Szolnok Megyei Néplap, 1953. január (5. évfolyam, 1-27. szám)
1953-01-31 / 27. szám
2 5ZOLNOKMEGYEI NÉPLAP 1953 Jannär 81. LELEPLEZTÉK VÁRADI LAJOSNÉT, a klerikális reakció bérencét Iskolai oktatásunk hatalmas változáson ment át felszabadulásunk óta. Évről évre tapasztalható a fejlődés, napról napra haladunk a cél, a szocialista oktatás felé. A pedagógus ma megbecsült dolgozója társadalmunknak. Pártunk és államunk mindent elkövet, hogy segítse munkánkat, gyorsabbá tegye az iskoláink fejlődését. -Pártunk és kormányunk mellett nagy segítséget jelent nevelőinknek a szülői munkaközösség. Pedagógusaink a szülőkkel együtt harcolnak a jövő nemzedékéért, a szocialista embertípus neveléséért. A család összeforrt az iskolával, a tanulás a közösség ügye lett. Pedagógusnak, szülőnek egy az érdeke: művelt, jólképzelt szakmunkásokat és értelmiségieket adni a népnek a nép fiaiból. 1 'Ahol a szülök és a pedagógusok között meg van a szoros kapcsolat, ott meglátszik az eredmény is. Sajnos, ezen a téren sok javítani valónk van. Még mindig akad iskolánk, ahol a szülők nem értik meg a közös nevelés jelentőségét, nem. segítik a pedagógus munkáját. így van ez a Hék, Körösön-tuli tanyai iskolában is. Váradi Lajosné a szülői munkaközösség tagja segítés helyett megnehezíti a tanítók munkáját. Bégebben Sándor Gáborné tanított itt. Az SzM rendszeresen tartott gyűléseket; megbeszélték a neveléssel kapcsolatos tennivalókat. Az SzM-ben már akkor is ott volt "Váradi Lajosné, aki minden áron. magához akarta ragadni a vezetést és az iskola munkáját egyéni elgondolása alapján a pedagógus és a többi szülő beleszólása nélkül akarta végezni. Sándor Gáborné nagyon helyesen nem engedte ki kezéből a reá bízott feladatot. Erre Yáradiné alaptalan feljelentéseket tett ellene. 2 Feljelentésében rágalmazta a Szülői Munkaközösség elnökét is, azt állította róla; hogy kulák. Oktatási osztályunk megvizsgálta ezt és megállapította, hogy az Szít elnöke becsületes munkásember felesége. Sándor Gábornét később elhelyezték és helyette Lévai Eóza és Horti Katalin lett a tanító. Az SzM-ben is vezetőségválasztás volt, de Váradíné ismét nem lett elnök. Erre az új tanítónők ellen is megkezdte áskálódásait. Többek között erkölcsteleneknek nevezte őket; másik iratában már a fekcté-éssel vádolta. Majd december 20-án hamis név alatt telefonon tett jelentést a Megyei Tanács oktatási osztályához, hogy az iskolában négy napja nincs tanítás. Mi azonnal megvizsgáltuk az ügyet és kiderült, hogy a fenti vádak teljesen alaptalanok. Erre figyelmeztettük is Váradinét.' El 0 azonban tovább folytatta aljas ténykedését. Személyzeti osztályunkat vonta felelősségre, mert a gyermekekkel is beszélgettünk az igazságról. Szerinte csak a szülőktől lehet véleményt kérni minden iskolai dologban, ehhez a tanítóknak' és gyermekeknek semmi köze nincs. A kivizsgálás tovább folyt, ami lerántotta a leplet Váradinéról. Megmutatkozotfi igazi arca. • Kiderült, hogy P. Nagy Elek tisztelendő úr kedives barátnője és a községben élő kitelepítettek cinkosa. A fisztelendő űr és Váradiné közösen beszélik meg az egyház ügyeit; ;,a nép lelkének üdvösségét“. Az ilyen beszélgítések után Váradiné elindul a tanyavilágba; összezsarolja az egyházi adót, ,,egyengeti“ az „üdvösség útját“. 