Szolnok Megyei Néplap, 1953. január (5. évfolyam, 1-27. szám)

1953-01-31 / 27. szám

2 5ZOLNOKMEGYEI NÉPLAP 1953 Jannär 81. LELEPLEZTÉK VÁRADI LAJOSNÉT, a klerikális reakció bérencét Iskolai oktatásunk hatalmas változáson ment át felszabadulásunk óta. Évről évre tapasztalható a fejlődés, napról napra haladunk a cél, a szocialista oktatás felé. A pedagógus ma megbecsült dolgozója társadalmunknak. Pártunk és álla­munk mindent elkövet, hogy segítse munkánkat, gyorsabbá tegye az iskoláink fejlődését. -Pártunk és kormányunk mellett nagy segítséget jelent nevelőinknek a szülői munkaközösség. Pedagógusaink a szülőkkel együtt harcolnak a jövő nem­zedékéért, a szocialista embertípus neveléséért. A család összeforrt az iskolával, a tanulás a közösség ügye lett. Pedagógusnak, szülőnek egy az érdeke: művelt, jólképzelt szakmunkásokat és értelmiségieket adni a népnek a nép fiaiból. 1 'Ahol a szülök és a pedagógusok között meg van a szoros kapcsolat, ott meglátszik az eredmény is. Saj­nos, ezen a téren sok javítani valónk van. Még mindig akad iskolánk, ahol a szülők nem értik meg a közös nevelés jelentőségét, nem. segítik a pedagógus munkáját. így van ez a Hék, Körösön-tuli tanyai iskolában is. Váradi Lajosné a szülői munkaközösség tagja segítés helyett megnehezíti a tanítók mun­káját. Bégebben Sándor Gáborné tanított itt. Az SzM rendszeresen tartott gyűléseket; megbeszélték a neveléssel kapcsolatos tennivalókat. Az SzM-ben már akkor is ott volt "Váradi Lajosné, aki minden áron. magához akarta ragadni a vezetést és az iskola munkáját egyéni elgon­dolása alapján a pedagógus és a többi szülő beleszólása nélkül akar­ta végezni. Sándor Gáborné nagyon helyesen nem engedte ki kezéből a reá bízott feladatot. Erre Yáradiné alaptalan feljelentéseket tett ellene. 2 Feljelentésében rágalmazta a Szü­lői Munkaközösség elnökét is, azt állította róla; hogy kulák. Oktatási osztályunk megvizsgálta ezt és meg­állapította, hogy az Szít elnöke be­csületes munkásember felesége. Sándor Gábornét később elhelyez­ték és helyette Lévai Eóza és Horti Katalin lett a tanító. Az SzM-ben is vezetőségválasztás volt, de Vá­­radíné ismét nem lett elnök. Erre az új tanítónők ellen is megkezdte áskálódásait. Többek között erkölcs­teleneknek nevezte őket; másik ira­tában már a fekcté-éssel vádolta. Majd december 20-án hamis név alatt telefonon tett jelentést a Me­gyei Tanács oktatási osztályához, hogy az iskolában négy napja nincs tanítás. Mi azonnal megvizsgáltuk az ügyet és kiderült, hogy a fenti vádak teljesen alaptalanok. Erre fi­gyelmeztettük is Váradinét.' El 0 azonban tovább folytatta aljas ténykedését. Személyzeti osztályun­kat vonta felelősségre, mert a gyer­mekekkel is beszélgettünk az igaz­ságról. Szerinte csak a szülőktől le­het véleményt kérni minden iskolai dologban, ehhez a tanítóknak' és gyermekeknek semmi köze nincs. A kivizsgálás tovább folyt, ami lerántotta a leplet Váradinéról. Meg­mutatkozotfi igazi arca. • Kiderült, hogy P. Nagy Elek tisztelendő úr ked­­ives barátnője és a községben élő kitelepítettek cinkosa. A fisztelen­dő űr és Váradiné közösen beszélik meg az egyház ügyeit; ;,a nép lel­kének üdvösségét“. Az ilyen beszél­­gítések után Váradiné elindul a tanyavilágba; összezsarolja az egy­házi adót, ,,egyengeti“ az „üdvösség útját“. 