Szolnok Megyei Néplap, 1953. január (5. évfolyam, 1-27. szám)

1953-01-06 / 5. szám

1953 ianuár 6. SZÖLNOKMEGYEI NÉPLAP 3 A tervsxerűtlenség fegyelem la zu lássa! jár ns Aprítógépgyárhun is „Továbbra is következetes, szívós harcot kell folytatnunk az egyen­letes termelés megvalósításáért, egész iparunkban, mert ezen a té­ren elért eredmények még egyálta­lán nem kielégítünk.“ November 29-in a Központi Ve­zetőség ülésén hívta fel erre veze­tőink figyelmét Gerö elvtárs. Fo­kozott mértékben vonatkoznak sza­vai a jászberényi Aprítógépgyárra is. Az- üzemben nem egyszer for­dul elő az, hogy ANYAGRA KELL VÁRNI A MUNKASOKNAK. Ilyenkor a művezetőkre vár a fel­adat, hogy munkát „teremtsenek.“ Későbbre tervezett munkákat kell előtérbe hozni s kiosztani megmun­kálásra, hogy ne álljanak meg a gépek. Általában, ha műszaki vezetők­től kérdezzük a hibák okát, sok­szor mosolyogva állapítják meg, „objektív ok.“ Nem szállítanak a kooperációs vállalatok. Ez valóban így is van. De sokszor a „jó ta­karó“ kényelmességre, megnyug­vásra ad okot. Olykor megtalálhatók a szüksé-L ges anyagok a vállalaton belül is, csak nem mindenki tud róla. Gyak. ran még az anyagcsoport sem. Legutóbb az történt, hogy a for­gácsoló gépeknél, már kevés anyag várt megmunkálásra,'süt egyes gé­pek éppen csak, hogy meg nem áll­tak. A művezetőknek már új mun­kát kellett beütemezri, holott lehe­tett volna továbbvinni a régi mun­kát. Egy gereblyéz osztályozó al­katrészein dolgoztak a forgácsolók. Az alkatrészeket azonban az udva­ron mosta az eső 8 bent hiába vár­ták őket, nem kapták meg időben a gereblyés osztályozó darabjait. Szabó Jánosné rajzoló két napig szintén tétlenségre volt ítélve, mert nem biztosította az „adagolás“ a szükséges alkatrészeket. — Emiatt kellett a művezetőknek, Szabó Já­nosnak, Tar Nándornak és mások­nak is későbbre beütemezett mun­kát adni és a tervet felborítani. Az egyenetlen munkát elsősorban A TERVTELJE SITES SÍNYLI MEG. De más következményekkel is jár, lazítja a munkafegyelmet. Tolmá­esi esztergályost művezetője, Tar Nándor kénytelen volt hazaküldeni, mert az éjszakás műszakot nagy­részt átlógta, A mosdóba tanyázott vagy sétált a gépek között. Fegyel­mezetlensége nemcsak Önmagából indul ki. Gyakran fordult elő na­pokkal ezelőtt is, hogy tételenül állt gépo mellett, nem kapott anya. got. a gyakori anyagvárás és tét­lenség lazította meg a munkához való viszonyát. December 80-ára virradó éjjel, bár sok munkája volt, s mivel „megszokta a tétlenséget“, mindössze egy 25 pernyi időt igénylő niunkát végzett el. A művezetőknek és a dolgozók­nak is régi óhaja már, hogy szer­vezzenek egy „műhely háromszö­get.“ Ennek az lenne a feladata, ha fennakadás áll elő az anyagellá­tásban, azonnal intézkedjenek. A gyár és minden dolgozó érdeke kí­vánja ezt. A műszaki vezetők a párt segítségére támaszkodva való. sítsák meg. így tudnak eredménye­sen haladni a Központi Vezetőség november 29-i útmutatásai nyomán. Tervszerű munkával víztelenítsék a szántóföldeket Hosszú évtizedek óta nem hullott annyi eső földjeinkre, mint az el­múlt év őszén. Egyedül Szolnokon 195? szeptemberétől ez, év január­jáig 408.5 mm csapadékot mértek. De még ennél is több jutott me­gyénk egyes vidékeire. Túrkevén például novemberben a szolnoki 149 mm-rel