olvassa a Ságvári-utcán. Ha kedve szottyan azonban jalatozásra és benyit, elcsodálkozik. Bent malteros falak és egy-két ottfelejtett szerszám fogadja. A büffének csak a felirata van meg. Ugyanígy van az Espressónál, a Kossuth Lajos-utcán. Feliraton kívül egyéb nincs meg belőle. Ha a város utcáin figyelmesen megyünk végig, több olyan építkezést látunk, amely félig van csak készen, mint például a Gólyánál az új csemege- és fűszerüzlet. Vájjon mi az oka annak, hogy határidőre, egy sem készült el? Próbáljuk meg végiglátogatni azokat a szerveket, amelyeknek hatáskörébe tartoznak a szóbanforgó építkezések. 1 A városi tanács kereskedelmi osztályát kerestük fel elsőnek. Érdeklődésünkre az osztályvezető elmondotta, hogy ezek az építkezések 25.000 forintnál mind többe kerülnek és így a Beruházási Igazgatóság hatáskörébe tartoznak. A Beruházási Igazgatóságnak lett volna feladata, hogy biztosítsa a kivitelezőket és ellenőrizze, hogy a munkák határidőre befejeződjenek. Itt több keresnivalónk nem volt, elmentünk tehát a Beruházási Igazgatósághoz azzal a reménnyel, hogy mindjárt megtudjuk, miért nem készült el a Néphüffé és a többi beígért üzlet. A vállalat igazgatójától, Kiss Pétét elvtárstól igyekeztünk megtudni, hogy miért nem biztosították a megkezdett építkezéshez a kivitelezőket. Hiszen a határidő rég lejárt. • | 2 „De hiszen ez nem a mi feladatunk! — hangzik a nyugodt válasz. — A városi tanács, úgylátszk, nincs tisztában a mi ha'áskörünkkel" — folytatja Kiss elvtárs. Ki akkor a felelős mindezekért? Hosszas vita után azonban megtudtuk, hogy mégis csak a Beruházási Igazgatóság hatáskörébe tartozik a kivitelezők biztosítása. Arra a kérdésünkre mit tett az igazgatóság ann-k érdekében, hogy a Tatarozó Vállalat elkezdje a munkál, Kiss elvtárs egy mondattal felelt: „Mindent meglettünk''. De hogy mi volt ez a „minden", bűhenyélünk most sem. Eddig is úgy végeztük a munkát, mint egy nagy család- így csináljuk most is. mert télen is akad munka minden tagnak-A tagság egyik része feldolgozza a cirokszárat, seprűt kötnek belőle- Többen a virágházat hozzák rendbe. Készülnek a melegágyaink is. Mindenütt nagy a sürgés-forgás- A közös vágyóin növekedése és a TAGOK EGYÉNI KERESETE IS JÓRí-SZBEN A TÉLI NAPOK JÓ KIHASZNÁLÁSÁN MÚLIK. A hosszú téli estéken a tanulásra is jutjdő bőven- A tavalyi kedvezőtlen, aszályos időjárás még inkább figyelmeztet bennünket: kötelességünk tanulni. Politikai iskolára járunk. Mi. asszonyok pedig olvasóköröket szervezünk. Esténként szovjet és magyar szépirodalmi könyvekből felolvasást tartunk. Szorgos munkával telnek a napok. így gazdagodunk napról-napra. Persze mindezt a kívülálló dolgozó parasztok is látják. Felkeresnek bennünket, beszélgetnek velünk, elnézik munkánkat és miden nap vannak új belépők. Most az elmúlt napokban 14 dolgozó paraszt. Földi Béláné, vehben nem tudták megmagyarázni a segítségül hívott munkatársak sem. Arra a kérdésünkre, hogy miért novemberben kezdte meg a Tatarozó a Népbüffé építését, mikor júliusban kellett volna a felvonulási munkákat elkezdeni, a következő feleletet kaptuk: „júliusban a terv sem volt meg. Hogy dolgozhattak volna." Az igazgató elvtársnak és dr. Haulik Lászlónak, aki az ipari és kereskedelmi ügyeket intézi a vállalatnál, fogalmuk sem volt arról, hogy a terv még májusban elkészült. Ezek után nem is csoda, ha a Néphüffé egy része ma is tető nélkül van. E Kiss elvtárs ezután siránkozó hangon elmondta, hogy „nem tudunk mit csinálni, mi gyakran felszólítottuk a Tatarozó Vállalatot, de csak nem jött az építő brigád‘'. Eelszólitóhangú levelet azonban nem Hotovecz