0 A tanulók hittan oktatását is sz\. vén viseli Váradiné. Az ősz folya­mán; mikor a beiratkozások voltak, sajátkezüleg készített cédulákat a beiratkozáshoz és azokat a szomszéd gyermekekkel küldte szét a szülők­nek a tanítók tudta nélkül. Egy-egy forintot is Ígért nekik, mondván, nem kívánja ingyen a fáradozást. Az is­,;A vas, az acél, a gépek or­szágáért“ címmel megjelent a Szikra kiadásában Gerő Ernő elvtárs cikkeinek új gyüjtemé nyes kötete, Ez a könyv Gerő Athén. (TASZSZ). Az athéni katonai fellehbviteli bíróság befejez­te Elli Ioannidu, G.’ammenosz, Dro­­mazosz, Maniati és más hazafiak ügyének felülvizsgálását. Görög sajtójelentések szerint a tárgyaláson csak rendőröket vonul­tattak fel tanúként. A bíróság Elli Ioannidut, Beloiannisz özvegyét, Do­­mazoszt, Grammencszt, Maniattit, to­vábbá Georgiadut, Papanikolaut élet­fogytiglani börtönre ítélte. Ezenki-Örömmel olvasom a naponta meg­jelenő Néplapot. Sok olyan cikk jelenik meg, mely nekünk, dolgozóknak irányt mutat a további munkánkhoz. Sokat okú lünk, tanulunk. Nagyon jónak találtam a kereskede­lemről és tisztaságról szóló oldalt. He­lyes lenne, ha. vjdéki városokból is je­lenne meg hasonló cikk. Karcagon is van sok hiba, amit gyorsan ki lehetne javítani, ha valaki foglalkozna vele. kola életében is diktátori módon akart intézkedni Váradiné, megtil­totta, hogy a rádiót a tanítók este bevigyék szobájukba és ott hallgas­sák. 0 viszont, hogy mindenképpen ártson, gyakran szétszedi és rongálja a kényes készüléket. így „dolgozik“ az iskola közös ügyéért Váradi Lajosné. így akadá­lyozza gyermekeink nevelését. Ezért nyíltan nevezhetjük őt a klerikális reakció elvetemült bérencének, osz­tályellenségnek. Aljas hazugságaival, a háborús gyújtogatókat támogatja. Mindezt azért teszi, hogy az SzM el­nöke lőhessen s az iskolát az ellen­ség terveinek megvalósítására hasz­nálja. Ezt nem fogja a mi oszágunk­­ban elérni. Minden pedagógus örömmel veszi a szülői munkaközösség segítését, de az osztályellenség irányítására nines szükség. Mi nem rombolni, hanem építeni akarunk. A Váradi Lajosné­­kat leleplezzük és gondoskodunk ar­ról, hogy megérdemelt sorsukat el­nyerjék. elvtárs 1950 februárjától 1952 végéig elhangzott beszédeit, cik­keit. tanulmányait tartalmazza. vül a bíróság egyenként húsz évi börtönre Ítélte Nikolakopulosst, Pod­­daraszt, Levandakiszt, Kassziolaszt Conniszt és Kalofoliaszt. Mint görög demokratikus körök kiemelik, Görögország uralkodókéról a per megrendezésével azokat a haza­fiakat akarták megfélemlíteni, akik síkraszállnak a görög nép demokra­tikus, hazafias arcvonalának megte­remtése mellett. (MTI). Szeretném, ha a lapban közölnének rendszeresen olyan cikket, mely meg­mutatja, kik voltak a megye dolgozói­nak kizsákmányolói. Egy-két alkalommal volt már ilyen cikk. ismerjük meg me­gyénk múltját címmel. Örülnénk, ha ez rendszeresen megtalálható lenne. Min­denkit érdekel, hogy az urak hogyan bántak a megye akkori dolgozóival. * Váradi J ó z s ej Karcag Papp László, MT okt. oszt. személyzeti osztályvezető. Megjelent Gerő Ernő elvtárs cikkeinek új, gyűjteményes kötete (MTI). Az athéni monarchofasiszta bíróság életfogytiglani börtönre ítélte Elli Ioannidut, BelQiannisz özvegyét Foglalkozzon a NÉPLAP MEGYÉNK MÚLTJÁVAL A Szóinak mbb&L {á^ási U'At&wá&s&ifyt&tt a központi tánccsoport és a III. kerületi MSZT színjátszói kaptak dicséretet ^yj területi elődöntők után most ke­­* rül először sor arra, hogy azok a csoportok mutassák be műsoraik színe­­javál. akik eddigi szerepléseikkel kiér­demelték. Bizonyságot tegyenek arról, hogy az azóta eltelt időt a döntőbizotly ságok építő bírálatának szellemében hi­báik kijavítására használták fel. Egész évben azt állapithajtuk meg. hogy a bemutató műsorának számai — kevés kivétellel — megjelellek a vára­kozásnak, a legnagyobb elmaradást pe­dig továbbra is a színjátszócsoportok munkája mutatja . A tánccsoportok sorában kiemelkedik Szolnok város Központi Tánccsoportjá­nak teljesítménye, melynek mindkét be­mutatott tánca, már a megyei döntőre — ha nem még messzebb