szemben 179 mm-es volt a csapadék, mintegy 50 mm-rel több, az 1891 óta mért évi átlag­nál. Ilyen körülmények között a nyári aszályos időjárás következtében alaposan kiszáradt talaj végül is vízzel telítődött'. A lapályosabb területeken pedig a vadvíz formájá. ban összegyűlt fölösleges nedvesség számos helyen elárasztotta a vetéseket, legelőket. Az elárasztott területek vízmen­tesítési munkái megindultak a Bel­vízszabályozó Hivatal részéről, va­lamint helyi kezdeményezések ré­vén. Hiányosság azonban, hogy a helyi kezdeményezések sok esetben gátol, ták a tervszerű munkát. Érvényre jutott gyakran az egyéni érdek. Elvezették ugyan a vadvizet saját területükről. Azzal azonban már nem törődtek, Tiogy a szomszédos falu határában ezáltal még nagyobb terület kerül víz alá, veszélyeztetve a jövő évi termést. Más helyen a tanács vezetői kö­zömbösséget tanúsítanak e fontos kérdés iránt. A tiszederzsi tanács egyszerűen megtagadta a Belvíz­­szabályozó Hivatal dolgozóin-k azt a kérését, hogy nyújtson segítséget a szivattyútelepek üz,emanyagellá. tásához. Azt mondta: az ő hatá­rukban nincsen vadvíz, intézze fel mindenki a maga baját. Olyan nagyszabású létesítmények, mint a belvíz rendezés, sok évi költséges befektetést igényelnek. Az átkos Horthy-rendszsr ezt is el­hanyagolta és rövid idő alatt kell behoznunk ezt az elmaradásunkat is. Különösen fontos a megfelelő vízlevezető csatorna-rendszerek, víz­tárolók és vízátemelők építése. Az erősen csapadékos ősz folyamán kü­lönösen előtérbo került ez a feladat. Addig is, míg ezek elkészülnek, tervszerű, fegyelmezett munkával biztositható a mielőbbi vízmentesí­­tés. Annál nagyobb hiba; hogy ■'z abádszalóki gépállomás vezetői. nem érzik felelősségüket e fontos kérdésben. Az egyik víz­­átemelő szivattyú-telepnél a gép­állomás 5 erőgépe szolgáltatja a meghajtó erőt. Gyakran előfordul a gondatlan gépkarbantartás miatt az üzemzavar. December 81-én például az egyik erőgép-kezelő szó nélkül otthagyta a gépet és másnap sem jelent meg. A vezetőség nem gon­doskodott helyettesítésről, sem a hanyag traktoros felelősaégrevoná. sáról. Hasonló volt a helyzet Karcagon, ahol a gépállomás szintén távol­tartotta magát n segítségnyújtástól. Nem megengedhető a tiszaigari és tiszaimrei állami gazdaság vezetői­nek állásfoglalása sem. Tűrték, hogy a gazdaságok egyes felelőtlen dolgozói a csatornagátakat átvág­ják, s a tervszerű víztelenítés ér­dekében lezárt zsilipeket felnyissák; agyonütéssel fenyegetve a csatorna­őröket, akik azt igyekeztek meg­akadályozni. Az ilyen önkénye* intézkedés miatt Tiszaigaron például a vízzel elárasztott legelőkről,, mely koránt­sem olyan veszélyes, éppen bevetett területre zúdult a víz, s a vetést kiöléssel fenyegeti. Ezekről a nehézségekről folyt tárgyalás folyó hó 4-én a megyei tanácsnál. — Kétségtelen, az eddigi szerve­zetlenség nagyban hozzájárult az említett hiányosságokhoz — mon­dotta Szarvas Imre elvtárs, a me­gyei pártbizottság másodtitkára. — Éppen ezért legfontosabb a meg­felelő irányítás és a jelentőszolgálat Számos termelőszövetkezetünkben megszívlelték Rákosi és Gerö elv­társak tanácsait, a takarékos takar­mányozásról. Az abraktakarmány takarékos felhasználása mellett jelentős mértékben alkalmazták a szalma feltárását is. Különöskép­pen