Mátyásné. Hajdú Dezső, Sas Sándorné, Vidra Ferenc, Susa Kálmán, Kelemen Márton, id. Kelemen Mártom S- Nagy János, Jokodik József; Szelei Béláné, Beincsik Gáspárné, Balázs János lépett termelő-* csoportunkba. Hozzánk hazajöttek. Őszre, ha továbbra is olyan becsületesen dolgoznak; mint eddig, az ő életük is szép és megelégedett lesz-A múltra miár csak ritkán emlékezünk- Inkább A JÖVŐ ALKOTÁSAIT TERVEZGETJÜK. Most, hogy Oravecz; Majzi&i Kováes és Terényi elvtársak, csoportunk tagjai a fogaikat csináltatják, szóba jött újból régi életünknek egy gyászos darabkája. Mert bizony, akkor akármilyen beteg volt az em* bér. nem telt orvosra. Oravecz elvtársnak, de_ valamennyiünk' nek nem 100 évvel ezelőtt, ha-* nem még 10 évvel ezelőtt is borbély húzta ki a fogát. Sokan foghúzás utóm a vérmérgezésbe belehaltak- Mindez sok más rosaz^ emlékkel már csak a múlté. Azért dolgozunk.’ azért építjük jövőnket-, hogy az átkos múlt — soha többet ne jöjjön vissza, SZEKERES MIHALYNÉ : Rákócziíalva. tudtak mutafni, bármennyire is szeret•* tűk volna látni azt. Hosszas keresés után rábukkantunk egy levélre, melyet a megyei tanács építési osztályához küldtek november 14-én. A levél arról szól, hogy a Tatarozó nem tud munkaerőt biztosítani, de a kengyeli KTSZ hozzáfogna a munkához. Az építési osztály hozzájárul-e a beállításához. A tanács nem igyekezett túlságosan a válasszal. December 5mi keltezéssel, rendeletekre hivatkozva, megírta a választ, hogy nem engedhető meg a KTSZ munkábaállítása. így a Beruházási Igazgatóságnak és a megyei tanács építési osztályának sikerült elhúzni az építés befejezését. Ehhez nagyban hozzájárult a Tatarozó Vállalat is, amely azonban az összes hibákat a munkaerő, és anyaghiányban látja. Ezúton szeretnénk megkérdezni, hogy tulajdonképpen ki hát a felelős a terv nem teljesítéséért, ha a felsorolt szervek és vállalatok egymásra hárítják a felelősséget? A kenderest dolgozó parasztok a természet legyőzésére indítanak harcot Járásunk területén nagy veszéllyel jár az idei enyhe tél. A csapadék nem hó alakjában borítja a földeket< hanem eső formájában összefut az alacsonyabban fekvő területeken. — Nagy területeken belvizek keletkeztek. A belvíz főleg az őszi vetésekre káros■ A belvizek levezetésének elhanyagolása többezer hold búza elpusztulását, jelentené. Ezért kell követni, ahol arra szükség van, a kenderest dolgozó narasztok példáját. A községi tanácsok irányításával meg kell alakítani a vízleeresztő bizottságokat. Kenderesen közel 500 kát. hold búzavetés van viz alatt. E nagy terület megmentésére Pataki István tanácselnök irányításával megalakították a vízleeresző bizottságot. A bizottság nyomban munkához látott■ Feltérképezték és négy részre osztották a község határát. A bizottság tagjai a helyszínen vizsgálták meg hol van nagyobb veszély, milyen módon tudják a vizet legkönnyebben levezetni. A vizet keskeny folyó árkokon keresztül lapos helyekre gyűjtik össze. Innen vízszivattyúk segítségével kiemelik• A községben lévő mezőgazdasági gépesítési szakiskola, hallgatói is seaítik a dolgozó parasztok munkáját. Az iskola vezetősége egy Zelor-traktort is felajánlott a munkálatok végzéséhez. A tanács már gondoskodott motorokról, a szivattyúk üzemanyag költségét a falu dolgozó parasztjai vállalták. A községi pártszervezet mozgósította 'a tömegszervezeteket, a niSZ-f, az MNDSZ-t és a földművesszövetkezetet. Ezzel elérték, hogy a ker.deresi dolgozó parasztok megmentik a víz alatt lévő vetéseket. patak! József járási tanácselnök, Kunhegyes. LABDÁZÁS A FELELŐSSÉGGEL Elkészül-e végre a Népbüffé és az új csemegeüzlet?