Szocialista Nevelés, 1989. november-december - Nevelés, 1990. január-június (35. évfolyam, 3-10. szám)

1989-12-01 / 4. szám - Ibolyáné Cs. Jolán: Olvas az egész osztály

ráltság, motivációs zavar. A dyslexiás gyermek szakkivizsgálásra és egyéni korrekcióra szorul. Az egyéni korrekcióra legmegfele­lőbbek Meixner Ildikó: Én is tudok ol­vasni című olvasólapjai, feladatlapjai, a tanító azonban saját maga is készít­het feladatlapokat. CSUKA GYULÄNE, Zonci (Tureň) Alapiskola Olvas az egész osztály Napjaink felgyorsult életritmusában sajnos azt tapasztaljuk, hogy egyre ke­vesebb idő jut az olvasásra. Igaz, a mai kor emberére naponta áradatként zúdul az információ: az aktuális napi­hírektől a tudományos ismeretanyagon keresztül a különféle művészeti infor­mációkig egyaránt. A technika fejlődé­sének köszönhetően már nem a könyv a kizárólagos ismeretforrás. A rádió, a televízió, legújabban pedig a video el. terjedése fokozatosan háttérbe szorít­ja a könyveket, s ezáltal az olvasást is. Az előbb említett tömegkommuni­kációs eszközök is nyújthatnak, sőt nyújtanak is — éppen sokszínűségük­nél fogva — igényes és értékes szóra­kozást, amellett minimális odafigye­lést igényelnek. A rádióhallgatás, a tévénézés még elbír egyéb pótcselek­vést is, az olvasás azonban kizáróla­gosan egyfajta cselekedetként köti le az egyént. Äm igazságtalanság lenne csak bí­­rálólag szólni a modern technikai esz­közökről, s velük szemben az olvasást felmagasztalni. Az a dolgunk, hogy egészséges egységet teremtve megta­nítsuk gyerekeinket a tévé, a rádió műsorait igényesen szelektáló nézésé­­re-hallgatására, s ráébresszük őket az olvasás hasznára, szépségére. Ahhoz azonban, hogy valakit a köny­vek gazdag tárházába vezethessünk, hogy az olvasás semmivel sem pótol­ható élvezetét megértessük, a legalap­vetőbb kívánalom: az alapiskolás gyer­mek rendelkezzék színvonalas olvasá­si készséggel. S e téren még sok a te. endőnk. „Az általános iskola feladata, hogy a tanulókkal mind az értelmes néma olvasás, mind a kifejező olvasás kész­ségét magas szinten elsajátíttassa. A kettő közül azonban az értelmes néma olvasás a fontosabb. Kifejező olvasás­ra ugyanis csak ritkán, kivételesen ke­rül sor. Az értelmes néma olvasásra viszont mindenkinek szüksége van, minthogy az az ismeretszerzés és kul­­turálódás legáltalánosabb eszköze. Minden tanulót arra kell tehát meg­tanítanunk, hogy biztosan tudja hasz­nálni ezt az eszközt.“ (Vörös József: Az irodalom tanítása az általános is­kolában, 246. lap) A Komáromi járásban néhány éve mozgalom indult „Olvas az egész osz­tály“ elnevezéssel. A mozgalom lénye­ge: minden évben, még a tanév kezde­tén ötödikeseinket elvisszük az ifjúsá­gi könyvtárba, s valamennyiüket beí­ratjuk. A beíratás alkalmával a könyv­tárosok megismertetik a gyerekekkel a könyvtárat, részletesen beszámolnak arról, milyen jellegű könyvek talál­hatók a polcokon, mi az, ami kikölcsö­nözhető, mi az, ami csak a könyvtár­ban használható, hányféle újságban lapozgathatnak stb. 118

Next

/
Oldalképek
Tartalom