kiemelkedő jő munkát végzett az öcsödi „Béke“, a jászberényi „Petőfi* és „Március 15“, .a kisújszállási „Petőfi“ termelő­­szövetkezet. A jászberényi Petőfi tsz-nél na­ponta 50 darab, szarvasmarhát takarmányozmak meszezéssel feltárt szalmával. Hogy mennyire nem igaz az ellenségnek ama híresztelése. megszervezése. A jelenleg rendel­kezésre álló szivattyútelepek meg­erősítésével 2—3 hét alatt végbe - megy a víztelenítés, ha újabb, na­gyobb szabású esőzés nem követke­zik be. Emellett a tanácsok feladata felvilágosító munkával megakadá­lyozni az önkényeskedéseket, azt, hogy valaki, akár jóhiszemű, akár ellenséges szándékkal felnyitogassa a zsilipeket, átvágja a gátakat, amint ez a jászapáti tanács bele­egyezésével is megtörtént, mert ez­zel gátolja a tervszerű vízmentesí­tést. Szükséges, hogy mindenki fe­gyelmezetten alkalmazkodjék az illetékes bel ví/•.szabályozó szervek utasításaihoz. hogy a feltárt szalma tönkreteszi a jószágot, bizonyítja az a tény, hogy egy tonna feltárt szalma fel­­etetésável a növendék állatok­nál darabonként 30 kilő súly­­gyarapodást, a tejelő tehenek­nél pedig 80 liter többlet tej­­mennyiséget értek el. Af érti ékből láthatjuk, hogy vezo. tőink hasznos tanácsainak gyakor­lati megvalósítása milyen nagy­szerű eredihényeket hoz és csekély befektetéssel csökkenthetjük takar­mány gondjainkat. Kunos István Szolnok, Megyei Tanács. KEskesidő, nagykendő .■. Az öcsödii tanácselnök arra hivatkozással, hogy a gazda!ajstrom elkészítése lefoglalja őket, nem lát se előre, se- hátra. Nyugodtan el­tűri, hogy 65 kulák tartozzon hízottsortésbeadási kötelezettségével. Tanácselnök (a tanácstitkárhoz): Engedd csak, hagy kösse be kényel­mesen a te szemed is. Becsületes dolgozó paraszt: Mi teljesítjük sertésbeadási kötelezett se. günket. Maguk meg hagyják, hogy a szabotáló kulákok bekössék a szemü­ket?! Elegünk van a megalkuvóból! Jó eredményt hozott a feltárt szalma etetése a jászberényi „Petőfi44 tsz-ben Földművesszövetkezeteink feladatai az ú j esztendőben Ismét lezártunk egy évet, és most folyik egész népgazda­ságunk területén eredményeink fel­mérése. Ezt a célt szolgálják most folyó szövetkezeti leltározások is, melyet a dolgozó paraszt földmü­­vcsszövetkezeti tagok, különböző bizottságok tevékeny munkával vé­geznek. Sokat fejlődött 1952-ben földmű­vesszövetkezeti mozgalmunk. Ma már a parasztság legszélesebb réte­gét befogadó tömegszervezetté lett, melynek megyénkben mintegy 100 ezer tagja van. « Uoldmüvesszövetkezeteink Pár­­tunk segítségével megteremtet­ték a falusi szocialista kereskedel­met. A falun már ők bonyolítják le az áruellátást teljes egészében. — 1951-hez viszonyítva a boltok és egyéb ellátási egységek száma 144-gyel emelkedet. Létesült öt nagyáruház, 47 kisáruház és még sok más egység. A forgalom 38 százalékkal emel­kedett: 15 százalékkal több rádiót, 22 százalékkal több kerékpárt, 70 százalékkal több motorkerékpárt, 25 százalékkal több gyapjúszövetet adtak el a szövetkezetek boltjai. Ezek is mutatják a falu életszínvo­nalának nagyfokú emelkedését. Aföldmüvesszövetkezetek vá­sárolják fel a begyűjtésre szánt termékeket. Ok gyűjtik össze a beadás után maradt felesleg, termékeket is a kapitalista keres­kedők, spekulánsok, kupecek és egyéb népnyúzók kiszorításával. A