Szocialista Nevelés, 1989. november-december - Nevelés, 1990. január-június (35. évfolyam, 3-10. szám)
1989-11-01 / 3. szám - Az óvodai nevelésről / Figyelő
magáért érzett felelősség kialakulását. Hagyjuk dönteni a gyereket, ha dönteni akar, de mindig vállaltatni kell vele a felelősséget is! Tanulja meg, hogy önállóan dönteni jó, de azt is, hogy a társadalmi értékek, normák semmibevevése, önmaga vagy mások megkárosítása nem nevezhető önállóságnak. Az erkölcsi döntéshez erkölcsi ismeretek kellenek. „A jellemalakulásban alapvető az erkölcsi ismeretek átvétele!“ (225. o.j. A könyv Budapesten, a Tankönyvki. adó gondozásában jelent meg 1987- ben. (sz)-1СШ0 F Az óvodai nevelésről UČITEĽSKÉ NOVINY Az óvodai nevelés az utóbbi negyven évben hallatlan fejlődésen ment keresztül. A kétségtelenül jelentős nevelési eredmények mellett azonban egész sor fogyatékosság is mutatkozik, éppúgy, mint a hazai nevelési-képzési rendszer többi területén is. Ellentét mutatkozik például a hangoztatott szociális gondoskodás és az intézményhálózat nem kielégítő kapacitása között, túldimenzáltságuk és a gyermekek viszonylag magas megbetegedési aránya közt, az óvoda kifejezetten nevelő funkciója és a túlzott képzésre irányultsága között. Nincs összhangban a gyermeki személyiség harmonikus és sokoldalú fejlesztése és a viszonylag kevéssé differenciált nevelési rend. szer, a hangoztatott egyéni bánásmód szükségessége és az óvodai oktató-nevelő munka szervezése, a vonzó, gazdag fejlődési lehetőséget biztosító óvodai környezet és a foglalkozások tartalma stb. A felsorolt ellentétek egyike: a nevelést és az oktatást már az óvodában össze kell kapcsolni az élettel, viszont az óvodai oktatási-nevelési tevékenység viszonylag elszigetelt az egyéb nevelési tényezőktől, a társadalomtól. Az elszigeteltségre sokszor maguk a szülők is rámutatnak. Nincs lehetőségük alaposabban megismerni az óvodai munka belső tartalmát, módszereit, ellenőrizni a mindennapos gondoskodást a gyermekükről, befolyást gyakorolni az óvodai élet belső megszervezésére. Érzik mindennek a szükséges voltát, nem ismerik azonban azokat a lehetőségeket, amelyek biztosítanák aktív részvételüket az óvodai életben. Az óvónők általában nem tekintik a nevelés és az élet szorosabb összekapcsolását fokozottabban időszerű kérdésnek. Véleményük szerint a bölcsődék és az óvodák nevelési program, ja alapján a gyermekek elegendő mértékben szereznek ismereteket az emberek életéről, a jelentősebb társadalmi eseményekről, ünnepekről, a környező természetről stb. Számos óvoda aktívan vesz részt a különféle társadalmi, kulturális eseményeken, a gyerekek találkoznak érdekes foglalkozású emberekkel, az óvónők megismertetik a szülőket gyermekeik munkájával, vagyis sokféle formában együttműködnek. Mindezek és a gyakorlatban bevált egyéb módszerek valóban hozzájárul-95