kívánkozik. Mind a „Bodroghalmi csárdás", mind „Uk-ún kóló" színes elevenség, meg­választás, kidolgozás és előadás tekinte­tében a legnagyobb reményekre jogo­sítja fel a csoport tagjait, akiknek azon­ban üss élniük kell arra, hogy a döntők lámpalázában ne fordulhassanak elő olyan apró hibák, mint az Ukrán tánc előadásába becsúsztak. ft okkal nehezebb eldönteni a többi, v' ezúttal bemutatkozott tánccsopor- Icknak az egymás közötti sorrendjét, Itt pirtsa egészen másként kellett a mutatott 1 djesitményeket elbírálni, hiszen csupa ál'alánosiskolai tánccsoportról volt szó. Néhány szóra! emlékezzünk meg a 605. MTH eredeti beállítású táncáról, mely­nek nagy hibája, hogy a táncoló lányok messze elmaradnak a fiúk mögött és ez a láncuknak egyenlőtlen képet adott: a tószegi általános iskola „Körtáncáról", ahol az volt a baj, hogy a leánytáncba csupa fiúlépés kavarodott bele; a zagy­­varékasiak „Sáp ka-tán cár ól'1, amely fedte ugyan a valóságot, de kissé egyhangú volt. A tiszaföldvári általános iskola ..Szilágysági" népitáncokat mutatott be, frissen, elevenen. Kár, hogy a teljes ki­dolgozottság hiányában néha összekava­­rodtak a táncolok. A szajoli általános iskola „Kisbotos“ tánca is, de főleg a tószegi DISZ „Leánykör” tánca sikerült jól; ez utóbbinak külön érdeme, hogy eredeti, saját gyűjtésű lépéseket is tar­talmazott. Külön eredményként kell megemlíteni, hogy a táncokat, csak két esetben rontotta el a hibás kíséret, vagy az, hogy a táncolóknak kellett énekelni. rt okkal kevesebb jót írhatunk a szín- Vr játszók által bemutatott darabok­ról. Kezdjük rögtön a leggyengébbeken. A 605. MTH színjátszói, akik Aí ed ve­gyen: „Partizán'enyök" című egyfelvo­­násosát mutatták be anélkül, hogy a színjátszás legalapvetőbb feltételeit ás igyekeztek volna megvalósítani, A lörSk­­miklósi 604. MTH már jobb képet mu­tat. „Különleges szolgálat' címmel je­lenetet mutattak be, amely az amerikai légibanditák koreai baktériumháborújá­val foglalkozik. Itt az alapvető hiba az volt, hogy nem sikerült megteremteni a koreai környezet külsőségeit, hangulatát s ezen a egész jelenet előadása kissé elcsúszott, holott helyenként igen jól játszottak a szereplők. A szolnoki államrendőrség színjátszói ..Az asszony és a bárány“ című mese­játékot mutatták be. Ezzel a darab­­választással a döntőbizottság nem értett egyet. Éppen ezektől a színjátszóktól kellette sokkal harcosabb előadások egész sorát látni, nem ted'g e-t a helyenként unalmassá laposodó mesejátékot, amit a mi közönségünk nem érez magáénak. Annál is indokoltabb ez a kívánság, mert a csoport több tagja igen jó ké­pességekről tett tanúságot a színjátszás terén. /U igyon ügyes, tehetséges szinjátszó­­kát láthattunk a szolnoki Vízgaz­dálkodás által bemutatott „Szabad szél" operett-töredékben is. Sajnálatos, hogy ezt a sok kitűnő alakítást, kezdeménye­zést, lendületet és bátorságot nem sike­rült helyes elvi irányítás biztosításával olyan irányba terelni, amely lehetővé tette volna, hogy a mutatott eredmény arányban legyen a belefektetett munká­val. Ezzel az össze-vissza csonkított, kurtított operett-ronccsal, nem szerepel­hettek úgy, hogy az méltó lett volna a csoport eddigi munkájához. SJ\halhatatlan, hogy a legegys'égesehb teljesítményt a III. kerületi MSZT színjátszói mutatták, akik Pálos Miklós ,,Becsületbíróság" című jelenetét játszot­ták el. Ezek a színjátszók tudták, hogy mit játszanak, tudták, hogy miért ját­szanak. A szereplők tisztában voltak a jelenet eszmei mondanivalójával, világo­san látták, hogy ezen belül mi az ő feladatuk. Ennek az előadásnak minden pillanata lekötötte a közönséget, amely felszabadultan tapsolt, amikor a darab hősei győzelmet aratnak és