föidmüvesszövetkezetek végzik a termelési szerződések, állatnevelési szerződések kötését stb. Résztvesznek földművesszövetke­zeteink a dolgozó parasztok között folyó felvilágosító munkában. Szer­veznek különféle -szőlő-, gyümölcs­­zöldség-termelő csoportokat. Ezzel mód nyílik a dolgozó parasztoknak, hogy megismerjék a közös gazdál­kodás előnyeit. Ilyen csoport 96 van a megyében. A z eredmények sokkal nagyob. bak lennének, ha a meglévő hibák nem gátolnák a fejlődést. Legnagyobb hibaként kell felhozni a tömegszervezoti munka, a töme­gekkel való kapcsolat gyengeségét. 1951. évben szövetkezeti veze­tőink a gazdasági feladatot elha­­nyagolva, főleg öncélú tömegszer­vezeti 'munkát végeztek. Miután pártunk és a SZOYOSZ erre fel­hívta figyelmünket, átestünk a ló másik oldalára. Az eredmény az lett, hogy, 1952-ben, különösen a II. félévben, valamiféle hivatalnoki átvevő, adminisztratív módszer kez­dett kialakulni. Ez a szellem rend­kívül káros, sőt veszélyes. Odave­zet, hogy lebecsülik a tagság véle­ményét. A boltosok úgy beszélnek a dolgozó parasztokkal, mintha övék volna a bolt, Pl. a kőteleid T. Kovács Lajos, aki a dolgozó parasz­toknak becsomagolatlanul dobja a pultra az árut. A tagság véleményét nem veszik figyelembe. Ha beírrak a panasz­könyvbe, nem vizsgálják ki, nem értesítik az elintézésről a tagokat. Olyan is előfordul, hogy visszave­rik a bírálatot A szapárfalui boltkezelő, akit egv szövetkezeti tag megbírált a hiányos áruellátás miatt, visszauta­sította a bírálatot és igyekezett tőle függetlennek feltüntetni az áruhiányt, TT °gy mit jelént a tömegekkel a kapcsolat, azt mutatja az elmúlt év elején tartott közgyűlés, ahol a tagság 75n/0-a jelent meg. Bí. rálatukkal, javaslatukkal segítették a szövetkezet vezetőségét a nagy begyűjtési kampányban. Nagy se­gítséget adtak a tagbizottságok, de még inkább a meghatalmazott cso­portok. Több mint 3700 ilyen cso­port fogta össze a tagságot és vonta be a begyűjtési versenybe. Meg is volt az eredménye. A begyűjtés második szakaszában elhanyagolták szövetkezeti veze­tőink ezt a munkát, ezért nem volt elég eredményes a verseny. Ezért elmaradtunk a kapások begyűjtésé­ben, ezért érvényesült sokszor az ellenség hangja. Ez az oka annak is, hogy a decemberi gyűléseken csak kis , százalékban jelent meg a tagság. A választott szervek munkájá­­jr*- ban is hiányosság van. Nem minden szövetkezetnél tartják meg rendszeresen az igazgatósági, a fel­­ügyelőbizottsági üléseket, s ahol tartják, azok is eléggé formálisak. Nem elég konkretak a határozatok és a végrehajtást nem ellenőrzik. A vozsenyi ügyvezető csak azokat az igazgatósági tagokat hívja meg a gyűlésre, „akik hívás nélkül is el­jönnek.“ A fegyelmezetlenekkel szemben nem járnak el szigorúan; sőt megesik, mint Törökmiklóson, hogy azoknak, akik egy éven át lopták a szövetkezet vagyonát, men. tőlovelet adtak, hogy ezzel enyhít­sék a büntetést. A tagság nem látja ezek folytán a jó működést. Bizalmatlanná válik; nem érdeklődik és nem vesz részt az ellenőrzésben. Ahol ez bekövet­kezik, ott a szövetkezet.vezetősége nem képes a szövetkezetei vezetni. Atömegszervezetd munka el­hanyagolásában a járási és megyei szövetség is hibás, mert az egyes szakosztályok elhanyagolták a tagbizottságok segítését. Ügy vél­ték: az a