0 A tanulók hittan oktatását is sz\. vén viseli Váradiné. Az ősz folyamán; mikor a beiratkozások voltak, sajátkezüleg készített cédulákat a beiratkozáshoz és azokat a szomszéd gyermekekkel küldte szét a szülőknek a tanítók tudta nélkül. Egy-egy forintot is Ígért nekik, mondván, nem kívánja ingyen a fáradozást. Az is,;A vas, az acél, a gépek országáért“ címmel megjelent a Szikra kiadásában Gerő Ernő elvtárs cikkeinek új gyüjtemé nyes kötete, Ez a könyv Gerő Athén. (TASZSZ). Az athéni katonai fellehbviteli bíróság befejezte Elli Ioannidu, G.’ammenosz, Dromazosz, Maniati és más hazafiak ügyének felülvizsgálását. Görög sajtójelentések szerint a tárgyaláson csak rendőröket vonultattak fel tanúként. A bíróság Elli Ioannidut, Beloiannisz özvegyét, Domazoszt, Grammencszt, Maniattit, továbbá Georgiadut, Papanikolaut életfogytiglani börtönre ítélte. Ezenki-Örömmel olvasom a naponta megjelenő Néplapot. Sok olyan cikk jelenik meg, mely nekünk, dolgozóknak irányt mutat a további munkánkhoz. Sokat okú lünk, tanulunk. Nagyon jónak találtam a kereskedelemről és tisztaságról szóló oldalt. Helyes lenne, ha. vjdéki városokból is jelenne meg hasonló cikk. Karcagon is van sok hiba, amit gyorsan ki lehetne javítani, ha valaki foglalkozna vele. kola életében is diktátori módon akart intézkedni Váradiné, megtiltotta, hogy a rádiót a tanítók este bevigyék szobájukba és ott hallgassák. 0 viszont, hogy mindenképpen ártson, gyakran szétszedi és rongálja a kényes készüléket. így „dolgozik“ az iskola közös ügyéért Váradi Lajosné. így akadályozza gyermekeink nevelését. Ezért nyíltan nevezhetjük őt a klerikális reakció elvetemült bérencének, osztályellenségnek. Aljas hazugságaival, a háborús gyújtogatókat támogatja. Mindezt azért teszi, hogy az SzM elnöke lőhessen s az iskolát az ellenség terveinek megvalósítására használja. Ezt nem fogja a mi oszágunkban elérni. Minden pedagógus örömmel veszi a szülői munkaközösség segítését, de az osztályellenség irányítására nines szükség. Mi nem rombolni, hanem építeni akarunk. A Váradi Lajosnékat leleplezzük és gondoskodunk arról, hogy megérdemelt sorsukat elnyerjék. elvtárs 1950 februárjától 1952 végéig elhangzott beszédeit, cikkeit. tanulmányait tartalmazza. vül a bíróság egyenként húsz évi börtönre Ítélte Nikolakopulosst, Poddaraszt, Levandakiszt, Kassziolaszt Conniszt és Kalofoliaszt. Mint görög demokratikus körök kiemelik, Görögország uralkodókéról a per megrendezésével azokat a hazafiakat akarták megfélemlíteni, akik síkraszállnak a görög nép demokratikus, hazafias arcvonalának megteremtése mellett. (MTI). Szeretném, ha a lapban közölnének rendszeresen olyan cikket, mely megmutatja, kik voltak a megye dolgozóinak kizsákmányolói. Egy-két alkalommal volt már ilyen cikk. ismerjük meg megyénk múltját címmel. Örülnénk, ha ez rendszeresen megtalálható lenne. Mindenkit érdekel, hogy az urak hogyan bántak a megye akkori dolgozóival. * Váradi J ó z s ej Karcag Papp László, MT okt. oszt. személyzeti osztályvezető. Megjelent Gerő Ernő elvtárs cikkeinek új, gyűjteményes kötete (MTI). Az athéni monarchofasiszta bíróság életfogytiglani börtönre ítélte Elli Ioannidut, BelQiannisz özvegyét Foglalkozzon a NÉPLAP MEGYÉNK MÚLTJÁVAL A Szóinak mbb&L {á^ási U'At&wá&s&ifyt&tt a központi tánccsoport és a III. kerületi MSZT színjátszói kaptak dicséretet ^yj területi elődöntők után most ke* rül először sor arra, hogy azok a csoportok mutassák be műsoraik színejavál. akik eddigi szerepléseikkel kiérdemelték. Bizonyságot tegyenek arról, hogy az azóta eltelt időt a döntőbizotly ságok építő bírálatának szellemében hibáik kijavítására használták fel. Egész évben azt állapithajtuk meg. hogy a bemutató műsorának számai — kevés kivétellel — megjelellek a várakozásnak, a legnagyobb elmaradást pedig továbbra is a színjátszócsoportok munkája mutatja . A tánccsoportok sorában kiemelkedik Szolnok város Központi Tánccsoportjának teljesítménye, melynek mindkét bemutatott tánca, már a megyei döntőre — ha nem