kivetik az: ellenséget soraik közül. A III. kerületi MSZT színjátszói, nemcsak mint szín­játszók, érdemelték ki a bírálóbizottság egyhangú dícséretét, hanem mint nép­nevelők i\ akik a szín h.rlon tükrözik cpiilő, szépülő hazánk feladatait és ered­ményed. A francia és német munkáspártok közös felhívásának lelkes visszhangja Hamburg (ADN). Német' ország Kommunista Pártja — Hamburg-iserbrockriffeni párt­szervezetének tagjai és funk­cionáriusai levelet intéztek^ Né­metország Komunista Pártja elnökségéhez, a Francia Kom­munista Párt Központi Bizott­­ságához és Németország Szocia­lista Egységpártja Központi Bizottságához. A levélben kife­jezik azt a meggyőződésüket, hogy a német és a francia nép közös harca — meghiúsítja a bonni és párizsi szerződéseik ratifikálását. ..Teljes erőnkből támogatjuk felhívásukat és követeljük, hogy a legrövidebb időn belül össze­hívandó négyhatalmi értekezle­ten békésen rendezzék a német kérdést“ — írják levelükben. Kiel. A Schleswig-Holstein­­ben lévő Rundsburg városban Lenin- Liebknecht- Luxemburg-emlékünnepséget rendeztek, — amelyen megfogadták, hogy teljes erejükkel támogatják Né­metország Kommunista Pártja, a Francia Kommunista Párt és Németország Szocialista^ Egy­ségpártja közös felhívását. M a j n a-Franfurt- Hessen tar­tomány valamennyi haladószel­lemű lapja hosszasan kommen­tálja a német és francia muir munkáspártok közös felhívását. A ..Szoeialistische Volkszei­tung“ hangsúlyozza: ez a törté­nelmi jelentőségű felhívás nagy kötelezettséget ró népünkre, a munkásosztályra és pártunkra. A német munkások százezrei most visszaemlékeznek arra a fogadalomra, — amelyet Ernst Thälmann 1932‘ben Párizsban tett a francia nép előtt és ame­lyet Pieck államelnök azzal a sokat jelentő ígérettel újított meg, hogy a német nép soha­sem fog többé háborút viselni a francia nép ellen.“ Egy hessen i tartományi gyű’ lesi képviselő; aki a Német Szociáldemokrata Párt balszár­nyához tartozik, kijelentette: „A Német Szociáldemokrata Párt tagjainak esatlakozniok kell a német és francia kommunisták közös harcához-“ Halle (ADN). — Hermann Obermeier, a mersehurgi barna­­szénbánya igazgatójának veze­tője a három párt közös felhí­vásával kapcsolatban kijelen­tette: „a Nyugat-Németországi ban újraéledő militarizmus is­mét a támadó háború veszélyé­vel fenyegeti a francia népet? Ez azonban sohasem fog meg­történni. ha minden francia és német hazafi azzal a megren­­dítheietlen öntudattal harcol, hogy minden feltétel megvan a békéért, szabadságért és nem­zeti függeflenségért vívott köJ zös harc győzelméhez.“ Riesa. Németország Szocia­lista Egységpártja riesai párt­­szervezete pártaktiva értekezle­tének résztvevői levélben ígér­ték meg a Francia Kommunista Párt Központi Bizottságának: mindent elkövetnek, hogy hoz­zájáruljanak a német és francia munkáspártok felhívásában ki­tűzött feladatok megvalósításá­hoz. (MTI). Újabb jobboldali támadás a demohratihus szervezetek ellen az ausztriai vtilasztási harcban Bécs (MTI). Az ászt rak bel­ügyminisztérium újabb tör­vénytelen támadást intézett a demokratikus szervezetek ellen- A jobboldhli szocialista Helmer parancsára, a rendőrség beha­tolt. — Ausztria Kommunista Pártja neubaui kerületi titkár­ságának^helyiségébe s a válasz­tási propagandát szolgáló hang­szórókat önkényesen letépte és elrabolta. — Csütörtökön valamennyi osztrák lap közölte — az osztrák országos iparkamara felhívását, amellyel az egyes Vállalkozókhoz fordult, hogy függesszék fel a munkáselbocsá­tásokat, Az „Österreichische Zeiluna“ rámutat ennek az in­tézkedésnek valódi céljára: — ,,nincs itt másról szó, mint vá­lasztási mesterkedésről. a jobb­oldali szocialista vezetők egyre