Szocialista Nevelés, 1989. november-december - Nevelés, 1990. január-június (35. évfolyam, 3-10. szám)
1990-03-01 / 8. szám - Fórum - Sz. J.: Az idegen nyelvek tanításáról / Figyelő
b] Ennek megfelelő szervezeti formát biztosítani a nemzetiségi iskolaügy felügyeletére, ellenőrzésére, irányítására a vegyes lakosságú járási nemzeti bizottságain. c) A magyar tanítási nyelvű iskolák szülői tanácsának valamint pedagógusainak részvételével — a szlovákiai oktatásügy részeként — létrehozni egy szlovákiai nemzetiségi pedagógiai tanácsot, amely részt venne a nemzetiségi iskolaügy koncepcionális és fejlődési feladatainak kimunkálásában, a kitűzött célok és határozatok realizálásának felügyeltében. Turczel Lajos, egyetemi tanár, irodalomkritikus; Dobos László, író; Tőzsér Árpád, író; Grendel Lajos, író; Varga Erzsébet, író; Gál Sándor, író; Bauer Győző, a CSTA tagja, tudományos dolgozó; Fóthy János, állatorvos; Varga Lajos, képzőművész; Duba Gyula, író; Sziegl Ferenc, az SZSZK kormánya nemzetiségi titkárságának nyugalmazott vezetője; Zalabai Zsigmond, író; Horváth Rozália, mikrobiológus; Végh László, szociológus; Ozsvald Árpád, író; Roncsol László, író, irodalomkritikus; Reiter István, a Szlovák Filharmónia tagja; Tóth Károly, irodalomkritikus; Szabó Rezső, jogász; Dusza István, újságíró; Szeberényi Zoltán, docens irodalomkritikus; Török Elemér, költő, újságíró; Kulcsár Ferenc, költő, szerkesztő; Balia Kálmán, író, szerkesztő; Dusza Judit, közgazdász; Szabó Géza, kiadói munkatárs; Szőke József, író, levéltáros, újságíró; Cselényi László, költő; Bereck József, író, újságíró; Reszeli Ferenc, író, újságíró; Barak László, író; Szarnák István, állami díjas nemesítő; Révész Bertalan, irodalomtörténész. rulnak a külföldi testvériskolai kapcsolatok, a külföldi utazások, a tanuló találkozása saját korosztálybeliekkel. (Vámos Ágnes: A két tannyelvű gimnáziumba jelentkezők megoszlása a választott iskolák és nyelvek szerint, 1989, 2. sz. 152—161. o.) Ugyanez a szerző egy későbbi tanulmányában egy háttérkérdőív eredményeire támaszkodva elemzi a kérdést. Az előbbiekben említett gimnáziumokra 5045 jelentkező tanulóból 854-et vettek fel, ezek 32,4 százaléka fiú. A felvételizők 41,5 %-a tiszta értelmiségi, jelentős többségük vegyes értelmiségi családból származik. A számos figyelemreméltó statisztikai adat közlése, elemzése után a szerző rámutat arra. hogy nagy azoknak az általános iskoláknak a száma, ahonnan egyáltalán nem érkezett jelentkező, tehát a kétnyelvű gimnázium nagyobb reklámot igényel. Bár a jelentkezők és a felvettek között túlsúlyos az értelmiségi környezetből származók aránya, nem a vezető értelmiség gyermekeinek középiskolája a kétnyelvű gimnázium. A felvettek 11,5 °/o-a módos családból jött. A tanulók zömének szülei (mintegy 60 %] nem bír idegen nyelvet. A felvettek 79 %-a jó tanuló, de a felvételit nyert 14,3 % jó tanulónak egyáltalán nem nevezhető gyermek sem látszik lemorzsolódni. A tanulmány áttekinti a két nyelven tanító (ún. biling) gimnáziumok alakulását, számát az alkalmazott nyelvek szempontjából. Nemzetiségi gimnáziumok a következők: német nyelvű van Baján, Pécsett, Budapesten, szlovák nyelvű van Budapesten, Békéscsabán, szerbhorvát nyelvű van Budapesten, Pécsett, román nyelvű van Gyulán. (Vámos Ä.: A két nyelven tanító gimnáziumok magyarországi típusai, 1989, 10. sz. 944—953 o.) Sz. J. 256