még messzebb kívánkozik. Mind a „Bodroghalmi csárdás", mind „Uk-ún kóló" színes elevenség, megválasztás, kidolgozás és előadás tekintetében a legnagyobb reményekre jogosítja fel a csoport tagjait, akiknek azonban üss élniük kell arra, hogy a döntők lámpalázában ne fordulhassanak elő olyan apró hibák, mint az Ukrán tánc előadásába becsúsztak. ft okkal nehezebb eldönteni a többi, v' ezúttal bemutatkozott tánccsopor- Icknak az egymás közötti sorrendjét, Itt pirtsa egészen másként kellett a mutatott 1 djesitményeket elbírálni, hiszen csupa ál'alánosiskolai tánccsoportról volt szó. Néhány szóra! emlékezzünk meg a 605. MTH eredeti beállítású táncáról, melynek nagy hibája, hogy a táncoló lányok messze elmaradnak a fiúk mögött és ez a láncuknak egyenlőtlen képet adott: a tószegi általános iskola „Körtáncáról", ahol az volt a baj, hogy a leánytáncba csupa fiúlépés kavarodott bele; a zagyvarékasiak „Sáp ka-tán cár ól'1, amely fedte ugyan a valóságot, de kissé egyhangú volt. A tiszaföldvári általános iskola ..Szilágysági" népitáncokat mutatott be, frissen, elevenen. Kár, hogy a teljes kidolgozottság hiányában néha összekavarodtak a táncolok. A szajoli általános iskola „Kisbotos“ tánca is, de főleg a tószegi DISZ „Leánykör” tánca sikerült jól; ez utóbbinak külön érdeme, hogy eredeti, saját gyűjtésű lépéseket is tartalmazott. Külön eredményként kell megemlíteni, hogy a táncokat, csak két esetben rontotta el a hibás kíséret, vagy az, hogy a táncolóknak kellett énekelni. rt okkal kevesebb jót írhatunk a szín- Vr játszók által bemutatott darabokról. Kezdjük rögtön a leggyengébbeken. A 605. MTH színjátszói, akik Aí ed vegyen: „Partizán'enyök" című egyfelvonásosát mutatták be anélkül, hogy a színjátszás legalapvetőbb feltételeit ás igyekeztek volna megvalósítani, A lörSkmiklósi 604. MTH már jobb képet mutat. „Különleges szolgálat' címmel jelenetet mutattak be, amely az amerikai légibanditák koreai baktériumháborújával foglalkozik. Itt az alapvető hiba az volt, hogy nem sikerült megteremteni a koreai környezet külsőségeit, hangulatát s ezen a egész jelenet előadása kissé elcsúszott, holott helyenként igen jól játszottak a szereplők. A szolnoki államrendőrség színjátszói ..Az asszony és a bárány“ című mesejátékot mutatták be. Ezzel a darabválasztással a döntőbizottság nem értett egyet. Éppen ezektől a színjátszóktól kellette sokkal harcosabb előadások egész sorát látni, nem ted'g e-t a helyenként unalmassá laposodó mesejátékot, amit a mi közönségünk nem érez magáénak. Annál is indokoltabb ez a kívánság, mert a csoport több tagja igen jó képességekről tett tanúságot a színjátszás terén. /U igyon ügyes, tehetséges szinjátszókát láthattunk a szolnoki Vízgazdálkodás által bemutatott „Szabad szél" operett-töredékben is. Sajnálatos, hogy ezt a sok kitűnő alakítást, kezdeményezést, lendületet és bátorságot nem sikerült helyes elvi irányítás biztosításával olyan irányba terelni, amely lehetővé tette volna, hogy a mutatott eredmény arányban legyen a belefektetett munkával. Ezzel az össze-vissza csonkított, kurtított operett-ronccsal, nem szerepelhettek úgy, hogy az méltó lett volna a csoport eddigi munkájához. SJ\halhatatlan, hogy a legegys'égesehb teljesítményt a III. kerületi MSZT színjátszói mutatták, akik Pálos Miklós ,,Becsületbíróság" című jelenetét játszották el. Ezek a színjátszók tudták, hogy mit játszanak, tudták, hogy miért játszanak. A szereplők tisztában voltak a jelenet eszmei mondanivalójával, világosan látták, hogy ezen belül mi az ő feladatuk. Ennek az előadásnak minden pillanata lekötötte a közönséget, amely felszabadultan tapsolt, amikor a