szervezési osztály fel­adata. Ellenőrzés során megállapí­tottuk, hogy nem a járás, sem a megyeszövetség nem fordított kellő gondot az igazgatósági gyűlésekre; elhanyagolta a meghatalmazott cso­portok rendszeres segítését is. éerö elvtárs meghatárzta beszé­dében feladatainkat. Külön kitért a takarékosság kérdésére. Ezen a téren is sok a hiba: egy az, hogy a forgási sebességnél általában me­gyei viszonylatban 5—6 millió fo­rint a pénzforgalmi számla egyen­lege, s ugyanakkor több helyen pénzzavarokkal küzd a szövetkezet. Ezt a falu lakossága érzi meg, mert hiányos árukészlet mellett nem tudja szükségleteit beszerezni, emellett a szövetkezet jövedelmező., sége is romlik, mivel a fekbér fe­lesleg kiadásként jelentkezik, mint Nagykörű, Kötelek szövetkezetei­nél. Sokszor az ügyvezető elnök, mert a fuvaros rokon, sógor, koma, a „kéz-kezet mos“ alapján elnézi a pa. zarlást. "I QE?D ban legfontosabb tenni­­valónk, hogy a helyi pártbizottságokkal, pártszervezetek­kel még jobb kapcsolatot építsünk ki. Ügyvezető-elnökeink rendszere­sen számoljanak be a párttitkár­nak, kérjék k.i a párt véleményét fontosabb dolgokban. Javítsuk a tanáccsal is a kapcso. latot. Ne múljon el tanács vb. ülés — ahova meghívják az ügyvezető elnököt, — hogy ne menjen el. Gon­doskodjunk arról is, hogy a tanács vb-től beválasztott igazgatósági tag ott legyen a szövetkezet igazgató­­sági gyűlésén. Azonkívül beszéljék meg a feladatokat és a MÉSZÖV utasításainak szellemében a helyi adottságoknak megfelolően egyet­értve hajtsák végre azokat. M eg kell javítani tömegszerve. zeti munkánkat, hogy gazdasági feladatainkat a tömegek, a szövet­kezet tagjainak bekapcsolásával vé­gezzük. Ezt úgy érhetjük el: ha mindenkor figyelembe vesszük a tagság véleményét. Elintézzük gyor­san és jól felvetett bírálatukat. Megbeszéljük tagértekezleteken a tervet. Felvilágosító munkával megmagyarázzuk, mel.fik feladatnak mi a célja, miben érvényesül a kö­zös érdeken belül az egyéni érdek is. Megmagyarázzuk, mit jelent a béke megvédése szempontjából a begyűjtés, vetés jó teljesítése. Erre nagy lehetőségek vannak, mert a boltban, a különböző át­vevőhelyeken nap, mint nap töme­gével találkoznak szövetkezeti dol­gozóink a parasztsággal. Takarékoskodjunk a tagság va­gyonával, emeljük a forgási sebes­séget, ne alkalmazzunk felesleges embert sem, vizsgáljuk át az üzem­ágakat ebből a szempontból is. I ónjuk be a tagságot az ellenőr­zésbe, elsősorban a felügyelőbzott­­ságot, majd rajtuk keresztül a tag­bizottságokat és a tagságot. Ne tűrjük a felelőtlen árukeze­lést, amelyből az áru romlása kö­vetkezik. Mozgósítsuk a tagságot az ellenség elleni harcra. Ne enged­jék a kulákoknak, spekulánsoknak, a vetésbeadás elszabotálását. Fokozzuk dolgozóinknak a párt és Szovjetunió iránti szeretetét. Min­den dolgozó tanuljon politikai és szakvonalon egyaránt. XT izvetlen feladatunk az évi mérleg jő elkészítése és a tagság előtti ismertetése. Végül, de nem utolsó sorban a még hátralévő vetés befejezése. Ke­ressenek fel szövetkezeti vezetőink mindem dolgozó parasztot, aki még nem vetett és biztosítsák, hogy a ráeső részt vesse el. A felvetett hibák kijavításával az 1953-as évet még nagyobb ered­ménnyel zárhatjuk. Varga Elés MESZÖV-titkár, Szolnok,

Next

/
Oldalképek
Tartalom