jobban félnek attól, hogy a munkanélküliség további foko­zódása keresztülhúzhatja • számi’ fásaikat- A vállalkozók pedig abban a reményben várnak az elbocsát jtásokkal, hogy amit most veszítenek, azt a választá­sok után kétszeresen visszanye­rik majd-“ 'Az osztrák népi ellenzékhez csatlakozott a napokban a Sza­bad Osztrák Ifjúság karinthiai szervezetének konferenciája is. A Szabad Osztrák Ifjúság fel­szólította az ország háromszáz­­ötvenezer fiatalját — akik most elsőízben járulnak a választási urnákhoz — szavazzanak a népi chenzékre. (MTI). Állandóan novelícilik a népi erők oldalára átalló liszinmanista katonák száma * Koreai arcvonal (TJj Kína). Gyorsan növekszik azok­nak a liszinmanista katonáknak a szá­ma, akik önként átallnak a népi erők oldalára. A január 10-ével végétért egy hónap alatt csupán a nyugati arcvonal­szakaszon csaknem ugyanannyi li­­szinmanisa katona jött át a népi erők oldalára, mint az előző tizenegy hónap alatt. Egy liszinmanista katona kijelent, telte. Gél-Koreában a népnek még rosszabb sorsa van, mint a japán ura­lom alatt. Egy másik liszinmanista katona el­mondotta, hogy a szöuli vasútállomás közelében sok iFjut ás gyermeket látott térdenállva koldulni. A liszinmanista katonákat borzalma­san rosszul élelmezik és rendszeresen alkalmazák velük szemben a botbün. tetést. A tisztek „fegyelemsértésért sok katonát félholtra vernek. Egyikük el­mondotta. hogy húsz nap alatt négy alkalommal botozták meg. 'Vannak olyan liszinmanista katonák, akik azért jöttek át a népi erők olda­lára, mert ellenzik a háborút. A népi erők a legnagyobb barátság­gal és rokonszenvvel bánnak az átállt liszinmanista katonákkal. (MTI). Titoék tönkreteszik a jugoszláv erdőgazdaságot Moszkva. A „Za Szocijaliszties­­ku Jugoszláviju“ a jugoszláv haza­fiak szöveségének Moszkvában meg­jelenő lapja ezeket közli: ; Titóék a fa-kivitel állandó növelé­sére könyörtelenül irtják a jugoszláv erdőket. Az egykori beláthatalan érdők vi­dékét, a Gorszki Kőtárt teljesen tönkretették. Maguk Titrfék is beis­merik. hogy évente háromszor annyi fát termelnek ki, mint amennyivel az erdők egy év athtt természetes úton gyarapodnak. A kitermelt fának mindössze húsz­huszonöt százalékát fordítják a la­kosság szükségleteinek kielégítésére. Az erdők könyörtelen irtása nagy­mértékben befolyásolja az éghajlatot és a talajviszonyokat is. A felelőt­len erdftirtás következménye volt az 1951-es árvíz Horvátországban. December 30-án a Neretva elöntött tizenhárom . falut. Ennek kövekezté­­ben ezernégyszáz család maradt fedél nélkül. Nagy károkat okozott az ár a vetésben is. Az „Ekonomszka politika“ című folyóirat azt beismeri, hogy n jugo­szláv erdők igen nagy részében nö­vényi betegségek pusztítanak. (MTI) Kultürális egyezményt írtak alá a Német Demokratikus Köz­társaság és a Lengyel Nép­­köztársaság helyi képviselői Beilin. (ADN) A Lengyel Nép­­köztársaság • kulturális küldöttsége január 19-től január 26-ig Berlinben tárgyalásokat folytatott a Német Demokratikus Köztársaság kormá­nyának képviselőivel, amelynek ered­ményeképpen aláírták az 1953 évre szóló kulturális egyezményt. Az egyezmény létrejötte, tovább mélyíti, a két, ország közötti kulturális kap­csolatokat. (MTI). Az AFL munkásáruló elnöke támogatja Eisenhower háborús politikáját Washington (MTI). A „■Reuter1' washingtoni jelentésében beszámol George Meany nek, az AFI, amerikai szakszervezeti szövetség munkásáruló el­nökének a sz.övetscg folyóiratában meg­jelent cikkéről. Meany ebben a cikkben leplezetlenül az amerikai militarista kö­rök háborús politikája mellett foglalt állást és kijelenti, hogy támogatja Eisen­hower „erőfeszítéseit".

Next

/
Oldalképek
Tartalom