darab hősei győzelmet aratnak és kivetik az: ellenséget soraik közül. A III. kerületi MSZT színjátszói, nemcsak mint színjátszók, érdemelték ki a bírálóbizottság egyhangú dícséretét, hanem mint népnevelők i\ akik a szín h.rlon tükrözik cpiilő, szépülő hazánk feladatait és eredményed. A francia és német munkáspártok közös felhívásának lelkes visszhangja Hamburg (ADN). Német' ország Kommunista Pártja — Hamburg-iserbrockriffeni pártszervezetének tagjai és funkcionáriusai levelet intéztek^ Németország Komunista Pártja elnökségéhez, a Francia Kommunista Párt Központi Bizottságához és Németország Szocialista Egységpártja Központi Bizottságához. A levélben kifejezik azt a meggyőződésüket, hogy a német és a francia nép közös harca — meghiúsítja a bonni és párizsi szerződéseik ratifikálását. ..Teljes erőnkből támogatjuk felhívásukat és követeljük, hogy a legrövidebb időn belül összehívandó négyhatalmi értekezleten békésen rendezzék a német kérdést“ — írják levelükben. Kiel. A Schleswig-Holsteinben lévő Rundsburg városban Lenin- Liebknecht- Luxemburg-emlékünnepséget rendeztek, — amelyen megfogadták, hogy teljes erejükkel támogatják Németország Kommunista Pártja, a Francia Kommunista Párt és Németország Szocialista^ Egységpártja közös felhívását. M a j n a-Franfurt- Hessen tartomány valamennyi haladószellemű lapja hosszasan kommentálja a német és francia muir munkáspártok közös felhívását. A ..Szoeialistische Volkszeitung“ hangsúlyozza: ez a történelmi jelentőségű felhívás nagy kötelezettséget ró népünkre, a munkásosztályra és pártunkra. A német munkások százezrei most visszaemlékeznek arra a fogadalomra, — amelyet Ernst Thälmann 1932‘ben Párizsban tett a francia nép előtt és amelyet Pieck államelnök azzal a sokat jelentő ígérettel újított meg, hogy a német nép sohasem fog többé háborút viselni a francia nép ellen.“ Egy hessen i tartományi gyű’ lesi képviselő; aki a Német Szociáldemokrata Párt balszárnyához tartozik, kijelentette: „A Német Szociáldemokrata Párt tagjainak esatlakozniok kell a német és francia kommunisták közös harcához-“ Halle (ADN). — Hermann Obermeier, a mersehurgi barnaszénbánya igazgatójának vezetője a három párt közös felhívásával kapcsolatban kijelentette: „a Nyugat-Németországi ban újraéledő militarizmus ismét a támadó háború veszélyével fenyegeti a francia népet? Ez azonban sohasem fog megtörténni. ha minden francia és német hazafi azzal a megrendítheietlen öntudattal harcol, hogy minden feltétel megvan a békéért, szabadságért és nemzeti függeflenségért vívott köJ zös harc győzelméhez.“ Riesa. Németország Szocialista Egységpártja riesai pártszervezete pártaktiva értekezletének résztvevői levélben ígérték meg a Francia Kommunista Párt Központi Bizottságának: mindent elkövetnek, hogy hozzájáruljanak a német és francia munkáspártok felhívásában kitűzött feladatok megvalósításához. (MTI). Újabb jobboldali támadás a demohratihus szervezetek ellen az ausztriai vtilasztási harcban Bécs (MTI). Az ászt rak belügyminisztérium újabb törvénytelen támadást intézett a demokratikus szervezetek ellen- A jobboldhli szocialista Helmer parancsára, a rendőrség behatolt. — Ausztria Kommunista Pártja neubaui kerületi titkárságának^helyiségébe s a választási propagandát szolgáló hangszórókat önkényesen letépte és elrabolta. — Csütörtökön valamennyi osztrák lap közölte — az osztrák országos iparkamara felhívását, amellyel az egyes Vállalkozókhoz fordult, hogy függesszék fel a munkáselbocsátásokat, Az „Österreichische Zeiluna“ rámutat ennek az intézkedésnek valódi céljára: — ,,nincs itt másról szó, mint választási mesterkedésről. a jobboldali