Szocialista Nevelés, 1989. november-december - Nevelés, 1990. január-június (35. évfolyam, 3-10. szám)
1989-12-01 / 4. szám - Ibolyáné Cs. Jolán: Olvas az egész osztály
ráltság, motivációs zavar. A dyslexiás gyermek szakkivizsgálásra és egyéni korrekcióra szorul. Az egyéni korrekcióra legmegfelelőbbek Meixner Ildikó: Én is tudok olvasni című olvasólapjai, feladatlapjai, a tanító azonban saját maga is készíthet feladatlapokat. CSUKA GYULÄNE, Zonci (Tureň) Alapiskola Olvas az egész osztály Napjaink felgyorsult életritmusában sajnos azt tapasztaljuk, hogy egyre kevesebb idő jut az olvasásra. Igaz, a mai kor emberére naponta áradatként zúdul az információ: az aktuális napihírektől a tudományos ismeretanyagon keresztül a különféle művészeti információkig egyaránt. A technika fejlődésének köszönhetően már nem a könyv a kizárólagos ismeretforrás. A rádió, a televízió, legújabban pedig a video el. terjedése fokozatosan háttérbe szorítja a könyveket, s ezáltal az olvasást is. Az előbb említett tömegkommunikációs eszközök is nyújthatnak, sőt nyújtanak is — éppen sokszínűségüknél fogva — igényes és értékes szórakozást, amellett minimális odafigyelést igényelnek. A rádióhallgatás, a tévénézés még elbír egyéb pótcselekvést is, az olvasás azonban kizárólagosan egyfajta cselekedetként köti le az egyént. Äm igazságtalanság lenne csak bírálólag szólni a modern technikai eszközökről, s velük szemben az olvasást felmagasztalni. Az a dolgunk, hogy egészséges egységet teremtve megtanítsuk gyerekeinket a tévé, a rádió műsorait igényesen szelektáló nézésére-hallgatására, s ráébresszük őket az olvasás hasznára, szépségére. Ahhoz azonban, hogy valakit a könyvek gazdag tárházába vezethessünk, hogy az olvasás semmivel sem pótolható élvezetét megértessük, a legalapvetőbb kívánalom: az alapiskolás gyermek rendelkezzék színvonalas olvasási készséggel. S e téren még sok a te. endőnk. „Az általános iskola feladata, hogy a tanulókkal mind az értelmes néma olvasás, mind a kifejező olvasás készségét magas szinten elsajátíttassa. A kettő közül azonban az értelmes néma olvasás a fontosabb. Kifejező olvasásra ugyanis csak ritkán, kivételesen kerül sor. Az értelmes néma olvasásra viszont mindenkinek szüksége van, minthogy az az ismeretszerzés és kulturálódás legáltalánosabb eszköze. Minden tanulót arra kell tehát megtanítanunk, hogy biztosan tudja használni ezt az eszközt.“ (Vörös József: Az irodalom tanítása az általános iskolában, 246. lap) A Komáromi járásban néhány éve mozgalom indult „Olvas az egész osztály“ elnevezéssel. A mozgalom lényege: minden évben, még a tanév kezdetén ötödikeseinket elvisszük az ifjúsági könyvtárba, s valamennyiüket beíratjuk. A beíratás alkalmával a könyvtárosok megismertetik a gyerekekkel a könyvtárat, részletesen beszámolnak arról, milyen jellegű könyvek találhatók a polcokon, mi az, ami kikölcsönözhető, mi az, ami csak a könyvtárban használható, hányféle újságban lapozgathatnak stb. 118