szocialista vezetők egyre jobban félnek attól, hogy a munkanélküliség további fokozódása keresztülhúzhatja • számi’ fásaikat- A vállalkozók pedig abban a reményben várnak az elbocsát jtásokkal, hogy amit most veszítenek, azt a választások után kétszeresen visszanyerik majd-“ 'Az osztrák népi ellenzékhez csatlakozott a napokban a Szabad Osztrák Ifjúság karinthiai szervezetének konferenciája is. A Szabad Osztrák Ifjúság felszólította az ország háromszázötvenezer fiatalját — akik most elsőízben járulnak a választási urnákhoz — szavazzanak a népi chenzékre. (MTI). Állandóan novelícilik a népi erők oldalára átalló liszinmanista katonák száma * Koreai arcvonal (TJj Kína). Gyorsan növekszik azoknak a liszinmanista katonáknak a száma, akik önként átallnak a népi erők oldalára. A január 10-ével végétért egy hónap alatt csupán a nyugati arcvonalszakaszon csaknem ugyanannyi liszinmanisa katona jött át a népi erők oldalára, mint az előző tizenegy hónap alatt. Egy liszinmanista katona kijelent, telte. Gél-Koreában a népnek még rosszabb sorsa van, mint a japán uralom alatt. Egy másik liszinmanista katona elmondotta, hogy a szöuli vasútállomás közelében sok iFjut ás gyermeket látott térdenállva koldulni. A liszinmanista katonákat borzalmasan rosszul élelmezik és rendszeresen alkalmazák velük szemben a botbün. tetést. A tisztek „fegyelemsértésért sok katonát félholtra vernek. Egyikük elmondotta. hogy húsz nap alatt négy alkalommal botozták meg. 'Vannak olyan liszinmanista katonák, akik azért jöttek át a népi erők oldalára, mert ellenzik a háborút. A népi erők a legnagyobb barátsággal és rokonszenvvel bánnak az átállt liszinmanista katonákkal. (MTI). Titoék tönkreteszik a jugoszláv erdőgazdaságot Moszkva. A „Za Szocijalisztiesku Jugoszláviju“ a jugoszláv hazafiak szöveségének Moszkvában megjelenő lapja ezeket közli: ; Titóék a fa-kivitel állandó növelésére könyörtelenül irtják a jugoszláv erdőket. Az egykori beláthatalan érdők vidékét, a Gorszki Kőtárt teljesen tönkretették. Maguk Titrfék is beismerik. hogy évente háromszor annyi fát termelnek ki, mint amennyivel az erdők egy év athtt természetes úton gyarapodnak. A kitermelt fának mindössze húszhuszonöt százalékát fordítják a lakosság szükségleteinek kielégítésére. Az erdők könyörtelen irtása nagymértékben befolyásolja az éghajlatot és a talajviszonyokat is. A felelőtlen erdftirtás következménye volt az 1951-es árvíz Horvátországban. December 30-án a Neretva elöntött tizenhárom . falut. Ennek kövekeztében ezernégyszáz család maradt fedél nélkül. Nagy károkat okozott az ár a vetésben is. Az „Ekonomszka politika“ című folyóirat azt beismeri, hogy n jugoszláv erdők igen nagy részében növényi betegségek pusztítanak. (MTI) Kultürális egyezményt írtak alá a Német Demokratikus Köztársaság és a Lengyel Népköztársaság helyi képviselői Beilin. (ADN) A Lengyel Népköztársaság • kulturális küldöttsége január 19-től január 26-ig Berlinben tárgyalásokat folytatott a Német Demokratikus Köztársaság kormányának képviselőivel, amelynek eredményeképpen aláírták az 1953 évre szóló kulturális egyezményt. Az egyezmény létrejötte, tovább mélyíti, a két, ország közötti kulturális kapcsolatokat. (MTI). Az AFL munkásáruló elnöke támogatja Eisenhower háborús politikáját Washington (MTI). A „■Reuter1' washingtoni jelentésében beszámol George Meany nek, az AFI, amerikai szakszervezeti szövetség munkásáruló elnökének a sz.övetscg folyóiratában megjelent cikkéről. Meany ebben a cikkben leplezetlenül az amerikai militarista körök háborús politikája mellett foglalt állást és kijelenti, hogy támogatja Eisenhower „erőfeszítéseit".